E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól Budapest, november

2 2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés az egészségkárosodott személyek szociális járadékaira vonatkozó új szabályozási javaslatot tartalmazza. Ezen járadékok a következők: rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. Az ellátásokról jelenleg a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezik. A szabályozás megváltoztatása a rehabilitációs járadék, illetve az egészségkárosodáson alapuló új minősítési rendszer 2008-január 1-jei bevezetése miatt szükséges. Tekintettel a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyokra, illetve a nagy terjedelmű módosítás szükségességére, a Rendelet hatályon kívül helyezése és egy új kormányrendelet megalkotása vált indokolttá. A változás legfontosabb elemei a következők: A munkaképesség csökkenés mértékének vizsgálata helyett az egészségkárosodáson alapuló új minősítési rendszer, meghatározott esetekben a komplex minősítés alkalmazása. Az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó szabályozás átalakítása. A jelenlegi rendszerben a járadék melletti munkavégzésből származó jövedelem felső határát a megrokkanás előtti munkakörben elért keresethez kell viszonyítani. Ennek a szabálynak az alkalmazása rendkívül nehézkes, ezért a tervezet úgy rendelkezik, hogy január 1-jétől a járadék folyósítása melletti keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem hat havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Azoknak a rendszeres szociális járadékban részesülőknek a számára, akik rehabilitálhatóak, és öt éven belül még nem érik el a nyugdíjkorhatárt, a tervezet ismételt foglalkoztatásuk elősegítése érdekében a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettséget ír elő, melynek keretében 2009-től az együttműködésre kötelezett járadékos személlyel a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt és érdemi együttműködést folytat. A tervezet tartalmazza továbbá az ellátások megállapítására, folyósítására, megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

3 3 II. Kormányprogramhoz való viszony A Kormány programjában meghatározta a rokkantsági nyugdíjrendszer és a megváltozott munkaképesség mértékére vonatkozó minősítési rendszer felülvizsgálatát. Ezzel összhangban vált szükségessé az ezen minősítési rendszeren alapuló nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata is. III. Előzmények A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban január 1-jével jelentős változásokra kerül sor. A munkaképesség-változás mértékén alapuló ellátásokra való jogosultság ezt követően az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétől függően állapítható meg, és bevezetésre kerül a komplex (egészségügyi, szociális és foglalkoztatási) szempontokat is figyelembe vevő minősítési rendszer január 1-jétől egy új saját jogú nyugellátás, a rehabilitációs járadék kerül bevezetésre, amely a komplex minősítés alapján rehabilitálhatónak minősített, 50-79%-os mértékű egészségkárosodást (a korábbi minősítés szerint 67%-os munkaképesség-csökkenést) szenvedett személyek részére állapítható meg. A rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat 3. pontja értelmében a rehabilitációs járadék, valamint a komplex minősítés rendszerének bevezetése kapcsán át kell tekinteni a munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális és egyéb ellátások teljes rendszerét, és javaslatot kell tenni az összehangolt átalakításukra. Jelen előterjesztés e feladat végrehajtását szolgálja. Az előterjesztést a október 26-ai szakmapolitikai értekezlet megtárgyalta, és azt a döntést hozta, hogy a tervezet a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszterrel, valamint a Pénzügyminisztériummal történt előzetes egyeztetést követően közigazgatási egyeztetésre bocsátható. Az egyeztetéseket lefolytattuk, a PM kérésének megfelelően az előterjesztést kiegészítettük a gazdasági kihatások részletesebb bemutatásával, különös tekintettel az egyéni vállalkozók jogosulti körbe történő beemelésére. IV. Várható szakmai hatások A rehabilitációs járadék és az új minősítési rendszer bevezetésén túl a szabályozás felülvizsgálatát a Rendelet elavultsága is szükségessé teszi. A Rendelet a hatálybalépésekor jellemző gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci

4 4 viszonyokat tükrözi. A Rendelet által szabályozott ellátásokban például csak az részesülhet, aki a munkaképesség-csökkenéskor munkaviszonyban állt, így az egyéni vállalkozókat teljes egészében kizárja a jogosultak köréből. Az új rendelet a megváltozott gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő szabályozást tartalmaz. V. Várható gazdasági hatások Az érintett ellátásoknak csak a jogosultsági feltételei változnak, az összege nem, így az ellátások kifizetése tekintetében az új szabályozás nem jár együtt számottevő költségnövekedéssel. Az új szabályok bevezetésével a potenciális igénylők köre kibővül a vállalkozói tevékenységet főtevékenységként végzőkkel. Ennek a nagyságrendjét a keresőtevékenységet folytatókra vonatkozó statisztikai adatok alapján becsültük meg. Jelenleg a közel 4 millió kereső 87%-a alkalmazott és 13%-a főállású vállalkozó. Az ellátást újonnan igénylők száma évente ezer fő, akik eddig csak az alkalmazotti körből kerülhettek ki. A keresőtevékenységet végzők alkalmazotti vállalkozói arányát alapul véve évente mintegy 2-3 ezer főre tehető a vállalkozói körből érkező igénylők száma. Ezt a létszámbővülést azonban ellensúlyozza az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok szigorítása, valamint a járadékosok meghatározott csoportja számára az együttműködési kötelezettség előírása. A legjelentősebb ellensúlyozó hatása azonban az igénybenyújtásra vonatkozó feltétel szigorodásának van, mely szerint a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnést követő két éven belül nyújtható be az ellátások megállapítása iránti igény. Ez az eddigi gyakorlat tapasztalatai alapján évente közel 3000 fő kiesését jelenti az ellátásokra jogosultak köréből. Emellett további ellensúlyozó hatást jelent az ellátásokban évek óta tapasztalható jelentős mértékű létszámcsökkenés is. (Az elmúlt három évben évente több mint fővel csökkent a rendszeres szociális járadékban részesülők száma.) Az ellátások folyósítása így önmagában nem eredményez költségvetési többletterhet. Többletköltség a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettség keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének előírása miatt várhatóan a munkaügyi központoknál fog jelentkezni. Ez a kötelezettség a jelenlegi adatok alapján 2009-től közel 5 ezer főt érint.

5 5 VI. Várható társadalmi hatások A munkaügyi központtal való együttműködésre kötelezés a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb esélyt jelent az egészségkárosodott személyek munkaerő-piaci reintegrációjára. Ez mindenképp pozitív változást jelent mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az uniós joganyaggal. A tervezet személyi hatálya a szociális tárgyú jogszabályok hatályával összhangban az egyéb feltételek teljesülése mellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is kiterjed.

6 6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

7 7 Melléklet a /2007. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány. /2007. (..) Korm. r e n d e l e t e az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól A Kormány az egészségkárosodott személyek szociális biztonságának érdekében az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének g) pontjában megállapított feladatkörében a következőket rendeli: A rendelet személyi hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra, b) a Magyar Köztársaság területén élő bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyre, valamint c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) E rendelet rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

8 8 Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) egészségkárosodás: a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. -ának a) pontjában meghatározott kedvezőtlen változás, b) szakmai munkaképesség: az Rjtv. 1. -ának e) pontjában meghatározott alkalmasság, c) keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. -a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység, d) kereset, jövedelem: az Rjtv. 1. -ának c) pontjában meghatározott jövedelem, járulékalap, e) saját jogú nyugellátás: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6. -ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátások, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított nyugellátások, f) rendszeres pénzellátás: a gyermekgondozási díj, a terhességigyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a rokkantsági járadék, az Flt. szerinti pénzbeli ellátások, ideértve a foglalkoztatást elősegítő támogatások közül a keresetkiegészítést, a keresetpótló juttatást, az önfoglalkoztatás támogatását és az Flt. 19/B. (2) bekezdése szerinti egységes támogatást is, a táppénz, a baleseti táppénz, kivéve a jogosultat az e rendelet szerinti ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység alapján megillető táppénzt, baleseti táppénzt. Átmeneti járadék 3. Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a

9 9 képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és c) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és d) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és e) keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. 4. Az átmeneti járadékot határozott időre, a 14. -ban meghatározott időponttól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjáig kell megállapítani. 5. Az átmeneti járadék havi összege a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. Rendszeres szociális járadék 6. (1) Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

10 10 a) a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában aa) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és b) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. (2) Azon a személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának az (1) bekezdésben meghatározottakon túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. (3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség alól mentesül az, aki a) keresőtevékenységet folytat, vagy b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri. 7. meg. A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 8. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és

11 11 a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és c) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően a december 31-én hatályos rendelkezések alapján megváltozott munkaképességére tekintettel, a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. 9. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a 8. (1) bekezdésének d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegére vonatkozó közös szabályok 10. (1) Akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban együtt: járadék) és özvegyi nyugdíjra ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg. (2) Ha az özvegyi nyugdíj ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat összegével együtt elérje a járadék teljes összegét.

