A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ERÕDÍTÉSI ÉPÍTMÉNYEK FEJLÕDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HORVÁTH TIBOR MÉRNÖK ALEZREDES A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ERÕDÍTÉSI ÉPÍTMÉNYEK FEJLÕDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ: Dr. Szabó Sándor mérnök ezredes egyetemi tanár a hadtudomány kandidátusa BUDAPEST, 2002.

2 TARTALOM Bevezetõ Az erõdí tések fejlõdésének rövid áttekintése A régmúlt A tûzfegyver Az I. világháború hatása az erõdítés fejlõdésére A II. világháború hatása az erõdítés fejlõdésére A jelen napjainkban Részkövetkeztetések A Magyar Honvédségben rendszeresí tett, a személyi állomány védelmét biztosí tó épí tmények elemzése, értékelése Az óvóárkok, árokfedezékek A mellvéd alatti fedezékek A fakötés nélküli mellvéd alatti fedezék A hullámlemezes mellvéd alatti fedezék Az óvóhelyek A fakötés nélküli könnyû típusú óvóhely A folytonos keretszerkezetû könnyû típusú óvóhely A könnyûvázas óvóhely (LKSZ óvóhely készlet) A hullámlemez óvóhely (KVSZ U óvóhely készlet) A hullámlemez óvóhely (KVSZ A óvóhely készlet) Részkövetkeztetések A más hadseregekben rendszeresí tett, a személyi állomány védelmét biztosí tó erõdí tési épí tmények elemzése, értékelése Az Észak Atlanti Szövetség megóvási törekvései Nagy Britannia hadseregének építményei Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének építményei A Német Szövetségi Köztársaság hadseregének építményei A Cseh Köztársaság hadseregének építménye Az Orosz Föderáció hadseregének építménye Részkövetkeztetések

3 4. Békemûveletek feladatainak megoldása során épí tett, az állomány védelmét biztosí tó épí tmények elemzése, értékelése A Magyar Mûszaki Kontingens alaptáborában, Okuèaniban alkalmazott erõdítési építmények elemzése, értékelése Az SFOR misszióban résztvevõ hadseregek építményei Részkövetkeztetések A továbbfejlesztés lehetséges irányai A továbbfejlesztés lehetséges irányait meghatározó fõbb tényezõk A fontosabb hagyományos pusztítóeszközök és hatásuk vizsgálata A nagy pontosságú fegyverek A tömegpusztító fegyverek és alkalmazásuk lehetõségei Az atomfegyverek A vegyi és bakteriológiai fegyverek Aeroszolok A személyi állomány korszerû védelmét biztosító építményekkel szemben támasztott követelmények A korszerû követelményeknek megfelelõ erõdítési építmények NETLON mellvéd alatti fedezék PÁHOLY típusú óvóhelyek PÁHOLY I. (Szövet - váz szerkezetû óvóhely) jellemzõi PÁHOLY II. (Panel szerkezetû óvóhely) jellemzõi KERET óvóhely készlet fõs IV. osztályú védõképességû óvóhely ROCLA csövekbõl Részkövetkeztetések Összegzett következtetések, javaslatok, tudományos eredmények Összegzett következtetések A kidolgozás során elért eredmények Javaslatok, ajánlások További kutatást igénylõ területek Ábrajegyzék Felhasznált irodalom Publikációs jegyzék

4 Bevezetõ Jól telepített, jól készített és jól védelmezett erõdítésnek minden idõben nagy jelentõsége lesz (Moltke Helmuth: Voennüe poucsenija. Operativnaja podgotovka k szrazseniju. Voenizdat. Moszkva, Fordítás.) A XXI. század elején az emberiség leghõbb vágya, hogy nyugodt körülmények között, biztonságban élhessen. A biztonságérzetét az a körülmény teremti meg, ha nincs olyan veszély, amely az egyént vagy a közösséget fenyegeti, illetve ha a veszély ellen megfelelõ védelem áll rendelkezésére. Napjainkban egy ország vagy földrajzi térség (régió vagy kontinens) biztonsága az ott élõ emberek számára rendkívül fontos, és a biztonság iránti igényük rendszerint megelõzi a kedvezõbb létfeltételekkel, az állampolgári jogokkal, a nemzetiségi és vallási kultúrával kapcsolatos és általánosan elfogadott kívánalmakat. Az ország vagy földrajzi térség biztonságát, területének sérthetetlenségét, belsõ nyugalmát, lakosságának életét és anyagi javait fenyegetõ kihívások és kockázatok folyamatos elemzése és elõrejelzése a hadtudományi kutatások egyik fontos feladata. A kihívások és kockázatok, vagyis együttesen a veszélyek reális felmérése, lehetséges nagyságának, erejének és bekövetkezésük idejének alapos elemzése nélkül nem oldható meg az ország biztonságát szavatoló biztonságpolitika kialakítása, és az annak hátterét, végsõ garanciáját képezõ, s a közvetlen fegyveres védelmet ellátó katonai erõk feladatának, nagyságának, struktúrájának, felszerelésének és kiképzésének meghatározása, megtervezése. Erre csakis a valóságos tényekre támaszkodó tudományos kutatások adhatnak választ. A kutatók és a széles látókörû, józanul gondolkodó politikusok egyetértenek abban, hogy a biztonságnak számos feltétele van, amelyek országonként és térségenként, továbbá történelmi koronként változóak, de mindenhol és mindenkor meghatározói azok a kihívások és kockázatok, amelyek az országot és térséget érintik vagy érinthetik. 4

5 A Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikájának alapelvei is azt rögzítik, hogy hazánk egyetlen államot sem tekint ellenségnek és a nemzetközi élet valamennyi szereplõjét, akik a jog alapelveit betartják, partnerként kezeli. A vitás kérdéseket a nemzetközi joggal összhangban, az európai diplomáciai gyakorlatot figyelembe véve kívánja rendezni a jövõben is. 1 Az országunkat ért agresszió esetén a fegyveres erõk harcának alapvetõ módja az önállóan, illetve az Észak Atlanti Szerzõdés 5. cikke 2 alapján szövetségeseinkkel együtt hagyományos fegyverekkel megvívott védelmi hadmûvelet lesz. A védelem célja a természetes és mesterséges akadályokat kihasználva az erõfölényben lévõ ellenség elõrevonásának akadályozása, támadásának megtörése, jelentõs veszteségokozással, a terep fontos körleteinek (terepszakaszainak, objektumainak) megtartásával, az erõk és eszközök megõrzésével kedvezõ feltételek teremtése az eredeti helyzet visszaállításához. 3 A fegyveres küzdelem törvényszerûségeit vizsgálva, a kutatási eredményeket és a XX. század háborúinak tapasztalatait, valamint az agresszor részérõl a védelem, az egész ország területére mérhetõ csapások hatásait figyelembevéve megállapítható, hogy a védõképességet biztosító rendszabályok közül kiemelkedik az erõdítés. [Felh. irod ] Erõdítés 4 : a mûszaki támogatás (mûszaki biztosítás) egyik szakterülete; átfogja a terep megerõsítésének elméletét és gyakorlatát, valamint az ország területének (hadszíntérnek) békeidõben, illetve a háború alatti katonai mûszaki elõkészítését. Rendeltetése a fegyveres erõk harcképességének, harci hatékonyságának biztosítása, a csapatok, vezetõ szervek, a lakosság és a nemzetgazdaság objektumainak védelme az ellenség pusztítóeszközeivel, valamint az idõjárás viszontagsága ival szemben. 1 Kõszegvári Tibor: A nemzetközi biztonságot fenyegetõ új kihívások és kockázatok. Egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Budapest, Az Észak atlanti Szerzõdés melyet április 4 -én írtak alá Washingtonban 5. cikke kimondja, hogy A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket ideértve a fegyveres erõ alkalmazását is, amelyeket a békének és biztonságnak az észak atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. 3 MH Szárazföldi Haderõnemének Harcszabályzata. Honvédelmi Minisztérium Kiadványa. Budapest, Hadtudományi Lexikon, Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, o. 5

