S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Gya ko rl at i a s s z ö veg é r t é s i fe l a d ato k. útmutató

Átírás

1 S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Gya ko rl at i a s s z ö veg é r t é s i fe l a d ato k Tanári útmutató

2 a kiadvány a nemzeti fejlesztési terv Humánerõforrás-fejlesztési operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. S z a k M a I v e z e t Õ k P Á l a k Á r o ly s z a k M a i i g a zg at Ó P U s k Á s au r é l f e J l e s z t é s i i g a zg at Ó H e ly e t t e s r Á P l i g y ö r g y i A P R O G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E T Ő J E F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő k o r Á N y i M a r g i t V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K a r at Ó l Á s z l Ó k Á l M Á N l Á s z l Ó S z a k M a I B I zot t S á G B Ó k ay a N ta l e l N ö k B Á N r é t i z o lt Á N C s e r H a l M i z s U z s a g y Õ r i J Á N o s s C H e i N g Á B o r a l k ot ó S z e r k e S z t Õ M U r Á N y i y v e t t S z a k M a I l e k to ro k a s z a k M a i B i z ot t s Á g ta g J a i P E T H Ő N É N A G Y C S I L L A f e l e l Õ S S z e r k e S z t Õ N a g y M i l Á N t I P o G r á f I a B Á r d J o H a N N a s U l i N ova k H t. M U r Á N y i y v e t t a kiadvány InGYeneS, kizárólag zárt körben, kísérleti-tesztelési céllal HaSználHató. kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. MáSoláSa, terjesztése SzIGorÚan tilos! kiadja a SUlInova közoktatás-fejlesztési és PeDaGóGUS-továBBkéPzéSI kht BUDaPeSt, váci Út 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ nyomdai MUnkák: PátrIa nyomda zrt., 2007

3 g y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k Tanári útmutató F e j l e s z t ő k????????????

4 T A R T A L O M g y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 5 1. f e l a dat l a p 9 2. f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p f e l a dat l a p

5 éves csontok Ecsegfalváról Forrá s: Népszabadság Juhari Zsuzsanna november 26. C é l: A szövegkohézió gondolati és strukturális elemeinek felismerése, tudatosítása. TA N Á R I IR Á N Y ÍTÁ S, R É SZ V É TEL SZ ÜK SÉG E S! I d ő: perc S z i n t : közepes, a lépcsőzetes feladatmegoldás miatt kifejezetten tanító jellegű Hát t ér A cikk önmagában is érdekes. Ami fontos, hogy a tanulói szöveg a kivágott részek nélkül is érthető. Ezt a technikát azért alkalmaztuk, hogy az első feladat, amit a hasonló típusú szövegkihagyásos visszaillesztéses feladatnál a diákoknak akkor is el kell végezni, ha külön feladatban nem jelenik meg, itt most tanító szándékkal kötelezően elvégzendő legyen. M unk afo r mák: (1) egyéni, (2) egyéni vagy páros, (3) frontális, (4) egyéni, (5) frontális In s t r ukciók A feladat megfogalmazása és lépései (1) Áttekintő olvasás. A cikk témáját kell azonosítani és címet adni (2) A 2. feladatot többféle módon is el lehet végezni a tanár szándékaitól függően. Ha az osztály tagjai készek az elmélyülésre, és a tanár célja is ez, akkor lehet egyéni feladat. Egyébként ezt a feladatot jó párban végezni. (3) Beszéljük meg a kérdésekre adott válaszokat! (4) Mindenki egyénileg illessze be a kihagyott részeket (5) Beszéljük meg a helyes válaszokat, és azt is, hogy a megoldókulcson kívül mi indokolja az egyes visszahelyezéseket. Variáció a z első feladat r a: a téma meghatározása és a címadás történhet úgy is, hogy az osztály egyik fele a cikket olvassa el, a másik fele pedig a kihagyott szövegrészeket. Mindkettőből lehet helyesen következtetni a témára, és lehet címet is adni. (...) Régóta folyik a vita arról, hogy Európa mai népessége kiktől származik: azoktól a vadászó-gyűjtögető modern emberektől, akik őseink, a Homo sapiensek közül mintegy éve elsőként érkeztek Európába, vagy a később betelepülő földművesektől. L. L. Cavalli-Sforza genetikus szerint például a ma élő európaiak azoknak a földművelőknek a leszármazottai, akik a Közel-Keletről érkeztek a földművelés elterjedésével csaknem egy időben, éve. 1. A legfrissebb DNS-vizsgálatok most pontot tettek a vita végére. Kiderült, hogy a valójában éve érkezett földműves népességnek csak nagyon kevés leszármazottja él ma Európában, s azok is inkább Közép-Európában. 2. A mainzi egyetemen a Joachim Burger professzor vezette kutatócsoport eredménye a szakembereket is meglepte. A kutatók az Európa közepéről származó tizenhat lelőhely, ötvenhat egyedétől vett

6 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m csontmaradványát vizsgálták. Huszonnégy egyedtől tudtak elemezhető mitokondriális DNS-mintát nyerni. 3. A csontmaradványok olyan kultúrák népeinek egyedeitől származtak, amelyek elődei találták ki a földművelést a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén évvel ezelőtt. Ezeket a közép-európai kultúrákat edényeik díszítése alapján nevezték el németországi vonaldíszes kerámia-, illetve alföldi vonaldíszes kerámiakultúrának. E népesség tagjai még olyan módon művelték a földet, amiként a közel-keleti termékeny félhold területein maradt rokonaik. Mivel régészetileg már egyértelműen bizonyították, hogy e csoport Európába érkezése után rendkívül gyorsan terjedt el kontinensünkön a földművelés ismerete és gyakorlata, a szakemberek arra számítottak, hogy a mai európai népesség nagy része is e fölművelőktől származik.. 4. A 24 egyedből hatnak, vagyis a vizsgált személyek 25 százalékának olyan genetikai sajátosságai voltak, amelyek szinte ismeretlenek a mai Európa más területein, és a többi is csak kevés hasonlóságot mutat. A szakemberek szerint a furcsa kettősség oka az lehetett, hogy egy viszonylag kis létszámú csoport érkezett Európába a rendkívüli tudással, amit azonnal átvettek az itt élők, ám a jövevényeknek inkább csak a tudását ismerték el, nemigen keveredtek velük. 5. Az új ismeret elterjedése kulturális és nem genetikai cserét jelentett. Mint gyakorlati tudás informálisan áradt szét Európában, nem jelentette azonban egyúttal az emberek valós mozgását is. 1. Tekintsd át a szöveget, majd határozd meg a cikk témáját, és ennek alapján adjál címet az írásnak. A kihagyott részekkel ne törődj! 2. A fenti kihagyásos szöveg figyelmes elolvasása után húzd alá azokat a részeket, amelyek választ adnak az alábbi kérdésekre! A kérdéseket röviden válaszold meg írásban! a) Mi a vita tárgya? b) Mi derült ki a éve érkezett földműves népesség leszármazottainak számáról? c) Mi tett pontot a vita végére? d) (1) Honnan hozta a földműves népesség a földművelési kultúrát? (2) Miért lehetett azt gondolni, hogy a mai európai népesség nagy része is tőlük származik? e) Mivel magyarázható a földműves kultúra gyors elterjedése? 3. Találd meg az alábbi szövegrészek helyét a szövegben! Ha az 1. feladatot lelkiismeretesen elvégezted, az alábbi, kihagyott részek visszahelyezése nem okozhat gondot. A) A mitokondriális DNS az anyától öröklődik tovább szinte változatlan formában, ezért alkalmas arra, hogy egészen az ősökig kövessék visszafelé a genetikai nyomokat. B) Más szakértők viszont azt vallják, hogy az európaiak ősei a éve érkezett vadászó-gyűjtögetők.

