baszk nacionalizmus Balterer Eszter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "baszk nacionalizmus Balterer Eszter"

Átírás

1 A baszk nacionalizmus Balterer Eszter

2 Bevezetés Baszkföld 1, mely Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike, a félsziget északi részén, a Pireneusok nyugati oldalán fekszik, északon a Kantábriai-tenger határolja. A baszk nép eredete a mai napig nem tisztázott, de az biztos, hogy kelták előtt már az Ibériai-félszigeten éltek. Az i. e. 3. században megkezdték a félsziget meghódítását, de az északi területekre a magas hegyeken keresztül nehezen jutottak be, és ez hozzájárult ahhoz, hogy ott a romanizáció sem volt sikeres. A 12. század folyamán a baszk területek a Kasztíliai Királyság uralma alá kerültek, míg a Navarrai Királyságot 1512-ben hódította meg az ekkor már Aragóniával egyesült Kasztília. A középkor folyamán geopolitikai helyzetének köszönhetően fontos kereskedelmi központtá vált a tengerparti térség. Mivel a század háborúi során mindig a királyt támogatták, kiváltságokat kaptak cserébe, mely lehetővé tette, hogy független kormányzat és önálló bíráskodás működjön a tartományokban tól 1808-ig Baszkföld francia uralom alá került, majd a karlista háborúk sorozata sújtotta, és a kiváltságaik védelmében érdekelt baszkok a karlisták oldalára állt. Az I. Karlista háború végén, 1839-ben elfogadtak egy törvényt, mely a kiváltságokat helyben hagyta ugyan, de felfüggesztette a törvénykezési rendet. 2 A nacionalizmus kezdete A 19. század második felében megszülető baszk nacionalizmus kialakulásához három tényező járult hozzá: a fuerista 3 romantikus irodalom kibontakozása, a karlista háborúk végét jelentő új törvények és a Vizcaya-öböl térségének gyors gazdasági fellendülése ban a karlista háborúk végén Baszkföld és Navarra tartományok privilégiumait a spanyol kormány egy törvényben eltörölte. A veszteségekért cserébe viszont 1878-ban egy gazdasági megegyezést hoztak létre Baszkfölddel, mely autonómiát adott adókivetés és az anyagi forrásokkal való gazdálkodás terén, ami a baszk polgárságot kedvezően érintette az ipari forradalom kezdetén. 5 A liberális fueristák ezzel elégedetlenek voltak, ezért két 1 Számos elnevezés létezik még. Hagyományosan Eusalerria, mely a baszk nyelvet beszélő nép által lakott területet jelölte. Sabino Arana változtatta meg ezt Euzkadi-ra, amivel azt a területet nevezte meg, ahol a baszk faj lakott, a nyelv csak másodlagos fontossággal bírt számára. Granja Sainz p. 2 Gran Enciclopedia de España 16. Zaragoza p. 3 A helyi kiváltságokkal rendelkező területeken a kiváltságok elnevezése. García de Cortazár--Gonzálz Vesga p. 4 Granja Sainz p. 5 García de Cortazár-Gonzales Vesga p. 1

3 szervezetet hoztak létre. Az 1880 körül alapított társaságoknak politikai jelentőségük még nem volt az 1876-os törvény érvénytelenítését, a privilégiumok visszaállítását követelték, valamint baszk-navarrai egységet hirdettek, de a baszk nyelv ápolásában fontos szerepet töltöttek be. A baszk nacionalista mozgalom megalapítója Sabino Arana 6, akinek eszméi elsősorban Bilbaóban és Vizcaya néhány településén hatottak. Ő látta el a mozgalmat ideológiával, szimbólumokkal, valamint az első szervezet, majd párt alapítása is nevéhez fűzödik. Nacionalizmusának alapjai: a katolicizmus, a baszk faj, a nyelv és hagyományok. A kezdetektől spanyol-ellenes és ezzel összefüggésben antiliberális is volt, mivel a baszk kiváltságokat a liberális Spanyolország törölte el. A liberalizmussal való szembehelyezkedésének másik indoka, hogy azt az egyház ellenségének tekintette. Kezdetben antikapitalista és iparosodás ellenes is, és a vidéket idealizálta. Arana nézete szerint az ipari fejlődés tönkreteszi a hagyományos társadalmat, és bevándorlókat vonz a térségbe. Később ezen a nézeten változtatott, mert felismerte, hogy az iparosodás a baszk nemzet új eleme, amely felsőbbrendűvé teszi az elmaradott Spanyolországgal szemben. Az aranizmus elsősorban a bilbaói középosztályban talált támaszra. 7 A baszk nacionalizmus 1895-től öltött politikai formát a Baszk Nemzeti Párt (Partido Nacionalista Vasco, PNV) megalapításával. Igazi jelentőségre 1898-tól tett szert, amikor Ramón de la Sota és követői csatlakoztak hozzá, és ezzel két irányzat jelent meg a párton belül: a radikálisabb aranista és mérsékeltebb sotista, melyek között a legnagyobb különbség az volt, hogy míg előbbi a függetlenség, addig utóbbi csak az autonómia kivívására törekedett. A párt társadalmi bázisa is bővült, a mérsékelt irányzat nyitott a polgárság felé. Ebben az évben már választásokon is indultak jelöltjeik, először csak tartományin, ahol Aranát Vizcaya képviselőjévé választották. Ezt követték 1899-ben tartott helyhatósági választások, majd 1903-ban került sor a törvényszéki választásokon történő jelölt állításra. 6 Sabino Arana a baszk nacionalizmus atyja, 1865-ben született, katolikus, karlista polgárcsaládba. 17 évesen ébred rá, hogy hazája nem Spanyolország, hanem Vizcaya, így elhagyja a karlizmust, helyette pedig nacionalistává válik tól foglalkozik a baszk nyelvvel illetve publikál írásokat történelmi-politikai témában ben megírja a baszk nacionalizmus alapművének számító Bizkaya por su independencia c. könyvet, melyben megteremti a baszk nacionalizmus historiográfiáját. Politikai pályáját 1893-ban kezdi. 7 Granja Sainz p. 2

