KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Átírás

1 Csak belső használatra! KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA VII. ÉVF. 2. SZÁM

2 A fcátónái IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

3 Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság A bizottság tagjai: Dr. Szalma László r. ezredes (elnök), Almásiné Dr. Törőcsik Anna alezredes, Dr. Bácsi Imre hb. ezredes, Dr. Korda György hb. alezredes, Dr. Németh Tibor alezredes, Dr. Odler János hb. alezredes, Dr. Pálfi Zoltán alezredes (titkár), Dr. Takács László ezredes Szerkesztőség: Budapest, V. Apáczai Csere János u. 10. Telefon: Felelős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes Készült: 450 példányban a ZMKA házi nyomdájában. Műszaki vezető: Kardos István kpa.

4 TARTALOMJEGYZÉK Dr. Solymosi Zoltán alezredes: Közművelődésünk helyzete 5 Dr. Rácz Sándor, hb. alezredes: Ideológiai és agitációs munkánk helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a katonai igazsága ügyi szerveknél ; 13 Alfréd Leibner vezérőrnagy: A Német Demokratikus Köztársaság. katonai ügyészi szervezetének néhány feladatáról 1 25 Dr. Rabóczki Ede hb. alezredes: A katonák áltál lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények minősítésének néhány kérdése 36 Dr. Vaclav Segivi ezredes: A csehszlovák katonai ügyészi szervezet irányításának és érdemi munkájának egyes kérdéseiről 43 Molnár Károly ezredes; A büntetett, vagy veszélyeztetett környezetből bevonult sorkatonák beilleszkedésének segítése 60 Dr. Papp János főhadnagy: Adatok Molnár Károly ezds. A büntetett, vagy veszélyeztetett környezetből bevonult sorkatonák beilleszkedésének segítése" című cikkéhez 73 Dr. Visegrádi Ferenc alezredes: Hozzászólás Molnár Károly ezds. A büntetett, vagy veszélyeztetett környezetből bevonult sorkatonák beilleszkedésének segítése" című cikkéhez 76 Dr. Dingha László alezredes: Hozzászólás Molnár Károly ezds. A büntetett, vagy veszélyeztetett környezetből bevonult sorkatonák beilleszkedésének segítése" című cikkéhez - 80 Dr. Mískolczi István alezredes: Egy súlyos, élet elleni bűncselekmény nyomozásának tapasztalatai ' ; 35 Dr. Korda György hb. alezredes: A magyar katonai büntető eljárás kialakulásának vázlatos áttekintése 95 Dr. Keviczky S. Pál hb. százados: Egyes katonai szolgálati kötelezettség elleni bűncselekmények bírói megítélése 102 Dr. Nagy Andor ny. alezredes és Dr. Busmann Sándor őrnagy: II. Rákóczi Ferenc katonai büntető törvénykönyvéről. I Rész. 112 Magyar katonai igazságügyi küldöttség az NDK-ban Dr. Vincze Lukács r. vezérőrnagy: Levél 122 /

5 CO/IEPÎKAHHE îloflnorkobhhk aokt. 3oATan IIIoAbMoiiiH: rioaohîehhe HapoflHoro npoc- BeujeHHH >. rioflnoakobhhk JOCTHLJHH flokt. LLIaHflOp PaiJ! FIoAOiKeHHe arhtaijhohhoh ÄejiTeAbHocTH BoeHHo-KJpHflHHecKHx oprahob H aanaw eë ycobepmehctbo- BaHHa ; TeH. Mañop AA(J)pea Aenônep: O nekotopbix 3afla i iax BoeHHo-npoKypopcKHX oprahob repmanckoh ^emokpathueckofi PecnyŐAHKH noflnóakobhhk locthijhh flokt. PaÖoiJKH: HeKOTOpble BonpoCbl KAaCCH(J)H- KaijHH npectynaehhh, cobepmehnwx BoeHHo-CAyaiaujHMH nph nomoujii or- HecTpeAbHoro opyikhh... OOAKOBHHK flokt. BacAaB LLIeriiBii: O HeKOTopbix Bonpocax ynpabaenhh H ÄejiTeAbHocTH lexocaobaykoh BoeHHo-npoKypopcKHX oprahob... IloAKOBHHK KapoAb MoAHap: OKaaamie nomoujn ocbáhbatbcn oöctahobkoü COAflaTaM CpO'IHOH CAyaîÔbl IlpH3BaHHbIM CO C.VÄHMOCTblO HAH BblUieflUIHM H3 yrpoîkaemoh cpe^w CT. AEHTENAHT AOKT. HHOIU lian: ^ahhbie K CTaTbe noxitobuhka KapoAb MOA- Hap: >^0Ka3aHHe IIOMOIIJH OCBaHBaTbCfl OÔCTaHOBKOH COAHflaTaM cpohhoh CAyaíöbi nph3bahhbim co cyflhmoctbk» HAH Bbime/IIIIHM H3 yrpoîkaemoh cpeflb!«..... RIOFLNOAKOBHHK FLOKT. epehij BuinerpaflH: ^OÎIOAHCHHC K CTaTbe NOAKOBUHKA KapoAb MoAHap:»0Ka3aHHe nomoijjh 0CBanBaTbCH oöctahobkoß coaflatam CpOHHOH CAySKÖbl nph3bahhbim CO CyflHMOCTblO HAH BbllliefllUHM H3 yrpo- JKaeMofi cpeflbi* RIOFLNOAKOBHHK ÄOKT. AacAo (mira: ^onoaheuhe K CTaTbe iioakobhhjca KapoAb MoAHap:»OK33aHHe nomoujh ocbanbatbcji aôctahobkofi coaflatam cpo^- HOH CAYVKÔBR NPH3BANHBIM co CYFLHMOCTBIO HAH BBIIUE/IIUHM H3 yrpoaiaeiviofi epe Abi«rioflnOAKOBHHK AokT. HllITBaH MlIUIKOAgH: OüblT paccaeflobahhh THHSKOrO npectynaehhh cobepmehhoro npothb HÎH3HH rioflnoakoehhk K)CTHI HH flokt. /{opflb Kopflai KpaTKHH 6030p 06pa30BaHHfl BeHrepcKoro BoeHHo-yroAOBHoro npoijecca KanHTaH KJCTH^H AOKT. IlaA ILI. KeBH^n: CyfleÔHaa öijehka otaeabhwx BHFLOB npectyaphhh iianpabaehhbix npothb HeceHHfl BOÔHHOH CAyasöw RIOFLNOAKOBHHK 3anaca AOKT. Aiiflop Ha«b H Mañop AOKT. Waltrop EyiuiviaH: O BoeHHOM yroaobhom KofleKce epch(i PaKoijH Il-ro.. BeHrepcKaii BOEHHO-IOPHAHNECKAA fleaerann«b T/IP. feh. Mafiop MHAHijHH flokt. Ayican BuHije: FIHCbMO