7 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 7 C) Bevándorlásuk az itt élő többséget genetikailag nem érintette, annak ellenére sem, hogy életmódjuk gyökeresen megváltozott az új telepesek megérkezésekor. D) Valahogy úgy történt az egész, hogy érkezett egy kis létszámú csoport a Közel-Keletről Közép- Európába, ahol megtelepedtek, ám nem költöztek tovább. A körülöttük élők azonban átvették rendkívüli ismereteiket mondta el a professzor. E) Ám kiderült, hogy bár tudásuk gyorsan és széles körben terjedt el, maguk a csoport tagjai egy helyben maradtak és nem keveredtek a korábban érkezettekkel. Megoldások 1. Honnan származik Európa mai népessége? 2. a) Mi a vita tárgya? Válasz: Az, hogy kiktől származik Európa mai népessége. b) Mi derült ki a éve érkezett földműves népesség leszármazottainak számáról? Válasz: kevés leszármazottjuk él a jelenlegi Európában. c) Mi tett pontot a vita végére? Válasz: A DNS-vizsgálatok. d) Honnan hozta a földműves népesség a földművelési kultúrát? Miért lehetett azt gondolni, hogy a mai európai népesség nagy része is tőlük származik? Válasz: (1) A termékeny félhold területéről. (2) Mert megérkezésük után gyorsan elterjedt a földművelési kultúra. e) Hogyan magyarázható a földműves kultúra gyors elterjedése? Válasz: Az itt élők gyorsan átvették, miközben nem keveredtek. 3. Lásd a NAGYBETŰVEL szedett részeket! 1. B), 2. C), 3. A), 4. E), 5. D) Régóta folyik a vita arról, hogy Európa mai népessége kiktől származik: azoktól a vadászó-gyűjtögető modern emberektől, akik őseink, a Homo sapiensek közül mintegy éve elsőként érkeztek Európába, vagy a később betelepülő földművesektől. L. L. Cavalli-Sforza genetikus szerint például a ma élő európaiak azoknak a földművelőknek a leszármazottai, akik a Közel-Keletről érkeztek a földművelés elterjedésével csaknem egy időben, éve. 1. MÁS SZAKÉRTŐK VISZONT AZT VALLJÁK, HOGY AZ EURÓPAIAK ŐSEI A ÉVE ÉRKEZETT VADÁSZÓ- GYŰJTÖGETŐK. A legfrissebb DNS-vizsgálatok most pontot tettek a vita végére. Kiderült, hogy a valójában éve érkezett földműves népességnek csak nagyon kevés leszármazottja él ma Európában, s azok is inkább Közép-Európában. 2. BEVÁNDORLÁSUK AZ ITT ÉLŐ TÖBBSÉGET GENETIKAILAG NEM ÉRINTETTE, ANNAK ELLENÉRE SEM, HOGY ÉLETMÓDJUK GYÖKERESEN MEGVÁLTOZOTT AZ ÚJ TELEPESEK MEGÉRKEZÉSEKOR. A mainzi egyetemen a Joachim Burger professzor vezette kutatócsoport eredménye a szakembereket is meglepte. A kutatók az Európa közepéről származó tizenhat lelőhely, ötvenhat egyedétől vett csontmaradványát vizsgálták. Huszonnégy egyedtől tudtak elemezhető mitokondriális DNS-mintát nyerni. 3. A MITOKONDRIÁLIS DNS AZ ANYÁTÓL ÖRÖKLŐDIK TOVÁBB SZINTE

8 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m VÁLTOZATLAN FORMÁBAN, EZÉRT ALKALMAS ARRA, HOGY EGÉSZEN AZ ŐSÖKIG KÖVES- SÉK VISSZAFELÉ A GENETIKAI NYOMOKAT. A csontmaradványok olyan kultúrák népeinek egyedeitől származtak, amelyek elődei találták ki a földművelést a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén évvel ezelőtt. Ezeket a középeurópai kultúrákat edényeik díszítése alapján nevezték el németországi vonaldíszes kerámia-, illetve alföldi vonaldíszes kerámiakultúrának. E népesség tagjai még olyan módon művelték a földet, amiként a közel-keleti termékeny félhold területein maradt rokonaik. Mivel régészetileg már egyértelműen bizonyították, hogy e csoport Európába érkezése után rendkívül gyorsan terjedt el kontinensünkön a földművelés ismerete és gyakorlata, a szakemberek arra számítottak, hogy a mai európai népesség nagy része is e fölművelőktől származik. 4. ÁM KIDERÜLT, HOGY BÁR TUDÁSUK GYORSAN ÉS SZÉLES KÖRBEN TERJEDT EL, MAGUK A CSOPORT TAGJAI EGY HELYBEN MARADTAK ÉS NEM KEVEREDTEK A KORÁBBAN ÉRKEZETTEKKEL. A 24 egyedből hatnak, vagyis a vizsgált személyek 25 százalékának olyan genetikai sajátosságai voltak, amelyek szinte ismeretlenek a mai Európa más területein, és a többi is csak kevés hasonlóságot mutat. A szakemberek szerint a furcsa kettősség oka az lehetett, hogy egy viszonylag kis létszámú csoport érkezett Európába a rendkívüli tudással, amit azonnal átvettek az itt élők, ám a jövevényeknek inkább csak a tudását ismerték el, nemigen keveredtek velük. 5. VALAHOGY ÚGY TÖRTÉNT AZ EGÉSZ, HOGY ÉRKEZETT EGY KIS LÉTSZÁMÚ CSOPORT A KÖZEL-KELETRŐL KÖZÉP-EU- RÓPÁBA, AHOL MEGTELEPEDTEK, ÁM NEM KÖLTÖZTEK TOVÁBB. A KÖRÜLÖTTÜK ÉLŐK AZONBAN ÁTVETTÉK RENDKÍVÜLI ISMERETEIKET MONDTA EL A PROFESSZOR. Az új ismeret elterjedése kulturális és nem genetikai cserét jelentett. Mint gyakorlati tudás informálisan áradt szét Európában, nem jelentette azonban egyúttal az emberek valós mozgását is.

9 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 9 2. A birodalom és Marx visszavág Franciaországban Forrá s: november 12. C él: Elemző vélemény finom szerkezetének megértése, a felsorolt tények és a véleményhez kapcsolódó tények különválasztása. Értő olvasás. Ta n á r i ir á n y ítá s, r é sz v é tel sz ük ség e s! I d ő: perc vagy több Szint: közepesen nehéz Hát t ér Ebben a feladatban a helyes válaszok kiválasztására valóban értő és elemző olvasásra van szükség. Ez már a 4. fokozat a PISA-besorolás szerint. Ha például az első szövegértési kérdést és a lehetséges válaszokat összevetjük a szöveggel, látjuk, hogy A BEVÁNDORLÓK TÖRTÉNETÉNEK ELMONDÁSÁBAN szerepel a második ipari forradalom, az, hogy fárasztó munkát végeztek három műszakban, hogy lakótelepek épültek. Ez mind benne van a szövegben, és ha magánvéleményt formálunk, vagy az utca emberét kérdezzük, lehet, hogy csak annyit mond: az egésszel az a baj, hogy idejöttek. Ugyanakkor a szövegértési feladat nem a történet tényeire kérdez rá, hanem arra, hogy a szerző ezekből mit tart elsőrendű oknak, magyarázatnak a zavargások tekintetében. Ez a megközelítés vonatkozik a többi kérdésre is. Az 5. kérdés esetében fontos, hogy a legjobb megoldást kell kiválasztani, ami a szöveg egészére vonatkoztathatóan megállja a helyét. Ezért nem jó válasz a tudósít például. M unk afo r mák: (1) egyéni, (2) frontális vagy páros, (3) páros, (4) frontális In s t r ukciók A feladat megfogalmazása és lépései (1) A diákok néhány percig figyelmesen olvassák a szöveget. Kérjük őket arra, hogy jelöljék be azokat a részeket, ahol azt gondolják, hogy véleménnyel találkoznak. (2) Frontálisan vagy párban egyeztessék a kijelölt részeket. (3) ezek után a szövegben keressék meg és húzzák alá azokat a mondatokat, amelyek konkrétan eldöntik, hogy melyik válasz a helyes. Az 5. kérdést is egyeztessék párban. (4) Megoldások egyeztetése, eszmecsere arról, hogy a közölt tények és a vélemények hogyan fonódnak egymásba. A birodalom és Marx visszavág Franciaországban Márton László író, aki harminc évig élt Párizsban, úgy véli, hogy a franciaországi zavargások egyik oka az úgynevezett második ipari forradalom. Az 1950-es években Észak-Afrikából, Algériából munkások érkeztek az autógyárakba, ahol három műszakban kellett dolgozni. A munkások családtagjai is jöttek, akiknek így már lakótelepeket kellett persze építeni. Mivel a külvárosokban csak a házak voltak, sem iskola, sem szórakozási lehetőség, egyre több szociális probléma alakult ki, amivel azonban senki nem foglalkozott húsz-harminc évig. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a második generáció tagjai

10 1 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m már mind francia állampolgárok, mivel az országban születtek, és jogilag semmiben nem különböznek más franciáktól. Legtöbben muzulmán vallásúak. Ők elméletileg ugyanolyan franciák, mint a többiek, de kevésbé iskolázottak, így a munkaerőpiacon már eleve kisebb az esélyekkel indulnak. Az író véleménye az, hogy a franciák nagyon elkéstek a megoldással, hiszen a probléma eredetét legalább harminc éve ismerik. A szándék a megoldásra ugyan minden kormányban megvolt, csak éppen nem a kérdés súlyának megfelelően kezelték, hiszen ötmillió emberről van szó a hatvanmilliós Franciaországban. Rövid távú megoldás nincs mondja Márton László mert most azokat a pénzeket adják vissza, amit néhány éve egyik napról a másikre elvettek. Ráadásul a karhatalom jelenléte csak olaj a tűzre, de egy állam természetesen azt sem tűrheti el, hogy egy éjszaka öt- hatszáz autót égessenek el, bölcsődéket, óvodákat gyújtsanak fel. A kormányon belüli feszültségek nyilván nem könnyítik meg a helyzetet, de nem Nicolas Sarkozy kissé elhamarkodott szavai szították föl a tűzet, mert az már égett magyarázta Márton László. A rádiók és a televíziók ugyan egy perc alatt elrepítették a zavargások hírét egész Európába, de véleménye szerint - nem kell tartani egy általános felkeléstől, már azért sem, mert szegény és kirekesztett emberek nem csak a muzulmánok között vannak. A Franciaországban gyújtogató fiatalok között sem csak muzulmán fiatalokat látni, a televízióban fehér, keresztény szegényeket képei is megjelennek. Míg a németországi utcai zavargások, autófelgyújtások a futottak még kategóriában szerepeltek a német hírműsorokban, addig a másfél hete zajló franciaországi autófelgyújtások a hírműsorok élén állnak. Ennek oka nagyon egyszerű: Németországban minden olyan jelenséget, ami az országon belüli társadalmi feszültséget jelzi, különösen, amely kisebbségeket is érint a tudósító tapasztalata szerint kimondatlan, hivatalosan le nem fektetett konszenzus alapján rendkívüli érzékenységgel kezel, pártállástól függetlenül sajtó és politikai elit. Németország nem engedheti meg magának, legalábbis ez ivódott bele a németekbe, hogy hátrányban érezhesse magát egy itt élő, itt tanuló, dolgozó ember csak azért, mert ősei nem németek voltak. Németország nem Franciaország mondják szociológusok és politikusok mivel Franciaországban vannak gettók, Németországban pedig nincsenek, ráadásul itt bőségesen adnak a szociális javakból a külföldi származásúaknak, így tehát nem történhet meg, hogy szervezett formát ölt egy esetleges utcai zavargás. A németek azt a következtetést vonták le a francia zavargásokból, hogy még többet kell tenni a külföldi fiatalok integrálásáért, és még inkább el kell kerülni a munkahelyi és iskolai megkülönböztetéseket. Döntsd el, melyik válasz a helyes! 1. A franciaországi zavargások kialakulásának fontos gyökere, A) hogy az 50-es években egy második ipari forradalom zajlott le. B) hogy a munkások Algériából jöttek, és három műszakban dolgoztak. C) hogy lakótelepeket építettek a családok elhelyezésére. D) hogy nem építettek iskolákat, és nem foglalkoztak a szociális problémákkal. 2. A második generáció tagjai a munkaerőpiacon hátrányban vannak, mert A) nem francia állampolgárok.

11 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 1 1 B) muzulmán vallásúak. C) csak elvben franciák. D) kevéssé iskolázottak. 3. A problémákat nem lesz könnyű megoldani, mert A) a kormányban nincs meg a szándék a problémák megoldására. B) mert a gyújtogatásokat nem képesek megfékezni. C) mert sokáig nem foglalkoztak komolyan a problémával. D) mert a karhatalom összecsapott a gyújtogatókkal. 4. A németországi hasonló zavargások nem szerepelnek a vezető hírek között, mert A) a franciaországi zavargások a jelentősebbek. B) a kisebbségeket érintő feszültségeket a németek nagy érzékenységgel kezelik. C) Németországban nincsenek társadalmi feszültségek. D) a németek minden problémát gyorsan megoldanak. 5. Válaszd ki a legjobb megoldást! A fenti szövegben Márton László Franciaországban élő író A) tudósít a franciaországi eseményekről. B) elemzi a franciaországi eseményeket. C) tényeket közöl a franciaországi eseményekről. D) sajtóelemzést ad a franciaországi eseményekről. Megoldások 1. D); 2. D); 3. C); 4. B); 5. B) Megjegyzés: a kiemelt részek jelzik a válasz helyeit. Márton László író, aki harminc évig élt Párizsban, úgy véli, hogy a franciaországi zavargások egyik oka az úgynevezett második ipari forradalom. Az 1950-es években Észak-Afrikából, Algériából munkások érkeztek az autógyárakba, ahol három műszakban kellett dolgozni. A munkások családtagjai is jöttek, akiknek így már lakótelepeket kellett persze építeni. MIVEL A KÜLVÁRO- SOKBAN CSAK A HÁZAK VOLTAK, SEM ISKOLA, SEM SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉG, EGYRE TÖBB SZOCIÁLIS PROBLÉMA ALAKULT KI, AMIVEL AZONBAN SENKI NEM FOGLALKOZOTT

12 1 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m HÚSZ-HARMINC ÉVIG. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a második generáció tagjai már mind francia állampolgárok, mivel az országban születtek, és jogilag semmiben nem különböznek más franciáktól. Legtöbben muzulmán vallásúak. ŐK ELMÉLETILEG UGYANOLYAN FRANCI- ÁK, MINT A TÖBBIEK, DE KEVÉSBÉ ISKOLÁZOTTAK, ÍGY A MUNKAERŐPIACON MÁR ELEVE KISEBB AZ ESÉLYEKKEL INDULNAK. Az író véleménye az, hogy a franciák nagyon elkéstek a megoldással, hiszen a probléma eredetét legalább harminc éve ismerik. A SZÁNDÉK A MEGOL- DÁSRA UGYAN MINDEN KORMÁNYBAN MEGVOLT, CSAK ÉPPEN NEM A KÉRDÉS SÚLYÁ- NAK MEGFELELŐEN KEZELTÉK, HISZEN ÖTMILLIÓ EMBERRŐL VAN SZÓ A HATVANMILLIÓS FRANCIAORSZÁGBAN. Rövid távú megoldás nincs mondja Márton László mert most azokat a pénzeket adják vissza, amit néhány éve egyik napról a másikre elvettek. Ráadásul a karhatalom jelenléte csak olaj a tűzre, de egy állam természetesen azt sem tűrheti el, hogy egy éjszaka öt- hatszáz autót égessenek el, bölcsődéket, óvodákat gyújtsanak fel. A kormányon belüli feszültségek nyilván nem könnyítik meg a helyzetet, de nem Nicolas Sarkozy kissé elhamarkodott szavai szították föl a tűzet, mert az már égett magyarázta Márton László. A rádiók és a televíziók ugyan egy perc alatt elrepítették a zavargások hírét egész Európába, de véleménye szerint nem kell tartani egy általános felkeléstől, már azért sem, mert szegény és kirekesztett emberek nem csak a muzulmánok között vannak. A Franciaországban gyújtogató fiatalok között sem csak muzulmán fiatalokat látni, a televízióban fehér, keresztény szegényeket képei is megjelennek. Míg a németországi utcai zavargások, autófelgyújtások a futottak még kategóriában szerepeltek a német hírműsorokban, addig a másfél hete zajló franciaországi autófelgyújtások a hírműsorok élén állnak. Ennek oka nagyon egyszerű: NÉMETORSZÁGBAN MINDEN OLYAN JELENSÉGET, AMI AZ ORSZÁGON BELÜLI TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGET JELZI, KÜLÖNÖSEN, AMELY KI- SEBBSÉGEKET IS ÉRINT A TUDÓSÍTÓ TAPASZTALATA SZERINT KIMONDATLAN, HIVATA- LOSAN LE NEM FEKTETETT KONSZENZUS ALAPJÁN RENDKÍVÜLI ÉRZÉKENYSÉGGEL KEZEL, PÁRTÁLLÁSTÓL FÜGGETLENÜL SAJTÓ ÉS POLITIKAI ELIT. Németország nem engedheti meg magának, legalábbis ez ivódott bele a németekbe, hogy hátrányban érezhesse magát egy itt élő, itt tanuló, dolgozó ember csak azért, mert ősei nem németek voltak. Németország nem Franciaország mondják szociológusok és politikusok mivel Franciaországban vannak gettók, Németországban pedig nincsenek, ráadásul itt bőségesen adnak a szociális javakból a külföldi származásúaknak, így tehát nem történhet meg, hogy szervezett formát ölt egy esetleges utcai zavargás. A németek azt a következtetést vonták le a francia zavargásokból, hogy még többet kell tenni a külföldi fiatalok integrálásáért, és még inkább el kell kerülni a munkahelyi és iskolai megkülönböztetéseket.

13 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k Adatok és tények Forrá s: Adatok és tények Marosi Lajos [ :00:10] C é l: a szövegértelmező és rákereső olvasás kombinált gyakorlása I d ő: perc Szint: közepesen nehéz Hát t ér A szöveges rész elemzi a túlfogyasztás és túlnépesedés együttes hatásait, és előrejelzést ad az egész világra vonatkozóan. Elmagyarázza a fogyasztói osztály jelentését, ami nélkül a táblázat nem értelmezhető. A szövegértési feladat IGAZ/HAMIS állításai a szöveges rész bizonyos részleteinek értelmező megértését kívánják, míg a táblázatra vonatkozó kérdések kombinálják a rákereső olvasást az értelmező olvasással. M unk afo r mák Mivel a szöveget önálló feldolgozásra szánjuk, a munkaforma egyéni, de a tanár dönthet úgy is, hogy párok közösen oldják meg a feladatot. A közös értelmezés, keresés biztonságosabbá teheti a jó megoldást, mert a választást rögtön lehet ellenőrizni is. Ha párban oldják meg, érdemes olyan gyerekeket párosítani, akik közül az egyik a számokban ismeri ki magát jobban, a másik inkább a szövegekben. In s t r ukciók: lásd a feladat megfogalmazását. Adatok és tények A Világfigyelő Intézet szakértői éppen harminc éve elemzik a világot. Jelentésük a fogyasztói társadalom szempontjából vizsgálja a fenntartható fejlődést. Fő kérdései: Miért és hogyan fogyasztunk? Fogyasztóként hogyan hatunk az emberekre és az egész bolygóra? Egyrészt (V. Lebow szavaival) óriási mértékben termelő gazdaságunk azt kívánja, hogy a fogyasztás váljék életformánkká., másrészt a Földön 2,8 milliárd ember éppen csak vegetál napi nem egészen 2 dollárból. Az alábbi tények A világ helyzete, 2004 című kötetből valók (G. Gardner, E. Assadourian, R. Sarin). A túlfogyasztás és a túlnépesedés együttes hatása végzetes lehet, és a kettő közül az előbbi nehezebben kezelhető. Előrejelzések szerint a Föld népessége a XXI. század második felében tetőzni fog, majd csökkenni kezd, a fogyasztás azonban tovább növekszik. Az országok lakosságának azt a részét, amely évi 7000 dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a kutatók a fogyasztói osztályhoz sorolják. Nyugat-Európában ilyen magas (vagy alacsony, attól függ, honnan nézzük) a szegénységi küszöb, tehát a fogyasztói osztály a gazdagság tekintetében széles skálán mozog. De tagjaira jellemző, hogy televízióznak, telefonálnak, interneteznek, s az így közvetített gondolatokat magukévá teszik. A tagországok létszámát, régióbeli arányát táblázatban foglaltuk össze. Minél kevesebb régióba sorolják a Föld lakóit, annál több a vitatható átmeneti terület. A táblázatbeli régiók közül Magyarország valószínűleg az 5. csoportban van, annak élmezőnyében. (Ne feledjük: itt nem gazdagságról van szó, hanem a fogyasztói osztály arányáról.)

14 1 4 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m RÉGIÓ (FÖLDRAJZI ÉS FEJLETTSÉGI) A FOGYASZTÓI OSZTÁLY LÉTSZÁMA, MILLIÓ FŐ A FOGYASZTÓI OSZ- TÁLY A RÉGIÓ NÉPES- SÉGÉNEK SZÁZALÉKÁ- BAN A RÉGIÓ FOGYASZTÓI OSZTÁLYA A VILÁG FOGYASZTÓI OSZTÁ- LYÁNAK SZÁZALÉKÁ- BAN USA és Kanada 271, Nyugat-Európa 348, Kelet-Ázsia és Óceánia Dél-Amerika és a karibi országok Kelet-Európa, Közép-Ázsia 494, , , Dél-Ázsia 140, Ausztrália és Új-Zéland Közel-Kelet és Észak-Afrika Afrika a Szaharától délre 19, , ,2 5 2 A világ 1728, Ebből az ipari országok a fejlődő országok 912, , A fejlődő országok nagy fogyasztói csoportokat foglalnak magukban, s mint például Kína és India, a legnagyobb lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy a fogyasztók arányát növeljék lakosságukon belül. Ha Ázsiában az autósok aránya elérné a világ átlagát, az 200 millió új gépkocsit jelentene a Földön. Az indiai gyorsétkeztetési ipar évente 40 százalékkal nő, pedig ehhez több energia szükséges. Nem helyes azonban, ha az ázsiai fogyasztás lehetséges növekedése miatti aggodalom eltereli a gazdag országok figyelmét saját reformjaik szükségességéről. A szöveg és a táblázat gondos tanulmányozásával döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis állítások esetén indokold döntésedet, és írd le a vonatkozó igaz állítást! (1) A Világfigyelő Intézet szerint a túlfogyasztás és túlnépesedés együttes hatása drámai következményekkel járhat. (2) A Föld népessége a XXI. század első felében már csökkenni fog. (3) A túlfogyasztást könnyebb visszafogni a túlnépesedéshez képest.

15 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 1 5 (4) A fogyasztói osztály azokból áll, akiknek a jövedelme meghaladja az évi 7000 dollárt. (5) A táblázat az egyes régiók gazdagságát méri. (6) A táblázat tizenkét régiót sorol fel. (7) Az Egyesült Államokban és Kanadában tartoznak a legnagyobb százalékban a fogyasztói osztályhoz az ott élők számához viszonyítva. (8) A fogyasztói osztályhoz tartozók legnépesebb csoportja Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában él. (9) Abban a csoportban, amelybe valószínűleg Magyarország is tartozik, a világ fogyasztói osztályának 10%-a található meg, ami kerekítve 173 millió embert jelent. (10) A fejlődő és az ipari országokban a fogyasztói osztályba tartozók létszáma közötti eltérés nem haladja meg a 20%-ot. Megoldások (1) A Világfigyelő Intézet szerint a túlfogyasztás és túlnépesedés együttes hatása drámai következményekkel járhat. (IGAZ) (2) A Föld népessége a XXI. század első felében már csökkenni fog. (HAMIS, mert csak a második felében várható a csökkenés.) (3) A túlfogyasztást könnyebb visszafogni a túlnépesedéshez képest. (HAMIS) (4) A fogyasztói osztály azokból áll, akiknek a jövedelme meghaladja az évi 7000 dollárt. (IGAZ) (5) A táblázat az egyes régiók gazdagságát méri. (HAMIS, mert csak a fogyasztói osztály arányát mutatja.) (6) A táblázat tizenkét régiót sorol fel. (HAMIS, mert a régiók száma 9, a táblázat utolsó három sora a régiókat összesíti, illetve két nagy csoportra osztja.) (7) az Egyesült Államokban és Kanadában tartoznak a legnagyobb százalékban a fogyasztói osztályhoz az ott élők számához viszonyítva. (HAMIS, mert a népesség százalékát tekintve Nyugat-Európa áll az első helyen.) (8) A fogyasztói osztályhoz tartozók legnépesebb csoportja Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában él. (IGAZ, mert ebben a régióban 494 millió ember tartozik a fogyasztói osztályba.) (9) Abban a csoportban, amelybe valószínűleg Magyarország is tartozik, a világ fogyasztói osztályának 10%-a található meg, ami kerekítve 173 millió embert jelent. (IGAZ) (10) A fejlődő és az ipari országokban a fogyasztói osztályba tartozók létszáma közötti eltérés nem haladja meg a 20%-ot. (IGAZ)

16 1 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 4. Behálózva Forrá s: Barabási Albert Lásuló Behálózva A hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig (részlet) C é l: kulcsfogalmak jellemzőinek kigyűjtése összefüggő szövegből TA N Á R I IR Á N Y ÍTÁ S, R É SZ V É TEL SZ ÜK SÉG E S! I d ő: perc vagy több Szint: nehéz, de nagyon érdekes Hát t ér A hálózatkutatás nagyon mai és nagyon divatos terület. A hétköznapokban, a társadalmi kapcsolatokban, a tudományokban számos hálózattal találkozunk. Vajon lehet-e általános leírásukat adni? Ennél a feladatnál mindenképp szükséges a fogalomteremtés. Ezért a szorosan vett szövegértési feladat előtt közösen olvassuk el az idézett interjúrészletet! M unk afo r mák: 1. frontális: közös ismerkedés, illetve a feladat előkészítése; 2. egyéni; 3. frontális In s t r ukciók A feladat megfogalmazása és lépései 1. Előkészítés, az interjúrészlet közös elolvasása és értelmezése 2. A szövegértési feladat elvégzése 3. Ellenőrzés 1. A szövegértési feladat megkezdése előtt ismerkedjünk meg a hálózatkutató Barabási Albert Lászlóval, aki a hálózatok természetéről és jelenlétéről beszél! (...) Ha hálózatokról esik szó, elsősorban a világháló, az internet jut eszünkbe. Hol kereshetünk, találhatunk hálózatokat? Szinte bárhová nézünk, hálózatokkal találkozunk. Az egyik legközelebbi hálózat az emberi társadalom. E hálózat csomópontjait, az embereket, az ismeretség köti össze egymással. Vajon hány lépésben érhetünk el e hálózat egyik tetszésszerinti pontjától a másikig? Egy ismerősünk ismerőséhez mindössze egyetlen láncszem vezet bennünket. A tibeti fennsíkon élő nomád pásztorhoz kicsit nehezebb eljutnunk. A számítások szerint hat lépésben bármely két ember között ismertségi kapcsolat teremthető. Karinthy Frigyes az 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában az ismerősöm ismerőse játékban ötben jelölte meg a szükséges közvetítők számát, intuitív alapon. Karinthy felismerte, hogy a világ nagyságát (kicsinységét) nem csupán kilométerekkel jellemezhetjük. Napjainkban, amikor az információ lényegében fénysebességgel terjed, az ilyen új mértékek például hány lépésben érhető el... komoly jelentőségre tettek szert.

17 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 1 7 Az emberi kapcsolatok rendszerén túl sok más hálózatot ismerünk. Ezekben hány lépés kell ahhoz, hogy két távoli pontot összekössünk? Egy embernek legalább kétszáz, legfeljebb ötezer olyan ismerőse van, akinek a nevét is tudja. Két ember között említettem legfeljebb hat lépésben kapcsolat teremthető. Szervezetünk molekuláinak egy része csak néhány kémiai kapcsolatot épít ki társaival, mások több száz kapcsolattal kötődnek a többi molekulához. Három lépés elegendő ahhoz, hogy bármelyik két molekula kapcsolatba kerülhessen egymással. Ellenben a világháló tetszésszerinti két dokumentumát csak tizenkilenc lépésben tudjuk biztosan összekapcsolni. A lépések száma a hálózat szerkezetére jellemző, s egyáltalán nem biztos, hogy a lépésszám nő, ha a hálózat elemeinek a száma növekszik. Mindez matematikailag is megfogalmazható? A hálózatok matematikai megfelelőivel, a véletlen gráfokkal elsőként Erdős Pál és Rényi Alfréd foglalkozott. Bár véletlen gráffal leírható természetes hálózatot nem ismerünk, a hálózatok matematikáját Rényi és Erdős munkássága alapozta meg. Egykor a természetkutatók azt gondolták, hogy a megismeréshez vezető út az egyszerűsítésben keresendő. Szedd szét apró darabokra kutatásod tárgyát, bontsd a részeket mind kisebb egységekre, s a legkisebb alkotók tulajdonságait jól kiismerve kezdd el alulról felfelé az építkezést. Csakhogy a részek ezen a módon nem állnak össze egésszé, azaz amit feldaraboltunk, nem építhető újjá részeiből úgy, hogy a rendszer ne szenvedjen veszteségeket. Erre elsőként a kvantummechanika világított rá a XX. század elején. Ez a múlt század első felében még újszerű szemlélet tükröződik Werner Heisenbergnek, a kvantummechanika klasszikusának magyarul is megjelent könyvében, a Rész és egészben. A kvantummechanikában és a hálózatok elméletében az a felismerés a közös, hogy a részletek mind pontosabb meghatározásával az egészet nem fogjuk jobban megismerni. 2. Az alábbi szöveg az autópályák és a repülőterek eltérő hálózatának leírásával kívánja illusztrálni a véletlen, illetve a skálafüggetlen hálózatok jellemzőit. A szöveg értő olvasása után tekintsd át a feladatban szereplő tíz állítást, és az állítások számait írd a táblázat megfelelő oszlopába, az üres sorba! A közúti térképen a városok a csomópontok és az őket összekötő utak a kapcsolatok. Ez eléggé egyenletes hálózat: minden nagyobb város legalább egy helyen kapcsolódik az autópályák rendszeréhez, és nincsen olyan város, amely autópályák százaihoz kapcsolódna. Így a legtöbb csomópont eléggé hasonló, és nagyjából azonos számú kapcsolata van. Ez az egységesség a véletlen hálózatok tulajdonsága. A repülési útvonalak térképe viszont jelentősen eltér az utak térképétől. Ebben a hálózatban a csomópontok a repülőterek, amelyeket közvetlen járatok kötnek össze. Ha megvizsgáljuk a térképeket, amelyeket a repülőgépek üléseinek hátuljába betett reptéri magazinokban találunk, akkor képtelenség nem észrevenni egy-két középpontot, olyanokat, mint Chicago, Denver vagy New York, ahonnan járatok indulnak majdnem minden amerikai repülőtérre. A repülőterek többsége pici, olyan csomópontok, amelyeket legfeljebb néhány járat kapcsol össze egy vagy több központtal. Így a közúti térképekkel ellentétben, ahol a csomópontok többsége egyenrangú, a légi útvonalak térképén néhány középpont kis repülőterek százait köti össze. Hasonlóképpen a hatványfüggvények matematikailag azt a tényt fogalmazzák meg, hogy a valódi hálózatokban a csomópontok többségének csak néhány kapcsolata van, és ez a számtalan kis csomópont együtt létezik néhány nagy középponttal, olyan csomópontokkal, amelyekhez szokatlanul nagyszámú kapcsolat tartozik. Az a néhány huzal,

18 1 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m amely a kisebb csomópontokat egymáshoz kapcsolja, nem elég ahhoz, hogy biztosítsa a hálózat teljes összefüggőségét. Ezt a feladatot látják el a viszonylag ritka középpontok (vagy hubok), amelyek a valódi hálózatokat megóvják a széteséstől. A hatványtörvény szerinti eloszlás arra kényszerít bennünket, hogy teljesen lemondjunk a skála vagy a jellemző csomópont fogalmáról. A folytonos hierarchiában nincs egyetlen olyan csomópont sem, amit kiválaszthatnánk, és kijelenthetnénk, hogy arra az összes csomópont eléggé hasonlít. Ezekben a hálózatokban nincsen belső skála. Ezért skálafüggetlen hálózatként kezdtük emlegetni a hatványtörvény-eloszlású hálózatokat. Miután kiderült, hogy a természetben a legtöbb komplex hálózatra érvényes a hatványfüggvény-eloszlás, a skálafüggetlen hálózatok elnevezés gyorsan elterjedt a legtöbb olyan területen, ahol komplex hálózatok fordulnak elő. A hatványtörvények meglepő felfedezése azt jósolja, hogy minden skálafüggetlen hálózatban lesz néhány nagy középpont, amelyik a hálózat szerkezete szempontjából alapvető jelentőségű. Miután bebizonyosodott, hogy az egyes területek jelentős hálózatainak nagy része az internettől Hollywoodig és a szexuális hálóig skálafüggetlen, elfogadottá vált a középpontok létezése. A VÉLETLEN HÁLÓZATOKAT JELLEMZI ÉS ÍRJA LE A SKÁLAFÜGGETLEN HÁLÓZATOKAT JELLEMZI ÉS ÍRJA LE (1) Ebben a hálózatban a középpontokat huboknak nevezzük. (2) A csomópontok kapcsolatainak száma közel azonos (3) Így kapcsolódnak egymáshoz a repülőterek. (4) Létezik néhány csomópont, amelynek nagyon nagyszámú kapcsolata van (5) A csomópontok hasonlítanak egymásra (6) A világháló ilyen típusú hálózat (7) Ilyen felépítést követnek az autópályák (8) A csomópontok többségének kisszámú kapcsolata van (9) A csomópontok elég hasonlók (10) A kisszámú kapcsolattal rendelkező csomópontok többnyire a nagyszámú kapcsolattal rendelkező csomópontokon keresztül kerülnek érintkezésbe egymással. Megoldás A VÉLETLEN HÁLÓZATOKAT JELLEMZI ÉS ÍRJA LE a csomópontok elég hasonlók. a csomópontok kapcsolatainak száma közel azonos. Ilyen felépítést követnek az autópályák. a csomópontok hasonlítanak egymásra. A SKÁLAFÜGGETLEN HÁLÓZATOKAT JELLEMZI ÉS ÍRJA LE a csomópontok többségének kisszámú kapcsolata van. létezik néhány csomópont, amelynek nagyon nagyszámú kapcsolata van. A kisszámú kapcsolattal rendelkező csomópontok többnyire a nagyszámú kapcsolattal rendelkező csomópontokon keresztül kerülnek érintkezésbe egymással. Így kapcsolódnak egymáshoz a repülőterek. ebben a hálózatban a középpontokat huboknak nevezzük. A világháló ilyen típusú hálózat.

19 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel Forrá s: Olajos Péter C é l: A cikk állításainak elemző megértése, implicit véleményformálás felismerése. H A SZNÁLH ATJUK G YA KO R LÓ FEL A DATN A K! I d ő: perc Szint: közepes Hát t ér: A cikk az alternatív üzemanyag-előállítás jövőbeni kényszereiről és költségeiről közöl állításokat, és burkolt formában vélemény is. M unk afo r ma: egyéni In s t r ukció: lásd a tanulói oldalt! A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel Az USA kukorica alapú etanol termelése tavaly 30 százalékkal növekedett. Brazília évek óta világelső a cukornádból előállított etanol mennyiségét illetően. Kína lassú kezdést követően felépítette a világ legnagyobb bioetanol-gyárát, és most hasonlót tervez építeni. Németország biodízel-termelése százalékkal növekedett az elmúlt évben, Franciaország pedig azt tervezi, hogy 2007-re megtriplázza mindkét üzemanyagfajta termelését. Hogy miért? Az ok egyszerű: szó sincs arról, hogy ezen országok kormányai a környezetvédelem vagy a fenntartható fejlődés élharcosai lennének, ellenben elég egy pillantást vetni az ásványi kőolaj árának elmúlt években mutatott növekedésére és az előjelzésekre ahhoz, hogy máris megkapjuk a választ. Újabb olajválság küszöbén vagyunk? Az előrejelzések egybehangzóak. A CIBC World Markets áprilisi jelentése szerint az elkövetkezendő 5 évben a nyersolaj ára megkétszereződik. Eszerint 2010-re az olaj ára meghaladná a 73-as arab olajbojkott és a 79-es iráni forradalom kiváltotta olajválságok legmagasabb árait is, és ha igazak az előrejelzések a jelenlegi 55-ről 101 dollárra drágul egy hordó nyersolaj. Az okok ismertek: a gyorsan növekvő keresletet nem képes ellensúlyozni a lassan bővülő kínálat. Ezt a forgatókönyvet igazolandó, tavaly a világfogyasztás 3,4 százalékkal nőtt, ami jelentős ugrás az elmúlt 25 évben tapasztalt átlagos évi 1 százalékos növekedéshez képest. A növekmény 40 százaléka Kínának köszönhető. Az idén bolygónkon várhatóan 84 millió hordó lesz a napi nyersolajfogyasztás, ami 2010-re 96 millióra bővül(ne). Mivel ez idő alatt a maximális termelés előreláthatólag 87 millió hordó/nap alatt marad, hiány alakul ki, ami az árak radikális növekedését jelentheti. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, hatása életünk minden területén érezhető lesz, és persze egy csapásra megváltoztatná a bio-üzemanyagok versenyképességét is. Elemzők szerint állami támogatás nélkül Európában 70 dollár hordónkénti nyersolajárnál, míg az Egyesült Államokban 50 dollár felett már megéri a bioetanol üzemanyagként való felhasználása, aminek elsődleges oka az alapanyagár jelentős különbsége. Így az USA kukoricatermelő államaiban és Brazíliában a biobenzin már ma is versenyképes mindenféle támogatás nélkül az ásványiból előállított üzemanyaggal szemben.

20 2 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 1. Olvasd el a cikket, majd húzd alá azokat a részeket, amelyek a feladatban szereplő állításokra utalnak! Ezek után a szöveggel összevetve döntsd el, hogy a feladat állításai igazak-e, hamisak-e, vagy hogy a szöveg nem tér ki az állításban szereplő tartalomra. Értelemszerűen használd a jelöléseket: IGAZ, HAMIS, NEM SZEREPEL! a) Brazília a legnagyobb etanoltermelő ország. b) Az USA kukorica alapú etanoltermelése a tavalyi 130%-a. c) A bioetanol és a biodízel előállításának célja a környezetszennyezés csökkentése. d) 2010-ben egy hordó nyersolaj ára az előrejelzések szerint száz dollár fölött lesz. e) Az elmúlt 25 évben az éves fogyasztás növekedésének mértéke egyre nagyobb. f) A nyersolaj árának hatalmas növekedését az előrejelzések nyomán az okozza, hogy 2005 és 2010 között csökken az olajkitermelés mennyisége. g) Elemzők szerint az USA egész területén olcsóbb a kukoricából előállított biobenzin, mint a nyersolaj ára. h) Európában át fognak állni a biobenzin használatára, ha a hordónkénti nyersolajár meghaladja a 70 dollárt. 2. A hamis állításokat alakítsd át igaz állításokká! 3. A cikk szerzője adatokkal alátámasztva vázolja fel az üzemanyag-termelés és -felhasználás előre jelezhető változásait. Ugyanakkor egy-két helyen véleményt is formál. Szerinted melyek ezek a helyek, és mi a szerző véleménye? Írd le maximum 40 szóban! Megoldások 1. A NAGYBETŰVEL szedett részek utalnak az állításokra. A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel AZ USA KUKORICA ALAPÚ ETANOL TERMELÉSE TAVALY 30 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT. BRAZÍLIA ÉVEK ÓTA VILÁGELSŐ A CUKORNÁDBÓL ELŐÁLLÍTOTT ETANOL MENNYISÉGÉT ILLETŐEN. Kína lassú kezdést követően felépítette a világ legnagyobb bioetanol-gyárát, és most hasonlót tervez építeni. Németország biodízel-termelése százalékkal növekedett az elmúlt évben, Franciaország pedig azt tervezi, hogy 2007-re megtriplázza mindkét üzemanyagfajta termelését. Hogy miért? Az ok egyszerű: SZÓ SINCS ARRÓL, HOGY EZEN ORSZÁGOK KORMÁ- NYAI A KÖRNYEZETVÉDELEM VAGY A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉLHARCOSAI LENNÉNEK, ELLENBEN ELÉG EGY PILLANTÁST VETNI AZ ÁSVÁNYI KŐOLAJ ÁRÁNAK ELMÚLT ÉVEKBEN MUTATOTT NÖVEKEDÉSÉRE ÉS AZ ELŐJELZÉSEKRE AHHOZ, HOGY MÁRIS MEGKAPJUK A VÁLASZT.

21 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 2 1 Újabb olajválság küszöbén vagyunk? AZ ELŐREJELZÉSEK egybehangzóak. A CIBC World Markets áprilisi jelentése szerint az elkövetkezendő 5 évben a nyersolaj ára megkétszereződik. ESZERINT 2010-RE AZ OLAJ ÁRA meghaladná a 73-as arab olaj bojkott és a 79-es iráni forradalom kiváltotta olajválságok legmagasabb árait is, és ha igazak az előrejelzések A JELENLEGI 55-RŐL 101 DOLLÁRRA DRÁGUL egy hordó nyersolaj. Az okok ismertek: a gyorsan növekvő keresletet nem képes ellensúlyozni a lassan bővülő kínálat. Ezt a forgatókönyvet igazolandó, tavaly A VILÁGFOGYASZTÁS 3.4 SZÁZALÉKKAL NŐTT, AMI JELENTŐS UGRÁS AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN TAPASZTALT ÁTLAGOS ÉVI 1 SZÁZALÉKOS NÖVE- KEDÉSHEZ KÉPEST. A növekmény 40 százaléka Kínának köszönhető. AZ IDÉN BOLYGÓNKON VÁRHATÓAN 84 MILLIÓ HORDÓ LESZ A NAPI NYERSOLAJFOGYASZTÁS, AMI 2010-RE 96 MILLIÓRA BŐVÜL(NE). Mivel ez idő alatt a maximális termelés előreláthatólag 87 millió hordó/ nap alatt marad, hiány alakul ki, ami az árak radikális növekedését jelentheti. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, hatása életünk minden területén érezhető lesz, és persze egy csapásra megváltoztatná a bio-üzemanyagok versenyképességét is. Elemzők szerint állami támogatás nélkül Európában 70 dollár hordónkénti nyersolajárnál, míg az Egyesült Államokban 50 dollár felett már megéri a bioetanol üzemanyagként való felhasználása, aminek elsődleges oka az alapanyagár jelentős különbsége. Így AZ USA KUKORICATERMELŐ ÁLLAMAIBAN és Brazíliában a biobenzin már ma is versenyképes mindenféle támogatás nélkül az ásványiból előállított üzemanyaggal szemben. a) Brazília a legnagyobb etanoltermelő ország. (IGAZ) b) az USA kukorica alapú etanol termelése a tavalyi 130%-a. (IGAZ) c) A bioetanol és a biodízel előállításának célja a környezetszennyezés csökkentése. (HAMIS) d) 2010-ben egy hordó nyersolaj ára az előrejelzések szerint száz dollár fölött lesz. (IGAZ) e) az elmúlt 25 évben az éves fogyasztás növekedésének mértéke egyre nagyobb. (HAMIS) f) A nyersolaj árának hatalmas növekedését az előrejelzések nyomán az okozza, hogy 2005 és 2010 között csökken az olajkitermelés mennyisége. (HAMIS) g) Elemzők szerint az USA egész területén olcsóbb a kukoricából előállított biobenzin, mint a nyersolaj ára. (HAMIS) h) európában át fognak állni a biobenzin használatára, ha a hordónkénti nyersolaj ár meghaladja a 70 dollárt. (NEM SZEREPEL) 3. A szerző véleménye, hogy az egyes országok nem környezetvédelmi okokból vagy a fenntartható fejlődés miatt, tehát nem értékválasztás alapján alkalmaznak bioetanolt és biodízelt. Véleménynyilvánítás a kínai üzemanyag-felhasználás növekedésével kapcsolatosan az idézőjel használata a köszönhető szónál, amit ily módon a cikk szerzője nem a szokásos pozitív, hanem negatív értelemben használ. (A névelőket nem számoljuk bele a szavak számába.)

22 2 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 6. Ha felénk tartanának Forrá s: Ha felénk tartanának, elvontatnák a Földet fenyegető aszteroidákat HVG, november 16. C él A szöveg értő olvasása. Erre szolgálnak az IGAZ/HAMIS kérdések és a tömörítési feladat. Szövegalkotási feladat is egyben: néhány soros tömörítés, amely tartalmazza a technikai lehetőségeket, a technikai lehetőségek kockázatait, nehézségeit, és szól az előrejelzés gondjairól. TA N Á R I R É SZ V É TEL A FEL A DATHOZ NEM SZ ÜK SÉG E S, A Z ELLEN Ő R Z É S - HE Z É S V ISSZ AC S ATO L Á SHOZ A ZO NBA N IGEN. Fel lehet használni differenciáltan a technika és csillagászat, de akár a tudományos-fantasztikus irodalmat, filmeket kedvelők számára is. Hasznos lehet azonban egész osztály számára is. I d ő: perc, szövegalkotással együtt perc Szint: közepesen nehéz Hát t ér: érdekes, tudományos számításokkal alátámasztott terv arra, hogyan lehet a Földet fenyegető aszteroidákat eltéríteni. M unk afo r mák: 1. egyéni, 2. egyéni vagy páros, 3. frontális In s t r ukciók A feladat megfogalmazása és lépései (1) akár néhányak számára kiadott gyakorló feladat, akár az egész osztály végzi, a cikket a lényegre figyelve olvassák el a tanulók, majd az állításokat tekintsék át tüzetesen, és keressék meg azokat a szöveghelyeket, amelyek segítségével a helyes válaszok megadhatók. (2) Fontos, hogy néhány tényleg nem több mint öt mondatban foglalják össze a kutatás fontosságát és az elképzelés lényegét. (3) Ha néhányan végezték el a feladatot, meséljék el, ha mindenki, akkor is lehet 2 percet beszélgetni a témáról, különösen, ha vannak olyanok, aki láttak a témába vágó filmet. Ha felénk tartanának, elvontatnák a Földet fenyegető aszteroidákat Amerikai űrhajósok új tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a Föld pályáját aszteroida keresztezné: kiszámították, hogy a NASA készülő ionhajtóműves űrhajója leszállás nélkül, pusztán gravitációs erővel is képes lenne pár év alatt a Föld sugarának megfelelő távolsággal odébb vontatni egy 200 méter átmérőjű aszteroidát. Edward Lu és Stanley Love űrhajós, aki egyben tudományos fokozatokkal rendelkező kutató fizikus is, részletes tervet készített arra az esetre, ha egy Föld felé tartó aszteroidát el kellene téríteni pályájáról. Számításaikat a Nature amerikai tudományos folyóiratban ismertették. Már egy 200 méternél kisebb átmérőjű aszteroida becsapódása is súlyos katasztrófát okozna a Földön. A téma természetesen felkeltette a filmipar figyelmét, és a hollywoodi filmeken a hősök atom-

23 G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 2 3 bombával robbantották szét a hatalmas szikladarabot. A robbantásoknál azonban nem zárható ki, hogy egyes darabok mégis eltalálják a Földet, ezért a kutatók szelídebb módszert kerestek. Lu és munkatársai eredetileg arra gondoltak, hogy egy űrhajó leszállna az aszteroidára, és finoman odébb tolná. A NASA fejlesztés alatt álló új, atomreaktorral és ionhajtóművel felszerelt Prometheus űrhajója, melyet Naprendszer peremének kutatására szántak, alkalmas is lenne erre a célra. A csekély gravitáció miatt viszont biztosan rögzíteni kellene a szerkezetet, ami nehézségekbe ütközik, ha szikla helyett jeges törmeléket találnak. Az aszteroidák gyakran sebesen forognak, ami nem könnyíti meg a helyzetet. Végül rájöttek, hogy nincs is szükség leszállásra egy elég nagy tárgy gravitációs vonzereje is elegendő lehet. Egy 200 méter átmérőjű aszteroida körül 50 méteres magasságban keringő 20 tonnás űrhajó 1 év alatt eléggé el tudná téríteni az aszteroidát, hogy az legalább a Föld sugarának megfelelő 7 ezer kilométerrel letérjen pályájáról. Az űrhajó működése nem lenne túl egyszerű. Például, csak akkor használhatná ionsugár hajtóművét, amikor a sugár nem ütközik bele az aszteroidába, hiszen azzal visszalökné azt. Az űrhajónak állandóan pályakorrekciókat is kellene végeznie, hogy ne szakadjon el az aszteroidától. A jelenlegi ismert és kipróbált technológiákkal megvalósítható terv egyetlen gyenge pontja, hogy feltételezi: évtizedekkel előre tudni lehet a veszélyről. Nagyobb aszteroidák esetén ez így is van, de az 500 méternél kisebb átmérőjű tárgyak jelenleg még sokáig észrevétlenek maradhatnak. 1. Olvasd el figyelmesen az aszteroidákról szóló szöveget! Olvasd el az alábbi állításokat is, és keresd meg a szövegben az ezekre vonatkozó helyeket! Döntsd el, hogy a szöveg alapján az állítások igazak-e vagy hamisak! a) Egy 200 méter átmérőnél kisebb aszteroida földi becsapódása nem okoz nagy katasztrófát a Földön. b) Az új eljárás ötlete és számításai két tudóstól származnak, akiknek nincsenek űrhajós tapasztalataik. c) A tombombával is fel lehet robbantani egy aszteroidát. d) Az ionhajtóműves űrhajó leszállása az aszteroidára semmiképp sem lehetséges. e) Az aszteroida körül keringő nagy tárgy gravitációs vonzereje képes megakadályozni a földi becsapódást. f) Az ionhajtóműves űrhajó a megfelelő paraméterek beállítása (súly, távolság, az aszteroida mérete stb.) mellett alkalmas lenne arra, hogy megfelelő távolságra tolja el az aszteroidát. g) A művelet végrehajtása során az űrhajó szabadon és káros következmények nélkül bármikor használhatná meghajtó művét.