E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január havi emeléséről

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER PÉNZÜGYMINISZTER Szám: /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január havi emeléséről Budapest, október

2 2 I. Tartalmi összefoglaló Vezetői összefoglaló A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerint a nyugellátásokat január hónapban a tárgyévre tervezett fogyasztói árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés átlagának megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A évi költségvetésről szóló törvényjavaslat 55. -ának (2) bekezdése szerint a januári nyugdíjemelésnél 4,5 %-os fogyasztói árnövekedést és 5,2 %-os nettó átlagkereset-növekedést kell figyelembe venni. E két tervezett mutató alapján a nyugellátásokat 2008 januárjában a kerekítés szabályai szerint 4,9 %-kal kell emelni. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évi emelése összegének meghatározása a Kormány hatásköre, amelyet kormányrendelet kiadásával gyakorol. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelésének mértékére nincs jogszabályi előírás, a kialakult gyakorlat szerint az emelés mértéke a nyugellátások emelésével azonos. A tervezet a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január 1-jétől történő 4,9 %-os emeléséről rendelkezik. Ennek keretében a fix összegű ellátások emelése konkrét összegben, míg a differenciált összegű ellátások emelése százalékos mértékben kerül meghatározásra. II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés célja a törvényi előírás végrehajtása. III. Előzmények A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. -a szabályozza a nyugellátások évenkénti rendszeres emelését. A törvényi felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben határozza meg a végrehajtás részletes szabályait. IV. Várható szakmai hatások A nyugdíjak januári 4,9 %-os emelésének eredményeként a 4,5 %-os tervezett inflációt meghaladó nyugdíjemeléssel szerény, 0,4 %-os a vásárlóerő emelkedés várható. A tervezett paraméterek szerint a keresetek vásárlóértéke 0,7 %-kal nő, így az egyéni nyugdíj vásárlóértéke a nettó átlagkeresetek vásárlóértékétől közel 0,3 százalékponttal marad el. A nyugdíjak vásárlóérték alakulását a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez is kell viszonyítani, mivel ez a mutató az ő fogyasztási szerkezetüket tükrözi. A tervezési paraméterek között a nyugdíjas fogyasztói árnövekedés nem szerepel, a novemberi kiegészítő emelésnél azonban már az általános fogyasztói

3 3 árnövekedés helyett a várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. V. Várható gazdasági hatások A nyugdíjbiztosítás pénzügyi alapjánál a 4,9 %-os nyugdíjemelés 123 milliárd Ft többletkiadást jelent. A nyugdíjemelések többletkiadására az Alapban a fedezetet a évi költségvetési törvényjavaslat előirányzatai tartalmazzák. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január havi emelése összességében mintegy 5,2 milliárd forint költségvetési kiadást jelent, amelynek fedezetét, illetve a nyugellátások körébe tartozó mezőgazdasági járadékok és a bányásznyugdíj emelésének költségét a költségvetési törvényjavaslat tartalmazza. VI. Várható társadalmi hatások A 4,9 %-os mértékű nyugdíjemelés 2,8 millió nyugdíjas számára biztosít emelést, átlagosan mintegy havi Ft-ot. Az öregségi nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, a rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, a főellátásként özvegyi nyugdíjban részesülők Ft átlagos emelésben részesülnek. Minden érintett januárban, a szokásos folyósítási napon az emelt összegű nyugdíjat fogja kapni. A évben nyugdíjba vonulók számára az öregségi nyugdíjminimum összege Ft lesz, Ft-tal magasabb az előző évinél. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások januári emelése közel 450 ezer főt érint. Ezek döntően a megváltozott munkaképességhez (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), a fogyatékossághoz (vakok személyi járadéka) és a politikai okból elítéltek rehabilitációjához kapcsolódó ellátások. A megélhetést biztosító ellátásban részesülőknek az emelés átlagosan havi Ft-tal növeli a jövedelmét. A nyugdíjasok egy része (kb. 200 ezer fő) nyugdíjszerű szociális ellátást is kap, így az emeléssel érintettek száma összesen kb. 3 millió fő. VII. Kapcsolódások A nyugdíjemelés mértékének alapjául szolgáló fogyasztói árnövekedés és nettó átlagkereset-növekedés mértékét a évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tartalmazza. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelése azt is jelenti, hogy a nyugdíjminimumhoz kötött szociális-gyermekvédelmi pénzbeli ellátások (pl. időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás) automatikusan ilyen mértékben emelkednek.

