6885/17 gu/anp/kk 1 DG B 1C

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 3. (OR. en) 6885/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: március 3. Címzett: a delegációk SOC 162 EMPL 121 ECOFIN 165 EDUC 99 Előző dok. sz.: 6266/1/17 REV 1 SOC 88 EMPL 58 ECOFIN 88 EDUC 43 Tárgy: A évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás A Tanács következtetései (2017. március 3.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak A évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás című tanácsi következtetéseket, amelyeket az EPSCO Tanács a március 3-i ülésén fogadott el. 6885/17 gu/anp/kk 1 DG B 1C HU

2 MELLÉKLET A évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás A Tanács következtetései FIGYELEMBE VÉVE, HOGY: 1. a mérsékelt és egyre nagyobb mértékű munkahelyteremtéssel járó gazdasági fellendülés eredményeként az uniós foglalkoztatási és szociális helyzet javul. Majdnem minden tagállamban gazdasági növekedés figyelhető meg, bár továbbra is jelentősek a különbségek, 2. az uniós munkanélküliségi ráta 2016 októberében 8,3 % volt, ami 2009 óta a legalacsonyabb szint. Az ifjúsági, illetve a tartós munkanélküliség szintén tovább csökkent. A kedvező tendencia ellenére azonban több tagállamban mindhárom mutató aggasztóan magas maradt. Ugyanakkor 2016 második negyedévében a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 71,1%-os volt, először haladva meg a 2008-ban mért értéket. Ha fenn tudjuk tartani ezt a kedvező tendenciát, elérhetővé válik az Európa 2020 stratégiában kitűzött azon cél, hogy a nők és férfiak uniós foglalkoztatási rátája 2020-ra 75%-ra növekedjen, 3. a háztartások jövedelme 2015-ben több tagállamban továbbra is növekedett, nagyrészt a fokozódó gazdasági tevékenységnek és a javuló munkaerő-piaci feltételeknek köszönhetően. Csökkent az Unión belül a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma, megközelítvén a 2008-as szintet, azonban így is magas maradt 2015-ben 118 millió ember, azaz az össznépesség 23,7 %-a volt érintett, ami igen messze áll az Európa 2020 stratégiában a szegénységre és a társadalmi kirekesztettségre vonatkozóan meghatározott célértékektől. A gyermekszegénység továbbra is súlyos kihívást jelent: az Unió 28 tagállamában 26,1 millió gyermeket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata, 6885/17 gu/anp/kk 2

3 4. a jövedelmi egyenlőtlenség szintje összességében magas, és jelentős eltérések tapasztalhatók az Unión belül. A nagymértékű egyenlőtlenségek visszavethetik a gazdasági teljesítményt, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés potenciálját, KIEMELVE, HOGY 5. nem ülhetünk a babérjainkon: továbbra is felfelé irányuló konvergenciára kell törekednünk a foglalkoztatási és szociális eredmények terén. A Tanács ennélfogva határozottan támogatja a Bizottság évi a hangsúlyt továbbra is a beruházások újraindítása, a strukturális reformok és a felelősségteljes költségvetési politikák biztosítása alkotta bűvös háromszögre helyező éves növekedési jelentésében meghatározott szakpolitikai prioritások folytonosságát, 6. a közös foglalkoztatási jelentés megerősített szerepet kapott a munkaerő-piaci és társadalmi kihívások meghatározásában, megerősítve egyúttal a benne foglalt megállapítások iránti politikai elkötelezettséget, 7. a Tanács határozottan üdvözli, hogy a Bizottság a évi európai szemeszter kezdetét jelző úgynevezett őszi csomagban még nagyobb figyelmet fordított a szociális és foglalkoztatási megfontolásokra; 8. a Tanács kedvezőnek találja az általában a beruházásokra, különösen pedig a hosszú távú szociális beruházásokra fektetett hangsúlyt. Mindemellett megállapítja, hogy további lépésekre van szükség az ifjúsági és a tartós munkanélküliség kezeléséhez, a munkahelyteremtés és a munkaerő-piaci részvétel (különösen a nők részvétele) elősegítéséhez, a készségek megfelelő fejlesztéséhez, valamint a minőségi egészségügyi ellátás és szociális különösen a gyerekek az erre rászoruló más személyek gondozására irányuló szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításához. Fenn kell tartani a szociális védelem terén alkalmazott átfogó és célzott megközelítések megfelelő egyensúlyát, 9. a nagy számú menekült beáramlása különbözőképpen érintette az egyes tagállamok foglalkoztatási és szociális védelmi rendszereit, és ezt nyomon kell követni. Az EU-ban jogszerűen tartózkodó, újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok gyors és hatékony társadalmi és munkaerő-piaci integrációja fontos az Unió kohéziója és jóléte szempontjából, 6885/17 gu/anp/kk 3

