1. TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEK HANGSZIGETELÉSI KÖVETELMÉNYEI, EGYMÁS FÖLÖTTI HELYISÉGEK KÖZÖTT

Átírás

1 1 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Horváth Sándor, Pataky Rita Évfolyamfelelős: Tiborczszeghi-Horváth Zoltán 2018/2019. tanév I. félév 3. SZERKESZTŐ GYAKORLAT PADLÓSZERKEZETEK A padlószerkezetekre vonatkozó általános ismeretek (követelmények, rétegfelépítés, az egyes rétegeknél alkalmazható anyagok kivéve a burkolatok), az üzemihasználati víz elleni szigetelések témaköre, valamint a csapadékvíz szigetelések előadáson elhangoztak, de a padlószerkezetekre vonatkozó akusztikai előadás még nem. Bár az Épületfizika tantárgyból elmaradt az akusztika, Dr. Hunyadi Zoltán a vázlattervi héten két felzárkóztató előadást is tartott, így az akusztika alapfogalmait ismertnek kell feltételezni. A szerkesztőgyakorlat célja többszintes lakóépületen bemutatni a rétegfelépítések meghatározáshoz szükséges alapelveket, lépéseket, a szükséges lépéshangszigetelés illetve üzemi-használati víz elleni szigetelés kiválasztásának módját. 1. TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEK HANGSZIGETELÉSI KÖVETELMÉNYEI, EGYMÁS FÖLÖTTI HELYISÉGEK KÖZÖTT Az MSZ :2007 szabvány alapján, többlakásos lakóépületekben az egymás felett elhelyezkedő lakások közötti legfontosabb hangszigetelési követelmények, ha a zaj ellen védendő helyiség lakószoba: Léghangszigetelés: - alapkövetelmény: R w +C 51 db - fokozott követelmény: R w +C 54 db Lépéshangszigetelés: - alapkövetelmény: L nw 55 db - fokozott követelmény: L nw 52 db R w : látszólagos (helyszíni) súlyozott léghanggátlási szám, mértékegység: db, szigetelés jellegű mennyiség, a nagyobb érték fejezi ki a jobb minőséget, L nw : látszólagos (helyszíni) súlyozott szabványos lépéshangnyomás-szint, mértékegység: db, zaj jellegű mennyiség, a kisebb érték fejezi ki a jobb minőséget, C: színképillesztési tényező használati zajra, a terhelő zaj hatását kifejező korrekciós tényező, jellemző értékei: nehéz, merev szerkezetnél: cca, 0- (-1) db, könnyű szerkezetnél: (-2) (-4) db Alapkövetelmény: a rendeltetésszerű használat hangszigetelési alapfeltételeit határozza meg (nem mindenki számára jelent panaszmentes körülményeket)

2 2 Fokozott követelmény: ez sem jelent mindenki számára panaszmentes körülményeket, de érzékelhetően jobb minőséget eredményez optimális többletköltségek mellett Az alap- és a fokozott követelmény fogalma nincs definiálva. Tervezői felelősség, hogy melyiket választjuk, így kiindulási feltételként célszerű a fokozott követelményt választani, de a döntés a beruházó, jövőbeni használó kompetenciájába tartozik. 1.1 Léghangszigetelés A léghangszigetelési követelményt a födémmel, a lépéshangszigetelési követelményt a padlóburkolattal kell megoldani. A födém akkor megfelelő, ha nagy tömegű, homogén, merev szerkezet, fajlagos tömege min. 480 kg/m 2. Az ÉPSZ1-ben tanult födémek közül a fenti értékeket a legalább 20 cm monolit vasbeton födém, illetve a megfelelő tömör vasbeton lemezzel készített kéregzsalus (pl. LEIER) födémek teljesítik. A félmonolit gerendás födémek (pl. kerámia: Porotherm, Fert födém vagy beton: LEIER Mesterfödém), előregyártott vasbeton gerendás födém vasalt felbetonnal (pl. E gerendás) és a pórusbeton pallófödémek kis tömegük miatt nem felelnek meg, legfeljebb olyan vastag felbetonnal (cca. 10 cm) alkalmazhatók, mely már kedvezőtlen mind szerkezetileg, mind gazdaságilag. A léghangszigetelést a padlószerkezet (burkolat és/vagy úsztatott padlószerkezet) legfeljebb csekély mértékben (mindössze 0-3 db) módosíthatja ( tartalék ). 