Peczöli Ákos A globális terrorizmus kelléktára - utazások The inventory of global terrorism - travelling

Átírás

1 Molnár Ákos Peczöli Ákos A globális terrorizmus kelléktára - utazások The inventory of global terrorism - travelling Rezümé: A terrorizmus és a szervezett bűnözés nélkülözhetetlen előfeltétele a konspirált utazások zavartalan lebonyolítása. A cikk az utazásokkal összefüggő illegális műveleti tevékenységekre fókuszál, különös tekintettel a határokon átívelő felderítésre és támadásra, és az ehhez szükséges okmányok beszerzésére. Resume: The unavoidable precondition of terrorism and organized crime is clandestine and covert travelling. The article focuses on illegal operational activities related to travelling, particularly across the border reconnaissance and assault, and acquirement of neccessary documents. Kulcsszavak: Terrorizmus, okmány, hamisítás, határőrizet, válságrégiók Keywords: Terrorism, document, counterfeit, border control, crisis regions

2 2 A globalizáció primer hatásai az idő múlásával fokozatosan mérséklődnek, de lenyomatukat rajtahagyták a világ népeinek mindennapjain. Tény, hogy a világ országai egyenlőtlenül részesülnek a globalizáció kedvező hatásaiból, de soha nem volt ekkora és világosan látható szakadék a világ fejlett és fejletlen részei között. Ennek megtestesülése emberek milliárdjainak nyomorában, és ehhez járul a dühöt keltő nagyképűség és farizeus hozzáállás a fejlett világ részéről. Ennek világos következménye az országok közötti jól érzékelhető társadalmi, gazdasági és politikai szakadék kialakulása. A válságövezetté váló bizonytalan, fejlődő térségek, működésképtelen államok könnyen válhatnak az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözés gócpontjává, teret engedhetnek a terrorista szervezeteknek, felerősíthetik a migrációs kihívásokat, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeit. Az új kihívások létére a világot a szeptember 11-i merényletek döbbentették rá, különösen az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem, a pénzügyek, valamint a közegészségügy jutott új típusú biztonsági kockázatainak vonatkozásában [1]. A fenyegetést jelentő válságterületek között kiemelt jelentőségű a heterogén iszlám államok közössége, melyek között ugyan a gazdasági különbségek még nagyobbak, mégis kivételes, hogy iszlám terroristák gazdag hittestvéreik ellen fordulnának. A nemzetközi terrorizmus mainstream vonalát kétségkívül az iszlám terrorizmus képezi, ennek megfelelően az erőket a nemzetközi terrorizmus elleni harcban az iszlám terrorizmusra kell koncentrálni [2]. Ezen belül különös veszélyt jelent a városi tér és életformát támadó terrorizmus, ugyanis a nagyváros a célpontok Mekkája, könnyű célpontok egész sorozatával: a politikai, közigazgatási, gazdasági, turisztikai, szórakoztató intézményrendszerek és az azokat kiszolgáló infrastruktúrák. A költség/haszon arány magas a beépítettség foka, az épületek, egyéb létesítmények, objektumok és a humán célpontok magas száma miatt. A menekülés is tervezhetőbb a tömegben, valamint a rejtőzködés is könnyebben megoldható [3]. Nem egyszerű azonban behatárolni, milyen keretek között gondolkodik a világ a terrorizmusról. Történelmileg elfogadott tény, hogy a terrorizmus fogalmát a Nagy Francia Forradalmat követő évektől ( : regime de la terreur) származtatják [4]. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373/2001. számú határozata még nem definiálta azt, hogy mit is kell terrorizmus alatt értenünk. Abból a megfontolásból kerülték a definíciót, hogy véleményük szerint a fogalom széles körű egyetértést, nemzetek közötti párbeszédet igényel. Bartkó Róbert szerint a terrorizmus olyan jellemzően államon belüli, vagy államhatárokon átnyúló (transznacionális) társadalmi jelenség, amely személyek vagy jelentős értékű javak ellen intézett célzottan jogtalan támadással kívánja megvalósítani azon politikai ill. társadalmi célkitűzéseit, amelyek hátterében a szervezet valamennyi tagja által elfogadott és vallott olyan ideológia áll, mely a csoport tagjai által alkalmazott erőszak legitimációjául szolgál, és amelyet arctalanság, váratlanság, változatosság és magas fokú mobilitás jellemez. [5] A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája a következőképpen határozza meg a terrorizmus célját: a fennálló társadalmi és politikai intézményrendszerek megbontása érdekében a félelem légkörének keltése, a létező intézményrendszer elleni támadás és a társadalmak kormányokba és hatóságokba vetett bizalmának megingatása [6]. B. Netanjahu szerint a terrorizmus a polgárokra gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, amely az általa kiváltott félelmen keresztül politikai célokat kíván megvalósítani [7]. Röviden összefoglalva a terrorizmus biztonságot fenyegető tényező, a fegyveres küzdelem egy sajátos formája, a gerilla hadikultúra része, aszimmetrikus hadművelet, hadüzenet nélküli háború, amely bűnözés része, bűncselekményt valósít meg [8]. A terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg és ehhez elengedhetetlenül társul egy politikai, ideológiai vagy vallási eszme, amely az erőszak legitimációjául szolgál. A terrorizmus rejtett szándéka ennek megfelelően sokkal inkább

