SAJTÓ REV 1. Brüsszel, május 14.

Átírás

1 AZ EU TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRSÁGA ~TÁJÉKOZTATÓ~ AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM REV 1 Brüsszel, május 14. A terrorizmus jelentős mértékben veszélyezteti Európa biztonságát, demokratikus társadalmaink értékeit, valamint az európai polgárok jogait és szabadságjogait. A terrorcselekmények bűncselekmények, és semmilyen körülmények között sem indokolhatók. A terrorizmussal mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fel kell venni a harcot. Az Európai Unió a szeptember 11-i, és különösen a 2004-es madridi és 2005-ös londoni szörnyű támadások óta fokozta a fellépését. Az elnökség és a terrorizmusellenes koordinátor javaslatait követően a Tanács elfogadta az EU terrorizmusellenes stratégiáját, melynek révén az Unió elkötelezi magát a terrorizmus ellen az emberi jogok megsértése nélkül folytatott globális küzdelem mellett, miáltal polgárai a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben élhetnek. Az EU terrorizmusellenes stratégiájának négy pillére a megelőzés, a védekezés, az üldözés és a reagálás. Megelőzés Az első célkitűzés a radikalizálódáshoz és a terroristák toborzásához vezető, a terrorizmus elterjedését előidéző tényezők európai és nemzetközi szintű leküzdésén keresztül annak megelőzése, hogy emberek a terrorizmus felé forduljanak. A tagállamok és az Unió közötti koordináció javítása érdekében a Tanács elfogadta a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni stratégiát és cselekvési tervet (2005). A végrehajtási intézkedések között vannak a börtönökben zajló radikalizálódás kezelését és az internet segítségével végbemenő erőszakos radikalizálódás elleni küzdelmet célzó tagállami és az Europoltól származó kezdeményezések ( Check the Web ) A közösségi rendfenntartási uniós stratégia előkészítése megkezdődött. SAJTÓ Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu

2 Az EBVP keretében végzett katonai és civil válságkezelési műveletek révén az EU hozzájárul a harmadik országokban az erőszakos radikalizálódás feltételeire kiható biztonsági környezet javításához. Példa erre az acehi művelet (2006), a rafahi határőrizeti misszió (Gáza), valamint a tervezett afganisztáni rendőri támogató misszió (2007). Az EBVP keretében a terrorizmus megelőzését és leküzdését célzó további polgári képességeket a Legfőbb Polgári Cél 2008-ban határozzák meg. A felelős kormányzás és a jogállamiság területét lefedő, harmadik országokat támogató EUprojektek olyan tényezőkre irányulnak, amelyek hozzájárulhatnak a radikalizálódáshoz és a toborzáshoz (Euromed, Nyugat-Balkán, ASEM, együttműködés Algériával és Marokkóval). Az EU szakértői találkozókat szervezett az Euromed-országokkal a Földközi-tenger térségében végbemenő radikalizálódási folyamatok elemzése és összehasonlítása céljából. A Bizottság 2007-ben Euromed-konferenciát fog szervezni arról, hogy a média milyen szerepet játszhat a felbujtás megelőzésében júliusában a Tanács iránymutatásokat fogadott el azzal kapcsolatban, hogy miként lehet szembeszállni a radikalizálódással és a toborzással az Unióban a médiakommunikáció révén. Ezek bővített változatát a német elnökség ideje alatt hagyják jóvá. A Bizottság 2006-ban létrehozta az erőszakos radikalizálódással foglalkozó szakértői csoportot. A 6. és a 7. uniós kutatási keretprogram keretében számos, a radikalizálódásról szóló, határokon átnyúló tanulmány elkészítésére adtak megbízást (2006 és 2007). A terrorizmus megelőzéséhez minden tagállamban hatékony nemzeti szintű koordinációra van szükség. Ennek ösztönzéséhez kezdeményezték a nemzeti terrorizmusellenes intézkedések szakértői értékelését. Az egész Unióból összegyűjtött bevált gyakorlatok alkalmazása révén számos tagállam megerősítette a jogszabályait és operatív vagy analitikus terrorizmusellenes eszközeit. Védekezés Az uniós stratégia második célkitűzése a polgárok és az infrastruktúrák megóvása, valamint a támadásokkal szembeni sebezhetőség csökkentése, többek között a határok, a közlekedés és a kritikus infrastruktúrák megnövelt biztonsága révén. A határvédelem javítását célzó intézkedések között szerepel az uniós útlevelek biometrikus jelekkel történő ellátásáról szóló irányelv (2005), a FRONTEX ügynökség létrehozása (2005) és a Közösségi Vámkódex korszerűsítése (2005). A SIS II rendszerről politikai megállapodás született a Tanácson belül (2006). A Vízuminformációs Rendszerről szóló rendeletről folynak a tárgyalások a Tanácsban és a Parlamentben. A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot végez arról, hogy szükséges-e egy utas-nyilvántartási rendszer létrehozása. Az európai vámügyi és határőrizeti szolgálatok közös gyakorlatokat szerveztek a piszkos bombák előállításához felhasználható sugárzó anyagok csempészetének megelőzésével kapcsolatban. 2

