Državni izpitni center ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap

Átírás

1 Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : *M M* Državni izpitni center ZGODOVINA TÖRTÉNELEM Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča zgodovina Egyetemes történelem Sreda, 4. junij 2008 / 90 minut június 4., szerda / 90 perc SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese nalivno pero ali kemični svinčnik. Kandidat dobi dva ocenjevalna obrazca. Engedélyezett segédeszközök: a jelölt töltőtollat vagy golyóstollat hoz magával. A jelölt két értékelőlapot is kap. Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Ta pola ima 20 strani, od tega 2 prazni. A feladatlap 20 oldalas, ebből 2 üres. RIC 2008

2 2 M M NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na ocenjevalna obrazca). Izpitna pola vsebuje 25 nalog. Število točk, ki jih lahko dosežete, je 60. Za posamezno nalogo je število točk navedeno v izpitni poli. Pri reševanju si pomagajte s slikovnim gradivom. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo v za to predvideni prostor. Pišite čitljivo. Če se zmotite, napisano prečrtajte in rešitev zapišite na novo. Nečitljivi zapisi in nejasni popravki bodo ocenjeni z nič (0) točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha. ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! Ragassza vagy írja be kódszámát (a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe és az értékelőlapokra)! A feladatlap 25 feladatot tartalmaz. Összesen 60 pont érhető el. A feladatlapban a feladatok mellett feltüntettük az elérhető pontszámot is. A feladatok megoldásakor támaszkodjon a képanyagra! Válaszait töltőtollal vagy golyóstollal írja a feladatlap erre kijelölt helyére! Olvashatóan írjon! Ha tévedett, a leírtat húzza át, majd válaszát írja le újra! Az olvashatatlan megoldásokat és a nem egyértelmű javításokat nulla (0) ponttal értékeljük. Bízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!

3 M M 3

4 4 M M SREDNJEVEŠKA MESTA IN PODEŽELJE A KÖZÉPKORI VÁROSOK ÉS A VIDÉK 1. Nastanek in razvoj evropskih srednjeveških mest je povezan tudi z obnovitvijo trgovine z Vzhodom, ki so jo oživile križarske vojne. Pojasnite, kako so križarske vojne vplivale na nastanek srednjeveških mest. Az európai középkori városok kialakulása összefüggésben van a Kelettel felújított kereskedelemmel, amelyet a keresztes háborúk következményeként tartunk számon. Magyarázza meg a keresztes háborúknak a középkori városok kialakulására gyakorolt hatását. (2 točki/pont) 2. Na nastanek mest je vplivala tudi rast evropskega prebivalstva in presežki hrane, ki so se začeli pojavljati zaradi novih načinov obdelovanja zemlje in izboljšanega kmetijskega orodja. Navedite štiri dosežke oziroma novosti, ki so vplivale na napredek kmetijstva in so omogočile večjo proizvodnjo hrane. A városok kialakulásra az európai lakosság növekedése is hatással volt, valamint az az élelmiszertöbblet, amely a föld modernebb megművelésének és a jobb mezőgazdasági eszközöknek köszönhető. Nevezzen meg négy szerzeményt, ill. újítást, amelyek hatással voltak a mezőgazdaság fejődésére, és hozzájárultak az élelmiszertöbblet termeléséhez. (2 točki/pont) Slika 1 (Vir: Svetovna zgodovina, str Cankarjeva založba. Ljubljana, 1976)