12 A járadék összegének emelésére a Tny., a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tnyr.), valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A járadék évenkénti rendszeres emeléséről nem kell határozatot hozni. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai 12. (1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra és a járadék folyósítására ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a Tny. és a Tnyr. szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A járadék iránti igényt a Tnyr. 1. -a szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett, vagy annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő. (3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, b) az Flt. szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama, c) a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugdíj iránti igény bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama.

13 13 (4) Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a (2) bekezdés szerinti határidőbe a (3) bekezdésben foglaltakon túl nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama. (5) A járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. (6) A járadék összegét a központi költségvetés fedezi. 13. (1) A járadék iránti igény elbírálásához a szakértői bizottság a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megkeresésére a) a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítés alapján ad szakvéleményt azon személy esetén, aki rendszeres szociális járadék iránt nyújtott be igényt és több, mint öt év múlva tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, b) az egészségkárosodás mértékéről és a szakmai munkaképességről ad szakvéleményt azon személy esetén, aki ba) rendszeres szociális járadék iránt nyújtott be igényt és kevesebb, mint öt év múlva tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy bb) átmeneti járadék iránt nyújtott be igényt, c) az egészségkárosodás mértékéről ad szakvéleményt azon személy esetén, aki bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránt nyújtott be igényt. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság eljárása során a szakértői bizottság szakvéleményéhez kötve van. (3) Ha a rendszeres szociális járadék iránt igényt benyújtó személy a szakértői bizottság szakvéleménye alapján rehabilitálhatónak minősül, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határidő kitűzésével felhívja, hogy kezdeményezze álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, kivéve, ha a) az erről szóló igazolást már a járadék igénylésekor csatolta, illetve b) a 6. (3) bekezdése alapján mentesül az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel alól. (4) A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak nem kell megkeresnie a szakértői bizottságot, ha a kérelmező érvényes szakvéleménnyel rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltakról.

14 A járadék a jogosultsági feltételek ide nem értve a 6. (2) bekezdésében foglalt feltételt bekövetkeztének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától esedékes. Együttműködési kötelezettség 15. (1) A 6. (2) bekezdése szerinti személy a munkaügyi központtal a külön jogszabályban meghatározottak szerint együttműködésre köteles (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett járadékos). (2) Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt. Ha a 6. (2) bekezdése szerinti személynek megállapították a rendszeres szociális járadékot, a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatóság a határozat meghozataláról és annak jogerőre emelkedéséről haladéktalanul értesíti a munkaügyi központot. 16. A munkaügyi központ az együttműködésre kötelezett járadékosnak a nyilvántartásból való törléséről a törléstől számított tíz munkanapon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot. 17. A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át. Felülvizsgálat 18.

15 15 (1) A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a szakvélemény alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt (rendkívüli felülvizsgálat). (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres és a rendkívüli felülvizsgálat során megkeresi a szakértői bizottságot, hogy adjon szakvéleményt a) az egészségkárosodás mértékéről és a szakmai munkaképességről azon személy esetén, aki rendszeres szociális járadékra jogosult és több, mint öt év múlva tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, b) az egészségkárosodás mértékéről az a) pont alá nem tartozó személy esetén. Az átmeneti járadékra, a rendszeres szociális járadékra és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság szünetelése, megszűnése, megszüntetése 19. (1) A járadék folyósítását három hónap időtartamra szüneteltetni kell, ha a járadékra jogosult foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor. (2) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult a) meghalt, b) a jogosultság megszüntetését kéri, c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,