3 3 irányulhat a hatalom megszerzésére, semmint a kiszemelt (vagy éppen véletlenül kiválasztott) célpont megsemmisítésére [9]. Az Európai Tanács szeptember 21-i rendkívüli ülésén kinyilvánította, hogy a terrorizmus tényleges kihívást jelent a világ és Európa számára, és a terrorizmus leküzdése az Európai Unió egyik elsődleges célja. A rendkívüli ülésből született tanácsi álláspont érdekessége, hogy függelékében tételesen felsorolja azokat a szervezeteket és terroristákat, akik nemzetközi körözés alatt állnak és elfogásuk az európai integráció közös érdeke. A dokumentum 1. cikk harmadik bekezdése definiálja a terrorista csoport és a szervezett csoport fogalmát: a terrorista csoport: legalább két személyből álló szervezett csoport, amely bizonyos időre terrorcselekmények egyetértésben történő elkövetésére létesült. A szervezett csoport olyan csoport, amely nem egy meghatározott terrorcselekmény azonnali elkövetésére, véletlenszerűen áll össze, és amely nem feltétlenül rendelkezik a tagjai számára szabályszerűen meghatározott szerepekkel, folyamatos tagsággal vagy fejlett szervezettel. [10] A dolgozatban hivatkozott csoportok nem minden tagja érintett, a terroristák sajátos személyiségprofilja ugyanis tipikusan mélyen elkötelezett, szélsőséges, és militáns. Az etnikai, vallási, kulturális jellemzők tehát nem jelentik azt, hogy a jegyekkel bíró csoport minden tagja érintett vagy kapcsolatba hozható a terrorizmussal. A nemzetközi terrorizmus egyik legfőbb problémája a térben való mozgás, tekintve, hogy biztonsági szolgálatok (hírszerzés, felderítés, terrorelhárítás, rendőrség, csendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, Europol, Frontex és ezek együttműködései) egyik kiemelt feladata ennek megakadályozása. A törekvés a szabályozás kijátszására a illegális határátlépésekben és az útlevelekkel kapcsolatos visszaélésekben érhető tetten. Nem feltételezhető, hogy mindegyik útlevéllel való visszaélés terrorista tevékenységgel függ össze, de tény, hogy a nemzetközi terrorista mozgalmakat nagyban segíti, támogatja az útlevelek ilyen célú illegális felhasználása. Ahogyan az Egyesült Államok Terroristatámadásokkal Foglalkozó Nemzeti Bizottsága megállapítja, az úti okmányok (a támadások minden fázisában) legalább annyira fontosak, mint a fegyver vagy robbanóanyag. Az utazásoknak minden esetben konspiráltnak kell lennie, tehát a terrorista aktivisták a cél elrejtésével, az útvonal és tevékenység beazonosíthatatlanságával kívánnak utazni. A térben való mozgás szükségességének indokai egyfelől a globalizáció, másfelől a modern terrorszervezetek sajátosságai. A múlt számos terrorista szervezetétől eltérően, a militáns dzsihádhívő mozgalmak jelenlegi hálózatukban és műveleteikben egyaránt globális rendszert mutatnak. A globalitás megjelenik abban, hogy egyes csoportokhoz pusztán ideológiai alapon külföldi harcosok csatlakoznak hozzájuk. Ők a mudzsahidek, a szent háború harcosai, akik a vallási parancsoknak engedelmeskedve a dzsihád (szószerinti jelentése törekvés vagy küzdelem, köznapian szent háború ) nevében harcot folytatnak célpontjaik; az imperialisták, kapitalisták, és diktátorok ellen. [11]. Az istentelen (azaz liberális-demokrata) és hitehagyott (azaz muszlim) rendszerekkel való összeütközés, amire az iszlám felszólít, nem ismeri el a keresztény-zsidó kultúrkör/nyugati kultúra értékeit. A harc hátterében az iszlám által előírt kötelesség áll, hogy a hitetleneket az igaz útra, Allah hitére térítse vagy iszlám uralom alá vesse. A dzsihád több immanens jelentéssel is bír; jelenti az ember belső tökéletességért folyatott harcot valamint az iszlám közösségen ( nemzeten ) belül érvényes jó és rossz megkülönböztetését és a jó betartását.