6 Széttagolás 20 % A technika védõképessége 5 % A terep védõképessége 10 % Álcázás 15 % Erõdítés 50 % 1. számú ábra. Védettséget biztosító rendszabályok megoszlása 5 A védelem ösztöne része a túlélési ösztönnek. Elemi ösztön, éppúgy, mint az állatoknál, ám nálunk, embereknél sokféle formában testesül meg. Az emberi történelem folyamán a védekezés szükséglete gyakran több alkotó energiát és találékonyságot hívott életre, mint a szépség vagy a gazdagság utáni vágy. A túlélési ösztön leglátványosabb megtestesülései századokon át a katonai vagy védelmi rendszerek voltak, mint például az erõs falak vagy erõdök. A régi idõkben maguk a várkastélyok is, amelyekben laktak, meg voltak erõsítve. Akkor voltak sikeresek, ha képesek voltak ellenállni az ellenségnek, vissza tudták verni õket. Az ilyenfajta építmény az ellenség irigységének tárgya volt, ezt aztán lehetett másolni, finomítani, díszíteni, ahogy a technológiai újdonságok egymás után megszülettek. Kezdetben az emberek, akárcsak az állatok, a természetben kerestek menedéket. Meg is találták a hegyekben, a kiugró csúcsokon, vagy barlangokban, határterületeken, például a part menti szirteken vagy magán a tengerparton. Talán nem meglepõ, hogy e helyeket gyakran istenek és más, természetfölötti erõk 5 Horváth Tibor: A védõképesség növelésének lehetõségei az erõdítés álcázás területén. Egyetemi jegyzet. ZMNE. Budapest,

7 lakóhelyeként tisztelték, mivel elhelyezkedésük bizonyos fokú biztonságot jelentett. Még napjainkban is számításba vesszük a természet nyújtotta védelmet, ha erõsségeket próbálunk építeni. Idõvel kiderült, hogy a természetesen védhetõ területeket építményekkel vagy természeti jellegzetességeik erõsítésével még inkább biztonságossá lehet tenni, például fallal, árokkal vagy vizesárokkal, a vízfolyás vagy a táj másfajta megváltoztatásával. Ezek az erõdítések még nehezebbé tették, hogy be lehessen hatolni az adott területre, következésképpen azt is, hogy sikeresen meg lehessen támadni a védõket. Vélhetõen a fal volt az elsõ lényeges védelmi szerkezet. Falrendszerek az egész világon megtalálhatóak, ráadásul igen változatos formában és az emberi zsenialitást bizonyítják. Kétségtelen, hogy az elsõ falakat úgy építették meg, hogy felhalmozták a földet, és kõvel megerõsítették. 6 A személyi állomány védelme a demokráciák alapeszményébõl ered, amelyben rendkívüli módon felértékelõdik az emberi élet. A diktátorok nem sokra becsülték az emberi életet, ezért a történelem tanulsága szerint rendkívül pazarlóan bántak vele. A Magyar Köztársaság a nyugati demokráciák közé tartozik, immár a North Atlantic Treaty Organization 7 (továbbiakban NATO) szervezetében ezért nem teheti meg, hogy ne gondoskodjon katonái biztonságáról. A személyi állomány óvása, védelme egyrészt a Magyar Honvédség alapfilozófiájává vált, másrészt az egyes katona biztonságérzete összefügg a harci teljesítõképességével. 6 Terri Hardin: Erõdök, várak. Az építészet remekmûvei. Zagora, Észak atlanti Szerzõdés Szervezete. A szervezetet 1949-ben egyezmény aláírásával alakította meg Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Görögország és Törökország 1952-ben, Németország 1955-ben, Spanyolország 1982-ben csatlakozott. A NATO állandó katonai szövetség, amelyet Nyugat-Európának a Szovjet agresszió elleni megvédése érdekében alapítottak. A szövetség kötelezi tagjait arra, hogy a bármelyikükre mért fegyveres csapást úgy tekintsék, mintha mindannyiukat támadták volna meg, és így minden tagnak a szervezet által szükségesnek látott módon segítenie kell a megtámadottat. A szövetséges haderõ az egyes tagországok háborúban nemzetközi parancsnokság alá rendelt katonai egységeibõl áll ban a De Gaulle elnöksége alatt álló Franciaország kivonta csapatait a NATO parancs nokság alól, de továbbra is a politikai szervezet tagja maradt ben hazánkat meghívták a tagállamok közé Lengyelországgal és Csehországgal egyetemben. Cambridge Enciklopédia, szerk. David Crystal, Maecenas Kiadó, Budapest,

8 Az emberi ösztönök, szükségletek között második helyen van (az elemi ösztönök után) a biztonságra törekvés, a védelem, a túlélés ösztöne ellenállhatatlanul hat a katonára. Ha a katona kellõen kiképzett, a harchoz szükséges eszköz és anyagi feltétellel rendelkezik, bajtársias csoportban szolgál, a védekezéseihez (ellenséges csapás, idõjárás, stb.) megfelelõ mesterséges és természetes objektumok (fedezék, óvóhely, mûszaki zár, páncélozott szállító harcjármûvek, golyóálló mellény, stb.) és határozott vezetés, irányítás alatt áll, akkor feltehetõen hatékonyan és eredményesen fog harcolni. A kutatómunkám célja az volt, hogy: összegyûjtsem, elemezzem, rendszerezzem a történelem során az emberek védelmére létrehozott építményeket, azok fejlõdésének tendenciáit, a fejlõdés törvényszerûségét; elemezzem és rendszerezzem a Magyar Honvédségben rendszeresített személyi állomány védelmére alkalmazott építményeket, következtetéseket vonjak le további alkalmazhatóságukra, esetleg rendszerbõl történõ kivonásukra, illetve korszerûsí tésük lehetõségeire vonatkozóan; megvizsgáljam a személyi állomány védelmét biztosító építmények fejlesztési irányzatait és javaslatokat dolgozzak ki új építmények, technológiák, anyagok, és eszközök rendszerbeállítására a Magyar Honvédségben; kutassam és megismerjem más államok fedezékeit, óvóhelyeit, fejlesztéseik követelményeit, ennek tükrében adaptálási lehetõségeiket a Magyar Honvédségben; az IFOR/SFOR misszió keretein belül, háborús körülmények között vizsgáljam, elemezzem a béke feladatokat végrehajtó hadseregek személyi állomány védelmét biztosító építményeit, kiépítésük módszereit, és a megszerzett ismeretek és tapasztalatok felhasználásával ajánlásokat megfogalmazni a Magyar Honvédség részére; bizonyí tani azt, hogy a békefenntartó mûveletek körülményei eltérnek a harc-, hadmûvelet megvívásának körülményeitõl, amibõl az is következik, hogy a mûszaki támogatás így a személyi állomány védelmét biztosító rendszabályok is rendelkezik sajátosságokkal; 8

