MEZŐGAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMŐFÖLD ADÁSVÉTELÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEZŐGAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMŐFÖLD ADÁSVÉTELÉRE"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMŐFÖLD ADÁSVÉTELÉRE Készítette: Gerda Anikó Konzulens: Dr. Olajos István Miskolc 2013.

2 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig A háború utáni állami szabályozás Kollektivizálás- szocialista földreform Átmenet a piacgazdaság irányába A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában Az évi LV. törvény (Tft.) A törvény hatályba lépése és előzményei A tulajdonszerzés szabályozása A tulajdonszerzés korlátozása A termőföld-tulajdonjog tartalma Az elővásárlás sajátosságai a termőföld szabályozásában Az elővásárlási jog Az elővásárlási jog megsértése Az elővásárlás jogintézményének továbbfejlődési lehetőségei

3 3. 4. Elővásárlási jog szabályai a Tft.-ben Elővásárlás a bírósági gyakorlatban A Tft. jelentősebb módosításai, különös tekintettel az elővásárlásra Elővásárlási jog gyakorlása az erdőbirtokosság évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról Elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi törvény alapján Az új földtörvény tervezet Előzményei, célja, megvalósításának eszközei A föld tulajdonjogának megszerzése, hatósági engedélyezés Elővásárlási jog szabályozása Befejező gondolatok Mellékletek Irodalomjegyzék

4 A per hogy kié legyen a föld közel ezer éve tart. 1 Bevezető gondolatok Magyarország földrajzi adottságai miatt mindig is mezőgazdasági országnak számított, az ipari termelés csupán a XIX. századtól gyorsult fel. Európa nyugati felében az iparosodás, a feudalizmus bomlása több évszázaddal megelőzte a kelet-közép európai térségben lévő államok gazdaságszerkezet átalakítását, és nemcsak a demokrácia, a gazdaság fejlődött töretlenül, de a mezőgazdaság is. Dolgozatomban be kívánom mutatni, hogy a honfoglalástól kezdődően kiemelkedő jelentőséggel bírt a föld tulajdoni szerkezetének jogi szabályozása. Hazánkban különösen az elmúlt 150 esztendőben néha viharos gyorsasággal követték egymást - sokszor merőben új- jogi megoldások, hogy az ideálisnak vélt birtokstruktúrát, tulajdonosi szerkezetet kialakítsák. Ez jelentősen hátráltatta a magas színvonalú termesztéstechnológiák elterjedését, a gépesítettség színvonala sokáig alacsony volt és a termésátlagok messze elmaradtak a nyugat-európai átlagoktól. Kihasználatlan maradt a föld, mint erőforrás. A rendszerváltást követő időszak nemcsak a magántulajdon újbóli kialakítása miatt fontos, hanem az Európai Uniós tagsággal összefüggésben is évtől kezdődően úgy kell kialakítani a jogi szabályozást, hogy megfeleljen hazánk érdekeinek, de ne sérüljenek a közösségi vívmányok sem. Az új földtörvény tervezet kapcsán erre is keresem a választ. Munkám miatt sok szállal kötődöm a mezőgazdasághoz, az élelmiszertermeléshez. A mezőgazdasággal foglalkozók számára létkérdés, hogy rendezett birtokviszonyok között, kiszámítható keretek között folyjon a termesztés. A kiszámíthatóság egyik alapköve a stabil birtokszerkezet, ami biztosítja a termelés alapját. 1 HALÁSZ Péter: A földtulajdon és a mezőgazdasági struktúra átalakítása Agrárgazdasági Kutató Intézet p. 3

5 A dolgozat fejezeteit átgondolva az alábbi kérdésekre keresem a választ: Hogyan alakultak földtulajdoni és földhasználati viszonyok a XX. sz.-ban? Hogyan szabályozza a hatályos Tft. a földtulajdon megszerzésének és használatának szabályait? Miért kell ezt a jogszabályt gyakorta módosítani? Hogyan érvényesülnek a termőföld tulajdonszerzés területén az elővásárlás szabályai? Az egyes termőföld használatok (szőlő, erdő területek) tekintetében mi a speciális szabályozás indoka? 4