16 16 e) keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át, f) saját jogú nyugellátásra szerez jogosultságot, g) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg, h) a munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett és az álláskeresési nyilvántartásból való törlésére a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapon belül az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor, i) foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor, j) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban. (3) Az átmeneti járadékra való jogosultság a (2) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik, ha a 4. -ban meghatározott időtartam eltelt. (4) A munkaügyi központ a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén tíz munkanapon belül értesíti a járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatóságot. (5) A járadéknak a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni. (6) A járadékot a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti esetben a nyugellátásra való jogosultság, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napjától kell megszüntetni. (7) A járadékot a (2) bekezdés b) e) és h) j) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni. 20. (1) A járadékra való jogosultság a 19. (2) bekezdésének b) j) pontja szerinti megszüntetés után a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével feléled, ha a jogosultsági feltételek ismételten fennállnak.

17 17 (2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a 19. (2) bekezdésének h) j) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság a megszüntetést követő 12 hónapon belül nem éled fel. (3) A jogosultat a járadék szünetelésének időtartama alatt, illetve a járadékra való jogosultság feléledése esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik. (4) A járadékra való jogosultság feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók, azzal, hogy a 12. (2) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Záró rendelkezések 21. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 15. -ának (2) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet rendelkezéseit a december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén kell alkalmazni. (4) Azon személy esetében, a) akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultságát a január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy b) aki az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igényét december 31-éig benyújtotta, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot, illetve a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát a december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani, illetve tovább folyósítani. (5) A (4) bekezdésben foglalt személynek a december 31-ét követő valamennyi felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell

18 18 vizsgálni. Ha az egészségkárosodás mértéke eléri az e rendelet 3. -ában, 6. - ának (1) bekezdésében, illetve 8. -ában meghatározott mértéket, a járadékot tovább kell folyósítani. (6) A (4) bekezdésben foglalt személyek járadékra való jogosultságának megszüntetésére e rendelet 19. -a (2) bekezdésének a) d), f g) és i) j) pontjait, 19. -ának (3) (7) bekezdését és 20. -át kell alkalmazni. (7) A (4) bekezdésben foglalt személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére december 31-éig a december 31-én hatályos rendelkezéseket, azt követően e rendelet 19. -a (2) bekezdésének e) pontját, 19. -ának (7) bekezdését és 20. -át kell alkalmazni. (8) A munkaügyi központnak azzal az együttműködésre köteles járadékossal kell álláskeresési megállapodást kötnie, akinek rendszeres szociális járadékra való jogosultságát december 31-ét követően állapítják meg. (9) Azon személy esetében, akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultságát a január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint megállapították és özvegyi nyugdíjra ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat december 31-ét követően válik jogosulttá, e rendelet 10. -át kell alkalmazni. (10) A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igény elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkezik, a szakvélemény érvényességi ideje alatt egészségkárosodását nem kell vizsgálni. (11) A rendszeres szociális járadékra jogosult hozzátartozója utáni növelést a december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani. 22. (1) A Magyar Államkincstárnak a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -a szerint illetékes regionális

19 19 igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a (2) (8) bekezdésben foglaltak alapján folyósítja a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést, jövedelemkiegészítést, átmeneti jövedelemkiegészítést (a továbbiakban együtt: kiegészítés), ha a) a kiegészítésre való jogosultságot a január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy b) a kiegészítés iránti igényt december 31-éig benyújtották. (2) Az (1) bekezdést az e rendelet hatálybalépésekor szünetelő kiegészítés ismételt folyósítása során is alkalmazni kell. (3) A kiegészítést addig az időpontig kell folyósítani, amíg a kiegészítésre jogosult foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. A kiegészítésre való jogosultság megszűnését, megszüntetését követően a kiegészítés ismételten nem állapítható meg, újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése esetén sem. (4) Szünetel a kiegészítés folyósítása, ha az abban részesülő személy a) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó díjazásban nem részesül, b) a részére biztosított képzésben neki felróható okból nem vesz részt. (5) A kiegészítés összegét évente, minden év január 1-jétől az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével kell megemelni. Az emelésről egyszerűsített határozatot kell hozni. (6) A kiegészítést havonta, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. (7) A kiegészítésben részesülő a kiegészítésre való jogosultságot érintő változásról a változás bekövetkezésétől számított tíz munkanapon belül köteles értesíteni az Igazgatóságot. (8) A jogalap nélkül felvett kiegészítés visszafizetésére, megtérítésére a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény ait kell megfelelően alkalmazni. 23.

