Vadkármegelőzés és vadkárbecslés. Bleier Norbert

Átírás

1 Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert

2 A vadhatás ökológiai háttere

3 A központi kérdésünk Vegyünk egy ökoszisztémát, melynek természetes részét képezi bármely, az evolúció során abban kialakult, ahhoz alkalmazkodott növényevő. Hogyan (mikor) értelmezhető e fajok bármelyikének hatása kárként, károsításként?

4 Bevezető gondolatok A legelés és rágás ( növényevés ) mindig jelentős szerepet játszott a természetes ökológiai rendszerek struktúrájának és dinamikájának alakulásában. A növényevő fajok (a gerinctelenektől a gerincesekig) a föld feletti elsődleges produkcióból bármely természetes életközösség esetében kevesebb, mint 10%-ot fogyasztanak el (általában 5 % körüli mennyiséget), ezen belül a nagytestű növényevőkre eső fogyasztás ennél alacsonyabb (REIMOSER & PUTMAN 2011).

5 Kulcsfajok, ritka fajok, domináns fajok és közönséges fajok szerepe a befolyás és a biomassza szempontjából. Forrás: Standovár és Primack, 2001

6 Nem minden hajtás megrágása jelent kárt a fának, nem minden károsított fa jelent kárt az állománynak. A kár emberközpontú meghatározás A problémának szüksége van tulajdonosra, használóra. A probléma tulajdonosa fogalmazza meg, hogy mi a kár. faj-semleges (ha nincs kiemelt faj, ami védett vagy gazdálkodási célja lenne) nézőpontból a kár nem értelmezhető. Reimoser et al. 2003

7 A patások káros hatásának bizonyítása érekében a következők figyelembevétele szükséges: az észlelt hatás valóságos, nem csak feltételezés, a hatás valóban vadtól ered, vagy esetleg más élőlény, vagy egyéb (pl. fagy, szárazság, rovar, stb.) a kár feltétele, hogy az érintett vegetáción hosszú távon ökológiai vagy ökonómiai következmények legyenek, ezek a következmények ütközzenek a világosan megfogalmazott célokkal, melyek a vegetációtól elvárt kívánt állapotot jelölik;

8 Jelenlegi állapot Vadhatás vizsgálat elméleti kerete Van észlelhető hatás? Célállapot, elvárt állapot nincs igen, van (típusa, mértéke) pozitív haszon semleges negatív kár elég nem elég elfogadható nem elfogadható Reimoser et al 2003

9 Példa: egy 1000 csemete/ha-os rágásmérték (50%) valószínűleg kárként jelentkezik, ha csak 2000 csemete/ha a teljes csemete mennyiség és a jövőben nekünk 1500 csemete/ha-ra van szükségünk. Ugyanakkor ez a rágásmérték (50%, 5000db) nem jelent kárt, ha csemete/ha a teljes mennyiség, és a jövőbeni csemete igényünk továbbra is csak 1500db/ha

10 Az erdei vadkár típusai és formái

11 Az erdei károkozás sajátosságai

12 Az erdei károkozás sajátosságai A vad nem csak táplálkozásával okozhat kárt. Életmódjának, napi mozgásának (aktivitásának) és tartózkodásának ugyanúgy vannak a környezetében visszahagyott jelei. Ezek a jelek azonban nem feltétlenül minősülnek kárnak, ha a vadat a környezetéhez tartozónak, a környezet egyik elemének, egy termőhelyi tényezőnek tekintjük. Annak tekintjük??!! (Lásd: Sódor és Temesi, 2001; Bodor 2014 (Erdészeti lapok. CXLIX. évf. 3. szám:76-78.o.)

13 Az erdei károkozás sajátosságai Kategóriákat is igényelnek, amelyek a mezőgazdasági termények minősítésénél nem használatosak mennyiségi és a minőségi kár. Szükséges figyelembe venni az erdőre vonatkozó sajátos tulajdonviszonyokat és a rendhagyóan hosszú idejű termelési ciklus jellegzetességeit is, szigorú tervezési és felújítási előírásokat.

14 Az erdei károkozás sajátosságai A vad nem csak táplálkozásával, hanem életmódjával, napi és hosszabb idejű területhasználatának, időszakos viselkedési jellegzetességeinek ugyanúgy vannak a környezetében visszahagyott jelei, hatásai. Ezek a jelek azonban nem feltétlenül minősülnek kárnak, ha a vadat a környezetéhez tartozónak, a környezet egyik elemének, egy termőhelyi tényezőnek tekintjük. Lásd: Vadhatás vizsgálat elméleti alapjai

15 Az erdei károkozás sajátosságai (figyelembe veendő egyéb fontos tényezők) Az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusa. Az erdőgazdálkodás jelentős fafajainak (tölgyek, bükk) periodikus magtermése. Az erdőben a vadkár miatt bekövetkező elegyarány- és állományszerkezet változást, és ennek következményei. Az egyes károknak az erdő teljes vágáskorára történő kihatását, az évek múlva bekövetkező, vagy észlelhető másodlagos károkat. A vadkárok miatt az erdő fatermesztési funkcióján kívül, az egyéb funkcióinak betöltésében esetlegesen bekövetkező változások.