4 4 A harci dzsihádot a dzsihád csoportjai művelik (mint az al-kaida), amely a Nyugat és az általuk kollaboránsnak tartott iszlám csoportok ellen hirdetett háborút. A dzsihádban az ellenségnek három lehetősége van; elfogadni az iszlámot és egyenlőként élni a muszlimokkal; vallási szabadságban és tulajdona biztosításával alávetni magát; vagy harcol és Isten ítéletére hagyva a legyőzött ellenség a zsákmány részét képezi. Ezeket a lehetőségeket a történelem folyamán az ostromlott ellenségnek kínálták fel. A nagyobb méretű hódítások idején, például Indiában a muszlim uralkodók még a politeisztikus vallásokat is eltűrték alattvalóiktól [12]. A hitetlenek elleni harcban elbukókat, a dzsihád áldozatait mártír -nak vagy shahid -nak nevezik, akik vallásos kötelességüket teljesítik. A mártír minden bűne alól mentesül, egyenesen a paradicsomba jut, és Allah közelében kap helyet. Ahogy a Korán tartja: Ne gondold azokról, akik megölettek Allah útján, hogy halottak [lennének]! Nem! Élők ők az ő Uruknál, [s égi eledellel vannak ellátva]. (3:169) [13] Az iszlám vallás és (szokás)jog összefoglaló néven a hadith magyarázatot ad rá, kit tekintenek mártírnak: Hétféle mártír van, akik Allah útján ölettek meg. Akik pestis öl meg, az mártír, aki megfullad a mártír, aki mellhártyagyulladásban hal meg az mártír, aki a has betegségében hal meg, az mártír, aki tűzben hal meg az mártír, akit leomló épület alatt hal meg, az mártír, és a gyermekszülés közben életét vesztő nő is mártír (Muwatta, trans, Doi, 16:12:36). A taxatív felsorolás, mint látni, nem tartalmazza a harcban elesetteket, és az iszlám ráadásul tiltja az öngyilkosságot is. A magyarázat a harcban való mártírrá válássá a dzsihád fogalmában rejlik, irányultsága meggyőzni a hitetleneket. Harcoljatok Allah útján azok ellen, akik ellenetek harcolnak! Ám ne hágjátok át Allah parancsait! Allah nem szereti azokat, akik áthágják [a parancsait]! Korán (2:190) [7] E parancsnak jelenleg a világban több millióan engedelmeskednének, közülük kitűnik az al- Kaida mint militáns dzsihádhívő mozgalom [14], úgy tűnik vezető és inspiráló szerepet tölt be a militáns iszlám szervezetek között, ezért veszélyes, hogy az al-kaida potenciálisan a világ mindegyik országában jelen van. Az alvó sejtjek, segítői, ernyő- és licenszszervezeteinek tagjai, támogatói és szimpatizánsai miatt taglétszámát nehéz megbecsülni, de első vonalban mozgósítható harcosainak száma is százezrekre, tartalékpotenciálja pedig milliókra rúg [15]. Ez a tartalékpotenciál azért is veszélyes, mert nincs felismerhető arca; nem csak a férfiak kiváltsága a harc, számos nő és gyermek is csatlakozik a mozgalomhoz. A célcsoport természetesen a használhatók kiválogatása képzettség vagy foglalkozás alapján. Előnyben vannak az idegenforgalmi dolgozók, a magasan képzettek, és az információgyűjtési potenciállal bírók [16]. Az al-kaidának, és a hozzá hasonló globalizált dzsihádhívő militáns csoportoknak nincs kizárólagos műveleti területe, területileg egzakt célpontja. Ennek bizonyítására elég csak a műveleti történetüket áttekinteni [17]. Az Al-Kaida és társszervei (pl. Fatah al-iszlám) bárhol a világon képesek toborozni, telepíteni, és támogatni a kellően elkötelezett harcosaikat, megjelentek még a szovjet megszállás alatt álló Afganisztánban, Kasmírban, Koszovóban, Boszniában, Csecsenföldön, és vívják harcukat az amerikai illetve NATO-megszállás alatt álló Irakban és Afganisztánban. Az al-kaida növekedése folytán a klasszikus sejtszervezetre állt át, több funkciójú munkamegosztást valósítva meg a vezetés, a támogatók és a művelet végrehajtói között. Ez a kevéssé szervezett struktúra nem viseli magán egy formális szervezet ismertetőjegyeit, bár egyenként létezik belső munkamegosztás; van központi irányító apparátus, fegyveres erő,

5 5 infrastruktúra, felderítés, pénzügyi szolgálat, nyilvántartás, propaganda-apparátusuk, és a dolgozat fókuszában álló okmányszolgálat. Sebezhetőségük terület és állampolgárság hiányában ezekre a pontokra összpontosul, ezért olyan nehéz az ellenük folytatott harc [18], és ezért zártságukra való tekintettel az ellenük folytatott hírszerzés akkor lehet hatékony, ha előtérbe helyezzük a HUMINT erőket (HUMan INTelligence - emberi erők felhasználásával folytatott hírszerzés) [19]. A hálózat azonban sokkal inkább interaktív láncszemként (összekötőként) működik a helyi terroristák támogatói, a kisegítő szervezetek, és a feltörekvő belföldi sejtek között. Ezek a terrorista csoportok fenntartják a hálózat működését, a műveleti hatósugarat kiterjesztve a földrajzi határokon, régiókon és kontinenseken át is. Ebben a terrorista miliőben az aktivisták a globalizációt kihasználva képesek az országok közti utazásra, robbanószerek, fegyverzet célba juttatásához. A terroristák leplezett utazásokra irányuló szándéka a személyazonosító dokumentumok, úti okmányok illegális módon történő felhasználásával érhető el. Az illegális úton megszerzett és felhasznált útlevelek lehetővé teszik, hogy beszivárogjanak egy adott országba külföldi műveletek előkészítése, végrehajtása érdekében. Ezt az állítást támasztják alá a 2005 júliusában, Londonban végrehajtott terrortámadások is, hiszen a házkutatások során a terroristáknál nagy mennyiségű illegális dokumentumot találtak. A rendőrségi nyomozás során előkerült hamis útlevelek, vízumok, és hamisított személyazonosító okmányok számos terrorista sejt ellátásához voltak elegendők. Az útlevelek törvénysértő felhasználásával kapcsolatban három kulcstémára kívánunk fókuszálni: 1. Az illegális útlevél felhasználásának szerepe a nemzetközi terrorista hálózatok műveleti tevékenységében 2. Az útlevelek beszerzési módjai 3. A különféle nemzetközi szerződések, egyezmények, és kapcsolatos akciótervek, amelyek a terroristák határokon átívelő mozgási képességét korlátozzák. Ahogyan az Egyesült Államok Nemzeti Terroristaellenes Központjának (National Counterterrorism Center NCTC) nemzeti stratégiája, A terrorista utazások elleni harcról megjegyzi: a terroristák nemzetközi mozgását lehetővé tevő eszközök felderítése nagyban akadályozza mobilitásukat és gátolja hatékonyságukat. A határforgalomban tehát az útlevelek, vízumok meglétének, eredetiségének ellenőrzése, a határőrizetben (zöldhatár) pedig a határőrség/rendőrség folyamatos járőrszolgálata olyan fojtópontokat jelent, ahol a nemzetközi terrorizmus egy adott ország hatóságával közvetlenül találja szemben magát. A nemzetközi terrorizmus ún. támogató, ellátó, logisztikai és hadtáp célú csoportokat hozott létre, amelyek tevékenysége elengedhetetlen a kívánt eredmény, adott esetben egy célpont elleni művelet sikere érdekében. Ezen segítők feladatai különösen az alábbiak: az aktivisták és ügynökök toborzása a kommunikáció források gyűjtése és pénzátutalások anyagi eszközök beszerzése és eljuttatása (úti okmányok, vízumok) kiképzés meggyőzés, propaganda, és felbujtás a biztonságos ingatlanok infrastruktúrája, alvó sejtek taktikai tervezés és felkészülés célpontok felderítése

