Családtámogatás MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK EGYETEMI TANÁRSEGÉD

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Családtámogatás SZERZŐ: PANDUR BIANKA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT KONZULENS: DR. MÉLYPATAKI GÁBOR EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE AGRICULTURAL AND LABOUR LAW OF DEPARTMENT Family support AUTHOR: PANDUR BIANKA CONSULTANT: DR. MÉLYPATAKI GÁBOR ASSISTANS PROFESSOR MISKOLC

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS JOGSZABÁLYI VONATKOZÁSOK A családtámogatással összefüggő jogszabályok A családok támogatásáról szóló (1998. évi LXXXIV.) törvény célja A családok támogatásáról szóló (1998. évi LXXXIV.) törvény hatálya Családtámogatási alapelvek a jogszabály szerint A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK TÍPUSAI Családi pótlék A nevelési ellátás Az iskoláztatási támogatás A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok Saját jogú ellátások A családi pótlék összege és folyósítása A kiskorú szülőre vonatkozó szabályok A szociális intézményben, gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévők utáni családi pótlék A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek utáni családi pótlék A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések Gyermekgondozási támogatások Gyermekgondozást segítő ellátás Gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBEVETT ELLÁTÁS A visszafizetésre kötelezés szabályai A teljesítési kedvezmények ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK

4 FELHASZNÁLT INTERNETES OLDALAK

5 1. Bevezetés Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. 1 A család egy emberi közösség, amely a társadalmi együttélés alapegységét képezi, a legkisebb alkotóeleme a társadalmi fejlődésnek. A család érzelmi, gazdasági egység, a társadalom alapegysége, melyben a családtagok egy olyan különleges csoport tagjai, akiket szeretet, pénz, szolidaritás és a közös jövő képe köt össze. 2 Mindennapjainkban a család a szülőket, a gyermekeket és a közeli hozzátartozókat foglalja magába. A család célja kezdetektől fogva az utódnemzés, majd a felnevelésükhöz, és akadálymentes életükhöz szükséges körülmények és feltételek megteremtése, valamint a boldog családi élet fenntartása. A családtámogatás a társadalom széles körét érintő jogterület, az egyes családtámogatási ellátásokra vonatkozó szabályokat, jogokat és kötelezettségeket mégis kevesen ismerik pontosan. A családtámogatási ellátások elhatárolása a társadalombiztosítási ellátásoktól a mindennapi életben sokak számára okoz nehézséget. A családtámogatási rendszer célja a jövedelmi különbségek kiegyensúlyozása, a gyermekvállalás támogatása, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek és a gyermekneveléssel járó terhek minimálisra csökkentése. A családtámogatási ellátások mind különféle célok és feladatok megvalósítását fogalmazzák meg, amelyek a további fejezetekben kerülnek kifejtésre. Jelenleg a Családtámogatásról szóló évi LXXXIV. törvény hatályos, amely már többször módosításra került. E törvény meghatározza az egyes ellátástípusokat, az alapvető jogosultsági feltételeket, és tartalmazza egyebek mellett az igényelbírálásra, a folyósításra, a kizáró körülményekre, illetve a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó részletszabályokat. 3 1 Magyarország Alaptörvénye 2 dr. Mélypataki Gábor: A család, mint szociálpolitikai alapfogalom, 429.oldal 3 Dr. Orbán Zsófia Dr. Papp Andrea Krisztina: Családtámogatási kézikönyv, 13.oldal 5

6 Dolgozatom célja a családtámogatási rendszer részletes bemutatása, az egyes ellátások jellemzése, a speciális eseteket is beleértve, mert véleményem szerint a családok támogatása az egyik legfontosabb és legszükségszerűbb állami feladat a társadalom jólétének és fejlődésének céljából. 6