4 4 VIII. Fennmaradt vitás kérdések Vitás kérdés nem maradt fenn. IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció x Kormányülést követő szóvivői tájékoztatás x Tárcaközlemény x Tárca által szervezett sajtótájékoztató x További szakmai programok x További lakossági tájékoztatás x Részletezve: ONYF tájékoztató az ellátásban részesülők részére az egyes ellátások változásáról A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A 2008 januári 4,9 %-os mértékű nyugdíjemelés 2,8 millió nyugdíjas számára átlagosan mintegy havi forinttal több nyugdíjat biztosít. Az öregségi nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, a rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, az özvegyi nyugdíjban részesülők Ft átlagos emelésben részesülnek. Minden érintett januárban, a szokásos folyósítási napon az emelt összegű nyugdíjat fogja kapni. A évben nyugdíjba vonulók számára az öregségi nyugdíjminimum összege Ft lesz, Ft-tal magasabb az előző évinél. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások januári emelése közel 450 ezer főt érint. Ezek döntően a megváltozott munkaképességhez (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), a fogyatékossághoz (vakok személyi járadéka) és a politikai okból elítéltek rehabilitációjához kapcsolódó ellátások. A megélhetést biztosító ellátásban részesülőknek az emelés átlagosan havi Ft-tal növeli a jövedelmét. A nyugdíjasok egy része (kb. 200 ezer fő) nyugdíjszerű szociális ellátást is kap, így az emeléssel érintettek száma összesen kb. 3 millió fő. Tárcán belül nyilatkozók szintje: miniszter államtitkár szakállamtitkár

5 5 Melléklet a sajtótájékoztatóhoz Ellátások megnevezése Korhatár felettiek rendszeres szociális járadéka Korhatár alattiak rendszeres szociális járadéka K i m u t a t á s a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január 1-jei emeléséről Ellátás jelenlegi összege Ft/fő/hó Átmeneti járadék várható nyugdíj 75 %-a Egészségkárosodási korábbi keresettől járadék* függően Emelés összege/ mértéke Ft/fő/hó % Ellátás összege január 1-jétől Ft/fő/hó ,9% változó 4,9% változó differenciált Rokkantsági járadék Vakok személyi járadéka Politikai rehabilitációs változó 4,9% változó ellátások Központi szociális segély Házastársi pótlék Házastárs utáni jövedelem-pótlék * Az emeléssel együttesen sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát: a Ft-ot (2008. január 1-jétől az öregségi nyugdíj legkisebb összege Ft).

6 6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január havi emeléséről szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. és 2. számú melléklete szerinti kormányrendelet-tervezeteknek a Kormány rendeleteiként a Magyar Közlönyben történő Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvénnyel egyidejű kihirdetését.

7 7 1. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: 1. (1) január 1-jétől 4,9 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat is), rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. (2) Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell 4,9 százalékkal emelni. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is. (4) Az emelést a január havi ellátásnak a) a nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

8 8 c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegére kell végrehajtani. 2. Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított emelés illeti meg. 3. Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar szerződő felet terhelő nyugdíjrészt, illetve nyugdíjat az 1. szerint kell emelni. 4. (1) Azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék vagy baleseti járadék megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell az 1. -ban foglaltak szerint emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani. (2) Több nyugellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások összegét az 1. (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra. 5. (1) A január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadékot január 1-jétől 4,9 százalékkal kell emelni.

9 9 (2) Azt a baleseti járadékot, amelyet baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelni. 6. (1) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a) a bányásznyugdíjak, b) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet szerint az előadóművészek részére megállapított öregségi nyugdíjak, c) a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka, d) a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet szerint megállapított öregségi nyugdíj, valamint közszolgálati járadék emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit. (2) Az (1) bekezdés szerinti összegek átutalására, illetőleg elszámolásának módjára külön jogszabály rendelkezései az irányadók. 7. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi. LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. A december 31-ét követő, de január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege [Tny. 12. (3) bekezdése] havi forint. 8. A TnyR ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

10 10 (1) A december 31-ét követő, de január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege [Tny. 29. (6) bekezdés] a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. 9. A TnyR ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A december 31-ét követő, de január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. 10. A TnyR ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj január 1-jétől havi forint összeghatárig folyósítható együtt. 11. A TnyR. 64/D. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 64/D. A december 31-ét követő, de január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege [Tny. 56. (4) bekezdése] havi forint. 12. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. A január hónapra járó ellátást az érintettek számára már emelt összegben kell folyósítani. (2) E rendelet a január 2-án hatályát veszti. Ez a rendelkezés január 3-án hatályát veszti.