4 10. a globalizáció, a demográfiai változások, valamint a technológiai és környezeti fejlemények egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget a munkahelyteremtés, a munkahelyek struktúrája és minősége, a munkakörülmények és a társadalmi befogadás szempontjából. Ezzel összefüggésben a készségek fejlesztése és a humán tőkébe történő beruházás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a munkaerőpiaci versenyben. A foglalkoztatás- és szociális politikáknak igazodniuk kell az új üzleti modellekhez és az új munkavégzési formákhoz. Az éves növekedési jelentés és a közös foglalkoztatási jelentés alapján a következő iránymutatások fontosak a foglalkoztatás- és szociálpolitikák területén: A munkahelyteremtés és a munkaerő-piaci részvétel támogatása, valamint a munkahelyek minőségének javítása 11. a reformok középpontjában továbbra is a munkahelyteremtésnek kell állnia, ugyanakkor nagyobb erőfeszítéseket kell tenni minőségi (többek közt új munkavégzési formákat alkalmazó) munkahelyek teremtése, a munkaerő-piaci részvétel akadályainak megszüntetése, a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése, a munkavállalói szegénység és a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása, az átmenetek megkönnyítése, a megfelelő jövedelemtámogatás, továbbá az aktivitást ösztönző és támogató, magas színvonalú szolgáltatások érdekében. A rugalmas és megbízható munkaszerződések, a hatékony, aktív munkaerő-piaci politikák és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó átfogó stratégiák hozzájárulhatnak a munkanélküliség visszaszorításához, továbbá elősegíthetik a munkahelyteremtést és a munkaerőpiacok alkalmazkodását a változó gazdasági körülményekhez, 12. az, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak, kedvezően járul hozzá az egyes országokon és az euróövezet egészén belüli kiegyensúlyozott növekedéshez. A bérmegállapítási rendszereknek a nemzeti gyakorlatokkal összhangban és a szociális partnerek szerepének tiszteletben tartása mellett,egyszerre kell elősegíteniük a munkahelyteremtést és a reáljövedelem növekedését 6885/17 gu/anp/kk 4