7 2. Jogszabályi vonatkozások 2.1 A családtámogatással összefüggő jogszabályok A családtámogatási ellátásokról az évi LXXXIV. törvény rendelkezik, amely meghatározza az ellátástípusokat, az ezekhez tartozó alapvető jogosultsági feltételeket és tartalmazza az igényelbírálásra, a folyósításra, a kizáró körülményekre, és a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabályokat. A családtámogatásról szóló törvény (továbbiakban: Cst.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) a családtámogatási törvény rendelkezéseinek alkalmazását és végrehajtását biztosító szabályokat tartalmazza. E kormányrendelet mellékletei az egyes családtámogatási ellátások iránti kérelem benyújtásához szükséges adatokat sorolják fel. A Cst. jogalkotóinak indoklása szerint a családtámogatási rendszer elvárja és feltételezi is, hogy a családok eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek. A törvény kihangsúlyozza a gyermekek tankötelezettségének teljesítését, a jövő generációinak boldogulása érdekében szorgalmazza az alap- és középfokú oktatásban való részvételt Már a Cst. hatálybalépésekor fő cél volt az, hogy a családtámogatások kifizetése koncentrált legyen, amellyel az is elérhető, hogy a családok különböző címeken folyósított támogatásának folyamatossága biztosított, és számítástechnikai háttérrel követhető legyen. Mindezzel egy átlátható rendszer megvalósulása volt a cél, amely napjainkban is elvárás a családtámogatás rendszerével szemben. A rendszer szabályozása mindenképpen az áttekinthetőségre, egyszerűségre és a jogalkalmazók számára minél könnyebb alkalmazhatóságra törekszik. A családtámogatási törvény és ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásához több más jogszabály használata is szükséges. Az eljárási szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza. A jogorvoslati eljárás keretében igénybe vehető bírósági eljárás szabályaira pedig a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény vonatkozik. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság megállapíthatóságára vonatkozó szabályokat az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet tartalmazza. 7

8 Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek alkalmazása is elengedhetetlen A családok támogatásáról szóló (1998. évi LXXXIV.) törvény célja 1. E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. 5 A rendelkezés a törvény célját és annak eszközrendszerét határozza meg. A szabályozás célja az, hogy az ellátások előmozdítsák a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással együtt járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon segítsék a népesedéspolitikai célok megvalósítását. A törvényben meghatározásra kerülnek az egyes ellátástípusok céljai egységes rendszert alkotva. 2.3 A családok támogatásáról szóló (1998. évi LXXXIV.) törvény hatálya A törvény személyi hatálya azt határozza meg, hogy kire, kikre nézve alkalmazható az adott jogszabály. A Cst. személyi hatály öt személyi kört nevesít meg. Ezen körök valamelyikébe tartozó személynek kell tehát az adott családtámogatási tényállásban szerepelnie ahhoz, hogy a Cst. szerinti jogkövetkezmény beálljon. Magyarországon a gyermeket és gyermekeket nevelő szülők és egyedülálló személyek részesednek ellátásban, amennyiben: magyar állampolgárok, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában jogait már három hónapot meghaladó időtartam óta gyakorolja Magyarország területén és bejelentett lakóhellyel rendelkezik az anyasági támogatás kivételével a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartoznak, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a 4 Gecse Istvánné Jakab Nóra Menyhárt Szabolcs Prugberger Tamás Tóth Hilda Varga Zoltán : Szociális jog II., Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 257.oldal évi LXXXIV. törvény, I. fejezet 8

9 szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolják, és bejelentett lakcímmel rendelkeznek az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel rendelkeznek és bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, feltéve, hogy a munkavállalást számukra hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték A családtámogatásról szóló törvény főszabály szerint területi korlátot szab abban a tekintetben, hogy hol vehetők igénybe a jogszabályban meghatározott ellátások. Földrajzi meghatározást adva a törvény kimondja, hogy amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a Magyarország területén élő meghatározott személyi kör részesülhet támogatásban. 2.4 Családtámogatási alapelvek a jogszabály szerint A családtámogatási alapelveket a törvény 3. -a tartalmazza: A családnak, mint a magyar társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. A családtámogatási ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek jövedelmi helyzettől függetlenül elismerik a család és a gyermekvállalás fontosságát és a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, és a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezedő terhek ellensúlyozása céljából, valamint esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. 6 6 dr. Mélypataki Gábor: Családtámogatások Magyarországon in: letöltve:

10 A törvény ezen rendelkezése azokat az alapelveket foglalja össze, amelyek a családtámogatásról szóló törvény céljait határozzák meg. Hangsúlyozni kell, hogy állami feladatként deklarálja a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítását, és azt is, hogy az állam a családokat jövedelmi helyzetüktől függetlenül, de mégis bizonyos élethelyzeteket figyelembe véve differenciált mértékben támogatja. 10

