Csoportos döntések. Készítette: Dr. Szűts István Budapest
|
|
- Frigyes Tamás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csoportos döntések Készítette: Dr. Szűts István Budapest
2 Csoport anatómia 1. a csoport körvonala 2. a csoportviselkedés főbb elméletei 3. a csoportnormák és az azonosulás 4. a csoportszerkezet 5. a csoporton belüli kommunikáció 6. a hatékony csoportok jellemzői
3 A hatékony csoport jellemzői A csoporthatékonyság két alapeleme: 1. azoknak a szervezeti céloknak az eléréséből, amelyek létrehozták a csoportot, és 2. a csoportban lévők szükségleteinek kielégítéséből.
4 A csoportok jellemzői: 1. A csoportfolyamatok lehetővé teszik, hogy szisztematikusan haladjanak végig a döntési folyamat egyes lépésein, valamint a tagok a vizsgált probléma jellegéhez illeszkedő, megfelelő tudással rendelkeznek. 2. A csoport képzett a döntéshozatali stratégiákban és erőfeszítései megfelelően motiváltak. 3. A csoportnak stabil státusz-rendszere van, amely minden tag előtt ismert. 4. A csoport elég nagy ahhoz, hogy végrehajtsa a feladatát, de nem túl nagy ahhoz, hogy a nagysága eltérítse a szervezeti céloktól. 5. A csoport összetartó, az együttműködő interakciókat a tagok között az általában hasonló személyiségjegyeknek lehet tulajdonítani. 6. A csoport elviselhető, de nem szélsőséges stressz alatt működik
5 McGregor szerint további jellemzők: 1. A csoporton belüli atmoszféra informális, kényelmes és nyugodt. 2. Sok megbeszélés van, ezekben szinte mindenki részt vesz, de a megbeszélés nem kalandozik el a feladattól. 3. A célokat mindenki megérti és elfogadja. 4. A tagok meghallgatják egymást, minden ötletet kifejtenek. Senki nem tart attól, hogy butának fogják tekinteni, még ha szélsőséges ötlettel áll is elő. 5. Vannak nézeteltérések, de az ellenvéleményen lévőket nem torkollják le. Megvizsgálják az ellenkezés okait, és inkább arra törekednek, hogy feloldják azokat, hogy a helyzet ne mérgesedjen el.
6 7. A legtöbb döntést megegyezéses formában hozzák meg, s így általában hajlandóság mutatkozik a döntés elfogadására. A csoport nem bízik a formális szavazásban, pl. az egyszerű többségben, nem hiszi, hogy az lenne az alapja a legjobb cselekvésnek. 8. A kritika gyakori és nyílt, de nem kényelmetlen és inkább a személyes törődést jelzi. 9. A tagok úgy érzik, hogy szabadon kifejthetik az érzéseiket és gondolataikat, nem csupán a meghozandó döntéssel kapcsolatban, hanem a csoport működéséről is. 10. A kötelezettségek világosak és elfogadják őket. 11. A csoportvezető nem domináns, és nincs hatalmi harc sem, miközben a csoport a feladatát teljesíti. 12. A csoport büszke a saját működésére.
7 A csoportos döntéshozatal perspektívái Elvi lehetőségek: 1. A csoport egy kollektív képződmény, amely független tagjai tulajdonságaitól. 2. A csoport egyének együttese, és a csoportjellemzők az egyéni csoporttagok tulajdonságainak függvényei. 3. A csoport egy kollektív képződmény, amely az egyének együtteséből áll össze, és a csoportviselkedést a csoporttulajdonságok és a tagok tulajdonságai alapján kell megérteni.
8 A csoportos döntéshozatal előnyei 1. Nagyobb tömegű ismeret és információ. 2. Többféle problémaközelítés. 3. A döntéshozatali folyamatban való részvétel növeli a végső döntés elfogadásának esélyeit. 4. A döntés jobb megértése.