9 a k övetelmények és lehetõségek figyelembevételével elõsegítsem a személyi állomány védelmét biztosító erõdítési építmények korszerûsítését. A célok elérése érdekében a témában másfél évtizedes kutatómunkát végeztem. A kutatások során felhalmozódott anyagot a kitûzött célnak megfelelõ logikai rendszer szerint csoportosítottam. A kutatómunkám során áttanulmányoztam és értékeltem a vonatkozó szabályzatokat, utasításokat, intézkedéseket. Tanulmányoztam továbbá azokat a tudományos értekezéseket is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a személyi állomány védelmét biztosító építmények vizsgálatához, kialakításához. A hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása és feldolgozása segített abban, hogy a kutatómunkám során felmerült vitás kérdésekben döntsek, illetve állást foglaljak. A tudományos képzés, valamint a kutatómunkám során értékes konzultációkat folytattam a szakterület kiváló szakembereivel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Mûszaki hadmûveleti harcászati tanszék tanáraival, a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézet munkatársaival, a brnoi Katonai Akadémia erõdítéssel foglalkozó szakembereivel. A tudományos képzés során tovább folytattam oktatói tevékenységem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Kar, Mûszaki hadmûveletiharcászati és Tüzér tanszékén, valamint a Vezetés és Szervezéstudományi Kar Mûszaki tanszékén, ahol az erõdítés álcázás tantárgy keretein belül különös figyelmet fordítottam a személyi állomány védelmét biztosító építmények alkalmazására. A gyakorlati foglalkozásokon Magyarországon egyedülállóan terveim alapján, irányításommal és vezetésemmel a Csobánkai Központi Harcászati Gyakorlótéren kiépítésre került egy erõdítési mintakert. Itt a Magyar Honvédségben rendszeresített összes személyi állomány védelmét biztosító építmény megtalá lható telepített formában. Már a tudományos képzés megkezdése elõtt a Magyar Honvédség Mûszaki Fõnöke felkérésére részt vettem a MH Haditechnikai Intézet IX. osztálya által végzett Könnyített óvóhely raj állománya részére címû kutatási téma megvalósításában, a csapatpróba végrehajtásában. 9

10 1997. novemberében a METROBER Kft. ügyvezetõ igazgatója megbízott a 4. METRO vonal (Rákospalota Délbuda, Kelenföldi pályaudvar) állomásainak méretezésével, a mértékadó fegyverek, fegyverrendszerek meghatározásával, valamint a kiválasztott eszközök által elérhetõ maximális behatolási mélységek meghatározására, melyet sikeresen meg is oldottam. A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere külföldi szolgálatra vezényelt Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába június 22-tõl december 22-ig, majd december 16-tól november 30-ig a Magyar Mûszaki Kontingens állományába. A hadszíntéren h ídépítõ szakaszparancs noki, majd fõmérnöki beosztásban lehetõségem nyílott felkutatni, megvizsgálni a telepített fedezékeket, óvóhelyeket, az azokra mért csapások következményeit. Konzultációkat folytattam amerikai, angol, kanadai, dán, finn, lengyel szakemberekkel. Ezentúl három alkalommal jártam a horvátországi Okuèaniban (1997-ben, 2000-ben, valamint 2002-ben a Magyar Hadtudományi Társaság Mûszaki szakosztálya által szervezett tanulmányi utak alkalmával.) a Magyar Mûszaki Kontingens alaptáborában, ahol a helyszínen tanulmányoztam a kontingens, és az amerikai hadsereg speciális állománya által megépített, telepített erõdítési építményeket. A tudományos kutatómunkám során szerzett tapasztalataimat rendszeresen publikáltam. A szakmai publikációs tevékenységen kívül tudományos közéleti munkásságomat bizonyítja 18 darab publikáció, melyek a tudományszervezõi tevékenységemet is fémjelzik. Ezen kívül a témámban készítettem öt tanulmányt és kettõ fõiskolai illetve egyetemi jegyzetet. Ily módon törekedtem az évek alatt megszerzett tudásom széles körben való elterjesztésére. A téma kutatása és kidolgozása folyamán az általános tudományos módszerek közül a megfigyelést, kísérletet, analízist, indukciót és adaptációt alkalmaztam, összefogva mindezt rendszerszemléletû megfigyeléssel. Az elkészített értekezésem hat fejezetre tagozódik. Az elsõ fejezetben az erõdítési építmények fejlõdésének rövid áttekintését végeztem el, bemutattam a fejlõdés tendenciáit és törvényszerûségét. A második fejezetben a Magyar Honvédségnél rendszeresített személyi állomány védelmét biztosító építmények rendszerezését, vizsgálatát, megépítésük és bontásuk tapasztalatait dolgoztam fel, következtetéseket vontam le további 10

11 alkalmazhatóságukra korszerûsítésük lehetõségeinek függvényében, illetve rendszerbõl történõ kivonásukra vonatkozóan. A harmadik fejezetben más hadseregek személyi állomány védelmét biztosító erõdítési építményeit tanulmányoztam, értékeltem fõbb harcászat technikai adataikat. Vizsgáltam továbbá az építmények kialakítása során tetten érhetõ fejlesztési, megóvási törekvéseket, valamint adaptálási lehetõségeiket a Magyar Honvédségben. A negyedik fejezetben a békemûveletek feladatainak (IFOR/SFOR) megoldása során épített, a személyi állomány védelmét biztosító építmények kutatását és vizsgálatát hajtottam végre személyesen a Horvátországi és Bosznia Hercegovinai hadszíntéren. A másféléves békefenntartói szolgálatom során alkalmam volt tanulmányozni az SFOR békemisszióban résztvevõ országok hadseregei által épített fedezékeket, óvóhelyeket. A megszerzett ismeretek és tapasztalatok fe lhasználásával ajánlásokat tettem a Magyar Honvédség részére. Az ötödik fejezetben kutattam és vizsgáltam a Magyarországi törekvéseket a személyi állomány védelmét biztosító építmények korszerûsítésére, építési és bontási idejük csökkentésére azonos védettségi fok mellett. Vizsgáltam továbbá a korszerû hagyományos pusztítóeszközöket és hatásukat a személyi állomány védelmét biztosító építményre. Annak ellenére, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának valószínûsége igen csekély, kutatásokat végeztem az atomfegyverek, a vegyi és bakteriológiai fegyverek, valamint az aeroszolok pusztító hatásairól, melyek közvetve, vagy közvetlenül hatnak a személyi állomány védelmét biztosító építményekre. Javaslatokat dolgoztam ki új építmények, technológiák, anyagok, és eszközök rendszerbe állítására a Magyar Honvédségben. A hatodik fejezetben ismertetem az összegzett következtetéseket, a kidolgozás során elért tudományos eredményeket, javaslatokat, ajánlásokat, valamint a további kutatást igénylõ területeket. Egész kutatómunkámat így a PhD értekezésemet meghatározta a téma gyakorlati hasznosíthatóságának szem elõtt tartása, mindent ebbõl a szempontból közelítettem meg. 11

