PEDAGÓGIAI PROGRAM. Porcsalmai Napközi Otthonos Óvoda 4761 Porcsalma, Szabadság tér 32.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Porcsalmai Napközi Otthonos Óvoda 4761 Porcsalma, Szabadság tér 32. Nagyné Bagaméri Anita intézményvezető Porcsalma, augusztus 31.

2 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS Mikrokörnyezetünk jellemzői Tevékenységünk jellemzői Gazdálkodásunk jellemzői CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK Óvodai nevelésünk alapelvei Programunk cél és feladatrendszere Gyermekképünk Óvodaképünk, hitvallásunk Nevelési értékeink AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód kialakítása Környezettudatos magatartás alakítása Egészségfejlesztő program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai csoportok kialakítása és működése A napirend kialakításának alapelvei Hetirend kialakításának elvei Szokás-szabályrendszer A nevelési év szakaszai A befogadó időszak Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK AZ ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSAINK FELADATAI Játék Drámajáték Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakítása Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A GYERMEKEK MEGISMERÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ DOKUMENTUMOK

3 8. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI AZ ÓVODA SPECIÁLIS FELADATAI A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek A kiemelten tehetséges gyermekek A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések területei A pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekvédelemmel és az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN A Porcsalmai Napközi Otthonos Óvoda nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai programja A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT, NEM KÖTELEZŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁS Függelék Legitimációs záradék Felhasznált irodalom

4 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvodánk hivatalos elnevezése: Porcsalmai Napközi Otthonos Óvoda OM: Az óvodánk címe, telefonszáma: 4761 Porcsalma, Szabadság tér / címe: Az óvodánk fenntartója, címe: Óvodai csoportjaink száma: Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Porcsalma, Szabadság tér gyermekcsoport Az óvoda engedélyezett férőhelye: 150 fő Engedélyezett dolgozói létszám: 21 fő (közalkalmazott) Intézményvezető: Nagyné Bagaméri Anita 4

5 1. HELYZETELEMZÉS Óvodánk a település központjában nagyon szép, egészséges, biztonságos környezetben - a főúttól parkok választják el, az udvar is parkszerű - helyezkedik el. Az óvoda épülete egy régi nemesi kúria átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kellemes, otthonos teret biztosít a gyermekek számára. Községünkben már 1948-ban elkezdődött a rendszeres óvodai oktatás. Az első időkben, két épületben, vegyes életkorú csoportokkal, majd 1970-től a mostani épületben, 3 életkor szerinti csoportban foglalkoztak óvodapedagógusok a gyermekekkel, ahogy egyre több nő állt munkába, úgy bővült a csoportok száma Mikrokörnyezetünk jellemzői A rendszerváltás óta a településünkön működő munkahelyek szinte teljesen megszűntek, így a lakosság zöme ismét a mezőgazdasági (kis termelői) jövedelemből él. Sajátos helyzetben van községünk, mivel jelentősen megnőtt a nemzetiséghez (cigány) tartozó gyermekek száma. A családok szociokulturális háttere nagyon heterogén. A szülők iskolázottsága, életmódja, lakás körülményei, jövedelem szintje - hisz az egyetemet végzett szülőtől, az aluliskolázott szülőkig, a sikeres vállalkozótól a gyermekek után járó segélyekből élőkig minden társadalmi réteg fellelhető - nagy megosztottságot mutat. Az óvodai felvételre jelentkezők elhelyezését meg tudjuk oldani és óvodánk jó hírnevének köszönhetően más településről jelentkezőket is felveszünk, természetesen, ha a helyi igényeket kielégítettük Tevékenységünk jellemzői A napi tevékenységek során biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést az optimális fejlődéshez, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermekek jogait, érdekeit tartjuk elsődlegesnek. Gazdag tevékenységformák szervezésével, az aktuális tevékenységformák sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően változatos módszerek alkalmazásával kívánjuk elérni, hogy az életkoruknak, egyéni ütemüknek megfelelően fejlődjenek, tudatosan építve a bennük rejlő személyiségfejlesztő hatásokra. A gyermekek kíváncsiságára, cselekvési kedvére építve aktivizáljuk őket az egyre nagyobb önállósággal végzett tevékenységekre, a verbális közlésre, a beszélő környezet megteremtésével. Nagy gondot fordítunk az élményekre épülő, tapasztalatszerző séták, kirándulások, programok előkészítésére és lebonyolítására. Szeretnénk elérni, hogy befogadóvá tegyük a gyermeket az iránt mi a szép, mi az érték körülöttük. A gyermek azt tapasztal, amit lát, amit hall, amit megérinthet. Óvodánk olyan feltételeket teremt, amelyekben adódnak olyan szituációk, amelyek alkalmasak a gyermeki szükségletek kibontására, pl. élmények biztosítása, a felnőttek szeretete a gyermekek iránt, érdekes játékok a kísérletekhez, megfigyelésékhez eszközök stb. Nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapok során a környezeti értékek felismertetésére az óvodán belül és az óvodán kívül is. Az értékőrző és értékközvetítő nevelési feladataink kiterjednek a fogyasztási és takarékossági szokások formálására, pl. energia, víz, stb., valamint értéket teremtünk az épített természet iránti felelősségvállalás terén is (pl. udvarunk értékei, a csoportszoba tárgyai, maga az épület óvása). Mindemellett még hatékonyabban kívánjuk befolyásolni gyermekeink megismerő folyamatait, a környezettudatos magatartás alakítását. 5