9 A kollektív választás hátrányai 1. A csoportnyomás 2. A megoldások elfogadása 3. Az egyéni dominancia 4. A győztes döntés
10 A hatékony kommunikáció: öt vagy héttagú csoportok 1. A páratlan számú tagságból adódóan nem lehet holtpontra jutni (pl. szavazásnál) 2. A csoport többségre és kisebbségre válhat szét és a kisebbségi pozíció nem izolálja az egyedülálló tagot. 3. A csoport elég nagy ahhoz, hogy a csoporton belüli szerepeket át lehessen adni és ki lehessen adni és ki lehessen lépni a zavaró pozíciókból. Ezzel el lehet kerülni a kiscsoportok tipikus problémáját. 4. A csoport elég kicsi ahhoz, hogy a visszahúzódóbb tagok is aktív szerepet játszhassanak a vitában.
11 A csoportos viselkedés dimenziói: 1. A csoport struktúrája 2. Csoportszerepek 3. Csoportfolyamatok 4. A csoport stílusa 5. Csoportnormák
12 Dimenziók A csoport struktúrája Csoportszerepek Csoportfolyamatok A csoport stílusa Csoportnormák Döntéshozatali stratégiák I. stratégia II. stratégia III. stratégia Rutin jellegű döntéshozatal Szakértők koordinátorral (vezetővel) Független erőfeszítés a szakértők szakértelme A célok meghatározása; interakció a koordinátorok és a szakértők között Erős stressz a magas minőségi és mennyiségi követelmények és az időkorlát miatt Professzionalizmus Kreatív döntéshozatal Heterogén, kompetens személyek, vezető, aki kiszolgálja a kreatív folyamatokat Minden ötletet a csoport elé visznek megvitatás céljából Teljes részvételen alapuló problémamegoldó folyamat; spontán kommunikáció, kötelezettségek figyelembe vett ítéletek Nyugodt, stresszmentes környezet, "én"- támogató; a szankciók hiánya Nyíltság a kommunikációban; konszenzus; az eredetiség támogatása; nem hivatali stílus Tárgyaláson alapuló döntéshozatal A választók arányos képviselete Az egyén küldöttnek tekinti magát Szabályozott kommunikáció, formalizált folyamatok; szavazási eljárások Őszinteség és nyíltság. Az előírt folyamatok elfogadása; egyénieskedés elkerülése A megegyezés elérésének vágya; a konfliktusok építő jellege; az ellentmondás szabadsága; a kompromisszum elfogadása
13 Konfliktusok a csoportos döntéshozatal során 1. Versengés a nehezen megszerezhető jutalomért vagy örömért 2. Különbség a célokban vagy célkitűzésekben 3. Küzdelem a dominanciáért vagy autonómiáért.
14 Lényegi konfliktus Érintőleges konfliktus
15 Bower felismeréseit a konfliktusnak a csoportfolyamatokra gyakorolt hatásairól a következőkben lehet összegezni:
16 1. A csoport alternatíva keresésének minősége növekszik a csoportkonfliktussal együtt. 2. Az alternatívák összemérésének és értékelésének minősége szintén nő a csoportkonfliktussal. 3. A megegyezés elérésének esélye viszont csökken a konfliktus jelentkezésekor. 4. A csoportteljesítmény minősége konfliktus esetén egy bizonyos határig növekszik, de aztán nagyon élesen zuhanni kezd e pont elérése után.
17 A csoportos döntéshozatal jellege
18 A döntéshozatali csoportok osztályozása 1. Interaktív csoport 2. Nominális csoport 3. A Delphi módszer
19 A csoportos döntéshozatal jellemzői (a minőség, az elfogadhatóság és az eredetiség) 1. Hatékonyság, vagy az outputnak az inputhoz viszonyított aránya 2. A bukás következményei 3. A megvalósítás egyszerűsége 4. Az az időtáv, amelyben a döntés hatékony 5. Annak a valószínűsége, hogy a döntés hozzájárul az alapcélok eléréséhez
20 A csoportos döntéshozatali helyzethez kapcsolódó jellemzők 1. A szakértelem elérhetősége 2. A döntés jelentősége (kisugárzó hatása) 3. A csoporton belüli konfliktus.
