Budapest, május órától. Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökeinek közös találkozóján itt

Átírás

1 Az Európa 2020 Stratégia foglalkoztatáspolitikai vonatkozásai A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozója Budapest, május órától Országház Felsőházi Ülésterme Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Professzor Úr! Tisztelt Meghívottak! Hölgyeim és Uraim! Nagy örömömre szolgál, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében köszönthetem Önöket az Oktatási, tudományos és kutatási-, valamint a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökeinek közös találkozóján itt Budapesten. A magyar elnökség mottójául választott Erős Európa Strong Europe megteremtése erősebb európai gazdaságot feltételez. Az Európai Unió továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe, többek között a nemzetközi gazdasági válság hatásai miatt. A kihívások leküzdéséhez a leghatékonyabb út a közös uniós válasz, amihez a gazdasági koordináció fokozása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy Európát a következő évtizedben a foglalkoztatás bővülése és az okos, fenntartható, befogadó növekedés jellemezze, az Európai Uniónak hatékony válaszokat kell adnia a globális versenyképességi kihívásokra. Ennek elérése érdekében a gazdasági válságból való gyors kilábalást, az európai gazdaság globális versenyképességének javítását és az Európa 2020 Stratégia hosszú távú céljait egyaránt szolgáló szerkezeti reformok gyors és következetes végrehajtására van szükség. A fiskális konszolidáció és a gazdasági növekedés beindítása mellett az EU egyik legfontosabb célja a foglalkoztatási helyzet javítása, és ezen a téren gyors eredmények elérése ben a éves uniós népesség foglalkoztatási aránya

2 68,6%-on állt, ami csökkenést mutat a 2009-es adathoz képest, a munkanélküliség pedig elérte a 9,6%-ot, ami az utóbbi 10 év legmagasabb értéke. A fiatalok tekintetében a foglalkoztatási mutatók még súlyosabb képet mutatnak: 2010-ben az uniós fiatalok 20,9%-át érintette a munkanélküliség. A kimagasló adat is jelzi, hogy a fiatalok helyzetére kiemelt figyelmet kell szentelnünk. A munkaerőpiaci igények a munkavállalók képzettségi szintje tekintetében az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedtek. Ezáltal a mai fiatal generációk több időt töltenek az iskolában és általánosságban magasabb iskolázottsági szinttel rendelkeznek, mint elődeik, mégis számos nehézséggel szembesülnek a munkaerő-piacra történő belépéskor. Összetettebbé és nehezebbé vált a kötelező iskolai oktatás utáni pályaválasztás, majd az elhelyezkedés. Az oktatási és képzési rendszerek nem mindig biztosítják a megfelelő, munkaerő-piaci szükségeket kielégítő képességek elsajátítását. Ráadásul a válság következményeként jelentősen megugrott a fiatal munkanélküliek aránya és meghosszabbodott az oktatásból a foglalkoztatásba történő átmenetek időtartama, ami növeli a tartós munkanélküliség Mind tagállami, veszélyét. mind uniós szinten fontos és sürgető kihívásról van szó, különösképpen, ha figyelembe vesszük a demográfiai folyamatok alakulását. A foglalkoztatási potenciál minél teljesebb kihasználásához alapvető fontosságú, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a fiatalok helyzetének javítására. A Bizottság tavaly év végén megjelentetett Mozgásban az ifjúság ( Youth on the Move ) kiemelt kezdeményezése jó kiindulási pontot jelentett a közös gondolkodáshoz. A magyar elnökség alatt pedig ez a kérdéskör kiemelt hangsúlyt kapott: számos szakértői szintű rendezvényre, konferenciára került sor már eddig is a témában. Az eszmecserék hasznosnak bizonyultak, és a júniusi EPSCO Tanács ülésén tanácsi következtetéseket tervezünk elfogadni a fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséről az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. A gazdasági kilábalás kezdeti szakaszában illetve a fiatalok foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatban is kulcskihívást jelent a munkaerőpiac keresleti oldalának ösztönzése, a munkahelyteremtés is. A lassan meginduló gazdasági növekedés egyelőre nem biztosít elegendő számú munkalehetőséget. Ezért a 2

3 magyar elnökség másik fontos foglalkoztatási prioritása a munkahelyteremtés. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje (Agenda for New Skills and Jobs) kiemelt kezdeményezés megvalósítására, támogatására is kiemelt figyelmet fordít a magyar Elnökség. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy az Európa 2020 stratégia végrehajtása során mennyire fontos az integrált szemlélet, a szakpolitikák összehangolása. amelyek elősegíthetik a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács ( az EPSCO )felelősségébe tartozó célkitűzések elérését. Ahhoz, hogy az EU versenyképes tudjon maradni, az összehangolt politikáknak a stabilitást, és a foglalkoztatás-barát növekedést egyaránt elő kell segíteniük. Alapvető fontosságú a versenyképesség javításához a foglalkoztatási szint javítása, 2020-ig a 75%-os foglalkoztatási szint elérése. Ehhez megfelelő irányításra van szükség. Az első európai szemeszternek kulcsszerepe van abban, hogy tagállami gazdaságpolitikáink jobb összehangolásával erőfeszítéseink európai szinten is hozzájáruljanak a közös célok eléréséhez. Az Európai Unió magyar elnökségének egyik fő prioritása ezért az Európai Tanács által 2010 júniusában útjára indított Európa 2020 Stratégia végrehajtásának megkezdése, az első európai szemeszter sikeres levezénylésével. A Bizottság által januárban megjelentetett Éves Növekedési Jelentés, majd ez alapján a Tanács és a Bizottság Közös Foglalkoztatási Jelentése, illetve az Európai Tanács márciusi következtetései helyesen azonosítják azokat a legfontosabb területeket, amelyeken a tagállamok részéről beavatkozás szükséges egy erős Európa megteremtése érdekében. Ezen alapvetések elfogadása, valamint a 2010 őszén elfogadott foglalkoztatási iránymutatások megújítása, illetve a tagállamok részéről Nemzeti Reformprogramjaik benyújtása mind-mind fontos és közös céljaink elérése érdekében tett szükségszerű lépések voltak. Azonban sok még a tennivaló a magyar elnökség hátralevő szűk másfél hónapjában is. Az Európai Bizottság a tagállamok által benyújtott Nemzeti 3