4 1898-tól Arana maga is közeledett a mérsékelt irány felé, még spanyol-ellenességét is elhagyta. 8 Első kísérletek az autonómia elnyerésére 1903-ban Arana halálát követően kiéleződött a párton belüli harc a két irányzat között, amit 1906-ban rendeztek és kiadtak egy olyan kiáltványt, amelyben összefoglalták az aranizmus legfontosabb elveit és kitűzték a politikai céljait. 9 Ez a megoldás lehetővé tette a PNV legalizálását, és konzervatív pártként való közeledését XIII. Alfonz monarchiájához. 10 Befolyása is megnőtt és Vizcayából a többi baszk tartományra is kiterjedt. A baszk nacionalizmus pedig egyre nagyobb szerepet kapott a szociális és kulturális szervezetekben, sportklubokban és a sajtóban. A baszk nacionalizmus sikere egybeesett Baszkföld gazdasági virágzásával is, amit elsősorban az I. világháború alatt Nagy-Britanniával történő kereskedelmének köszönhetett ban a PNV nevet változtatott, ettől kezdve Comunidad Nacionalista Vasca néven indult a választásokon as évben választási sikere biztosította politikai fölényét Vizcaya tartományban. Az igazi áttörést 1918 hozta meg, amikor a baszk nacionalizmus képviselői a párt fennállása óta először bejutottak a Cortes-be. Ezzel lehetővé vált, hogy a baszk kérdést a katalánnal együtt már a spanyol parlamentben is meg lehessen vitatni. A két nacionalizmus között összefogás jött létre, így együttes erővel tudtak síkra szállni a monarchián belüli autonómiáért Katalónia és Euskadi számára. Ezzel kezdetét vette az autonomista kampány, melyben a baszk nacionalizmus katalán követeléseket utánozva igényt tartott egy autonóm alaptörvény (Estatuto) megalkotására re azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ezt nem fogják elérni ben törés következett be a Comunión Nacionalista Vasca-ban, ugyanis a választásokon nem érte el a korábbi sikerét 13, és a kevesebb képviselővel az autonómia kérdése háttérbe szorult a parlamentben, ráadásul a katalán kérdés is csődöt mondott. Ezzel újra hangra kapott a radikális aranista vonal, amely az ír Sinn Féin-t tekintette példaként, és 8 Granja Sainz p. 9 A mérsékeltek fölénybe kerültek, így legitimálták az autonóm politikát. Fő célként szerepel még az 1839-es törvény hatályon kívül helyezése. 10 Granja Sainz p. 11 Granja Sainz p. 12 Granja Sainz p. 13 A konzervatív és liberális párt elérte, hogy az as időszakban a választási harc kiegyenlítetté váljon a térségben. 3

5 szimpatizált az 1916-os dublini lázadással. A fiatal nacionalisták, akikre a radikális irányzat erősen hatott, a Juventud Vasca nevű szervezetbe tömörültek Bilbaóban ben vezetőiket a Comunión kizárta a pártból, akik egy új párt alapítását határozták el, a PNV nevet véve újra fel, azonban az Aberri című napilapjuk után ezen a néven is szokás említeni őket. A párt az aranista doktrínát tekintette magáénak. Az Aberri Vizcaya tartományban, azon belül is Bilbaóban és annak környékén szerzett befolyást, elsősorban az alsó- és középosztályra támaszkodva. A többi tartományban megőrizte vezető szerepét a Comunión, melynek társadalmi bázisát a polgárság és a konzervatívok jelentették. Az ír példát követve a PNV Aberri feminista és ifjúsági szervezetet is létrehozott tanai terjesztésére. Az Aberriben megjelenő cikkekben intenzív kampányokat folytattak, és eszméik terjesztésére felhasználták a színházat is ben a PNV Aberri elfogadott egy nyilatkozatot, amely Sabino Arana ideáinak másolata volt, és az 1906-os nyilatkozathoz képest amit érvényben tartott a Comunión is is csak egy helyen tért el, ez pedig a függetlenség végső célként való megjelölése volt. Mivel a pártok külön-külön nem bírtak olyan befolyással, mint pár évvel korábban a Comunión, így szövetségesek után kellett nézniük. A Comunión elfogadta a baszk katolikus erők egyezményét és a nem nacionalista jobboldaliakét. Az Aberri csak nacionalista erőkkel tárgyalt, így csatlakozott a katalán radikálisokhoz, majd sikerült szeptember 11-én egy Hármas Szövetséget létrehozni Katalónia, Euskadi és Galícia függetlenségének kiharcolásáért. Ez azonban nem volt hosszú életű, mert két nappal később, Primo de Rivera katonai puccsot hajtott végre Barcelonában. 14 Habár a radikális nacionalizmusok elnyomása nem volt elsődleges célja az 1923-as államcsínynek, a katonai irányítás már szept. 18-án kihirdetett egy dekrétumot a szeparatizmus ellen. A mérsékelt nacionalista irányzatokat azonban jobban tolerálta a diktatúra, aminek köszönhetően a Comunión folytathatta tevékenységét, míg az Aberri eltűnt. A radikális mozgalmak központjait bezárták, vezetőiket bebörtönözték. Mások, hogy ezt elkerüljék, külföldre menekültek, és ott kampányoltak a baszk ügy mellett. A legtöbben mégis inkább lemondtak a politikai cselekvésről és inkább más tevékenységnek szentelték idejüket. Így a kulturális, sport és szociális szervezetekbe menekült a baszk nacionalizmus, melyek az 14 Granja Sainz p. 4