21 A csoporttagság A döntéshozatali csoportok elvi jellemzői
22 A csoporttagság A döntéshozatali csoportok elvi jellemzői Jellemző változók Interaktív csoport Névleges csoport Delphi csoport 1. Csoportos döntési kritérium a. minőség közepestől magasig közepes alacsony-közepes b. elfogadás közepestől magasig közepes alacsonytól közepesig c. eredetiség alacsonytól közepesig közepes közepestől magasig 2. A csoport helyzet jellemzői a. szakértelem elérhetősége alacsonytól közepesig közepes közepestől magasig b. döntés kisugárzása közepestől szélesig közepes szűktől közepesig c. csoporton belüli konfliktus közepestől magasig alacsonytól közepesig alacsony 3. Csoporttagság a. szakértők esetenként gyakran általában c. munkatársak általában gyakran esetenként
23 A csoportos és az egyéni döntéshozatal
24 Az egyének választásaira ható tényezők 1. A személyiségjegyei 2. A megismerési folyamataik alapján létrejött elképzeléseik, benyomásaik 3. Az egyéni képességük a bizonytalanság különböző mértékének elfogadására 4. Tudatalattijuk hatása. 5. A csoportos döntéshozatal gyakran jobb, mint az egyéniek átlaga, és ritkán jobb, mint a legjobb egyéni választás. Valójában a csoport jobb teljesítménye lehet az egyik kiemelkedő döntéshozó erőfeszítéseinek eredménye is. 6. A csoporthatékonyság mértékegységének azt az összóraszámot kell megadni, amelyet az egyes tagok a döntéshozatallal töltöttek, összevetve egy egyén hasonló adatával. 7. A csoportos döntést előnyben lehet részesíteni az egyénivel szemben, még ha a hatékonyságbeli előnyét nem is lehet demonstrálni. Ez pl. akkor lehet igaz, ha a döntés elfogadtatása fontos és ha a szervezeti morál lényeges hatótényező.
25 A döntéshozatal integrált folyamata szempontjából az alábbi megfontolások tűnnek lényegesnek a csoportos és egyéni választás elemzésekor: A célok felállításakor a csoport előnyösebb lehet az egyéneknél, pusztán amiatt, hogy több tudás érhető el a tagság összetettsége folytán. Az alternatívák feltárásakor sok egyéni erőfeszítés szükséges akár a csoporttagok, akár a munkát segítő stáb részéről, hogy biztosítsák a széleskörű kutatást a különféle alkalmazott területeken. Az elsősorban egyéni erőfeszítésekkel feltárt alternatívák összevetésekor és értékelésekor a csoport kollektív ítélete, a szélesebb kritikai nézőpont tűnik jobbnak.
26 4. A csoportos döntéshozatalnál a választás pillanata összekapcsolja azokat, akik keresik a kockázatot, és azokat, akik szeretnék azt elkerülni. Az aktuális választás ezért lehet kockázatosabb, vagy kevésbé kockázatos, mint egy olyan, amelyet egy egyén hoz meg, attól függően, hogy az egyének mennyire fogadják el a bizonytalanságot. Bármely esetnél a csoportos döntést nagyobb valószínűséggel fogadják el eredményként, ha részt vettek a meghozatalában azok, akiket a következményei érinteni fognak. 5. Mind a csoportos, mind az egyéni döntéseket azoknak a vezetőknek kell megvalósítaniuk, akik személyes felelősséggel tartoznak cselekedeteikért. Jól véssük eszünkbe, hogy nem célszerű a csoportot felelősnek tartani a választásért. A felelősség az egyéni vezetőkre hárul. 6. A folyamatok követését és ellenőrzését is a vezető végzi a végrehajtáskor. Természetesen a döntéshozói csoport figyelemmel kísérheti és kell is, hogy kísérje ezeket a folyamatokat. A közvetlen felelősség még inkább biztosítani fogja az eredményt és azt, hogy az eredeti cél számonkérhető legyen.
27 Döntéselméleti rendező modellek
28 Normatív rendező modell Strukturális jellegű Statikus Összetevők tartalmi vonatkozásai
29 Leíró rendező modell Döntési folyamatot emeli ki Értékelés szerepe Az értékelés fontossága
30 Leíró rendező modell A fázis Probléma felismerés B és C fázis Cselekvési változatok feltárása vagy megtervezése, a megvalósítható cselekvési változatok felsorolása D fázis A későbbi cselekvés lehetőségeinek és eredményeinek kutatása E és F fázis Hasznosságbecslés és kvantifikálás, a változatok átfogó értékelése G, H és I fázis A bevezetés, a helyesbítés, és a tapasztalatok
31 A fázis A személy szabadségfoka Problémaválasztás -> nagy szabadságfok esetén mit tart fontosnak B és C fázis Több cselekvési változat Jelenlegi észlelt állapot -> kívánatos állapot Eszköz-cél elemzés eszköznek is van értéke Célállapot elképzelés hiányában célok feltárása célhierarchia Konfliktálódó célok Konkrét célok homályos célok
32 D fázis Feltárt cselekvési változatok tova gyűrűző hatásai Mi történik akkor, ha Reális változat nagyobb időtávlatban vizsgálandó E és F fázis Valószínűségérték megállapítása Valószínűség és hasznosság megállapítása Többszempontos értékelés hasznosság Együttes hasznosság
33 Döntéselméleti irányzatok
34 FOKOZATOS HOZADÉK MODELLJE (Szabályozott anarchia modellje) Klasszikus modell ellentéte A cselekvési változatokat nem lehet összehasonlítani Múltbeli hasonló cselekvési változatokhoz hasonlítjuk Kis különbség (változások kis lépésekben) -> kockázat minimalizálása Több hatalmi centrum -> különböző nézetek Problémák felismerése Pl. felüljáró építése Zaj problémát lakóbizottság veti fel Különböző érdekcsoportok egyének - csoportok Egyén - homogén értékrend Csoport - heterogén értékrend Konfliktus, érdekellentét megoldása Nagyjelentőségű modell Célok- eszközök szétválaszthatatlanul összefonódnak
35 Az optimális és kielégítő döntések elmélete
36 Optimális döntés elmélete Előfeltevések: A döntéshozó számára 1. Ismert az összes cselekvési változat 2. Cselekvési változat -> eredmény ismert 3. Eredmények preferencia sorrendje -> optimális Teljes információ, egy cél vagy célok egymásra épülő rangsorolása -> eredmények Objektív racionális feltételei ritkán teljesülnek Korlátozott racionalitás Komplex problémák <-> emberi eleme korlátozott kapacitása
37 Kielégítő döntések elmélete Korlátozott racionalitás + több cél -> kielégítő döntés keresése Tanulási folyamat egy idő után zárja a vizsgálódást a döntéshozó függetlenül attól, hogy esetleg létezik jobb cselekvési változat. Elmélet optimalizálás Gyakorlat kielégítő megoldások
VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI. Problémamegoldás, Döntéshozatal
MENEDZSMENT ALAPJAI Problémamegoldás, Döntéshozatal PROBLÉMAMEGOLDÁS, DÖNTÉSHOZATAL 1. A problémamegoldás folyamata, módszerei 2. A vezetői döntések típusai 3. Döntéshozatali folyamat 4. Vezetői döntéshozótípusok
RészletesebbenA SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA? A döntéshozatali tudatosság hiányosságai és lehetőségei a projekt menedzsmentben Török L. Gábor PhD Sikeres és sikertelen projektek arányai PMI nemzetközi felmérés
RészletesebbenFogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenManager-leader mix TARTSAY REGŐ. vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival
anager-leader mix TARTSAY REGŐ vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival Tervezés-célmeghatározás Feladatorientáció az elvégzendő feladatra koncentrál Tervezés során a múlt eredményeiből,
RészletesebbenVEZETŐI DÖNTÉSHOZATAL
Szerző egyetemi docens 2004. TARTALOM 1. A DÖNTÉSELMÉLET KAPCSOLÓDÁSA MÁS TUDOMÁNYOKHOZ...3 2. DÖNTÉSHOZATAL...5 2.1. A DÖNTÉSHOZATAL FOLYAMATA... 5 2.2. A DÖNTÉSHOZATAL SZINTJEI... 6 2.3. A DÖNTÉSHOZATAL
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata
ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez
RészletesebbenA stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.
A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan
Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
Részletesebben5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenEmber-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.
Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel
RészletesebbenCsoportok a szervezetben. Az egyén és a csoport. Szervezet és csoport. Az egyén és a csoport. Csoport a szervezeti és vezetési irányzatok tükrében
Csoportok a szervezetben Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék Def.: két vagy több olyan egymástól kölcsönös függésben és interakcióban álló egyént tekintünk, akik valamilyen cél érdekében közösen
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenDöntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba
I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
Részletesebben1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL.
1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL www.urbact.hu www.urbact.eu Mitől közösségi tervezés? Az érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában Lehetőségük van elmondani szükségleteiket, vágyaikat
RészletesebbenSzemélyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenEDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS
EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
RészletesebbenDöntéselméleti modellek
Döntéselméleti modellek gyakorlat Berta Árpád Követelmények A félév során 40 pont szerezhető 0-19 pont : elégtelen (1) 20-24 pont : elégséges (2) 25-29 pont : közepes (3) 30-34 pont : jó (4) 35-40 pont
RészletesebbenA KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM
A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenA PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)
A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő
RészletesebbenMotiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
RészletesebbenELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató
fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenDöntéselmélet SZIKORA PÉTER ŐSZ
Döntéselmélet SZIKORA PÉTER 2016-2017 ŐSZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/doe 2 Követelmények Gazdálkodás
RészletesebbenAUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON
AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól
RészletesebbenSZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás
RészletesebbenA NESsT küldetése és tevékenységei
A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam
RészletesebbenDöntéselmélet II. ELŐADÁS DÖNTÉSI FOLYAMAT
Döntéselmélet II. ELŐADÁS DÖNTÉSI FOLYAMAT döntés döntéselőkészítés D ö n t é s i f o l y a m a t döntés és megvalósítás döntéselőkészítés Döntési folyamat A probléma felismerése, azonosítása, megfogalmazása
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenAz ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
RészletesebbenPályázatírás könytárosoknak
Pályázatírás könytárosoknak Könyvtár finanszírozás Fenntartó Saját bevételek Szponzorálás Adományok pályázatok Készen van-e a könyvtár a pályázatra? Ismeri-e a használók igényeit? Vannak-e céljai és elképzelései?
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenCsernus Edit. Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor. Engedélyszám: K000122
Csernus Edit Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor Engedélyszám: K000122 Szakmai küldetésem Hihetetlen módon felgyorsult világban élünk, ahol a folyamatos helytállás sorra hozza magával a
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenPáros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata. Bozóki Sándor
Páros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata Bozóki Sándor MTA SZTAKI Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Corvinus Egyetem Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék
RészletesebbenCsoportok vizsgálata a szervezetekben
Csoportok vizsgálata a szervezetekben A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető A fejezet célja, hogy megértesse, egy szervezeten belül miért és milyen szempontból van
Részletesebben1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:
1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenAZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA
AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 1. Előadás Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: 2+0 Kredit:
RészletesebbenVINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,
VINÇOTTE HUNGARY ISO 31000 2015 Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor, peter.lajos@vincotte.hu Safety, quality & environmental services Ha valamit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni,
RészletesebbenSikeres részvétel a HORIZON 2020 és egyéb európai pályázatok konzorciumaiban. dr. Sebők András cégvezető Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
Sikeres részvétel a HORIZON 2020 és egyéb európai pályázatok konzorciumaiban dr. Sebők András cégvezető Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az EU HORIZON 2020 kutatási projektek alapelvei Összetett
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKeresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció
SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
RészletesebbenÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében
ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenTörténet John Little (1970) (Management Science cikk)
Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A
RészletesebbenTárgyalás-technikai alapok
BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1 Tárgyalás-technikai alapok Bevezetés: vitatípusok, tárgyalási dimenziók, tartalom-folyamat-kapcsolat, belépési pont és sikerkritérium Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu
RészletesebbenHumánerőforrás menedzsment, személyzetfejlesztés
Humánerőforrás menedzsment, személyzetfejlesztés Mindenkire szükség van! Hunánerőforrás fejlesztés 1 A személyzetfejleszt lyzetfejlesztés megközel zelítése Hunánerőforrás fejlesztés 2 A csoport hatékonyságának
RészletesebbenAlcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenMit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017.
Mit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017. Vizuális feldolgozórendszerek feladatai Mesterséges intelligencia és idegtudomány Mesterséges intelligencia és idegtudomány Párhuzamos problémák
RészletesebbenKonfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben
Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee
RészletesebbenA HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre
A HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre Ssz. Dátum Címe Témakör Elnökségi ülés- Helyi Fejlesztési 1. 2015.11.04 2. 2015.11.06 Fejlesztési Stratégia tervezése 3. 2015.11.16 Tervezési
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenTényalapú változtatási döntések a HR-ben. Dr. Gyökér Irén
Tényalapú változtatási döntések a HR-ben Dr. Gyökér Irén 2 Vázlat 1. A tény/bizonyíték alapú HR beruházási döntések jelentősége 2. A tényalapú változtatások öt alapelve Logikára épülő analitika Szegmentáció
Részletesebben1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra)
Felnőttképzés Képzéseink jelentős része a fejlesztéspolitikai témákhoz kapcsolódik: érintik az egyedi projekt szintet, ugyanúgy, ahogy a programozás ciklusát is. Ügyfeleink számára előzetes igényfelmérés
RészletesebbenBME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék QA
Dr. Topár József c. egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék QA 312 topar@mvt.bme.hu 1 Miről lesz ma szó? TQM alapelvei teljes elkötelezettség Vezető - menedzser Vezetői feladatok
RészletesebbenEgyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés
Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés A konfliktusok forrása a Családi Vállalkozásokban - illetve a nézeteltérések kezelése oly módon, hogy az eredmény mind az üzlet, mind a család javát szolgálja Chris
RészletesebbenA vállalkozói és kezdeményezőkészség kompetencia fogalmi hivatkozási keretrendszere
1 Az Európai Bizottság EntreComp projektjének munkaanyaga. A munkaanyag véglegesítését 2016 májusára, a keretrendszer publikálását 2016 júniusára tervezik. Elérhető: https://ec.europa.eu/jrc/en/entrecomp
RészletesebbenBeszerzés és folyamata
Beszerzés és folyamata Business marketing BA 3.előadás Prof. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás
RészletesebbenSzécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende
Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA Baranya Megyei Önkormányzat Éves ellenőrzési terv
A munkaterv 2. számú melléklete A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi ellenőrzési terve A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. rendelkezik - többek között - a helyi önkormányzatok
RészletesebbenREKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ
REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962
RészletesebbenA minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata
Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenSzervezetfejlesztési Program
Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti
RészletesebbenAz erkölcsi gondolkodás fejlődése
Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés
RészletesebbenProjekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia
Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:
RészletesebbenDöntéselmélet DÖNTÉSELMÉLETI KÖZELÍTÉSMÓDOK
Döntéselmélet DÖNTÉSELMÉLETI KÖZELÍTÉSMÓDOK Döntéselméleti közelítésmódok Legfontosabb segédtudományok : Közgazdaságtan, statisztika Szociológia, szociálpszichológia Jog, politika, társadalomtudományok
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
RészletesebbenLáthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz
Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz A módszerek, válságkezelési megoldások a munkáltatói oldalon 2010. március 23 Az egészs szség g fogalma Az egészs szség g olyan állapot,
RészletesebbenActivity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.
Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban
Részletesebben