A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 1. Általános rész A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993/XCVI.. Törvény alapján. A Nyugdíjpénztár alapítója: Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1054 Budapest, Báthori u. 4. A pénztár a tagsági kör szerint nyílt pénztár. pénztártagok körét nem korlátozza. A Nyugdíjpénztár tagja lehet minden személy, aki vállalja a tagdíj megfizetését és önkéntes döntése alapján belép a pénztárba. 2. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A számviteli politika meghatározó elemei A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárt. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, 2

3 és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők ben nem került sor olyan eseményre, amely szükségessé tette volna a évi mérleg módosítását. A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Certus Nyugdíjpénztár mérlegkészítési időpontja: a tárgyidőszakot követő március 15. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési 3

4 portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője, a Deutsche Bank Rt. végzi. 3. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 2004-hez képest: Év Taglétszám A Pénztár taglétszáma 2004-hez képest 2005-ben 6 fővel csökkent. A taglétszám és a fedezeti tartalék alakulása év taglétszám értékpapírok piaci értéken e Ft fedezeti céltartalé k e.ft egy főre jutó fedezeti céltartalék átlaga eft fedezeti céltartalék az előző év 100 %-ban ,34 115,23% ,59 108,60% Az fedezeti céltartalék 2005-ben tovább növekedett, azonban az elmúlt évhez képest kisebb arányú volt a növekedés üteme. Ugyanez mondható el az egy főre jutó fedezeti céltartalék átlagáról is, ami nem csak a kisebb arányú növekedéssel, hanem a taglétszám csökkenésével is magyarázható évi taglétszámváltozások: Nyitó állomány: Átlépett másik Pénztárba: 7 fő 4

5 - Kilépett: 1 fő - Nyugdíjszolgáltatást igénybevevő: 29 fő - Járadékos: 1 fő - Elhalálozott: 1 fő - Új belépő: 25 fő: ebből Átlépő: 7 fő Záró állomány: ben 1 fő vette igénybe a 10 éves tagság lejárta utáni kilépés lehetőségét. Ez a pénztártag átlépőként érkezett hozzánk, ezért élhetett ezzel a lehetőséggel. 4. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása Adatok e Ft-ban Működés Fedezet Likviditás Összesen Bevételek Befektetési tevékenység bevétele Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiadások összesen Eredmény (befektetési tevékenységből) Eredmény A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen eft-ot, kiadásai eft-ot tettek ki, így a 2005-ben felhasználható eredmény összesen eft. Az eft felhasználható eredményből eft a fedezeti céltartalék, 382 eft a likviditási céltartalék állományát növelte, 1.523eFt pedig a Pénztár működési eredményét. A tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet (tervezett: 42,941 eft; tény: eft). A tagdíjbevétel tekintetében a Pénztár elmaradt a tervezettől, melynek oka, hogy nagyobb taglétszám növekedéssel (tervezett: 80, tény: 33) és kevesebb kilépővel (tervezett: 34, tény: 36) számoltunk 2005-re hez képest azonban 21%-kos tagdíjbevételt növekedést ért el a Pénztár, ami a pénztártagok által havonta fizetendő tagdíjak emelkedésével magyarázható. A fizető tagok befizetései eft-tal, a munkáltatói hozzájárulás eft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok eft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) eft-ot tettek ki. Adomány címen e Ft-tal, támogatás címén pedig 120 e Ft-tal gyarapodott a Pénztár vagyona. 5

6 A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) eft-ot (2003-ban eft) tesznek ki, ami 20%-kal haladta meg terv szerinti értéket. (tervben szereplő kiadás eft). Az eltérés azzal indokolható, hogy a működési kiadások közt szereplő személyi jellegű ráfordítások összege hétszerese Pénztár által 2005-re tervezetnél. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye az előző évhez viszonyítva kedvezőtlenül alakult, azonban a Pénztár által tervezett összeget 16%-kal meghaladta. A ténylegesen elért hozam összege eft, ami eft-tal marad el a tavalyi évben elért hozamtól és eft-tal haladja meg a tervezettet.. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: Fedezeti tartalék: 93,0 % Működési tartalék: 5,0 % Likviditási tartalék: 1,0 % Az egységes alaptagdíj mértéke 2005-ben sem változott Ft maradt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő tagoktól levont átlépési költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési költség mértéke Ft. 5. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása (1. számú Melléklet) A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2005-ben eft-ot, ráfordításai eft-ot tettek ki, így a működési tevékenység eredménye eft, ami 399 eft-tal több, mint a tervezett eredmény. Ehhez az eredményhez az alapító a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt én Ft-tal járult hozzá. 6