6 Folyamatos önképzéssel, célirányos továbbképzésen történő részvétellel igyekszünk lépést tartani a szakmai fejlődéssel. Munkánk során keressük, kutatjuk a legcélravezetőbb módszereket és eszközöket, fejlesztjük a kompetencia nevelés terén alkalmazott módszertani munkánkat. Felhasználjuk a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutatva az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Szakmai, pedagógiai kapcsolatunk alakultak ki a Biztos Kezdet Gyerekházzal, a környékbeli óvodákkal, a Porcsalmai Kiss Áron Általános Iskolával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a csengeri Pedagógiai Szakszolgálattal, a mátészalkai 2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal 1.3. Gazdálkodásunk jellemzői Önállóan működő költségvetési szervként, költségvetésből finanszírozzuk az alapellátáshoz szükséges feltételeket. A karbantartási, javítási, felújítási munkálatokat a fenntartó látja el. Figyelemmel kísérjük a régiós és egyéb pályázatokat, aktív részvételünkkel bővítjük anyagi forrásainkat. 6

7 2. CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK 2.1. Óvodai nevelésünk alapelvei Alapelveink - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. - A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övez. - Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése. - Érvényesülnek az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések. A műveltségtartalmak közvetítésével megvalósul a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása. - A gyermekek folyamatos értékelése során a pozitív megerősítés előtérbe helyezése. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi gyermekek nevelése során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció. Küldetésnyilatkozatunk Érzelmi biztonságot nyújtó, a különbözőséget elfogadó, szeretetteljes légkörben élmény gazdag mindennapok megteremtése. A gyermekközpontúság abban teljesedik ki, hogy befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, segítve ez által a sokoldalú személyiségfejlődést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, az önállóságot, az örömteli tevékenységek és a kreativitás kialakulásának lehetőségét. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermekek fejlődését változatos tevékenységeken keresztül biztosítjuk, amelyben a gyermek pozíciója a kezdeményező, önkifejező, öntevékeny szubjektív egyén, az óvodapedagógus viszonyítása az orientáló, segítő, öntevékenységet kibontakoztató. Tiszteletben tartjuk a gyermekek és a szülők emberi méltóságát, jogait. Törekszünk a szülői igények és vélemények folyamatos megismerésére, azok nevelőmunkánkba való beépítésére. Fontosnak tartjuk munkatársaink széleskörű szakmai felkészültségét, innovációs törekvéseit, minőség iránti elkötelezettségét, partnereink támogatását, hiszen ezek jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért - A szakmai fejlődés, megújulás érdekében pedagógiai gyakorlatunkat folyamatosan elemezzük. - Szakmai felkészültségünk egyéni sajátosságai képessé tesznek bennünket arra, hogy alkalmazkodjunk a mindenkori szerepelvárásokhoz, melyek megkívánják kommunikációnk folyamatos fejlesztését, elősegítve ezzel önkifejezésünket is. - A továbbképzési lehetőségeket kihasználva rendszeresen tájékozódunk a pedagógia tudománya iránt és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről. - Az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató intézményünkben fellelhető digitális technológiai eszközöket lehetőség szerint alkalmazzuk. - Az online megvalósuló szakmai együttműködésekben lehetőségeinkhez mérten aktív részt vállalunk. 7