5 M M 5 3. Zaradi vedno večjega povpraševanja po luksuznih in obrtnih izdelkih so si poklicni trgovci in obrtniki poiskali stalna prebivališča. Naštejte tri lokacije, kjer so nastajala srednjeveška mesta, in pri vsaki pojasnite, čemu tam. A luxuscikkek és az iparcikkek iránti egyre nagyobb kereslet miatt a kereskedők és iparosok álandó lakhelyet kerestek. Soroljon fel három olyan térséget, ahol középkori városok alakultak ki, valamint mindegyiknél magyarázza meg, miért éppen ott történt ez meg. (3 točke/pont) 4. Mesta v srednjem veku so praviloma nastala na novo. Z uporabo vira odgovorite, kdo so ustanovitelji mesta, kako je mesto ustanovljeno in po kateri temeljni pravici se meščani ločijo od podložnikov. A középkori városok általában újonnan keletkeztek. A forrás segítségével írja le, kik és hogyan alapították a városokat, és melyik alapjogban különböznek a polgárok a jobbágyoktól. (3 točke/pont) Gospodje so imeli na ponudbo zemljo; naučili so se spodbujati naseljevanje, saj so ugotovili, da jih obdelovanje zemlje bogati. Vendar pa je bilo zemlje na pretek, zato so morali naseljencem ponuditi privlačne pogoje. Najbolj vabljiv obet, s katerim so lahko pritegnili obdelovalca, je bila večja svoboda. Človek z dežele, ki je prišel živet v mesto, je užival zaščito in privilegije v skladu z listino utemeljitelja mesta. Tukaj mu ni bilo treba delati na zemlji svojega gospoda; plačeval je najemnino, bodisi v denarju bodisi v blagu. On in njegovi potomci niso bili vezani na zemljo; lahko so prodali svoje imetje in si poiskali boljše pogoje drugje. Odtod prosluli rek:»mestni zrak osvobaja.«(vir: Keen, M., 1993: Srednjeveška Evropa, str. 72. Cankarjeva založba. Ljubljana)

6 6 5. M M Srednjeveška mesta so se po videzu razlikovala od sodobnih. V krajšem razmišljanju opišite videz in dejavnost srednjeveškega mesta. Pri tem upoštevajte, zunanji in notranji videz mesta, opišite vlogo mestnega trga in temeljne nevarnosti, ki so grozile mestu. A középkori városok külső formájukban különböznek a modern városoktól. Röviden ismertesse a középkori város külső formáját és tevékenységét. Vegye figyelembe a város belső és külső formáját, írja le a városi terek szerepét, valamint a városra leselkedő alapvető veszélyforrásokat. (5 točk/pont) Slika 2 (Vir: Mihelič, D., 1993: Meščan sem, str. 11. Modrijan. Ljubljana) Slika 3 Slika 4 (Vir: Mihelič, D., 1993: Meščan sem, str. 13. Modrijan. Ljubljana) (Vir: Mihelič, D., 1993: Meščan sem, str. 9. Modrijan. Ljubljana)

7 M M 7

8 8 M M 6. Srednjeveška mesta so v boju za čim večjo samoupravo iskala različne zaveznike. V kateri evropski državi so se mesta v boju za svojo samoupravo povezala z vladarjem? Pojasnite, kakšni so bili njihovi skupni interesi. Navedite tudi najpomembnejši organ mestne samouprave. A középkori városok a mind nagyobb önkormányzatért vívott küzdelemben különböző szövetségeseket kerestek. Melyik európai államban fogtak össze a városok az önkormányzatukért vívott harcban az uralkodóval? Magyarázza meg közös érdeküket. Nevezze meg a városi önkormányzat legfontosabb szervét. (3 točke/pont) 7. Zaradi številnih ovir pri trgovanju so se nemška mesta povezovala v zveze. Navedite najpomembnejšo zvezo nemških mest in mesto, ki je bilo na čelu te zveze. A kereskedelem számos akadálya miatt a német városok szövetségekbe tömörültek. Nevezze meg a német városok legfontosabb szövetségét, valamint azt a várost, amely e szövetség élén állt. (1 točka/pont)