12 1. AZ ERÕDÍTÉSEK FEJLÕDÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Az emberiség fejlõdésének története azt bizonyítja, hogy a legõsibb korban is az embereknek számos ellenséggel kellett megküzdenie és legádázabb ellensége mindig maga az ember volt. Tény, hogy az ember kialakulásától kezdve használt fa, csont és kõeszközöket fegyverként. Arra a kérdésre, hogy ezeket a fegyvereket mióta alkalmazta más emberek, csoportok ellen, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy az utolsó eljegesedés után (körülbelül Kr. e körül) az elsõ nagy népvándorlások idõszakából találtak olyan tömegsírokat, amelyek fegyveres küzdelemre utalnak. 8 A hadtörténelem számos példája bizonyítja, hogy az erõdítés, a fegyveres küzdelemben mindig jelen volt és a mai ismereteink szerint jelen is lesz. 9 Már az õskorban is az embereknek menedéket kellett keresniük különbözõ veszélyekkel szemben. Magas fákon fészkeket építettek, vízen cölöpépítményeket létesítettek, vagy barlangokban húzódtak meg. Az így kialakított építmény sem volt teljesen biztonságos hely, mert a barlangok kijáratai és mellékodúi számos kellemetlen veszélyt rejtettek magukban. Valószínû, hogy ezeknek a betömése fával, kövekkel, vagy egyéb anyagokkal, vezetett oda, hogy az emberek maguk is építettek barlangokat, falakat, akadályokat és a falakból különbözõ összeállítással többé-kevésbé egyszerû, vagy bonyolultabb építményeket alkottak. [Felh. irod ] A leghatásosabb akadályok egyike a víz volt. Ma is az, mert a vízen át a védõ megközelítése rendszerint nem könnyû. Kréta szigetének lakói nem vették körül fallal a palotáikat és városaikat, inkább a tenger nyújtotta természetes védelemre hagyatkoztak. Ezzel ellentétben a mükénéiek, akik késõbb meghódították Krétát, és beolvasztották a minószi kultúrát a sajátjukba, más nézeteket vallottak, s hatalmas várat emeltek. 10 A vizes akadály nagy hátránya, hogy télen befagy, továbbá az, hogy amennyiben az ellenség olyan jármûvekkel rendelkezik, amelyekkel vízen is tud járni, akkor a víz nem akadály, sõt ellenkezõleg megkönnyíti a védendõ helynek a megközelítését. 8 Winkler Gusztáv: A hadviselés mûvészete. Tinta Könyvkiadó. Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Terri Hardin: Erõdök, Várak. Zagora,

13 Egy másik fontos akadály a magas fal. Már az ókorban is magas falakkal védekeztek (kínai nagy fal). 11 Tudjuk, hogy a régi idõkben az üldözöttek a templomokban kerestek és találtak menedéket. Az akkori szokások szerint a templomba menekülteket nem volt szabad bántani, de az idegen, pogány törzsek az ilyen jogokat nem vették figyelembe és ilyenkor a templomba menekült üldözöttnek harcolnia kellett. Vastag falú templomokat un. templomvárakat építettek, de falait résekkel látták el, amelyeken át a templomban szorultak védekezhettek. A templomtorony sem véletlen. Azért építették, hogy a templomban védekezõk onnan figyelhessék az ellenséget. A harang célja pedig az, hogy a templomtoronyból figyelõ idejekorán értesíthesse azokat, akiket a veszély közeledése érdekelt, s egyben utasítás is volt azoknak, akiknek segítségül kellett jönniük (tûz, árvíz, jégesõ stb.). Nagyobb tömegek befogadására a templomvárak késõbb már nem voltak elegendõk. Nagyobb tereket kellett megvédeni, amelyeket e célból akadályokkal vettek körül. Az akadályok továbbra is a víz és a fal, mely utóbbinak persze szintén voltak hátrányai, mégpedig ha a támadónak sikerült egy (bármely magas) fal tövében megvetnie a lábát és azt valamilyen eszközzel kikezdenie, úgy ezzel a fal védõképessége is kérdésessé vált. Egy ilyen hírhedt eszköz a faltörõ kos, amely lényegében egy láncokra felfüggesztett súlyos gerenda. Ha nekilendítették a falnak, a fal bedõlését is elõidézhette. Egyéb ostromeszközök a vetõgépek, melyekkel a vár fokán keresztül hatalmas köveket, égõ tárgyakat repítettek a védekezõkre. Ilyen ostromeszközök oltalma alatt, az ostromló könnyû anyagokból a vár fokáig feljárót készített és a védekezõt közelharcban megsemmisítette. 11 Kínai nagy fal (Great Wall of China) kínai chang cheng ( hosszú fal ) a Sárga-tengertõl Észak- Kínán át a közép ázsiai sivatagig húzódó 4100 km hosszú védelmi és jelképes határvonal. A világörökség része. A fal elsõ része Si huang ti uralkodása alatt épült katona segítségével Kr. e. 221-tõl kezdõdõen, azért, hogy az Északi irányból támadó Jung és Ti nomádok támadásait elhárítsák. A késõbbi dinasztiák idején továbbépítették, nevezetesen a Han dinasztia idején (Kr. e. 202 Kr. u. 220) a nyugati irányba, Yumenig folytatták és mintegy toronnyal látták el. A turisták által látogatott, Pekingtõl délre, a Badeling hágónál lévõ, kõborítású falszakasz sokkal késõbbi eredetû, a Ming dinasztia uralkodásának idején (Kr. u ) épült. A fal magassága 7,6 m, szélessége 3,7 m, alapanyaga föld és kõ, téglaburkolattal. Révai Nagy Lexikona, Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, Budapest,