8 - Élő szakmai kapcsolatrendszert alakítunk ki az intézményen kívül is lehetőségeinkhez mérten. - Munkánkban igyekszünk alkalmazni új módszereket, tudományos eredményeket. - Részt veszünk intézményi innovációban, pályázatokban, külső felkérés alapján kutatómunkában Programunk cél és feladatrendszere Óvodai nevelésünk célja a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek eltérő fejlődési ütemének figyelembevétele. - A nevelésben az eltérő fejlődési ütem és az egyéni sajátosságok dominanciájának figyelembevétele. Az életszakasznak megfelelő, 2.5 éves kortól 7-8 éves korig sokoldalú képességfejlődés és nevelés optimális feltételeinek biztosítása. - Ideális egyensúly kialakítása a nevelés tartalmában, szervezeti kereteiben az eszközök, módszerek alkalmazásában, a gyermek optimális terhelése és a harmonikus fejlődése érdekében. - A gyermeki aktivitás, érdeklődés, fogékonyság kihasználásában a gyermeki szabadság biztosításával az önállóság kialakulásának és egyéni képességek korlátlan fejlődésének támogatása. - A gyermek neveltségének életre szóló megalapozása az étkezési kultúra, a viselkedési formák, az illendőség gyakorlása, kialakítása. - A nemzetiséghez tartozó és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált fejlesztése. - A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése révén az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkentése, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé tétele. - A nemzetiségi (cigány) gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének figyelembevételével kultúrájuk, szokásaik, etnikai identitásuk erősítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak érvényesítése és a sajátosságaikból adódó különbségek csökkentése. - A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességeinek fejlesztése. - A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi képességek fejlesztése Gyermekképünk Gyermekképünket a fejlődés lélektani törvényszerűségei alapján határozzuk meg. Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Figyelembe vesszük az eltérő adottságokkal bíró gyermekek személyiségét, mivel minden gyermek külön egyéniség, fejlődését részben genetikai adottságok, részben a családi miliő, részben pedig a környezeti hatások határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Hangsúlyozzuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését, differenciálását, az egyéni bánásmód elvét, valamint a szabad játék fontosságát. Mindezen törvényszerűségeket nevelői munkánk szolgálatába állítva fejlődik a gyermek kreativitása, problémamegoldó képessége, örömmé válik számára a felfedezés, gazdag 8

9 ismeretanyagot szerezhet, kialakul önállósága, az életkornak megfelelő magas szintű neveltsége. Segítő pedagógiai attitűdön keresztül fejlesztjük a gyermek szociális érzékenységét, erkölcsi értékeit, önmagához és másokhoz való viszonyát, alkalmassá tesszük őt egyéni fejlődési üteme szerint az általános magatartás-normarendszer elsajátítására, így óvodásból iskolássá érik. Óvodánkban a gyermek az óvodáskor végére a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs Óvodaképünk, hitvallásunk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelő-oktató intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 2,5-3 életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk számára a tartalmas óvodai életet, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékot, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakat, környezettudatos magatartás alakulását, emberi értékek közvetítését, a egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet. A rendelkezésre álló tanulás, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismerjük, kritikusan, céljainak megfelelően használjuk. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Tekintettel vagyunk a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése során az önazonosság megőrzésére, ápolására, erősítésére, átörökítésére, nyelvi nevelésére, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségeinek biztosítására. Törekszünk arra, hogy értékközvetítő tevékenységét az együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása övezze. Beszélő környezet kialakításával biztosítjuk a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztést. Az óvodapedagógus munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyermekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret biztosít, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. jeles napok, ünnepségek, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 9