6 Közművelődésünk helyzete Irta: Dr. Solymosi Zoltán alezredes A közművelődés igen fontos társadalompolitikai kérdés. A kiművelt emberfő" ideálja, a művelt társadalom megvalósítása napjainkban egyre sürgetőbb társadalmi igény. A fejlett szocialista társadalom építésének egyik kulcskérdése. Már az MSZMP X. kongresszusa is megállapította, hogy a közművelődés további tökéletesítésé szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése. A társadalmi haladás felgyorsult üteme szükségessé tette a művelődéspolitika minden ágazatának felülvizsgálatát, a feladatoknak a mai élet követelményeihez történő hozzáigazítását. Az MSZMP KB novemberi határozata konkrét igényként határozta meg, hogy két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét. E határozat kapcsán született meg 1974 márciusában az MSZMP KB közművelődésről szóló határozata. Megalkotásával szocialista forradalmunk egyik központi feladata került napirendre. Politikai, gazdasági, társadalmi feladataink megvalósítása szorosan összefügg a tömegek politikai, szakmai és általános műveltségének emelésével. A szocializmus építésének egyre inkább kulcskérdése az ideológiai, kulturális feladatok megoldása, a szocialista tudat és életmód alakítása, fejlesztése. A határozat megállapításai szerint a közművelődésnek hazánkban ma kettős feladata van: pótolni a hiányzó általános műveltséget, illetve a figyelmet a műveltség bővítésére, színvonalának emelésére fordítani. Gyakorlatilag tehát az a feladata, hogy hatókörébe vonja a társadalom minden tagját. A határozat az ember segítését, a közösségi életmód elterjedésének ösztönzését teszi a közművelődés feladatává; tehát az általános és szakmai műveltség fokozását, a közösségi tudat kialakítását kell tevékenységünk középpontjába,állítani. A határozatban rögzített feladatok végrehajtásának egyik fontos feltétele, hogy a pártszervezetek a közművelődés terén politikai tevékenységük szerves részeként végezzék munkájukat. A pártszervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a kommunisták példát mutassanak saját művelődésükkel, magatartásukkal.

7 Az MSZMP KB közművelődési határozatával összhangban az MN PB is megtárgyalta közművelődésünk helyzetét és meghatározta a feladatokat. Az MN PB határozata többek között a közművelődés tartalmi feladatait írja elő. Ezek: a politikai műveltség tudatos fejlesztése; a közéleti tevékenység kibontakoztatásának segítése; a szakmai képzettség fejlesztése; az általános műveltség szintjének emelése; : a kulturális igények felkeltése. Az MSZMP XI. kongresszusát a párt politikai fő vonalának folyamatossága a változó feltételek figyelembevételével a szükséges korrekciók \ meghozatala jellemezte. Mivel a kulturális politika a párt politikájának szerves része, ezért a kulturális politika alapelveinek megváltoztatására sincs szükség. Mindezek figyelembevételével hívja fel a figyelmet az MSZMP KB kongresszusi beszámolója a szocialista kulturális forradalom eredményeinek további gyarapítására, a dolgozók műveltségének és szakképzettségének növelésére, állandó megújítására. Kiemeli, hogy a művelődés, a műveltség egyéniséget formáló és közösségteremtő erő. j Az MSZMP XI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy az. el- j múlt években gyarapodott népünk műveltsége. A fő feladat, hogy az elért \ eredményekre építve tovább erősítsük a közművelődés világnézetet for- máló hatását, növeljük a társadalom tagjainak műveltségét. El kell érni, hogy mind többen művelődjenek folyamatosan, vegyenek részt általános és szakmai oktatásban, továbbképzésben, önképzésben. Kötelességünk a pártmunka részévé tenni a közművelődés támogatását. Társadalmunk olyan színvonalú és hatású ideológiai, kulturális és közművelődési tevékenységre tart igényt, amely tudatosabban formálja az emberek^ : szocialista gondolkodását, eszmevilágát., A művelődés az egyén fejlődésének és közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője, közösségteremtő erő. Gazdagítani és társadalmi méretekben fejleszteni kell az egyéni és közösségi öntevékeny művelődést. El kell érni, hogy az önművelés, a kultúra öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé váljon. A közművelődés a szocializmus felépítésének egyik fontos tényezője, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni A közművelődés társadalompolitikai jelentőségének felismerése jegyében született meg a közelmúltban a közművelődésről szóló törvény, amely az Alkotmány szellemében, a már meglévő, egyes részterületeket szabályozó joganyagra támaszkodva, a közművelődés egészét átfogó alapelveket és általános feladatokat, jogokat és kötelezettségeket foglalja össze. j Mindezek előrebocsátása után tekintsük át a katonai igazságügyi szer- j veknél a közművelődés helyzetét. Vizsgáljuk meg, mit tesznek az ügyészek