6 6 támadások A terrorista hálózathoz tartozó személyek konspirált utazása rendkívül fontos. Az utazás elsősorban a nemzetközi terrorizmust karakterizáló rejtett hálózatok fenntartásában, valamint a taktikai lehetőségek/eszköztár stratégiai előnyökké változtatásában létfontosságú: az útlevelek hamisításával, személycserés módszerrel (ennek keretében a más személy részére kiállított arcképes okmányt változtatás nélkül nem az okmány jogszerű tulajdonosa használja fel), lehetővé válik a határokon átívelő leplezett mozgás. Az aktivisták és ügynökök kiképzése a terrorcsoport létének és működésének előfeltétele. A dán Igazságügyi Minisztérium Az iszlám terroristák toborzása c. tanulmánya szerint a toborzás hidat képez a személyes hit és az erőszakos aktivizmus között. A terrorista hálózatok mozgósítható személyi állományának mennyisége függ az aktivisták és ügynökök folyamatos toborzásának sikerétől. Aktivistákra azért van szükség, hogy a terrorszervezet jövőbeli életképességét illetően lássanak el funkciókat: úgy, mint a pénzgyűjtés, logisztika, vagy kommunikáció. Az ügynököket pedig a toborozás után megfelelően kiképzik és az éles terrortámadások kivitelezésekor vetik be. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a toborzási folyamatot általában a lentről-felfele ún. önsorozásos módszer alapelve szerint hajtják végre vagy egyszerű internetes propagandával. A helyi sejtek tipikusan baráti vagy rokoni szálak körül alakulnak, gyakran a helyi vallási prédikátorok (imám) vagy tanárok részéről inspirálva, további tagokat a nagy forgalmú weboldalakon lehet szerezni [20]. A terrorszervezetek arra törekednek, hogy minél több támogatót (fedett ügynököket vagy vakond ) gyűjtsenek az célállam fontos állami, ipari és gazdasági elitje közelében, akiknek segítsége a műveletek eredményességének esélyét jelentősen növeli. Az Al-Kaida és a hozzá kapcsolható egyéb terrorista szervek újrafókuszálták törekvéseiket: ma már amerikai, kanadai, és különböző európai országokban született fiatalokat is toboroznak. Ezekről a helyekről származó újoncokról úgy tartják, probléma nélkül mennek majd át a hatósági vizsgálatokon és a határellenőrzéseken, ugyanakkor kapcsolataik, helyismeretük révén egy titkos terrorakció végrehajtásakor sokkal operatívabb tevékenységre képesek. [21] A terrorista hálózatok, és sejtek sajátos, kellőképpen konspirált kommunikációra támaszkodnak. Céljuk, hogy műveleti információkat továbbítsanak egymásnak, koordináljanak a terrorapparátus személyei között, valamint terjesszék a stratégiai, taktikai és műveleti információkat. Az al-kaida a biztonságos kommunikációra helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Műveleti protokollja szerint a kommunikáció titkos, lényegre törő és jól időzített. Ehhez igénybe vesznek nyilvános szolgáltatásokat is, de az igazán szenzitív adatokat kipróbált hírnökök szállítják. A hírnökök az információt emlékezetből mondják vissza, kizárva a jelfelderítés lehetőségét. A megbízhatóságuk és elhivatottságuk alapján kiválasztott hírnökök is természetesen rejtve, megfelelő fedőokmányok felhasználásával utaznak. A World Trade Center elleni merénylet előtt a pénzügyi szabályozás liberalizmusa nagyban megkönnyített a terrorizmust finanszírozó pénzek mozgását [22]. Az induló vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy az al-kaida segítői és egyéb dzsihádhívő terrorcsoportok intenzív pénzgyűjtést és pénzmosást folytatnak, hogy kiterjedt hálózatukat, sejtjeiket, segítőiket finanszírozni tudják. A pénzgyűjtés forrásai az önkéntes vagy védelmi pénzként szedett magánadományok, civil szervezetek tiszta pénzei, vagy támogató államok fedőszervezete által nyújtott támogatások. A militáns iszlámista csoportok sok esetben megpróbálják kihasználni az iszlám jótékonysági kapcsolatait is, hogy az adományokból közvetlenül vagy vallási

