10452/17 mlh/ol/kk 1 DG B 1C

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 16. (OR. en) 10452/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk SOC 491 EMPL 377 EDUC 299 ECOFIN 554 Előző dok. sz.: 9647/1/17 REV 1 SOC 435 EMPL 339 EDUC 267 ECOFIN 458 Tárgy: A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák A Tanács következtetései (2017. június 15.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák című, az EPSCO Tanács által a június 15-i ülésén elfogadott következtetéseket /17 mlh/ol/kk 1

2 A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák A Tanács következtetései FIGYELEMBE VÉVE, HOGY: 1. A munkanélküliség az EU 28 tagállamában változatlanul meghaladja a válság előtti szintet ban 20,9 millió embernek nem volt munkája, majdnem 50 %-uk több mint egy éve volt munkanélküli, és több mint 20 %-uk 25 évnél fiatalabb. 1 A éves korcsoportba tartozó fiatalok mintegy 11,5 %-a (2016-os adat) nem vett részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben (NEET-fiatalok), és így esetükben fennáll a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázata Bár a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek összlétszáma csökkent az EU-ban, teljes arányuk 23,7 %, tehát továbbra is magas. Ez azt jelenti, hogy az eredmények messze elmaradnak az Európa 2020 stratégia szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos céljaitól. A különböző kategóriákat egyaránt jelentős kihívások jellemzik, a szegénység azonban elsősorban az inaktívakat és a munkanélkülieket sújtja. 3. Bár a nemek közötti különbségek csökkentek, egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, és a foglalkoztatásban, az önfoglalkoztatásban, a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatásban, a vállalkozás és a döntéshozatal terén meglévő, nemek közötti szakadék megszüntetése még megoldásra váró feladatot jelent. 3 A nemek között a legnagyobb különbség a fizetésekben tapasztalható: minden ötödik nő alacsonyan fizetett, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik férfira jellemző. 4 Ennek következményeként a nők és a férfiak pályafutásuk során egyenlőtlen bánásmódban részesülnek a munkavállalás terén, ami egyrészt nemek közötti szakadékot idéz elő a nyugdíjakat illetően, másrészt növeli a szegénység kockázatát Eurostat: május 4-én lekért adatok. Eurostat: május 4-én lekért adatok. A Tanács következtetései: Válasz a Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért tárgyú bizottsági dokumentumra, június 16. A Tanács következtetései az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztéséről, március /17 mlh/ol/kk 2

3 4. Ennek alapján a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiákra van szükség, amelyek a munkaerőpiaci részvétel akadályainak felszámolása, a munkaerőpiac széttagoltságának megszüntetése, a megfelelő jövedelemtámogatást biztosító szociális védelmi rendszerek működtetése, valamint a mindenki számára elérhető támogató szolgáltatások biztosítása, ugyanakkor a foglalkoztatásba történő átlépés ösztönzése és a munkavégzés jövedelmezővé tétele révén elősegítik a minőségi munkahelyek létrehozását 5 és fokozhatják a munkaerőpiacok befogadóképességét. 5. Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákra vonatkozó ajánlásokkal összhangban a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák a társadalmi-gazdasági szakpolitikák hatékony eszközét jelenthetik a növekedés előmozdításához, minőségi munkahelyek megteremtéséhez 5, valamint a szegénység, az egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a segélyektől való hosszú távú függés enyhítéséhez. E stratégiák újabb lendületet adhatnak az aktív munkaerőpiaci részvételt támogató és az európai munkaerőpiacra való beilleszkedést segítő ütemtervnek. 6. A munka kifizetődővé tételét még fontosabbá teszik a migrációval, a demográfiai változásokkal, a digitalizációval, az atipikus foglalkoztatással és a munkavégzés új formáival összefüggő új társadalmi-gazdasági jelenségek. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA HANGSÚLYOZZA, HOGY 7. A munka kifizetődővé tételét szolgáló stratégiák hatékony munkahelyteremtő makrogazdasági szakpolitikával ötvözve hozzájárulhatnak egy erősebb és reziliensebb szociális Európa 6 létrehozásához. 8. Minden tagállamnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a munkavállalási lehetőségeknek, a foglalkoztathatóságnak és a munkaerőpiaci részvétel támogatásának a fokozására. E tekintetben a versenyképességet, a fenntarthatóságot és az aktív befogadást elősegítő, hosszú távú eredményekhez elengedhetetlen az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák szélesebb összefüggésben történő vizsgálata. 5 6 A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások 5. foglalkoztatáspolitikai iránymutatásának megfelelően. A március 25-i Római Nyilatkozattal összhangban /17 mlh/ol/kk 3