7 A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) eft-ot (2004-ben eft), kiadásai eft-ot (2004-ben eft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye eft (2004-ban 53 eft). Az eltérés oka, a már említett alapítói adomány. A működési célú befektetési tevékenység eredménye 264 eft (2004-ben eft), ami a hozamok alakulása miatt elmaradt a 2004-ben elért eredménytől. Az egyéb bevételek közé tervezett, a tagdíj-nemfizető pénztártagoktól levonható költségek működési tartalékra jutó része (tény: 257 eft) a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a tartaléktőkét növelte, így a bevételek között nem szerepelhet. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat kivéve a szüneteltetőket költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár Alapszabály -a tartalmazza. A költséglevonás mértéke az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. Ez a Pénztár esetében 6 illetve 1 %. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti.) A működés ráfordításainak részletes vizsgálata: 2005-ben Anyagjellegű ráfordítások: 61,2% Személyi jellegű ráfordítások: 34,1% Egyéb ráfordítások: 4,7% Összesen: 100% A eft anyagjellegű ráfordítások jelentősebb tételei Nyomtatványok, Irodaszerek: Postaköltség: Nyilvántartási díj: Tagszervezés díja: Könyvvizsgálat: Szaktanácsadás díja: Aktuáriusi díj: Bankköltség: Marketing: Egyéb szolg. költségei: 20 eft 16 eft 724 eft 96 eft 450 eft 10 eft 98 eft 224 eft 91 eft 1 eft A 971 eft személyi jellegű ráfordítások jelentősebb tételei: Bérköltség: Útiköltség térítés: Egészségügyi hozzájárulás: Nyugdíj és e. bizt. járulék: Munkaadói járulék: 653 eft 86 eft 35 eft 173 eft 18 eft 7

8 Az 134 eft egyéb ráfordítások jelentősebb tételei: Vagyonkezelői díj: Felügyeleti díj: 39 eft 94 eft A Pénztár működési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása előtt megemlíteném, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár az ingyenes telefont használatot, valamint a működéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. A működési tevékenység kiadásai 2005-ben 14,74 %-kal meghaladták a tervezett összeget (tény: eft, terv: eft). Az eltérés a következő tételekben jelentkezett: Az egyéb ráfordítások között szereplő vagyonkezelői díj a 2005-ös tervben alul lett tervezve, a tervezés során nem számolt azzal a Pénztár, hogy a vagyonkezelése kihelyezésre kerül, és ezáltal a vagyonkezelés költsége is jelentősen emelkedni fog (tény: 39 eft, terv: 4 eft) tól a Pénztár vagyonkezelését a Quaestor Befektetési Alapkezelő Rt. látja el. A személyi jellegű ráfordítások között szereplő bérköltség és járulékaiban jelentkező a jelentős különbség (terv: 124 eft, tény: 879 eft) okozta még a működési tevékenység kiadásainak eltérését. Azzal magyarázható, hogy a Pénztár ig rendelkezett 1 alkalmazottal, melynek költségei nem szerepeltek a 2005-ös tervben. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege csökkentette a tervezett és a tényleges működési kiadások közötti különbséget, mert a tervszám 22 eft-tal volt magasabb. A tényleges felügyeleti díjmérték pontosan előre nem tervezhető, hiszen a tényleges tagdíjbevételek a tervezési időszakban még nem ismertek. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár működési költségei kis mértékben tértek el a tervezettől az eredménye viszont kedvezően alakult a tervezetthez képest. 6. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a eft nyitó állományhoz képest eft-ra, 21,277 e Ft-tal nőtt 2005-ben. Ez az összeg 2004-hez képest ( eft) csökkenést mutat, annak ellenére, hogy a tagdíjbevételek növekedtek 2005-ben. Oka, hogy a hozambevételek olyan arányban csökkentek, hogy a tagdíjbevételek növekedése nem tudta akkora mértékben kompenzálni illetve a vagyonkezelés díja nemcsak a működési költségeket, hanem az egyéni számlákkal kapcsolatos befektetési kiadásokat is közel hatszorosára emelte.. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig eft-ról 907 e Ft-ra módosult. 8