9 M M 9 8. Pomembna dejavnost srednjeveških mest je bila trgovina. Obkrožite črke pred trditvami, ki so povezane s srednjeveško trgovino. A középkori városok fontos tevékenysége a kereskedelem volt. Karikázza be a középkori kereskedelemmel kapcsolatos állításokat. (3 točke/pont) A Beneški trgovci so imeli v svojih rokah donosno trgovino z orientalskim blagom. A velencei kalmárok kezében volt a jövedelmező orientális árukereskedelem. B Benečani so kupovali orientalsko blago na sejmih v Champagni in ga prodajali naprej po Evropi. A velenceiek a keleti árut a champagne-i piacokon vásárolták meg, majd Európa-szerte továbbadták. C Najbolj iskano blago baltiškega in severnomorskega trgovskega prostora so bile dišave. A Baltikum és az Északi-tenger térségének a legkeresettebb árui a fűszerfélék voltak. D Trgovci baltiškega in severnomorskega prostora so trgovali s kožami, medom, voskom, jantarjem in žitom. A Baltikum és az Északi-tenger térségének kereskedői bőrrel, mézzel, viasszal, borostyánnal és gabonával kereskedtek. E Pomembni artikli sredozemske trgovine so bili tudi sol, vino, južno sadje, svila in različni obrtni izdelki. A Földközi-tenger kereskedelmi térségének fontos cikkei közé tartozott a só, a bor, a déligyümölcs, a selyem és a különböző iparcikkek. F Zaradi mnogih težav, ki so jim bili izpostavljeni srednjeveški trgovci, je trgovina prinašala le neznaten dobiček. A sok nehézség miatt, amelynek a kereskedők ki voltak téve, a kereskedelem csak kevés jövedelmet hozott. 9. Srednjeveški trgovci so imeli pri trgovanju številne težave. Pojasnite dve težavi, ki so jima bili izpostavljeni trgovci na potovanjih. A középkori kereskedők sok nehézséggel találták szembe magukat a kereskedelemben. Magyarázzon meg két nehézséget, amelyek veszélyeztették a kereskedőket utazásaik során. (2 točki/pont) Sredi 15. stoletja se je začela v notranjeavstrijskih deželah pojavljati še nova oblika prometnih pristojbin, tako imenovane naklade, doklade, nabitek (aufslag, auffschlag), ki jih pri nas zasledimo konec 1460-ih in v 1470-ih letih. Pobirale so se na posameznih mitninskih postajah dodatno k mitnini, le od nekaterih vrst blaga, ki se je transportiralo in prodajalo v večjih količinah in prinašalo deželnemu knezu večje dohodke od živine, kož, železa in železnih izdelkov, vina, žita, platna, soli idr. (Vir: Kosi, M., 1998: Potujoči srednji vek, str Založba ZRC. Ljubljana)

10 10 M M 10. Meščani so se poleg trgovine in obrti ukvarjali tudi z denarnimi posli. Kdo je imel v srednjem veku pravico kovati denar? Opišite dve zlorabi, s katerima so spreminjali vrednost tedanjega denarja. A polgárok a kereskedelmen és az iparon kívül pénzügyekkel is foglalkoztak. Ki rendelkezett a középkorban pénzverési joggal? Írjon le két visszaélést, amelyek megváltoztatták az akkori pénz értékét. Slika 5 (3 točke/pont) (Vir: Mihelič, D., 1993: Meščan sem, str. 23. Modrijan. Ljubljana) 11. Zaradi velikega števila kovancev v obtoku, ki so imeli različno vrednost, se je zgodaj pojavilo menjalništvo, pa tudi posojanje denarja. Obkrožite dva pravilna odgovora. A forgalomban levő sok, különböző értékű pénzérme miatt már korán megjelent a pénzváltás, valamint a pénzkölcsönzés. Karikázza be a két helyes állítás előtti betűjelet. (2 točki/pont) A Z menjalniškimi posli in posojanjem denarja so se v mestih ukvarjali predvsem Judje. Pénzváltással és -kölcsönzéssel a zsidók foglalkoztak. B Posojanje denarja je omogočilo predvsem trgovino na kratke razdalje, za katero so bile potrebne večje količine denarja. A pénzkölcsönzés lehetővé tette a rövid távú kereskedelmet, amihez nagyobb pénzösszeg kellett. C Prve banke so nastale že v poznem srednjem veku najprej na sejmih v Champagni. Az első bankok legelőször a champagne-i vásárokon keletkeztek a késő középkorban. D Ker so Judje posojali denar za velike obresti, niso bili priljubljeni, zato so jih v mestih izolirali v posebnih četrtih, getih. Mivel a zsidók a pénzt magas kamatokért adták kölcsön, nem kedvelték őket, ezért a városokban külön negyedekben, gettókban helyezték el őket.