20 20 (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet, b) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 8/2007. (II. 14.) SZMM-PM együttes rendelet, c) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 25/2005. (XII. 27.) FMM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet, d) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 27/2004. (XII. 14.) FMM-ICsSzEM-PM együttes rendelet, e) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 12/2004. (IV. 16.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet, f) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet, g) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 4/2003. (III. 24.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet, h) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 3/2001. (VI. 20.) SzCsM-PM együttes rendelet, i) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 12/2000. (XII. 21.) SzCsM-PM együttes rendelet, j) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 11/1999. (XII. 28.) SzCsM-PM együttes rendelet, k) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 2/1998. (XI. 4.) SzCsM-PM együttes rendelet, l) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 66/1997. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet a, 11. -ának (2) (3) bekezdése,

21 21 m) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 49/1996. (XII. 27.) NM-PM együttes rendelet, n) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 49/1995. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet, o) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 20/1993. (XI. 17.) NM-PM együttes rendelet, p) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 23/1992. (VIII. 26.) NM-PM együttes rendelet, q) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális szóló 10/1991. (V. 14.) NM-PM együttes rendelet, r) a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a, s) a megváltozott munkaképességű dolgozók részére járó keresetkiegészítés, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék megállapításáról és folyósításáról szóló 3/1983. (XI. 15.) SZOT szabályzat. (2) A rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti az (1) bekezdés és a 24.. E rendelkezés a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. 24. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. - ának (1) bekezdésében a teljesen munkaképtelenné vált szövegrész helyébe a teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett szövegrész; b) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ba) 2. -a (1) bekezdésének d) pontjában a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette (a továbbiakban: rokkant) szövegrész helyébe a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett (a továbbiakban együtt: rokkant) szövegrész,

22 22 bb) 8. -ának (6) bekezdésében a munkaképesség-csökkenés mértékét szövegrész helyébe a munkaképesség-csökkenés vagy az egészségkárosodás mértékét szövegrész lép. 25. Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk (1) bekezdés, b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

23 23 Az előterjesztés szöveges része I. A kormányrendelet megalkotásának szükségessége A megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátórendszere alapvetően jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátásokból áll. A jövedelempótló ellátások egyrészt a rokkantsági nyugdíj, illetve a január 1-jétől bevezetésre kerülő rehabilitációs járadék, másrészt a legalább 50%-os mértékben megváltozott munkaképességű személyek szociális járadékai, így az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, valamint a 36%-os munkaképesség csökkenésen alapuló bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka (a továbbiakban együtt: járadék). Ez utóbbi ellátásokat a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A rehabilitációs járadék, valamint a hozzá kapcsolódó új minősítési rendszer bevezetése szükségessé teszi a megváltozott munkaképesség okán járó szociális ellátások áttekintését és szabályozásuk összehangolását az új ellátórendszerrel. Ezt a célt a Kormány a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozatban is rögzítette. Így tehát a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett az egészségkárosodáson alapuló új minősítési rendszer és az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok megváltozása, illetve a komplex rehabilitációs intézkedések bevezetése szükségessé teszi a szintén az egészségkárosodás címén járó ellátások feltételrendszerének felülvizsgálatát is. A rehabilitációs járadék és az új minősítési rendszer bevezetésén túl az új szabályozást a Rendelet elavultsága is szükségessé teszi. A Rendelet a hatálybalépésekor jellemző gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci viszonyokat tükrözi. A Rendelet által szabályozott ellátásokban például csak az részesülhet, aki a munkaképesség-csökkenéskor munkaviszonyban állt, így az egyéni vállalkozókat teljes egészében kizárja a jogosultak köréből. A tervezet már a megváltozott gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő szabályozást tartalmaz. Mindezekre tekintettel a Rendelet hatályon kívül helyezése, és egy új kormányrendelet megalkotása vált szükségessé.