1.2 Lépáshangszigetelés Szakszerű tervezés, szerkezetválasztás és kivitelezés mellett az úsztatott padlószerkezet oldja meg a födém lépéshangszigetelését. A lépéshangszigetelés javítás értéke az úsztatóréteg minősége és az úsztatott beton fajlagos tömegének függvényében L w =20-35 db lehet. Az úsztatott padlószerkezet tetszés szerint burkolható (kerámia, parketta, stb.). Úsztatott padlószerkezet ún. tömeg-rugó rendszerként működik, ahol a tömeg szerepét az úsztatott aljzat (pl. aljzatbeton, esztrich), a rugó szerepét az úsztatóréteg adja. Méretezés alapelvei: - tömegként működő úsztatott aljzat fajlagos tömegének (m ) méretezett megválasztása, m min = kg/m 2 ; - rugóként működő lépéshangszigetelő lemez méretezett választása (vastagság, dinamikai merevség s [MN/m 3 ] - a kisebb érték lágyabb rugót jelent). A fentiek alapján az úsztatott aljzat fajlagos tömegének csökkentése, vagy a szükségesnél merevebb/vékonyabb úsztatóréteg alkalmazása rontja a lépéshangszigetelést.

3 3 2. A PADLÓSZERKEZET AKUSZTIKAI CÉLÚ KIVÁLASZTÁSA A helyszíni lépéshangszigetelést az alábbi összefüggés alapján lehet becsülni (homogén, nehéz szerkezetű födémek és falak esetében): L' nw =L nw - L w +K Ahol: L nw látszólagos (helyszíni) súlyozott szabványos lépéshangnyomásszint [db] L nw burkolatlan födém súlyozott szabványos lépéshangnyomásszintje laboratóriumban [db] L w padlóburkolat súlyozott szabványos lépéshangnyomás-szint csökkenés értéke (lépéshangszigetelés javítása) [db], a nagyobb érték fejezi ki a jobb minőséget K a helyszíni kerülőutak hatása miatti korrekció, értéke 0-6 db A képletben lévő L nw értéknek a követelményértéknél kisebbnek kell lennie. Padlóburkolat szükséges lépéshangszigetelés javításának meghatározása Épületfunkció, helyiségkapcsolat megnevezése Födémszerkezet megnevezése Burkolatlan födém Követelmény alap/fokozott L nwk db Többlakásos lakóépület, egymás feletti lakások között 20 cm monolit vasbeton födém L nw, db Szükséges lépéshangszigetelés javítás L w,szükséges db 23 db 26 db Ez az úsztatott padlószerkezet kialakítható cca. 2,5 cm vastag ásványgyapot lépéshangszigetelő lemezzel és legalább 5 cm vasalt aljzattal. 3. RÉTEGRENDEK KIALAKÍTÁSÁNAK EGYÉB SZEMPONTJAI 3.1 Lépéshangszigetelő réteg A terhelés és a kiválasztott anyag (pl. üveggyapot, bazaltgyapot, roppantott expandált polisztirol hab stb.) függvényében méretezett vastagságú. A helyszínen a lépéshangszigetelést a helyszíni körülmények, az épületszerkezeti kapcsolatok akusztikai jellemzői és a kivitelezés minősége fogja meghatározni. A szakszerűtlen, vagy hibás kivitelezés következtében a vizsgálati eredmény a laboratóriumban mérhető lépéshangszigetelés javítás értékénél 3-12 db-lel is kedvezőtlenebb lehet, ezért különösen fontos az alábbiak betartása: - Az lépéshangszigetelő réteg kiírásakor a termék pontos típusát, dimanimai merevségét és vastagsági méretét meg kell adni. - Az aljzat alatt csak terhelhető lépéshangszigetelő lapokat szabad beépíteni. - Az lépéshangszigetelő réteget képező táblákat a födém teljes felületén szoros illesztéssel, hézagmentesen, felületfolytonosan kell kialakítani, vezetékek, betonlefolyások, a födém felső síkján lévő törmelékek nem szakíthatják meg. - Úsztatott padló készítésekor először a csatlakozó szerkezetek mentén a peremszigetelést biztosító szegélysávokat (pl.: bazaltgyapot, polietilén hab stb.) kell hézagmentesen, szoros illesztéssel elhelyezni.