8 és bírák egyrészt az állomány általános műveltségi szintjének és tájékozottságának, másrészt saját politikai, szakmai és általános műveltségük növelése érdekében. Párttagjaink és szerveink egész személyi állománya megismerte az MSZMP KB 1974 márciusában hozott közművelődésről szóló határozatát. A témával vezetőségi ülésen, taggyűlésen és pártnapon foglalkoztak. Szó esett a közművelődési helyzetről a XI. kongresszus határozatainak szervezett keretek között történő feldolgozása alkalmával is. A személyi állomány ezen túl figyelemmel kísérte és kíséri a közművelődési határozat végrehajtásának alakulását a sajtóban és televízióban egyaránt. A debreceni és a szegedi pártalápszervezeteink munkaterveiben közművelődési témák is szerepeltek. Debrecenben pártnapot tartottak a Szocialista életmód"-ról és a Közművelődési feladatok az alapszervezetekben" címmel. Szegeden pedig közös kirándulásokat szerveztek a környék történelmi nevezetességeinek megtekintésére. Kaposvárott a pártvezetőség foglalkozott a közművelődési helyzettel. A többi alapszervezetnél nem előre meghatározott program szerint, hanem az esetenként adódó lehetőségeket használták ki (pl.: a Hadtörténeti Múzeum kollektív látogatása stb.). A szervezett jogpropaganda-tevékenységen belül mindenütt gondot fordítanak az olyan jogi propagandaelőadások, tájékoztatók, konzultációk tartására, amelyek nem szoros értelemben vett szakmai jogpropagandát jelentenek, hanem a mindennapi tevékenységi területünkön kívül esnek és a hallgatóság általános műveltségi szintjének emelését, illetve általános tájékoztatását szolgálják. Ez egyben az előadóktól a szoros értelemben vett szakmai felkészültségen túli hozzáértést igényel, tehát a felkészülés a saját ismeretanyag bővítését is szolgálja. Így a Budapesti Katonai Ügyészség alapszervezete a katonai életviszonyokat érintő jogszabályok ismertetésével, a Budapesti Katonai Bíróság alapszervezete A Magyar Néphadsereg helye népköztársaságunk állami szervezeti rendszerében című előadással, a kaposvári és a győri' alapszervezetek tagjai jogi fórumokkal, a szégedi alapszervezet tagjai pedig a helyőrségi klubban rendszeres jogi tanácsadásokkal segítik az állomány általános műveltségi szintjének emelését. A debreceni alapszervezet tagjai sorozatban ismertetik a honvédelmi törvény rendelkezéseit, tájékoztatást adnak katonai igazgatási kérdésekről, a polgári alkalmazottak részére pedig előadásokat tartottak munkajogi kérdésekről. A politikai műveltség fejlesztésének közösségi formái: A szervezett politikai oktatás minden alapszervezetünknél a program szerint folyik. A résztvevők általában felkészülnek a foglalkozásokra, a megadott irodalmat elolvassák. Hasznosítják áz egyéb úton szerzett ismereteiket is. A hivatásos állomány részére tartott foglalkozások általában

9 aktívak. Nem mondható el ugyanez a polgári alkalmazottak foglalkozásairól. A pártvezetőségek rendszeresen beszámoltatják a szemináriumvezetőket és ellenőrzik a foglalkozásokat. Az állomány politikai képzésének emelését szolgálják a katonai kollégiumnál, a katonai főosztályon és a Kaposvárott időnként megtartott politikai tájékoztatók az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. A másodfokú szervek minden esetben részt vesznek a saját főhatóságuk által szervezett pártnapokon. Debrecenben, Kaposvárott és Szegeden az állomány esetenként részt vesz a helyőrségi klubban külső előadók által tartott politikai tájékoztatókon; ezenkívül pártnapokat tartanak ideológiai kérdésekről. Pártbizottságunk az alapszervezeteket ellátja a Pártélet, a Társadalmi Szemle és a Nemzetközi Szemle című folyóiratokkal. Az e folyóiratokból szerzett ismeretek hasznosításának hatékonysága azonban nem elégséges. A VB és a PB erre a körülményre többször felhívta a figyelmet. A VB általában negyedévenként tájékoztatást ad arról, hogy milyen pártnap tartására alkalmas írásos anyag áll rendelkezésére. Az alapszervezetek azonban ezt a segítséget, csak elvétve veszik igénybe. Az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztálya által havonta kiadott Politikai vitakör" című kiadványt amely aktuális kérdésekkel foglalkozik ugyancsak nem hasznosítják. A VB rendelkezésére álló, a KB Titkársága által kiadott bizalmas tájékoztatókat sem használják fel. Az a korábbi probléma, amely az információs rendszerünk nem megfelelő voltával kapcsolatban vetődött fel, ma már megszűnt. A felsoroltakból is kitűnik, hogy számos anyag áll a VB rendelkezésére, amelyek egyaránt lényegesek kül- és belpolitikai kérdések tisztázására, azonban ezeket alapszervezeteink egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben veszik igénybe. Az állomány politikai műveltségi szintje emelése érdekében a jövőben ezeket a lehetőségeket fokozottabban kell hasznosítani. Az egyéni politikai képzettség színvonalának emelése érdekében a személyi állomány általában rendszeresen olvassa a napi sajtót, rendszeresen hallgatják a rádiót és tv-t néznek. Különösen népszerű a Magyarország című hetilap, amelyet szinte kivétel nélkül rendszeresen olvasnak, de hasonló népszerűségnek örvend a tv Hét című adása és a Fórum műsora is. Az említett tömegkommunikációs eszközök által közvetített érdekesebb információk az állomány körében megvitatásra kerülnek. Többen olvassák a Pártélet, a Társadalmi Szemle és a Nemzetközi Szemle jelentősebb, érdekesebb cikkeit. A politikai képzettség színvonalának emelése érdekében 9 fő Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemen folytatja tanulmányait. Összességében megállapítható, hogy személyi állományunk jelentős részének belső igénye a politikai kérdések minél alaposabb ismerete. Gondot!