14 2. számú ábra: Alesia megerõdített fala A régmúlt A kõfal, a középkor végéig, az erõdítés legfontosabb eszköze volt. Ezt tornyokkal erõsítették me g, amelyek egyrészt a védelmet tették hatásosabbá, másrészt növelték a figyelés hatékonyságát is. A tornyok közötti falrészt belsõ járatokkal látták el, lõréses kõ mellvédet (pártázatot) alakítottak ki a falkoronán. A bejáratokat erõs kapukkal biztosították, amelyeket külön tornyok, falrészek erõsítettek meg. 13 Az ostromgépek alkalmazása miatt a védõk a falakat megkettõzték, a falak vastagságát és magasságát megnövelték. A falakból kiemelkedõ erõs tornyokat építettek, amelyekbõl oldalazó tûzzel áraszthatták el a megközelítési utakat valamint a falak közvetlen elõterét. A falak körül mély árkokat ástak, amelyeket rendszerint vízzel töltöttek fel, ami a fal megközelítésének egyik fõ akadályává vált. A város védelmét tovább erõsítette az, hogy a fontosabb épületeket, illetve a városmagot külön megerõsítették, ezen kívül a fellegvárat (citadellát) is a város védelmi rendszeréhez kapcsolták. Ezzel kialakult a belsõ erõdítés, ami a második védelmi vonal feladatát látta el. 14 Az ókori központosított államok az egymást követõ háborúk, valamint a nomádok állandó betörései ellen a fontosabb városok megerõdítése mellett a sz. ábra: Háborúk világtörténete 24. o. 13 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Az ókori városok védelmi építményeinek bonyolultságát jól szemlélteti Jeruzsálem védelmi rendszere. Magát a várost hármas fal övezte. A 60 toronnyal ellátott elsõ, vagy belsõ fal 3 km, a 14 toronnyal megerõsített második, vagy külsõ fal közel 1 km, az új várost övezõ harmadik fal pedig mintegy 2 km hosszú volt. A városon belül két erõs citadella épült: Antonius vára, amely négy 14

15 veszélyeztetett irányokban és a határok mentén a megerõdített helyek összefüggõ láncolatát építették ki. Ilyen építkezésekre már az egyiptomi fáraók is nagy figyelmet fordítottak. Az egyiptomi középbirodalomban a déli határok biztosítására például három erõdvonalat hoztak létre. 15 A városok bonyolult falrendszere és a fontosabb helyeket védõ önálló várerõdök mellett meg kell említeni azokat a tartós védelmi építményeket is, amelyek a mozgékony nomád népek betöréseitõl veszélyeztetett határszakaszokon, nagy szélességben, összefüggõ rendszerben építettek ki. 16 Az ókori birodalmak határvédõ építményei közül a Pien cseng (határvédõ fal), valamint a római limes (határvédõ sánc) a legismertebbek. 17 A római birodalom határainak védelmére kiépített védelmi berendezések közül a Germánia és a dunai területek limesei (határ menti erõdítései) 4000 km hosszúak voltak. Épültek rajta õrtornyok, amelyek között jelzõtüzek biztosították az összeköttetést. Készültek földsáncokból és árkokból álló védelmi vonalak, sõt kõfalak is. Nagy erõdök, tengeri támaszpontok, hidak is találhatók közöttük. Ellentámadások céljára használt hídfõállások is gazdagították a limesek erõdítéseit. 18 Az ostromgépek tökéletesedése, kombinált alkalmazásuk, valamint az ostrommódszerek fejlõdése új erõdítési rendszer kialakulásához vezetett. A védõfal elõtt nagy védõmûveket építettek, néhány sor árkot, az árkok közé földgátakat emeltek, és cölöpsorokat vertek. A legelsõ földgátat fallal erõsítették meg és önálló elõmûveket építettek számára. 19 Ezzel a módszerrel a falak elõ területét erõdítették meg, növelve a védelem mélységét, és így arra kényszerítve a támadót, hogy ostromgépeit a hatásos lõtávolságon kívül helyezze el. kisebb toronnyal körülvett hatalmas torony volt, és a négy fallal körülvett Salamon temploma. Razin: A hadmûvészet története I. Zrínyi KK. Budapest, o. 15 Razin: A hadmûvészet története. I. Zrínyi KK, Bp., Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Az ókori világban nem volt ismeretlen jelenség a hadi építkezésekben, hogy falakat húztak az esetleges támadók távoltartására. Babilon fala i.e. VII. században, Hadriánus fala, a római birodalom Rajna és Duna menti limese az i.e. II. és III. században, sõt még az Offa gátja is a VIII. századi angol walesi határon mind az ilyen építészet példái. A kínai Nagy Fal a maga 2000 km hosszúságával azonban túlszárnyalja ezeket az építményeket, olyannyira, hogy már szinte jellegében is különbözik azoktól. Szerzõ. 18 A háborúk világtörténete. Corvina, Bp., Gerõ László: Magyarországi várépítészet. TIT Kiadó, Bp., o. 15

16 A középkorban, a feudális rendszer gazdasági és politikai szétforgácsoltsága a katonai széttagoltsággal járt együtt, ami hatással volt a hadmûvészetre és benne az erõdítésre is. A kor fõ eseményeit a hûbérurak egymás ellen és a központi hatalom ellen vívott háborúi jelentették. Ebben a korban az államhatalom decentralizált központjai sajátos jelentõségre tettek szert, ezért megerõsítésük rendkívül fontos volt. 20 Kelet-Európában az uralkodói központok a feudális városok tartós védelmi építményei egységes és a helység területének egészét magába foglaló rendszert mutattak. A városok erõdítése két alapvetõ szerkezeti elembõl, a belsõ várból (belsõ, vagy felsõváros) és a külsõ várból (megerõdített város, vagy külsõ város) állt. Mind a belsõ, mind a külsõ vár falait tornyokkal megerõsítették, mély árkokkal és palánkokkal vették körül. A falak elé kiugró négyszögletes tornyok lõréseibõl a megközelítési utakat oldalazni tudták. A fontosabb városokat megközelítõ utak mentén fekvõ helységeket szintén megerõdítették. 21 Nyugat Európában a decentralizált hatalom központjai a védelmi berendezésekkel kiegészített várkastélyok voltak. Fontos erõdítéseknek számítottak a megerõdített templomok és kolostorok is. A XII XIII. században terjedtek el a magas, széles falakkal és zömök tornyokkal övezett hatalmas kõépítmények, amelyeket az akkori idõk kezdetleges ostromeszközeivel szinte lehetetlen volt elfoglalni A tûzfegyver Nem tudunk bizonyosat a felõl, hogy ki találta fel a lõport, azt azonban tudjuk, hogy a kínaiak már a XI. században használtak kezdetleges ágyúkat. Egy francia krónikás pedig annak tulajdonította az angolok gyõzelmét 1346-ban Crécynél, hogy tüzérséget vetettek be a franciák ellen. Ezeknek a kezdetleges ormótlan szerkezeteknek a valódi értéke valójában igen korlátozott volt, mert nehezen lehetett mozgatni, gyakran fölrobbantak, és a tûzgyorsaságuk is elmaradt 20 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Ugyanott 22 Razin: A hadmûvészet története. Zrínyi KK, Budapest,

