Kiadott órai anyagok

Átírás

1 Kiadott órai anyagok 2. rész Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat tanév

2 Olasz ipari körzetek 4A szektor Abbigliamento Moda: ruházat, cipő, kiegészítők, divattermékek; Arredo Casa: bútor, háztartási gép, konyha-felszerelés; Alimentari Bevande: élelmiszer, ital; Automazione Meccanica: ipari automatizálás, mechanika, gépgyártás; Romano Prodi: The district is the unique real innovative contribution from our country to economic and social evolution of this century. Forrás: Mucelli et al. 2015

3 A világ vezető gyapottermelői Gyapot (2016 /2017) Ország Mennyiség (ezer t) 1. India Kína USA Pakisztán Brazília Ausztrália Üzbegisztán Törökország Türkmenisztán Burkina Faso 283 Forrás:

4 A világ vezető gyapjútermelői Gyapjú (2016) Ország Mennyiség (tonna) 1. Kína Ausztrália Új-Zéland Egyesült Királyság Irán Marokkó Oroszország Szudán Argentína India Forrás:

5 Egyes anyagok részesedése a világ textilpiacából, % (2016) 5,3 6,6 24,3 62,7 1,1 Forrás: hatasok_viszkoz_fast_fashion/

6 Forrás: Michael F. Martin, 2007 Az USA textil- és ruházati iparának termelése és foglalkoztatása

7 Az EU textil importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

8 Az EU ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

9 Az USA textil-importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

10 Az USA ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

11 A világ vezető gyapjú- és pamutanyag-exportőrei (2016) Nettó gyapjú- és állatszőr-exportőrök Nettó gyapot- és pamutexportőrök Ország Érték (1000 USD) Ország Érték (1000 USD) 1. Ausztrália Kína Olaszország India Új-Zéland USA Dél-Afrika Pakisztán Mongólia Brazília Argentína Ausztrália Uruguay Üzbegisztán Peru Türkmenisztán Csehország Burkina Faso Egyesült Királyság Görögország Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (

12 A világ vezető nettó ruházati termék-exportőrei (2016) Kötött és horgolt termékek Nem kötött és horgolt termékek Ország Érték (1000 USD) Ország Érték (1000 USD) 1. Kína Kína Banglades Banglades Vietnam Vietnam Törökország India India Olaszország Kambodzsa Törökország Indonézia Indonézia Srí Lanka Pakisztán Pakisztán Marokkó El Salvador Srí Lanka Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (

13 A kék farmer utazása Forrás:

14 Forrás: Molnár E Az Európai Unió tagországainak textil- és ruhaiparában alkalmazottak létszáma és feldolgozóiparon belüli aránya (2000 / 2015, fő, %)

15 Az EU-28 ruhaexportjának célrégiói és ruhaimportjának forrásai (2001 / 2015, az összimport / összexport százalékában) Forrás: Molnár E. 2017

16 Egy alkalmazottra jutó átlagos bérköltségek és munkatermelékenység az Európai Unió ruhaiparában (2000 / 2014, ezer euró) Forrás: Molnár E. 2017

17 A hozzáadott érték-görbe a ruházati ipar értékláncaiban Forrás: Frederick et al 2011 alapján saját szerkesztés

18 Fordista vertikumokból beszállítói piramisok Volkswagen (Wolfsburg) Volkswagen Audi Bentley Bugatti Hozzáadott érték Ducati Tudásintenzitás Lamborghini Földrajzi hatókör Porsche Alkupozíció Seat Skoda MAN Scania 106 telephely, 27 országban; foglalkoztatott; Schaeffler (Herzogenaurach) FAG INA LuK 170 telephely, 49 országban; foglalkoztatott; OEM Globális beszállítók Tier-1 beszállítók Tier-2 beszállítók Tier-n beszállítók Szervezeti koncentráció Vertikális dezintegráció Forrás: Humphrey, J. Memedovic, O alapján