10 Fontos motívumnak tartjuk a szeretetteljes, érzelmi biztonságon, bizalmon nyugvó, érzelem gazdag, szabad alkotó légkörű óvodai élet kialakítását, az egészséges, biztonságos óvodai környezet, a befogadó óvoda megteremtését. Fontosnak tartjuk pedagógiai munkánk során az otthonról, a gyermek szociokulturális környezetéből hozott tapasztalatok feltárását, a más forrásokból szerzett, előzetes ismereteik, tudásuk felmérését, melyekre építhetünk lehetőségeinkhez mérten. Munkánkban figyelembe vesszük a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat. Nevelőközösségünk erőssége a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Hiszünk a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A programunk középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, aki kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes, derűs és vidám egyéniségével hiteles, etikus mintát ad a gyermeknek és szülőnek. Az óvodáskorú gyermek fejlettségéhez igazodó, pontos fogalomhasználatra törekszik, mely példaértékű kell, hogy legyen. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő) a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. Lehetőséget kell teremtenünk az esetlegesen hozzánk érkező, hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelése során, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét Nevelési értékeink Nevelési értékek A mozgás prioritása. Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása. A játék elsődlegessége. Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása. Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét, a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyermekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek és a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. 10

11 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése. Az egyéni különbségek tiszteletben tartása. Működési értékek Minőség iránti elkötelezettség. Együttműködési készség. A támogató, visszaható játékpedagógiai eljárások alkalmazása. Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képesség fejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Intézményünk minden dolgozójától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia, és a segítőkészség. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációk vezetése évente 2 alkalommal a szülő tájékoztatása. Az óvodapedagógus tervezőmunkája során a gyermekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak figyelembe vétele. Működési feladat A PP minőségi megvalósítása. Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához. A munkatársakkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. 11

12 Az óvodai nevelés általános feladatai 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi-lelki szükségletének kielégítése. Ezen belül - egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód kialakítása Az óvodapedagógusok feladatai az egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés céljainak feladatokba ágyazása kapcsán. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítását jelenti, olyan feltételrendszert teremtünk, ahol az egészséges életvitelhez szükséges képességek, jártasságok, készségek megfelelően tudnak fejlődni. Biztosítjuk gyermekeink számára az egészséges és biztonságos környezetet. Ezen belül az óvodai nevelés feladata - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. - Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. Óvodás gyermekeink nagy része halmozottan hátrányos helyzetű és nemzetiséghez tartozó gyermek, mely jelentősen befolyásolja a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. Táplálkozási szokások A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer és a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- szabályrendszer, az óvoda dolgozóinak modell értékű jelenléte. Az idősebb, fejlettebb képességű gyermekek esetében a - közösségért - végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A gyermek táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, de az étrend megismertetésével, közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását. A külső világ tevékeny megismerése keretében tervezett témáknál (zöldségek, gyümölcsök, testünk) szerepelnek az egészséges ételeket népszerűsítő, az egészséges életmódra ösztönző tevékenységek. 12

13 Higiénés szokások A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítanunk, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Különös gonddal kell védenünk a gyermekeink érzékszerveit. A bőrápolás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC használat kapcsán a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekednünk kell a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a védőnővel való együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondokról és azok lehetséges megoldásairól. Lehetőség nyílik a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. (pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés). Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségeik, képességeik kialakuljanak és mindezen feladatokat önállóan végezzék. Esztétikai szokások Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk tér, talaj alkalmas a természetes mozgásos játékok gyakorlására. Az udvar esztétikai szépségét adja: - a virágoskert, virágládák, - bokrok, fák, cserjék, és - a zöld pázsit. A zöldövezetbe illő természetes anyagból készült kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget. A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése, színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálják. A pihenés-alvás szokásai Pihenés és alvás feltételei - tiszta levegő, kényelmes fekvőhely, - nyugodt légkör, - az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének. A levegő az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. A gyermeknek természetes joga van a csendhez és a pihenéshez, ezért különösen ügyelnünk kell az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Öltözködés Az öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermekük számára életkoruknak megfelelő méretű, réteges, kényelmes ruházatot biztosítsanak a mindennapok során. 13