4 4 - A peremszigetelés nem alakítható ki az úsztatóréteg felhajtásával. - A szegélysávok szélességét úgy kell megválasztani, hogy elhelyezésekor a felső széle mindenütt a végleges járósík felett legyen legalább 5-10 mm-rel. A padlóburkolat beépítése után kell a végleges padlósík feletti, túlnyúló szigetelést levágni. 3.2 Aljzat Aljzatként legalább 5 cm vastag beton súlyú rétegre van szükség, ami lehet cement vagy anhidrit esztrich (ezek legkisebb vastagsága 4,5 cm), kavicsbeton (azonban hagyományos kavicsbetonból kialakíthaó aljzat vastagsága 6-8 cm). Úsztatóréteg felett csak vasalt aljzat alkalmazható! Az anhidrit esztrich esetén csak rozsdamentes acél vasalás készíthető, vagy elhagyható, de ez vizes helyiségekben nem alkalmazható. Padlófűtés esetén, ha a melegvizes fűtéscső az aljzatban kerül vezetésre, akkor a csövek felett kell biztosítani a szükséges vastagságot (esztrich esetén 4,5, beton esetén 5 cm). 3.3 Technológiai szigetelés Az úsztatóréteg felett legalább 0,1 mm vastag polietilén fólia technológiai szigetelést kell legalább 10 cm átlapolásokkal szabadon fektetve elhelyezni, különben az úsztatóréteg hézagaiba bejutó cementlé hanghidat képezhet. Önterülő cement- vagy anhidrit esztrich alkalmazása esetén (de célszerű aljzatbeton esetén is) a technológiai szigetelés átlapolásait ragasztással kell felületfolytonosítani. A technológiai szigetelést minden esetben a peremdilatáció mellett fel kell hajtani. 3.4 Szerelő réteg Egyre gyakrabban kerül sor födém feletti gépészeti és/vagy elektromos vezeték elhelyezésére, hiszen így elkerülhetők a falon kívüli szerelések. Ezek a vezetékek nem szakíthatják meg az lépéshangszigetelő réteget, ezért az alatt kell valamennyi szerelést elkészíteni. A vezetékek közötti részt teljes felületen ki kell tölteni, melynek anyaga célszerűen ömlesztett (pl. EPS könnyűbeton, habcement, homokot ma már nem alkalmaznak), kedvezőtlenebb a bevágott táblás EPS vagy ásványgyapot termék. Ezen szerelő réteg vastagságát ( 2,5 cm) az egymást keresztező vezetékek legnagyobb vastagsága határozza meg. Szerelő réteg alkalmazása esetén a padlószerkezet összvastagsága nagyobb lesz, melyet már a tervezés korai szakaszában a szintek és belmagasságok megválasztásánál is figyelembe kell venni. 3.5 Burkolat Lakóhelyiségek esetén félmeleg (cca. 2-5 mm) vagy meleg burkolatokat (5-30 mm) javasolt alkalmazni, míg a többi helyiségben hideg burkolatot is el lehet helyezni (cca mm). Vizes helyiségben minősített PVC (cca. 3 mm) vagy hideg burkolat készíthető. 3.6 Használati víz elleni szigetelés Lásd a pontban