7 7 intézményeken, szimpatizáns nemzeti-kulturális szervezeteken keresztül jussanak anyagi forráshoz [23]. Az erkölcsi megfontolást a gyakorlat felülírja, a terrorszervezetek bevételeik gyarapítása érdekében gyakran követnek el különböző bűncselekményeket is. A marokkói székhelyű Al- Kaida sejtek - amelyek a madridi terrortámadásokat hajtották végre jelentős bevétele bankrablásokból, valamint bankjegykiadó automaták kifosztásából volt eredeztethető. A terrorista szervezetek tevékenysége több aspektusában is hasonlít a nemzetközi bűnszervezetekére. Egyfelől anyagi forrásaikat egészítik ki, másfelől műveleteiket támogatják az olyan klasszikus bűncselekményekkel, mint például a hamis, hamisított útlevelek és személyazonosító okmányok adás-vétele, embercsempészet, emberkereskedelem, kábítószerrel visszaélés, hitelkártyacsalás, csempészett áru forgalomba hozatala, vagy akár nagy értékű személygépkocsik eltulajdonítása, csempészése. Nem kell külön hangsúlyozni ennek veszélyét, ezek a kapcsolatokon táptalajt nyújtanak a szervezéshez, eszközbeszerzéshez, és ezek mozgatásához [24]. Minthogy a terrorizmus finanszírozása a legtöbb országban bűncselekmény, a terrorszervezetek kitanulták a pénzmosást, ide értve a banki műveleteket és az áruk mozgatását. A árnyékvilág azonban megteremti árnyékintézményeit is [25], az offshore bankszámlák, a bizalmi bankok és az arab világban intézményes hawala mind-mind a másik oldalt segíti [26]. A kereskedelmi tranzakciók során preferálják a nagy értékű és könnyen pénzzé tehető árukat, mint például a drágaköveket. Bár az átutalások formális vagy informális csatornákon keresztül is történhetnek, a terrorszervezetek gyakran bíznak meg küldöncöket, akiket hamis/hamisított úti okmányokkal látnak el annak érdekében, hogy készpénzt vagy egyéb vagyontárgyakat szállítsanak oda, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Mindennek egy célja van; fenntartani a mobilitást, és az operativitást, márpedig jelentős összegeket kénytelenek költeni az utaztatásra is, aminek az ára a jó minőségű hamis/hamisított/biankó okmányok beszerzése miatt akár extrém magas is lehet [27]. A terroristák a műveleteikhez szükséges alapanyagok beszerzésétől nagymértékben függnek, úgy, mint különösen a fegyverzet, robbanószerek, különleges felszerelések és útlevelek. Hagyományos ipari háttér hiányában, a terroristák kénytelenek ezeket az erőforrásokat máshonnan felkutatni és megszerezni. Egy lehallgatott Al-Kaida telefonbeszélgetés, amit az olasz Különleges Műveleti és Általános Nyomozási Osztály rögzített, a logisztikai elemet ekképpen hangsúlyozza: ha a testvérek el akarnak rejtőzni, mi elrejtjük őket, ha a testvérek papírokat akarnak, mi gondoskodunk ezekről a papírokról, ha a testvérek utazni akarnak, mi utaztatjuk őket ha fegyver kell, fegyvert szerzünk nekik. A szükséges eszközöket titkosan szerzik be. A terrorista csoportok számára jobb álcázást kínál a szabad forgalomban kapható nyersanyagok beszerzése, amelyek kombinálásával készítik el a pusztító eszközt. Ezt bizonyítják azok a sikeres rendőri akciók, amikor dzsihádhívő csoportoknál Belgiumban, Angliában, Olaszországban és Spanyolországban robbanószerek gyártásához szükséges kémiai vegyületeket füleltek le. Ilyen például az, amikor a terrorista aktivisták, ügynökök érvényes útleveleket kérnek kölcsön és bérlik azokat, vagy egyszerűen ellopják a szükséges okmányokat. Az utazás tehát fontos mozgatórugója a terrorista beszerzési tevékenységeknek. Egy tanúvallomás szerint, a ben Nagy Britannia elleni bombatámadások kiterveléséért elítélt terrorista sejt rendszeresen hajtott végre utazásokat Kanada, Anglia, Pakisztán között, hogy robbanószert, felszerelést és más kellékeket szerezzen be. A nemzetközi terrorizmus kapcsán leginkább az kelt riadalmat, amikor információk szerint vegyi, biológiai, sugárzó, és nukleáris fegyverekre próbálnak szert tenni. A terroristák feltehetően egyetemeken és különböző országok kutatóintézeteiben is toboroznak