10 fordítanak politikai műveltségük szintjének emelésére, amely lemérhető a politikai foglalkozásokon, az elméleti jellegű taggyűléseken és pártnapokon a hozzászólások alapján is. Szakmai tevékenységünk egyben fontos politikai munka is. Ezért a szerveinknél dolgozók számára a politikai ismeretek nélkülözhetetlenek. Különösen fontos a szerveinkhez bekerült fiatalok képzése, meglevő politikai ismereteik szilárdítása és elmélyítése. Erre a pártalapszervezeteknek és a szakmai vezetőknek nagy gondot kell fordítaniuk. A politikai ismeretek fejlesztésének közösségi és egyéni formái jól szolgálják az igények kielégítését. Az állomány tagjai helyesen tájékozódnak a kül- és belpolitikai kérdésekben, gondot fordítanak egyéni képzésükre is. A polgári alkalmazotti állomány politikai képzésének hatékonyságát fejleszteni kell. Különösen az ezzel kapcsolatos igény felkeltésére kell nagyobb gondot fordítani. A személyi állomány szakmai műveltségi színvonalának emelése részben szervezett, közösségi formában, másrészt egyénileg, önművelés útján folyik.. Az ügyészségeken havonta helyi szakmai konferenciákat tartanak. A konferenciákat a Budapesti Katonai Ügyészségen féléves, a Debreceni Katonai Ügyészségen éves program szerint tartják meg. A többi katonai ügyészségen az ügyészség vezetője által esetenként meghatározott aktuális jogi kérdésekről esik szó. A Katonai Főügyészség szervezésében évente két alkalommal kriminalisztikai továbbképzést tartanak, amelynek célja az ügyészi apparátusba újonnan bekerült elvtársak kriminalisztikai oktatása, illetve a kriminalisztikai ismeretek továbbfejlesztése. Ugyancsak a szakmai műveltség fejlesztését szolgáló közösségi forma az ügyészi bírói aktívák megtartása. Általában a PB által kiadott anyagot beszélik meg. Ezen túl Debrecenben aktíván vitatták meg a mellékbüntetések alkalmazásáról, a Btk ának alkalmazásáról, az előállításos és demonstratív tárgyalások tapasztalatairól készített jelentést. Különösen jónak tartják azt az ügyészi bírói aktívát, amelyen a felek tárgyalási magatartását vitatták meg a megyei Főügyészség és a megyei Bíróság képviselőinek, valamint a pártalapszervezet titkárának a bevonásával. Kaposvárott az aktivákon egy-egy jogpolitikai kérdést vitatnak meg, új jogi szakkönyveket ismertetnek, bírósági határozatokat és legfelsőbb bírósági állásfoglalásokat beszélnek meg. A Katonai Főosztályba Legfelsőbb Bíróság és a katonai bíróságok dolgozói részére kéthavonta összevont bírói továbbképzést tartanak. A helyi szakmai képzést a szervek sajátosságainak figyelembevételével folytatják. Így pl.: a Katonai Főosztályon a bírósági határozatok összeállításával kapcsolatos kérdéseket és vizsgálati jelentéseket vitatják meg. A Legfelsőbb Bíróságon a Jogi Továbbképző Intézet munkatársainak bevonásával tar-

11 tanak tájékoztatást az aktuális jogi kérdésekről, a rendőrségi nyomozásról, stb. A katonai bíróságokon általában kéthetenként egy-egy kiemelt témából tartanak szakmai megbeszélést. A polgári alkalmazottak szakmai továbbképzésére csak esetenként és helyenként, tehát nem rendszeresen kerül sor. Megítélésünk szerint a polgári alkalmazottak szakmai általános ügyviteli, jogi továbbképzésének á rendszeressé tétele feltétlenül szükséges lenne annak érdekében, hogy az érdemi dolgozók munkáját hatékonyabban segíthessék. Az ügyészi és bírói állomány a rendelkezésre bocsátott jógi irodalmat folyamatosan, rendszeresen tanulmányozza. Esetenként a Honvédelem c. folyóiratban megjelent érdekesebb tanulmányokat is elolvassák. Sokan rendelkeznek kisebb szakkönyvtárral. Az ügyészek és bírák közül többen érdeklődnek speciális szakkérdések iránt. így Martin alezredes elvtárs a közlekedési bűncselekményekkel, Korda alezredes elvtárs a katonai szolgálati kötelezettség elleni bűncselekményekkel, míg Almásiné és Mayer elvtársak pszichológiai és szociológiai kérdésekkel foglalkoznak szívesen. Az említetteken túl Szilasi és Habony elvtársak a Zrínyi Kiadó részére brosúrákat írtak, míg Nagy Andor, Dingha és Légrádi elvtársak A parancsnoki büntető jogalkalmazás kézikönyvét írták meg. Szerveink dolgozóinak egyöntetű igényeként született meg a Katonai Jog- és Igazságszolgáltatás című folyóirat, Folyóiratunk alkalmas arra, hogy hangot adjon a katonai ügyészi és bírói apparátust foglalkoztató szakmai kérdéseknek, teret kapjanak a katonai jogalkalmazás időszerű problémái, és vitalehetőséget ad a különböző szakmai nézetek egyeztetésére. Alkalmas eszköze a jogi műveltség fejlesztésének. A folyóiratban eddig megjelent cikkek, tanulmányok mintegy 90%-át a szerveinknél dolgozó elvtársak írták. A szerzők köre azonban nagyjából azonos. A párt- és a szakmai vezetésnek nagyobb gondot kell a jövőben fordítania a szerzők körének bővítésére való ösztönzésre. összegezve megállápítható, hogy a szakmai képzés az elöljáró szervek, illetve a helyi vezetés által meghatározott formában rendszeresen folyik. Az egyéni szakmai képzettség növelésére az állomány minden tagja kellő gondot fordít. Az általános műveltség emelésének igen változatosak a formái. : Több helyen a kiszállások alkalmával ha mód és lehetőség van rá megtekintik a helység történelmi, népművészeti nevezetességeit. Több budapesti alapszervezetünk közös látogatást szervezett a Szovjet Kultúra Házába, a Hadtörténeti Múzeumba, az NDK Centrumba, illetve a Szovjet Déli Hadseregcsoport Csapatmúzeumába.