9 Az egyéni számlákon kimutatott növekedés főbb tényezői a következők: e Ft Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon Egyéni számlákat megillető hozambevételek Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások Egyéb változás ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek 2004-hez képest 17.4%-kal növekedett ( eft-ról eft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye eft-ról eft-ra csökkent 2005-ben. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok áthozott egyéni fedezete növekedett az elmúlt évhez képest, eft-ról eft-ra, számuk azonban nem csökkent. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 1 főről 7 főre növekedett 2005-ben, és ezáltal az átvitt tagi fedezet összege is növekedett 585 eft-ról eft-ra. Az átlépett tagtól 3000 Ft átlépési díj került levonásra. A Pénztárhoz átlépők, ill a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az előző évekhez hasonlóan alacsony ben 1 pénztártag hunyt el ben tovább emelkedett a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma (amely több mint a tervezett létszám), és ebből adódóan nőtt a szolgáltatásként kifizetett összeg ben 23 fő eft, míg 2005-ben 28 fő eft összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. A járadékszolgáltatást igénybevevő tagok száma 2005-ben is változatlanul 1 fő maradt. Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg eft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg eft ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és 9

10 likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni ben ilyen jogcímen 297 e Ft-tal terheltük meg a nem fizető tagok számláját. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 21 eft, záró állománya -4 eft. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár az egyéni számlákra jutó nettó hozamból a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban 4 eft-ot különített el, előző évekről 7 eft-tal rendelkezett. Ezen céltartalékból évközben 7 eft került felhasználásra. A tartalék záróállománya 4 eft. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 86 eft, záró állománya 135 eft. A tárgyévben az ez év és a korábbi időszak terhére 400 eft került átcsoportosításra a működési alap terhére. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2004-ben eft volt, melyhez képest a 2005-ös záró állomány csökkent, 415 eft-tal. A változás kedvező, hiszen ez azt jelenti, hogy az elmúlt évhez képest a tagdíj nagyobb mértékben kerültek megfizetésre. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerülő költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentősnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira. 7. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2005-ben. A követelésállomány az előző évhez képest nőtt, ez részben tagdíjkövetelések illetve a tagi kölcsönök állomány növekedéséből keletkezett. 10

11 Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya csökkent, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont növekedett. A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya növekedett összesen e Ft-tal. Ebből e Ft a kilépő és szolgáltatást igénylő tagok felé való kötelezettségünk, amit a jogszabályoknak megfelelően 2006 februárjában elutaltunk. 8. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 9. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A évben az alábbi munkáltatókkal kötött szerződést a Pénztár: - Hamvas-Westermann Kft. - Quaestor Jelzálog Rt. - Pannon GSM Rt. 10. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott fedezetre jutó tagdíjkövetelés összesen eft, amire a Pénztár e Ft értékben képezte meg a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát.. A tagdíjkövetelés záró állománya 2004-ről 2005-re kis mértékben nőtt. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 11. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A pénztár főállású alkalmazottja Strack Bernadett (könyvelő) ig. Megbízási szerződéses jogviszonyban áll a Pénztárral a Vicsek Bt., aki a pénzügyi (mérlegkészítési, adóbevallási) feladatokat látja el és Strack Bernadett egyéni vállalkozó től, aki a tagdíjforgalom könyvelését, az egyéni számlákon történi könyvelési feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai: Bors Róbert Dr. Ferencz Beatrix Aladics Kinga Az Ellenőrző Bizottság összetétele tól az alábbiak szerint alakult: Girhiny Anikó Farner Balázs 11

12 Eőry Erika Dobó Judit Drávecz Gábor Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2005-ben tiszteletdíjban nem részesülnek. 12. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Letétkezelő: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: Quaestor Befektetési Alapkezelő Rt. Deutsche Bank Rt. Pénzmentő Kft. Szentirmainé Holi Gabriella Pareto-Fact Bt. Simon Zsolt OTP Bank Rt. 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A pénztár befektetéseinek hozamai az egyes negyedévekben, illetve évesítve a következő módon alakultak: Teljes pénztár Fedezeti t. Likviditási t. Működési t. Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó 2005.I 3,35% 3,38% 3,35% 3,38% 3,35% 3,38% 3,35% 3,38% 2005.II 2,47% 2,50% 2,47% 2,50% 2,47% 2,50% 2,47% 2,50% 2005.III 1,75% 1,86% 1,75% 1,86% 1,75% 1,86% 1,75% 1,86% 2005.IV -0,09% 0,20% -0,09% 0,20% -0,09% 0,20% -0,09% 0,20% Teljes 2005 év 7,68% 8,16% 7,68% 8,16% 7,68% 8,16% 7,68% 8,16% A referenciahozamtól történő eltérés egyik magyarázata pénztár befektetéseinek befektetési típusok szerinti megoszlásában keresendő: Teljes pénztár Fedezeti t. Likviditási t. Működési t. Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó 2005.I 6,65% 6,68% 6,65% 6,68% 6,65% 6,68% 6,65% 6,68% 2005.II 4,73% 4,76% 4,73% 4,76% 4,73% 4,76% 4,73% 4,76% 2005.III 6,97% 7,07% 6,97% 7,07% 6,97% 7,07% 6,97% 7,07% 2005.IV -4,14% -3,84% -4,14% -3,84% -4,14% -3,84% -4,14% -3,84% Teljes 2005 év 14,54% 15,07% 14,54% 15,07% 14,54% 15,07% 14,54% 15,07% A fenti táblázatok adattartalma mögött a következő tényezők említésre méltók. A Pénztár vagyonkezelését 2005 áprilisáig saját vagyonkezelés keretében oldotta meg. A 12