6 1. Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig A magyar törzsek Kárpát-medencébe való bevonulásától kezdve, a termőföld tulajdonlás és - birtoklás rendszere egészen az 1945-ös földosztásig elviekbenlényegében változatlan volt. Szent István király nyugati mintát alapul véve alakította ki a földesúri-jobbágyi rendszert, királyi birtokokat adományozott főnemeseknek, köznemeseknek és az egyházi előjáróságoknak is. A birtokokon telepedtek le a jobbágyok, akik munkájukért cserében házhelyet és megművelhető földterületet kaptak. A föld felett csak használati ami a föld beépítését és a művelését jelentette - és haszonélvezeti megengedett helyen fát termelhettek ki és állataikat legeltethették - joggal rendelkeztek a jobbágyok. Az úrbér a füstpénz, a tized, a kilenced, a hegyvám, a gyalognap - jelentette a jogok gyakorlásának ellenértékét. II. András rendelkezése: A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék. 2 ; majd Nagy Lajos az ősiség törvényével megszünteti a nemesek közötti különbséget: Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő herczegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. 3,így a kialakult szerkezetet tovább erősítik. Később tovább nehezedett a jobbágyok helyzete, az egyetlen joguktól, a szabad költözködés jogától is megfosztották őket az 1514-es parasztfelkelés után. A Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri pátense jelentősen átalakította és országos szinten egységesítette a jobbágyok terheit, a jobbágytelkek nagyságát, a jobbágy és földesura közötti jogviszonyt évi XVII. törvénycikk: a szerzett birtokától senki meg ne fosztassék évi XI. törvénycikk: az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik 5

7 Közép-Európában a feudalizmus megbomlásával a XIX. század közepén megkezdődött polgárosodás, a jobbágyság felszabadításával párhuzamosan a termőföld-tulajdon középkori szerkezetének lassú átalakulása is. Hazánkban az 1848-as áprilisi törvények közül a IX. törvénycikk az úrbériséget szüntette meg, a XV. törvénycikk eltörölte a óta érvényben lévő ősiséget. A jobbágyság örökváltság megfizetésével megválthatta a használatában lévő termőföldek tulajdonjogát és egyben mentesült az úrbéri terhek alól is. A földesurak tulajdonjoga és a használatért járó ellenszolgáltatások fennmaradtak, azon területek felett, melyek korábban nem úrbéri jellegűek voltak. A törvénybe iktatott azonnali, kötelező és általános örökváltság Kelet-Közép-Európában előzmények nélküli, egyedülálló jelenség volt. Jelentős lépésként értékelhető, hogy hozzájárult a gazdasági élet fellendüléséhez (hitelezés, zálogjog fejlődéséhez), a nemesek és nem nemesek egyenjogúságához és a szabad földmagántulajdon kialakulásához. A társadalmi egyenlőtlenségeket nem volt képes maradéktalanul felszámolni, számítások szerint a jobbágyok csupán 40%-a szerzett tulajdonjogot a korábbi úrbéri földeken. I. táblázat: A földbirtok megoszlása Magyarországon 1895-ben. Gazdaságok megnevezése Gazdaságok száma Gazdaságok területe Darabszáma % kh % Törpegazdaságok -1 kh , ,6 1-5kh , ,2 Kisgazdaságok 5-10 kh , , kh , , kh , , kh , ,6 Középgazdaságok kh , , kh , , , ,1 kh Nagygazdaságok kh , ,3 ÖSSZESEN , ,0 Forrás: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp., XIV. kötet. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal ben a gazdaságok több mint a fele, 53, 6%-a maximum 5 kh-on gazdálkodott, de ez az összes földterület csupán 5,8%-án. Az a cél, hogy a felszabadított jobbágyság földhöz jusson ugyan megvalósult, azonban számítások szerint 5 kh megtermelhető termény nem volt elegendő egy család megélhetéséhez, így a társadalmi feszültségek nem oldódtak. 6

8 Az 1848-as földreformhoz hasonló amely olyan mértékű gyökeres változásokat eredményezett volna - csak az 1945-ös földosztás volt. A föld a piaci forgalomban, mint közönséges áru jelent meg, a korábbi forgalomképtelenség helyébe a szinte korlátlan forgalomképesség lépett. Az addigi közjogias szabályozás magánjogi szabályozássá alakult át A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején Az I. világháború utáni időszakban nemcsak hazánkban, hanem a környező nemzetállamokban is prioritássá vált a társadalmi szerkezet modernizációja, népességen belül többségben lévő parasztság helyzetének javítása és ehhez kapcsolódva a termőföld tulajdonosi szerkezetének átalakítása. Az évi XVIII. néptörvény a földművelő nép földhöz juttatását tűzi ki célul. Az 500 holdnál nagyobb világi és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártérítés melletti kisajátítása után, a kisajátított földeket 5-20 hold nagyságú egységenként osztották volna fel a föld nélküli családok között. Károlyi-féle reform célja egy életképes paraszti réteg létrehozása volt. Dacára annak, hogy Károlyi a legnagyobb földtulajdonosként saját kál-kápolnai birtokainak szétosztásával kezdte a földosztást február végén, a földbirtokosok tetszését nem nyerte el és nem is követték. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács kijelentette, hogy Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. A nagybirtok rendszert meg kívánták szüntetni és a földet, annak minden tartozékával együtt, megváltás nélkül elkobozni. 5 Az így rendelkezésre álló földeket egyrészt az árutermelő középbirtokok (200 kat. holdig), családi gazdaságok (5-20 kat. hold) és felülről szervezett szövetkezetek kapták volna meg, azonban a kedvezőtlen bel- és külpolitikai helyzet miatt nagyon vontatottan zajlott. 4 KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai rendszeréről és megújításának alapjairól Agrár- és Környezetjog szám 18. p. 5 FÖLDES és tsai.: Földjog Tankönyvkiadó; Bp., p. 7

