1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők

Átírás

1 2 1. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A Magyar Köztársaság évi költségvetése készítéséhez kiadott tervezési körirat szerint a tervezés alapvető feltételeit a költségvetési politika évi mozgástere, a vonatkozó hatályos jogszabályok, az elérendő célok és a megvalósítandó feladatok, valamint a makrogazdasági paraméterek határozzák meg. A ok megalapozásához előrejelzés készült a bázisévet képező évi adatokra, mely tartalmazza az év eltelt időszakában lezajlott, és az év további hónapjaiban várható folyamatok számszerűsített hatását. Az Ny. Alap évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszege ,0, egyenlege nulla, a kiegyensúlyozott költségvetés készítését az Államháztartási törvény írja elő, és a központi költségvetésben tervezett - tételesen meghatározott jogcímeken alapuló - pénzeszköz átadás biztosítja. Az Ny. Alap évi költségvetésének makrogazdasági és jogszabályi feltételrendszere Az Ny. Alap bevételeit és kiadásait lényegesen befolyásoló makrogazdasági mutatók közül a nemzetgazdaság évi feltételrendszerében a bruttó keresettömeg 5,7 %-os, a nettó átlagkereset 5,2 %-os, és a fogyasztói árszínvonal 4,5 %-os növekedésének hatását tartalmazza a prognózis. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek alakulását meghatározó járulékok között 2008-ban a foglalkoztatói (munkáltatói) járulék mértéke változatlan, 29 %-os, ezen belül azonban a nyugdíjbiztosítási járulék a évi 21 %-ról 24 %-ra növekszik. A biztosítotti (egyéni) járulék mértéke is változik: a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottaknál a évi 8,5 %-ról 9,5 %-ra, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében pedig a évi 0,5 %-ról 1,5 %-ra emelkedik. Ezek a járulékmérték emelések a III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak fedezetét biztosítják. Ezzel párhuzamosan 2008-tól megszűnik az E. Alaptól az e célra történő pénzeszközátadás. (Januárban az előző év december hónaphoz kapcsolódik a járulékbefizetés, ezért e hónapban még egyszeri bevételként, ,0 millió forint nagyságrendben az E. Alap általi pénzeszköz-átadás is megtörténik.) Új járulék jogcímként jelenik meg a korkedvezmény-biztosítási járulék, amely a évi periódusban fokozatosan kerül bevezetésre ben a járulék teljes összegét a központi költségvetés fizeti. A foglalkoztató 2008-ban a járulék 25 %-át, 2009-ben 50 %-át 2010-ben 75 %-át, 2011-ben pedig a teljes összegét fizeti meg. (A foglalkoztató által meg nem fizetett részt a központi költségvetés téríti meg az Ny. Alap részére.) A járulék mértéke 13 %, a járulék alapja megegyezik a tb-járulék alapjával.

2 3 A járulékfizetési kötelezettség alapját képező jövedelmek körében is történt módosulás: a tervezett rehabilitációs járadék után is kell munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékot és egyéni biztosítotti járulékot fizetni (a munkáltatói járulékot a központi költségvetés fizeti meg). A nyugdíjjárulék fizetés alá tartozó jövedelem összegének felső határa módosul, az egy naptári napra jutó összege a évi forintról forintra nő. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. -a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2008-ban - a költségvetési törvény alapján - 5,2 %-os országos nettó átlagkereset növekedést és 4,5 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni évre, így a január 1-jétől érvényes nyugdíjemelés mértéke kerekítve 4,9 % lesz ban az előző évvel megegyezően a 13. havi nyugdíj egy teljes havi nyugellátásnak megfelelő összegben kerül kifizetésre. A nyugellátások az előző évhez hasonlóan tartalmazzák a saját jogú nyugdíjak korrekciós emelésének kiadásait is január 1-jétől új ellátásként jelentkezik a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény alapján a rehabilitációs járadék. Az Ny. Alapot kezelő, és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert (nyugdíjigazgatást) működtető Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban ONYF) és igazgatási szervei működési kiadási előirányzatainak kialakításakor alapvetően a központi költségvetési szervekre előírt szabályok érvényesülnek. 2. Az Ny. Alap évi bevételei 1. Cím: A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 1. Alcím: Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel összesen ,9 A évi foglalkoztatói (munkáltatói) nyugdíjbiztosítási járulékbevétel alakulását elsősorban a járulékmérték változása és a makrogazdasági paraméterek hatása befolyásolja. Az Ny. Alap költségvetési javaslata, a járulékmérték 3 %-pontos (21 %-ról 24 %-ra történő) emelése, valamint a bruttó keresettömeg 5,7 %-os növekedésének figyelembevételével: ,9.