11 3. A családtámogatási ellátások típusai 5. A családtámogatási ellátások a következők: a) családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. ), ab) iskoláztatási támogatás (8. ); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozást segítő ellátás (20. ), bb) gyermeknevelési támogatás (23. ); c) anyasági támogatás (29. ) Családi pótlék 6. (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással. (2)A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják a 20. életévének betöltéséig. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével. 9 A társadalom és az állam részéről is alapvető elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a gyermekekre való tekintettel juttatott ellátást az ő évi LXXXIV. törvény, I. fejezet évi LXXXIV. törvény, II. fejezet 9 Családi Tudakozó- Családi pótlék in: letöltve:

12 érdekükben használják fel. A felnövekvő generációk létfenntartási esélyeit az oktatásban való részvétel képes megteremteni, aminek alapvető szerepe van a szegénységhez vezető tényezők kiküszöbölésében, ezért a családtámogatási ellátásoknak ösztönöznie kell a szülőket gyermekeik iskoláztatására. Minden létező eszközzel arra kell törekedni, hogy valamennyi gyermek teljesítse tankötelezettségét A nevelési ellátás Nevelési ellátásra jogosult: a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. 10 A nevelési ellátás célja, hogy az állam a még nem tanköteles gyermekekre a tankötelessé válásának évének október 31-éig járó juttatást biztosítson. A Cst a a személyi hatálya alá tartozó személyek körét határozza meg, amely a kötelezettségeket is tartalmazza. Fontos azonban, hogy a nevelési ellátáson belül a családtámogatási törvény a jogosultak szűkebb körét határozza meg, és nem a gyermekek, hanem a megnevezett személyek lesznek kompetensek az 10 Gecse Istvánné Jakab Nóra Prugberger Tamás Tóth Hilda Varga Zoltán: Szociális jog, Miskolci Egyetemi Kiadó, oldal 12

13 ellátásra. A szülő kizárólag akkor szerez jogosultságot, ha a gyermeket saját háztartásában neveli, illetve gondozza. 11 Speciális esetet jelent az, amikor a szülővel szemben büntetőjogi szankciót alkalmaznak és ennek következtében életvitelszerűen nem tartózkodik lakóhelyén. A Vhr. alapján a jogosultsági feltételek fennállása esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Fontos, hogy a jogosultsági feltételek fennállása csak abban az esetben állapítható meg, ha az előzetes letartóztatás, vagy szabadságvesztés büntetés tartama alatt a szülő a gyermekéről személyesen gondoskodik. Ez a szabály gyakorlatilag azokra vonatkozik, akik büntetésvégrehajtási intézetben szülik meg gyermeküket Az iskoláztatási támogatás Iskoláztatási támogatásra jogosult a törvény 8. -a alapján: a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakóvagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, a nevelőszülő, a gyám, az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel a szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy 11 Pénzbeli családtámogatási ellátások- Családi pótlék/nevelési ellátás in: letöltve: Dr. Orbán Zsófia Dr. Papp Andrea: I.m. 47. oldal 13

14 a) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára b) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel a) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára b) a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy: akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült a nevelésbevétel alól, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel nem él egy háztartásban, vagy ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, Az iskoláztatási támogatásra jogosultak tekintetében a Cst. visszautal a nevelési ellátásra jogosultakra, a két személyi kör tehát majdnem megegyezik. Az eltérés, amelynek következtében az iskoláztatási támogatásra jogosultak köre bővebb, egyfelől a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, másfelől a 14

15 javítóintézet igazgatójának és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a jogosultságából adódik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülő, illetve a gyermeket gondozó, vagy a gondozást vállalni szándékozó személy kérelmére indul. A gyámhivatal a szülői ház elhagyásának engedélyezése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen hogyan biztosítható. A szülői ház elhagyásának engedélyezéséről szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel, amelynek alapján a folyósító szerv intézkedik a szülő részére folyósított családtámogatási ellátás megszüntetéséről. A gyámhivatal általi közlés azonban nem jelenti automatikusan a határozatban megjelölt személy jogosultságának egyidejű megállapítását is, ehhez a határozatban megjelölt személynek a családtámogatási ellátás megállapítása iránt kérelmet szükséges benyújtania. Előfordulhat, hogy a gyámhivatal határozatában a gyermek maga kerül megjelölésre. Ebben az esetben saját jogán iskoláztatási támogatásra lehet jogosult. A javítóintézetben nevelt, illetve büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek tekintetében a javítóintézet igazgatójának, illetve a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a jogosultságát a Cst. egyes rendelkezéseit módosító, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapozta meg. A szabályozás január 1-jén lépett hatályba. Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításának legkorábbi időpontja a gyermek tankötelessé válása évének november 1. napja lehet. Az ellátás a tankötelezettség teljes időtartamára járhat, amely annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A tankötelezettség megszűnését követően iskoláztatási támogatás csak a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel állapítható meg. A közoktatás magába foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A tankötelezettség megszűnését követően iskoláztatási támogatás a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató tanuló esetében alapesetben annak a tanévnek az utolsó napjáig járhat, amelyben a huszadik életévét betölti. Ez a szabály nem vonatkozik a 15