9 1920-ban a Teleki-kormány tett további kísérleteket a birtokviszony egységesebbé tételére, a Nagyatádi Szabó István nevéhez köthető földtörvény (XXXVI. törvénycikk) megalkotásával: 1 Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből ez a törvény a lehetőséghez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas mívelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül földhöz nem juthattak. Különös újításként értékelhető a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a felnőtt hadiárvák, továbbá a föld nélküli mezőgazdasági munkások, a törpe- vagy kisbirtokosokat külön jogcíme a földhöz juttatásához, ill. az újonnan alapított Vitézi Rend 50, ill. 12 holdas vitézi telkei. Fő törekvés az volt, hogy minél több vidéken élő szegényt földhöz juttassanak, így megerősítve politikai pozíciójukat. 6 Későbbiekben a hitbizományhoz hasonló, kötött kisbirtok rendszert vezetett be 1936-ban a hitbizományi kisbirtokról szóló törvénnyel, mely szerint a családi birtok öröklése kötött rendben történt A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig A háború utáni állami szabályozás A második világháborúban hatalmas veszteségeket szenvedett az ország (1938-as nemzeti jövedelem közel ötszöröse, ill. a nemzeti vagyon közel 40%-a pusztult el). A háborút követően azonban minél gyorsabban el kellett kezdeni a helyreállítási munkálatokat, az éhínséget fel kellett számolni, a társadalomban meglévő szociális feszültségeket csökkenteni és nem utolsó sorban a nagybirtokos nemesség gazdasági, politikai erejét megtörni. A birtokviszony rendezése azért is volt égetően fontos, mivel a háború miatt az 1944-es őszi munkák elmaradtak, a nagybirokosok és a bérlők többsége elmenekült, a föld megművelése így csak a nemesi földek szétosztásával válhatott biztosítottá. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Nemzeti Parasztpárt javaslatára elfogadja a 600/1945-ös Kormányrendeletet, melyet rövid 6 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp Osiris p. 8

10 időn belül az VI. törvénnyel törvényerőre emelik. 1 A rendelet célja a nagybirtok rendszer megszűnésével valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet. 7 Állami földalapot - elkobzott földek, a megváltott földek és az állam által erre a célra elkülönített állami földek - hoztak létre: a) teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül elkobozták a hazaárulók, a nyilas, a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait (taxatíve felsorolva a évi VI. törvény ), b) 1000 kh feletti birtokokat teljesen, és a c) 100 és 1000 kh közötti birtokok 100 kh-t meghaladó részét. 8 A következő jogcímeken nyugodott az új birtokszerkezet kialakítása: 1) Földbirtok elkobzás címén vették igénybe a hazaárulók és népellenes elemek földbirtokát teljes egészében...az említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtokok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő épületekkel, az államra szállnak át. Ugyancsak az államra szállnak át.személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható. 9 2) Földbirtok megváltás címén igénybe vették az ezer kat. hold feletti birtokokat teljes egészében, a 100 és 1000 kat. hold közöttieket pedig a 100 kat. holdat meghaladó részükben. A szőlők, gyümölcsösök 20 kat. holdat meghaladó része került igénybevételre évi VI. törvény: a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről Melléklet az évi VI. törvénycikkhez 1. 8 BUDAY-SÁNTHA Attila: Agrárpolitika vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus p évi VI. törvény a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről Melléklet az évi VI. törvénycikkhez 7. 9

