DR. JUHÁSZ ATTILA. A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai. (elmélet és terepi valóság)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DR. JUHÁSZ ATTILA. A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai. (elmélet és terepi valóság)"

Anikó Deákné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FOTOGRAMMETRIA és TÉRINFORMATIKA TANSZÉK DR. JUHÁSZ ATTILA A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai (elmélet és terepi valóság) műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em budapest tel: fax:

világháború magyar tábori védelmi vonalai (elmélet és terepi valóság)

2 Budapesti Műszaki és A TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

3 A TÉRINFORMATIKA A HUMÁN TERÜLETEKEN: - EGYÉRTELMŰ ALKALMAZHATÓSÁG - ISMERT ÉS ELISMERT ESZKÖZ - EGYSÉGES GEOMETRIAI KERET BIZTOSÍTÁSA - SZAKADATOK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE - VÁLTOZATOS MEGJELENÍTÉSI ÉS ELEMZÉSI FUNKCIÓK - SZÁMOS PÉLDA A GIS ALKALMAZÁSÁRA A RÉGÉSZETBEN ÉS A HADTÖRTÉNETBEN Budapesti Műszaki és

KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE - VÁLTOZATOS MEGJELENÍTÉSI ÉS ELEMZÉSI FUNKCIÓK -

4 A GIS RENDSZER ALKALMAZÁSA A KUTATÁSBAN KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNY- ÁGAK TANULMÁNYOZÁSA KUTATÁS SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ: -TÖRTÉNELEM -HADTÖRTÉNELEM -RÉGÉSZET ÚJ INFORMÁCIÓK GYÜJTÉSE ÚJ MÓDSZERTANOK TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSA KIEGÉSZÍTÖ: -HADMÜVÉSZET -FEGYVERTAN -FÖLDRAJZ -FÖLDMÉRÉS -TÉRKÉPÉSZET GEOMETRIAI ADATGYÜJTÉS SZAKADATOK GYÜJTÉSE A REKONSTRUKCIÓ FOLYAMATA KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ ESEMÉNY REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és

KIEGÉSZÍTÖ: -HADMÜVÉSZET -FEGYVERTAN -FÖLDRAJZ -FÖLDMÉRÉS -TÉRKÉPÉSZET GEOMETRIAI ADATGYÜJTÉS SZAKADATOK

5 A GIS RENDSZER FŐBB FUNKCIÓI ADATGYÜJTÉS, TÁROLÁS, KEZELÉS ADATELEMZÉS ADAT ARCHIVÁLÁS -GEOMETRIAI ADATBÁZIS -ATTRIBÚTUM ADATBÁZIS REFERENCIA ÉS NYIL- VÁNTARTÁSI RENDSZER ÚJ OBJEKTUMOK KUTATÁSA -TÉRBELI ÉS IDÖBELI VIZSGÁLATOK -OSZTÁLYOZÁSI LEHETÖSÉGEK -LEKÉRDEZÉSI LEHETÖSÉGEK -OBJEKTUMOK ÉS ESEMÉNYEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA -DOKUMENTÁCIÓS ADATBÁZIS -RÉGI ÉS MAI ÁLLAPOTOK RÖGZÍTÉSE -VISSZAKERESÉSI LEHETÖSÉGEK BIZTOSÍTÁSA -EGYSÉGES RENDSZER -KATALÓGIZÁLÁS -KATEGÓRIZÁLÁS -KOR ÉS TÍPUS MEGHATÁROZÁS -FEJLÖDÉS VIZSGÁLAT ADAT MEGJELENÍTÉS -FELHASZNÁLÓI KÖR DEFINIÁLÁSA ÉRDEKLÖDÖK ~ INTERNET KUTATÓK ~ GIS SZOFTVEREK Budapesti Műszaki és

KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA -DOKUMENTÁCIÓS ADATBÁZIS -RÉGI ÉS MAI ÁLLAPOTOK RÖGZÍTÉSE -VISSZAKERESÉSI LEHETÖSÉGEK BIZTOSÍTÁSA -EGYSÉGES RENDSZER -KATALÓGIZÁLÁS