17 a kívánalmaktól. Valószínûleg morális hatása nagyobb lehetett, mint a pusztító képessége. A korai ágyuknak legnagyobb hasznát a várostromok során vették. 23 A középkori erõdök tervezõi és építõi nagy kreativitásról tettek tanúbizonyságot akkor, amikor a támadók ellen lõrésekkel ellátott, oromzatsoros és vizes árkokkal védett falakat terveztek és építettek. Az új fegyver jelentõsége abban nyilvánult meg, az erõdítések oldaláról vizsgálva a kérdést hogy azok az építmények, amelyek a korábbi pusztítóeszközök ellen jól védtek, azok már nem, vagy kisebb mértékben álltak ellen a csapásoknak. Mindenek elõtt a falak magasságát csökkentették és növelték azok vastagságát. 3. számú ábra. Ágyuk elhelyezése a rondellában (XV XVI. század) Védõfal (késõbb földtöltéssel szélesítve), 2. Várárok, 3. Rondella elõtere (erõdítmény), 4. Kazamata (lövegszín, raktár), 5. Várudvar Egyre inkább bebizonyosodott, hogy a várfalaknak, fõként a bástyáknak sokszögûeknek kell lenniük, mert csak így oldható meg a falaknak és a várárkoknak tûzfegyverekkel való oldalazása. Az új tüzérségi erõd központi létesítménye a bástya lett, amely kiugrott a tömör fal (kortina) elé, és a falat, meg 23 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, sz. ábra: Hajnal Németh: Erõdök ellen. 25. old. 17

18 a szomszédos bástya homlokzatát pásztázó tüzeléssel védte, kiküszöbölve minden holtteret számú ábra. Tüzérség elhelyezése a többszögû bástyás erõdítési rendszerben (XVI. századi olasz iskola) 1. Olasz bástyák, 2. A bástyák homlokzata (mellvéd és a földsánc), 3. Kõfal (courtine), 4. Várárok a belsõ és külsõ ároklejtõ között. 5. Ároksánc (cunette vagy ravellin) a kötõfal erõsítésére, 6. Fedett út, 7. A vártér belsõ lejtõje, 8. Belsõ tér (várudvar), 9. Feljárat a fedett útra, illetve a gyalogság lõállásához, 10. Sánckarósor a vártéren (mesterséges zár) Az ék alakú bástya elõször a XV. századi Itáliában jelent meg: a genovai mérnökök által 1497-ben épített sarzenellói bástya a legrégibb, mindmáig fennálló ilyen típusú építmény. A bástya vált a tüzérségi arcvonal legjellegzetesebb építményévé. A magas kõfalak helyét kõfallal burkolt, vagy fûvel borított tömör földsáncok foglalták el. Az ellenség felõl kevés látszott belõle, mert a mellvédet éppen csak olyan magasra emelték a környezõ terep fölé, hogy az ágyúk végigsöpörhessenek 26 a padkán. Elõretolt védõállásokat építettek a bástya homlokzatának védelmére, és az ellenség távoltartására. A védõállások közül a rendszerint két bástya között az 25 Egyes bástyák például a lengyel basteja, VIII. Henrik walmeri és deali várainak ágyútornyai vagy a budai vár rondellái kerekek voltak. Jóllehet, egy alacsony torony kibírta a rajta elhelyezett ágyuk tüzelését, de kerek alakja elõtt holtteret hagyott, ahova a toronyról nem lehetett tüzelni. Szerzõ. 26 Katonai terminológiát alkalmazva a pásztázás kifejezést kell alkalmazni. Szerzõ. 18

19 árokban elhelyezett háromszögû kiugró sáncmû, a pajzsgát (ravelin) volt a legfontosabb. 27 A XVII. században a gazdasági és politikai centralizáció megteremtette a feltételeit az állandó hadseregek létrejöttének. Ezzel párhuzamosan tömegesen születtek olyan találmányok, amelyek a hadseregek szükségleteivel függtek össze. Így a tüzértechnika tökéletesedése egyre nagyobb hatással volt a korabeli erõdítés fejlõdésére. A tüzérség és az erõdítés kölcsönhatása a háború új korszakának egyik legjelentõsebb tényezõjévé vált. 28 Nyugat Európa erõdítési iskoláinak mindegyike tudományos irányzatot képviselt, és munkájuk során összegezve az erõdítés nemzeti tapasztalatait, kialakították az erõdítéstan sajátos elméleti alapjait. Az átmenetet képviselõ olasz erõdítési iskola fogyatékosságaira elsõként Daniel Speckle, a német erõdítési iskola kiemelkedõ alakja mutatott rá. A fogyatékosságot elsõsorban az aránytalan méretekben és rendszerük kedvezõtlen vonalvezetésében vélte felfedezni. Abból indult ki, hogy az erõdítmény annál erõsebb minél több oldala van, mert a falak (sáncok) törésének szögértékei alapvetõen meghatározzák a kölcsönös oldalazó tûztámogatás mértékét. A védelem fõerejét képviselõ sokszögû bástyák és kõfalak derékszögû, vagy tompaszögû vonalvezetését tartotta ideálisnak. 29 Módszere átmenetet képviselt a klasszikus olasz és a maga korában legkorszerûbb francia erõdítési iskola között. 30 [Felh. irod ] Az európai erõdítési iskolák közül a francia iskola bizonyult a legnépszerûbbnek, megalkotójának Sébastien Vauban ( ) marsallt tekinthetjük. 31 Erõdítési rendszerének kialakítása során Vauban a tüzérség és a 27 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Speckle növelte a bástyák, valamint a kiegészítõ erõdítési építmények alapterületének méreteit. Igen nagy fontosságot tulajdonított az ún. fedett út megerõsítésének. Itt tüzérséget helyezett el. Hangsúlyozta, hogy a tüzérséggel jól rombolható kõfalakat földsáncokkal kell helyettesíteni. 30 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Sébastien Le Prestre Vauban marsall ( ) elszegényedett burgundiai köznemesi családból származott. Önkéntesként lépett be 1651-ben a lázadó Condé herceg seregébe. Két évvel késõbb fogságba esett, s ekkor Mazarin bíboros megnyerte a királypártiak ügyének. Hadmérnöki tanulóéveit de Clervile lovag parancsnoksága alatt töltötte ban lett az erõdítmények fõfelügyelõje, 1688-ban altábornaggyá léptették elõ, 1703-ban Franciaország marsallja lett. 19