13 megnövekedett piaci kihívások és a versenyképes hozamok megőrzése érdekében az a döntés született, hogy a Pénztár ezen tevékenységet profi vagyonkezelő szervezetre bízza, így májusától a vagyonkezelést a Quaestor Befektetési Alapkezelő Rt. végzi, olyan szerződés keretében, mely garanciát nyújt a biztonságos befektetési portfolió mellett a lehető legmagasabb hozam biztosítására. A vagyonkezelés átvételének előkészítéseként már korábban a Pénztár befektetési politikája is átalakításra került, engedélyezte a például a vagyonkezelőknek,hogy befektetési portfolióban részvényeket, befektetési jegyeket, származékos termékeket, ingatlanbefektetéseket eszközöljön. Újra meghatározásra került a Pénztár teljesítményének mérésére szolgáló mérőszám is, melyre a leginkább illő referenciaindex 25%-ban a BUX, míg 75%-ban a MAX Composite indexet tartalmazza. Ezen fenti tényezőket figyelembe véve, a Pénztárnak lehetősége nyílt arra, hogy a korábbi konzervatív befektetési politikáját felváltsa egy dinamikusabb, a piaci folyamatokat jobban lekövető befektetési politikával és ezt a változtatást egy professzionális vagyonkezelő tevékenységet folytató társaság segítségével gyakorolja, természetesen a törvényi előírásoknak megfelelő ellenőrzés technikák alkalmazásával. De nézzük meg, hogy mik is voltak azok a piaci folyamatok és jelenségek, amelyek a Pénztárat a befektetési politikában gyökeresnek mondható változtatások meglépésére sarkallták. Részvénypiac 2005-ben magyar részvénypiacon a szinte megszokottnak mondható év eleji fellendülést követően márciustól nyár közepéig csökkentek a részvényárfolyamok, általános bizonytalanság jellemezte a magyar piacot. Májustól azonban friss tőke érkezett a feltörekvő piacokra, így lendületet kapott a BÉT részvényszekciója is. A főleg blue chipekre irányuló vételi szándék egyre magasabbra lökte a tőzsdeindexet, a BUX több ezres határt lépett át hihetetlen rövid időszak alatt. Ömlött a pénz a befektetési alapokba is, ami további tőzsdei árfolyam-növekedést generált, hiszen a befolyó megtakarításokat újabb részvényvásárlásokba forgatták az alapkezelők. Így alakult ki az idén sokat emlegetett likviditási rally, a BUX nem sokkal pont alatt tetőzött, éves teljesítményét tekintve 41%-kal magasabb értéken, mint 2004-ben. Októberben bizalomvesztés zajlott le, ekkor világméretű profitrealizálásba kezdtek a befektetők, elsősorrban a feltörekvő piacokon. Az őszi korrekciót követően viszont a legnagyobb forgalommal bíró piacok (orosz, lengyel, cseh) benchmarkjai újra felfelé vették az irányt, nagyjából egyidejűleg megdöntve a korábbi történelmi csúcsaikat. Állampapírpiac A legjobban a jegybank alapkamat alakulásával lehet leírni a magyar állampapírpiac 2005-es teljesítményét. Az első kilenc hónap a kamatcsökkentések jegyében telt, az MNB kilenc lépésben 9,5%-ról 6%-ra mérsékelte az irányadó alapkamatot, amihez a stabilan 4% alatt maradó infláció adott lehetőséget. Szeptemberben megszakadt a sorozat, év végéig változatlan szinten maradt az alapkamat, a befektetői hangulat azonban megváltozott. Bár inflációs szinten jól alakultak az ország dolgai, a maastrichti kritériumok teljesítése kissé bizonytalanná 13

