Gabonát közvetlenül feldolgozó technológiák:

Átírás

1 Gabonát közvetlenül feldolgozó technológiák: Gabonatárolás technológia Malomipari technológia Malmi őrlés (aestivum és durum búza, rozs, kukorica őrlése) Hántolás (rizs, zab, árpa, köles, hajdina, stb.) Hidrotermikus feldolgozás (pelyhesítés, extrudálás, előfőzés, stb.) Lisztkeverék előállítás (komplettált, dúsított, revitaminált és készliszt keverékek) Keveréktakarmány-gyártás technológia

2 Gabona feldolgozás TÁROLÁS MALOM Előkészítés Őrlés Lisztkeverés Keveréktakarmánygyártás

3 A gabonatárolás technológiája Cél: a gabona minőségének megóvása a feldolgozásig A gabona élő szervezet, betakarításkor nem teljesen érett, az utóérés 2-3 hétig is eltarthat. Ezalatt a gabona légzése intenzív. A légzés közben víz és hő szabadul fel, mindkét tényező növekedése tovább fokozza a légzés intenzitását. A tárolhatóság feltételei három csoportba sorolhatók: Fizikai feltételek Makrobiológiai Mikrobiológiai feltételek

4 FIZIKAI FELTÉTELEK Nedvességtartalom max. 14,5% Hőmérséklet max.18 C (rovarok szaporodásának határértéke) Alacsony légzés intenzitás!

5 MAKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK Idegen anyagoktól mentes termény Rovarkártevőktől mentes vagy fertőtlenített termény Szennyeződés mentes anyagmozgató gépek A gabonatároló (siló vagy raktár) tiszta és fertőtlenített legyen A tároló környezete se tartalmazzon olyan anyagot, ami a termény felhasználhatóságát gátolja (pl. idegen szag, stb.)

6 MIKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK Alacsony relatív páratartalom: 70-72% alatt Tiszta gabonahalmaz (idegen anyagtól, gyommagvaktól, portól, sérült szemektől mentes termény) Egészséges maghéj Száraz, páralecsapódástól mentes terményfelület Nedves gócoktól mentes halmaz

7 40 Gabona tárolhatóságának feltételei Csírázás Hőmérséklet [ C] Rovarok szaporodása Jó tárolhatóság zónája Penészesedés Nedvességtartalom [%]

8 Gabonatárolás folyamata Közúti szállítás Mintavétel, mérlegelés Minőségvizsgálat, nedvességtartalom mérés Szárítás Tárolóhely kiválasztás Fogadógaratba öntés, anyagmozgatás

9 Halmaztisztítás, anyagmozgatás Tárolás silóba vagy raktárba Hőmérséklet ellenőrzés, minőségvizsgálat Fertőtlenítés Szellőztetés Átforgatás További tárolás, felhasználás

10 MALOMIPARI TECHNOLÓGIA Az őrlésre előkészítés folyamata

11 Az őrlésre előkészítés műveletei Átvétel a tárolótól, mérlegelés, keverés Halmaztisztítás Rostálás: Légosztályozás: Vaskiválasztás: Kőkiválasztás: Triőrözés: Nagyság szerinti osztályozás Lebegési sebesség különbség alapján történő szétválasztás Mágneses tulajdonság alapján Vibrofluid állapotbeli különbség alapján való szétválasztás Alakbeli különbség alapján szétválasztás

12 Az őrlésre előkészítés műveletei Felülettisztítás Intenzív koptatás 1. Célja: a szem felületén, a hasi barázdában, a szakállon lévő por és mikroorganizmus szennyeződések eltávolítása Módszerek: Régen: Nedves + Száraz felülettisztítás Ma: Intenzív száraz koptatás Búzamosógép Súroló Hámozó Kefegép

13 Intenzív száraz koptatógép Drótszövet köpeny Ferde lapátok Átesett hulladék gyűjtőcsiga Koptatott búza

14 Az őrlésre előkészítés műveletei Kondicionálás Célja: őrlésre alkalmas optimális nedvességtartalomra hozni a búzát. Eredménye: Fizikai változás: differenciált nedvesség eloszlás jön létre, a héj szívósabbá válik, aminek következtében őrléskor nagyobb darabokban marad, azaz kevésbé aprítódik fel, míg a magbelső lazábbá, porhanyósabbá válik. Biokémiai változás: javul a sikérképző fehérjék minősége Kondicionálás = nedvesítés + pihentetés