12 , A szegedi elvtársak megtekintették az ópusztaszeri ásatásokat, Kalocsán pedig a Népművészeti Házat. A gépkocsitülajdonosok részére Rákóczitúrát szerveztek. A debreceni alapszervezet tagjai egy kirándulás alkalmával megtekintették a sárospataki Rákóczi várat és múzeumot, egy alkalommal pedig közös lemezhallgatást szerveztek. ' A vidéki alapszervezetek a közös színházlátogatások elmaradását a helyi színházak nem megfelelő színvonalával és a nem kielégítő műsorpolitikával indokolják. Egyénileg azonban általában negyedévenként mennek színházba, kevesebben pedig hangversenyre. Rendszeresen olvasnak szépirodalmat. Sokaknak szép házikönyvtáruk van.i Különösen jó a helyzet ott, ahol könyvterjesztő működik. Az állomány általában évente fejenként 500 Ft-ot költ, könyvvásárlásra. Sokak kedvenc témája a II. világháború eseményeivel foglalkozó irodalom...1 i Az állomány körében rendszeres a tv-nézés, a rádióhallgatás. A televízió bizonyos fokig háttérbe szorította a szépirodalom olvasását, s ez nálunk is tapasztalható. r A tiszthelyettesi, illetve polgári alkalmazotti állomány tagjai közül heten folytatnak középiskolai tanulmányokat. A hivatásos állománybór hárman tanulnak angolul, öten németül, ketten-ketten pedig oroszul és spanyolul. A Budapesten elhelyezett szerveinknél rendszeres, a vidéki szerveinknél pedig eseti de eléggé gyakori a szovjét katonai igazságügyi szervek beosztottaival történő érintkezés. Különösen a vidéki szerveinknél jelent az orosz nyelvtudás hiánya komoly problémát. Ennek kiküszöbölése, de a korszerű általános műveltség megszerzése érdekében szükséges lenne önkéntes alapon az orosz nyelvtanulás. Az orosz nyelvtanulással kapcsolatos igény felkeltésére különösen a fiatalabb elvtársak körében szükséges lenne a pártszervezetek és a szakmai vezetők ösztönzése. A nyelvtanulási kedvre az elöljáró szervék esetleges anyagi segítsége feltehetően kedvező hatást gyakorolna. Több helyütt a kollektív megmozdulások szervezésének akadályaként arra hivatkoznak, hogy sokan mivel gépkocsival rendelkeznek - egyénileg szerveznek programot szabadidejükben; többeknek, akiknek télkük van, az ott végzendő tevékenység köti le idejüket; hivatkoznak arra is, hogy a tv gazdag, változatos programja miatt inkább családi körben a műsort nézik; mások abban látják a kollektív tevékenység szervezésének akadályát, hogy kisgyermekeiket nem tudják hol elhelyezni. A Budapesti Katonai Ügyészségen és bíróságon a rendkívül nagy munkaterhelésre hivatkoznak. Ebből következik az is, hogy a családok között különösebb nexus általában nincs. Főleg a vezető szerveinknél és vidéken adott a lehetőség arra, hogy a személyi állomány kötetlen formák között politikai,' szakmai, irodalmi témákat beszéljen meg. A közös együttlétek alkalmasak a felvetődött kérdésekben a gondolatok kicserélésére és a téma iránti érdeklődés felkeltésére.

13 Jelentős számban vannak szerveinknél olyan elvtársak, akik rendszeres és aktív közéleli tevékenységet folytatnak. Többén tevékenykednek a TIT-ben előadóként, sportszövetségben, vagy sportegyesületben elnökségi j tagként, vagy' társadalmi munkásként, területi pártszervezetbén vagy ] KISZ-bizottságokon munkatársként, iskolai szülői munkaközösség elnökeként vagy tagjaiként, a Magyar Jogász Szövetség országos vagy megyei szervezeteiben elnökségek tagjaiként stb. Kaposvárott a megyei pártbizottság esetenként felkér elvtársakat különböző vizsgálatokban való részvételre. A Budapesti Katonai Ügyészségen a nagy leterheltségre hivatkozva, Győrött pedig azzal magyarázzák a közéletben való részvétel hiányát, hogy több megye tartozik az illetékességi területükhöz, így gyakorlatilag sehová sem tartoznak. A szakmai vezetők a politikai és szakmai műveltség fejlesztését irányzó kezdeményezéseket, törekvéseket támogatják. Ezzel szemben az általános j műveltség fejlesztése közösségi formáinak kialakítása terén részükről kezdeményezés, ösztönzés csak esetenként tapasztalható/ Általában tudomásul vészik a már jelzett objektív akadályokat. A pártvezetőségek váltakozó sikerrel foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Összességében megállapítható, hogy szerveinknél a politikai és a szakmai műveltség fejlesztésének közösségi és egyéni formái kialakultak, hasznosan szolgálják a közművelődési határozatban és a XI. kongresszus hatá- ; rozatában megjelölt célkitűzéseket. Hasonlóképpen gondot fordítanak az általános műveltség egyéni fejlesztésére is. Nem mondható azonban ez el ; az általános műveltség fejlesztésének közösségi formái tekintetében. Tapasztalatunk szerint, ahol jól kialakult kollektíva, megfelelő közösségi szellem van, az általános műveltség fejlesztését célzó közösségi megmozdulá- i sok is sikerrel járnak, a kollektíva tagjai igénylik is azokat. A szerveinknél dolgozó elvtársak jelentős számban és aktívan vesznek részt' a köz- 1 életben. : Pártbizottságunk I. félévében felmérte közművelődésünk helyze- 1 tét. A felmérésről készített jelentést és az abban foglalt javaslatokat a PB j í megtárgyalta és elfogadta. Személyi állományunk a jelentés tartalmát párt- j ] napokon ismerte meg.! A közművelődés társadalompolitikai jelentősége indokolja, hogy szerveink egész állományának figyelmét ráirányítsuk e cikk szerény keretei 1 között a kérdés fontosságára, közkinccsé tegyük tapasztalatainkat, gon- ] dolatokat ébresszünk a művelődésünk színvonalának emelését célzó javas- 1 latok megtételére és intézkedések bevezetésére. Célunk a művelődés iránti > igény általánossá tétele, annak tudatosítása, hogy a közművelődés hazánk- fc ban országos ügy, a fejlett szocalista társadalom felépítésének egyik fel- ; i tétele. i j i

14 Ideológiai és agitációs munkánk helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a katonai igazságügyi szerveknél Irta: Dr. Rácz Sándor hadbíró alezredes Az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek Pártbizottsága, annak Végrehajtó Bizottsága, illetve az, irányításuk alatt levő 9 pártalapszervezet az év végén, valamint az 1975 februárjában történt újjáválasztásukat követően is kiemelkedő jelentőségének megfelelően foglalkoznak a katonai igazságügyi apparátus személyi állományának politikai ideológiai nevelésével, továbbképzésével és a természetszerűleg kapcsolódó agitációs feladatokkal és problémákkal. Pártbizottságunk, a Végrehajtó Bizottság a pártmunka e döntő fontosr ságú területén is a XI. kongresszus megállapításaiból és iránymutatásaiból indulnak ki, mely szerint: A szocialista építés előrehaladásával növekszik a párt ideológiai tevékenységének jelentősége. Az ideológia területén fő feladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát". Irányító pártszerveink helyzetükből adódó fokozott politikai felelősségük tudatában, a minél eredményesebb végrehajtás érdekében; apparátusunk sajátosságának megfelelően felmérték és kimunkálták a XI. kongresszus határozataiból a katonai igazságügyi szervekre háruló feladatokat; kidolgozták az 1975-től 1980-ig terjedő időszakra vonatkozó politikai munkaprogramot. / Ezekben az alapvető pártpolitikai-munkaokmányokban a pártbizottság a pártértekezletünk állásfoglalását is szem előtt tartva kiemelt fontosságának megfelelően összegezi és értékeli az elmúlt években végzett politikai ideológiai munkánkat, számbaveszi eredményeinket és reális helyzetünkből kiindulva határozza meg a további tennivalókat. Annak elismerése mellett, hogy pártszervezeteink az előző időszakokban folytatott tevékenységük eredményeire építetten az elmúlt években is aktívan munkálkodtak a párt politikájának ismertetésében és politikainevelő munkánk eredményeként személyi állományunkban erősödött a párt iránti hűség, a szocializmus ügye iránti elkötelezettség, a pártbizott-