6 1920-as években komoly fejlődésen mentek keresztül, az 1930-as évek baszk kulturális reneszánszának volt előfutára. A diktatúra alatt az egyetlen eredmény, amit Baszkföld elért, az a gazdasági egyezmény 1925-ös megújítása volt januárjában, Primo de Rivera diktatúrája véget ért, amit egy rövid átmeneti időszak követett. Az 1931-es helyhatósági választások eredményei után egyértelművé vált a monarchia bukása, április 14-én kikiáltották a II. Köztársaságot. Antiklerikális karaktere, valamint a hagyományos társadalom megváltoztatására irányuló törekvései miatt a többségében konzervatív baszk nacionalisták nem nézték jó szemmel a történéseket. Indalecio Prieto szocialista képviselőnek köszönhetően azonban a leendő állam tervezetébe bekerült a baszk autonómia kérdése is. 16 Közben a baszk nacionalisták belső újjászerveződésbe kezdtek. A bonyolult és hosszadalmas folyamat november 16-án zárult le. Lefektettek néhány alapelvet, amik érvényesítették Sabino Arana tanait, megváltoztathatatlannak ítélve az Isten és Ősi Törvény jelmondatot, és hogy Euskadi a baszk faj, nyelv és privilégiumok területe. Az egyesülés PNV néven történt meg, érvényben tartva az 1906-os nyilatkozatot. Ettől kezdve a nacionalista párt gyors növekedésnek indult, amely a köztársaság első két évében folytatódott, annak ellenére, hogy vetélytárs is jelentkezett november 30-án megszületett a baszk liberális és köztársasági baloldal az Acción Nacionalista Vasca (ANV) nevű párt létrejöttével. Alapítói a Comunión azon tagjai voltak, akik harcoltak a baszk nacionalizmus ideológiai és politikai megújításáért. Az új párt azonban nem tudta megtörni a II. Köztársaság alatt kialakult jobboldali PNV hegemóniát. A két párt kezdeti kapcsolata nem alakult a legjobban sajtóper 1931-ben, amit a köztársasághoz való hozzáállásuk is befolyásolt. Az ANV mindent megtett annak érdekében, hogy Spanyolországban végbemenjen a rendszerváltás, ezért 1931 márciusában csatlakozott a Bloque Antimonárquico-hoz. A PNV ellenben elutasította a baloldallal való szövetséget, és bár nem volt monarchia párti, annak érdekében sem tett semmit, hogy a köztársaság gyorsan gyökeret verjen Granja Sainz p. 16 García de Cortazár González Vesga p. 17 Granja Sainz p. 5

7 Az autonómia megvalósítása A baszk nacionalizmus folytatta azt az utat, amelyen Primo de Rivera diktatúrája alatt indult el, és befolyását tovább erősítette kulturális téren és különböző társadalmi szervezetekben is. A politikát a PNV uralta, mellette az ANV és egy kisebb radikális csoport, a Jagi-Jagi jelent meg, ami Aberri hagyományainak folytatója volt, s amely erősen spanyolellenes, antikapitalista irányt kéviselt, valamint elutasította a PNV autonomista politikáját. 18 Az ANV kudarca az 1931-es országgyűlési választásokon azt eredményezte, hogy parlamenten kívüli erővé vált, de ennek ellenére is kiemelkedő szerepet játszott az Estatuto kiharcolásában ban belépett a Frente Popular-ba. 19 A köztársaság első két évében a PNV virágkorát élte, a választásokon Vizcaya és Guipúzcoa tartományokban győzött, azonban voltak területek mint Navarra ahova hatalma alig ért el. Ideológiája nem változott a köztársaság alatt, de antiliberalizmusát elhagyta, és közeledett a kereszténydemokrata állam elképzeléséhez. Ez a fiatalabb generációnak volt köszönhető, mely a legnagyobb lökést adta az Estatuto kiadásáért vívott harcnak is. Az első két évében mutatott óriási sikerek után viszont megrekedt a nacionalista párt. A baszk kérdést a katalánnal összehasonlítva lényeges eltérések figyelhetőek meg kulturális és politikai téren is. Ezt elsősorban az befolyásolta, hogy Euzkadi meghatározása és földrajzi határai nem voltak egyértelműek. A karlisták fellépése a baszk kiváltságok ügyében akadályozta az autonómia kivívását, mint ahogy az is, hogy a PNV rossz oldalra állt ben, míg a baloldaliak a PNV-ben nem bízva marginalizálódtak. 20 Végül még 1931-ben Sociedad de Estudios Vascos megfogalmazott egy széles alaptörvényt a baszk tartományok és Navarra számára, amit azonban rögtön mindkét politikai csoportosulás módosított saját elképzelése szerint, ezzel helyet adva két különböző tervezetnek. A PNV és a karlisták koalíciója által tartott gyűlésen 1931 júniusában megalkották az Estatuto de Estella-t, melyet a baszk navarrai önkormányzatok ¾-e elfogadott, azonban nem kérdezték meg a legnépesebb és legiparosodottabb baszk központok képviselőit. A konfliktusokkal terhelt nyár után, szeptember végén benyújtották az alaptörvény tervezetét a 18 Granja Sainz p január 15-én a baloldali pártok választási koalíciója. Barrio Alonso p. 20 Barrio Alonso p. 6

8 Cortes-ben, melynek még csak a megvitatására sem került sor, közben pedig a parlamentben elfogadták az új államformát, amely demokratikus, decentralizált köztársaság lett. 21 Ugyanebben a hónapban megpróbálták újra megfogalmazni a baszk törekvéseket. Azaña kormánya kiadott egy rendeletet, mely egy járható utat kínált a baszkoknak az Estatuto elfogadtatásához, négy fázist kijelölve, ahhoz, hogy végre megkapják az autonómiát. Először is a tervezetet a képviselő-testületek által megválasztott bizottságnak kellett elkészítenie. Ezután a tervezetnek át kell mennie az önkormányzatok gyűlésén, majd népszavazáson a baszk népnek is el kell fogadnia, és végül, az országgyűlés mondja ki a végső szót. A PNV rögtön elfogadta ezt az utat. 22 Az első három lépés megvalósítása két évig tartott a nacionalisták közötti ellentétek miatt, így végül 1933-ban fogadták csak el a bizottság által megfogalmazott alaptörvényt, majd november 5-én megtartották a népszavazást, ahol a többség szintén beleegyezését adta. Decemberben a népszavazás által elfogadott tervezetet beterjesztették az országgyűlés elé, de az Estatuto ügye még további két évvel elhúzódott, mivel Álava tartomány körül vita bontakozott ki, mert a karlista képviselők azt állították, hogy itt a népszavazás elutasította a tervezetet. Így tehát ismét Baszkföldön belüli ellentét miatt nem történt előrelépés. Ez a vita azonban bizonyította a PNV-nek, hogy jobboldali szövetséggel elérhetetlen az Estatuto, így 1934 nyarán a párt megkezdte közeledését a baloldal felé, és már vele szövetségben szállt harcba a gazdasági megegyezés újratárgyalásáért. A baloldal választási győzelme 1936 februárjában kedvezett a PNV és a Frente Popular közötti megegyezésnek, akik támogatták az alaptörvényt. Ez megkönnyítette a parlamenti eljárás meggyorsítását, azonnal megoldva Álava kérdését, habár a jobboldaliak igyekezték ezt megakadályozni. 23 A szöveget lerövidítették és még a július 17-i katonai puccs előtt elfogadták 1936-ban. Ebben kiemelkedő szerepe volt a szocialista Prieto-nak, e miatt az 1936-os baszk Estatuto-t Prieto vagy a baloldaliak alaptörvényének nevezik, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a PNV részvételét sem García de Cortázar González Vesga p. 22 Granja Sainz p. 23 Granja Sainz p. 24 Granja Sainz p. 7