3 4 2. Alcím: Biztosítotti nyugdíjjárulék bevétel Biztosított által (9,5 %) és magánnyugdíjpénztári tag által (1,5 %) fizetett egyéni járulék összesen ,9 A biztosított által fizetett egyéni járulékok nagyságát a járulékmértékek, illetve ezek változása, a foglalkoztatottak létszámának alakulása ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagok és a kizárólag a TB nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó biztosítottak létszám-arányának változása, a bruttó átlagkeresetek és egyéb járulékköteles munkajövedelmek növekedése, a járulékfizetésre kötelezettek körének változása, valamint a biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége felső összeghatárának változása határozza meg. A fenti tényezők közül a bázisra vonatkozó APEH információk hiányosságai és bizonytalansága miatt csak a járulékmérték változás és a bruttó keresettömeg (létszám és bruttó átlagkereset együttesen) hatása került figyelembe vételre a ok meghatározása során évben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék az előző évi 8,5 %-ról 9,5 %-ra, a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett járulék pedig az előző évi 0,5 %-ról 1,5 %-ra nő. A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség összeghatára az előző évi forint/napról forint/napra módosul. Így a biztosított által (9,5 %) és a magánnyugdíjpénztári tag által (1,5 %) fizetett egyéni járulék előirányzata ,9. Magán-nyugdíjpénztárak átutalásai 6 900,0 A magán-nyugdíjpénztárak átutalásainak tervezett összege 6 900,0. A fenti összeg a rokkantsági nyugellátásra való jogosultság miatti visszalépés, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel, illetve a hozzátartozói ellátások igénybevételével kapcsolatos átutalásokból tevődik össze, a magán-nyugdíjpénztárba befizetett járulék visszautalása mellett.

4 5 3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások Millió forint évi előirányzat Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei 2 300,0 Közteherjegy után befolyt járulék 2 200,0 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás ,6 MPA által Start-kártya kiegészítés 1 000,0 Korkedvezmény-biztosítási járulék 4 403,0 Egyéb járulékok és hozzájárulások összesen ,6 Az egyéb járulékok és hozzájárulások bevételi előirányzata ,6 forint, amely a következő tételeket tartalmazza. A - Tbj-ben szabályozott - megállapodás alapján fizetők járulékai, valamint a közteherjegy után befolyt járulék összegei: 2 300,0, illetve 2 200,0 millió forint. A központi költségvetés egyes fejezeteiben szereplő, a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásaihoz hozzájárulás jogcímcsoport együttes tervezett összege ,6 millió, a évi CXXIII. törvényben meghatározott, Start-kártyával rendelkező foglalkoztatottak járuléka után fizetett MPA megtérítés összege pedig 1 000,0. A korkedvezmény-biztosítási járulék az évi LXXX. törvényben meghatározott, január elsejétől bevezetett új járulékfajta, amelyet a foglalkoztató fizet a társadalombiztosítási járulékon felül, a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után. Alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval, mértéke 13 %. A járulékfizetési kötelezettség fokozatosan kerül bevezetésre, a következők szerint ben a foglalkoztatót ezen a jogcímen egyáltalán nem terheli fizetési kötelezettség, mert a központi költségvetés az egész összeg megfizetését átvállalja ban a teljes összeg 25 %-a, 2009-ben 50 %-a, 2010-ben 75 %-a, 2011-től kezdődően pedig 100 %-a terheli majd a foglalkoztatót. 5. Alcím: Késedelmi pótlék, bírság E bevételi jogcím a 8 000,0. Az APEH-nál kezelt késedelmi pótlék, bírság bevételi számlákra befolyt összegből az Ny. Alapot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló évi LXXXIV. törvény 13. számú melléklete alapján számított összeg illeti meg.