5 5 4. RÉTEGREND EGYEZTETÉS 4.1 Szükséges minimális rétegrendek változtatások R1 Hidegburkolat (Σ 11,5 cm) 1 cm ragasztott kerámia lap burkolat (7 mm lapburkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,5 cm felületkiegyenlítés 5 cm vasalt aljzatbeton 8 cm 2,5 cm szerelő réteg 5 cm R2 Melegburkolat (Σ 13 cm) (Σ 17 cm) (Σ 17 cm) 2,5 cm ragasztott parketta burkolat (22 mm ragasztott parketta burkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,5 cm felületkiegyenlítés 5 cm vasalt aljzatbeton 6,5 cm 2,5 cm szerelő réteg 5 cm R3 Fürdőszoba padlóösszefolyóval (a födémen közvetlenül átvezetve!) (Σ 14,5 cm) (Σ 17 cm) 1 cm ragasztott kerámia lap burkolat (7 mm lapburkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,3 cm cementbázisú használati víz elleni bevonatszigetelés 0,5-1,5 cm lejtést adó réteg 6,5 cm vasalt aljzatbeton 2,5 cm szerelő réteg 5 cm R4 Erkélylemez körbehőszigetelve (Σ födém felett 16 cm) 1 cm fagyálló ragasztóval ragasztott fagyálló kerámia lap burkolat (7 mm fagyálló lapburkolat + 3 mm fagyálló rugalmas ragasztó) 0,3 cm cementbázisú csapadékvíz elleni bevonatszigetelés 0,5-2,5 cm lejtést adó réteg 5 cm vasalt aljzatbeton 7 cm expandált polisztirol hab vagy PUR/PIR hab hőszigetelés (szükséges lépéshangszigetelés esetén 5 cm hőszigetelés + 2 cm lépéshangszigetelő réteg) 20 cm monolit vasbeton födém 9 cm vakolt hőszigetelő rendszer ragasztva + mechanikai rögzítéssel, 8 cm hőszigetelő maggal

6 6 4.2 Egyeztetett rétegrendek Az előző fejezet alapján a meghatározó a külső erkélylemez rétegrendi vastagsága (statikai okok miatt födémsüllyesztés nem készíthető), aminél a belső burkolatnak legalább 1 cm-rel magasabbnak kell lennie, így a belső rétegvastagság legalább 16,5 cm! Célszerű, hogy a szint teljes területén a szerelő-, illetve a lépéshangszigetelő réteg vastagsága azonos legyen. Mivel a belső térben a fürdőszoba rétegrendje meghatározó, célszerű az installációs réteg vastagságát növelni 2,5 cm-ről 5 cm-re. 5. RÉSZLETKÉPZÉSEK Az aljzatot belső térben a teljes keresztmetszeten átmenő tágulási hézaggal kell ellátni: - valamennyi csatlakozó szerkezet mentén, - 40 m 2 esetén, - 1:2-nél nagyobb oldalarányok esetén, - ha az egyik oldalhossz 8 m. A falszerkezeteket az aljzatbeton elkészítése előtt célszerű ellátni a vakolattal. A lepotyogó vakolat nehezen letakarítható és a vékonyragasztók nem biztosítanak felületkiegyenlítést. Önterülő esztrichek alkalmazása esetén egyáltalán nem készül aljzatkiegyenlítés. Az úsztatott padló burkolata és a lábazat nem érintkezhetnek egymással, a teljes elválasztást végigmenő hézag kialakításával kell megoldani. A hézagot tartósan rugalmas hézagzáró kittel és mögé háttámaszként elhelyezett habzsinórral kell lezárni. 6. ÜZEMI- ÉS HASZNÁLATI VÍZ ELLENI SZIGETELÉSEK Az adott épületben az egyik esetben lakások fürdőszobái találhatók egymás felett, míg a másik esetben egy lakás felett egy iroda vizes helyiségeit alakítják ki. 6.1 A szükséges védelmi fokozat megválasztása Az adott nedves-vizes helyiségekbe szükséges szigetelési fokozat (technológiai megoldás) a nedvességhatás intenzitása és a helyiségcsoport mellett és alatt elhelyezkedő helyiségek védelmi igényszintje függvényében határozható meg az alábbi táblázat szerint, melyet előadáson ismertettünk. A táblázatnak megfelelően az egymás felett elhelyezkedő helyiségek szigetelő burkolati rendszerrel, míg a lakás felett kialakított irodai vizesblokk kettős szigeteléssel oldható meg.