16 javítóintézetben nevelt, illetve büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek utáni iskoláztatási támogatásra. Ezen esetekben az ellátás csak a tankötelezettség időtartamára járhat A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Azután a gyermek után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről a gyámhatóság dönt. Ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosult Saját jogú ellátások A saját jogú családi pótlék a családtámogatási ellátások rendszerének egyik speciális eleme abban a tekintetben, hogy az ellátásra jogosító és a jogosult személye megegyezik. A saját jogú családi pótléknak két típusát különböztetjük meg: a saját jogú nevelési ellátás és a saját jogú iskoláztatási támogatás. Az előbbi a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos állapotra való tekintettel nyújt anyagi segítséget, az utóbbi pedig olyan élethelyzetet vesz figyelembe, amelyben nincs olyan személy, aki a Cst. meghatározott jogosulti körbe beletartozik és igénybe vehetné a gyermek után az ellátást, a gyermek tehát kiesne a családtámogatás rendszeréből. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően (a feltételek fennállása esetén) saját jogon nevelési ellátás kérelmezhető. A nevelési ellátás ezen formája speciális egyrészt abban a tekintetben, hogy a jogosult és az ellátásra jogosító személye egybeesik, másrészt pedig azért, mert ez az ellátástípus akár élethosszig járhat, tehát a többi családtámogatási ellátástól eltérően nem kapcsolódik szorosan a gyermek neveléséhez, gondozásához. Az a személy kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt. A nevelési ellátás ezen formája abban az esetben is járhat, ha időközben a jogosult szüleitől különköltözve egyedül él, vagy saját családot alapít. 13 A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok in: letöltve:

17 A jogalkotó a saját jogú iskoláztatási támogatás biztosításával annak lehetőségét teremtette meg, hogy azon tanulók se essenek ki a családtámogatási ellátórendszerből, akik esetében nincs olyan személy, aki rájuk tekintettel az ellátást igénybe vehetné. A saját jogú ellátásra való jogosultság alapfeltétele a közoktatási intézményben történő tanulmányok folytatása. Az iskoláztatási támogatásra saját jogon jogosultak körét a Cst. taxatív módon sorolja fel, ezen személyek főszabályként a tankötelezettség megszűnését követően, a közoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére részesülhetnek ellátásban, maximum huszadik, sajátos nevelési igényűek esetében a huszonharmadik életévük betöltése szerinti tanév végéig A családi pótlék összege és folyósítása 10. (1) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. (2) A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében - a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról határozat meghozatala nélkül dönt. A családi pótlék összegének változásáról kizárólag az Országgyűlés hozhat döntést. Az ellátásösszegek differenciáltak a családban nevelt gyermekek száma, a szülő családi jogállása, illetve a gyermek egészségügyi állapota függvényében A gyermek életkorának előrehaladtával, illetve tankötelezettsége megkezdésével összefüggésben, kizárólag a családi pótlék megnevezésében bekövetkezendő változásról a folyósító szerv nem hoz döntést, a szülő tehát nem kap határozatot arról, hogy gyermeke után már nem nevelési ellátás, hanem iskoláztatási támogatás jogcímen kap ellátást április 1-től a Magyar Államkincstártól kormányhivatalok hatáskörébe került át a családtámogatási feladatok ellátása. Ettől az időponttól kezdve a kormányhivatalok járnak el a családi pótlékkal, gyermekgondozási segéllyel, a gyermeknevelési támogatással és az anyasági támogatással kapcsolatosan. A családi pótlék megállapításához formanyomtatványon keresztül kérelmet kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes kincstári igazgatósághoz, csatolva az igényelbíráláshoz 14 Hajdú József- Homicskó Árpád: Szociális jog II., 67.oldal 17