3 A közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedések közé tartozik a kikötővédelmi irányelv (2005), valamint az európai repülőterek biztonságának növelését célzó azon kezdeményezések, amelyek az Egyesült Királyságban egy transzatlanti járaton meghiúsított merényletet követően születtek (2006). A légi közlekedés védelmére vonatkozó uniós előírásokat megerősítő intézkedések (a 2320/2002/EK rendelet felülvizsgálata) kérdésében jelenleg zajlik az együttdöntési eljárás az Európai Parlamenttel. Az Európai Tanács kérésére a Bizottság 2006 decemberében számos különféle intézkedésre tett javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmének növelésével kapcsolatban. Előterjesztették az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítási és kijelölési eljárásának létrehozásáról szóló irányelvet. Előkészületben van a vészhelyzetekre való reagálást lehetővé tevő európai sürgősségi riasztórendszer (kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előrejelző információs rendszer). A Bizottság jelenleg készíti elő a robbanóanyagokhoz használt vegyi anyagok előállításának ellenőrzési rendszerét; ez a kérdés a német elnökség számára elsőrendűen fontos. Most először a biztonsággal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységek kiemelt helyet kapnak az EU kutatási programjában. A as időszakra vonatkozó 7. kutatási keretprogram 1,4 milliárd eurót irányozott elő erre a célra. Mind a könnyű, mind a nehezen támadható célpontok védelmére irányuló, terrorizmusellenes kutatás előkelő helyet foglal el a prioritások között. Üldözés A terrorizmusellenes stratégia harmadik célkitűzése a terroristák határainkon átnyúló és globális üldözése, valamint ellenük határainkon átnyúló és globális nyomozások folytatása; terveik, utazásaik és kommunikációjuk megakadályozása; támogató hálózataik felbomlasztása; finanszírozási csatornáik és a támadásokhoz használt anyagokhoz való hozzáférésük elvágása, valamint a terroristák igazságszolgáltatás elé állítása. Az európai elfogatóparancsot, amely mostanáig már több mint 2000 gyanúsított kiadatását elősegítette, egyre gyakrabban használják fel a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben. Az ebből származó tapasztalat alapján a Tanács politikai megállapodást ért el az európai bizonyításfelvételi parancs létrehozásáról szóló javaslattal kapcsolatban (2006). A Tanács továbbá elfogadta a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazását lehetővé tevő kerethatározatot (2006). A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén nemrégiben született kezdeményezések között megemlíthetjük a pénzmosás elleni harmadik irányelvet (2005), a készpénzfutárokról szóló rendeletet, amely előírja a eurót meghaladó összegű készpénz vagy azzal egyenértékű egyéb eszköz bejelentési kötelezettségét (2005), valamint a pénzátutalásokról szóló rendeletet (2006). A Tanács jelenleg tárgyalja az alternatív átutalási rendszerekről (fizetési szolgáltatásokról) szóló rendelettervezetet. 3