7 7 NEDVESSÉGHATÁS Mérsékelt Közepes (összefolyó van) Fokozott Általános Vízzáró padlóburkolat Szigetelő burkolati rendszer Szigetelés és burkolati felépítmény VÉDELMI IGÉNYSZINT Védett tér Szigetelő burkolati rendszer Szigetelés és burkolati felépítmény Kettős szigetelés Fokozottan védett tér Szigetelés és burkolati felépítmény Kettős szigetelés Kettős szigetelés 6.2 A technológiák ismertetése Szigetelő burkolati rendszer Lakóépület esetén azon vizes helyiségeknél, ahol nem azonos az egymás feletti rendeltetés, vagy külön tulajdonok vannak egymás felett (bár a rendeltetés azonos), esetleg a nedves üzem miatt padlóösszefolyó szükséges legalább szigetelő burkolati rendszert (ennek fajtái, lehetséges megoldásai előadáson ismertetésre kerültek) kell alkalmazni. Mivel lakóépületek esetén a nedves-vizes helyiségekben leggyakrabban kerámia lap burkolatot alkalmaznak, így itt a szigetelő burkolati rendszer kontakt burkolattal oldható meg, azaz: bevonatszigetelés + rugalmas, vízzáró ragasztóba ragasztott és fugázott kerámia lapburkolat + a tágulási hézagokban, hajlatokban vértező sáv (fugaszalag) alkalmazása. A fürdőszoba rétegrendje R3a padlóösszefolyó nélkül (Σ 17 cm) 1 cm ragasztott kerámia lap burkolat (7 mm lapburkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,3 cm cementbázisú használati víz elleni bevonatszigetelés 8,0 cm vasalt aljzatbeton 5,0 cm szerelő réteg R3b padlóösszefolyóval, a padlóösszefolyó közvetlenül átvezetve a födémen (Σ 17 cm) 1 cm ragasztott kerámia lap burkolat (7 mm lapburkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,3 cm cementbázisú használati víz elleni bevonatszigetelés 0,2-1,5 cm lejtést adó réteg 6,5 cm vasalt aljzatbeton 5,0 cm szerelő réteg

8 8 R3c padlóösszefolyóval, a padlóösszefolyó a födémben elhúzva (Σ 21! cm) 1 cm ragasztott kerámia lap burkolat (7 mm lapburkolat + 3 mm rugalmas ragasztó) 0,3 cm cementbázisú használati víz elleni bevonatszigetelés 0,2-1,5 cm lejtést adó réteg >10 cm vasalt aljzatbeton (benne víznyelő elhúzva) 5,0 cm szerelő réteg A padlószerkezet az előzőkben bemutatottak alapján úsztatott kialakítású. A szigetelés aljzata szükség szerint felületkiegyenlítéssel ellátott aljzatbeton lehet 6-8 cm rétegvastagság felett, alatta cementesztrich. Gipszesztrich vizes térben nem alkalmazható, mert duzzad. Az aljzatot a határoló falaktól peremszigeteléssel (kőzetgyapot, polietilén hab vagy speciális polisztirol), a csőáttörések köpenycsövétől 1 cm vastag zártcellás lágy polietilén habszalaggal kell elválasztani. Az üzemi-használati víz elleni szigetelés alkalmazása miatti a helyiségben az alábbi elvek betartása szükséges: - Az aljzat fészkektől, kiálló kavicsoktól, továbbá repedésektől mentes legyen, felületi egyenetlenségei a 2 mm-t nem haladhatják meg. - Az üzemi és használati víz elleni szigetelések készítése során a függőleges felületre a szigetelések előírás szerinti felvezetési magasságai a következők: lábazat: padlóburkolat + 20 cm, mosakodásra alkalmas mosdó, falikút, és annak 60 cm-es környezetében mosdó + 30 cm, zuhanyzó és annak 60 cm-es környezetében zuhanyrózsa + 20 cm, küszöbnél elvileg 5 cm, de ennek ellentmond az akadálymentes közlekedés feltételrendszere (akadálymentes közlekedés esetén a küszöb legfeljebb 20 mm kiemelkedésű lehet! előadáson elhangzott); reális érték a mm, ezzel a vízkifolyás is megelőzhető. (Az alaprajzban az eltérő felvezetési magasságokat eltérő szaggatott, pontozott stb., vonalak jelölik.) - A bevonatszigetelés valamennyi hajlata 12 cm