19 A BMW i8 néhány beszállítója forrás:

20 Szervezeti-területi szintézis: madárfészek Forrás: Sturgeon, T. Memedovic, O. Van Biesebrock, J. Gereffi, G. 2009

21 Globális piacok Új gépjárműeladások (2017, db) 1. Kína: USA: Japán: India: Németország: Nagy-Britannia: Franciaország: Brazília: Olaszország: Kanada: Magyarország:

22 Forrás: Globális gyártók fészkek és kakukktojások Gyártott gépjárművek régiónként db felett (2016) AMERIKA VW PSA Nissan ÁZSIA BYD Ford Fuji BMW Renault Toyota Honda Toyota BAIC GM Anhui GM Ford Honda VW Tata Daimler Hyundai Ford GM FIAT VW Changan Chery Dongfeng Suzuki Nissan FAW Hyundai FIAT EURÓPA Mazda Hyundai Mitsubishi Geely Toyota Nissan SAIC PSA Tata Mahindra Great Wall 2016-ban több mint 95 millió db gépjármű, 98-99%-ban Ázsia, Amerika és Európa

23 A felértékelődő félperiféria? Csehország Lengyelország Magyarország Kína USA Japán Németország India KKE Dél-Korea Mexikó Spanyolország Brazília Franciaország Románia Szlovákia Szlovénia Kelet-Közép-Európában összeszerelt gépjárművek (db) Forrás: OICA Kelet-Közép-Európában összeszerelt gépjárművek globális összevetésben (db); Forrás: OICA

24 A regionális piacra termelő félperiféria 60,0 40,0 20,0 0,0-20,0-40,0-60, Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Európai export Európán kívüli export A vizsgált kelet-közép-európai országok gépjárműipari kereskedelmének egyenlege (a termékforgalom %-ában) Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ adatai alapján A vizsgált kelet-közép-európai országok gépjárműipari exportja (millió euró) Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ adatai alapján

25 Hazai piacon domináns saját (?) autómárkák 2017 (ezer db) 1. Opel: Suzuki: VW: Ford: Renault: Skoda: Toyota: Peugeot: 137 Forrás: KSH 9. FIAT: BMW: 106

26 Forrás: KSH adatok ( ) alapján szerkesztette Németh G. Újrarajzolódó ipari tengely? Időbeli és területi egyenlőtlenségek a közúti járműgyártás magyarországi fejlődésében

27 Fontosabb kelet-közép-európai autóipari telephelyek; Forrás: Pavlínek, P. Domanski, B. Guzik, R. 2009

28 GYMS megye: 24% (2017) GYMS megye: 43% (2017) Central Hungary Northwest Southwest Northeast Southeast Central Hungary Northwest Southwest Northeast Southeast A közúti járműgyártás alkalmazásban állóinak régiók közötti megoszlása (%); Forrás: KSH A közúti járműgyártás alkalmazásban állóinak aránya a feldolgozóipar %-ában; Forrás: KSH

29 Potenciális klaszterek a magyar városrégiókban Városrégió Iparág Méret (%) Specializáció (LQ) Fókusz (%) Szeged CA Élelmiszeripar 0,35 3,98 12,52 Kecskemét CA Élelmiszeripar 0,21 3,05 9,57 Tatabánya CG Gumi- és műanyagipar 0,17 3,71 8,40 Tatabánya CK Gépgyártás 0,27 6,77 13,47 Nyíregyháza CG Gumi- és műanyagipar 0,15 3,53 8,00 Székesfehérvár CH Fémfeldolgozás 0,38 4,48 13,95 Székesfehérvár CL Járműgyártás 0,37 6,41 13,89 Miskolc CH Fémfeldolgozás 0,23 2,86 8,93 Szombathely CI Elektronikai ipar 0,18 3,36 10,51 Győr CL Járműgyártás 0,52 7,14 15,47 Forrás: Vas Zs. Lengyel I. Szakálné Kanó I. 2015