11 3) Mentesítés: A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek földbirtokát 200 kat. holdig, az ellenállási mozgalomban részt vett személyekét pedig 300 kat. holdig mentesíteni lehetett. Mentesek voltak továbbá az állami és közbirtokossági legelők. A fentiek alapján létrehozott állami földalapból folyamatosan osztották ki az igényjogosultaknak a birtokegységeket juttatás jogcímen. Igényjogosultság megállapítására és a birtokegység kiszámítására a következő szabályok vonatkoztak: 35. A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, - birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiugyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 6 kat. holdnál nem több. 33. Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud művelni Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg. Az eredeti elképzelés szerint a földbirtokokért a korábbi tulajdonosoknak kárpótlás járt volna, azonban a politikai viszonyok később megváltoztak és a évi IX. és a 1947.évi V. törvény felfüggesztette a megváltással kapcsolatos kártérítési igények érvényesítését, így a beígért kártérítés elmaradt. 10 A földhöz jutottaknak megváltást kellett fizetniük a területekért, a föld nélküli gazdasági cseléd és a mezőgazdasági munkás 3 év türelmi idővel 20 év alatt egyenlő részletekben, míg a földhöz jutatott törpebirtokos vagy kisbirtokos a birtokba helyezés alkalmával a föld megváltási árának 10%-át, a hátralékot 10 évig egyenlő részletekben kellett kifizetnie. Az új földtulajdonosoknak művelési kötelezettségük is volt, így ha 2 évig nem művelték meg a földet, elvették tőlük, más igényjogosult kaphatta meg. 10 IZSÁK Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig Kulturtrade Kiadó p. 10

12 Kötöttségként jelentkezett az elidegenítési tilalom, amely 10 éven belül csak külön engedéllyel volt lehetséges. A földreform végrehajtását a II. táblázat szemlélteti, amely jogszabály alapján, saját feldolgozás. II. táblázat A földreform lebonyolítását végző szervezetek és funkcióik Tagok Feladat Községi Földigénylő Bizottság földigénylőkből állították össze 5-30 főben maximálták a létszámukat igényjogosultságot bírálták el, összeírták az igénybe veendő földeket és javaslatot tettek az igénybevétel formájáról Megyei Földbirtokrendező Tanács 7 tagú - 3 tag (mérnök, bíró, gazdasági szakember) - két-két tagját pedig a mezőgazdasági munkások szervezete, ill. a helyi koalíciós Országos Földbirtokrendező Tanács 9 tagja közé a politikai pártok képviselőin kívül földigénylők is bekerültek pártok delegálták döntés joga illette meg Az ingatlanok elkobzásának, illetve megváltásának keresztülvitele. A Községi Földigénylő Bizottságok javaslata alapján dönt a földbirtokok mikénti felosztásáról, a földbirtokokat az igényjogosultak tulajdonába, illetve birtokába adja. A földreform 1947-re lezárult, a nagybirtokrendszert felszámolták. Kialakult a paraszti magántulajdonon alapuló egyéni gazdálkodási forma a mezőgazdaságban, míg az iparban elkezdődött az államosítás. Ezzel párhuzamosan kezdetét vették a parasztság elleni támadások, majd következett a tulajdonjog korlátozása. Az állami és szövetkezeti földtulajdon mellett jelen volt a kötöttségektől mentes, megtartott magántulajdon és a korlátozott magántulajdon. Meg kell jegyezni, hogy a reform utáni években a kistermelők nehéz körülmények között gazdálkodtak, folyamatos volt a tőke- és eszközhiány, valamint állandósult a beszolgáltatási rendszer. Az akkori mezőgazdasági szövetkezetek elsősorban a korábbi nagybirtokok állami kézben maradt részén jöttek létre. 11

13 Kollektivizálás- szocialista földreform Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően a jogalkotás - szovjet mintára - az állami pozíciót kezdi megerősíteni a földtulajdonlás esetében is. A 9000/1948 (VIII. 29.), valamint a /1948 (XII. 22.) Kormányrendeletek az államnak elővásárlási jogot biztosítottak a mezőgazdasági ingatlanok adásvételéhez, ezáltal az 1950-es évekre a korábban kialakított földhasználati viszonyok jelentősen módosultak közötti időszakban a politikai agresszió, esetenkénti fizikai és lelki erőszak által kényszeríttette a földtulajdonosokat, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe és földjeiket önként adják közös használatba. A jogalkotó az évi 65. tvr. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról (dec. 28.) megalkotásával kívánta vonzóbbá tenni a szövetkezetbe való belépést. A szövetkezeti tulajdon mellett korlátozottan az ország megművelhető földterületének csupán 4-6%-a - megmaradt a föld magántulajdona, melyet a évi 9 tvr. (február 3.) a magánszemélyek által megszerezhető és mező- és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról rendezett: a közös háztartásban élő családtagok tulajdonában és használatában lévő fölterület nagysága úgy került korlátozásra, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel a család hivatásszerűen foglalkozik-e vagy sem. Későbbiek folyamán az Elnöki Tanács több törvényerejű rendelettel szabályozta a földtulajdoni viszonyokat: évi 10. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről (febr. 3.) évi 52. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló évi 10. tvr. kiegészítéséről (szept. 3.) A kollektivizálás re befejeződött, a kialakult viszonyokat a évi VI. törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről rögzítette és a következőkben fogalmazta meg a törvény célját: Népgazdaságunk tervszerű fejlődése a mezőgazdasági termeléssel szemben egyre fokozódó igényeket támaszt. A 12