széles, a bevonatszigeteléssel rendszerazonos vértező sávot kap. Ezzel azonos módon, rugalmas hézagképzéssel kell kialakítani a tágulási hézagokat is. - Ajtóknál akár készül küszöb, akár nem, a burkolatot rozsdamentes acél lezáró profillal vagy tágulási hézag profillal (pl.: SCHLÜTER, FOLOTEC, PROFILPAS) kell befejezni. A lezáró profilt a küszöbhöz vagy a másik helyiség burkolatához kétfázisú hézagképzéssel (zártcellás lágy polietilén habzsinór + tartósan rugalmas kitt tömítés) kell csatlakoztatni. Ha küszöb nem készül, akkor a burkolatszegélyező profilt a bevonatszigetelésbe be kell ágyazni és a függőleges tokszárakra fel kell vezetni. Ha készül küszöb, akkor a szigetelést a küszöbre és a függőleges tokszárakra is fel kell vezetni, majd egy célszerűen rozsdamentes acél takaróprofillal le kell borítani. Az anyagváltás felett dilatációs vértező sávot kell a szigetelésbe ágyazni. (A hajlatokban alkalmazott vértező sávval azonos.)

9 9 - A kerámia lapburkolatot a bevonatszigeteléssel rendszersaját, rugalmas, vízzáró ragasztóba kell ragasztani mind a vízszintes, mind a függőleges felületen. A hézagképzés a bevonatszigeteléssel és a ragasztóval rendszerazonos rugalmas fugázóanyaggal készüljön. - Szerelt falszerkezetek esetén legalább impregnált gipszkartont kell alkalmazni, vagy nagyobb nedvességterhelés esetén cementkötésű építőlemezt (pl.: Aquapanel, nem Betonyp!). Ha padlóösszefolyó készül: - Lakások vizes helyiségeiben ma már igen ritka víznyelő kialakítása. Amennyiben a vizes helyiségben padlóösszefolyó készül, akkor a bevonatszigetelést a padlóösszefolyó gallérjára rá kell vezetni. A padlóösszefolyó és a burkolat csatlakozását tartósan rugalmas szilikon kitt hézagképzéssel kell kialakítani. Ezekben az esetekben a víznyelőt jellemzően közvetlenül átvezetik a födémen de eltérő lakóegységeknél ez ma már csak akkor elfogadott, ha a víznyelő közvetlenül aknába csatlakozik. - Amennyiben a víznyelő a födémen nem vezethető át közvetlenül és a födém felett kell elhúzni, akkor a födém felett lemezes szigetelést kell kialakítani (lásd kettős szigetelés fejezet) és nagyobb aljzatvastagság szükséges. (huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek feletti kialakítás esetén). Mivel itt vizes helyiségek helyezkednek el vizes helyiség felett, a födémben elhúzható a padlóösszefolyó, de kizárólag csőtoldás nélkül, hegesztett csővel. Célszerű alacsony kialakítású padlóösszefolyó alkalmazása, de ebben az esetben is legalább 90 mm vastag aljzatra van szükség. - Víznyelő esetén a burkolatot lejtésben kell kialakítani. A burkolat lejtése a vízterhelésnek megfelelő mértékű legyen, és a lejtéssel össze kell hangolni a padlólap csúszásgátlását (előadáson elhangzott). - Ahogy az fentebb is látszott már, a padlószerkezetek tervezése során figyelembe kell venni a lejtésekkel kialakított padlószerkezeteket is. Amennyiben ez előre nem történik meg, akkor a vizes üzemű helyiségek lejtés miatti többlet-rétegei többnyire nem teszik lehetővé, hogy padlósíkjuk a kapcsolódó helyiségek padlószintje alatt maradjon, ezért ilyen esetekben legalább a küszöb csekély kiemelése elengedhetetlen, de ez nem haladhatja meg az akadálymentes közlekedés mértékét (2 cm!). Amennyiben elemes lapburkolat készül, fektetési tervet kell készíteni (ez még nem volt előadáson): - Ha egész elemekkel szeretnénk indítani, célszerű, hogy a burkolat kiosztása a belépéssel szemközti, leginkább látható éltől induljon. Szabott elemek lehetőleg takart helyre kerüljenek. Amennyiben a helyiség egész elemekkel (modulméret figyelembe vétele!) nem burkolható, választható az a megoldás is, hogy a vágott elemek szegélyként keretezik az egész lapokból kirakható burkolatot. - Burkolatkiosztásnál figyelembe kell venni a választott lap anyagát, mert nem mindegyik rakható kötésben. - A kiosztási tervnél meg kell adni a kiindulási pontot, ahonnan indítani kell a burkolatot. - Amennyiben a padlóburkolaton lejtést kell kialakítani, javasolt kisebb (pl. 10x10, 15x15 cm-es, kismozaik) lapméret alkalmazására, mert ezzel jól