24 24 II. A jelenleg hatályos szabályozás bemutatása A megváltozott munkaképességű személyek járadékaiban a jelen szabályozás szerint az részesülhet, akinek a munkaviszonya azért szűnik meg, mert munkaképesség-változása miatt feladatait nem tudja ellátni, és egészségi állapotának megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatása a helyi, illetve területi rehabilitációs bizottság javaslata szerint nem megoldható. További feltétel, hogy az érintett személy ne legyen jogosult öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjra. A rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék tekintetében további feltétel, hogy a munkaképesség csökkenés mértéke legalább 50%-os legyen, de ne érje el a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket. (Az új minősítési rendszerben a jelenlegi 50%-os munkaképesség-csökkenés 40%-os egészségkárosodási mértéknek felel meg.) A járadékban jelenleg az a személy részesülhet, akinek a települési önkormányzat jegyzője által működtetett rehabilitációs bizottság nem tud egészségi állapotának megfelelő munkahelyet biztosítani. E bizottságok valójában nem vizsgálják a rehabilitálhatóságot, működésük formális. A bizottságok működtetése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata, de működésük hatékonysága a megváltozott munkaerő-piaci viszonyok között mára kérdésessé vált. (A január 1-jétől életbe lépő új minősítési rendszerben egészségügyi, szociális és foglalkoztatáspolitikai szakemberek együttesen állapítják meg a rehabilitálhatóságot. ) A járadék megállapításának további feltétele, hogy az igénylő az egészségkárosodás bekövetkeztekor munkaviszonyban álljon. Azonban a keresőtevékenységet folytatók közül a nem munkaviszonyban, illetve munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatottak például az egyéni vállalkozók megfelelő mértékű munkaképesség-csökkenés esetén sem részesülhetnek az ellátásokból. A keresőtevékenységet végzők összetételére és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülésére való tekintettel ennek a körnek a figyelmen kívül hagyása napjainkban nem engedhető meg, alkotmányossági aggályokat vet fel. Az ellátások folyósítása melletti munkavégzésre jelenleg a Rendelet alapján a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A most hatályos rendelkezések szerint tehát a járadékra való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő személy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap

25 25 óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (2008. január 1-jétől úgy változik a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályozás, hogy a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó keresete, jövedelme nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.) Az ellátásokat a központi költségvetés finanszírozza és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Az előzőekben ismertetett azonos feltételek mellett azonban a járadékok jogosultsági feltételeiben lényeges különbségek is vannak. Az átmeneti járadék annak a megváltozott munkaképességű személynek biztosít rendszeres havi pénzellátást, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb öt éven belül eléri, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az ellátás a nyugdíjkorhatár betöltéséig, de maximum öt évig folyósítható. Ezzel ellentétben a rendszeres szociális járadék folyósításnak nincs felső életkori korlátja, az ellátás megállapítása azonban csak a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lehetséges. További feltétel, hogy az érintettnek rendelkeznie kell a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével. Az átmeneti járadék összege a várható öregségi nyugdíj 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. Ezzel szemben a rendszeres szociális járadék fix összegű, a 62 éven aluliak esetében havi Ft., a 62. évet betöltötteknél pedig havi Ft az ellátás legmagasabb összege. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka egy speciális foglalkozási csoport számára jelenti 36%-os munkaképesség-változás esetén a kiesett jövedelem pótlásának lehetőségét. Ebbe a csoportba azok a megváltozott munkaképességű bányász dolgozók tartoznak, akik életkoruktól függően meghatározott ideig föld alatti bányamunkát végeztek, és egészségkárosodásuk ezen időtartam alatt következett be. Ezt követően a munkaviszony megszűnéséig