9 A július 17-i katonai puccs következtében elkezdődő polgárháború Mola tábornoknak köszönhetően gyakorlatilag rögtön győzedelmeskedett Álava-ban és Navarrában, míg kudarcot vallott Vizcaya-ban és Guipúzcoa-ban, mely tartományok továbbra is a köztársasági kormányt támogatták. A két baszk nacionalista párt és a Jagi-Jagi ellenállt a felkelésnek, de a küzdelemben különböző módon vettek részt. Az ANV, mint a Frente Popular tagja, a Spanyol Köztársaság védelméért ugyanúgy harcolt, mint Euskadi szabadságáért, a kettőt nem tartotta összeegyeztethetetlennek. A Jagi-Jagi elzárkózott a Spanyol Köztársaságtól, és egyértelműen csak Euskadi függetlenségéért állt harcba, Bilbao elestével rögtön letette a fegyvert. A PNV mely semleges maradt 1931-ben és 1934-ben is most döntéskényszerbe került a köztársaság és a nemzeti felkelés között. Végül a köztársaság oldalára állt, mert ebben látta az egyetlen lehetőséget az autonómia elérésére és a rend fenntartására Euskadiban. Az autonómia elfogadásáig, 1936 nyarán Euskadiban a Frente Popular kezében összpontosult a hatalom. A PNV viselkedése azonban az autonómia elnyerésével és az Estatuto elfogadásával (1936. október) alapjaiban változott meg, és Vizcaya 1937 júniusi elestéig hátralévő kilenc hónapban az első baszk kormány irányítójává vált, ahol az elnökség és a legfontosabb miniszteri tárcák (hadügy, igazságügy, gazdaság, kultúra) is az ő képviselői kezébe kerültek, így a PNV bírt minden politikai és katonai hatalommal. Seregei ellenálltak Mola Vizcaya elleni offenzívájának. Politikai hegemóniája lehetővé tette az autonómia kiterjesztését, egészen addig, hogy Euskadi fél-független állapotba került, amihez az is hozzájárult, hogy a köztársasági Spanyolországtól már egészen el volt szigetelve. Baszkföld tovább harcolt a köztársaság oldalán, de soha nem volt olyan közel ahhoz, hogy önálló állammá váljon, mint ebben a pár hónapban. 25 A baszk Estatuto autonóm térséget hozott létre, melyet Vizcaya, Guipúzcoa és Álava tartományok alkották. Valójában azonban csak az utolsóban sikerült a bevezetése, mivel a másik két tartomány már gyakorlatilag teljes egészében a nemzeti sereg irányítása alatt állt, mikor az autonómia érvénybe lépett. Rövid működése alatt a baszk kormány kiterjesztette az autonómiát és fenntartotta az 1925-ös gazdasági megegyezés érvényét október 7-én José Antonio Aguirre-t, a PNV karizmatikus vezetőjét választották meg az első baszk kormány élére, aki azonnal ismertette kormánya összetételét, melyben baloldaliak is helyet kaptak, de a legfontosabb pozíciók a PNV kezében maradtak, ezzel 25 Granja Sainz p. 8

10 biztosítva annak hegemóniáját. A baszk kormány prezidenciális, így a hatalom Aguirre kezében összpontosult. Tagjai mind ugyanahhoz a baszk politikai generációhoz tartoztak, mely karrierjét Primo de Rivera diktatúrája után kezdte, és a köztársaság, a polgárháború, majd az azt követő emigrációban játszott komoly szerepet. A PNV fölénye a kormány programjára is erősen rányomta a bélyegét. Mérsékelt, mentes minden radikalizmustól, hűséges a nacionalista ideológiához. Támogatta a vallásszabadságot és a klérus biztonságát, a közösségi rend fenntartását, a baszk nyelv tanítását, a baszk nép tulajdonságainak ápolását, megvédését. Rövid, kilenc hónapos kormányzása alatt a baszk kormány kihasználta lehetőségeit. Jó kapcsolatot tartott fenn azokkal az országokkal, akik elismerték a köztársaságot és Euskadit, állandó hadsereggel rendelkezett, újraszervezte az igazságügyet, pénzt veretett, útlevelet állított ki, megalapította a baszk egyetemet, a munkanélküliség csökkentése érdekében számos közmunkát valósított meg. Baszkföld az egyetlen olyan terület volt a köztársasági Spanyolországon belül, ahol tiszteletben tartották az egyházat, sőt, a klérus tagjai a baszk kormányban, az oktatásban és a hadseregben is jelen voltak. 26 Euskadi jólétének végét a nemzeti csapatok Vizcaya elleni támadása hozta el, amely Durango véres bombázásával kezdődött március 31-én, Guernica földig rombolásával folytatódott április 26-án és Bilbao elestével zárult június 19- én. Bilbao bevétele után büntetésként Franco rögtön megszüntette a gazdasági megegyezést Guipúzcoa és Vizcaya tartományokban és természetesen eltörölte az Estatuto-t. A baszk katonák nem tudtak további ellenállást tanúsítani, így néhány kormánytag és a hadsereg nagyobb része Cantabriaba menekült és a térségben tartózkodó olasz katonai vezetéssel tárgyalásokba kezdett, melynek eredményeként augusztus án sok elhagyták az országot. A vezetők közül azonban sokan Santoñaban maradtak bebörtönözve, és október 15- én többüket ki is végezték. Nem minden baszk nacionalista tartózkodott Santoñaban a megadás pillanatában. Aguirre és kormányának egy része már korábban Barcelonába, majd Franciaországba menekült, ahol segítették a menekülteket, valamint életben tartották a baszk ügyet Granja Sainz p. 27 Granja Sainz p. 9