4 9. A munka kifizetődővé tételét szolgáló, fenntartható és hosszú távú intézkedések olyan többdimenziós és integrált szakpolitikai megközelítést tesznek szükségessé, amely a következőkön alapul: egyrészt be kell fektetni a tudásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeibe, másrészt hatékony és aktív befogadási szakpolitikákkal el kell mozdulni a hosszú távú segélyfüggőségtől, harmadrészt pedig be kell fektetni a munka, a családi és a magánélet kiegyensúlyozását szolgáló, megfelelő és megfizethető támogatási struktúrákba. Dinamikus munkaerőpiacok létrehozása a tájékozott és szakképzett munkaerőbe való beruházás révén 10. A gyorsuló globalizáció és technológiai változások miatt a strukturális munkaerőhiány problémája egyre erőteljesebben jelentkezik. A strukturális munkaerőhiány akadályozza a folyamatos új ismeretszerzést Európában, ami pedig alapvető a változásokhoz való alkalmazkodás, a versenyképesség megtartása, valamint az EU regionális és globális pozíciójának megőrzése szempontjából. 11. A munka kifizetődővé tételét szolgáló hatékony stratégiákat a humán tőkébe történő beruházással kell alátámasztani, ugyanis ez biztosítja az emberek számára a munkaerőpiaci részvétel előnyeinek kiaknázásához szükséges eszközöket és készségeket. A készségek továbbfejlesztésébe történő beruházások révén jól felkészített munkaerő elengedhetetlen a szilárd és reziliens munkaerőpiachoz, amely képes lépést tartani a folyamatosan alakuló trendekkel és kihívásokkal, és egyúttal a lehetőségeket is kiaknázza. 12. Alapvetően fontos az írással, a számolással, a digitális képességekkel és a vállalkozói kompetenciával összefüggő tudás és készségek megszerzése. Az egész életen át tartó tanulás keretében a férfiak és a nők számára egyaránt, megkülönböztetés nélkül lehetővé kell tenni a továbbképzést, az átképzést, valamint a transzverzális tudás és készségek és az innovációs képességek elsajátítását, hogy proaktívan kielégíthessük egyrészt az egyének változó igényeit az aktív életük során, másrészt pedig a dinamikusan fejlődő munkaerőpiac szükségleteit /17 mlh/ol/kk 4