11 M M Mesta so s posebnimi pravicami varovala svoje trgovce. Pojasnite dve takšni pravici. A városok külön jogokkal védték meg kereskedőiket. Magyarázzon meg két ilyen jogot. SKLADIŠČNO PRAVO / TÁROLÓJOG (2 točki/pont) PRAVICA OBVEZNE POTI / A KÖTELEZŐ ÚTVONALJOG 13. Trgovci so svoje blago prodajali na sejmih. Deželno pravo je priznavalo sejmom poseben položaj. Z uporabo vira opišite dve pravici, ki so ju trgovci uživali med trajanjem sejma. A kereskedők a vásárokon árulták áruikat. A tartományi jog a vásároknak külön státust ismert el. A forrás segítségével írjon le két jogot, amelyet a kereskedők élveztek a vásár idején. (2 točki/pont) Tudi to je pravo mesta, da se more vsakdo na sejme na dan sv. Jakoba in na dan sv. Jerneja podati, tukaj in potem varen življenja in blaga osem dni pred tem in osem dni po tem, za oboje (varen pred sodnim postopkom) v stvareh sporov in rubeži, ne pa ubijanja. (Vir: Kos, M., Gestrin, F., Melik, V., 1980: Zgodovinska čitanka za šesti razred, str. 39, 40. DZS. Ljubljana)

12 12 M M 14. Najštevilnejši sloj mestnega prebivalstva so bili obrtniki. Iz vira razberite, kdaj so začela nastajati prva cehovska združenja in razloge, zaradi katerih so se obrtniki povezovali v zveze. Kakšno lastnost cehov še razberete iz vira? A városi lakosság legszélesebb rétegét az iparosok alkották. A forrás segítségével írja le, mikor kezdődtek szerveződni a céhszövetségek, valamint fejtse ki az iparosok szövetségekbe tömörülésének okait. A céhek mely jellegzetességeit olvashatja még ki a forrásból? (3 točke/pont) V resnici lahko ugotovimo, da so se mestni delavci že od enajstega stoletja zbirali v bratovščine (fraternitates, caritates), ki so veljale za posamezne stroke ali poklice. Prav verjetno so se te združbe zgledovale na trgovskih gildah ter na cerkvenih bratovščinah, ki so nastale okoli cerkva in samostanov. Dejansko je za vse prvotne obrtniške skupnosti značilna poteza pobožnosti in dobrodelnosti. Obenem pa so seveda odgovarjale živi potrebi po gospodarski zaščiti svojih članov. Treba se je bilo tesno zbrati drug ob drugem, da so se lahko mestni rokodelci obdržali spričo na novo prihajajoče konkurence, in to značilnost medsebojne vzajemnosti opažamo že od samih začetkov srednjeveškega obrtniškega življenja in dela. (Vir: Pirenne, H., 1956: Srednjeveška mesta, str DZS. Ljubljana) 15. Cehi so imeli za svoje delovanje izdelana zelo stroga pravila. Navedite, pravila katerega ceha so na skici. Opišite dve nalogi, ki ju opravlja ceh in sta razvidni iz skice. A céhek működtetésükre szigorú előírásokat dolgoztak ki. Melyik céh szabályai láthatók a képen? Írja le a céh két kötelességét, amely a képen is látható. Slika 6 (3 točke/pont) (Vir: Zgodovina na maturi 2004, str. 46. Modrijan. Ljubljana, 2003)

13 M M Cehi zaradi svojih pravil postopoma niso več zadovoljevali potreb trga. Trgovci so zato začeli sami organizirati proizvodnjo manjkajočih izdelkov. Navedite dve obliki te zgodnje kapitalistične proizvodnje. A céhek szabályaik miatt már nem tudták kielégíteni a piac igényeit. Ezért a kereskedők maguk kezdték el szervezni a hiányzó aru előállítását. Nevezze meg a korai tőkés termelés két módját. (1 točka/pont) 17. V visokem srednjem veku je število evropskega prebivalstva hitro naraščalo. Približno za kolikokrat je naraslo število evropskega prebivalstva med letoma 1000 in 1340? Navedite, kaj je vplivalo na tako hitro rast prebivalstva. A virágzó középkorban a lakosság száma gyorsan növekedett. Kb. mennyivel nőtt meg az európai lakosság száma 1000 és 1340 között? Mi váltotta ki a lakosság számának ilyen gyors növekedését? Karta 1 (Vir: Hozjan, A., Potočnik, D., 2000: Zgodovina 2, str. 41. DZS. Ljubljana) (2 točki/pont)