14 Testedzés, testmozgás (spontán, tudatosan szervezett mozgás, mindennapos szervezett mozgás) A gyermekek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák többszöri gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok elsajátításával egyre biztonságosabban használják a tornaszereket, eszközöket, egyre inkább eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgásos tevékenységeken keresztül a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva ezzel a szülők számára is. Az óvodapedagógus feladatai - Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák fejlesztése. - A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés. - Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás. - Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának fejlesztése. - Az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, melyért tenni kell. - A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének lehetőségeivel, a kapcsolatteremtő és a drámajáték eszközeivel. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket. - Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. - Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. - Készségszinten használják az evőeszközöket. - Igénylik az asztal esztétikus rendjét. - A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). - Önállóan öltöznek, ruháikat ki begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. - Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. - Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. - A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul. 14

15 Környezettudatos magatartás alakítása A környezetvédelmi nevelés feladatának eredményes megvalósításához a nevelőtestület tagjainak szoros együttműködésére és a szülőkkel való sokrétű kapcsolat kialakítására van szükség. (pozitív minta, példamutatás). A környezettudatos magatartás alakítása elsősorban a felnőttek pozitív mintáján, a szokásokon, a környezettel való kapcsolattartáson, hétköznapi apró történésein keresztül érvényesül. A gyermekek az udvari élet, a természetbeni séta, kirándulás alkalmával az óvodapedagógus segítségével rácsodálkoznak a természetben történő változásokra. Feladataink a környezettudatos magatartás alakítása során olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy gyermekeink harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel. Érdeklődésük-kíváncsiságuk felkeltésével, érzelmeik alakításával olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatni őket, melyek révén megtanulják a létrehozott értékek védelmét, megbecsülését. Mintaként szolgál intézményünk valamennyi dolgozójának környezettudatos magatartása. - Anyag- és energiatakarékos óvoda üzemeltetés. - Szelektív hulladékgyűjtés megismertetése a kiemelt projekthetek alkalmával gyermekeink számára, szüleik bevonásával. - Udvarunk kiváló gyakorlati teret biztosít a környezet szeretetére, annak védelmének állandó gyakorlására Egészségfejlesztő program Az egészségnevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének - lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak - biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása. Az egészségvédelmi nevelés áthatja az óvodai élet egészét, kialakításában valamennyi pedagógusnak és a pedagógia munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és kötelessége. Az egészségvédelmi nevelés valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósul meg. Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegség megelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése. Az egészségfejlesztés felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik. Az egészségnevelés tartalma - Az egészséges táplálkozás. - A mindennapos testnevelés, testmozgás. - A testi és lelki egészség fejlesztése. - A bántalmazás és az erőszak megelőzése. - A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás. - A személyi higiéné. 15

16 Érintett partnerek - egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a háziorvos, a védőnő), - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (Porcsalma Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Csengeri Járási Hivatal - Hatósági és Gyámügyi Osztály), - kistérség óvodái, - Porcsalmai Kiss Áron Általános Iskola, - rendőrség, - ügyészség, - bíróság, - egyházak, alapítványok Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör biztosítása a családi nevelés kiegészítéseként. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége, tapasztalatilag kell megismernie közvetlen környezete tárgyait, cselekvési formáit, szokásait, nyelvhasználati szabályait. Az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei gazdagodnak, alakulnak társas szükségleteik, fejlődik a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk. A kisgyermeknek meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Komplex életfeladat ez, a szociális tanulás intenzív formája, ennek nagy részét eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. Az óvodai nevelés kitűzött céljait, csakis a családdal való szoros és egyenrangú együttműködés segítségével valósíthatjuk meg. Óvodánk nyitott, kezdeményező szerepet tölt be ebben a kapcsolatban, egyenrangú félként együttműködik a kisgyermek érdekében szorosan. Fontos, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, - az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek, - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó - a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, - a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 16