5 13. A készségekbe olyan meglévő uniós és nemzeti keretek között kell beruházni, amelyek biztosítják a szükséges egyensúlyt az oktatás és képzés, a munka, a család és a magánélet, valamint a munkáltatók felelősségvállalása között. Ehhez aktív és hatékony partnerségekre van szükség a szociális partnerek, az oktatásban és szakképzésben érintettek, valamint a munkáltatók között. Szükség van továbbá az oktatásba történő stratégiai beruházások támogatására, és az EU-ban jogszerűen tartózkodó, újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok gyorsabb és hatékonyabb munkaerőpiaci integrációjára Meg kell erősíteni az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a színvonalas, munkaalapú tanulásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a szakmai gyakorlatokra és az iskolából a munka világába való átmenet egyéb formáira. 15. A tanulás említett formáinak és ezeken belül a nem formális és az informális tanulásnak a szélesebb körű elismerése és érvényesítése egy olyan integrált erőfeszítésnek is részét kell, hogy képezze, amelynek célja, hogy a tanulási módszereket közelebb hozza a változó piaci helyzethez és a jelenlegi ipari trendekhez. 16. A dinamikus és alkalmazkodásra képes munkaerőben rejlő potenciál fokozásához arra is szükség van, hogy jobban megértsük az aktív és demokratikus polgári értékek támogatásának fontosságát abból a célból, hogy megteremtsük a kreativitás, a vállalkozói és a polgári készségek erősödésének lehetőségét, mivel e készségek szükségesek a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés kiegészítéséhez, és garantálják a hosszú távú munkaerőpiaci részvételt. A munkavállalás vonzóbbá tétele 17. A munka kifizetődővé tételéhez alapvetően fontos, hogy a színvonalas munkából megfelelő jövedelem származzon. Az adóknak és a szociális védelmi intézkedéseknek ideértve adott esetben a munkához kötött ellátásokat is megfelelőnek kell lenniük, és következetesen arra kell irányulniuk, hogy helyes egyensúlyt biztosítsanak az aktivizálási intézkedések és a jövedelemtámogatás között, a háztartás keresettel rendelkező második tagja számára is, ez azonban nem veszélyeztetheti a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát. 7 A Tanács következtetései (6885/2017): A évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás, március /17 mlh/ol/kk 5

6 18. Egyetemes és célzott intézkedések kombinációjára van szükség, amelyek magukban foglalják a hatékony aktivizálási intézkedéseket, a megfelelő jövedelemtámogatást és a minőségi szociális szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Többdimenziós megközelítést kell elfogadni, amely a tagállamok konkrét társadalmi-gazdasági helyzetén alapuló, rugalmas intézkedéscsomagot tartalmaz. 19. Az egyéni megközelítés személyre szabott intézkedéscsomaggal hatékony módja lehet a tartós munkaerőpiaci integráció biztosításának. Ez a legjobban olyan integrált megközelítéssel érhető el, amely fokozott együttműködést és koordinációt tesz szükségessé az érintettek, valamint a foglalkoztatási és szociális szolgálatok között, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció révén is. A nemzeti jogszabályok és rendelkezések szintén szerepet játszanak a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiákban, mivel biztosítják azt, hogy ne éljenek vissza a munkaerőpiaci szakpolitikákkal és ösztönzőkkel, ideértve a szociális ellátórendszerekbe beépülő ösztönzőket is. 8 Beruházás a támogatási struktúrákba a munka, a család és a magánélet összeegyeztethetősége érdekében 20. Minőségi, megfizethető és hozzáférhető gyermekgondozás 9, valamint ápolási-gondozási szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy a munkát vállaló, illetve munkát kereső gondozók különösen a nők fizetni tudják a költségeket és legyőzzék az egyéb akadályokat. 21. Az intézményi és jogalkotási kereteknek segíteniük kell a nőket és a férfiakat abban, hogy össze tudják egyeztetni a munkát a családdal és a magánélettel, és egyúttal ösztönözniük kell a gyermekek és egyéb eltartottak gondozásával járó feladatok egyenlő megosztására A családbarát intézkedéseket és a rugalmas munkaszervezést pl. távmunka, rugalmas munkaidő, csökkentett munkaidő vagy megosztott munkakörök jobban be kell építeni az inkluzív foglalkoztatást előmozdító szakpolitikákba, a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet követően. Ezeknek a szakpolitikáknak biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermekes vagy más eltartottakról gondoskodó munkavállalókat a munkáltatók ne részesítsék hátrányban A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (7. iránymutatás). Ide tartozik a kisgyermekkori gondozás és az iskolás korú gyermekek ellátása is. COM (2017) 252 final, , Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására 10452/17 mlh/ol/kk 6