20 kézi lõfegyverek hatásának legoptimálisabb kihasználására, az ellenállási vonalak mélységben történõ lépcsõzésére, továbbá az élõerõnek és a védelmi fõépítménynek, az ostromlók tûzhatásával szembeni maximális megóvására törekedett számú ábra. Vauban elsõ rendszere (a XVII. századi francia iskola) a) 1. Földtöltés (az erõd részeinek terepleinje), 2. Mellvéd, 3. Belsõ várárok lejtõ (escarpe), 4. Várárok, 5. Középárok (cunette), 6. Külsõ várároklejtõ (contre escarpe), 7. Fedett út (strada coperta), 8. Gyalogsági lõállás (banquette), 9. Vártér vagy vársík (glacis) b) a. Belsõtér, b. Kötõfal (courtine), c. Ötszögû bástya, d. Mellvéd, e. Feljáró a mellvédre, f. Várárok az erõsítõ építményekkel, g. Álláserõd (tenaille), h. Ároksánc (ravelin), i. Fedett út, j. A vártér belsõ lejtõje, k. Az ollós erõdöt az ároksánccal összekötõ fedett folyosó (caponniere) Vauban ostrommûvészetének lényege az volt, hogy a földmûvek védelmi erejét alkalmazta a támadásra, s inkább verejtéket, semmint vért áldozott. 33 Az általa épített erõdök szintén az emberi erõforrások megõrzésének vágyát tükrözték, ugyanis a tüzérség szerepét domborították ki. Három rendszert Hosszú pályafutása során 50 várostromot irányított és 160 erõd tervét dolgozta ki. Maastrichtnál elsõként alkalmazta a párhuzamos árkokat az ostromban. 32 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest,

21 dolgozott ki, kezdve a bástyás alaprajzú erõdítményen, amilyet honfitársa, de Pagan gróf is alkalmazott, egészen a német határon felépített tömör bástyás Neuf Brisach erõdítményéig, amelynek háromszögû kiugró sáncaiban fedett belsõ erõdítések voltak, kazamatás hosszanti falai (kortinái) pedig befelé lejtettek, s így egészen az utolsó pillanatig védve voltak az ellenséges ágyútûzzel szemben számú ábra Sébastien Vauban ( ) marsall 35 Vauban rendszerét ezek figyelembevételével Cormontaigne 36 ( ) francia tábornok fejlesztette tovább. A bástyák méreteit növelte, az ároksáncot 33 A háborúk világtörténete. Corvina, Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Josip Kljajiæ: Brodska Tvrðava. Slavonski Brod, o. 36 Cormontaigne Louis de, francia várépítész. Hadmérnökkari tiszt lett s mint ilyen Vauban erõdítési rendszereit több tekintetben módosította. Franciaország keleti határán több várat épített s hat várnak ostromlását igazgatta. Erõdítési rendszere szerint épült Theresienstadt, Csehországban, 21

22 pedig annyira elõre tolta, hogy az ott elhelyezett tüzérség a legközelebbi bástyát ostromló ellenség építményeinek mögöttes területét tûz alatt tarthatta. A XVIII. század közepén a francia hadmérnöki iskola módosította Cormontaigne rendszerét. Ennek eredményeként a francia erõdítési iskola kifejlesztette a különálló erõdítmények rendszerét. Ennek kiemelkedõ képviselõje Montalembert 37 ( ) francia mérnök volt. Javaslatának lényege, hogy a fontosabb helységeket vegyék körül kiemelkedõ magaslatokra épített kiserõdök egyes vagy kettõs láncával. Az ún. Montalembert rendszer kialakítása volt a háború manufakturális korszakának legfejlettebb erõdítési rendszere tól 1790-ig. Az Architecture militaire par un officier de distinction (Hag 1641, s azóta többször kiadva) címû mûve a vontcsövû ágyuk alkalmazásáig általánosan használt kézikönyv volt. Révai Nagy Lexikona IV. kötet. Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó. Budapest, o. 37 Montalembert Marc René, marquis de, francia hadmérnök. Több várostromban vett részt között, késõbb hadtudományi értekezéseket írt, amiért az akadémia tagjául választotta. A hétéves háborúban mint francia biztos a svédek birtokában lévõ Anklamot és Stralsundot erõsítette meg. Hazatérve Aix és Oléron szigeteket alakította át erõdökké, ez utóbbinak megerõsítésénél alkalmazta elõször az ollós erõdöket. Révai Nagy Lexikona XIV. kötet. Babits Kiadó. Budapest, o. 22

23 Alkalmazásával még a háború gépi korszakának erõdítési rendszerénél is találkozunk számú ábra. Brodi erõd (Slavonski Brod, Horvátország) 39 Európában a XVII. és a XVIII. században az erõdítések területén Vauban ún. elsõ rendszere volt az uralkodó. A rendszer építményei jól idomultak a helységek középkorból visszamaradt tartós védelmi építményeihez, azonban hatáskörük csak szûk területre terjedt ki, így nem feleltek meg a tömeghadseregek alkalmazási lehetõségeinek. Egyre jobban jelentkezett az olyan erõdítési rendszer kialakításának igénye, amelynek hatóköre nagy területre terjed ki és a településtõl távol kibontakozó összecsapások kimenetelét is, befolyásolhatja. 40 Ezeknek az igényeknek az egyre gyorsabban fejlõdõ ún. övvár rendszer felelt meg. [Felh. irod ] Az övvár lényege abban állt, hogy a sokszögû erõdítési rendszerrel védett helység körül tûzerõs gócokat, az överõdök hálózatát alakították ki. Ezzel a rendszerrel jelentõsen megnövelték a védett terület nagyságát, és kedvezõ feltételeket teremtett az erõdben elhelyezett tábori csapatok számára ellentámadások végrehajtására. Fontos elõnye volt még az is, hogy a támadó tüzérség nem érhette el a védendõ objektumot, mert a védelmi vonal elõrehelyezése ebben meggátolta. 41 Az ipari forradalommal együtt járó hadügyi forradalom a hadviselésben jelentõs változásokat hozott. A milliós tömeghadseregekkel rendelkezõ nagyhatalmak Napóleon gyakorlata és Clausewitz elmélete alapján, döntõ csatával megvívott, gyorslefolyású háborúra készültek. 42 Az övvárak nem segítették a támadó hadseregek tevékenységét. Ezért az övváraknak is új szerepet szántak. Az 38 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Josip Kljajiæ: Brodska Tvrðava. Slavonski Brod, o. 40 Clausewitz szerint: Egy erõdítmény, amely igazi ostromra késztet és azt ki is bírja, természetesen többet nyom a háború serpenyõjében az olyan erõdnél, amely sáncaival pusztán a terület elfoglalásától riaszt el, tehát ellenséges erõket valóban nem köt le, és nem pusztít el. Carl von Clausewitz: A háborúról. II. Zrínyi KK. Bp., o. 41 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Clausewitz Carl Von: A háborúról II. Zrínyi KK, Budapest,