16 Az erdei vadkárok kialakulását befolyásoló tényezők A vadállomány sűrűsége és fajösszetétele. Az élőhely, elsősorban pedig annak táplálékellátottsága. Az időjárási körülmények (téli csapadék viszonyok és ezzel kapcsolatos vad-mozgás). A potenciálisan károsítható terület és annak elhelyezkedése. A védekezés mértéke, hatékonysága.

17 Az erdei vadkárok típusai Termés elfogyasztása (makkfelszedés) Makkvetések kitúrása Csemeték kihúzása, kitúrása Rügy és hajtásrágások Törések Kéregkárosítások (hántás, dörzsölés, stb.)

18 A makk felszedése és következményei A termőhelyhez adaptálódott, emiatt magasabb genetikai értékű szaporítóanyag megsemmisülése. A természetközeli erdőgazdálkodás egyik fő alapelve, hogy az erdőfelújítás során a helyi származású szaporítóanyagot kell felhasználni. Az olcsóbb, egyszerűbb, könnyebben kivitelezhető természetes felújítás helyett kényszerű mesterséges felújítás. A maghiány miatt bekövetkező kényszerű fafaj-váltás, és az ebből bekövetkező értékcsökkenés. A termőhelyi potenciál kihasználatlanságából adódó termelési érték csökkenés. A felújulás-felújítás elmaradásából következő károk.

19 Makkvetések károsítása és következményei Az erdősítés (felújítás) részbeni, vagy teljes megismétlése: az eltelt időszak terméskiesése, + újraerdősítési költségek. A periodikus magtermések miatti kényszerű fafaj-váltás a szaporítóanyag hiánya miatt és az ezzel járó esetleges következmények: sérülhet az erdő természetessége, kihasználatlan lesz a termőhelyi-potenciál, véghasználati értékkihozatal csökken, + többletmunka ráfordítás. Erdősítés határidőn túli befejezése (bírság).

20 Csemeték kihúzásával okozott károk CSAK tölgy mesterséges felújításokban elsősorban gím, másodsorban dám és vaddisznó által okozott kár. A frissen ültetett csemetét kihúzzák s a gyökfőt annak környékét esetleg a még rajta lévő makkot fogyasztják el. A csemete (tövecske+gyökér) a helyszínen marad. A makk valamilyen csíra-anyagának a maradványai hatnak (?) csábító-ingerlő módon a tevékenység kiváltására. A tavaszi felújításokban gyakoribb, de nem kizárólagos.

21 Rügy- és hajtás rágása Kérődző fajok klasszikus kártétele Valamennyi fafajt érintheti, de vannak kiemelkedő jelentőségűek. Ismétlődő kárforma: Amíg ki nem nő a vad szája aló. Amíg a vezérhajtás s annak rügye elérhető magasságban van addig bármikor ismétlődhet. Tíz-húsz éves korára akár teljesen kinőheti a kárt az egyed (az oldalhajtások miatt a vad nem éri el a középen, csúcson lévő rügyet + magassági növekedés).

22 Rügy- és hajtás rágása A kár lehet mennyiségi és minőségi is! Mennyiségi kár: Az egyes csemeték, fák elpusztultak, vagy normális fejlődésük a továbbiakban nem biztosítható, ezért azokat el kell távolítani, és pótolni kell. Nem mennyiségi kár az erdősítésben (erdőben) a néhány egyedre kiterjedő nagymérvű, akár pusztulást okozó kár, amennyiben az erdősítés záródását a visszamaradó egyedek biztosítják. Ha a záródás, az erdő fejlődése csak többlet-munka ráfordítással biztosítható, a kár mennyiségi kárként értelmezendő.

23 A mennyiségi kár következményei: helyi származású szaporítóanyag megsemmisülése, termőhelyi potenciál kihasználatlansága, többletköltségek jelentkezése, az újraerdősítés kötelezettsége, a felújítás elhúzódása, kényszerű fafaj-váltás, az értékfák kipusztulása, az elegyesség megváltozása az erdősítés visszaminősítése, erdészeti bírság felmerülése (+ a minőségi károk következményei!)

24 Rügy- és hajtás rágása Minőségi kár: A faegyed nem pusztul el, csak idő- illetve méretbeli hátrányt szenved, vagy minőségében elmarad az elvárhatótól. Torz növekedés, többszörösen elágazó forma, sebfelületek gombafertőzése következhet be.