14 növekvő igényeket - a terméshozamok állandó emelése mellett - csak akkor lehet kielégíteni, ha minden mezőgazdaságilag használható terület a mezőgazdasági termelés célját szolgálja, ha e földek termőképessége az ésszerű gazdálkodással fokozódik és ha a mezőgazdaságilag hasznosított földek területe a lehetőséghez képest növekedik. A törvény értelmében a földhasználók kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni, 11 a talaj termőképességét fenntartani és növelni, korszerű agrotechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyet az állam adó- és más kedvezményekkel támogatott után elkezdődik a hazai agrárpolitika fokozatos elszakadása a szovjet agrármodelltől. Sajátos jellemzőkkel modernizálják a mezőgazdaságot kiemelendő a vegyes tulajdon, kistermelés elismerése és támogatása, kooperációs és integrációs kapcsolatok, nyitás nyugat felé, termelési rendszerek bevezetése és általánossá válása, melléküzemágak támogató fejlesztése -, amely a ráépülő élelmiszeriparral együtt igen gyorsan fejlődött évi III. és IV. törvény 1960-as évek második felére már észrevehetően szükségessé vált az addig működtetett rendszer reformja, mivel a mezőgazdaság termelés fejlődési üteme elmaradt a várakozásoktól, a képzett szakemberek hiánya komoly gondokat okozott és a technikai ellátottság még mindig alacsony szintű volt. A nemzetgazdasági ágak közül elsőként a mezőgazdaságban kezdődött meg az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, 1966-tól megszűnt a tervkötelezettség. Az III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről a szövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályait részletezte a 1..a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a termelőszövetkezeti tagok anyagi és kulturális igényeinek, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében. elősegítik a termelőszövetkezetek szervezettségének fokozását, demokratikus vezetésének és vállalatszerűen folytatott gazdálkodásának folyamatos fejlesztését és társadalmi feladatainak teljesítését. Meghatározta a termelőszövetkezet fogalmát 3...a tagok önkéntes személyi és vagyoni évi VI. törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről 4 12 SZABÓ Gyula: Föld- és területrendezés 2.: Agrárvilági fordulatok, magyar reformok 10. p. 13

15 társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem ; kimondta, hogy a termelőszövetkezet jogi személy; rendezte a tagsággal összefüggő jogviszonyokat (létrejötte, megszűnése, jogok és kötelezettségek); megfogalmazta a szövetkezeti társulások kialakításának szempontjait; és törvényes keretek közé helyezte a háztáji gazdálkodást. Az IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről rendelkezett: A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez alapot nyújt a személyi földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának olyan rendezésére is, amely egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját. 13 Meghatározta a termelőszövetkezeti földtulajdont, annak tartalmát (földhasználati jog átengedése, elidegenítés, a tulajdonjog védelme); a személyi földtulajdont és használatot; és a zártkerti földek tulajdonszerzését és használatát. A törvény hatályba lépését követően az ingatlanokat három csoportba lehetett sorolni: 1. külterületi ingatlanok, 2. zártkerti ingatlanok, 3. belterületi ingatlanok évi 33 tvr. a tartós földhasználatról (december 30.) rendelkezései szerint az állami és a szövetkezeti földtulajdon nem kerülhetett a magánszemélyek és jogi személyek tulajdonába, csak tartós használatukba. A földhasználati jogot az ingatlannyilvántartásba be kellett vezetni Átmenet a piacgazdaság irányába Az 1980-as évek elejétől Magyarországon megkezdődött a politikai enyhülés évi I. törvény a földről; célja, hogy erősödjenek a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásai, érvényesüljön az állami és a évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről preambuluma 14

16 szövetkezeti földtulajdon azonos szocialista jellege, valamint a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egysége, növekedjék a földtulajdonosok és földhasználók termelési biztonsága, gazdasági önállósága, és váljék egyszerűbbé a földdel kapcsolatos hatósági tevékenység, továbbá annak érdekében, hogy fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítása és termékenységének megóvása. 14 Az ingatlan az állam, a szövetkezet, más jogi személy vagy magánszemély tulajdonában állhatott, a tulajdonjoggal felhagyni nem lehetett, a földet rendeltetésének megfelelően kellett használni vagy hasznosításáról gondoskodni. A tulajdonos a) jogosult volt az ingatlant használni és annak hasznait szedni, viseli az ingatlannal járó terheket és az ingatlanban keletkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, b) jogosult volt az ingatlan birtoklására és a birtokvédelemre, c) az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedhette, az ingatlant biztosítékul adhatta, vagy más módon megterhelhette, továbbá a tulajdonjogot másra átruházhatta. Tulajdonszerzési módok: 1 megváltás esetén a föld a törvény erejénél fogva a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába került. Az ellenérték mértékéről másik jogszabály rendelkezett. 2 felajánlás: magánszemély tulajdonában álló ingatlant ingyenesen vagy térítés ellenében az államnak vagy a szövetkezetnek lehetett felajánlani. 3 külföldiek földszerzésére külön szabályok vonatkoztak (adásvétel, csere vagy ajándékozás útján a Pénzügyminisztérium külön engedélyével). 4 A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona - kérelemre - arra a belföldi magánszemélyre szállt át, aki azt a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerint a tulajdonos halála esetén örökölte. Rendezi a földhasználat formáit: évi I. törvény a földről preambuluma 15