5 13. a foglalkoztatás támogatása céljából ki kell használni az adó és szociális ellátórendszerek nyújtotta lehetőségeket a munkavállalás ellen ható tényezők csökkentése, a nettó jövedelem növelése különösen az alacsony keresetűek esetében, valamint az adóterhek csökkentése érdekében. A munkát terhelő adók csökkentése és kialakításuk javítása elősegíthetné a foglalkoztatás növekedését, valamint csökkenthetné az egyenlőtlenségeket, tiszteletben tartva ugyanakkor az adóügyekre vonatkozó tagállami hatásköröket, továbbá figyelembe véve a tagállamok szociális védelmi rendszerei között a szociális biztonság finanszírozása tekintetében fennálló és egyéb strukturális különbségek fontos szempontjait, További erőfeszítéseket kell tenni az ifjúsági és a tartós munkanélküliség visszaszorítása érdekében 14. az ifjúsági garanciaprogram és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés eredményesen segítette elő a strukturális reformokat, a tagállamoknak azonban további erőfeszítéseket kell tenniük az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása érdekében, különösen a leginkább rászoruló régiókban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkaerő-piaci intézmények, különösen pedig az állami foglalkoztatási szolgálatok, megfelelő kapacitással rendelkezzenek a garanciaprogram teljes körű végrehajtásához. Tovább kell erősíteni az oktatási és a szociális védelmi rendszerekkel fenntartott strukturális együttműködést, és erőteljesebben figyelembe kell venni a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok és közülük is a legnehezebben elérhetők csoportjának sokszínűségét, 15. egyes régiókban a tartós munkanélküliség még mindig a teljes munkanélküliségnek mintegy 50 %-át teszi ki, ami káros következményekkel jár a készségek értékének és a munkaerőpiachoz való kötődésnek a csökkenését, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának növekedését illetően. A tagállamoknak továbbra is kiemelt kérdésként kell kezelniük a tartós munkanélküliséghez kapcsolódó legfontosabb kihívások kezelését és a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról szóló tanácsi ajánlás végrehajtását annak érdekében, hogy képesek legyenek személyre szabott támogatást nyújtani, valamint javítani a foglalkoztatási szolgálatok és más szereplők közötti koordinációt, 6885/17 gu/anp/kk 5

6 Javítani kell a nők munkaerő-piaci eredményeit és csökkenteni kell a nemek közötti bérkülönbséget 16. a szakpolitikai döntéshozatalba be kell építeni olyan intézkedéseket, amelyek a férfiakat és a nőket egyaránt segítik a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésében, többek között a gyermekek és az erre rászoruló más személyek gondozását segítő minőségi és megfizethető szolgáltatások, megfelelő szabadságolási, illetve rugalmas munkavégzési feltételek igénybevételének lehetőségén keresztül, valamint olyan intézkedéseket, amelyek az adó- és szociális ellátórendszerek olyan tényezőinek megszüntetését célozzák, amelyek eltántorítják a második keresőket attól, hogy munkát vállaljanak. Láthatóbbá kel tenni továbbá a nemek közötti bérkülönbségeket és nyugdíjszakadékot, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség nemtől függő eltéréseit, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a csökkentésük érdekében, Korszerű oktatási és képzési rendszerek révén biztosítani kell a készségfejlesztést és a továbbképzést 17. a munkaerőpiacok zökkenőmentes és rugalmas működéséhez olyan készségekre van szüksége, amelyek nemcsak kielégítik a jelenlegi munkaerő-keresletet, hanem a további fejlődést is lehetővé teszik, különösen az egyre gyakrabban tapasztalható munkaerőhiány fényében. Az új európai készségfejlesztési programmal összhangban a reformoknak a fiatalok és a felnőttek számára szükséges az írni-olvasni és számolni tudás alapkészségeitől kezdve a pénzügyi jártasságon át a vállalkozói, zöld, illetve digitális készségekig terjedő készségek elsajátításába való tartós beruházásra, a készségeknek a munkaerőpiaci igényekkel való összehangolására (ezen belül az igényelt készségek előrejelzésének javítására), valamint a magas színvonalú, munkaalapú tanulási lehetőségek kiaknázására kell összpontosítaniuk. A szakképzés korszerűsítése egyebek mellett a rugalmas tanulási útvonalak népszerűsítése révén várhatóan elősegíti majd, hogy az emberek egész életük során megfelelő, átvihető készségeket sajátítsanak el, Ösztönözni kell a megfelelő és fenntartható szociális védelmi rendszereket, és kiemelt hangsúlyt kell helyezni a társadalmi befogadásra és a szociális beruházásokra 18. a tagállamoknak hatékony, eredményes és megfelelő szociális védelmet kell biztosítaniuk, amely az egyént az egész élete során végigkíséri, ezáltal elősegítve a tisztes életszínvonal megőrzését, valamint a szegénység az egyenlőtlenségek megelőzését, 6885/17 gu/anp/kk 6