26 26 rehabilitációs munkakörben dolgoztak, és a kieső jövedelem pótlása céljából keresetkiegészítésben részesültek. Az ellátás összege megegyezik a keresetkiegészítés összegével, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Az ellátásban részesülők száma évről évre csökken, 2006-ban mintegy 2700 fő számára folyósították a járadékot. Az ellátás folyósításának alapjául szolgáló keresetkiegészítésben 2006-ban 317 fő részesült. az ellátás megnevezése A szociális járadékok főbb adatai ellátottak létszáma (fő) költségvetési kiadás 2006 (millió Ft) havi összege (Ft) új belépők száma 2006-ban (fő) rendszeres szociális járadék (62. év alattiak számára) rendszeres szociális járadék (62. év , alattiak számára) átmeneti járadék * bányászok egészségkárosodási járadéka * 25 összesen , *átlagos havi összeg III. Az új szabályozás legfontosabb elemei Az ellátások újraszabályozása során a jogosultakra vonatkozó legfontosabb rendelkezések megtartása mellett a rehabilitációs járadék és az új minősítési rendszer bevezetésével, valamint a rokkantsági nyugdíj megváltozott szabályaival való összhang megteremtése volt a legfontosabb célkitűzés. 1. Átmeneti járadék Az átmeneti járadék a jelenlegi és az új szabályozás szerint is maximálisan öt évig, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítható, és a járadék folyósításának megszűnése után a megváltozott munkaképességű személy öregségi nyugdíjban részesül. Ebből következően a munkaerőpiacra való visszatérést segítő, a munkaügyi központtal való együttműködés esetükben nem indokolt. Az átmeneti járadékra vonatkozó szabályok leglényegesebb változását, tehát új szabályozási tartalmat az egészségkárosodás minősítési rendszerének alkalmazása és az átmeneti járadék folyósítása melletti keresőtevékenységre vonatkozó rendelkezések jelentenek. 2. Rendszeres szociális járadék Rendszeres szociális járadékra a továbbiakban is azok jogosultak, akik rendelkeznek a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő

27 27 felével, az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be, nem jogosultak saját jogú nyugellátásra és rendszeres pénzellátásban nem részesülnek. Az egészségkárosodás megállapítása az új minősítési rendszer szerint történik, valamint az átmeneti járadékhoz hasonlóan beépülnek a szabályozási feltételek közé az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységre vonatkozó rendelkezések is. Ezek mellett a legjelentősebb változás azokat a rendszeres szociális járadékban részesülőket érinti, akiket az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága rehabilitálhatónak minősít, és az öregségi nyugdíjkorhatárt több, mint öt év múlva érik el. Számukra a sikeres rehabilitáció érdekében kötelező a munkaügyi központtal való együttműködés. Az ellátásban részesülőknek ez a köre ugyanis a rehabilitációs járadékban részesülő együttműködésre kötelezett személyekhez képest lényegesen kisebb egészségkárosodást szenvedett, ebből következően a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük esélye is nagyobb. Esetükben az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele. A munkaügyi központok felkészülésének biztosítása érdekében az együttműködés keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelezettsége január 1-jétől áll fenn. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. -ának (11) bekezdése szerint álláskeresési megállapodás köthető azzal az ügyféllel, akinek az együttműködési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban célszerű szabályozni. Az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelező eseteit az Flt ának (10) bekezdése határozza meg. Annak érdekében, hogy a rendszeres szociális járadékban részesülők esetén is egyértelmű legyen az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelezettsége és arra ne csak az Flt ának (11) bekezdése alapján kerülhessen sor az Flt évi módosításakor január 1-jei hatállyal módosításra kerül az Flt ának (10) bekezdése. A járadék továbbra is életkortól függően fix összegű, amely évente, a nyugdíjak növekedésének mértékével azonosan kerül emelésre. 3. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka Az ellátásra az új minősítés alapján az a legalább 29%-ban egészségkárosodott személy jogosult, aki a december 31-én hatályos szabályok szerint keresetkiegészítésben részesül. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránt igényt benyújtó személy esetén csak az egészségkárosodás

28 28 mértékét vizsgálja a szakértői bizottság, ezen jogosulti kör számára nem előírt kötelezettség a munkaügyi központtal való együttműködés. Mindhárom ellátást továbbra is a központi költségvetés finanszírozza, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. 4. A keresetkiegészítés megszüntetése A jelenleg érvényes szabályozás szerint keresetkiegészítés többféle jogcímen állapítható meg. Abban az esetben, ha a bányász dolgozó munkaképességét legalább 36%-ban elveszítette és ebből következően föld alatti munka végzésére nem alkalmas, más munkakörbe történő áthelyezése esetére a kieső jövedelemének pótlása céljából keresetkiegészítésre jogosult. A bányászat jelentős mértékű visszaszorulásával, a föld alatti bányamunkát végzők számának drasztikus csökkenésével együtt nagymértékben csökkent az ellátásban részesülők száma is ban mintegy 317-en részesültek e címen keresetkiegészítésben. Ezen feltételek mellett az ellátás további fenntartása már nem időszerű. Azonban a december 31-éig megállapított ellátások továbbra is folyósításra kerülnek, addig, amíg az ellátásban részesülők jelenlegi munkaviszonya fennáll. A keresetkiegészítés összegét a jelenlegi szabályok szerint évente kell felülvizsgálni és emelni. A keresetkiegészítést jelenleg a korábban betöltött munkakörrel azonos munkakörben dolgozók átlagkeresetének figyelembevételével kell emelni. Ennek kiszámítása mára nehézkessé vált, ugyanis tényleges termelés föld alatti bányamunka csupán egy bányatársaságnál folyik, melynek adataiból nem lehet országos átlagot képezni. De a kiszámítást nehezíti az is, hogy több bányász munkakört napjainkban már nem is töltenek be. Így a keresetkiegészítést a korábbi átlagkeresettől függetlenül, az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével célszerű a továbbiakban emelni. IV. Költségvetési kihatások Az új szabályok bevezetésével a potenciális igénylők köre kibővül a vállalkozói tevékenységet főtevékenységként végzőkkel. Évente mintegy 2-3 ezer főre tehető a vállalkozói körből érkező igénylők száma. Mivel az ellátásokba való belépés nem egységesen január 1-jével, hanem a tárgyében egyenletesen megosztva jelentkezik, költségvetési szempontból évi átlagban 1500 fő

29 29 belépésével célszerű számolni. Ezt a létszámbővülést azonban ellensúlyozza az ellátás folyósítás melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok szigorítása, valamint a járadékosok meghatározott csoportjában az együttműködési kötelezettség előírása. A legjelentősebb ellensúlyozó hatása azonban az igénybenyújtásra vonatkozó feltétel szigorodásának van, mely szerint a kereső tevékenység megszűnése esetén, a megszűnést követő két éven belül nyújtható be az ellátások megállapítása iránti igény. Ez az eddigi gyakorlat tapasztalatai alapján évente közel 3000 fő kiesését jelenti az ellátásokra jogosultak köréből. Emellett további ellensúlyozó hatást jelent a rendszeres szociális járadékban részesülők számának évek óta tartó jelentős mértékű csökkenése is. E szerint az elmúlt három évben az előző évi létszámhoz képest évente több mint fővel csökkent a rendszeres szociális járadékban részesülők száma. Feltételezve, hogy ez a létszámcsökkenés az elkövetkező években is fennmarad, és a szigorító szabályzó elemek visszatartó hatása is érvényesül, az ellátások kifizetése tekintetében az új szabályozás nem jár együtt kiadásnövekedéssel. (2007. évi előirányzat: millió Ft., a jelenleg hatályos szabályozás alapján meghatározott évi előirányzat tervezett összege: millió Ft.) Többletkiadásként jelentkezhet azonban a munkaügyi központokkal való együttműködés keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének előírása, ami legkorábban 2009-től jelenthet költségvetési többletigényeket. (A jelenlegi létszámadatokkal számolva 2009-ben közel 5 ezer főt érinthet a fenti kötelezettség.) V. Az új szabályozás hatása az ellátásban részesülők körére Az ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételek nagyrészt változatlanok maradnak. Ez alól az igénybejelentésre és a munkaügyi központokkal való együttműködésre vonatkozó szabályok képeznek csak kivételt. A jelen szabályozás szerint a járadékokra vonatkozó igényt a keresőtevékenység megszűnését követően lehet benyújtani. Az új szabályozás kiegészül azzal, hogy az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék iránti igényt a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy a keresőtevékenység megszűnését követő két éven belül lehet benyújtani. Mindkét esetben arról a keresőtevékenységről van szó, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. Új eleme a szabályozásnak az, hogy a keresőtevékenység folytatása alatt is igényelhető az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Ezen járadékok iránti igény akkor tekinthető megalapozottnak, ha az igénylő keresete,