24 övvárak védettsége passzív, helyõrségeinek kirohanása pedig aktív tényezõként szerepelt az új hadászati koncepciókban. Az összefüggõ övvár rendszerek legfõbb hibájának azt tartották, hogy nem szolgálták a fegyveres erõk aktív hadmûveleteit számú ábra. Övvár rendszerû megerõdített helység (XIX. század elején) 1. Sokszögû erõdítési rendszerrel megerõdített helység a vármaggal, 2. Överõdök vonala, 3. Övút (manõverút), 4. Második vonal, 5. Harmadik vonal, 6. Negyedik vonal. 1.3 Az I. világháború hatása az erõdítés fejlõdésére Az 1914-tõl 1918-ig tartó háborúban terebélyesedett ki elõször egy európai színterû háború világméretû harccá. Az elsõ világháború addig sosem ismert dimenziókat ért el: egy technicizált megsemmisítési stratégia rémületét vetítette az emberek szeme elé, olyan csatákkal, amelyek emberek tízezreinek halálát okozták, olyan új fegyverek bevetésével, mint a harckocsik és a repülõgépek, valamint a vegyi harci fegyver, a mérges gáz. A hadviselés anyagi technikai bázisa kiszélesedésének, a hatalmas méretû fegyvergyártásnak, a modern tömeghadseregek megjelenésének, valamint a szállítás és a híradás új lehetõségeinek a hadmûvészet elveire és módszereire gyakorolt 43 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. 24

25 hatása megnyitotta a háborúk új gépi korszakát. A fegyverzet, a haditechnika közöttük a tüzérség fejlõdése, az új harceszközök és a nagy rombolóerejû lövedékek megjelenése, közvetlenül éreztették hatásukat az erõdítési rendszerek fejlõdésére. 44 A háború gépi korszakának jellegzetes vonásai az elsõ világháború alatt mutatkoztak meg elõször. Az erõdítés elmélete és gyakorlata terén a fejlõdés azonban nem volt ilyen gyors. Már a háború elõtt általános volt az a nézet, hogy a nagy mozgékonyságú, nagy tûzerõvel rendelkezõ tábori hadseregek támadásának a hézagos, csak irányokat lezáró övvár rendszerek nem képesek tartósan ellenállni. Ennek ellenére, a háború kezdetére és a háború alatt is a korlátozott gazdasági lehetõségek és az idõ szûkössége miatt az állandó erõdítés legelterjedtebb formája az övvár rendszer maradt. Úgy gondolták, hogy a határon elhelyezkedõ övvár rendszer képes lesz a támadó ellenséget idõlegesen feltartóztatni, amíg a saját csapatok mozgósítása és felvonulása befejezõdik. 45 A háború elsõ hónapjaiban elszenvedett óriási veszteségek a feleket arra kényszerítették, hogy a megnövekedett tûzhatással szemben (géppuskák és a tüzérség) a gyalogság beásásával keressenek menedéket. Így alakult ki kezdetben a támpontszerû, sûrûn megszállt egyetlen gyalogsági vonal, amely elõtt gyenge, hevenyészett akadályokat telepítettek. [Felh. irod ] Ezt a gyenge vonalat az ellenség könnyedén át tudta törni, így az ennek kiküszöbölésére irányuló törekvés a tábori erõdítés mind nagyobb mérvû fejlesztését eredményezte. Ezáltal a védelem mind mélységben mind szélességben kiterjedt védelmi építmények, a korszerû tûzeszközök tüzével és a mûszaki akadályokkal 46 egybehangolt rendszerére támaszkodva egyre nagyobb jelentõségre tett szert. Ez a késõbbiek során a hatalmas kiterjedésû arcvonalak megmerevedéséhez, egyben a kilátástalan, nagy veszteséggel járó állásháború kialakulásához vezetett. Az állásháború alapvetõen két irányban hozott új kezdeményezéseket. Elsõsorban a védelem szilárdságának, ellenálló Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest,

26 képességének fokozására törekedtek, másrészt a védelem áttörésének új módszereit keresték. Ebbõl a küzdelembõl a védelem került ki gyõztesen, mûvészi fokra emelve a tábori erõdítés 47 elveit és gyakorlatát Jelenlegi terminológia szerint: mûszaki zárak 47 A tábori erõdítés a csapatok által elfoglalt, vagy részükre elfoglalásra kijelölt körletek, állások, terepszakaszok és vezetési pontok saját erõikkel való erõdítési berendezését öleli fel. Az erõdítés a sikeres védelmi harc, hadmûvelet egyik alapvetõ feltétele és feladata. Hadtudományi Lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság. Budapest, Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest,

27 Az év támadó harcai rámutattak a háború elõtti harcászati elvek tarthatatlanságára. A tûz megnövekedett szerepe, a géppuskák széleskörû alkalmazása lehetetlenné tette a gyalogság sûrû, láncalakzatban való támadását. A rajvonalakban rohamozó katonák fél vagy egy lépés távolságra voltak egymástól. Ezzel magyarázható, hogy a kezdeti veszteségek elérték a létszám %-át, és a támadó csapatok védelemre kényszerültek. A védelem 1914 végén már 2 3 összefüggõ lövészárokból álló védõövbõl állt. Az árkok közötti távolság m volt. A védõövben a hadosztály védett 10 km-ig terjedõ szélességben 3 4 km mélységben. Az erõk, eszközök zömét a peremvonalban helyezték el. 49 Az elsõ világháború tapasztalatait figyelembe vevõ új elvek szerint a jövõben csak olyan tartós erõdítési rendszerek lesznek hatásosak, amelyek a hadászati elgondolással összhangban nagy területen zárják le a lehetséges támadási irányokat, biztosan hárítják el az ellenséges haderõ csapását, és kedvezõ feltételeket teremtenek az erõdvonal mögött felvonuló saját csapatok támadásba való átmenetéhez. Ezekbõl az alapvetõ követelményekbõl kiindulva a tartós erõdítési rendszerek nagyobb részét az adott ország határainak közelében, szélességben és mélységben összefüggõen a húszas évektõl építették ki. Szárnyaik természeti akadályokra (hegyvonulatokra, tengerpartra), vagy semleges országok határaira támaszkodtak. 50 Franciaország 1927-ben kezdte meg a mintegy 350 km hosszúságú Maginot vonal kiépítését. Az erõdrendszert úgy telepítették, hogy az új politikai határok teljes hosszában védhetõek legyenek, minél kisebb területfeladással járjon, valamint a határterületeken fekvõ fontos ipar- és bányavidéket közvetlenül védje. A Maginot vonal alapvetõ részei a Felsõ-Rajna menti és az Elzászi övezet. A Felsõ-Rajna menti 2 3 kiserõd sorból álló övezet mélysége 2 10 km volt. Az Elzászi övezet képezte a Maginot vonal legerõsebb részét. Az erõdrendszer itt 200 km szélességben elérte a km mélységet is. Ebben az övezetben 25 nagy (tüzérségi), 27 közepes (gyalogsági) erõdmûvet, 132 kazamatát és több száz önálló erõdelemet építettek. Egy egy fõ erõdmûvet, amely az 49 Dr. Szabó József János: Az államerõdítések fejlõdésének rövid áttekintése a Második világháború végéig. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 1. szám, ZMNE. Budapest, Ugyanott. 27