15 Ság további sarkalatos követelményként határozza meg, hogy még magasabb szintre kell fejlesztenünk a politikai ideológiai munkánk színvonalát, mind az alapszervezeteinkben, mind pedig a pártbizottság irányító tevékenységében. Pártbizottságunk abból indul ki, hogy csakis ezzel a fokozott követelménytámasztással, a hatékonyabb és korszerűbb politikai nevelő munkával tudjuk biztosítani a lépéstartást a társadalmi élet más területein is bekövetkezett gyors ütemű fejlődéssel. Másrészt csak így tudunk eleget tenni annak a sajátos és igen felelősségteljes politikai kötelességünknek, ami abból adódik, hogy á katonai igazságügyi munka kielégítő végzésére csak politikailag elkötelezett, eszmeileg jól felkészített, hivatását szerető és jól ismerő állomány képes. I. A fentiekben említett munkaokmányokban meghatározott, az ott vázolt politikai ideológiai, agitációs célok több évre szóló feladatok, eredményes megoldásuk természetesen szívós, következetes és tervszerű erőfeszítéseket követelnek pártszervezeteinktől nap mint nap. Az ebben a szférában folyó politikai munka segítésére a Pártbizottság, illetve a Végrehajtó Bizottság! e területen is munkamódszerként alkalmazza, hogy féléves munkatér- i vében meghatározottan munkabizottságot bíz még egy időszak rend- j szerint 2 3 évet felölelő 1 felmérésével és a szerzett tapasztalatok alapulvételével a'további feladatok kimunkálásával. ; E bevált gyakorlatnak megfelelően a pártbizottság I. félévi munkatervében foglaltan kapta feladatul munkabizottságunk: vizsgálja meg, hogy katonai igazságügyi pártszervezeteink ideológiai és agitációs tevékenységében mennyiben jutott érvényre a pártbizottság e tárgyú, 1973 március 26-án kiadott 6/1973. számú iránymutatása, a pártpolitikai munka e fontos területén milyen szintet értek el pártalapszervezeteink, és milyen további feladataink vannak e téren. A munkabizottság felmérése melyet a Végrehajtó Bizottság és a Pártbizottság is magáévá tett a következőkét tartalmazza: a) A kommunista pártoknak minden helyzetben, az osztályharc minden szakászában fontos feladatuk tudományos elméletük, a marxizmus leninizmus továbbfejlesztése és az elméleti tételek torzításmentes, helyes gyakorlati alkalmazása: Az elmúlt évtizedekbén pozitív és negatív példák hosszú sora bizonyítja, hogy pártunk akkor érte el sikereit, amikor a gyakorlati munkában helyesen tudta alkalmazni'a marxizmus leninizmus tanításait, az osztályharc, a társadalom szocialista átalakításának tudományosan megalapozott tör-; vényeit. Amint ez a folyamat megszakadt, azonnal nehézségek keletkeztek pártunk életében, a szocializmus építésében. A történelmi tapasztalat arra tanít és ez drága áron szerzett olyan tanulság, amit soha nem szabad

16 elfelejtenünk hogy az elmélet lebecsülése, az ösztönösség, a szubjektívizmus, a revizionista vagy dogmatikus torzítások súlyos károkat okoznak a munkásosztály ügyének., E helyütt is csak hangsúlyozhatjuk, hogy az elmélet elsajátításán túl az új ideológiai kérdések marxista leninista megválaszolása a párt lényegéből fakadó követelmény; állandó ideológiai tevékenység nélkül nincs kommunista párt, bármilyen legyen a konkrét történelmi helyzeit; A fenti általános érvényű követelmények mellett, hazánk belső társadalmi fejlődése, a soron levő feladatok eredményes megoldása és a nemzetközi helyzet alakulása is arra kötelez bennünket, hogy különös figyelmet szenteljünk az ideológiai agitációs munkának. f; Társadalmi fejlődésünk legújabb szakaszához érkezve két nagy feladat megoldása kerül előtérbe: az egyik népgazdaságunk sokoldalú fejlődése, a másik a tudat szocialista átalakítása. Ez az a két döntő láncszem, amelyet meg kell ragadnunk ahhoz, hogy előbbre jussunk a fejlett szocialista társadalom építésében.,, Az ideológiai agitációs munka területén levő legalapvetőbb távlati cé-* lókat a párt programnyilatkozata, a közelebbi feladatokat pedig a XI. kongresszus határozata (V. Fejezet) foglalja össze..a kongresszusnak e két fontos okmányát dialektikus egységben kell vizsgálnunk. : Amíg a párt X. kongresszusa a szocialista közgondolkodás fejlesztését határozta meg,, addig a XI., kongresszus a szocialista életmód általánossá tételét tűzte ki a legfontosabb ideológiai célként. A XI. kongresszus határozatai ugyanakkor arra is irányt mutatnak, hogy a szocializmus propagandájában erősíteni kell az élettel, a szocialista építő tevékenységgel való kapcsolatot. Rámutat arra: Az agitációs és propagandamunka feladata, hogy továbbra is meggyőzően hirdesse forradalmi elméletünk alapvető elveit, céljait, pártunk politkáját, s mozgósítson az országos és helyi feladatok megoldására. Az eseményeket sokoldalúan, öszszetettségükben magyarázza és arra törekedjék, hogy a jelen kor, folyamatait, összefüggéseit minél szélesebb körben megértsék... küzdjön a szocializmustól idegen jelenségek ellen." A határozat külön is kiemeli a párttagok és a pártszervezetek kötelességét és felelősségét eszméink és politikánk képviseletében, terjesztésében, valamint a pártoktatás szerepét, a párttagság eszmei politikai felvértezésében. Figyelemre méltó, egyre kiterebélyesedő vonása ideológiai életünknek az, hogy nemcsak a gazdasági építés szférájában szélesedik a szocialista integráció, hanem fokozódik a testvérpártok ideológiai együttműködése is. A fejlett szocialista társadalom építése nemcsak Magyarországon folyik. Mindent meg kell tennünk azért, hogy közkinccsé tegyük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kollektív tapasztalatait és ezzel is meg- gyorsítsuk, könnyebbé tegyük a szocializmus építését hazánkban. Ezeket