15 Az őrlés előtti optimális nedvességtartalom értéke A frissen őrölt liszt maximálisan megengedhető nedvességtartalma (tárolhatósági és technológiai értékhatár): max. 15,0 % lehet Őrlés közbeni párolgási veszteség: 1,0±0,5 % Őrlés előtti optimális nedvességtartalom: 16,0±0,5 %

16 Az őrlésre előkészítés műveletei A kondicionálás lépései: 1. Alapnedvesség-tartalom beállítása 1. Nedvesítés: 16±0,5 % 1. Pihentetés: 8-16 óra Intenzív koptatás Héjszívósító nedvesítés 2. Nedvesítés: 0,1-0,3 % nedvességtartalom növelés 2. Pihentetés: max perc

17 Az őrlésre előkészítés műveletei A pihentetés módszerei: Szakaszos pihentetés jellemzői: régebben alkalmazott eljárás minimum 3 kamrára volt szükség: töltő, pihenő, ürítő egy kamra térfogat mindig kihasználatlan (üres) egyetlen középponti kifolyású kamránál az anyag tölcséresedve, boltozódva ürül kamrán belül a pihentetési idő egyenetlen

18 Az őrlésre előkészítés műveletei A pihentetés módszerei: Folyamatos pihentetés jellemzői: (ma alkalmazott eljárás) feltétele: a töltés és ürítés anyagárama azonos legyen a többes (négyes) kifolyású kamrafenék biztosítja az egyenletes, boltozódás mentes ürítést akár egy kamrával is elvégezhető több kamra esetén az utolsó kamra kivételével, amely a vezérlőkamra, teljes a kamra kihasználtság kamrán belül a pihentetési idő egyenletes növekszik

19 Az őrlésre előkészítés műveletei Mérlegelés

20 Az őrlés Az őrlés egy olyan különleges szeparáló aprítás, melynek célja nem egyszerűen a szemek méretének csökkentése, hanem olyan apró fokozatokban történő aprítást jelent, melynek során csak a magbelsőt cél aprítani, a héjrészeket nem.

21 Az őrlés Az őrlés aprítógépe a hengerszék, mely az őrlés során a beállított résmérettel dolgozik. Minden egyes őrlési fokozatot az őrlemény osztályozása követ. Az egyes rendszereket az összetartozó hengerpár és osztályozó szita alkotja, az egymást követő rendszereket számozással különböztetjük meg.

22 Táphenger Elosztóhenger Gyorshenger Fix csapágyazású henger A hengerszék általános elrendezése n g D D: hengerátmérő b: résméret n g : gyorshenger ford. n l : lassúhenger ford. Lassúhenger Lengő henger n l D b

23 Hengerszék aprító munkáját befolyásoló tényezők Hengertényezők Henger átmérő Sebességviszony Őrlőrés, őrlőnyomás Rovátka tényezők Rovátka alak Rovátka sűrűség Rovátka elhajlás Rovátka párosítás Üzemelési tényezők Őrlemény szemcsézettsége Hengerek táplálása Hengerek hűtése Hengerfelület tisztítása Hengerszék műszaki állapota Sima hengerek felületi érdessége

24 Őrlemények osztályozásának gépei Síkszita Köröző mozgás elsősorban méret szerint osztályoz Daratisztítógép vagy válogatóasztal Alternáló mozgás elsősorban minőség (sűrűség, áramlástani eltérés) szerint osztályoz

25 Síkszita konstrukciók Régen (kezdetben) forgattyús hajtású síkszita, lapátos szitakeretekkel Mai konstrukciók: lapát nélküli keretek -Ingatengelyes szabadon lengő, acél főkeretes, külső meghajtású -Szabadon lengő, keresztvázas, belső meghajtású, átlós keretelrendezésű

26 Ingatengelyes síkszita Felfüggesztő pálca vagy kötél Ingatengely Ellensúlyok Szitaszekrény oszlopokkal r R Vasfőkeret C e C sz C e C sz Excentertengely