4 Reform Programok értékelése alapján június elején javaslatot fog tenni az egyes tagállamokra vonatkozó ország-specifikus ajánlásokra. Ezen ajánlások megvitatása és június végi elfogadása a magyar elnökség hátralevő legfontosabb feladata az első európai szemeszter sikere érdekében. Az Európa 2020 Stratégia mind céljaiban, mind szemléletében harmonizál Magyarország elképzeléseivel: Európa és Magyarország céljai egybeesnek. Magyarország április közepén nyújtotta be az Európai Bizottság felé Konvergencia Programját, illetve az ezzel összhangban összeállított Nemzeti Reform Programját (a továbbiakban NRP). Mindkét program arra törekszik, hogy megfelelő és hiteles választ adjon azokra a szerkezeti problémákra elsősorban az alacsony foglalkoztatásra és a magas államadósságra, amelyek jelenleg fékezik a magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedését. A Program legfontosabb törekvése azoknak a hosszú távú szerkezeti reformoknak a bemutatása, amelyek a gazdasági növekedés dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését és az államadósság fenntartható szintre mérséklését szolgálják, és amelyek jól illeszkednek nemcsak az Éves Növekedési Jelentésben megfogalmazott prioritásokhoz, de a Euro Plusz megállapodás legtöbb eleméhez is (amelynek egyébként Magyarország nem részese). Az Európa 2020 Stratégia öt európai szinten megfogalmazott kiemelt célkitűzéséhez és végrehajtásához Magyarország saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével kíván hozzájárulni. A foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó NRP-ben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg. Magyarország foglalkoztatási célja megegyezik az európai unió célkitűzésével, azaz 2020-ra 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves népesség körében. A kormányzati cél 1 millió új, adózó munkahely teremtése 2020-ig. 4

5 Ez nem lesz könnyű feladat. A magyar kormányzat azonban elkötelezett a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési potenciálját erősítő és egyúttal a költségvetés fenntarthatóságát is javító, az államadósságot mérséklő szerkezeti reformok végrehajtása érdekében. Ennek jegyében a foglalkoztatás bővítésére és a gazdasági növekedés élénkítésére, az államháztartás strukturális egyenlegének javítására és az államadósság tartós csökkentésére, valamint a tőkepiaci befektetők bizalmának helyreállítására irányuló szerkezeti változtatásokat hirdetett meg a kormány a magyar gazdaság legtöbb fontos területén. Az intézkedések érintik a munkaerőpiacot, a nyugdíj- és szociális ellátási rendszert, a közösségi közlekedést, az oktatást, a gyógyszerár-támogatási rendszert, a közigazgatást és helyi önkormányzatokat, valamint az adminisztratív terhek csökkentését. Az intézkedések eredményeképpen a tervek szerint jelentősen csökken az állami újraelosztás aránya, egyben a növekedés szempontjából kedvezőbbé válik az állami kiadások szerkezete, bővül a munkaerő-kínálat, fokozódik a beruházások dinamikája és javul a humán tőke fejlesztése. A magyar Kormány alapvetése, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A munkaerő-piacot érintő legfontosabb tervezett beavatkozási irányok közül az aktív munkaerő-piaci politikák cél- és eszközrendszerének felülvizsgálatát, a passzív ellátások munkára ösztönző átalakítását (álláskeresési járadék maximális időtartamának csökkentése, álláskeresési segély és bérpótló juttatás átalakítása), a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer hatékonyságának javítását, új közfoglalkoztatási program kidolgozását és a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentését, a munkaerő-piaci szabályozás módosítását érdemes kiemelni. Jelentős munkaerő-piaci hatásokkal bírhat továbbá hosszabb távon a nyugdíjrendszer és a szociális segélyezés rendszerének tervezett átalakítása is. 5

6 Nagy ívű és széleskörű intézkedések vannak tehát folyamatban Magyarországon a költségvetési helyzet javítása, az adósság csökkentése, a foglalkoztatás bővítése és a növekedés beindítása érdekében. A részletek kidolgozása után a kormány legfontosabb feladata az intézkedések következetes végrehajtása lesz Magyarország felemelkedése és közös céljaink elérése érdekében. Bízom benne, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek budapesti közös tanácskozása mai eredményes és hasznos eszmecserénk alapján hozzájárul a tagállamok nemzeti parlamentjei-, a bizottságok közötti együttműködés javításához! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 6