18 szükséges, jogszabályban meghatározott dokumentumokat. A hatóság az igényelt ellátásról 21 napon belül dönt. Az ellátás megállapítás esetén a kérelem benyújtásának időpontjától járhat, feltéve, hogy a jogosultság feltételei fennállnak. A családi pótlék utalására havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetén 3. napjáig kerül sor. 15 Az összeget teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani, a gyermekgondozási támogatásokkal ellentétben nem bontható meg naptári napok szerint. A Vhr. rendelkezése szerint abban a hónapban, amelyben a jogosultság megszűnik, az ellátást még folyósítani kell. Amennyiben ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónapot jár az ellátás. Az igényléshez szükséges dokumentumok: 1. a családi pótlékra vonatkozó igényt az Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az 1. számú pótlapot 2. az igénylő személyazonosító igazolványa és nyilvántartó kártyája 3. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata 4. az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-kártyája 5. ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást is be kell nyújtani 6. az egyedülállóságot igazoló okiratot 7. ha az igénylő a nevelésbe vett gyermeket saját háztartásában nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként gondozza, csatolnia kell a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős határozatát 8. amennyiben az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyám kirendeléséről szóló jogerős határozatát 9. ha az igénylő már egy vagy több gyermek után részesül családi pótlékban és a gyermekek számában változás áll be, akkor ezt a Bejelentés gyermekszám változásról című formanyomtatványon kell közölni Kormányhivatal - Családi pótlék - Utalás, Összege, Feltételei in: letöltve: Wikipédia - Családi pótlék in: letöltve:

19 A családi pótlék havi összege: egygyermekes család esetén Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén Ft kétgyermekes család esetén gyermekenként Ft két gyermekét nevelő egyedülálló esetén gyermekenként Ft három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után Ft saját jogon jogosult személy esetén Ft a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett személy esetén Ft A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn 19

20 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs A kiskorú szülőre vonatkozó szabályok Kiskorú az, aki a kérelem elbírálásának napján a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Kivétel az az eset, amikor a tizennyolcadik életévét be nem töltött kiskorú házasságkötését a gyámhatóság engedélyezte, mert ezen személy a házasságkötéssel nagykorúvá válik. A kiskorú szülőkre vonatkozó rendelkezések tehát nem vonatkoznak a tizennyolc éven aluli, de a gyámhatóság engedélyét követően házasságban élő személyekre. A kiskorú szülők általi családtámogatási ellátás igénybe vételének egyik alapkérdése, hogy a kiskorú szülő gyermekének van-e gyámja. Ezen kívül lényeges elhatárolást jelent a jogosultság és a folyósítás tekintetében a kiskorú szülő tizenhatodik életévének betöltése. 20

21 Amennyiben a tizenhatodik életévét be nem töltött kiskorú gyermekének gyámja van, a gyám szerezhet jogosultságot a családi pótlékra, a kiskorú szülő kérelme tehát elutasításra kerül. Az ezen az alapon elutasított kérelem esetében az igényelbíráló szerv tájékoztatja a kiskorú kérelmezőt arról, hogy a jogosultság a gyám részére állapítható meg. Ha a kiskorú gyermekének nincs gyámja, akkor a tizenhatodik életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet az ő törvényes képviseletét ellátó személy terjesztheti elő. Ennek megfelelően a tizenhatodik életév betöltéséig az ellátásra jogosult személy a kiskorú szülő lesz, de az ellátás folyósítása a törvényes képviselőjének a részére történik. Amennyiben a folyósítás ideje alatt a kiskorú szülő a tizenhatodik életévét betölti, a folyósító szerv intézkedik a törvényes képviselő részére történő ellátás folyósításának a megszüntetéséről, illetve arról, hogy a továbbiakban a kiskorú szülő részére történjen a kifizetés, amennyiben természetesen a jogosultság feltételei fennállnak. Az erről szóló végzés mind a törvényes képviselő, mind a kiskorú szülő részére megküldésre kerül. Ha időközben a kiskorú szülő gyermeke részére gyámot rendelnek, és a gyermek gyámjával egy háztartásban élnek, akkor a jelen szabály nem alkalmazható,a gyermek utáni ellátásokat a gyám veheti igénybe. 17 A tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. Ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, a kiskorú szülő szerezhet jogosultságot az ellátásra a jogosultság további feltételeinek a fennállása esetén. Abban az esetben, ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gyermekének gyámja van, a kiskorú szülő a szülői házat a gyámhatóság engedélyével elhagyta és a gyermekét a saját háztartásában neveli, azonban a gyermeke gyámjával nem élnek egy háztartásban, akkor a jogosultság a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő részére jogszerűen megállapítható és az ellátás folyósítása is a részére történhet A szociális intézményben, gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévők utáni családi pótlék 13. A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A 17 Hajdú József- Homicskó Árpád: I.m. 80.oldal 21