4 Számos intézkedés irányul a terrorizmus elleni küzdelmet segítő információcsere megerősítésére ben elfogadták az elveszett és ellopott útlevelekkel kapcsolatos, az Interpolt is bevonó információmegosztás javításáról szóló közös álláspontot ban elfogadták az adatmegőrzésről szóló irányelvet, valamint az információk és bűnüldözési operatív információk bűnüldöző szervek közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló kerethatározatot. A büntetőítéletekkel kapcsolatos információcsere javítására irányuló javaslatot jelenleg tárgyalja a Tanács és a Parlament. Hét tagállam aláírta a prümi szerződést (2005), amely lehetővé teszi a nemzeti bűnüldözési hatóságoknak, hogy hozzáférjenek más tagállamok (pl. ujjlenyomat- és DNS-) adatbázisaihoz, és elősegíti a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést. A Tanács tárgyal a prümi szerződésnek az uniós jogi keretbe történő beemeléséről. A biztonsági és hírszerzési ügynökségek közötti együttműködést fokozták az EU Helyzetelemző Központ korszerűsítése és kibővítése révén (2005). A Központ rendszeres és magas szintű értékelést nyújt a tagállamok és a Bizottság számára a terrorista fenyegetésről. Az Europol és az Eurojust mintegy 20-20, terrorizmussal összefüggő nyomozást folytat Európában. A transzatlanti együttműködést erősíti, hogy egyesült államokbeli összekötő tisztviselőket rendeltek ki az Europolnál és az Eurojustnál ban az Eurojust és az Egyesült Államok Igazságügy-minisztériuma megállapodást kötött az információcsere megerősítéséről. Az Europol jogalapja megváltoztatását is magában foglaló megerősítéséről szóló javaslatot terjesztettek a Tanács elé. Az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) terrorizmusellenes képzési programokat kezdeményezett vezető rendőrtisztek számára. A 7. kutatási keretprogramban ( ) jelentős forrásokat szentelnek majd a hagyományos robbanóanyagok és a nem hagyományos (vegyi, biológiai, radioaktív, atom-) terrortámadások elleni védekezés fokozásának. Reagálás Az EU terrorizmusellenes stratégiájának negyedik célkitűzése az, hogy az Európai Unió a szolidaritás szellemében felkészüljön a terrortámadások következményeinek kezelésére és minimalizálására, a támadás utáni helyzetnek, a reagálás koordinációjának és az áldozatok szükségleteinek kezelésére irányuló képességek javítása révén. Meghatározták, milyen katonai eszközök és képességek állnak rendelkezésre a katasztrófákra adott összehangolt uniós reagálás támogatásához. Ezek között vannak stratégiai szállítóeszközök (légi/tengeri), taktikai szállítóeszközök (helikopterek), orvosi egységek, helyszíni kórházak és logisztikai eszközök. A szállítási szükségletek és a tagállamokban rendelkezésre álló katonai vagy bérelt szállítási eszközök egymáshoz rendelésére vonatkozó eljárásokat véglegesítették. 4