5 6 6. Alcím: Központi költségvetési hozzájárulások GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben és rehabilitációs járadékban részesülők utáni központi költségvetési térítés ,2 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás ,4 Központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás ,0 Korkedvezmény-biztosítási járulék címén átvett pénzeszköz ,0 Központi költségvetési hozzájárulások , évben ,6 a központi költségvetési hozzájárulások tervezett összege, amely a bevételi főösszeg 18,5 %-a. A jelzett összeg a következő felsorolásban szereplő előirányzatokat tartalmazza. - A GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben és rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés biztosítja a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetését ,2 összegben, mely a bevételi főööszeg 1,3 %-át teszi ki. - A magán-nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására a költségvetési támogatás a ,4, amely 11,8 %-a a bevételi főösszegnek. - Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 86. (10) bekezdésében foglalt rendelkezés kötelezővé teszi a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetének kiegészítését. Ennek megfelelően a központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás előirányzat összege: ,0, a bevételi főösszeg 4,9 %-a. - Az évi LXXX. törvényben meghatározott korkedvezménybiztosítási járulék től kezdődően fokozatosan kerül bevezetésre ban ennek 25 %-át a foglalkoztató fizeti meg, 75 %-a pedig a központi költségvetési hozzájárulások részeként kerül átadásra az Ny. Alap részére. Az átadásra kerülő összeg a bevételi főösszeg 0,5 %-ának felel meg. 7. Alcím: Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel A 7 900,0 tartalmazza az Ny. Alapot megillető, kifizetett, de visszatérítendő, illetve visszatérülő ellátások, a jogalap nélkül felvett ellátások összegeit.

6 7 3. Cím: Vagyongazdálkodás bevételei A KVI által kezelt, járuléktartozás fejében átvett vagyon hasznosítás bevételeinek a 10,0. 5. Cím: Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok E cím tartalmazza a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek működési célú bevételeit, melynek a 1 700,0. Az összegből a folyósított ellátások működési kiadásainak megtérítése államháztartáson kívülről 57,0, államháztartáson belülről pedig, mint támogatás értékű működési bevétel 1 581,0. A működési saját bevétel összege 62,0, amely az igazgatási szerveknél várható. 3. Az Ny. Alap évi kiadásai 2. Cím: Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai 1. Alcím: Nyugellátások Az Ny. Alap évi tervezett nyugdíjkiadása a évi nyugdíjemelésre (illetve méltányossági emelésre) fordítandó többletkiadáson felül és az automatizmusok (a létszám- és a kiegészítő ellátások számának változása, valamint az összetétel-változás és cserélődés) hatásán túl tartalmazza a saját jogú nyugdíjak évi korrekciós emelése, valamint a 13. havi nyugdíj és az egyszeri segélyként kifizethető összegek fedezetét. A tervezet figyelembe veszi a nyugdíjtörvény módosításnak, illetve az özvegyi nyugdíjak feléledése tárgyában hozott alkotmánybírósági határozatnak és az ehhez kapcsolódó várható jogalkotásnak a költségvetési kihatásait is. A nyugdíjkiadások előirányzata tartalmazza a 2008-tól bevezetésre kerülő rehabilitációs járadékot is. A évi januári nyugdíjemelés mértékét változatlanul a költségvetési törvényben rögzített, a tárgyévre tervezett fogyasztói árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés számtani átlaga határozza meg. A fogyasztói árak tervezett növekedése 4,5 %, a nettó átlagkereseté pedig 5,2 %, ennek megfelelően a januári emelés kerekítve 4,9 %-ban határozható meg ban a korrekciós nyugdíjemelések keretében - a törvényi előírásnak megfelelően - az között megállapított saját jogú nyugdíjak emelkednek.

7 8 A nyugdíjkiadások évi összegére növelőleg hatnak az automatizmusok (a létszám és a kiegészítő ellátások száma változásának hatása, illetve az összetétel-változás, állomány cserélődés). Az automatizmusok alakulásában megjelennek a 2008-tól érvényesülő jogszabály változások hatásai is ban másfél havi kihatással jelentkezik a nyugdíjak február 15-ével végrehajtott, a vizitdíj bevezetése miatti emelésének áthúzódó hatása is. Az Ny. Alap évi nyugdíjkiadási előirányzata a főbb ellátási csoportok szerint a következők szerint alakul: Öregségi nyugdíj ,0 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj ,0 Hozzátartozói nyugellátás ,0 Egyösszegű méltányossági kifizetések (egyszeri segély) 150,0 Rehabilitációs járadék 1 000,0 Tizenharmadik havi nyugdíj ,2 Nyugellátások összesen ,2 A saját jogú nyugellátások évi kiadási előirányzata ,0 millió forint. Ezen belül az öregségi nyugdíjak kiadása ,0, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásoké ,0 ot tesz ki, 1 000,0 ot pedig a bevezetésre kerülő rehabilitációs járadék. A hozzátartozói ellátások a ,0. A hozzátartozói főellátások összege ,0, a kiegészítő ellátásoké pedig , ban - a bázisévvel azonosan havi nyugdíjként egy teljes havi ellátás kerül kifizetésre. A 13. havi nyugdíj címén kifizetendő összeg előirányzata ,2. Az egyösszegű méltányossági kifizetések kiadási csoportban egyszeri segély jogcímen 150,0 összeget tartalmaz a javaslat. Ezen felül az Ny. Alap költségvetésének normaszövege rögzíti, hogy - a nyugellátások előirányzatának különböző jogcímein történő elszámolással - méltányossági alapon történő nyugdíj megállapításra 200,0 millió, méltányossági alapú nyugdíjemelésre pedig 700,0 használható fel a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