10 10 lekövethető a lejtés. Nagyobb méretű lapok alkalmazása esetén a lapokat a hajlatban meg kell vágni. Nedves-vizes helyiségek gépészeti vezetékezése esetén figyelembe kell venni az akusztikai előírásokat - lakáselválasztó falban gépészeti vezeték nem vezethető; - védett helyiség falában (pl. hálószoba) vezeték vezetése nem javasolt. Fentiek miatt szerelő-előtétfal készítése válhat szükségessé: - Az előtétfal az úsztatott aljzatról induljon. - Az előtétfal és a mögötte lévő fal között ne legyen habarcskitöltés. Ez úgy is megoldható, hogy pl. egy polietilén hab lemezt kell beszorítani. Az előtétfalat sem a födémhez, sem a hátfalhoz nem lehet kiékelni, kizárólag PUR habbal lehet beszorítani. - Lehetséges szerelt jellegű előtétfal kialakítása is. A szerelt fal palánkolása ebben az esetben legalább impregnált gipszkarton legyen, de nagyobb vízterhelés esetén javasolt cementlap alkalmazása. - A vizes helyiségekben alkalmazott szerelő falak közül csak a szerelt szerkezetű, és a katalógus szerinti beépítés szerint készített előtét falak (RIGIPS, KNAUF) vannak akusztikai szempontból minősítve. - A vizes helyiségekben alkalmazott, falazott előtét-szerelő falak megoldásai nincsenek minősítve akusztikai szempontból, a zajcsökkentési hatás a beépítés minőségétől függ. - A vezetékek és szerelvények által keltett zaj- és rezgés falazatba bevésett hagyományos rögzítések esetében nemcsak az azonos szinten lévő lakószobák lakóit, hanem a vizsgált szint feletti és alatti szinteken lévő szomszédokat is zavarni fogja. Javasolt minden vizes vezeték és szerelvény beépítését szerelő fal alkalmazásával megoldani Kettős szigetelés (üzemi-használati víz elleni PVC lemez szigetelés + bevonatszigetelés + rugalmas, vízzáró ragasztóba ragasztott kerámia lapburkolat) Azon vizes helyiségeknél, ahol nem azonos az egymás feletti rendeltetés, vagy a fokozott nedvességhatás ezt indokolttá teszi (csoportos zuhanyzók, üzemi mosogatók stb.), kettős szigetelést kell készíteni: üzemi-használati víz elleni lemezes szigetelés + szigetelő burkolati rendszer. A szigetelő burkolati rendszer a leggyakrabban a fentebb ismertetett kontakt burkolati rendszer. Más esetekben esetleg lehet szigetelőképességű, repedésáthidaló műgyanta vagy vizes térbe minősített PVC stb. (előadáson elhangzott). Üzemi-használati víz elleni lemezes szigetelés: - Belső terekben PB gáz használata nem megengedett, így lángolvasztással rögzített bitumenes vastaglemez alkalmazása nem lehetséges. - Leggyakrabban alkalmazott lemezes szigetelés a legalább 1,2 mm vastag lágyított PVC lemez. - Az üzemi-használati víz elleni lemezes szigetelést teknőszerűen, folyamatos vonalvezetéssel kell kialakítani. A szigetelési munkák elkezdése előtt el kell készíteni a lemezes szigeteléssel ellátott területeket határoló válaszfalakat. Minden olyan szakaszon, ahol a szigetelt teknőt nem válaszfal határolja, illetve a határoló válaszfalakba kerülő ajtónyílásokban beton vagy acél szegélyt (vendégfalat) kell készíteni.

