Búza fizikai tulajdonságai, labormalmi őrlés, szitaanalízis

Átírás

1 A gyakorlat célja: Búza fizikai tulajdonságai, labormalmi őrlés, szitaanalízis Összeállította: Kóczán Györgyné dr. Manninger Katalin A hallgató ismerje meg a búza jellemző fizikai tulajdonságait, azok közötti összefüggéseket. A búzából megfelelő tisztítás és kondicionálás után labormalmi őrléssel lisztet előállítva, melléktermékként korpa keletkezik. A labormalmi liszttel szitaanalízist végezve, annak kiértékelését ismeri meg a hallgató. A gyakorlat elméleti háttere: 1. A búzaszem szerkezete A búzaszem alakja hosszúkás, tojásdad. Felső hegyesebb végén a szakállt, alsó tompább végén a csírát találjuk. HÉJ CSÍRA SZAKÁLL ENDOSPERM Keresztmetszete szív alakú, háti oldala domború, hasi oldala mély barázdával ellátott, ez a búza szike, mely a szem vastagságának 60-70%-áig benyúlik. A csíra a szem tömegének 2-3 %-a. Kívülről befelé haladva a következő rétegek találhatók a búzában: Termésfal, mely több különböző rétegből épül fel: kutikula, epidermis, hossz-, haránt irányú valamint tömlősejtek rétegei. Maghéj, mely színtelen és pigment rétegekből tevődik össze. Magbelső, melynek külső része a nedvesség-szabályzóvagy hialinréteg, alatta a nagy sejtekből álló ásványi anyagokban gazdag, szürke sejttartalmú aleuronréteg, végül a mag kb. 82%-át kitevő endospermium vagy belső magfehérje szövet (liszttest) található. Hazánkban termesztett búza legnagyobb mennyiségét az aestivum búza adja, malmi őrléssel előállított lisztje a sütő-, édes-, tésztaipar alapanyagául szolgál. Jóval kisebb mennyiségben termesztünk durum búzát, melyből szintén malmi őrléssel darát állítunk elő, mely nagy főzési stabilitású, tojást nem tartalmazó százaztészta előállítására alkalmas. A genetikai eltérésen kívül a durum búzának az aestivum búzától való eltérései: héj és aleuron rétege kb. 3 %-kal kevesebb, csírája is kisebb, ezáltal endospermtartalma kb. 4 %-kal több. A durum búza igen kemény, metszésfelülete üveges, áttetsző. A durum búza magbelsője sárga színű, a benne lévő nagy béta-karotintartalomtól. Az elmúlt időszakban újra kezdik felkarolni a már feledésbe ment Triricum spelta - hétköznapi néven - tönköly búza termesztését. Termesztése korábban a csapadékos, gyenge termőképességű talajokon, hegyvidéken folyt (Svájc, német nyelvterületek, Franciaország). Magas fehérje- és sikértartalommal, magas ásványi anyag ill. nyersrost-tartalommal rendelkezik. 1

2 2. A búza fizikai tulajdonságai A fizikai tulajdonságokat két csoportba sorolhatjuk, így halmaz- és egyedi tulajdonságokat különböztetünk meg. Jellegzetes halmaztulajdonságok: Keverékesség, tisztaság Térfogattömeg (hektolitertömeg) Ezerszemtömeg, ezerszemtérfogat Acélosság (aestivum és durum búza esetén) Nedvességtartalom Egészségi állapot Egyedi tulajdonságok: Gabonaszem alakja, nagysága Szem fejlettsége Héj vastagsága Gabonaszem színe Keverékesség, tisztaság Keverékesség: a gabona halmazban lévő idegen szennyeződések tömege a vizsgált tömeg %- ban kifejezve. Tisztaság = keverékesség [%] Keveréktartalomba beletartozik a káros keverék is, melyet külön kell választani Káros keverék: a szervetlen anyagok (kő, fém, üveg, homok, stb.), a mérgező gyommagvak (konkoly, bürök, stb.), a penészgomba által fertőzött szemek (anyarozs, fuzáriumos szem, stb.) Ezerszemtömeg és az ezerszemtérfogat hányadosa a sűrűség ρ [g/cm 3 ] Hektolitertömeg vagy térfogattömeg 100 liter térfogatú gabona tömege, melyet e célra hitelesített mérőeszközzel mérünk. A halmazban a gabonaszemek között kb. 40% levegő található, melynek sűrűsége három nagyságrenddel kisebb a gabonánál. Sűrűség, térfogattömeg, porozitás összefüggés ρ: sűrűség [kg/dm 3 ] 1 γ: térfogattömeg [kg/dm 3 ] ε: porozitás (térkitöltés mértéke) A búza és őrleményei esetén sűrűség [g/cm3], a térfogattömeg [g/cm3] és a porozitás értékek az alábbi táblázat szerint alakulnak: ρ: sűrűség [kg/dm 3 ] γ: térfogat-tömeg [kg/dm 3 ] ε: porozitás Búza 1,35 0,8 0,4 Liszt 1,4 0,5 0,6 Korpa 1,05 0,25 0,8 A búza hektoliter tömegéből a kiőrölhetőségre lehet következtetni, ezért régebben a búza átvételénél ármeghatározó volt. A magasabb hektoliter tömegű búzából magasabb kihozatal várható, míg 78 kg/hl érték alatt a kiőrölhetőség jelentősen csökken. A hektolitertömeg függ a búza nedvességtartalmától, a nedvességtartalom növekedésével a térfogattömeg csökken. Ez egyrészt abból adódik, hogy a víz sűrűsége kisebb, mint a búzáé, másik oka, hogy víz hatására a szemek duzzadnak. 2

3 Hektolitertömeg [kg/hl] Nedvességtartalom (%) Lisztkihozatal változás[%] 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2, Hektolitertömeg [hl/kg] Hektolitertömeg összefüggése a nedvességtartalommal és a lisztkihozatallal Az egy (vagy negyed) literes hektolitertömeg mérővel mért értékeket a 20 literes hitelesített hektolitertömeg mérő készülékre korrekciós táblázat szerint kell átszámítani, mely abból adódik, hogy a gabona másképpen tömörül a különböző űrtartalmú mérőkészülékekben. Az átszámítási táblázatok a 14% nedvesség-tartalmú gabonára vonatkoznak. A mért hektolitertömeghez a búza nedvességtartalmának megadása elengedhetetlenül fontos. Acélosság Acélos az olyan búza, melynek magbelsejében a keményítőszemcséket a sikérképző fehérjék szorosan zárják közre, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző. Vizsgálatát magvágó eszközzel végezzük: 50 db átvágott szem metszési felületét egyenként acélosság %-ban (100, 75, 50, 25, 0%) kifejezzük, majd a darabszámmal súlyozott átlagos értéket számolunk. Vizsgálatát magvágó eszközzel: Heinsdorf-féle négyszögletes betolható vagy Grobecker-féle ollószerű vágókéssel végezzük. Felhajtható fedél Betolható magtartó Betolható vágókés Ollószerű vágókés Magtartó Felnyitható fedél Acélosság vizsgálatára alkalmas mérőeszközök 3

4 Nedvességtartalom Nedvességtartalom (n1) alatt az adott mintából szárítással eltávolítható vízmennyiséget értjük a minta eredeti tömegének %-ában kifejezve m1 m0 n [%] ahol m1 m1: minta eredeti tömege (szárítás előtt) [g] m0: minta tömege szárítás után [g] Klasszikus vizsgálat: szárítószekrényes módszer 105 C-on tömegállandóságig történő szárítás 3. A búza kémiai összetétele A búza kémiai összetételére a nagy keményítő- és jelentős fehérjetartalom jellemző. A zsírtartalom alacsony, ezenkívül fontos makro- és mikroelemeket, vitaminokat és jelentős élelmirostot tartalmaz. Fehérje Emészthető szénhidrát Élelmi rost Zsír Ásványi anyag Búza teljes szem 13,5 70,2 11,9 2,3 2,1 82,1 Összes szénhidrát A szem különböző alkotó részeinek kémiai összetétele igen eltérő, de még az egyes rétegeken belül (pl. a magbelső rétegein belül) is változik az összetétel. 4. A búza minősége A búza minőségét számos tényezővel jellemezzük. Vannak fizikai, kémiai jellemzők és minőségi paraméterek. Az egyes jellemzők alapján az aestivum (közönséges) búzát három osztályba: Prémium búza, Malmi I., II., a durum búzát pedig csak egy osztályba sorolják. MSZ 6383 Búza 2013 júliustól Minőségi jellemzők Élelmiszerbiztonsági követelmények (2.3. szerint) Szemtermés fizikai és összetételi jellemzői Közönséges búza Prémium búza Malmi búza I. II. Minőségi követelmények Nedvességtartalom, legfeljebb, %, (m/m) 14,5 14,5 14,5 14,5 Nyers fehérjetartalom*, legalább, % (m/m) ,5 11,5 12,5 Nedves sikér mennyisége, legalább, % (m/m) 34,0 30,0 26,0 30,0 Hektolitertömeg, legalább, kg/100 l 80,0 77,0 74,0 78,0 Durumbúza Esésszám, legalább, másodperc 300,0 250,0 220,0 250,0 Szedimentációs érték, Zeleny szerint, legalább, ml 45,0 35,0 30,0 - Laboratóriumi búzalisztből készült tészta reológiai tulajdonságai 4

5 Farinográfos vagy valorigráfos értékek Sütőipari érték, minőségi csoport ** A B - vízfelvétel 14%-ra, legalább, %, (m/m) 60,0 55,0 55,0 - stabilitás, legalább, perc 10,0 6,0 4,0 - Alveográfos értékek** deformációs munka (W), legalább, 10-4 joule 280,0 200,0 150,0 - P/L arány, legfeljebb 1,0 1,5 1,5 - Extenzográfos értékek** energia 135 percnél, legalább, cm 2 100,0 75,0 60,0 - Rm, 135/E arány 2,0 5,0 min. 2,0 min. 1,5 Búzaminőség Tisztasági kritériumok 2.3 törött szemek, legfeljebb, % (m/m) Magszennyező anyagok legfeljebb % (m/m) , összezsugorodott szemek, legfeljebb, % (m/m) egyéb gabonafélék (rozs), legfeljebb, % (m/m) kártevők által károsított szemek legfeljebb, % (m/m) 0, poloskaszúrt szemek, legfeljebb, % (m/m) elszíneződött csírájú szemek, foltos szemek, legfeljebb, % (m/m) szárítás során túlhevült szemek, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5 2.5 csírázott szemek, legfeljebb, % (m/m) Vegyes (egyéb) szennyező anyagok összesen, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 2, idegen magvak, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0, káros magvak legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2, romlott szemek a fuzáriumos szemek kivételével legfeljebb, % (m/m) Nem tartalmazhat Fuzáriumgomba által károsított szemek, legfeljebb, % (m/m) 0,05 0,2 0,3 0, idegen anyagok legfeljebb, % (m/m) 0,25 0,25 0,25 0, héj, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0, anyarozs legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,05 0,05 0, üszkös szemek legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,2 0,4-0, állati eredetű szennyezőanyagok Nem tartalmazhat Triticum durum búzaszem legalább, % (m/m) 97 Acélos búzaszem, legalább, % (m/m) Sárgapigment-tartalom*, legalább, mg/kg ,0 5

6 A búza elsődleges élelmiszeripari feldolgozása a malmi őrlés, melynek során különböző szemcsézetű és hamutartalmú őrleményeket állítanak elő. A gyakorlaton végzett mérések, és vizsgálatok menete Fizikai vizsgálatok Tisztaság vizsgálat: keverékesség meghatározása. A gabonahalmazban lévő idegen szerves anyagok, növényi részek, gyommagvak, sérült és tört szemek, csírázott, fertőzött, nem egészséges szemek, szennyeződések tömege a vizsgált tömeg %-ában kifejezve adja a keverékességet. Az őrlés előtt ezen alkotók eltávolítása szükséges. A vizsgálathoz a keveréssel homogenizált mintából kb g részmintát kiveszünk, tömegét megmérjük és feljegyezzük. Egy 2,2 mm szélességű hosszúkás lyukazatú rostán kb. 3 percig kézzel rázzuk (rostáljuk), majd a fennmaradó gabonahalmazt fehér lapra vékony rétegbe szétterítjük és kiválogatjuk a különböző tisztátlanságokat (gyommagvakat, tört, aszott, léha részeket, nem fajtaazonos magvak, csírázott, penészes, fuzáriummal fertőzött, poloskaszúrt, zsizsik rágott szemeket, szervetlen anyagokat). Állati kártevő és maradványa nem lehet a halmazban. Ezen tisztátalanságok (a kézzel kiválogatott és a rostán áteső rész) együttes mennyiségét a kiinduló tömeg %-ban kifejezve kapjuk meg a keverékességet. Hektolitertömeg (γ) vizsgálat A hektolitertömeg (térfogattömeg): 100 liter gabona tömege, melyet e célra hitelesített mérőeszközzel mérünk. A gyakorlaton a rendelkezésre álló ¼ liter űrtartalmú hordozható készülékkel végezzük a mérést. A ¼ literes mérőedényben lévő gabona tömegét megmérjük és kg/hl vagy g/cm 3 mértékegységre átszámítjuk. A hengeres mérőedénybe behelyezzük a csapókést, ráhelyezzük a zuhanó korongot, majd a töltőcsövet és a zárólappal ellátott töltőtölcsért. A gabonamintát a töltőtölcsérbe öntjük. A zárólap nyitásával a gabona egyenletesen folyik a töltőcsőbe. A csapókést határozott mozdulattal kihúzzuk, mire a zuhanó korong a felette lévő gabonaoszloppal a mérőedénybe esik. A kést visszatoljuk a hasítékba, a kés felett maradt gabonát visszaöntjük, a töltőcsövet a tölcsérrel együtt levesszük, a kést kihúzzuk. A 250cm 3 űrtartalmú mérőedényben lévő gabona tömegét megmérjük, és kg/hl vagy g/cm 3 mértékegységre átszámítjuk. Acélosság (a) vizsgálat Az acélosságot magvágó eszközzel a szem felületének átvágásával állapítjuk meg. Acélos az olyan búza, amelyben a sikérképző fehérjék a keményítőszemet és az endosperm többi részét szorosan közrefogják, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző. Az acélosság ellentéte a lisztesség, a lisztes búzaszem metszésfelülete fehér, nem áttetsző. Közönséges (aestivum) búzánál az acélosság mértékét (a) 50 db átvágott szem felületének egyenként meghatározott acélossága (ai) alapján (teljesen 100%-osan acélos, 75%-ban, 50%- ban, 25%-ban acélos, lisztes) súlyozott átlagszámítással határozzuk meg az összes elmetszett búzaszemre (ni) vonatkozóan. 6

7 Db/sor 100% 75% 50% 25% 0% 1.sor 2.sor 3.sor 4.sor 5.sor Össz. db a ai n n i i [%] a: acélosság [%] n: szemek száma db A búza sűrűségének (ρ) és a porozitásának (ε) meghatározásához ezerszem tömeget és ezerszem térfogatot mérünk. Ezek ismeretében számítással határozzuk meg búza sűrűségét és porozitását. Ezerszem tömeg (me) mérés A mintatömegből kb. 10 g mintát kiveszünk, és 100db egészséges szemet leszámolva a tömegét megmérjük. Ebből az ezerszem tömeget meghatározzuk [g]. Ezerszem térfogat (Ve) mérés A 100db egészséges szem térfogatának mérését magpiknométerrel végezzük. Kis átmérőjű 15-20cm 3 térfogatú talpas mérőhenger kb. fele magasságáig petróleumot (vagy paraffinolajat) öntünk, a térfogatot feljegyezzük. Ezután beleöntjük a 100 db szemet, keverőpálcával megkeverjük, hogy a légbuborékok eltávozzanak, majd a térfogatot ismét leolvassuk. A térfogatkülönbség a 100db szem térfogata, melyből az ezerszem térfogatot [cm 3 ] meghatározzuk. Sűrűség (ρ) meghatározása Az ezerszem tömeg és ezerszem térfogat hányadosa adja a szem sűrűségét [g/cm 3 ]. me 3 [ g / cm ] V e Porozitás (ε): azt fejezi ki, hogy a halmazban milyen arányban van a levegő. A porozitás a sűrűség és a térfogattömeg ismeretében meghatározható: ρ: sűrűség [g/cm 3 ] 1 γ: térfogattömeg [g/cm3] ε: porozitás egynél kisebb szám (kifejezhető %-ban is) Nedvességtartalom meghatározás A nedvességtartalom meghatározást SARTORIUS gyors nedvesség meghatározó készülékkel végezzük, amelyben az infravörös sugárzású tányér egyenletes hőeloszlást biztosítva gyorsan és kíméletesen szárítja a mintát az előre beállított hőmérsékleten. Vizsgálatainknál a szárítási hőmérséklet 105 C. A szárítási idő viszonylag rövid, a száradási sebesség csökkenését automatikusan jelzi a készülék. Gabonaszem nedvességtartalmának meghatározásához kb.10g mintát a lehető legkisebb felmelegedéssel ledarálunk és az őrleményből 2,5-3,0 g közötti mennyiséget egyenletes vékony rétegben eloszlatva mérünk be a műszer kitárázott mérőedényébe, majd a mérést elindítjuk. A nedvességtartalmat a kiinduló tömeg %-ában a készülék közvetlenül kijelzi ill. kinyomtatja. 7

8 Laboratóriumi őrlés. Lisztkihozatal, őrlési veszteség Az őrlést megelőző művelet a kondicionálás, azaz nedvesítés és azt követő pihentetés. Ezáltal a héjat szívósabbá téve őrléskor kevésbé aprítódik, míg a magbelső a kondicionálással porhanyósabbá válik, így az őrlés utáni szitálással a nagyobb szemcsézetű főleg héjas részt tartalmazó korpa könnyen szétválasztható a túlnyomórészt magbelsőt (endospermet) tartalmazó liszttől. Laboratóriumi őrléskor az őrlés előtti optimális nedvességtartalom búzánál 15,5 % körüli érték, melyet kb.16 órás pihentetés követ. A nedvesítést előző nap végezzük el. Az n1 [%] nedvességtartalmú és m1 [g] tömegű búza kondicionálásához szükséges vízmennyiség (w) meghatározása, ha n2 nedvességtartalomra akarunk nedvesíteni: n2 n1 w m 1 [cm 3 ] 100 n2 A laboratóriumi őrlés célja a búza minőségi vizsgálataihoz liszt előállítása. A labormalmi őrléshez a tisztított és kondicionált búzából g-ot bemérünk (a maximum 250 g lehet). Az őrlés után az ajtó kinyitásával a hengerekre tapadt őrleményt ecsettel letisztítjuk, az ajtót bezárva még kijáratjuk az őrleményt, majd először a lisztfiókot kihúzzuk, a lisztmennyiséget megmérjük, majd a hengerszitát kihúzzuk, ecsettel kitisztítjuk, a korpát egybegyűjtjük, megmérjük. A tömegbeli különbség az őrlési veszteség, mely az őrlés közbeni párolgási és a kiporzási veszteségekből tevődik össze. BÚZA Az őrlést 4 db rovátkolt henger végzi, majd az őrlemény 250 µ-os lyukbőségű hengerszitába kerül. A bevonat méreténél kisebb szemcsék (az átesés) a lisztgyűjtő fiókba kerülnek, a nagyobb szemcsék (az átmenet) a hengerszita belsejéből a korpagyűjtő fiókba jutnak. KORPA LISZT Ø250 µm lyukméretű szitabevonat Az őrlés hatékonyságát a lisztkihozatallal jellemezzük, számítása: L k 100[%] B L: a kiőrölt liszt mennyisége (g) B: az őrlésre felöntött búza mennyisége (g) 8

9 Szitaanalízis A szemcseméret meghatározást laboratoriumi vibráló mozgású szitával végezzük. A szitasort felülről lefelé csökkenő bevonatméret szerint állítjuk össze. F=50g A szitába maximum hat keret helyezhető el, mely a gyűjtőkerettel együtt alkotja a szitasort. 6 ΔR 6 A vizsgálathoz 50 g őrleményt a felső keretre 5 ΔR 5 4 ΔR 4 helyezünk, a szitát a fedéllel lezárjuk és 10 percig a 3 ΔR 3 legnagyobb rezgés amplitúdóval szitáljuk. Ezután a 2 ΔR 2 keretekről ecset segítségével a szitamaradékot egymás 1 ΔR 1 után megmérjük (ΔR6, ΔR5, ΔR4,...stb, végül ΔR0 ΔR 0 gyűjtőkereten maradt őrlemény frakciót). Egy adott szitakereten a teljes átmenet (R) alatt azt az őrleménymennyiséget értjük, mely akkor maradna fenn a szitán, ha csak az a szitakeret lenne felül. Így a teljes átmeneteket egyegy szitakereten a fölötte lévő keretek szitamaradékainak összegzése adja. Az alábbi táblázat kitöltése segít a szitaanalízisben. Szitaméret Szitamaradék Teljes átmenet x μm ΔR g % R=szum ΔR % x6 ΔR6 R6=ΔR6 x5 ΔR5 R5=szum(ΔR6: ΔR5) x4 ΔR4 R4=szum(ΔR6: ΔR4) x3 ΔR3 R3=szum(ΔR6: ΔR3) x2 ΔR2 R2=szum(ΔR6: ΔR2) x1 ΔR1 R1=szum(ΔR6: ΔR1) x0 0 ΔR0 R0=szum(ΔR6: ΔR0) 100 Össz.: g Szitaanalízis jellemző értékeinek meghatározása: A szitamaradékokat (ΔR) a szitaméret tartományok (x) függvényében oszlopdiagramon ábrázolva, majd az oszlopok középpontját folyamatos görbével összekötve kapjuk a szemcseeloszlási görbét. A görbe egyik jellemző pontja a módusz, azaz a legnagyobb gyakorisággal előforduló méret, a szemcseeloszlási görbe maximumnál leolvasható szemcseméret. A teljes átmeneteket (R) a szitaméret (x) függvényében ábrázolva kapjuk az átmeneti görbét. E görbének a jellemző pontja a medián, mely a teljes átmenet görbén R= 50%-nál leolvasott szitaméret: xr=50. A medián egy elméleti szitaméret, amelynél a szitára kerülő őrleményhalmaz tömegének fele esne át. Szitamaradék [%] ΔR2 ΔR3 ΔR4 ΔR1 módusz ΔR5 ΔR Szemcseméret [µm] Teljes átmenet [%] medián xr= Szitaméret [µm] Szemcseeloszlás (ΔR) és teljes átmenet (R) a szitaméret (x) függvényében: 9

10 Rosin-Rammler-Benett (RRB) féle közepes szemcseméret: ha a teljes átmenet szitaméret szerinti R=f(x) függvénygörbéjét egy szemcsenagyság logaritmusa (ln x) és a teljes átmenet reciprokának kétszeres logaritmusa (ln ln 100/R) diagramján ábrázolva egyenest ad, úgy a szemcseméret eloszlást a RRB összefüggés írja le: 0 R( x) 100 e Az egyenletet kétszer logaritmálva: x x x n ln 100 x 0 R n (lnx-lnxo)=ln ln100/r n egyenest kapunk. Ha x=x0, akkor 100 R 36,8% e Rosin-Rammler-Benett féle közepes szemcseméret x0=xrrb az R= 36,8% értéknél adódik. Ha a teljes átmenet a szitaméret függvényében a Rosin-Ramler-Benett diagramon egyenes ad, a halmaz jellemezhető az x0 = xrrb közepes szemcsemérettel és n egyenletességi tényezővel. Az egyenletességi tényezőt a diagramon úgy olvassuk le, hogy a kapott egyenessel a pólusból kiindulva párhuzamos egyenest húzunk és a diagram felső skáláján leolvassuk az értéket. x RRB középérték 10

11 A szitaanalízishez a gyakorlati anyag leírásának utolsó oldala használható, és a következő sorrendben végezzük el a feladatokat: Szemcseeloszlási görbe felvétele, ekkor a szitamaradékot (ΔR) a szitaméret-tartomány (x) függvényében ábrázoljuk, leolvassuk a módusz értéket Teljes átmenet görbe felvétele a szitaméret függvényében R= f(x), ugyanezen diagramon ábrázoljuk, és meghatározzuk a medián xr=50 értéket A teljes átmenetet a szitaméret függvényében Rosin-Rammler-Benett féle diagramon is ábrázoljuk, és leolvassuk az RRB közepes szemcseméretet (xrrb), és az egyenletességi tényezőt (n) is megadjuk. A módusz, medián és az RRB középérték nem lesz azonos érték! 11

12 A mérési jegyzőkönyv elkészítése A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: Hallgató neve (jól olvashatóan), évf. BSc A gyakorlat neve, helye, időpontja A gyakorlat vezetője A vizsgálati minta jele A vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban a jegyzőkönyvben az alábbiak szükségesek: a vizsgálat célja (egy-egy mondatban), az alkalmazott berendezés vagy eszköz mért értékek mértékegységgel, ahol szükséges táblázattal együtt számított értékek mértékegységgel, diagramok felvétele, jellemző értékek leolvasása Fizikai vizsgálatok eredményei Keverékesség % Hektolitertömeg kg/hl Acélosság % Ezerszemtömeg g Sűrűség g/cm 3 Ezerszemtérfogat cm 3 Porozitás - Nedvességtartalom % Labormalmi őrlés Lisztkihozatal % Őrlési veszteség % Kondicionáláshoz szükséges vízmennyiség cm 3 kiszámítása (100g száraz búzára számítva) Szitaanalízis Mérési táblázat Szemcseeloszlási görbe ΔR=f(x), módusz leolvasása Teljes átmenet görbe R=f(x), medián xr=50 leolvasása Rosin Rammler Benett diagramon xrrb középérték meghatározása 12