17 áz új némzetközi érvényű törvényszerűségeket személyi állományúnkkal is jobban meg kell ismertetni. b) Rátérve a katonai igazságügyi pártszervezetek ideológiai és agitációs tevékenységére, a PB e tárgyú, már hivatkozott 6/1973. számú határozatának végrehajtását vizsgáltuk a XI. kongresszus előkészítéséig. A PB ideológiai agitációs tárgyú fenti számú határozatát az alapszervezetek vezetőségi üléseken és taggyűléseken tárgyalták meg és határozták meg a helyi feladatokat. A legtöbb helyen a félévi munkatervekbe is felvettek ideológiai témájú tervfeladatokat, amelyeket következetesen végrehajtottak. A PB irányi mutatásának megfelelően minden alapszervezetnél kijelölték az ideológiai agitációs munkáért felelősöket, akik személyes felelősséggel, lelkiismeretesen foglalkoztak a reájuk bízott területtel. Munkájukhoz a PB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság általában félévenként kiadott egy orientáló tájékoztatót, amelyekben felhívtuk a figyelmet a különböző elméleti folyóiratokban megjelent olyan cikkekre és tanulmányokra, amelyek a tagság, a személyi állomány érdeklődésére tarthatnak számot és ismertetése elősegítheti a politikai tisztánlátást, bővítheti elméleti ismereteinket. A PB határozatát követően pártszervezeteink ideológiai agitációs munkája a korábbiakhoz képest rendszeresebbé és tervszerűbbé vált. Az ebben az időszakban pártnapokon és taggyűléseken megvitatott vagy ismertetett politikai tájékozódást szolgáló témák felsorolásától azok nagy száma miatt eltekintünk. < Az alapszervezetek a PB iránymutatásainak megfelelően vezetőségi üléseken félévenként, taggyűléseken pedig évvégi beszámolás során átfogó értékeléseket adtak az e területen végzett munkáról, az elért eredményekről vagy az esetleges lemaradásról. Az előbbiek szerint lendületbe jött ideológiai agitációs tevékenység még dinamikusabbá és elmélyültebbé vált pártszervezeteinknél a XI. kongreszszusra való felkészülés időszakában, különösen 1974 második felében. Felvillanásszerűen utalunk csak vissza a KB által meghatározott pirogram szerint lefolyt előkészítő munkára, amelynek során alapszervezeteink kommunistái felelősséggel vitatták meg az előre közreadott kongresszusi irányelveket, programnyilatkozatot, * valamint a szervezeti szabályzat módosítására irányuló tervezetet. Pártunk politikájának helyességéért szefmélyes felelősséget is érző párttagjáink a nyílt fórumokon is színvonalas olykor szenvedélyes vitákban fejtették ki álláspontjukat, méltatták az elért eredményeket, de bátran szóvátették a hiányosságokat is, éltek a bírálat fegyverével. Ennek az időszaknak a lezárásaként számtalan értékes javaslat és észrevétel érkezett a Végrehajtó Bizottsághoz, amelyeket azután rendszerbe foglaltan, véleményezve továbbküldtünk az MN PB-hez.

18 A kongresszus tiszteletére Budapesti Katonai Ügyészség kommunistái elsősorban szakmai tárgyú, többirányú felajánlást tettek és teljesítettek, a szegedi elvtársak pedig társadalmi munkában vettek részt. Élénk érdeklődéssel és figyelemmel kísérte személyi állományunk a XI. kongresszus munkáját, több helyen kollektíven hallgatták meg Kádár elvtárs beszámolóját, utána spontán beszélgetések zajlottak le a hallottakról. Párttagságunk nagy figyelemmel olvasta a Népszabadság kongresszusi tárgyú cikkeit is, valamint a kapcsolódó tv-adásokat. A katonai igazságügyi szervek újonnan megválasztott PB és VB, valamint az alapszervezetek új vezetőségei kiemelkedő jelentőséggel foglalkoztak a kongresszuson elfogadott határozatok, szervezeti szabályzat, valamint pártprogram elmélyült feldolgozásának megszervezésénél.. A PB és a VB megkülönböztetett figyelmét és felelősségtudatát tanúsítja az az 1975 augusztusában készített felmérés, amely a kongresszus anyagait feldolgozó politikai foglalkozásokat, pártnapokat és egyéb rendezvényeket értékelte. A megállapítás szerint a feldolgozás akkori szintjét jónak lehetett értékelni, a megtartott politikai konferenciákon átlagon felüli volt az aktivitás, megmutatkozott a kongresszusi anyagban való elmélyültség és összefüggések mélyebb ismerete. Természetszerűleg ehhez kapcsolódóan a PB arra is nyomatékkal felhívta az alapszervezetek figyelmét, hogy továbbra is céltudatos és tervszerűen irányított ideológiai agitációs erőfeszítéseket kell tenniük a kongresszusi anyag még mélyebb és részletekbe menő megismertetésére. A PB-nek ez az iránymutatása továbbra is aktuális a jelen időszakra vonatkoztatva olyan kiegészítéssel,: hogy a kongresszusi határozatok időarányos része végrehajtásának menetközbeni ellenőrzésekor gondosan kell vizsgálni azt is, hogy politikai gyakorlatunkban helyesen történik-e a meghozott határozatok értelmezése. Önelégültség nélkül elmondható, hogy a PB és a VB megválasztása óta sokat tett a pártmunka, s ezen bélül annak szerves részeként az ideológiai, agitációs tevékenység kongresszusi iránymutatásnak megfelelő továbbfejlesztése, hatékonyabbá és tervszerűbbé tétele érdekében. Így a bevezetőben már említett két alapvető munkaokmány kidolgozásán túlmenően: A PB állandó bizottságaként létrehozta az Agitációs és Propaganda Bizottságot, amely éves munkaprogram alapján végzi az alapszervezetek ezirányú tevékenységének irányítását, ellenőrzését és tájékoztatók kiadásával azok orientálását. Az eddig elkészített három féléves PB munkatervben nagyszámú ideológiai agitációs tervfeladatot határozott meg és hajtott végre. Az alapszervezetek VB előtti beszámoltatásakor kiemelt hangsúlyt kapott az ilyen irányú tevékenység értékelése, a követelménytámasztás nagyobb volt.

