SKY ESCORT HUNGARY AERO CLUB

Átírás

1 SKY ESCORT HUNGARY AERO CLUB Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt A L A P S Z A B Á L Y A Az Egyesület közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok az 1990-ben megalakított és működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek érdekében az alábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SKY ESCORT HUNGARY AERO CLUB /továbbiakban: Egyesület a sportról szóló hatályos törvény rendelkezései alapján a légisport feladatainak ellátására létrehozott, repülő sportágakban működő sporttevékenységeket összehangoló egyesület. - Az Egyesület ellátja a Gödöllő Városban lévő, sport- szabadidő központ és repülőtér repülőszakmai üzemeltetését. - Elősegíti és igény szerint biztosítja Gödöllő Város lakosságának szabadidős tevékenységét. - A sportról szóló évi I. törvény 49. c) pontja alapján az Egyesület tevékenysége által elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlás feltételeinek megteremtését. - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) 15. pontja alapján az Egyesület szervezett keretekben biztosítja a fiatalok számára a sportolási lehetőségeket. - A Légiközlekedésről szoló törvényben foglalt engedélyei alapján, az egyesület mint légijármű üzembentartó, valamint sportrepülési és ejtőernyős szakágak képzését végző oktató szervezet. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

2 2 2. AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE, CÉLJA Az egyesület neve: SKY ESCORT HUNGARY AERO CLUB Az egyesület székhelye: Gödöllő. Repülőtér. Az egyesület telephelye, városi sportbázisa: Gödöllő repülőtér Az egyesület alapításának éve: Az egyesület nyilvántartási száma: Az egyesület célja: A légisport tevékenységek feltételeinek biztosítása, beleértve a szabadidő sport jellegű repülési tevékenységeket és a sportturizmust is, kiemelten az ifjúság körében. Ellátja a helyi Önkormányzat felkérése alapján a ráruházott sportfeladatokat, üzemeltetési feladatokat, és egyéb jogszabályban meghatározott sport és versenyfeladatokat. A légisportok és a repülőtérhez kötődő szabadidő sportok színvonalának emelése, a Gödöllő város sportfeladatainak népszerűsítése és tevékenységének szakmai irányítása Az egyesületi tagok légi sporttal kapcsolatos érdekeinek képviselete és védelme minden olyan fórumon, ahol a légi sportok bármilyen formában érintve vannak Sport, illetve gazdasági jellegű kapcsolatok kiépítése bel és külföldi szervezetekkel Az ország és az egyesület légi sportjának képviselete különböző rendezvényeken, megbízása alapján Közreműködés a polgári- és honvédelmi célú repülő és ejtőernyős utánpótlás nevelésében Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

3 3 Az Egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. 3. A TAGSÁGI VISZONY Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki vállalja, hogy az egyesület szabályait magára nézve kötelezőnek tartja, valamelyik légisport, vagy szabadidő sport területen tevékenykedni kíván, és jelentkezését az elnökség elfogadta. Az egyesületi tagság formái. a./ Rendes tagság b./ Tiszteletbeli tagság. c./ Pártolói tagság. d./ Jogi személy tagság. e. / Sportegyesületi repülő ejtőernyős sportkiképzés alatt, időszakosan nyilvántartott sportolói tagság Egyesületi rendes tagság. - Az Egyesület rendes tagjának felvehető az a magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése. - Az Egyesület rendes tagságú tagjait egyenlő jogok illetik meg. - Az egyesület rendes tagságú tagjai a közgyűlésen teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek és gyakorolhatják tanácskozási, illetve ha ezzel rendelkeznek szavazati jogukat. - Az Egyesület rendes tagjává válást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. - Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. Rendes taggá választásról első fokon az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el Az egyesületi rendes tag jogai: Részt vehet az egyesület közgyűlésén, részt vehet az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek, valamint az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában.

4 4 - Tisztségre választható - Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, az egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését. - Az egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a sport és repülőszakmai bizottságok, szakosztályok munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatja a sportlétesítményeket, sporteszközöket és sportfelszereléseket, igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét. - Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben. - Az egyesület valamely törvénysértő határozatát - tudomására jutástól számított 30 napon belül a törvényességi felügyeletet ellátó szervnél megtámadhatja Az egyesületi tag kötelezettségei: - Az alapszabály betartása, az egyesületi vezető szervek határozatainak végrehajtása. - A tagsági díj fizetése, az egyesület vagyonának megóvása. - Sportszerű magatartás. - Versenyszerűen sportoló esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és a legjobb tudás szerinti szereplés. -Az egyesületbe való belépés és az egyesületből való kilépés önkéntes. A rendes egyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, a tagdíj illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, továbbá elhalálozás esetén törléssel, fegyelmi büntetésként kizárással szűnik meg Egyesület tiszteletbeli tagság. - Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet a Közgyűlés felkérése alapján az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. - A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé Nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását. - Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre Egyesületi pártoló tagság - Pártoló tag lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgár, természetes személy, aki/amely az Egyesület tevékenységét anyagi, szakmai, erkölcsi vagy egyéb támogatásban kívánja részesíteni. A pártoló tag jogosult az Egyesület tevékenységéről információt szerezni, javaslatait, véleményét a Közgyűlés előtt vagy az Egyesület által szervezett fórumokon elmondani. A pártoló tag köteles a vállalásait maradéktalanul teljesíteni. - A pártoló tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható. - A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges.

5 Egyesület jogi személy tagság. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező tagja lehetnek az egyesület elnöksége által felvételt nyert jogi személyiséggel rendelkező sportegyesületek,egyesületek, önkormányzati szervezetek, vállalkozások. - Képviselője útján részt vehet az egyesület közgyűlésén, és ott javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban. - Külön megállapodás alapján részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja a sportlétesítményeket, sporteszközöket, igényelheti az egyesület szakembereinek, oktatóinak a segítségét. A jogi személyiséggel rendelkező szervezet képviselője útján az egyesület közgyűlésén egy szavazati joggal bír. - A jogi személy tagsági kötelezettségei: Az alapszabály betartása. - Az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása Sportegyesületi kiképzés alatt, időszakosan nyilvántartott sportolói tagság. - Az egyesület kiképzés alatt álló és időszakosan szakmai szempontból nyilvántartott sportolói tagja lehet minden olyan természetes személy akik bármely szakágban megkezdték sportrepülési, ejtőernyőzési kiképzésüket és kitöltötték a szakmai nyilvántartáshoz szükséges nyilvántartó adatlapot. - Az időszakosan nyilvántartott sportolói tagság addig tarthat, amíg a személy sportkiképzését be nem fejezi és repülő ejtőernyős szakszolgálati engedélyét illetve sportminősítését meg nem megszerzi. - A szakszolgálati engedély, vagy a sportminősítés megszerzése után az elnökségtől kérheti a rendes tagságba történő felvételét. Amennyiben nem kéri felvételét, úgy további folyamatos szakmai felügyeletet igényelhet. A sportolói, kiképzés alatt álló tagság jogai és kötelezettségei. - A sportolói tagsági viszony kizárólag repülő és ejtőernyős szakmai tekintetben vehető figyelembe. - A sportoló részt vehet az egyesületi közgyűléseken, szakmai rendezvényeken, sporteseményeken. - A sportoló az egyesületi közgyűléseken szavazati joggal nem rendelkezik. - Kiképzésével kapcsolatban szakmai észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület elnökénél. - Kérheti folyamatos repülőszakmai felügyeletét, a szakszolgálati engedélyéhez szükséges szakmai vizsgáztatásokat. - A sportoló a kiképzéséhez szükséges kiképzési hozzájárulásokat az egyesületnek köteles megfizetni. amelyek légijárművek, ejtőernyők üzembentartási költségei, bérleti dijak. Külön megállapodás alapján részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja a sportlétesítményeket, sporteszközöket, igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét.

6 - A szervezet szabályainak, a sportképzés törvényi szabályait, a sportszerű magatartást köteles betartani. - Az időszakosan nyilvántartott sportolói tagság a sportoló kérésére törlésre kerülhet Az egyesületi tagok és képzés alatt álló nem tag sportolók az egyesületen belül légisportok megnevezései szerint, szakmai szakosztályokban tevékenykednek. Lehetőség van egy időben több szakosztály tevékenységében is részt venni Az egyesület szervei és tisztségviselői: 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE a közgyűlés a közgyűlés által közvetlenül választott elnökségi tagok az elnök 4.2 Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés, b) Elnökség, Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) elnökségi tagok Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha: az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. a) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

7 7 A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze, akadályoztatása esetén, azt bármely elnökségi tag írásban összehívhatja. A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: az egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban a megküldött meghívó útján értesülnek. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az Egyesület tagja a közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül, írásba foglalt indokolással kérheti az Elnöktől a napirend kiegészítését. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönthet a napirend kiegészítésének tárgyában. b) Az ülés lebonyolítása Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az egyik elnökségi tag látja el a levezető elnöki teendőket. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag is lehet. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát. Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról. A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. c) A közgyűlés határozatképessége A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A Közgyűlés határozatképességét a levezető elnök állapítja meg.

8 8 Határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került. d) A szavazás módja, a határozatok közlése: A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. e) Jegyzőkönyvezés A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. f) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése. d) megválasztja és ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak visszahívja az Egyesület vezető tisztségviselőit, továbbá megállapítja az esetleges díjazásukat. e) az éves költségvetés elfogadása; f) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; j) dönt a tiszteletbeli tag felvételéről; k) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíj mértékét.

9 9 Az Elnökség. a) Összetétele Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az elnökség négy tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. (a Ptk. 3:78. - szerinti rendelkezés) b) Működése Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további személyek hívhatók meg. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 14 napon belül az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását. c) Hatásköre Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladatai: - Ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza - Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára. - Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. - Az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése - Első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz. (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével); - Dönt az Egyesületi rendes tagságra jelentkezők, a jogi személyiségű tagok, a pártoló tagok felvételéről, - Javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására, - Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén; - Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele. - Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol.

10 10 a) Megbízatási idő. Az egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól. b) Összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület vezető tisztségviselőire a Ptk. 3:22. -ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak. c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. Az elnök feladatai: irányítja és összehangolja az egyesület tevékenységét összehangolja az elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban dolgozók munkáját szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását előkészíti és levezeti az elnökség üléseit munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogot feladatkörében eljárva aláírási és utalványozási jogot gyakorol.. teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel kezeli és tartja nyilván az egyesület tulajdonában lévő, illetve a rendelkezésére bocsátott pénzügyi és anyagi eszközöket, gondoskodik azok rendeltetésszerű felhasználásáról egyszemélyben képviseli az egyesületet, a Légügyi és egyéb hatóságoknál. Ellátja a szervezet főpilótai teendőit. gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, irattározásáról és a határozatok nyilvántartásáról gondoskodik a FAI által előírt nyilvántartások vezetéséről figyelemmel kíséri az egyesület tevékenységét érintő jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és a törvényes rendnek megfelelően szükség esetén kezdeményezi az egyesületi határozatok módosítását is. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. A képviselet jelen pont szerinti rendje a bankszámla feletti kezelési és rendelkezéseire is irányadó Az egyesület ellenőrző bizottsága Az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság végzi, amely három tagból áll. Tagjai az elnök és a megválasztott tagok. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés kettő évre választja. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik.

11 11 Az Ellenőrző Bizottság hatásköre és feladatai: a) ellenőrzi az egyesület gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységét, b) megállapítja saját ügyrendjét, c) az általa előterjesztett indítvánnyal kapcsolatos elnökségi intézkedés elmaradása esetén kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, d) írásbeli jelentést készít a közgyűlésnek az elnökség számviteli jogszabályok szerinti, illetve szakmai beszámolójáról és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervéről, e) köteles a közgyűlést, illetőleg az elnökséget tájékoztatni, illetve azok összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek megszüntetése és a következmények elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés, illetőleg az elnökség döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. f) köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget, ha az intézkedésre jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg Az Egyesület vagyoni eszközei 5. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) természetes személyek anyagi támogatásai, kiképzési hozzájárulások. c) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel, d) esetleges pályázati bevételek e) egyéb bevételek Az egyesület rendes tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke évi Ft a belépés napján, majd minden év január 20. napjáig egy összegben esedékes átutalással az a z egyesület bankszámlájára. Az időszakosan nyilvántartott sportolók, a pártoló tagsággal rendelkező személyek az általuk felajánlott pénzbeli összeggel támogathatják az egyesületet. 6. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 6.1Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha: - a tagok kimondják megszűnését; vagy - az arra jogosult szerv megszünteti. - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

12 ÉRTELMEZŐ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 7.1. Jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat teljes szövegének változása (a korábbi szöveg hatályon kívül helyezése és a létesítő okirat teljes új szövegének megállapítása) adott okot. 7.2 A jelen alapszabályból származó általános értelmezési kérdésekben, valamint a jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény, a sportról szóló évi I. törvény, valamint a polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény [Ptk.] vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni A jelen alapszabályt, az egyesület október 31-én megtartott rendkívüli közgyűlésén módosította és foglalta egységes szerkezetbe. A módosított alapszabályt a közgyűlés KGY 8/2015 sz. határozatával egyhangúlag elfogadta. A jelen Alapszabály elfogadásával egyidejűleg az egyesület napján elfogadott - többször módosított - Alapszabálya hatályát veszti. 7.3 Tekintettel arra, hogy az Egyesület a Magyar Repülő Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) tagja, így a Szövetség Alapszabályának II.1. pontja alapján, a Szövetség célkitűzéseit elfogadja, Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri. Alulírott Both lajos elnök igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának. Nyilatkozom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege nem ütközik a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény kötelező rendelkezéseibe. Gödöllő, október 31. Both Lajos sk.... Egyesület elnöke.