11 11 2. számú melléklet /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2007. (..) rendelete a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: 1. (1) január 1-jétől a január 1-je előtti időponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek, valamint a Magyar Államkincstár igazgatóságai által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege a (2)- (4) bekezdésekben foglaltak szerint emelkedik. (2) 4,9 százalékkal kell emelni a) az átmeneti járadék összegét, b) a havi forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi forintot. (3) A vakok személyi járadékát havi forintra kell emelni. (4) A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a) a rokkantsági járadék összegét havi forinttal, b) a rendszeres szociális járadék összegét a 62. életévüket december 31-éig betöltő személyek esetében havi forinttal, egyéb esetekben havi forinttal, c) a központi szociális segély összegét havi forinttal kell emelni.

12 január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege forint. 3. Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépett pótlék összegét január 1-jétől önállóan 4,9 százalékkal kell növelni. 4. A december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő a) rokkantsági járadék összege havi forint, b) rendszeres szociális járadék összege havi forint. 5. Azt a személyt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik. 6. (1) Az 1. (2) és (4) bekezdése szerint megemelt nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások fedezetét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. (2) Az összegek átutalásának, illetőleg elszámolásának módjáról és időpontjáról a Pénzügyminisztérium, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Szociális és Munkaügyi Minisztérium megállapodást köt.

13 13 7. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. A január hónapra járó ellátást az érintettek számára már emelt összegben kell folyósítani. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a) 2. -a (1) bekezdésének da) és dc) alpontjában, valamint 4. -a (1) bekezdésének első mondatában a Ft-ot szövegrész helyébe a Ft-ot, b) 4. -a (1) bekezdésének második mondatában a Ft szövegrész helyébe a Ft c) 4. -a (2) bekezdésében a Ft-ot szövegrész helyébe a Ft-ot szövegrész lép. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot a (2) bekezdés szerint módosított összeghatárok alapulvételével meg kell emelni. Az emelést a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló évi CLXXIII. törvény 6. -a (2) bekezdésének alkalmazásával a nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január 1-jétől megemelt összegeinek figyelembevételével kell végrehajtani.

14 14 Az előterjesztés szöveges része I. A nyugellátások, baleseti nyugellátások januári emelése A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. -a szabályozza a nyugellátások évenkénti rendszeres emelését. A törvényi felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben határozza meg a végrehajtás részletes szabályait. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a nyugellátásokat január hónapban a tárgyévre tervezett fogyasztói árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés átlagának megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A évi költségvetésről szóló törvényjavaslat 55. -ának (2) bekezdése szerint a januári nyugdíjemelésnél 4,5%-os fogyasztói árnövekedést és 5,2%-os nettó átlagkereset-növekedést kell figyelembe venni. E két tervezett mutató átlaga egy tizedesre kerekítve 4,9%, ennek megfelelő mértékű a nyugellátások januári emelése is. A nyugdíjak januári emelésének eredményeként a 4,5%-os tervezett infláció mellett a nyugdíjak vásárlóértékének szerény mértékű, 0,4%-os növekedése várható. A keresetek vásárlóértéke 0,7%-kal nő, így az egyéni nyugdíj vásárlóértéke a nettó átlagkeresetéhez viszonyítva közel 0,3 százalékponttal elmarad ban is a tizenharmadik havi nyugdíj az általános nyugdíjemeléssel azonos mértékben nő. A nyugdíjak vásárlóérték alakulását nem csak az általános fogyasztói árnövekedéshez, hanem a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez is kell viszonyítani. A tervezési paraméterek között a nyugdíjas fogyasztói árnövekedés nem szerepel, a novemberi kiegészítő emelésnél azonban már a várható nettó átlagkereset-növekedés mellett a várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. A 4,9%-os nyugdíjemelés 123 milliárd Ft többletkiadást jelent. E nyugdíjemelések többletkiadási előirányzatát a Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetési törvényjavaslata tartalmazza. A 4,9 %-os mértékű nyugdíjemelés 2,8 millió nyugdíjas számára átlagosan mintegy havi Ft-tal több nyugdíjat biztosít. Az öregségi nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, a rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagosan Ft, az özvegyi nyugdíjban részesülők Ft átlagos emelésben részesülnek. Minden érintett januárban, a szokásos folyósítási napon az emelt összegű nyugdíjat fogja kapni. A 2008-ban nyugdíjba vonulók számára az