7 19. az inkluzivitással kapcsolatos szempontokra tekintettel minden szinten fel kell hívni a figyelmet a szakpolitikák és a reformok jövedelemelosztásra gyakorolt hatására. Az oktatási, munkaerőpiaci, egészségügyi és szociális védelmi rendszereknek elő kell segíteniük minden polgár társadalmi részvételét. Az adó- és szociális ellátórendszerek, a bérmegállapítás, az oktatás, a készségfejlesztés, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi rendszerek olyan területek, ahol a koordinált és hatékony fellépés lehetőséget ad az egyenlőtlenségek csökkentésére és az esélyegyenlősége előmozdítására. A nagymértékű egyenlőtlenségek visszavethetik a gazdasági teljesítményt, a fenntartható növekedési potenciált és az Unió tágabb értelemben vett versenyképességét, 20. az aktív befogadást elősegítő megközelítésen alapuló a megfelelő jövedelemtámogatást, a magas színvonalú, az aktivitást ösztönző és támogató szociális szolgáltatásokat és a munkaerőpiaci (re)integrációt szolgáló intézkedéseket ötvöző szakpolitikai reformok a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem hatékony és fenntartható eszközeiként továbbra is kulcsfontosságúak. Az ilyen reformok közé tartozik az ellátási rendszerek megfelelőségének és kihasználtságának, valamint az e rendszerekben való részvételre való jogosultságnak a biztosítása, az integrált és személyre szabott szolgáltatások bevezetésére és nyújtására irányuló erőfeszítések fokozása, valamint a munkavállalási ösztönzők megerősítése, 21. a gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység és a társadalmi kirekesztettség nemzedékek közötti öröklődésének megszakításához a megelőzést és a támogatást ötvöző integrált stratégiákra van szükség. E stratégiák céljául azt kell kitűzni, hogy korai beavatkozás és a családok fokozottabb támogatása révén elősegítsék a szülők munkaerőpiaci részvételét és javítsák a preventív megközelítéseket, 22. az egészségügyi ellátás területére irányuló reformoknak biztosítaniuk kell a magas színvonalú, betegorientált egészségügyi szolgáltatások kellő időben történő igénybevételének lehetőségét mindenki számára, továbbá e szolgáltatások megfelelő és fenntartható finanszírozását, valamint a költséghatékony innovációk és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek maradéktalan kiaknázását, illetve a megfelelő munkaerő alkalmazását. Az egészségügyi ellátás igénybevétele nem okozhat elszegényedést vagy pénzügyi megterhelést; támogatni kell az egészségügyi rendszereknek a népesség egészségi állapotára és a gazdasági jólétre gyakorolt pozitív hatását. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, 6885/17 gu/anp/kk 7

8 23. a tartós ápolás-gondozás terén bevezetett reformoknak a fenntarthatóságot, valamint a megfelelő, megfizethető és jó minőségű tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítását kell célozniuk, ugyancsak nagyobb hangsúlyt fektetve a megelőzésre. Ehhez szükséges lehet az elsődlegesen reaktív megközelítésről egy egyre inkább proaktív szakpolitikai megközelítésre való átállás a hatékony és színvonalas tartós ápolásgondozás ösztönzése, valamint a tartós ápolás-gondozás egészségügyi és szociális gondozási elemeinek integrálása céljából. Ösztönözni kell a szociális innovációt a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások területén, 24. az elöregedés hatásának kezelése és a munkával töltött életszakasz növelésének ösztönzése céljából az elmúlt években átfogó nyugdíjreformokra került sor. Ezen erőfeszítéseket folytatni kell, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének biztosítására, megőrizve ugyanakkor az államháztartás fenntarthatóságát. A nyugellátások jövőbeli megfelelősége és fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen a munkanélküliség csökkentése és a hosszabb ideig tartó munkaerőpiaci részvétel ösztönzése, többek között a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyra irányuló megfelelő politikák biztosítása és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények tekintetében a munkakörnyezet korszerűsítése révén. Egyes tagállamokban a kiegészítő nyugdíjak és nyugdíj-megtakarítások szintén kedvező szerepet játszhatnak, Biztosítani kell a tényleges szociális párbeszédet 25. a tagállami gyakorlatokkal összhangban és a tagállami összefüggéseket tekintetbe véve folytatott hatékony szociális párbeszéd elengedhetetlen a méltányosabb és hatékonyabb reformok végrehajtásához és a szakpolitikai döntéshozatal iránti elkötelezettség növeléséhez; AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, hogy: 26. nemzeti reformprogramjaikban jelenítsék meg a évi éves növekedési jelentésben, a közös foglalkoztatási jelentésben, valamint ezen tanácsi következtetésekben meghatározott prioritásokat, és hajtsák végre a évi országspecifikus ajánlások megvalósításához szükséges szakpolitikai intézkedéseket; 27. fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy 2020-ig elérjék az Európa 2020 stratégiában a foglalkoztatásra, a szegénységre és a társadalmi kirekesztettségre vonatkozóan meghatározott célokat, melyek szerint 2020-ra 75%-ra kell növelni a férfiak és nők foglalkoztatási rátáját és legalább 20 millió ember esetében meg kell szüntetni a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélyét; 6885/17 gu/anp/kk 8