7 23. Az európai strukturális és beruházási alapokat és az ESBA-t célirányosabban lehetne felhasználni többek között arra, hogy a tagállamok ápolási-gondozási szolgáltatásokat és gyermekfelügyeleti létesítményeket tudjanak biztosítani, amelyek megkönnyítenék a munka és a magánélet összeegyeztetését a szülők és gondozók számára. A munkaerőpiacok és a szociális párbeszéd 24. A munka kifizetődővé tételének feltételét képezi az olyan, tisztességes munkakörülményeket biztosító munkaerőpiaci megoldások rendelkezésre állása, amelyek: i. összeegyeztethetők az egységes piac megfelelő működésével és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságával, ugyanakkor tiszteletben tartják a nemzeti munkaerőpiacok kialakult gyakorlatát és a szociális partnerek autonómiáját; ii. a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlatokkal összhangban megfelelő bérszintet biztosítanak; iii. a munkaerőpiaci megoldások különböző típusaira egyaránt kiterjednek; iv. előmozdítják az egyenlő esélyek és a munka mindenki számára való biztosításának elvét; és v. hozzájárulnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jólétéhez. 25. Az innovatív foglalkoztatáspolitikák hatékonysága szempontjából fontos, hogy a munkavállalóknak elegendő, adekvát és hozzáférhető tájékoztatás álljon a rendelkezésére a munkakörülményekre vonatkozóan. 26. A párbeszédet folytató szociális partnerek kulcsszerepet töltenek be a munka kifizetődővé tételét célzó szakpolitikáktól várt eredmények valóra váltása szempontjából azáltal, hogy hozzájárulnak a foglalkoztatáspolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges megfelelő keretfeltételek megteremtéséhez, többek között a munkaerőpiaci átmenet kihívásával szembesülők támogatását célzó intézkedések terén. FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, HOGY: 27. erősítsék meg nemzeti reformprogramjaikban az Európa 2020 stratégia, a foglalkoztatási iránymutatások, a közös foglalkoztatási jelentés és e következtetések alapján kialakított prioritások és célok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, hathatós szakpolitikai intézkedések útján biztosítva egyúttal az országspecifikus ajánlások végrehajtását; 28. szakpolitikáik kialakítása során vegyék figyelembe a foglalkoztatási teljesítményfigyelő, a szociális védelmi teljesítményfigyelő, valamint a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság multilaterális felügyeleti munkája eredményét; 10452/17 mlh/ol/kk 7

8 29. saját nemzeti körülményeikhez igazítottan tegyenek aktív lépéseket a munka kifizetődővé tételére irányuló szakpolitikai reformjaik megerősítésére, és e célból olyan megközelítést alkalmazzanak, amely az aktív befogadáson alapul, ugyanakkor olyan módszerrel növeli a munkavállalási ösztönzők támogatását, amely csökkenti a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket; 30. saját nemzeti körülményeik keretei között támogassák a készségek megszerzésével, az átképzéssel, valamint az értékek és a tudás elsajátításával kapcsolatos szempontoknak azon szociális politikai párbeszédbe való beépítését, amely a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák jövőjéről zajlik azon együttes erőfeszítés keretében, amely a legsürgetőbb készséghiányok és strukturális munkaerőhiány kezelését és ezzel egyidejűleg a jobb minőségű, tisztességes és méltó munka és a személyes jólét megteremtését célozza; 31. saját nemzeti körülményeik keretei között tartsák fenn a megfelelő szintű a szociális eredményeket javító és fenntarthatóvá tevő szociális védelmet, olyan, a munkát kifizetődővé tevő megközelítésekkel kiegészítve azt, amelyek elősegítik az aktív munkaerőpiaci részvételt és az inkluzív növekedést; 32. erősítsék meg az álláshelyek minőségének javítását célzó erőfeszítéseiket, ideértve a megfelelő bérszint és a tisztességes munkakörülmények garantálását. Mindezt olyan úton kell megvalósítani, amely tiszteletben tartja a nemzeti munkaerőpiacokat és a szociális partnerek autonómiáját; 33. vizsgálják meg az alacsony bérből élő háztartások jövedelmének növelését célzó kezdeményezések lehetőségét, különösen a gyermekes családok vonatkozásában, összhangban a nemzeti gyakorlattal, ugyanakkor tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját is; 34. saját nemzeti körülményeik keretei között állítsák fókuszpontba a nemek közötti egyenlőségnek, valamint a család és a magánélet munkával való összeegyeztethetőségének előmozdítását a támogatási rendszerekbe, a szociális szolgáltatásokba és a gondozási szolgáltatásokba való beruházások révén, a barcelonai célkitűzésekkel összhangban olyan megfelelő stratégiákat elfogadva, amelyek célja a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása; 35. erősítsék meg a szociális párbeszédet és működjenek együtt a szociális partnerekkel a szakpolitikák kialakítása és végrehajtása során, biztosítva ezáltal a közös felelősségviselést és a hatékony végrehajtást /17 mlh/ol/kk 8