25 Minőségi kár A rügyek, hajtások lerágásából, a kéreg kis mértékű hántásából, rágásából keletkezik. A lombos fafajok zöménél az oldalhajtások kismértékű lerágása, a csúcsrügy egyszeri károsítása minőségi kár. A fenyőfajoknál a csúcshajtás, csúcsrügy elpusztítása inkább mennyiségi. A rendszeresen visszatérő, a lombfajok csúcshajtását érintő rágás átmehet mennyiségi kárformába.

26 A minőségi kár következményei az állomány fejlődésének lassulása, a fertőzési kapu keletkezése, a kárláncolatok elindítása, a felújulás elhúzódása, többletköltség felmerülése, az erdő egyéb szolgáltatásainak, funkcióinak csökkenése.

27 Rügy- és hajtás rágása A rügyrágási károsítás összetéveszthető a gombafertőzés után elpusztult Pinus-félék tű- és rügy nélkül maradt állapotú egyedeivel, mivel később a rügyét illetve rügyeit és kiszáradása után a tűit is elvesztett csemete nagyon hasonlít a csúcs- és oldalhajtás nélküli, vadrágott maradványhoz. A jellemző hajtásrágási vastagság: keménylombos fa- és cserjefajok esetében 2-5 mm tölgyek, bükk, kőris, vörösgyűrű, mogyoró stb. a lágylombosoknál 10 mm nyár, fűz, hárs, bodza stb.

28 Kéregkárosítás A fa kérgét háncsát érő károsítások: Hántáskár. Dörzsölési kár. Agyarfa.

29 Kéregkárosítás - hántás A hántás a még el nem parásodott kérgű, de megfelelő szilárdságú, már kevésbé hajlékony törzseken jelentkező kárforma. Kérődzők kártétele: gím, dám, őz, muflon. A kérődző nagyvad a metszőfogaival kéregcsíkokat, háncsszalagot hánt le a fatörzsről. A lehántott kéreg-háncs csíkokból rendszerint egymás mellett többnek a nyomát találjuk. A lehántott szalagokat a vad elfogyasztja. Kedveltek: bükk, gyertyán, a tölgyek az akác és a kőrisek, valamint a fenyők.

30 Kéregkárosítás - dörzsölés A dörzsölés a szarvasfélék sajátos kéregkárosítása. Keletkezése egyrészt az agancsképzés utolsó fázisával függ össze és annak az idejére esik. Ez a tisztítás. Alapvetően testmérethez illő fát-bokrot választanak (őzbak kisebbet, gím nagyobbat). Sokszor láthatunk olyan erős és a törzset teljesen körbeérő dörzsöléseket néha töréssel párosulva, amibe a fa elpusztul. Ritka eset, hogy ez a kárforma egyazon helyen elviselhetetlen mennyiségben fordulna elő. Az agancstisztítás után baknál pl. territórium jelölése, bikánál bőgésben, illetve tél végén is jellemző!

31 Kéregkárosítás dörgölődző fa és agyarfa Dagonyázás után elsősorban a vaddisznó a testét fához dörgöli, ez sok esetben gyantát tartalmazó fafaj. Agyarfa vadkan. Nem jelentős kárforma! A dagonya dörgölődző fáinak egyike vagy némelyike. A legtöbb esetben fenyő. A dagonyát elhagyó kan felkeresi a dörgölődző fát, ahol nem csak dörgöli a sáros-vizes testét hanem agyarával bele-belehasít a fa kérgébe, és a fatestbe. Az agyarfa már idős, cm átmérőjű vagy annál vastagabb egyed.

32 A kéregkárosítások következményei Nagyobb területet érintve felmerül az erdősítés részbeni, vagy teljes megismétlése. Az elegyesség mértékének, esetleg tényének változtatása. Fertőzési kapu keletkezése a biotikus károsítók részére, kárláncolatok elindítása. A befejezett erdősítés visszaminősítése folyamatos erdősítéssé. A rövid vágásfordulójú fafajoknál (nemes nyár) az erdősítés egy részének kora megváltozik. A éves termelési ciklus esetén a 3-4 év eltérés már jelentős lehet. Eltérő választék, és érték keletkezik. Egyes fafajokat a vad preferál, gyakrabban károsít. Ezek legtöbbször az értékes elegyfák, amelyek akár el is eltűnhetnek az erdőrészletből. A károsítás során egyes rész-területek záródása jelentősen csökkenhet. Ez állományszerkezeti gondokat jelenthet.

33 Töréskárok Első jeleit a tághálózatú nemesnyárasok telepítésének idején észlelték az ültetvényszerű fásítások kezelői. A fő oknak az elegyetlen erdősítés miatti táplálékhiányt tartják. A vad az ágakat rágja, a törzs vagy az ágak húzása, döntése, hajlítása következtében törhetnek el. Gyakori töréskár a bika által az agancsával eltört fácska, jellemzően a NNY-ak érintettek.

34 Agancsverés

35 Kéreghántás

36

37

38

39

40

41 elterebélyesedő bokorszerű forma

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52 Agyarazás- vaddisznó

53 Extrém körülmények közö kéregfogyasztás