9 28. tartsák fenn, illetve szükség esetén erősítsék meg a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom közreműködését az európai szemeszter nemzeti szintű folyamataiban, továbbá vegyék figyelembe a Foglalkoztatási Bizottságnak a szociális partnereknek az európai szemeszterben való részvételéről szóló évi felülvizsgálati feljegyzésében foglalt főbb meglátásokat; FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, hogy: 29. fektessen még nagyobb hangsúlyt a foglalkoztatási és szociális kérdésekre az európai szemeszter keretein belül; 30. a foglalkoztatás és a szociális eredmények felfelé irányuló konvergenciájának elősegítése érdekében működjön együtt a tagállamokkal a strukturális reformok támogatását, finanszírozását és tényleges végrehajtását legjobban szolgáló módszerek feltérképezésében, és e munka során építsen az európai szemeszter meglévő eszközeire, ugyanakkor az egyenmegoldások elkerülése végett vegye figyelembe a tagállamok különböző kiindulási helyzetét; FELSZÓLÍTJA A FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGOT és a SZOCIÁLIS VÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGOT, hogy: 31. a Bizottsággal együttműködésben folytassák a foglalkoztatás- és szociálpolitikákkal és eredményekkel kapcsolatos lehetséges referenciaértékek kidolgozására irányuló munkát, valamint a bevált gyakorlatoknak az egyes szakpolitikai területek közötti megosztását; 32. szorosan működjenek együtt a Bizottsággal a szociális jogok európai pillére vonatkozásában, melyet az Európai Bizottság a évi munkaprogramjában jelentett be; 33. finomítsák tovább a multilaterális és tematikus felügyelet terén végzett munkájukat annak érdekében, hogy tényekkel szolgálhassanak a Tanácsnak az európai szemeszter keretében folytatott megbeszélésekhez a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája, a foglalkoztatási teljesítményfigyelő és a szociális védelmi monitoring által biztosított adatokon és elemzésen túl, továbbá térképezzék fel, miként lehet az említett eszközöket még jobban összehangolni; 6885/17 gu/anp/kk 9

10 34. működjenek együtt más tanácsadó bizottságokkal és egyéb felekkel különösen a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Gazdaságpolitikai Bizottsággal, az Oktatási Bizottsággal és a magas szintű népegészségügyi munkacsoporttal a közös felelősségi körbe tartozó területeken annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szakpolitikai megbeszélések és döntések átfogó jellegét, különösen az európai szemeszter keretében; 35. építsenek a szociális partnereknek az európai szemeszter nemzeti folyamataiban való részvételét illetően a Foglalkoztatási Bizottság felülvizsgálata során azonosított pozitív tapasztalatokra. 6885/17 gu/anp/kk 10