22 szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel. A Vhr. ételmében javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeknek kell tekinteni az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. A gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő gyermek után a családi pótlék jogosultja az intézmény vezetője, illetve igazgatója, az ellátás összege pedig havi forint, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, akkor az összeg havi forint. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermek továbbra is szociális intézményben marad és középfokú tanulmányokat folytat, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, akkor a családi pótlékra saját jogon szerezhet jogosultságot. Az intézményvezető, illetve igazgató részére a gyermek után megállapított ellátás összegét az intézményi költségvetéstől elkülönítetten kell kezelni, és biztosítani kell a személyre szóló felhasználást. Szociális intézményben elhelyezettek esetében személyre szóló felhasználásnak minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás. A gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére fordítható, így különösen ruházattal, szabadidőeltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására. Ha az intézményben elhelyezett gyermek egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti. A Vhr. rendelkezése életszerűséget tükröz, hozzátartozik azonban, hogy a családi pótlékra jogi értelemben jogosult személy a gyermek családban tartózkodásának időtartama alatt is változatlanul az intézményvezető, illetve igazgató. Nehézséget jelent a gyakorlatban az intézményből elszökött gyermekek esete, amikor tehát a gyermek engedély nélkül, önkényesen távozik. Egyes gyermekeknél gyakran fordul elő önkényes távozás, hosszabb-rövidebb idő után azonban általában visszakerülnek az intézménybe. Bár a gyermek jogilag továbbra is az intézményben van ideiglenes hatállyal 22

23 elhelyezettként vagy átmeneti, illetve tartós nevelésbe vettként nyilvántartva, hosszabb idejű távolmaradása esetében nem indokolt, hogy az intézményvezető részesüljön továbbra is a családi pótlékban rá tekintettel. Ténylegesen az intézmény nem képes az ellátás összegét a gyermek ellátására fordítani, illetve az előírt személyes felhasználást biztosítani. Megoldást jelent a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 125/B. (8) bekezdése, amely szerint, ha a gyermekotthonban elhelyezett gyermek gondozási helyéről egybefüggően egy hónapot meghaladó időtartamra önkényesen eltávozik, ennek időtartamára az utána járó családi pótlék letéti számlára utalt összegét a gyermekotthon vezetője átutalja a gyermek gyámhatósági fenntartásos betétjébe A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek utáni családi pótlék Kiskorú gyermek esetében a tartós betegségre, súlyos fogyatékosságra tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár. A magasabb összegű ellátást igényelni kell, és a jogosultság akkor állapítható meg, ha a gyermeket kezelő szakorvos az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben felsorolt valamely betegség fennállásáról kiállítja a rendelet mellékletében meghatározott forma szerinti orvosi igazolást. Amennyiben a gyermekre tekintettel már történik családi pótlék folyósítása, a magasabb összegű családi pótlék iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, az orvosi igazolás benyújtásával, amennyiben az formailag és tartalmilag megfelel az előírásoknak, a jogosultság megállapításra kerül. Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segély folyósítása is történik, az igazolás benyújtásával a GYES harmadik életév betöltését követő továbbfolyósításáról is dönteni és intézkedni kell, az orvosi igazolás érvényességéhez igazodva. Ha viszont a gyermekgondozási segély folyósítása nem történik, az orvosi igazolás önmagában nem szolgál ezen ellátás megállapítása iránti kérelemként. Amennyiben a tartós betegségről szóló szakorvosi igazolás a kérelemhez kerül csatolásra, akkor megállapítható a Cst. 11. (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti magasabb összegű családi pótlékra jogosultság a kérelem benyújtásától, de legkorábban az orvosi igazolás kiállítását megelőző második hónaptól, feltéve, hogy a betegség fennállását az orvos ettől az időponttól igazolta. Ha a családi pótlék iránti kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre az orvosi igazolás a tartós betegségről, akkor a családi pótlék alapösszegben már megállapítható, de a magasabb összegű ellátásra jogosultság csak az orvosi igazolásban foglaltaknak megfelelően 18 Családtámogatási ellátások in: letöltve:

24 járhat. A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság határozott időre, az orvosi igazoláson feltüntetett felülvizsgálat hónapjának végéig kerül megállapításra. Amennyiben az orvosi igazolás szerint a gyermek állapota végleges, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak a végéig állapítható meg, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek a tizennyolcadik életévét betöltötte, és nem folytat közoktatási intézményben tanulmányokat, a családi pótlék megállapításának kérelmezésére a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság további fennállása esetén kizárólag saját jogon van lehetőség, ez a Cst. 7. (2) bekezdés szerint saját jogú nevelési ellátás. A saját jogú ellátás iránti kérelem beküldését követően az NRSZH szakhatósági állásfoglalást készít, és ha ennek alapján megállapítható a hatvanhét százalékos munkaképesség-csökkenés, illetve az ötven százalékos mértékű egészségkárosodás, akkor a beteg személynek kell saját jogán az ellátást megállapítani és folyósítani a Cst. 11 (1) bekezdés i) pontja szerinti összegben. Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek a tizennyolcadik életévét betöltötte, és eddig rá tekintettel betegsége okán az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet alapján magasabb összegű családi pótlék folyósítása történt, ez a jogosultság a tizennyolcadik életév betöltésével megszűnik, ha azonban a gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, az eddigi jogosult részére orvosi vizsgálat nélkül az ellátás változatlan összegben kerül továbbfolyósításra. Ebben az esetben a magasabb összegű családi pótlék a közoktatási intézményben történő tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a gyermek huszadik életévének betöltéséig járhat. A tanulmányok befejezését, illetve az előbbiek szerinti életkor elérését követően a családi pótlék megállapítására csak saját jogon van lehetőség, amelyhez már a fentebb említettek szerint az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szükséges a hatvanhét százalékos munkaképesség-csökkentés, illetve az ötven százalékos mértékű egészségkárosodás fennállásáról. Amennyiben a gyermek gyámsága a nagykorúvá válásával megszűnt, vagy a gyermek kikerült átmeneti vagy tartós nevelésből, és rá tekintettel tartós betegsége okán magasabb összegű családi pótlék került folyósításra, akkor az eddig ellátásra jogosító gyermek a nagykorúvá válásától kezdődően saját jogán kérheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását. Ebben az esetben az az érdekes helyzet áll elő, hogy a gyermek a 7. (2) bekezdése szerint tartós betegségére. a 8. (3) bekezdés c), illetve d) pontja alapján családi helyzetére tekintettel egyaránt szerezhet jogosultságot családi pótlékra, amennyiben közoktatási intézményben tanul. Az ellátás összege a Cst. alapján a jogosultság bármelyik 24

25 jogalapját tekintve a gyermek után korábban folyósított magasabb összegű ellátás összegéhez igazodik addig, ameddig tanulmányait folytatja vagy eléri huszadik, illetve sajátos nevelési igényű tanuló esetében a huszonharmadik életévét. Ezt követően saját jogú iskoláztatási támogatás nem járhat, saját jogú nevelési ellátás pedig csak abban az esetben, ha az NRSZH szakhatósági állásfoglalása alapján a tartós betegség, súlyos fogyatékosság megfelelően igazolásra került. 19 Fontos szabály, hogy a tizennyolc éven felüli gyermek részére vagy rá tekintettel magasabb összegű családi pótlék folyósítása esetén fogyatékossági támogatás egyidejűleg jogszerűen nem vehető igénybe. A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságról az illetékes igényelbíráló hatóság határozattal dönt. A jogosultság a tartós betegséget, súlyos fogyatékosságot alátámasztó 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szerinti orvosi igazoláson, illetve az NRSZH szakhatósági állásfoglalásán feltüntetett időponthoz igazodóan határozott időre kerül megállapításra, kivéve azt az esetet, amikor a beteg gyermek állapotának véglegessége került orvosi véleményezésre. A jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerint utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. A kártyaformátumú hatósági igazolványnak tartalmaznia kell az ellátásban részesülő személynek a nevét, lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának és az utazási kedvezményre való jogosultsága fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány legfeljebb 5 évig hatályos. A kedvezmény csak személyazonosságot igazoló irattal együtt vehető igénybe, és a kísérőt is megilleti. A tizennyolcadik életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató tartósan beteg gyermek után, ha más személy rá tekintettel a tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra. A fentiek szerint ellátásra való jogosultság a gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányai folytatásának idejére állhat fenn, d e legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a huszonharmadik életévét betölti. 19 Hajdú József- Homicskó Árpád: I.m. 136.oldal 25

26 3.1.9 A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések A tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság: a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre, b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését. A fentiekben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul, a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben helyezték el. A fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha a) a Gyvt. 68/A. (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt; vagy b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be. 26

27 3.2 Gyermekgondozási támogatások 19. A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot. 20 A családtámogatásról szóló törvény gyermekgondozási támogatások gyűjtőfogalom alatt a meglévő közös szabályok ellenére két egymástól jól elhatárolható, de ugyanakkor céljaiban azonos ellátást szabályoz: a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET). Mindkét ellátás rendeltetése, hogy a gyermekek otthoni gondozásához, neveléséhez anyagi segítséget nyújtson. Ez azon szülők esetében, akik munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állnak a GYES esetében a kiesett munkabér részbeni pótlásával, egyébként pedig a GYET-hez hasonlóan annak helyettesítésével valósul meg. Mind a GYES, mint a GYET a jogosultsági feltételek tekintetében lényeges változáson ment keresztül Gyermekgondozást segítő ellátás Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az előbbiek alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. A gyermekgondozási segélyt csoportosíthatjuk. Ennek alapján megkülönböztetjük az alapeset szerinti gyermekgondozási segélyt, vagyis a sima GYES-t, az iker GYEST, a tartós beteg GYES-t, a nagyszülői GYES-t, valamint az örökbefogadói GYES-t és a méltányossági GYES-t. A Cst. személyi hatálya alá tartozó személyek közül az ellátásra jogosultak köre szűkebb, mint a családi pótlék esetében. GYES-re kizárólag a szülő, nevelőszülő, és a gyám jogosult évi LXXXIV. törvény, III. fejezet 27

28 GYES vonatkozásában is szülő alatt a nevelési ellátás kapcsán szülő -ként definiált jogosulti kört kell érteni, azaz a vér szerinti, az örökbefogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, azt a személyt, aki a saját háztatásában nevelt gyermeke örükbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A kiskorú szülő a családi pótléknál ismertetettek szerint szerezhet jogosultságot GYES-re, azaz az egyik eset, amikor a kiskorú szülő gyermeke részére nem rendeltek gyámot. A másik eset, amikor sor került ugyanarra, hogy a gyermek részére a gyámhatóság gyámot rendelt, de a gyám és a kiskorú szülő nem élnek egy háztartásban. A szülőt meghaladóan a nevelőszülő és a gyám az, aki GYES-re jogosult lehet. A GYES esetében is elengedhetetlen feltétel, hogy a gyermek annak a személynek a háztartásában legyen, aki az ellátást igényli, illetve abban részesül. A jogosultsági feltételekkel összefüggésben arról a Vhr.-ben rögzített szabályról is említést kell tenni, amely azzal összefüggésben tartalmaz rendelkezést, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben nappali oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A GYES-re jogosult ahhoz, hogy tanulmányainak eleget tudjon tenni, gyermeke felügyeletét napközben nem, vagy nem mindig tudja ellátni, így felmerül annak a kérdése, hogy jogosult-e GYES-re akkor is, ha a gyermekét például bölcsődébe adja. A jogszabály ebben a vonatkozásban úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a GYES-ben részesülő jogosultságát nem érinti az, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el. Ezt meghaladóan akkor sem érinti a gyermekgondozási segélyre a jogosultságot, ha a gyermeket egyéves korának betöltését követően helyezik el napközbeni ellátást biztosító intézményben. A GYES időtartama többször változott bevezetése óta. A jelenlegi szabályozás szerint a GYES időtartama eltérő attól függően, hogy a gyermek egészséges, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, továbbá másként alakul akkor is, ha ikergyermekek a jogosítók. A GYES igénybevételére azon személyek részéről, akik biztosítási jogviszony hiányában egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra (terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra) nem szereztek jogosultságot, vagy egyéb okból azt nem kívánják igényben venni, a gyermek születésétől kezdődően kerül sor, természetesen a jogosultsági feltételek fennállása esetén, míg azok, akik egészségbiztosítási pénzbeli ellátást vettek igénybe, ők általában ezen ellátásra való jogosultság lejártát követően veszik igénybe a GYES-t. Akik 28