9 FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT: 36. hogy tartsa fenn az európai szemeszter keretében a foglalkoztatás és a szociális kérdések számára biztosított megújult figyelmet, és folytassa az Európa 2020 stratégia konkrét szakpolitikai ajánlásokká alakítását az Unióban élők munka- és életkörülményeinek javítása céljából, tiszteletben tartva ennek során a tagállami hatásköröket; 37. hogy a lehető legteljesebb mértékben használja ki újabb jelentéstételi követelmények előírása nélkül a foglalkoztatással, a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos nyomon követési mechanizmusok kínálta lehetőségeket, és egyúttal támogassa a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását a hatékonynak bizonyult reformokról és az innovatív megközelítésekről, kifejezetten a munka kifizetődővé tételével kapcsolatos megközelítéseket állítva a középpontba. FELSZÓLÍTJA A FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGOT és a SZOCIÁLIS VÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGOT: a Bizottsággal együttműködésben foglalkozzanak a többoldalú felügyelettel és a bevált gyakorlatok különböző szakpolitikai területek közötti cseréjével, alapul véve a meglévő tematikus elemzési kereteket, mindenekelőtt a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák kialakítását és végrehajtását célzó hatékony szakpolitikák kapcsán; 39. a munkaerőpiaci részvétel javítása érdekében fordítsanak kiemelt figyelmet a foglalkoztathatóságra, a jövedelemtámogatás, az aktív befogadás és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás közötti összefüggésre, valamint a munkavállalási ösztönzőkre, és ezeket a munkaprogramjaiknak megfelelően kezeljék elsődleges feladatként. 11 A Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az elnökség során tartott ülésein egyeztetett a munka kifizetődővé tételével kapcsolatos kérdésekről /17 mlh/ol/kk 9

10 HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK Tanács - A Tanács következtetései a évi éves növekedési jelentésről és közös foglalkoztatási jelentésről: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás, március 3. - Tanácsi következtetések: Válasz a Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért tárgyú bizottsági dokumentumra, június A Tanács következtetései az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztéséről, március 3. - A Tanács ajánlása a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról, február15. - A Tanács következtetései Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: integrált megközelítés, június A Tanács következtetései: A nők és a szegénység, december 8. - A Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentése (2017). Bizottság - A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására. COM(2017) 252 final. - A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új európai készségfejlesztési program. COM(2016) 381 final. - Európai Bizottság, A munka kifizetődővé tétele: tanulmány/kutatási feljegyzés, (Making Work Pay: A Conceptual Paper/Research Note) 3/2016. Egyéb - Az Unió helyzete (2016): Úton egy jobb Európa felé amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot (Towards a better Europe - a Europe that Protects, Empowers and Defends). Szociális védelemmel foglalkozó bizottság, Éves jelentés (2016) /17 mlh/ol/kk 10