8 ban a nyugdíjak reálértékének megőrzése jellemzően biztosított. Ez abból adódik, hogy az év elején végrehajtandó 4,9 %-os mértékű emelésen túl a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló évi CLXXIII. törvény rendelkezései értelmében az ellátottak egy részénél további, szintén az év elejétől megvalósítandó emelés történik. A korrekciós jellegű intézkedések mintegy 700 ezer főre terjednek ki, és az és között megállapított saját jogú nyugdíjakat érintik. A reálérték meghatározásánál további tényezőként a méltányossági emelések és a vizitdíj évi emelésének áthúzódó hatását is figyelembe kell venni. A nyugdíjak reálértéke 2008-ban a fentiek szerint 2,0 %-kal növekszik. A nyugdíjak színvonala a nyugdíjasok meghatározott körében megvalósuló említett intézkedéseket is figyelembe véve a keresetekhez viszonyítva 1,3 %-os pozíciójavulást mutat. 4. Alcím: Egyéb kiadások Az egyéb kiadások 6 300,0 előirányzati összege tartalmazza a nyugdíjfolyósítás és egyéb tevékenységek kiadásait. Ebből 5 810,0 millió forint a postaköltségek és 490,0 az egyéb kiadások összege. 3. Cím: Vagyongazdálkodás 1. Alcím: Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai 2. Alcím: Egyéb vagyonnal kapcsolatos kiadások A vagyongazdálkodás kiadási előirányzata évre összesen 30,0 millió forint. Az Ny. Alap már csak kis értékű vagyonelemmel rendelkezik. 5. Cím: Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok A cím tartalmazza az Ny. Alap működéssel összefüggő kiadásait, melynek előirányzata ,8. A nyugdíjbiztosítási ágazatra háruló feladatok az elmúlt években folyamatosan növekedtek, amit a működési kiadások növekedése nem követett. A működés zavartalanságát az eddig is folyamatosan érvényesülő hatékony gazdálkodással lehetett biztosítani. A évi tervezésnél új feladatként jelenik meg

9 10 a MÁV ZRt. nyugdíjbiztosítási feladatainak 40 fő létszám átvétele mellett történő ellátása, valamint a rehabilitációs járadék bevezetése. Az ágazat szakmai feladatainak ellátását a rehabilitációs járadék bevezetése és az ellenőrzés megerősítése miatt 75 fővel növelt létszámmal valósítja meg. A dologi kiadások döntő hányada a folyamatos működést, üzemeltetést biztosító elengedhetetlenül szükséges ráfordítás. A fejlesztési kiadások az átvételre kerülő MÁV nyilvántartási dokumentumok elektronizálására, az alaptevékenység ügyvitelét, feladatellátását támogató informatikai rendszer fenntartására, illetve fejlesztésére, valamint egyéb gép- és épület beruházásokra nyújtanak fedezetet. Az Ny. Alap kezelőjének és a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szervének, az ONYF-nek, valamint igazgatási szerveinek működési kiadásait jogcímenként a következő táblázatban szereplő adatok mutatják be. 1. Alcím: Központi hivatali szerv A központi hivatali szerv működési költségvetésének kiadási jogcímenkénti bontása a következő: milló forint Kiadás Bevétel Ny. Alapból működésre átvett pénzeszköz Személyi juttatások 1 632,7 Munkaadókat terhelő járulékok 506,2 Dologi kiadások 2 947,0 Egyéb működési célú támogatások és kiadások 50,0 Kamatfizetések 20,0 Intézményi beruházási kiadások 400,0 Kölcsönök 236,8 Létszám (fő) Összesen 5 792, , ,7 279 A nyugdíjbiztosítás központi hivatali szervének (ONYF) a 5 792,7. A tervezett létszám 279 fő, ami a évinél a MÁV ZRt nyugdíjbiztosítási feladatainak átvétele miatt 4 fővel több. A személyi juttatások köre és szintje a bázissal azonos nagyságrendű. A munkáltatót terhelő járulékok összege 506,2. A dologi kiadások előirányzatának kell fedezetet biztosítani az üzemeltetési és fenntartási kiadások mellett a központilag működtetett, az alapfeladatokat és az ügyvitelt támogató informatikai rendszerek (adatbázisok), az alkalmazott szoftverek üzemeltetésével összefüggő szakértői szolgáltatások kiadásaira,