8 8 ügynököket, aminek célja, hogy laboratóriumi körülmények között hajtsák végre a szervezet részéről megrendelt feladatot. A személycserés módszer vagy a hamis útlevelek felhasználása természetesen ilyen eseteknél is előfordul. A modern terrorizmus hatékonyságának erősítéséhez szükséges egyfajta szakmai toborzóügynökségként is működtetni. A szervezet egy vállalat következetességével erősíti működési és végrehajtó képességeit a pénzügyek, informatika, vegyészet, biológia, közlekedési eszközök (repülőgépek, vonatok) vezetése terén. Afganisztánban a Talibán fennállása alatt körülbelül 70 ezer dzsihádhívő újonc utazott a világ minden tájáról, hogy ott különböző táborokban katonai kiképzést kapjanak [28]. Azóta a militáns dzsihádhívő más, titkos helyeket is találtak a kiképzések levezénylésére. Ehhez járul, hogy mára nincs meghatározhatóan tipikus felkészítő ország, titkos helyeken az egész világon létesülhetnek kiképzőtáborok [29]. A biztonságos ingatlanok és alvó sejtek terrorista infrastruktúrája arra szolgál, hogy elszállásolják a küldetést teljesítő ügynököt, és fenntartsák a konspiráltságot későbbi küldetésekhez [30]. A biztonságos ingatlanok menedékként szolgálhatnak egy terrorista ügynök legális vagy illegális határátlépése után, a műveleti tevékenység alkalmával. Néha a biztonságos házak tevékenységét pihentetik, vagy tudomással nem bíró harmadik fél számára bérbe adják, addig, amíg egy küldetés kapcsán szükség nem lesz rá. A nemzetközi terroristák ilyen biztonságos ingatlanok, búvóhelyek egész láncolatát tartják fenn világszerte, különböző országok városaiban. A kívánt művelet tervezési fázisában pedig váltogatják őket, ezzel csökkentik a felfedés veszélyét, az algériai militáns szervezetek pl. Szalafita csoportok, Fegyveres Iszlám Csoport - körözött dzsihádhívőket csempésztek spanyolországi búvóhelyekre hamis útlevelek és vízumok segítségével. A hálózatot az algériai biztonsági erők 2006 áprilisában számolták fel. Egy akcióra történő felkészülés hosszú időt vesz igénybe, mivel a végrehajtás minőségétől függ a művelet sikere. Először általában olyan tömeges áldozatokkal kecsegtető célpontot keresnek, amiről tudják, hogy a lakosság körében riadalmat fog kelteni ugyanakkor komoly visszhangja lesz a médiában, majd a vezetők megkezdik a részletes támadási terv összeállítását. A felkészülési fázis biztosítja, hogy a szerepet játszó tagok megfelelően felkészültek, informáltak legyenek és a szükséges eszközökkel (úti okmányok, készpénz, fegyverek, robbanószerek stb.) rendelkezzenek. Esetenként a terroristák saját úti okmányaikkal utaznak. A szeptember 11-i támadók is saját szaúd-arábiai útleveleiket használták, amivel akkor vízummentesen lehetett az Egyesült Államokba látogatni. Az illegálisan megszerzett vagy hamisított dokumentumok segítik a terrorista aktivistákat, hogy fedetten, inkognitóban utazzanak, ezáltal eszközül szolgálnak stratégiai meglepetés okozásához. Az útlevelek, különösen a látszólag valódi dokumentumok rendkívül értékesek a nemzetközi terroristák és az őket támogató bűnöző szervezetek számára. Andrew Clarke egykori brit belügyminiszter megjegyezte, hogy a terrorista támadások egyharmadában közokirathamisítást követtek el. A különleges feladatokkal megbízott ügynökök, parancsnokok rendelkezésére akár több útlevél is állhat, szem előtt tartják azonban azt a fontos szabályt, hogy a hamis/hamisított útlevéllel utazó ügynök ne azzal az okmánnyal lépjen be egy ország területére, amelyet korábban épp a területileg illetékes állam bocsátott ki. Ellenkező esetben az okmány illegális felhasználása könnyen leleplezhető. Egyes országok útleveleit a terrorista csoportok különösen kedvelik. Ezek elsősorban olyan multikulturális nyugat-európai országok (pl.: Franciaország, Németország), amelyek lakossága a népesség és vallása tekintetében heterogén, akik viszonylag sokat utaznak, és útlevelük ismert a világ határőrségei, határellenőrzést végző szervei előtt. Nem

9 9 elhanyagolható körülmény, hogy az ilyen útlevéllel utazó külföldi terrorista ügynök a világ számos országában vízummentességet élvez, amely a határátlépéskor jelentős előnyökhöz juttatja: az ellenőrzés kevésbé alapos, a figyelem középpontjában nem az ilyen okmányokkal rendelkező utasok vannak. A schengeni övezet külső határának átlépése után a terroristák könnyedén használják ki a tagállamok közti szabad utazás lehetőségét. Bár a mai modern útleveleket nehéz hamisítani - korszerű biztonsági elemeik miatt -, a korábban elveszett vagy ellopott útlevelet jó eséllyel még fel lehet használni. Ha a visszaélés ki is derül, a hamis/hamisított útlevél felhasználójára nézve a kockázat elenyésző (hacsak a személyt nem terroristaként tartják számon): ilyenkor a hatóságok a beléptetést megtagadják, a hamis/hamisított útlevelet lefoglalják (megküldik a kiállító ország hatóságának), és a személyt visszairányítják. A terroristák okmány beszerzésének módozatai: 1. Eredeti útlevél csalárd módon történő beszerezése. Eredeti útleveleket egy terrorcsoport úgy szerezhet be, ha tagja az okmány igénylésekor hamis személyazonosságot vagy hamis igazolásokat mutat be. 2. Lopott vagy talált útlevél. A terrorista csoportok beszerezhetik útleveleiket a jogszerű birtokosától történő eltulajdonítással vagy egyszerű találással. Ilyen útlevélből az Interpol jelentése szerint mintegy 10 kering a világban A probléma ellenére a lopott vagy elveszett útlevelek illegális mozgásának akadályozását a különböző hatóságok egymás közti információ megosztásának jogi akadályai, vagy késedelmes bürokratikus ügyintézés jellemzi. 3. Eredeti útlevél bérlése, vásárlása. A nemzetközi terrorista elemek utazási okmányokhoz juthatnak eredeti, érvényes dokumentumok illegális kölcsönzésén, vagy adásvételén keresztül. 4. Útlevél hamisítás, utánzott útlevél előállítása: a nemzetközi terrorista csoportok aktívan foglalkoznak útlevelek előállításával, hamisításával. Nemzetközileg Thaiföld vált a hamis útlevelek fő piaci központjává. A Thaiföldön szerzett útleveleket ezután távoli helyekre csempészik és értékesítik az illegális utazásokban érdekeltek számára. A bangkoki nemzetközi repülőtéren 2005 augusztusában letartóztattak egy algériai származású brit állampolgárt, mert a hatóságok 452 hamis belga, francia, portugál és spanyol útlevelet találtak nála. [31] Korábban, 2005 áprilisában pedig a brit hatóságok tartóztattak le egy Bangkokból Glasgowba érkező amerikai állampolgárt, aki 160 darab hamis, eladásra szánt útlevelet szállított magával. Brit források arról tudósítanak, hogy ben körülbelül hamis útlevelet és egyéb személyazonosító dokumentumot szűrtek ki a brit kikötőkben szolgálatot teljesítő egyenruhások. Mégis úgy vélik, hogy minden tíz beléptetett dokumentumból csak egyet sikerült felderíteni. A terrorizmus elleni harcra koncentrálódó nemzetközi erőfeszítések a kormányközi kooperáció kiszélesítésére, az úti okmányok biztonságának erősítésére, és a határőrizet hatékonyságának növelésére terjednek ki [32]. Az elmúlt évtizedben a főbb nemzetközi szervezet terrorellenes egyezményeket, döntéseket és akcióterveket hozott létre. Ezen szervezetek közé tartozik: az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa; a G-8 vezetői fórum; az Európai Unió; az Amerikai Államok Szervezete (OAS, Organization of American States); az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC, Asia- Pacific Economic Cooperation); az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért felelős Európai Ügynökség (FRONTEX, Frontières