14 14 M M 18. Obdobje najintenzivnejših kolonizacij je čas od 10. do 14. stoletja. Pojasnite pojem agrarna kolonizacija. Kdo je izvajal kolonizacijo in s kakšnim namenom? A legintenzívebb telepítés a 10. és 14. század közt zajlott. Magyarázza meg az agrártelepítés fogalmát. Ki vezette a telepítést, és milyen céllal? (2 točki/pont) 19. Povežite pojme v levem stolpcu z njihovo razlago v desnem stolpcu tako, da pripišete črko iz levega stolpca na črtico pred ustrezno razlago pojma v desnem stolpcu. Kösse össze a fogalmakat a jobb oldalon levő magyarázatokkal úgy, hogy a magyarázat előtti vonalra írja a bal oldali oszlop megfelelő betűjelét. (3 točke/pont) A Notranja kolonizacija Belső telepítés B Zunanja kolonizacija Külső telepítés C Primščina Átvételi járadék D Velika pravda Kilenced E Mala pravda Ajándék F Celek Telek Vrsta kmetije, katere zemljišče se v enem kosu oziroma zaokroženi celoti razprostira okoli domačije. Olyan parasztbirtok, amelynek földje részben vagy egészében a ház körül van. Dajatev, ki jo je moral kmet plačati ob prevzemu kmetije. Járulék, amelyet a paraszt fizet a birtok átvételekor. Dajatve za fevdalčev»lonec«v obliki kokoši, jajc, sadja zelenjave A hűbéres»fazekába«kerülő juttatások: tyúkok, tojás, gyümölcs, zöldség Naseljevanje ljudi iz tujih dežel na še nenaseljeno, nekultivirano zemljo. Idegenek betelepítése a még be nem telepített, meg nem művelt területre. Naseljevanje pretežno domačega prebivalstva na še nenaseljeno, nekultivirano zemljo. Hazai emberek betelepítése a még be nem telepített, meg nem művelt területre. Redne dajatve zemljiškemu gospodu v žitu, živini, lahko tudi denarju. A földesúrnak járó rendes juttatások gabonában, állatokban vagy pénzben.

15 M M Pridobivanje novih zemljišč je potekalo različno. Navedite tri oblike pridobivanja novih zemljišč. Új földekhez jutni különböző módon lehetett. Nevezze meg az új földekhez való jutás három módját. (1 točka/pont) Tem svojim novim gostom se je v izobilju nudila neobdelana zemlja, zakaj ogromne pustine, samote (solitudes), gozdovi, goščave in močvirja so bile izven zasebnega fevdalnega lastništva ter so spadale izključno pod višjo oblast deželnih knezov. (Vir: Pirenne, H., 1956: Srednjeveška mesta, str DZS. Ljubljana) 21. Zemljiški gospodje so novim kolonistom vsaj nekaj let zagotavljali večje ugodnosti kakor svojim starim podložnikom. Uveljavljati se je začelo tudi kupno pravo. Pojasnite, kaj je začasni in kaj dedni zakup. A földesúr az új telepeseket néhány évig nagyobb kedvezményekben részesítette, mint a régi jobbágyokat. Érvényesülni kezdett a haszonbérleti jog. Magyarázza meg, mi az ideiglenes és mi az öröklődő haszonbér. (2 točki/pont) 22. Mnoga območja so se v nekaj stoletjih zaradi kolonizacije etnično zelo spremenila. Ozemlje vzhodno od Labe je imelo še v 12. stoletju popolnoma slovanski značaj. V naslednjih stoletjih pa so se Slovani popolnoma asimilirali. Navedite jezikovno manjšino, ki je ostanek nekoč slovanskega življa na tem območju. Navedite eno posledico nemške kolonizacije na Slovenskem. A betelepítések miatt számos terület néhány évszázadon keresztül etnikailag nagyon megváltozott. Az Elbától keletre levő területnek a 12.században még teljesen szláv jellegge volt. Az elkövetkező évszázadokban a szlávok teljesen asszimilálódtak. Nevezze meg azt a nyelvi kisebbséget, amely az egykori szlávok maradványa e területen. Nevezze meg a német telepítés egy következményét a szlovén térségben. (2 točki/pont)