11 11 - A lejtést és a vízelvezetést egyaránt meg kell oldani a lemezes szigetelés és a burkolat felületén, de a kettő eltérő is lehet. A lemezes szigetelés lejtését a födémre készített cementhabarcs lejtésképzés adja. A lejtés általános felületen 1%. - A lejtésképzésre a lemezes szigetelés alá, nedvességtől védett helyre méretezett ásványi szálas lépéshangszigetelő réteget kell helyezni. - A szálas lépéshangszigetelő rétegre alátét-elválasztó réteg fektetése nem szükséges, de polisztirol hab esetén lazán, legalább 10 cm-es átfedésekkel fektetett, 140 g/m 2 felülettömegű műanyag fátyol elválasztó alátétréteg fektetése indokolt. - Erre készül a legalább 1,2 mm vastag lágyított PVC lemez üzemi- és használati víz elleni szigetelés, toldásoknál 5 cm-es átfedésekkel, legalább 3 cm széles sávban forrólevegős hegesztéssel felületfolytonosítva. A lemezes szigetelést a függőleges felületeken az előírásoknak megfelelően, a beépítési környezettől függően a padlósík fölé kell vezetni és lecsúszás ellen mechnikai rögzítéssel kell megfogni. A függőleges felületekre felvezetett lemezes szigetelést szerelőelőtétfallal meg kell védeni (lásd előző fejezet megjegyzései). - A hajlatokban a szigetelést mm kiterített szélességű fóliabádoghoz kell rögzíteni (a fóliabádog rögzítése a falszerkezethez történik 15 cm-enként beütőékkel). - A PVC lemez szigetelést a vízelvezetést biztosító padlóösszefolyók gallérjához vízhatlan módon kell csatlakoztatni, mely csatlakozás a padlóösszefolyó kialakításmódjától függően lehet szorítóperemes vagy szigetelőgalléros. - A szigetelésre műanyag fátyollal gyárilag kasírozott műanyag felületszivárgót kell fektetni (pl. 9 mm magas Dörken Terraxx vagy 4 mm magas Schlüter Ditra Drain), mely a vízelvezetés biztosítása mellett a szigetelés védelmét is ellátja. - A burkolati aljzat a felületszivárgó felett készül. - A PVC teknővel szigetelt terület válaszfalai a szigetelés feletti vasalt beton aljzatról indulnak, alattuk a szigetelés folyamatosan áthalad. Ennek érdekében a vasalt aljzatot a válaszfalak terhelésére kell méretezni. - A szigetelő burkolati rendszerre a fent leírtak vonatkoznak. A rétegrend: R5 Zuhanyzó rétegrendje lakás felett (cca. 17,5 cm) 1 cm 7 mm csúszásgátló kerámia lap ragasztva (3 mm) 0,3 cm cementbázisú bevonatszigetelés >10 cm aljzatbeton, benne gépészeti vezeték cca. 1 cm vízelvezető réteg 1 réteg min. 1mm vastag félkemény PVC védőréteg 1 réteg 1,2mm vastag lágy PVC üzemi- és használati víz elleni szigetelés 25/20 mm ásványgyapot lépéshangszigetelő lemez 0,2-2 cm lejtést adó cementhabarcs 20 cm monolit vasbeton födém Budapest, október 24. Pataky Rita tárgyelőadó Tiborczszeghi-Horváth Zoltán évfolyamfelelős