6 A KORABELI KÖRNYEZET REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és

7 A KATONAI OBJEKTUMOK REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és

8 A HADTÖRTÉNETI ESEMÉNYEK REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és

9 AZ ADATGYŰJTÉS LÉPÉSEI Előzetes adatgyűjtés Lehetőleg minden meglévő információ - Írásos dokumentációk - Szóbeli információk - Az erődítés közelítő lokalizálása Archív térképek Lehetőleg a vizsgált időszakból - Az erődítés közelítő lokalizálása Archív légi fényképek 1950-es évek - Pontos lokalizálás - Részletes interpretáció Terepi adatgyűjtés - Információk ellenőrzése - Új adatok nyerése Budapesti Műszaki és

időszakból - Az erődítés közelítő lokalizálása Archív légi fényképek 1950-es évek - Pontos lokalizálás

10 AZ ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSOK MEGBÍZHATÓSÁGA MEGBÍZHATÓSÁG (ADATMINÖSÉG) TEREPI MÉRÉSEK LÉGI FELVÉTELEK TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓK TEMATIKUS HADMÜVELETI TÉRKÉPEK, VÁZLATOK SZÓBELI INFORMÁCIÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK ADAT FELHASZNÁLÁS GYAKORISÁGA

TÉRKÉPEK ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓK TEMATIKUS HADMÜVELETI TÉRKÉPEK,

11 AZ ERŐDÍTÉS Feladata: - a terepnek kedvező harctérré való előkészítése és annak harceszközként való felhasználása, a saját csapatok küzdőképességét növelje és ugyanakkor az ellenségét csökkentse - a tűzhatás fokozását, - az ellenséges tűzhatás gyöngítését - a csapatok mozgásának elősegítését - az ellenség mozgásának megnehezítését - erős pontok és ezeknek láncolatos összekapcsolása által erős vonalak keletkeznek. - védelmi vonalak és állások, összekötő vonalak, raktárhelyek, kiszolgáló létesítmények biztosítása - modern hadseregek harcában a nagyon fontos szerepet játszik az I. világháború óta

ellenség mozgásának megnehezítését - erős pontok és ezeknek láncolatos összekapcsolása által erős vonalak keletkeznek.

12 A TÁBORI ERŐDÍTÉS Ellenálló képessége függ az alkalmazott anyagoktól, eszközöktől, a rendelkezésre álló idő és munkaerő nagyságától. Alapvetően nem tud ellenállni a nehéz tüzérségi tűznek A tábori erődítés a mindenkori harcterületen rövid idő alatt, nagy élőerő alkalmazásával és aránylag kevés anyaggal készül. A tűzerő növekedése védőállásokba kényszerítették a támadót 1916-ig egyetlen gyalogsági vonalat alkalmaztak, előtte keskeny akadállyal ban m-re hátsó állásokat építettek, ezek közé támpontokat, közlekedő árkokat építettek. Az addigi vonalvédelem helyébe az övvédelem lépett és állásrendszerek keletkeztek, melyeken belül a mozgó csatárvédelem rugalmasan védett.

13 A TÁBORI ERŐDÍTÉS Típusai: Hevenyészett: Az ellenséges tűzben való mozgásban a küzdő, ha rövid időre is, gyalogsági ásójával beássa magát, vagy eszközeit és kizárólag a helyszínen található anyagot használja fel Tartós harcállások: Odaszállított anyagot épít be, rendszerint hetek, sőt hónapok alatt a külön e célra rendelkezésre álló munkaerő. Rendszerint több harcállást építenek egymás mögött, melyek a mozgó harcvédelem elvei szerint vannak felépítve.

harcállások: Odaszállított anyagot épít be, rendszerint hetek, sőt hónapok alatt a külön e célra rendelkezésre

14 A VÉDELMI ÁLLÁS a várható hadműveleti irányokban, a fő védelmi vonalak előterében vagy a szárnyak védelmében épül inkább tábori erődítés jelleggel körkörös védelemre tervezett támpontokból, út- és völgyzárakból állhat támadó erők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése; túlerejével ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő védőövre zúdulni állások leküzdése során mind élőerőben, mind haditechnikában minél nagyobb veszteségeket szenvedjen a támadó

erők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése; túlerejével ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő

15 Budapesti Műszaki és MAGYARORSZÁG

16 Az Attila-vonalat szept. 22-től építették ki. Szárnyaival a Dunára támaszkodott, összekötötte a Karola-vonalat a Margit-vonallal. Három védőövből állt: ATTILA - VONAL a külső (az Attila vonal - I.) Dunaharaszti - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház - Csomád - Alsógöd; a közbülső (az Attila vonal - II.) Soroksár - Soroksárpéteri - Pestszentimre - Pécel - Isaszeg - Kerepes - Mogyoród - Fót - Dunakeszi; a belső (az Attila vonal - III.) az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest külső szélén húzódott. A budai oldalra nem terjedt ki. Nem épült ki teljesen, katona, idő, technikai eszköz és fegyver hiányában

) Dunaharaszti - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház - Csomád - Alsógöd; a közbülső (az Attila vonal - II.

17 ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

18 ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK

19 ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK

20 Budapesti Műszaki és VÉDELMI OBJEKTUMOK

21 VÉDELMI OBJEKTUMOK A TÉRKÉPEKEN Budapesti Műszaki és

22 VÉDELMI OBJEKTUMOK A LÉGIFELVÉTELEKEN Budapesti Műszaki és

23 Budapesti Műszaki és VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN

24 VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN BESZÁNTOTT HARCKOCSI ÁROK (20 30 CM) Budapesti Műszaki és

25 OBJEKTUM KATALÓGUS KÖRNYEZETI ELEMEK - Település - (Pályaudvar) - (Ipari terület) - (Laktanya) - Folyó - Tó - Patak / Csatorna - Mocsaras terület - Erdő - Szőlő - Autópálya - Út - Vasút VÉDELMI RENDSZER ELEMEI - Margit-vonal (régi) - Harckocsi árok - Gyalogsági árok - Tüzérségi állás - Bolygatott terület - Katonai terület

33 MARGIT - VONAL A főellenállási öv főellenállási vonala a Duna - Nagytétény vasútállomás - Szent László puszta Baracska - D Kápolnásnyék - D Kisvelence - D Velencei - tó északi partvonala - Dinnyés Nádor - csatorna nyugati magaslatai - Belsőbáránd - Pötölle Tác - D Polgárdi - D Füle - D Balatonfőkajár - D Balatonakarattya - DK - Balaton északi partvonala - Keszthely - Fenékpuszta Zala-folyó torkolata - Határárok-csatorna - Pat - Iharosberény Márjás - patak - Csurgó - Gyékényes Dráva terepszakaszon húzódott. A Duna Velencei - tó között a fővédőöv második vonala a Kismarton-É Martonvásár - D - Baracska vasútállomás Pázmánd - D vonalon épült ki. A főellenállási öv és a második védőöv km harcászati mélységben épült ki. A fővédőöv 2-3 állásból állt, amelyek mélysége 5-7 km volt. A második védőövben 1-2 állást építettek ki. Budapesti Műszaki és

34 TAVASZI KONRÁD ÉBREDÉS I. II. III. HADMŰVELETEK JANUÁR MÁRCIUS Budapesti Műszaki és

35 LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ

36 LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ

37 Budapesti Műszaki és DIGITALIZÁLÁS

38 Budapesti Műszaki és KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ

39 Budapesti Műszaki és DIGITALIZÁLÁS

40 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és

41 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és

42 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ A ELMÉLETI VONAL TEREPI VONAL B Budapesti Műszaki és

43 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és

44 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ TEREPI VONAL B A ELMÉLETI VONAL Budapesti Műszaki és

45 KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ

46 TOVÁBBI TEENDŐK Esemény rekonstrukció Animáció, térbeli elemzések A teljes védelmi rendszer feldolgozása

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! fotogrammetria és térinformatika tanszék budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetem

Hasonló dokumentumok

BUDAPEST VÉDELMI VONALAINAK REKONSTRUKCIÓJA (1944)

BUDAPEST VÉDELMI VONALAINAK REKONSTRUKCIÓJA (1944) 1. Az Attila-vonal A II. világháborúban Magyarország védelmi rendszerét elsõdlegesen az ország keleti határain építették ki (Árpád-vonal, Hunyadi-, Szent-László-állás),