10 10 Extérieures); és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO, North Atlantic Treaty Organisation). Az ENSZ nem kevesebb, mint 12 nemzetközi egyezményt fogadott el, hogy erősítse a terrorizmus elnyomására irányuló kormányközi erőfeszítéseket, és közelebb helyezze azokat az igazságszolgáltatáshoz. Szeretnénk kiemelni az Európai Unió Hágai programját. A dokumentumban önálló fejezetként (2. fejezet) szerepel a biztonság megerősítése, és alfejezetében (2.2 alfejezet) kaptak helyet a terrorizmus elleni küzdelem feladatai [33].Az Európai Tanács felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy intézkedéseiket ne csupán saját biztonságuk megőrzésére korlátozzák, hanem az Unió egészének biztonságát tartsák szem előtt. Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counterterrorism Center NCTC) 2006 májusában kiadott egy kormányzati stratégiát a terrorista utazások elleni küzdelem érdekében, hogy ezzel is erősítse, kiterjessze a terroristák globális mozgásának megfékezését. Az amerikai stratégia kilenc szükségesnek ítélt taktikai elemet ismertet: 1. az ismert és gyanúsított terroristák azonosítása 2. országok közötti széleskörű adatcsere biztosítása 3. az országba történő beléptetés előtt az utasok hatékony szűrése 4. nemzetközi kapacitások növelése a terrorista utazások korlátozása és szűrése érdekében 5. a terrorista utasok felderítése, elfogása 6. a terrorista utazásokat segítő infrastruktúra felszámolása 7. erősíteni az úti okmányok biztonsági elemeit 8. gyűjteni, elemezni és terjeszteni minden terrorista gyanús utazási információt A hatósági ellenőrzés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A szeptember 11- én bekövetkezett terrortámadás óta mindenki tisztában van azzal, hogy a hatóság feladatai közül a legjelentősebb a jogellenes cselekmények (terrorcselekmények) megelőzésére épülő ellenőrzés. Az emberek biztonságérzetének növeléséhez szükséges feltétel, hogy az ellenőrzések láthatóak legyenek, hiszen a civil állampolgároknak a háttérben zajló folyamatokról nincs tudomása. A nemzetközi bűn- és terrorszervezetek elterjedésével, valamint az ezekkel összefüggő okmányhamisítások megjelenésével mindenképp indokolt, hogy a hatósági ellenőrzés törvényes, folyamatos és fejlett legyen nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi országában is. A 62 év után 2008-ban megszűnt magyar Határőrség ugyan már nem hatályos útlevélkezelői szabályzata egyértelműen fogalmaz a határforgalom-ellenőrzés egyik lényeges alapelvével kapcsolatban: A határforgalom-ellenőrzés biztonságos, ha az ellenőrzési rendszer garantálja a biztonságra ható veszélyforrások időben történő felismerését, megakadályozza a nemzet és közbiztonságra veszélyes személyek, javak országba történő be- illetve kijutását, megelőzi és felderíti az államhatárt érintő jogsértő cselekményeket. Összefoglalás A terrorizmus a XXI. században globális jelenség, jellemző a fejlett nyugati országokra, valamint a széles értelemben vett válságövezetekre. A globális terrorizmus számára elkerülhetetlenül szükséges az ellenséges területen való álcázott mozgás a műveletek megvalósításához. A terrorcsoportok igyekeznek diffúz szakmai és financiális hátteret kiépíteni, illetve konspirált toborzással biztosítani a csoport továbbélését. Céljaik megvalósításához szükséges a megfelelő okmányok megszerzése és birtoklása. A terrorelhárítás fő feladata a terrorcsoportok tagjainak azonosítása, megfigyelése, a hamis

11 11 okmányokkal utazók felderítése és kiszűrése valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése az állampolgárok biztonsága érdekében.