11 Lappangó nacionalizmus a Franco-diktatúra alatt A polgárháború végén, 1939-ben a baszk nacionalisták nagy része külföldre emigrált, illegalitásba vonult, vagy börtönben sínylődött. Az emigrációban tovább működő baszk kormány 1939 áprilisában fontos változtatásokra szánta el magát, megkezdve a radikalizálódást. A PNV a döntések értelmében elvetette a köztársasági Spanyolországgal meglévő megállapodásait, és elvárta a kormányban lévő nem nacionalista pártoktól (PSOE, köztársaságiak), hogy függetlenedjenek spanyol pártjaiktól és vegyék fel a baszk nemzeti vonalat. A II. világháború alatt az emigráns vezetőknek, akik Franciaországban tartózkodtak, bujdosniuk kellett, a szerencsésebbek azonban eljutottak Amerikába. Közreműködtek az USA-val, felajánlva a baszk kémhálózat szolgálatait. A PNV célja a nemzetközi politikában annak elérése volt, hogy a Franco-rezsim bukásával amit a németek vereségétől várt létrejöjjön a független Euskadi. Azonban a PNV radikális stratégiája teljesen kudarcot vallott a II. világháború végével: 1945-ben kénytelenek voltak visszatérni a köztársasági Spanyolország oldalára, és várták az új európai béke aláírását, valamint Franco bukását, amire az es időszak reményt is adott. 28 Aguirre a Spanyol Köztársaság védelmezőjévé vált, mert már úgy látta, hogy ennek visszaállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Euskadi újra autonóm közösséggé váljon ben létrejött az új spanyol köztársasági kormány, melyet José Giral vezetett, és amelyben a PNV is szerephez jutott március 31-én megállapodást írt alá az összes Franco ellenes erő, melyben jóváhagyták a bizalmat a baszk kormány iránt is, amely egy évvel később Aguirre elnökletével alakult újjá. Céljuk a Franco-diktatúra megdöntése volt, mely a nemzetközi elszigeteltség miatt elég gyengének mutatkozott május 1-jére a baszk emigráns kormány általános sztrájkot hirdetett meg Euskadiban, amit széles tömeg támogatott, és a polgárháború vége óta a diktatúra elleni legnagyobb társadalmi megmozdulásnak mutatkozott, azonban elbocsátásokkal és letartóztatásokkal végződött. Végül nem érte el a célját sem az emigráns spanyol, sem a baszk kormány, mivel a Hidegháború kitörésével az USA-nak érdekében állt egy teljes mértékig antikommunista hatalom fenntartása. Aguirre amerikai politikájának kudarcával a PNV-n belül ismét válsághelyzet alakult ki, az emigráns nacionalisták elbizonytalanodtak, sokan köztük többen a párt vezetői közül 28 Granja Sainz p. 10

12 is úgy határoztak, hogy felhagynak a politizálással és visszaköltöztek Baszkföldre. Ennek eredményeképpen az 1950-es években visszaesett a nacionalista mozgalom aktivitása, ban pedig Aguirre halálával karizmatikus vezető nélkül maradtak az emigráns baszkok. Néhány hónappal korábban viszont végbement a PNV történetének legfontosabb szakadása, aminek eredménye 1959-ben az ETA megalapítása volt. 29 Az ETA megjelenése új bonyodalmakat hozott a Franco-diktatúrába, aminek Baszkfölddel amúgy is meggyűlt a baja, mivel a nemzeti-katolikus eszme itt nem volt elég erős, ez pedig Franco hatalmának legitimitását megnehezítette. A diktatúra évei alatt a baszk tartományokban intenzív iparosodás zajlott és ez nagyarányú spanyol bevándorlással járt, ami a baszk nyelv háttérbe szorulásához vezetett. Így a baszk nyelv használata a rendszernek való ellenállás egyik szimbólumává vált. A nacionalizmus megőrizte elveit, de a Franco-rezsim első felében ( ) illegalitásban és csendben létezett, és olyan fontos társadalmi intézményekbe menekülve élt tovább, mint a család vagy az egyház, valamint különböző kulturális, folklór és sport szervezetek, amelyek elfedték a baszk aktivitást, ugyanolyan módon, mint Primo de Rivera diktatúrája alatt. Azonban az 1960-as években megújult erővel jelentkezett és komoly szerepet töltött be a diktatúra utolsó, válságos időszakában ( ). A diktatúrának nem sikerült eltipornia a baszk nacionalizmust, sőt, hozzájárult annak radikalizálódásához. 30 Ekkor a PNV már nem volt egyeduralkodó a mozgalom politikai palettáján, és komoly nehézséget okozott neki az ETA-val való verseny, amelyet az új nacionalista generáció alapított, és amely eszközeit tekintve is sokkal radikálisabb volt. Az ETA előzményeként 1952-ben néhány bilbaói tanuló megalapította az Ekin nevű csoportot, melyben fő aktivitásuk a baszk nyelv és történelem tanulásában nyilvánult meg. Az 50-es években kapcsolatba léptek a PNV vezetőivel és a baszk kormány tagjaival, és bár nem voltak elégedettek politikájukkal, mégis 1956-ban beléptek az EGI-be, amely a PNV ifjúsági szervezeteként működött. Két év múlva azonban elhagyták ezt, és megalapították az ETA-t. Kezdetben az ETA ideológiája ugyanúgy Sabino Arana dogmáin alapultak, és ettől csak egy ponton tértek el, ez pedig a vallás integrálásának megtagadása volt. Az ETA az Aberri és a Jagi-Jagi által képviselt baloldali vonalhoz tartozott. Legfőbb jellemzői: függetlenségi, spanyol-ellenes, és nem tagadja meg a fegyveres harcot vagy terrorizmust a cél 29 Euskadi ta Askatasuna, azaz Baszkföld és Szabadság. Granja Sainz p. 30 Granja Sainz p. 11