5 Számos kezdeményezés született az uniós polgárokat harmadik országban bekövetkező terrortámadás vagy természeti katasztrófa esetén megillető konzuli védelem növelésére. A Bizottság nemrégiben további javaslatokat is előterjesztett. Több nemzet részvételével évről évre gyakorlatokat végeznek annak megállapítására, hogy ember által okozott vagy természeti katasztrófa esetén a tagállamok mennyiben képesek egymásnak segítséget nyújtani (2006: Bulgária, Dánia/Svédország; 2007: Luxemburg). Az egyik levont tanulság az, hogy javítani kell a fővárosok és az Európai Bizottság közötti kommunikációs eszközöket. A saját szervezeti egységei közötti válságkommunikáció javítása érdekében a Bizottság létrehozta az ARGUS hálózatot. Létrehozták a polgári védelem területén tett közösségi intézkedések finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközt ( ). Ennek segítségével az Unió támogathatja az ember által okozott és természeti katasztrófák esetén a megelőzési, készenléti és reagálási feladatokat mind az Unióban, mind azon kívül (indikatív éves költségkeret: 25 millió euro). Kísérleti projektet indítottak a terrorizmus áldozatainak és családjaiknak a megsegítésére. A as időszakra szóló, A bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű program keretében további forrásokat különítettek el az áldozatok támogatására. Az elnökség és a terrorizmusellenes koordinátor javaslatára elfogadták az EU szükséghelyzeti és válságkoordinációs intézkedéseire vonatkozó javaslatokat (2005). A Tanács megállapodott a működési eljárások és a válságkoordinációról szóló kézikönyv kérdésében (2006), és ezeket ki is próbálták az állandó képviseletek, a Bizottság és a Tanács titkárságának részvételével lefolytatott gyakorlat során ben ennek folytatásaként újabb gyakorlatra kerül sor. Nemzetközi együttműködés A terrorizmus elleni küzdelem jelentős és egyre növekvő szerepet játszik az Unió közös kül- és biztonságpolitikájában és szélesebb körű nemzetközi kapcsolataiban. Az Unió határozott támogatásával az ENSZ növeli a terrorizmus elleni küzdelemben játszott szerepét. Példa erre a nukleáris terrorizmus elleni egyezmény (2005) és a terrorizmusellenes ENSZ-stratégia (2006) elfogadása. Az EU továbbra is szorgalmazza egy átfogó terrorizmusellenes ENSZ-egyezmény elfogadását. Harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban az EU folyamatosan sürgeti a már meglévő 16 terrorizmusellenes ENSZ-egyezmény és -jegyzőkönyv ratifikálását és végrehajtását és 2006 között évenkénti magas szintű párbeszédeket kezdeményeztek a terrorizmus elleni küzdelemről az EU és az Egyesült Államok, Oroszország, India, Pakisztán, Ausztrália és Japán között. Egyiptom is hasonló párbeszéd folytatására kérte az EU-t. Az Ázsia Európa találkozók (ASEM) keretében az EU részt vett két, a vallások közötti párbeszédről szóló regionális konferencia szervezésében (Bali, 2005; Ciprus, 2006). Folytatásként 2007-ben Pekingben kerül sor hasonló találkozóra óta az EU az Öböl Együttműködési Tanács tagországaival együtt részt vesz egy évente megrendezett párbeszéd szervezésében a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem témájában. 5

6 A terrorizmusellenes együttműködést fokozatosan beépítik az Unió külső megállapodásaiba. Példa erre a felülvizsgált Cotonou-i Megállapodás, az Euromediterrán magatartási kódex a terrorizmus elleni küzdelemről (mindkettő 2005-ös), valamint a terrorizmus elleni küzdelemről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, Pakisztánnal kötendő megállapodás tervezete. A terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott együttműködés helyet kapott az Unió szomszédsági politikája keretében alkotott 11 cselekvési tervben is óta az EU terrorizmusellenes kapacitásépítő kezdeményezéseket indított Algériával, Indonéziával és Marokkóval, amelyekben találkoznak a tagállamok és a Bizottság által finanszírozott támogatási projekteket. A Bizottság továbbá a Balkántól egészen Délkelet-Ázsiáig a világ különböző térségeiben egy sor, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projektet támogat, különösen a határőrizet és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén. Az új Stabilitási Alap ( ) révén az Unió jelentősen bővítheti a harmadik országoknak nyújtott terrorellenes kapacitásépítési támogatását ben útjára indítják a KKBP első együttes fellépését, amely alapjában véve az Afrikai Unió algíri Terrorizmus Elleni Központjának pénzügyi támogatását takarja. A G8 keretében a Bizottság és számos tagállam támogatja az arra irányuló globális erőfeszítéseket, hogy csökkentsék a terroristák tömegpusztító fegyverekhez való hozzájutásának veszélyét. Az Unió támogatja például Oroszországot abban, hogy csökkentse atom- és vegyifegyver-arzenáljában felhalmozódott többletet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó tevékenységeit támogatandó az Unió közös fellépéseket hajt végre. Az Unió továbbá határozottan támogatja a biológiai fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. További információk: az Európai Unió Tanácsának Sajtóirodája Press.office@consilium.europa.eu Tel.: +32 (0) Fax: +32 (0)