12 12 Források, hivatkozások: [1] KOLOSSA Sándor: SZÉP ÚJ VILÁG AVAGY A TERRORIZMUS MA [2] KURTA Gábor: A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM ÚJ DIMENZIÓI [3] HORVÁTH Attila: TERRORFENYEGETETTSÉG: CÉLPONTOK, NAGYVÁROSOK KÖZLEKEDÉS [4] Regime de la terreur. A társadalomra erőltetett rettegés, rémuralom értelmében először a francia forradalomban használták a jakobinus terror idején. [5] BARTKÓ, Róbert: Bűnügyi Tudományi Közlemények 7., Tanulmánykötet (Az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásai a bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén) pp. 42. [6] 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról [7] BODA József: A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ÉS AZ ELLENE VALÓ ÖSSZEFOGÁS SZÜKSÉGESSÉGE, LEHETOSÉGEI [8] HADNAGY Imre József : NÉHÁNY GONDOLAT A KONFERENCIÁN ELHANGZOTTAKHOZ [9] HAVASI Zoltán: A TERRORIZMUS ÉS A JOG [10] Az Európai Unió Tanácsának 2001/931/KKBP számú közös álláspontja, a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról. (2001. december 27.) [11] Terrorismfiles, TERRORIST ORGANISATIONS al-qa'ida (Al-Qaeda [12] ADAMEC, Ludwig W.: Historical Dictionary of Islam, 2nd Edition, The Scarecrow Press, Inc., Lanham, Plymouth, UK, ISBN: , pp. 169, SIMON Róbert (ford.): Korán, Helikon Kiadó, ISBN: x, pp. 52 [14] Az al-kaida (arabul: ةدعاقلا al-qāʿida) egy radikális iszlamista terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúdarábiai vállalkozó, Oszama bin Láden hozott létre 1988-ban a Szovjetunió ellen, Afganisztánban harcolt veteránokból. Feltételezések szerint alvó ügynökei révén a világ országában is jelen lehet. [15] KATONA Magda: AZ AL-KAIDA METAMORFÓZISA SZEPTEMBER 11- E UTÁN [16] DERESKEY- DÁVID: TERRORISTA-PROFIL: A TERRORISTÁK CÉLCSOPORTJAI TOBORZÁSKOR, Hadtudományi Szemle, 2009/2. sz%c3%a1m/t%c3%a1rsadalomtudom%c3%a1ny/terrorista-profil-terrorist%c3%a1kc%c3%a9lcsoportjai-toborz%c3%a1skor [17] Al-Qaida / Al-Qaeda (the Base), Global Security.org [18] NAGY László: A MODERNKORI TERRORIZMUS

13 13 [19] KIS-BENEDEK József ezredes: A TERRORIZMUS ELLEN FOLYTATOTT HÍRSZERZÉS [20] FARKAS Cintia: TERRORISTÁK A VILÁGHÁLÓN - ONLINE TOBORZÁS, Hadtudományi Szemle, 2008/1. sz%c3%a1m/nemzetbiztons%c3%a1g-%c3%a9s-rendv%c3%a9delem/terrorist%c3%a1kvil%c3%a1gh%c3%a1l%c3%b3n-oline-toborz%c3%a1s [21] RUDNER, Martin: Misuse of Passports: Identity Fraud, the Propensity of Travel, and International Terrorism In: Studies in Conflict&Terrorism (2008) volume 31, issue 2, pp [22] Botos Csaba: A TERRORIZMUS GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI HÁTTERE [23] Az Al-Kaida ismert arról, hogy jótékonysági szervezeteket állít fel, a terrorista cselekményeket finanszírozó pénz gyűjtésére és átutalására, ilyen például a Jóakarat Nemzetközi Alap [24] Beraczkai Antal ezredes: MILYEN TERRORISTA FENYEGETÉSEKKEL KELL SZÁMOLNUNK A JÖVOBEN? [25] Botos Csaba: A TERRORIZMUS GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI HÁTTERE [26] Havala: a mai napig népszerű pénzátutalási forma az arab világban, amelynek az alapja egy, a középkor óta fennálló iszlám tradíció. A tranzakció szóban történik és gyakorlati pénzmozgás nincs, az egésznek az alapja az adott szó, a bizalom. Például valaki elmegy egy havala brókerhez egy közel-keleti kis faluban és megbízza, hogy továbbítson ezer dollárt a Németországban élő testvérének. Odaadja a jutalékkal megemelt összeget, és a bróker telefonál egy hamburgi kollégájának, aki "leszállítja" a pénzt a kedvezményezettnek és a bróker "zsebből" fizet. Az egésznek nincs nyoma és mégis működik, persze mindez egy olyan kulturális közegben zajlik, ahol a lopásért nem ritkán kézlevágás "jár". Európában vagy a világ más részein a pénz valószínűleg nyomtalanul eltűnne és ez a fajta tranzakció igen rövid életű lenne. Terrorpénzek, a láthatatlan átutalás, HETEK, [27] Hamis (utánzott) okmány: valamely ténylegesen forgalomban lévő okmány másolata, utánzata, melynek minden része, minden eleme hamis. Hamisított okmány: olyan eredeti okmány, amelyen utólag valamilyen változtatást végeztek (tartalmi hamisítás). Jogtalan kitöltés (biankó): az okmány minden eleme eredeti, azonban az okmányt nem az arra illetékes hatóság, nem az előírt módon állította ki [28] A tálibok (a vallási iskolákban tanuló diákok) mozgalma. f29] BOLGÁR SZTERNÁK N. - SZTERNÁK Gy.: A TERRORIZMUSSAL KAPCSOLATOS KUTATÁS LEGÚJABB EREDMÉNYEI [30] Biztonságos ház (safe house): a fogalmat általánosan használják olyan ingatlanokra, amelyek tulajdonosa visszafejthetetlen, nem áll megfigyelés alatt, elhelyezkedése pedig segíti a titkosszolgálati operatív munkát, mint menedék, depó, vagy találkozó-kihallgatóhely. WEST, Nigel: Historical Dictionary of International Intelligence, Scarecrow Press, Inc., USA, 2006 ISBN-13: [31] 452 hamis útlevéllel bukott le egy brit férfi, Origo, letöltés ideje: november 14. [32] Az Európai Unió Tanácsának 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról. A rendelet célja a tagállamok

14 14 által kiállított útlevelek és úti okmányok biometrikus elemeihez szükséges jogi háttér biztosítása. Hatálya azokra az útlevelekre terjed ki, amelyeket a tagállamok állítanak elő és 12 hónapnál hosszabb ideig érvényesek. [33] Hágai Program: A szabadság, a biztonság, és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban (2005/C 53/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 53/1,