13 elérése érdekében, ami egy független baszk állam létrehozása. Ez utóbbi az, ami megadta az ETA állandó és legfőbb karakterét, amely nem csak a diktatúra, hanem Spanyolország ellen született meg. A 60-as években még kevés erőszakos megmozdulása volt a szervezetnek, így inkább ideológiára, szervezetekre és propagandára (lapja: Zutik) helyezte a hangsúlyt. A III. közgyűléstől jellemző az ETA szocialista forradalom felé fordulása, melyben kulcsfontosságú volt a Vasconia című könyv. Federico Krutwig nyelvész könyve, melyben a szerző Baszkföldet Spanyolország gyarmataként fogta fel, és indítványozta egy gerillák által végrehajtott háború megvívását. Az igazi nagy ugrást az ETA számára az 1968-as év hozta el, amikor sor került az első gyilkosságokra. Június 7-én Guipúzcoa tartományban, Javier Etxebarrieta megölte José Pardines rendőrt, azonban pár órával később a Guardia Civil kezére került, akik lelőtték. Ezzel rögtön az ETA mártírjává vált, összeforrasztva a nacionalista közösséget a diktatúra elleni ellenállásban. Hogy megbosszulja Etxebarrieta halálát, az ETA augusztus 2-án megölte Melitón Manzanas-t, a Guipúzcoa-i Társadalom-Politikai Brigád vezetőjét. Franco kormánya rendkívüli állapotot hirdetett Vizcaya-ban és Guipúzcoa-ban. Üldözte az ETA tagjait és szimpatizánsait, sokakat elfogtak és bebörtönöztek. 31 A Manzanas elleni merényletért a kormány a burgosi perben ( Proceso de Burgos ) példás büntetést akart az ETA-ra mérni, azonban ennek ellenkezője történt. Az ellenzék korábban nem jellemző mértékben rendítette meg a rendszer alapjait, szolidaritást mutatva a tizenöt vádlottal. Ebben nagy szerepe volt a védőügyvédeknek is. Kérdéseikkel védenceiknek lehetőséget adtak politikai nézeteik kifejtésére, melyek a sajtónak köszönhetően széleskörűen elterjedtek. A tárgyalással egy időben mind külföldön, mind belföldön tiltakozás hullám söpört végig a rendszer ellen. Végül Franco is belátta, hogy a legjobb megoldás kegyelmet adni, amely a rezsim nagylelkűségét kívánta mutatni, azonban a gyengeségének és az újabb nemzetközi elutasításnak a jele volt. 32 A burgosi per határkő volt az ETA történetében. Sok fiatal és sok pap is csatlakozott soraiba, hogy harcoljanak Baszkföld szekularizációjáért, aminek érdekében legitimnek ítélték meg a halált és a gyilkolást. 31 Granja Sainz p. 32 García de Cortázar González Vesga p. 12

14 1970-től az ETA-n belül szakadás ment végbe. Végül a nacionalistább és harciasabb ág diadalmaskodott, melyhez hozzájárult a PNV ifjúsági szervezetének, az EGI Batasuna-nak 1972-es bekebelezése, az emberrablások és a merényletek növekvő súlyossága. Történelmi fontossággal bírt Carrero Blanco, a Franco kormány elnökének megölése december 20- án. Vannak történészek, akik az átmeneti időszak kezdetét ehhez a dátumhoz kötik. A következő évben, 1974-ben Madridban hajtotta végre az ETA az első olyan merényletét, amelyben a civilek is életüket vesztették. Ez újabb szakadáshoz vezetett és két csoportra osztotta a szervezetet: ETA Militar és ETA Político-Militar. Előbbi a fegyveres harc, míg utóbbi a politikai akciók és a tömegakciók összehangolásának híve volt ben Euskadi továbbra is politikai és társadalmi gondokkal küzdött az ETA akciói miatt, az általános sztrájkok és a rendkívüli állapot miatt. A tetőpontot az tiltakozáshullám hozta el, amely szeptember 27-én a FRAP három tagjának és az ETA két tagjának kivégzése provokálta ki, éppen két hónappal Franco halála előtt. 34 Közben a külföldön maradt baszk nacionalisták is rendezték soraikat, bár Aguirre halála után komoly befolyásra már nem tettek szert ban Jesús María Leizola-t választották meg a baszk kormány vezetőjévé, de személyisége és politikai befolyása messze elmaradt elődjétől. Az emigráns baszk kormányt ugyan fenntartotta a következő majd két évtizedben, de ő maga is belátta eredménytelenségét. A PNV-nek érdekében állt, hogy létezzen az emigráns kormány, és ellenezte minden új Franco ellenes erő, így az ETA csatlakozását is. Az ETA és a PNV kezdeti kapcsolata szívélyesnek mondható, de hamar zavarossá vált az ETA marxista elsodródása miatt és a gyakori támadásai miatt a PNV-vel szemben. Krutwig is támadta Leizaola-t könyvében. E miatt a két szervezet között szakadék jött létre, majd 1967-től kezdve köszönhetően a rezsim elnyomásának erősödése, valamint Javier Etxebarrieta halálának és a burgosi pernek csökkenni kezdett, a PNV is szolidaritást mutatott. Az ETA erőszakos tetteit a nacionalista párt a Franco diktatúra elnyomása elleni fegyveres válasznak tekintette, bár nem osztotta az ETA stratégiáját. A PNV-nek gondot jelentett az ETA nagy befolyása a baszk fiatalságra, amit az EGI Batasuna 1972-es bekebelezése is mutatott. A másik komoly probléma a fejlődő szoros kapcsolat volt az ETA és a kommunizmus között, míg a PNV a Hidegháború alatt végig antikommunista maradt. 33 García de Cortazár González Vesga p. 34 Granja Sainz p. 13