16 16 M M 23. Prebivališča, prehrana in vsakdanje življenje posameznih slojev prebivalstva so bili v srednjem veku zelo različni. Črke pred spodnjimi trditvami razvrstite v preglednico pod ustrezni sloj prebivalstva. Egyes lakossági rétegek lakóhelye, tápláléka és mindennapi élete nagyon megváltozott. Az állítások előtti betűjelet tegye a megfelelő lakossági réteg alá a táblázatban. A Skromne lesene hiše, pokrite s slamo ali lesom. Szalmával vagy fával fedett szerényebb faházikók. B Hiše so grajene iz kamna, praviloma večnadstropne in pokrite z opeko. A házak kőből készültek, általában többemeletesek voltak, és téglával fedték őket. C Stanovanjski objekt služi tudi za obrambo. A lakóépület védelmül is szolgál. D Bivalni prostor je en sam, redko sta dva prostora. Csak egy lakóhelyiség van, ritkábban kettő. E Bivalni prostor obsega večjo sobo, majhno izbo in kuhinjo. A lakóterület egy nagyobb, egy kisebb szobából és konyhából áll. F Več različnih bivalnih prostorov za družino, dnevni prostor je ločen od spalnic, dodani prostori za hlapce in dekle ter drugo osebje. Több lakóhelyisége van a családnak, a nappali külön van a hálóhelyiségektől, a szolgák és más személyek számára külön helyiségeket biztosítottak. G Hrana je enolična, prevladujejo močne jedi, zelje in stročnice. A koszt egyhangú, nehéz ételek, főleg káposzta és borsófélék. H Več jedi pri enem obroku, na jedilniku je pogosto tudi meso, vino in druge dobrote, ki jih prinašajo kmetje. Többfogásos étkezés, az étlapon hús, bor és más finomság is van, amit a parasztok hoznak. I Prehrambne navade so obsegale zajtrk, krepek obrok pred poldnevom in močno večerjo po koncu dela ob sončnem zahodu. Az étkezési szokásokhoz tartozott a reggeli, egy jóllakás délelőtt és egy kiadós vacsora a munka után, napnyugtakor. (3 točke/pont) Kmetje Parasztok Plemstvo Nemesség Meščani Polgárok

17 M M Na rast in upad števila prebivalstva so v srednjem veku vplivali različni dejavniki. Navedite tri vsebinsko različne dejavnike, ki so vplivali na redčenje evropskega prebivalstva. A lakosság növekedésére és csökkenésére különböző tényezők hatottak a középkorban. Nevezzen meg három tartalmilag különböző tényezőt, amelyek hatással voltak az európai lakosság ritkulására. (1 točka/pont) Slika 7 (Vir: Človek in čas, Pozni srednji vek, str Mladinska knjiga. Ljubljana, 1998)

18 18 M M 25. Srednjeveško prebivalstvo je pogosto pestila tudi kuga različnih oblik. Kateri vzroki so v viru navedeni za izbruh kuge? Navedite dejanske razloge za pogoste izbruhe epidemij v srednjem veku. Od kod in kako se je kuga leta razširila v Evropo? A középkori lakosságot gyakran a pestis különböző változatai is tizedelték. Milyen okok váltották ki a pestist a forrás alapján? Nevezze meg a középkorban levő járványok igazi okait. Honnét és hogyan terjedt a pestis Európába 1347 és 1348 között? (4 točke/pont) Leta, odkar se je božji sin nam v dobro učlovečil, so prišla že do številke tisoč tristo oseminštirideset, ko je v odlično, bolj kot katerikoli drugo italijansko mesto žlahtno Florenco prišla smrtonosna kuga, ki se je razširila bodisi zavoljo vpliva zvezd, ali pa jo je smrtnikom v pravični jezi nad našimi hudodelstvi poslal Bog, da bi se poboljšali. Nekaj let poprej je izbruhnila v vzhodnih deželah in jih oropala mnogoterih živečih, se nenehno širila iz kraja v kraj in naposled s svojimi tegobami zajela tudi zahod. (Vir: Janša - Zorn, O., Mihelič, D., 1994: Stari in srednji vek, str DZS. Ljubljana) Zemljevid 1 (Vir: Oxfordova enciklopedija zgodovine, Od pradavnine do 19. stoletja, str. 60. DZS. Ljubljana, 1993)

19 M M 19 Prazna stran Üres oldal

20 20 M M Prazna stran Üres oldal