17 1. mezőgazdasági szövetkezeti közös használatban volt a tulajdonában levő ingatlan, a földbeviteli kötelezettség alapján közös használatba került föld, valamint az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába adott föld; 2. illetményföld mérete legfeljebb m 2 lehetett; 3. háztáji föld a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak ingyenes földhasználatot jelentett; 4. földhaszonbérletre a Ptk. rendelkezései voltak irányadóak. Rendelkezett egyes közérdekű használati jogokról: kisajátítás, telki szolgalom okozta károk esetén kártalanításra volt jogosult a föld tulajdonosa. Ez a törvény előrevetítette a piaci viszonyok kialakításának lehetőségét a mezőgazdaságban, az évi LV. törvény hatályba lépéséig többszöri módosítással hatályban maradt. Terminológiájában nem követte a korábbi földtulajdont szabályzó törvényeket és fontos megemlíteni, hogy mindenki számára lehetővé tette a földtulajdon megszerzését, nem különböztetett meg személyi és magántulajdont A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában A rendszerváltás gazdaságpolitikájának fő célja az állami tulajdon részarányának tudatos visszaszorítása volt, aminek eszköze a tulajdon reformja és a privatizáció. A piacgazdaságra való áttérés feltétele az új tulajdonosi struktúra, amelyet a belföldi és külföldi tőkebefektetések számottevő növekedésével érhetünk el. A magyar mezőgazdaságban a rendszerváltás után részben a kárpótlási törvények, részben a szövetkezeti és átmeneti törvény előírásainak hatására a tulajdonszerkezetében igen jelentős változások mentek végbe. 15 Véleményem szerint az átmeneti időszak legjelentősebb jogszabályai ezek voltak: évi XX. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló évi III. törvény módosításáról 15 IVICZ Mihály: A magyar mezőgazdaság XX. századi helyzetének elemzése különös tekintettel a kisbirtokra Doktori értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem, p. 16

18 2 I. kárpótlási törvény évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról. 3 II. kárpótlási törvény évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az május 1-jétől június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról. 4 III. kárpótlási törvény évi XXXII. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról (ez nem a mezőgazdasági kárpótlásról szólt). 5 IV. kárpótlási törvény évi IL. a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről évi II. törvény a földrendező és földkiadó bizottságokról évi I. törvény a szövetkezetekről évi II. törvény a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatályba léptetéséről és az átmeneti rendelkezésekről. 9 az új szövetkezetekről szól a évi CXLI. törvény. Az I. kárpótlási törvény az állampolgároknak igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlását rendelte el. Részleges kárpótlás (kárpótlás) járt az június 2-át követően elfogadott és hatályba léptetett jogszabályok - 2. melléklet taxatíve felsorolja - végrehajtása során állami tulajdonba került ingatlanok után. A törvény eljárásjogi részt is tartalmazott, meghatározta a kár értékét átalányértékben, és a meghatározott összesített kárnak degresszív módon egyre csökkenő mértékben kifejezett összegét lehetett igényelni. A kisebb sérelmek így viszonylag nagyobb, míg súlyosabb sérelmek viszonylag kisebb kárpótlás kaptak, melynek felső határa tulajdoni tárgyanként 5 millió Ft volt. A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet állítottak ki, amely bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. A kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatta, adásvétel tárgya lehetett, tőzsdére 17