15 A diktatúra utolsó éveiben és az átmeneti időszakban a PNV-n belül is mutatkozott hajlam az erőszak alkalmazására Euskadi függetlenségének kiharcolásához, azonban a párt irányítása nem fogadta el ezt a stratégiát, és inkább preferálta a baszkok közreműködését a PSOE-val és a köztársaságiakkal. A diktatúra második felében, a PNV politikája mérsékelt és pragmatikus volt. Az 1970-es évek elejére időszerűvé vált, hogy a párt szembenézzen az újítás kérdésével. Ideológiai megújulásra nem került sor, de számos szervezeti újítást hajtottak végre 1970-tól, amikor a párt fő súlya áttevődött az emigrációból Euskadiba, és a vezetésbe bekerült a fiatalabb generáció. Az azonban megfigyelhető, hogy Vizcaya-t leszámítva nem volt erős, Álava-ban és Navarra-ban szinte alig létezett. 35 Az autonómia már nem elég Franco 1975-ben bekövetkezett halálát követően a PNV újra aktivizálta magát, és az 1977-es választások után tárgyalásokba kezdett Suárez elnökkel. A párt demokratikus pártként definiálta magát, melynek célja az autonóm baszk tartomány létrehozása. Ezzel azonban nem értett egyet minden politikai erő, legfőképp a baloldali Euskadiko Ezkerra (EE) és a Herri Batasuna (HB), mely pártok az ETA Político-Militar és az ETA Militar politikai szervei. Miközben megkezdődött az új alkotmány kidolgozása, és az egyezkedések az autonóm területek jogairól, az ETA legvéresebb akcióit hajtotta végre: között 239 embert öltek meg, majdnem háromszor többet, mint az előző rezsim alatt. Ez jól mutatja, hogy nem csak a diktatúra ellen lépett fel, hanem Spanyolország ellen is, amelyben 1978-ban elfogadták a demokratikus alkotmányt, és elkezdődött az autonóm közösségek kialakítása. A PNV tartózkodott az alkotmány elfogadásakor, annak ellenére, hogy ez volt az első, amelyik elismerte a történelmi baszk jogokat, és hatályon kívül helyezte a privilégiumok eltörléséről határozó törvényt. Végül az 1977-es választások után megkezdődött az Estatuto kidolgozása, melyről a népszavazást 1979-ben tartották meg, ahol a részvételi arány igen alacsony, kevesebb, mint 50%-os volt, ami jó érvként szolgált az autonómiát elutasító, függetlenségért fellépő nacionalistáknak. 36 Navarra nem vett részt a népszavazásban, nem is vették bele a baszk autonómiába, mert itt a nacionalizmus kisebbségben volt. Az 1979-es alaptörvény jóval felülmúlta az 1936-ost, és néhány részében az 1979-es katalánt is. Az Estatuto de Guernica első cikkelyében elismerik a baszk közösséget 35 Granja Sainz p. 36 García de Cortazár Azcona Pastor p. 14

16 nemzetként, Baszkföldet pedig autonóm közösségként a spanyol államon belül, mely széles körű autonómiát ad. 37 Euskadiban mind a törvényszéki, mind a tartományi és a helyhatósági választások 1979-ben a nacionalizmus előlépését mutatták, a maga mérsékelt (PNV) és radikális (EE, HB) verziójában. A PNV a 80-as évek első felében óriási fölénnyel uralta a politikai életet a Baszk Autonóm Tartományban (Comunidad Autonoma Vasca, CAV). Ettől függetlenül az ETA folytatta terrorista akcióit. Suárez elnöknek többször a szemére is vetették, hogy nem használta ki az Estatuto tárgyalásakor az alkalmat arra, hogy a baszk autonómia feltételévé tegye az erőszakos cselekmények lezárását. 38 Az Estatuto elfogadása után, a PNV megkezdte az autonómia megvalósítását a gyakorlatban is, olyannyira, hogy az autonóm tartományt saját képére formálta. Azonban 1981-től a párton belül nézeteltérések alakultak ki az autonóm közösség irányítása miatt, ami újabb párton belüli szakadást eredményezett 1984-ben. A meglévő ellentéteket személyes szembenállások is súlyosbították, és végül Garaikoetxa aki 1980 óta irányította a baszk kormányt követőivel együtt elhagyta a PNV-t, és új pártot alapított Eusko Alkartasuna (EA) néven. A párt szociáldemokratának titulálta magát, és Baszkföld önigazgatása és függetlensége mellett foglalt állást, de ennek kivívását békés módon képzelte el. Az EA létrejöttével megszűnt a PNV hegemóniája, aki ettől kezdve a kormányzás érdekében a szocialistákkal (Partido Socialista de Euskadi, PSE) való koalícióra kényszerült, és 1986-tól ez vált a baszk politikai irányítás fő jellemzőjévé. 39 Az ezt követő időszakban a baszk kormánynak is szembe kellett néznie a legsúlyosabb problémával, az ETA terrorizmusával. Az ETA melynek egyik ágát, a Político-Militar-t 1982-ben feloszlatták tovább folytatta terrorista akcióit a spanyol demokrácia és a baszk autonómia ellen, évente átlagosan gyilkosságot elkövetve az 1980-as évtizedben. A demokratikus pártok két megegyezést írtak alá az évtized végén a terrorista kihívásra adott válaszként. Egyiket, a Pacto de Ajuria Enea-t 1988-ban hozták létre alá a baszk parlament erői, egyetlen egy kivétellel, ami a Herri Batasuna volt, mely párt továbbra is elismerte az ETA cselekedeteit. Az egyezmény megtagadta az erőszak legitimitását, és hangsúlyozta az Estatuto érvényességét. Azonban tíz éves fennállása alatt nem érte el célját, nem sikerült az ETA terrorizmusának véget vetni. 40 A 37 García de Cortazár Azcona Pastor p. 38 García de Cortazár González Vesga p. 39 Granja Sainz p. 40 Granja Sainz p. 15