27 DARATISZTÍTÁS A síkszitában méret szerint osztályozott darafrakció vegyes halmaz, van közöttük: Színdara -csak magbelsőt tartalmazó részecskék Oldalas dara -héjrészt is tartalmazó, de többségében endosperm részecskék Héjrészecskék, melyek még tartalmaznak endospermet is E három frakció szétválasztását végzi a daratisztító gép, vagy válogatóasztal

28 Daratisztításhoz a levegő elszívás sebességének megválasztása akkor helyes, ha a szita felett lévő halmaz legkisebb tiszta magbelső részecskéjét nem emeli meg a légáram, viszont a legnagyobb méretű héjrészt el tudja ragadni a levegő: v emax > v emin > v > v hmax > v hmin ahol v emin : a legkisebb endosperm rész lebegési sebessége v hmax : a legnagyobb héjas részecske lebegési sebessége

29 Daratisztító gép keresztmetszete v lev =0,2-1,2 m/s Átcsapat Héjas rész Átmenet Oldalas dara Átesés Színdara

30 Sima őrlési eljárás 1.töret 2.töret 3.töret 4.töret Korpa Liszt Kis kihozatal, nagy hamutartalom

31 Daraőrléssel bővített őrlési eljárás 1.töret 2.töret 3.töret 1.Daraőrlő Korpa Barna liszt Fehér liszt Nagyobb kihozatal, két lisztfrakció

32 Dara- és derceőrléssel bővített őrlés R E N D S Z E R E K T Ö R E T D A R A Ő D E R C E Ő 1.töret 2.töret 3.töret 1.Da.ő. 1.de 2.de 3.de Korpa Barna liszt Fehér liszt Fehér liszt Finomkorpa Barna liszt Fehér liszt

33 2000 Szitaoszlop frakcióinak elnevezései és tájékoztató méretnagyságai 1500 Felső átmenetek d > 1300 µm Következő töret (rovátkolt henger) rendszerre 1000 Gorombadara µm Daragépre gdg µm középdara µm finomdara µm derce d < 250 µm liszt Daragépre kdg Daragépre fdg Derceőrlő rendszerre Lisztgyűjtő csigára

34 Keveréktakarmány-gyártás technológiája

35 Keveréktakarmány: olyan állati táplálék, amely zárt rendszerű tartás esetén is tartalmazza, az állat életfenntartásához, testfelépítéséhez, az állattenyésztési cél eléréséhez biológiailag szükséges tápanyagokat megfelelő arányban, szemcseméretben, és kellően egyenletes eloszlásban. Receptura: előírt tápösszetétel az állat fajtája, korcsoportja és hasznosulása szerint.

36 Keveréktakarmányok összetevői Alapanyagok Szemes termények Malomipari melléktermékek Növényolajipari melléktermékek Cukoripari melléktermékek Szeszipari melléktermékek Állati eredetű alapanyagok Növényi eredetű alapanyagok Vegyipari eredetű alapanyagok

37 Keveréktakarmányok összetevői Takarmány kiegészítők Ásványi anyagok: Makro-, mikroelemek és vegyületek Vitaminok: Zsírban oldódó: A-,D-,E-,K-vitamin Vízben oldódó: B1, B2, B3, B5, B6, B12-vitamin Biológiailag aktív anyagok: Preventív: betegség megelőző hatású gyógyszeripari anyagok Nutritív: hozamnövelő szerek Terápiás medikátumok: betegség fellépésekor használatos

38 Keveréktakarmányok összetevői Adalékanyagok Eltarthatóságot növelő (antioxidánsok, stabilizáló, tartósító anyagok) Hasznosulást segítő (enzimek, emulgeátorok) Takarmányfelvételt növelő (íz, aroma) anyagok Gyártástechnológiát segítő adalékok (zsír, melasz, stb.)

39 Keveréktakarmány-gyártás folyamata Szemes anyagok TÁROLÁS Takarmány kiegészítők Folyékony komponensek ÜZEMREADÁS OSZTÁLYOZÁS, APRÍTÁS Gyártás előkészítő műveletek KIEGYENLÍTŐ TÁROLÁS ADAGOLÁS MÉRÉS

40 ELŐTÁROLÁS ADAGOLÁS KEVERÉS KONDICIONÁLÁS, GRANULÁLÁS HŰTÉS MORZSÁZÁS KÉSZÁRU KEZELÉS