19 bevezették, egyes boltokban vásárlóeszközként felhasználható volt, privatizációs hitel igénylésekor saját erőként beszámításra került. II. kárpótlási törvényt a I. kárpótlás törvény 1 (3)-ben foglaltaknak megfelelően kellett megalkotni, ebből kifolyólag a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az május 1-jétől június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról rendelkezett. A III. kárpótlási törvény az életüktől és a szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását rendezte. Az március 11. és október 23. közötti időszakban politikai okok miatt ért hátrány kiküszöbölésére alkotta meg az Országgyűlés. Kárpótlásra jogosult volt a hátrányt elszenvedő vagy hozzátartozója. IV. kárpótlási törvény a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről rendelkezik. Az I. kárpótlási törvény a termőföld tulajdonának elvonásával sérelmet szenvedettek kárpótlási jegy ellenében termőföld tulajdon megszerzését biztosította, ugyanakkor a IV. kárpótlási törvény pedig, a II. és III. kárpótlási törvény során kárpótlási jegyben részesültek számára tette lehetővé kárpótlási jegy ellenében termőföldtulajdon megszerzést, ha ezt az igényüket meghatározott időn belül bejelentették. Az évi II. törvény a termőföldre vonatkozó sajátos szabályok között szabályozta a földhasználók részére a tulajdonszerzés lehetőségét, így vételi jog illette meg szövetkezeti szakcsoport tagját, aki legalább 5 éve használta a földet vagy élt haszonbérleti jogával. 16 A kárpótlás során nem alakítottak ki olyan garanciális elemeket, melyek a kárpótoltakat védték volna az esetleges spekulánsokkal szemben. Így alakulhatott ki az az állapot, hogy a kárpótlás során a föld magántulajdon jelentős részben spekulánsokhoz került. Említést érdemel az a körülmény is, hogy a korábbi földtulajdonosok, vagy azok leszármazottjai már nem kötődtek a mezőgazdasághoz, 16 VASS János: Termőföld magántulajdon és földhasználat In: Magyar Jog évi p. 18

20 szaktudásuk sem volt és nem is akartak földműveléssel foglalkozni. A törvény ugyanis nem tartalmazott rendelkezéseket arra vonatkozólag, hogy termőföldtulajdont és használati jogot csak olyan magánszemély szerezhet, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, vagy más módon kötőtik a mezőgazdasághoz. 19

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont) Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

, , , , , , , ,

, , , , , , , , M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 41. szám 4267 56. 2004. 1,618 57. 2005. 1,469 58. 2006. 1,365 59. 2007. 1,326 60. 2008. 1,239 61. 2009. 1,217 62. 2010. 1,140 63. 2011. 1,071 64. 2012. 1,049 2. melléklet

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL A 15/1996. (IV. 30.) 3, A 7/1998.

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Jogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje termőföld vonatkozásában

Jogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje termőföld vonatkozásában INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Földesi Csaba Jogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje termőföld vonatkozásában A most induló rovatunkban, a mások számára is hasznos információkat

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Egységes szerkezetbe foglalta: dr. Kocsis Adrienn 2015. szeptember 25. napján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015. (IV. 17.) önkormányzati rendelete az

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási

Részletesebben

Földjog és földügyi intézményhálózat

Földjog és földügyi intézményhálózat Földjog és földügyi intézményhálózat 3. A termőföld tulajdon hatályos Dr. Fenyő, György Földjog és földügyi intézmény-hálózat 3.: A termőföld tulajdon hatályos Dr. Fenyő, György Lektor: Dr. Papp, Iván

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai

Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai Dr. Simon Attila István Közigazgatási Államtitkár Fiatal Gazda Konferencia 2015 Budapest, 2015. február 27. Hatósági jóváhagyás iránti eljárások 2014.

Részletesebben

Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 25-ei soros ülésére

Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 25-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 25-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Döntés Cserna LajosGyörgy Alcsútdoboz, Szabadság u. 161. szám

Részletesebben

2011. évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról*

2011. évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról* 25110 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 85. szám Melléklet a 2011. évi C. törvényhez Az Országgyûlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek 1 Magyar Katolikus

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Kárpótlási statisztikák I.

Kárpótlási statisztikák I. Törvények Kárpótlási statisztikák I. Vagyoni kárpótlás (1991-2015) Az elvett ingatlanok és ingóságok utáni kárpótlás Kérelmek száma Meghozott határozatok száma Megállapított kárpótlás összege kárpótlási

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének április 4. napján tartandó soron következő testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének április 4. napján tartandó soron következő testületi ülésére ELŐTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 4. napján tartandó soron következő testületi ülésére Tárgy: Balatonkenese Város nemzeti vagyonáról szóló rendelet megalkotása

Részletesebben

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkaügyi Tanszék S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Készítette: Hadiné Bodnár Rita

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30.

IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30. IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30.) számú rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése

A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kazmar Enikő A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése A 2008. évi XXXVI. törvény módosította a termőföldről

Részletesebben

1992. évi XXIV. törvény

1992. évi XXIV. törvény 1992. évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával

Részletesebben

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben)

5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 11/1996. (VII.12.) Kgy. sz., 17/1999. (VII.9.) Kgy. sz., 5/2001. (III. 9.) Kgy. sz., a 6/2004. (IV.30.) a 17/2004. (X.1.) és a 7/2006. (III.31.) rendeletével 1

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/454-1/2015/I. Tárgy: Önkéntes földcsere Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Földcsere szerződések, Vázrajz Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

63/1995.(XII.14) sz. önk. rendelet

63/1995.(XII.14) sz. önk. rendelet 63/1995.(XII.14) sz. önk. rendelet a telekadóról * Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: A Képviselő-testület) a helyi adókról szló 1990. évi C. Törvény 1. és 6. -a alapján

Részletesebben

Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd

Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd A tulajdonátruházó szerződések [6:215. - 6:237. ] XXXII. Fejezet: Az adásvételi

Részletesebben

I. FEJEZET Vagyoni típusú adók. 1. Építményadó. Az adókötelezettség

I. FEJEZET Vagyoni típusú adók. 1. Építményadó. Az adókötelezettség Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006. (XII.15.) rendelete a helyi adók megállapításáról a 8/2007.(III.08.), a 16/2008.(XI.20.), 11/2009.(XI.17.), és a 13/2010.(XI.23.) rendelettel

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény Q0002/000 5 s.., ~ Yíltt3s Hivatala IrorrrQnystéhn: TI 50 2 tt 2015 JúN 0 2. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítván y 2015. évi... törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 1. Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008.(X.18.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

I. Bevallás fajtája. megszűnése Ingatlan (építmény, telek) szerzése. Ingatlan (építmény, telek) elidegenítése. Vagyoni értékű jog megszűnése

I. Bevallás fajtája. megszűnése Ingatlan (építmény, telek) szerzése. Ingatlan (építmény, telek) elidegenítése. Vagyoni értékű jog megszűnése Bevallás A magánszemély kommunális adójáról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához) Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást adni I. Bevallás fajtája Megállapodás

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10590 számú törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló 2010 évi LXXXVII törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII törvény módosításáról

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

MINIMUM- ÉS ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AGRÁRJOGBÓL 2014/2015-ÖS TANÉV DE ÁJK Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

MINIMUM- ÉS ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AGRÁRJOGBÓL 2014/2015-ÖS TANÉV DE ÁJK Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék MINIMUM- ÉS ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AGRÁRJOGBÓL 2014/2015-ÖS TANÉV DE ÁJK Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék A tanszék az alábbi témakörök megjelölésével segíti a vizsgára való felkészülést. Az

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Telekgerendás Község Önkormányzat

Részletesebben

Országgy űlés Hivatala Irományszám : Érkezett : 2016 JÚN 06.

Országgy űlés Hivatala Irományszám : Érkezett : 2016 JÚN 06. Országgy űlés Hivatala Irományszám : I(,o 39 01 Aj, Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett : 2016 JÚN 06. Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai a 2014. január 1. után kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró 2014. április 27 2 Az előző összeállítás a kihirdetés

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzatának 17/2011. (XII.14) sz. rendelete. az építményadóról és telekadóról szóló 16/2004.(XII.16.) sz. rendelet módosításáról

Újhartyán Község Önkormányzatának 17/2011. (XII.14) sz. rendelete. az építményadóról és telekadóról szóló 16/2004.(XII.16.) sz. rendelet módosításáról Újhartyán Község Önkormányzatának 17/2011. (XII.14) sz. rendelete az építményadóról és telekadóról szóló 16/2004.(XII.16.) sz. rendelet módosításáról Újhartyán Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Minimum-kérdések és önellenőrző kérdések Agrárjogból DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék 2013/2014. I. félév

Minimum-kérdések és önellenőrző kérdések Agrárjogból DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék 2013/2014. I. félév Minimum-kérdések és önellenőrző kérdések Agrárjogból DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék 2013/2014. I. félév A helyes válaszok terjedelmét és tartalmát illetően különösen a kiadott tematika,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

I b s. aromán szár~, : Éz : évi törvény. A term őföld védelméről szóló évi CXXIX. számú törvény módosításáró l

I b s. aromán szár~, : Éz : évi törvény. A term őföld védelméről szóló évi CXXIX. számú törvény módosításáró l aromán szár~, : I b s Éz : 2010 2 8. 2010. évi törvény A term őföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény módosításáró l 1. A term őföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény I. melléklete

Részletesebben

Az 1945. évi földreformról

Az 1945. évi földreformról Az 1945. évi földreformról Dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal földhasználati osztály ny. vezetője 1. Bevezetés A földre vonatkozó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan A T/2366. számú az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés 1-8. -ban tervezett általános

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ KÜLTERÜLETI ÉS BELTERÜLETI INGATLANOK HASZONBÉRBE

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a. magánszemélyek kommunális adójáról

Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a. magánszemélyek kommunális adójáról Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 2 Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Általános

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az számú pótlap

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest

Részletesebben