17 szervezet folytatta merényleteit, habár komoly érvágást jelentett számára vezetőinek 1992-es letartóztatása, mely a francia és a spanyol hatóságok közreműködésének sikere volt. 41 Az 1990-es évek elején a baszk nacionalista mozgalmon belül változás ment végbe, amely elkezdte leértékelni az Estatuto de Guernicát, és a baszk nép önrendelkezéséért szállt síkra. Politikai téren az országos pártok megerősödése figyelhető meg, amely picit visszavetette a PNV népszerűségét, a kormányzás azonban továbbra is a PNV-PSE koalíció kezében volt től a nacionalista párt gyengesége és az ETA betokosodása a PNV-t politikai váltásra késztette. Az erőszak megszüntetésének egyetlen lehetőségét az önrendelkezés megvalósulásában látta, és ezzel a baloldal felé közeledett. Ez a PNV és a HB közötti közeledéssel járt együtt, mely 1997-ben már látható volt. Ebben az évben az ETA elrabolta, és meggyilkolta Miguel Ángel Blancot, a PP (Partido Popular) képviselőjét. A PNV viselkedése az üggyel kapcsolatban nem volt egyértelmű, mivel félt a PSE és a PP előretörésétől, és szüksége volt a szélsőséges baloldal támogatására, nem ítélte el egyértelműen az esetet nyarán a nacionalista párt titkos megegyezésre jutott az ETA-val, és aláírta a Pacto de Estella-t a HB-vel, amely a párt fennállása óta a legnagyobb politikai fordulatot eredményezte. A megegyezés lényege, hogy egységes frontra állítsa a baszk nacionalista mozgalmat, hogy kiharcolhassák az önrendelkezést, és elérjék Euskal Hierra (Euskadi, Navarra és francia País Vasco) függetlenségét, ebbe beleértve a francia területeket is. Közben az ETA 1998 szeptemberében fegyverszünetet hirdetett, melynek 14 hónapja elegendő volt arra, hogy rendezze sorait és felfegyverkezzen ben új vezető került a nacionalista párt élére Juan José Ibarretxe személyében. Ő ismét aláírt egy megállapodást a HB-vel, ami azonban alig tartott egy évig, köszönhetően annak, hogy az ETA újra hallatott magáról, amely 2000-ben 23 áldozattal járt ban a Legfelsőbb Bíróság döntött a Herri Batasuna és másik két párt betiltásáról. Ez a PNV-nek erősödést hozott, mert a HB szavazói a választásokon inkább rájuk, mint a PSOE-ra vagy a PP-re szavaztak. A PNV politikája a radikalizálódástól kezdve sosem volt egyenes. Mivel nyíltan nem állhatott ki a szélsőséges baloldal mellett, látszólag konzervatív pártként működött, azonban kormányzása alatt mindig tett engedményeket annak érdekében, hogy a szélsőséges baszk nacionalisták ne pártoljanak el tőle. 41 García de Cortazár González Vesga p. 42 Granja Sainz p. 16

18 Ezt a politikát látva, a PSE és a PP közeledni kezdtek egymás felé 43, amely azt eredményezte, hogy a 2009-es választások után a nacionalista párt a demokrácia történetében először ellenzékbe szorult. 44 Ez talán arra kényszeríti majd, hogy végre nyíltan is kiálljon egy meghatározott irányvonal mellett óta az ETA is folytatta merényleteit, bár a rendőri fellépésnek köszönhetően számos vezetőt és tagot fogtak el az elmúlt években. A kormányok próbálkoztak tárgyalásokkal is a szervezet leszerelés érdekében, de ezek nem értek el sikert. Az 1990-es években felmerült, hogy a terroristákat valamilyen módon megpróbálják integrálni a társadalomban a börtönbüntetés letöltése után, de egy elrettentő merénylet a többséget elriasztotta ettől. Így végül a kormány úgy próbálta meg elejét venni a csoportok újraalakulásának, hogy az ETA tagokat az ország különböző börtöneiben szórta szét. 45 Az utóbbi években precedens értékkel bírt a 2008 végén elkövetett merénylet egy baszk vállalkozó ellen, aki az ETA történetének első nacionalista áldozata volt júliusa óta azonban nem történt terrorista akció, a közelmúltban pedig, szeptember 5-én egy videóban fegyverszünetet hirdettek. Ezt azonban mind a spanyol kormány, mind a nemzetközi sajtó kétkedve fogadta 47, mivel az eddigi fegyverszüneteket mindig maga az ETA törte meg, miután a fegyverszünet alatt erőt gyűjtött és felfegyverkezett. 43 Ez az országos politikától teljesen eltérő stratégia, ahol a PSEO és a PP állandó rivalizálása és szembenállása jellemző. 44 Granja Sainz p. 45 García de Cortazár Gonzáles Vesga p /Tes

19 Bibliográfia [Barrio Alonso 2004.]: Ángeles Barrio Alonso: La modernización de España ( ). Política y sociedad. Madrid [García de Cortazár Azcona Pastor 2005.]: Fernando García de Cortazár José Manuel Azcona Pastor: El Nacionalismo Vasco. Madrid [García de Cortazár González Vega 2005.]: Fernando García de Cortazár - González Vega: Spanyolország története. Budapest. Osiris Kiadó [Granja Sainz 1988.]: José Luis de la Granja Sainz: El Estatuto vasco del Sus antecedentes en la República. Su aplicación en la Guerra Civil. Oñati [Granja Sainz 2009.]: José Luis de la Granja Sainz: El nacionalismo vasco. Claves de su historia. Biblioteca Básica de la Historia. Madrid Gran Enciclopedia de España 16. Zaragoza elpepunac_9/Tes 18

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban

Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban A mai Spanyolország alkotmányát a kisebbségekkel kapcsolatos pozitív jogalkotás egyik mintájaként szokták emlegetni. A katalánok, a baszkok, a gallegók

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

KÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről

KÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről KÖNYVEKRŐL SZABÓ TIBOR A spanyol konszenzusos átmenetről Mind a hazai, mind a külföldi trahzitológiai szakirodalomban kiemelkedő helyet kap két európai régió. Egyrészt a kelet-közép-eurőpai térség, aholl989

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

A Fidesz-modell karaktere

A Fidesz-modell karaktere Nagy Attila Tibor A Fidesz-modell karaktere A második Orbán-kormány az első másfél év alatt olyan új rendszer létrehozásába fogott, amelyik egyértelmű szakítás az 1989-90-es alkotmányos átmenet nem egy

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont) KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Katalónia függetlensége: álom vagy valóság?

Katalónia függetlensége: álom vagy valóság? TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0021 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Katalónia függetlensége: álom vagy valóság? Készítette: Bacsárdi József

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség Jovánovics Eszter Pap András László kollektív bûnösség a 21. század magyarországán: magyarellenesség vádja cigányokkal szemben két emblematikus perben* * Ez a cikk a Társaság a Szabadságjogokért blogján

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001. 9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós,

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben