A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV törvény valamint a végrehajtásról szóló 223/1998.(XII. 30.) Kormány rendelet évi módosítása.

Átírás

1 1 A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV törvény valamint a végrehajtásról szóló 223/1998.(XII. 30.) Kormány rendelet évi módosítása. Családi pótlék 1) évi CLXXI. törvény szerint módosításra került a nevelési ellátásra jogosultak köre: a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (együttesen: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá, az a személy, akihez azokat a gyermekeket helyeztek el ideiglenes hatállyal, aki felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, - a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, külföldi állampolgárságú gyermek esetében a Kormány által kijelölt gyámhivatal, a saját háztartásban nevelt, b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és c) a Magyarország területén működő szociális intézet vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Az intézményi jogviszony megszűnéséről az intézmény vezetője 15 napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjáról. A jogszabály módosítás pontosítja a nevelési ellátás jogosultsági szabályait, kivéve a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi

2 2 gondoskodás alatt álló gyermekek vagyonkezelői joggal felruházott gyámját, illetve eseti gondnokát a lehetséges jogosulti körből, hiszen az érintett gyermekek életkoruknál fogva nem lehetnek nevelési ellátásra jogosultak. 2) Változott az iskoláztatási támogatásra jogosultak köre: a) az előző a) - c) pontban meghatározott személy, valamint a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy - a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válásának évének november 1- jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint - a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a 20.- fogyatékos támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévét betölti, továbbá b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes idejére. 3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki nem él egy háztartásban az alábbi személlyel: a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (együttesen: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez azokat a gyermekeket helyeztek el ideiglenes hatállyal, aki felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, - a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, külföldi állampolgárságú gyermek esetében a Kormány által kijelölt gyámhivatal, a saját háztartásban nevelt,

3 3 f) ha az iskoláztatási támogatást a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévét betölti. Ha az a) f) pont szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinél nincs olyan más személy (például, mert a szülők meghaltak, vagy a gyámság megszűnt), aki az általános szabályok szerint igényelhetné az iskoláztatási támogatást. Az oktatási törvény főszabályként kimondja, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amikor a gyermek betölti a 18. életévét. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy saját jogán iskoláztatási támogatásra a közoktatási intézményben a gyermek nagykorúvá válása esetén jogosult. Ebből következik, hogy amennyiben saját jogán csak a tankötelezettségének végét követően jogosult családi pótlékra a gyermek, így kieshet néhány hónap a családi pótlék folyósítás idejéből, ezért ki kellett mondani, hogy ebben az esetben a gyermek nagykorúvá válását követően saját jogán jogosult a családi pótlékra. 4) Tankötelezett a gyermek: Ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a 6, legkésőbb a 8. életévét betölti. A gyermek, ha az iskolába lépéshez fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévét december 31. napjáig betölti. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8. életévére, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első napján kezdődik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti. 16. életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és a nagykorúvá vált tanuló kivételével a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója tudomásul veszi. A tankötelezettség - a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

4 4 Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetve, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. 5) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A súlyos és halmozott fogyatékosság esetén legalább két területen tartós és súlyos rendellenességgel küzd. 6) A jogszabályváltozás következtében ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. 7) Ha jogerős bírósági döntés ideértve az egyezséget alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, mert ebben az esetben családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. A szülők által egyenlő időszakban felváltva gondozott gyermek (személy) után járó családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a jogerős bírósági döntést. A jogerős bírósági döntés alatt érteni kell a bíróság által jóváhagyott egyezséget is. 8) A családi pótlék összegszerűségének megállapítása szempontjából kikerült a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy kifejezés, így a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személyre tekintettel, aki után 18 éves korát megelőzően magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, a tanulmányai folytatásának ideje alatt ugyanolyan összegben kell folyósítani a családi pótlékot, mint nagykorúvá válása előtt. A magasabb összegű családi pótlék tehát megilleti a tanulmányok folytatásának idejére.

5 5 A törvény módosítása augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal biztosítja, hogy a közoktatási intézményben a 18. életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után 18 éves korát megelőzően magasabb összegű iskoláztatási támogatást folyósítottak, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. A családi pótléknak fenti visszamenőleges megállapításáról és folyósításáról nem kell határozatot hozni. Az igényelbíráló szerv a visszamenőleg járó összeget a január hónapra járó családi pótlékkal együtt ha a családi pótlékra való jogosultság időközben megszűnt, január 31-éig egy összegben folyósítja. 9) A felsőoktatásról szóló törvény fogalmaival való összhang megteremtését szolgálja az a módosítás, mely szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt az igénylő háztartásában élő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni többek között aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. 10) A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések a) Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek a b) pont szerinti kivétellel a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a meghatározott jogkövetkezményekre, - az adott tanévben igazolatlanul 50. kötelező tanórai foglalkoztatás után amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn elrendeli a gyermek, védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. b) Az a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében - nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, - gyermekotthonban elhelyezett, - javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, - szociális intézményben elhelyezett tanköteles gyermek mulasztott. c) Pontosításra került az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezés, a gyermekvédelmi törvénnyel való összhang megteremtése érdekében, mely

6 6 szerint, ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását, vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról. 11) Családi pótlék igénylésével és folyósításával kapcsolatos jogszabályok módosulása: - Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatásban foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról. - A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani. - A felfüggesztett iskoláztatási támogatást, a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyósítani. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének bevezetésével a jogalkotó a saját családjukban nevelkedő gyermekek szüleit kívánta rábírni arra, hogy a gyermekeiket járassák iskolába. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek gyámjánál az iskoláztatási támogatás felfüggesztése már nem jár ösztönző erővel, ebben az esetben a nevelőszülői jogviszony megszüntetése, gyámi tisztségből való felmentés az indokolt. - A családtámogatási ellátás iránti kérelem módosulása következtében, a családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. - A családtámogatási ellátásra jogosultságot az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatának bemutatásával vagy csatolásának másolatával kell igazolni.

7 7 - Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb, az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított 8 napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. (az eddig a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon szövegrészt módosította). - Az intézményi jogviszony megszűnéséről ideértve az intézményi áthelyezést is ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője az eddigi 10 munkanap helyett 15 napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet. Gyermekgondozási támogatások Gyermekgondozási segély 12) A jogszabály a gyermekgondozási segély folyósításának idejét két évről 3 évre állítja vissza január 1-jétől. A családtámogatási törvény módosításával kapcsolatos átmeneti szabályok kimondják, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának 3 évre történő visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik április 30-át követően, azaz a gyermekgondozási segély folyósítási idejét 2 évben meghatározó törvény hatályba lépését követően és a mostani módosítás hatályba lépését megelőzően születtek. 13) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a meghatározott feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és b) a jogosultsági feltételek ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt a szülő esetében is fennállnak. 14) Gyermekgondozási segélyre jogosultság örökbefogadó szülő esetében az alábbiakkal egészül ki: (1) a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő a házastársa és rokoni örökbefogadás kivételével amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévét, ikergyermek esetén a tankötelessé évének végéig a 8. életévét már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

8 8 (2) Amennyiben a gyermek az előzőleg említett életkort, valamint a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6. hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a 3, 8, 10. életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított 6 hónap elteltéig meghosszabbodik. (3) az előző (1)-(2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy, kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. A módosítás bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segély jogintézményét, vagyis lehetővé teszi, hogy a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően az örökbefogadó szülők valamelyike 6 hónap időtartamban akkor is igénybe vegye a gyermekgondozási segélyt, ha az általános szabályok szerint arra már nem, vagy 6 hónapnál rövidebb időre lenne jogosult. 15) Gyermekgondozási segély folyósítása melletti keresőtevékenység korlátozása. Gyermekgondozási segélyben részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját keresőtevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermek esetén a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A december 31-én keresőtevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett keresőtevékenységet a december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően március 31-éig folytathat. e) Gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek 3 éves kora után 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha kormányrendeletben meghatározott kivétellel a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el.

9 9 16) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén az alábbi változásokkal lép hatályba: - 2 gyermek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- ával, azaz Ft - 3 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-ával, azaz Ft, - 4 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-ával, azaz Ft, - 5 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-ával, azaz Ft, - 6 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-ával azaz Ft. (2011. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege nem változott Ft) Gyermeknevelési támogatás 17) A gyermekgondozási segély folyósításának ismételt visszaállításával a gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3, vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. - Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb, az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított 8 napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. (az eddig a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon szövegrészt módosította). Gyermekgondozási támogatások közös szabályai 18) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti a) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek - a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt személy esetén egyévesnél idősebb, vagy - a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) esetében 3 évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg, továbbá - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig az örökbefogadó szülő esetén a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg.

10 10 A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szünetelésének ideje alatt írásban be kell jelenteni - a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, - ha az ellátásra jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját a gyermek 1 éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek 3 éves kora előtt folytat keresőtevékenységet, - ha a gyermekgondozási segélyre jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt a gyermek 1 éves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában végzi, - ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek 3 éves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytat, vagy azt az otthonában, korlátlan időtartamban folytatja, - ha a gyermekgondozási segélyre a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig az örökbefogadó szülő a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével a gyermek 10. éves életkorának betöltése előtt a heti 30 órát meghaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységet, - ha az ellátásra jogosult a Szociális Törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, (táppénz, thgys, GYED, GYES, öregségi nyugdíj, Rszj, stb) - a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve, ha a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt személy esetén 1 évesnél idősebb, vagy a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) esetében 3 évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg, továbbá a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig az örökbefogadó szülő esetén a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg, valamint, ha a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményben van elhelyezve. - az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba történő vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, - az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, - a nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után, - az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, - a gyermekeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá gyermeknevelési támogatás esetében ha a háztartásában a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

11 11 - ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, valamint - az EGT. államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozási tevékenység folytatásának tényét. Anyasági támogatás 19) Az anyasági támogatásra jogosultsági kör kiterjed arra, aki az anyasági támogatás időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer a Magyar Köztársaság területén terhes-gondozáson vett részt. A törvény hatályát biztosítani kell a feltételt teljesítő anyáknak is, állampolgárságra tekintet nélkül. Az anyasági támogatásra irányuló kérelemhez az alábbiakat kell csatolni: - annak a nőnek, aki a terhessége alatt legalább 4 alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer terhes gondozáson vett részt, a terhes gondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő a szükséges alkalommal részt vett terhes gondozáson, - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték esetében a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát, - a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül jogerős határozat alapján gondozásba kerül a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. - aki az anyasági támogatás időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nő, aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer a Magyar Köztársaság területén terhes-gondozáson vett részt, csatolni kell a kérelemhez a Magyar Köztársaság területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát. - amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a terhes gondozást végző orvos igazolásának másolatát nem kell csatolni a kérelemhez, Anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól 8 napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlásra vagy kifizetési utalványon kiutalja. (az eddigi benyújtást követő 5 munkanap helyett) Jogorvoslat 20) Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való

12 12 tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet (az eddigi 10 munkanap helyett) Jogalap nélkül igénybe vett ellátás 21) A felróhatóság vizsgálata nélkül jogalap nélkül felvett ellátás határozattal történő visszakövetelésére a felvételtől számított 30 napon belül van lehetőség a korábbi 22 munkanap helyett. A fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésététől számított 15 napon belül a fizetési kötelezettségét nem teljesíteni, a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. Miskolc január 13.