14 vált. A fogyasztói árak alakulása az előzetes várakozások alapján alakult ugyan, azonban az államháztartás helyzetet, illetve az ország adósságállományának növekedése azonban negatív tényezőnek számított. Az ősz folyamán már az EU is megelégelte a költségvetés kreatív könyvelését, többször figyelmeztetetés hangzott el felsőbb körökből, sőt az is megtörtént, amire elég régen akadt példa, a Fitch nemzetközi hitelminősítő rontotta hazán adósságbesorolását. A tendenciákat tekintve az euro bevezetése közötti időszakra csúszhat, amely mellett külön nehézségeket jelentett, hogy a hazai és a nemzetközi piacok alapkamatai között kamatmarzs vészesen csökkent, csökkentve ezáltal a hazai valuta vonzerejét. Az MNB folyamatos kamatcsökkentései és a FED kamatemeléseit követően a 2005 év eleji 700 bázispontos kamatkülönbözet 200 bázispontra csökkent, ami alapvetően megváltoztathatja a közeljövőben a nemzetközi pénzmozgások irányát. Az utolsó negyedévben tapasztalható negatív tendenciák ellenére az irányadónak tekinthető MAX Composite index éves teljesítménye 8,78%-os növekedést mutatott. A korábbi konzervatív befektetési politikáról való áttérés azonban nem meggondolatlanul, a piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyva történt, aminek következtében (még mindig a régi technikákat előtérbe helyezve) év folyamán a részvénybefektetések nem indultak meg. A Pénztár portfoliójának vizsgálatakor ugyanakkor a megfigyelhető, hogy már szerepet kaptak a befektetési jegyek, melyek egy része vegyes alapokban realizálódott, ezáltal a részvény- és kötvénypiaci befektetések hozamából is részesedett. Tekintettel arra, hogy a részvénypiac erőteljes hullámzása mellett a kockázat-nyereség a vagyonkezelés átvételekor nem megfelelő képet adott volna, így a részvények bevezetése folyamatos, az adott piaci körülményeknek megfelelő ütemben halad. Ennek hatása azonban nem hirtelen jelenik meg a hozamokban. A Pénztár portfoliójába a 2005 májusa utáni időszak kockázatosnak ítélt piaci helyzete miatt nem került részvény. A nyugdíjpénztári vagyon kezelése során a vagyonkezelő elsősorban a biztonságot tartotta szem előtt. A konzervatív, biztonságot is szem előtt tartó befektetési politika során az alapkezelő a nyugdíjpénztári vagyonon belül a részvénybefektetések arányát csak fokozatosan növeli, különösen olyan időszakban, amikor a bizonytalanság a piacon magas, illetve a részvényárfolyamok historikusan is magasnak mutatkoznak. A Pénztár hozamának az átlagostól való elmaradása kizárólag annak tudható be, hogy a Pénztár vagyonán belül a részvénybefektetések elmaradtak a piaci átlagtól egy olyan időszakban, amikor a piacon kiugró növekedés következett be, különösen első kilenc hónapjában. A kisebb hozam tehát egyértelműen az alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóságból következett. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az új befektetési stratégiának köszönhetően a IV. negyedévben a piaci hozamok tekintetében jól teljesített a vagyonkezelés, a BUX negatív hatásai nem gyűrűztek be a Pénztár befektetéseibe. Az átmeneti hozamváltozás nem tartós folyamatnak az eredménye, hanem megfontolt vagyonkezelői koncepció a tőzsdei hullámzások kihasználására. Az időleges gyengébb teljesítmény hosszabb távon nem prognosztizálható és reményeink szerint e koncepcionális vagyonkezelés segítségével a Pénztár hozamai ismét a magánnyugdíjpénztári piac piacvezetői közé helyezik Pénzárunkat, ugyanúgy ahogy volt ez a között időszakban is. 14

15 A befektetési arányok alakulása A befektetési arányok alakulása 2005-ben befektetés típusok szerint: Megnevezés éves Záró Állampapírok 75,42 Kötvények 6,46 Jelzáloglevelek 3,21 Befektetési jegyek 14,91 + Befektetett pü-i eszközök 31,36 + Forgóeszk.köz.kim.érpap 68,64 = Mindösszesen 100,0 A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Nyilvántartási érték Piaci érték Kötvények 10, Jelzáloglevél Egy éven belül lejáró állampapírok Egy éven túl lejáró állampapírok Befektetési jegyek A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. A nyilvántartási és a piaci érték leltára én: Adatok e Ft-ban Nyilvántartási érték Piaci érték DKJ DKJ DKJ DKJ MAK 2007/F MAK2008/D MAK2009/D MAK2013/D MAK2020/A

16 MAK2006/B Quaestor Ingatlan kötvény FJ09NV FJ12NV Quaestor deviza alap Quaestor Kurázsi bef.jegy Quaestor Borostyán bef.jegy A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos ráfordítások év 57,66% 42,34% 93,85% 6,12% 86,10% 13,9% 34,1% 60,47% Budapest, 2006.május... aláírás 16