19 A VB és PÍ3 erőteljesebb irányító munkája természetesen kihatott at alapszervezetek eziíányú tevékenységére is: taggyűléseken megvitatták a kongresszus határozataiból a katonai igazságügyi szervekre háruló feladatok című anyagot és a helyi sajátosságokat meghatározták; megbízták a vezetőség egyik tagját az agitációs és propagandamunka szervezésével és irányításával, a kaposvári alapszervezetnél pedig erre a célra helyileg is háromtagú bizottságot alakítottak; ugyancsak tággyűléseken tárgyalták meg a ; PB 5 éves munkaprogramját és például a Katonai Főügyészségen és a győri alapszervezetnél elkészítették a saját 5 éves munkaprogramot is; az évi beszámoló taggyűléseken átfogó értékelést adtak, vezetőségi üléseken pedig általában félévenként tárgyalták ezt a témát több helyen beszámoltatták az e terülétért felelősöket is; a félévenként készített munkatervekben rendszeresen meghatározták és végrehajtották az agitációs és propagandafeladatokat. A vezetőségek önértékelése f szerint a korábbi évek útkeresése után a beszámolási időszakban megtalálták és a pártmunkában most már helyesen határozták meg a szakmai és ideológiai munka arányát. Itt jegyezzük meg, hogy bár a mindennapi tevékenységünk során nem lehet mereven elválasztani a szakmai és a pártpolitikai munkát, munkabizottságunknak nem volt feladata á szakmai munkát segítő párttevékenység értékelése. ; Az összefüggés folytán azonban a szakmai munkával kapcsolatosan itt j mégis annyit el kell mondanunk, 1 hogy pártszervezeteink sokat tettek a jogalkalmazás új jogpolitikai irány el vériek megismertetésére és helyes al- j kalmazására, a bírósági és ügyészi törvény megfelelő propagálására és j méltatására. Minden lehetséges módon segítették az új Be. és a kapcso- j lódó utasítások elmélyült tanulmányozását és törvényes gyakorlati alkal- j mazását is. ' Általánosnak mondható pártszervezeteinknél az a gyakorlat, hogy a kifejezetten szakmai jellegű feladatokat bírói ügyészi aktíván tárgyalják meg. A. Ideológiai agitációs jellegű témákat általában félévenként, de egyes helyeken negyedévenként is szervezett pártnapokon vitatják meg az alapszervezetek, amelyeken a nem párttag állomány túlnyomó többsége is részt vesz. Néhány pártnapi téma: az ellenséges propaganda elleni harc erősítése; a kispolgárság ideológiája;. -.. ',!,. a szocialista életmód; ' ideológiai harc a nemzetközi küzdőtéren; az imperialista államok fellazító taktikájáról; a szocializmus szerepe a mai világ fejlődésében; a két világrendszer közötti verseny mai szakaszának problémája;

20 tájékoztató a chilei helyzetről; vietnami élménybeszámolók (több alapsáervezetnél). A témától függően esetenként általában félévenként taggyűléseken is megvitattak kül- és belpolitikai, továbbá ideológiai jellegű témákat. Néhány taggyűlési téma: a katonai fellazítás tartalmi, politikai kérdései és alkalmazott módszerei; a Kínai Népköztársaság helyzete és nemzetközi tevékenysége; az V. ötéves terv irányelveinek ismertetése. A Katonai Főügyészség, az IM Katonai Főosztálya és a Katonai Kollégium alapszervezetei felhasználják a lehetőséget és részt vesznek a Legfőbb Ügyészség, az IM és a Legfelsőbb Bíróság pártszervezetei által rendezett pártnapokon. Itt az előadók a párt-, állami és társadalmi életünk kiemelkedő személyiségei és más ismert előadók, akik egy-egy témakörben átfogó tájékoztatást nyújtottak. Olyan neves előadók előadását hallgatták meg, mint Aczél György, Buda István, Plinszky Károly, Esztergályos Ferenc, valamint Chrudinák Alajos és Kulcsár István tv-kommentátorok. Itt kell megjegyezni, hogy a VB többszöri felhívása ellenére sem kapcsolódnak a.budapesti Katonai Bíróság és Ügyészség alapszervei ezekhez az előadásokhoz, mint ahogy még ma sem kielégítő a vidéki alapszervek részéről a helyőrségi tiszti klubokban rendezett politikai előadások látogatottsága. A legtöbb alapszervezetnél néhol havonta, máshol félévenként politikai tájékoztatókat is tartottak saját előadóval, akik lelkiismeretesen és sokoldalúan felkészültek ezekre az előadásokra. A fentiekben említett, témájukat illetően csak példaszerűen vázolt rendezvényeknek elsősorban nem tájékoztató szerepük volt, hanem az ismeretanyag bővítésén túlmenően véleménycserére is módot nyújtott. A jól megválasztott belpolitikai kérdések, így különösképpen a gazdasági terület és annak problémái váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Ezekhez a témákhoz szóltak hozzá a legtöbben, de sikeresek voltak a nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatók is. E rendezvények aktivitása, a jól kiválasztott és felkészült előadók mellett, azt bizonyították, hogy állományunk érdeklődik mind a bel-, mind a külpolitikai kérdések iránt. Ezt az érdeklődést az önművelés igényével nemcsak ezeken a fórumokon való aktív részvétel, hanem a tv és rádió politikai adásainak figyelemmel kísérésével és folyóiratok olvasásával igyekszik tagságunk kielégíteni. Alapszervezeteink a személyi állomány megnyilvánulásaiból, áldozatos és eredményes szakmai és politikai munkájából következtetést levonva, egyöntetűen azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy párttagságunk, személyi állományunk helyesen, jól érti pártunk politikáját, a szocializmus' ügye iránt elkötelezett, a párt irányvonalát aktívan és következetesen kép-