10 11 az eszközök karbantartására, az adatátvitel működtetésére, az eszközök bérletére, a szoftver követés éves szolgáltatás díjaira. Intézményi beruházások előirányzata 400,0, melyből informatikai fejlesztésre 200,0 áll rendelkezésre. Folyamatosan növekvő ügyviteli feladatok, a nyilvántartások minél teljesebbé tételének igénye, valamint a papíralapú nyilvántartások és ügyiratkezelés arányának csökkentése jelentős fejlesztési költséget igényel. 200,0 beruházási keretösszeg teszi lehetővé az épületek legszükségesebb karbantartásának, korszerűsítésének elvégzését az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében. Továbbá ez a keret biztosítja a már jelentősen amortizálódott, és ezért nagyon drágán üzemeltethető eszközök, gépek tervévre ütemezett cseréjét. Az előző években igénybevett 3596-HU világbanki hitelszámú kölcsön törlesztésére és a kapcsolódó kamatfizetésekre 206,8 áll rendelkezésre. A ténylegesen fizetendő összeg nagyságát a mindenkori devizaárfolyam, illetve a kamatlábak alakulása határozza meg. 2. Alcím: Igazgatási szervek Az ONYF igazgatási szerveinek működési kiadása tartalmazza a regionális nyugdíjbiztosítási szervek és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság költségvetési kiadási előirányzatait, melynek összege ,8. Működési költségvetésük kiadási jogcímenkénti bontása az alábbi: Kiadás Személyi juttatások ,6 Munkaadókat terhelő járulékok 3 757,8 Dologi kiadások 2 647,7 Intézményi beruházási kiadások 138,0 Bevétel Ny. Alapból működésre átvett pénzeszköz Létszám (fő) Összesen ,1 62, , Az igazgatási szervek évi tervezett létszáma fő, az előző évihez képest 111 fővel több, amiből 36 főt tesz ki a MÁV ZRt. nyugdíj-megállapítási feladatainak átvételével kapcsolatos létszám átcsoportosítás. Emellett a rehabilitációs járadék bevezetése, az igényelbírálás, az ellátás megállapítás ügyviteli többlet-munkája, az ezt kiszolgáló rendszerek módosítása, fejlesztése

11 12 és működtetése 25 fős többlet létszámot igényel. A létszám feltöltésére második félévétől kerül sor. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrzési kapacitásának tervezett 50 fős létszámbővítését indokolja, hogy olyan korosztályok nyugdíjba vonulása következik, amelyek esetében fokozottan szükség lesz az igénylő nyugdíjmegállapításához adatok tisztázására, helyszínen történő kutatására. A létszámnövekedés lehetővé teszi az erőteljesen növekvő számú felszámolás, végelszámolás alatt álló vállalkozások, foglalkoztatók úgynevezett záróellenőrzését, ami a nyugdíj-megállapításhoz elengedhetetlen adatok elvesztésének megakadályozása céljából kiemelt fontosságú. Az igazgatási szervek önállóan gazdálkodnak a részükre jóváhagyott személyi juttatási előirányzattal, és önállóan teljesítik adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket is. A dologi kiadások évi 2 647,7 előirányzatából biztosítani kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a régiós igazgatóságok, (kihelyezett egységeik) üzemeltetési, fenntartási, működtetési kiadásait. Az intézményi beruházási kiadások 138,0 előirányzata az átvételre kerülő MÁV nyilvántartási dokumentumok elektronizálási munkáinak forrása. Budapest, október 10. dr. Barát Gábor Ny. Alapot kezelő Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatója Dr. Veres János Pénzügyminiszter