17 Az óvoda épít a - gyermek nyitottságára, - segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Modell értékű szerepet tölt be a gyermeki magatartás alakulása szempontjából - az óvodapedagógus, - az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Jelentős együttműködő szerepet töltenek be a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek. (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, stb.) 17

18 Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Óvodás gyermekeink nagy része ingerszegény környezetből érkezik, így a szeretetteljes kapcsolat kiépítésére még inkább szükséges hangsúlyt fektetnünk az egyéni sajátosságok figyelembevételével, hiszen ez által tudjuk a gyermekek körében a különbözőséget, a másságot, az egymás iránti tiszteletet elfogadtatni. A szülőkkel támogató, segítő módon beszélünk a gyermeket érintő nevelési kérdésekben, előtérbe helyezve a viselkedés rendezés módszerét. Pedagógusaink csoportjaikban tudatosan alkalmazzák a konfliktus megelőzés módszereit, pl. a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. Az óvodapedagógusok a felmerülő konfliktusokat, ill. azok okait felismerik, az adott helyzetnek megfelelően helyesen értelmezik és hatékonyan kezelik. A gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzik. A nevelési év folyamán olyan lehetőségeket biztosítunk, hogy gyermekeink minél többször megtapasztalhassák a közösen átélt élményeket csoportszinten, óvodaszinten és óvodán kívüli tevékenységek során egyaránt - vidám évnyitó hét; a csoport születésnapjának megünneplése; közösségépítés elősegítését szolgáló szülős barkácsolások; a gyermekek születésnapjának megünneplése; Szüret, Mikulás, Advent, Karácsony; Fonó-játszóház; Farsang; Víz Világnapja; Föld Napja; Húsvéti készülődés; Iskolacsalogató; Anyák napja; Gyermeknap; Családi Nap; Évzáró, élményszerző séták, kirándulások. Közösségi és erkölcsi nevelés során a társas kapcsolatok alakulásának segítése a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek viszonylatban Nevelőmunkánk a gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőségek megismerésére, elfogadására és tiszteletére irányul. A társas kapcsolatok alakulásának felmérése és állandó változásának figyelemmel kísérése segíti a gyermek-gyermek viszony megismerését, és ezzel a társas kapcsolatok kialakításának célzott, tevékenységen keresztül történő segítését. Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymás segítését, valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra, mely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseihez, önérvényesítéséhez. A gyermeki kapcsolatok (gyermek-gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-pedagógiai asszisztens, gyermek-dajka,) együttműködése során válik természetessé, hogy minden gyermek különbözőségeivel is elfogadható és szerethető. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet teszi lehetővé. A kommunikatív jelek megértésével, a mindenki számára azonosan értelmezett szokás-és normarendszer kívánalmaival a feltétel nélküli szeretet fokozatai a gyermekek számára egyértelművé válnak. Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet. Az óvodapedagógus feladatai - Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése. - A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, mely során a pedagógus tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, programok során. 18

19 - Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők modell értékű bánásmódja során. - A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás normarendszer kialakítása. - A közösségi nevelés az egymásra való odafigyelés, az együttérzés, az egymáshoz való alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. - Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-pedagógiai asszisztens, gyermek-dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. - A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. - A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. - A nemzetiségi (cigány) gyermekek szokásainak, kisebbség kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. - A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. - Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. - Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. - A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. - A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. - A közösségért, közösségben szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek kompromisszumot kötni. - Az alapvető udvariassági szokásokat igyekeznek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja). - Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja. - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 19

20 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja, hogy az anyanyelv megbecsülésén és szeretetén keresztül alakuljon - a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs készsége, - beszédészleléssel a beszédhangok felismerése, azok összekapcsolása, - beszédmegértéssel a szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének tartalmának megértése, - fejlődjenek értelmi (kognitív) képességeik. Az óvodai nevelés feladatai - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. - Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelvi nevelés a mindennapok folyamán minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és fontos szerepe van a gyermek zökkenőmentes általános iskolai tanulmányainak megkezdésében is. Az anyanyelvi nevelés nem korlátozódhat egy tevékenység keretei közé, hanem olyan komplex tevékenységként kell felfogni, melynek gyakorlására a nap bármely pillanatában, más tevékenységek mellett vagy azokkal együtt van lehetőség. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi ágon belül széles körű fejlesztést tesz lehetővé, azonban érdemes ebből a szempontból külön a bábozásra, dramatizálásra, a vers és mese kezdeményezésekre, a játék közbeni kommunikáció lehetőségeire hangsúlyt fektetni. A képességek (így természetesen a nyelvi képességek is) a cselekedtetés, tevékenység útján, a mindennapi kommunikáció során fejleszthetőek. Az óvodapedagógus feladatai A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve - A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta nyújtása a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával. - A különböző tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása. 20