15 15 öregségi nyugdíjminimum havi összege Ft lesz, ami havi Ft-tal magasabb az előző évinél. II. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelése A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások a rokkantsághoz, megváltozott munkaképességhez, fogyatékossághoz illetve a politikai okból elítéltek rehabilitációjához kapcsolódnak, funkciójukat tekintve jövedelempótló, illetve -kiegészítő jellegűek. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évenkénti emelésére nincs törvényi kötelezettség, a döntés a kormány hatáskörébe tartozik. Ezen ellátások évi emelésének javasolt mértékét alapvetően a nyugdíjemelés határozza meg. Társadalompolitikai okokból a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a nyugdíjszerű szociális ellátások emelésének a mértékét a nyugdíjemelés mértékével azonosan javasoljuk megállapítani. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez jogszabály alapján igazodó szociális ellátások emelése külön intézkedés nélkül megtörténik. Mindezekre tekintettel a évben a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások egységes 4,9 %-os mértékű emelése javasolható. Ezen a módon a fix összegű ellátások esetében (pl. rendszeres szociális járadék) a 4,9 %-os emelés összege a kerekítés szabályai szerint konkrétan kerül meghatározásra, míg a differenciált összegű ellátásoknál (pl. átmeneti járadék) az emelésre százalékos mértékben történik intézkedés. Az ellátások emelésére vonatkozó konkrét javaslat a fentiekben jelzett rendező elvek alapján alakult ki: az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló évi XII. törvény szerint pótlékként folyósított összeg önállóan, 4,9 %-kal emelkedik; az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát meg nem haladó egészségkárosodási járadék (bányász dolgozók esetében) és az átmeneti járadék összege 4,9 %-kal emelkedik; a rendszeres szociális járadék összege a évben 62. életévüket már betöltött, illetőleg betöltő személyek esetében havi Ft lesz, az emelés havi összege Ft. Az e korhatár alatti személyeknél a havi összeg Ft-ra emelkedik, ebben az esetben az emelés összege havi Ft;

16 16 a házastársi pótlék összege havi Ft, a házastárs után járó jövedelempótlék összege havi Ft lesz. Ez a házastársi pótlék esetében 930 forintos, a jövedelempótléknál pedig 650 Ft emelést jelent; a rokkantsági járadék összege havi forintra emelkedik, az emelés összege havonta Ft; a központi szociális segély összege havi Ft-ra módosul, ez havi forintos emelést jelent; a vakok személyi járadéka a 700 Ft-os emelés után Ft lesz; a nemzeti helytállásért pótlék Ft-ra emelkedik, illetőleg erre az összegre egészül ki a jogosult nyugellátása, rendszeres szociális ellátása. (Az egyes ellátások összegét, illetve az emelés mértékét az előterjesztés függeléke tartalmazza.) A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő személyek megélhetést biztosító ellátásának emelése átlagosan havi Ft-tal növeli az érintettek jövedelmét, azonban az ellátások jellegéből adódóan jelentősek a különbségek az egyes támogatási formák összegének emelkedése között. Ezen ellátások emelése közel 450 ezer főt érint, és összességében mintegy 5,2 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. A évi költségvetés tervezete a létszámváltozás és az ellátások emelésének együttes hatásaként jelentkező többletforrást tartalmazza. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint a nyugellátások körébe tartozó mezőgazdasági járadékok és a bányásznyugdíj január havi emelésének fedezetét a költségvetés biztosítja. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, november Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter Dr. Veres János pénzügyminiszter

17 17 Függelék a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez K I M U T A T Á S a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január 1-jei emeléséről Az ellátás megnevezése Korhatár felettiek rendszeres szociális járadéka* Korhatári alattiak rendszeres szociális járadéka Átmeneti járadék Az ellátásban részesülők létszáma (ezer fő) Az ellátás havi összege január 1-től (Ft/hó) Emelés összege/mértéke (Ft/hó/%) Emelés költségkihatása éves szinten (millió Ft) 30, ,7 167, ,2 19,2 a várható nyugdíj 75%-a 4,9% 549,8 Egészségkárosodási járadék 2,7 korábbi keresettől 4,9% 122,5 függően Rokkantsági járadék 29, ,1 Vakok személyi járadéka 7, ,8 Politikai rehabilitációs 160,0 Változó 4,9% 722,4 ellátások Központi szociális segély** 0, Házastársi pótlék 9, ,1 Házastárs utáni jövedelempótlék 20, ,0 Összesen 446, ,6 * Korhatár felettinek tekintendő a 62. életévét betöltött személy ** Költségvonzata a politikai rehabilitációs ellátások között van tervezve