21 - A csoportban dolgozó óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztens és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása. - A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása. - A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása. - A kognitív képességek fejlesztése, az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása. - Értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása. - Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd). - Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. - A nemzetiségi (cigány) gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészséghanghordozás, gesztikuláció- és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése. - A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak elvont kifejezéseket. - Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat. - Koruknak, fejlettségüknek megfelelően kialakul a pontos érzékelésük, észlelésük, képesek vizuális, auditív differenciálásra. - Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. - Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. - Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik. - Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző. - Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel. - A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak. - Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani. - Az nemzetiségi (cigány) gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képesek magukat megértetni. 21

22 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Nevelőtestületünk szakmailag jól képzett, érdeklődési körük alapján igen sokszínű, légköre nyugodt, derűs. Jellemzője az új iránti fogékonyság, a szaktudás megerősítésére, fejlesztésére, az együttműködésre való törekvés. Intézményünkben 12 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozik, közülük 1 fő nyelv és beszédfejlesztő pedagógus, szakvizsgázott vezető óvodapedagógus, szakvizsgázott közoktatás vezető; 1 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus; 1 fő drámapedagógus. Az óvodapedagógusok innovációs tevékenysége elismerést érdemel. Munkájukat a törvényi előírásoknak megfelelően 2 fő pedagógiai asszisztens segíti. Mindketten rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel (hatályos jogszabály szerint érettségi). Valamennyi dajka (6 fő) szakképzett. Óvodai gyermeklétszámunk alapján intézményünk egy fő óvodatitkár alkalmazását teszi lehetővé. Nevelőtestület képzettségi mutatói Intézményvezető Intézményvezetőhelyettes Óvodapedagógus Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus, Szakvizsgázott vezető óvodapedagógus, Szakvizsgázott közoktatási vezető. Szakvizsgázott fejlesztőpedagógus. 1 fő - Drámapedagógus. 4.2 Tárgyi feltételek A településünkön egy óvoda működik, melynek fenntartója Porcsalma Nagyközség Önkormányzata. Az épület egy régi nemesi kúria átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kellemes, otthonos teret biztosít a gyermekeink számára. Az udvarunk hosszanti irányba nyúlik el, mely három részre osztott, biztosítva a párcsoportok külön udvarrészen történő szabadtéri játékát. Játékudvarunk tágas, bokrokkal és fákkal övezett, 3 homokozó és különböző mozgásfejlesztő játékok elégítik ki a gyermekek mozgásigényét. Régi gesztenyefák, bokrok, virágládák, padok, fajátékok méltón idézik fel a régi ódon hangulatot, új szellemiségük tükrében. Az épület bővítésével, valamint az elmúlt évek pályázati lehetőségeinek köszönhetően korszerűsítettük és hőszigeteltük óvodánkat. Sajnálatos módon a bővítéssel és korszerűsítéssel sem oldódott meg a szertár, raktár, orvosi szoba, fejlesztő foglalkoztatók és tornaszobánk hiánya. Csoportszobáink tágasak, világosak, melyeknek kellemes színfoltjai a természetes anyagokból készült bútorok, kiegészítők, valamint dolgozóink kreativitását dicsérő, aktualitásnak megfelelő dekorációs anyagok. Környezetünk a nevelés szempontjainak megfelel, esztétikus, biztonságos. A nevelés feltételeinek bővítését segítették sikeres pályázataink, rendezvényeink, a dolgozók összefogása és a fenntartó által biztosított eszközbeszerzési keret. 22