30 Az értéklánc egyes elemeinek differenciált térbelisége 2015 Értéklánc mentén felülről felvásárlás: integráció versenyelőny OE M Tier-1 Autógyártók Mercedes, Jaguar - Land Rover, Ford, BMW, Nissan és Toyota, Volvo, Peugeot Európa, Marokkó, Törökország Ülésmodulokat gyártó cégek (JIT autógyárak közelében) MEXI KÓ KKE 20% KÍNA Tier-2 Bőr üléshuzatokat varró cégek (Európában jellemzően a régiónkban) Értékesítés: Coventry, Stuttgart Design: Firenze, Göteborg Tier-3 Tier-n Prémium autóipari bőrtermékek gyártása (szabászat, festés, egyéb értéknövelés: pl. perforálás) Kikészített marha felsőbőr előállítói (input fele) (80-90 %-ban dél-amerikai szállítók, Hamburgon keresztül)

31 Változó szerepek a nemzetközi munkamegosztásban Motorgyártás (1994-) Szélesedő, megújuló termékválaszték; Bővülő kapacitások és piacok 2016-ban db gyártott motor; elektromotorok sorozatgyártása; Speciális funkciók (2001-) Szerszám- és készülékgyártás; Kisszériás alkatrészgyártás; Motorfejlesztő Központ; Kísérleti Motorgyártó Központ; Járműfejlesztő funkciók; Audi Hungaria Járműmérnöki Kar; Autó-összeszerelés (1998-) Szélesedő, megújuló termékválaszték; (TT Coupé/Roadster, A3 Limousine/Cabriolet) Kooperációs vs. komplett gyártás; (szerelde, prés-, karosszéria- és fényezőüzem) Bővülő kapacitások és piacok 2016-ban db összeszerelt jármű; Audi Q3 sorozatgyártása; Beszállítói háttér, logisztika (1994-) % helyi beszállítás (Sass - Szanyi 2004); % feletti helyi beszállítás; Beszállítói park Győrben; Feljebb lépés az AUDI győri gyárának példáján Forrás: Audi Hungaria adatai alapján

32 Mit hoz a jövő? A jövő EU-ja? Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség? Új Selyemút? Elektromobilitás? Ipar 4.0?

33 Iparirobot-eladások Magyarországon ( , db) Forás: IFR 2017 adatai alapján saját szerkesztés

34 Az autóipar technológiai fejlődésének szcenáriói forrás: Freyssenet, M Feltételek Szervezeti / földrajzi következmények Sokszínűség Fokozatosság Elektromos forradalom Dinamikusan bővülő autópiacok minden technológiában; Elfogadhatóan kicsi árkülönbségek az egyes alternatívák között; Technológiai sokszínűség tolerálása a nagyhatalmak részéről; Helyi adottságok alapján heterogén fejlődés: specializált gyártók a régiókban; Lehetőségek az új belépők számára; Lassan növekvő olajárak, klímavédelem a háttérben: relatíve kisebb politikai / ökológiai nyomás; Vezető autópiacok lassú növekedése; Tartósabban fennálló technológiai korlátok; Hagyományos autógyártók dominanciája; Korlátozott lehetőségek az új belépők számára; Gyorsan növekvő olajárak, klímavédelem előtérben: erős nyomás; Elérhető elektromos technológia; Állami támogatások az elektromos technológia elterjesztésére; Félelem a feltörekvő cégektől, valamint technológiáiktól; Autóipar teljes szervezeti átalakulása; Kínai és indiai új belépők erős pozíciói; Kérdőjeles környezeti fenntarthatóság;

35

36 Ércek / fémek Vasérc Mangán Nikkel Króm Molibdén Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit Acélötvözők 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor

37 Vezető bányászati cégek a világban (2013): Glencore Xstrata (Baar, Svájc) 12. BHP Billiton (Melbourne, Ausztrália) 115. Rio Tinto Group (London, NBR) 195. CVRD (Vale) (Rio de Janeiro, Brazília) 210. Anglo American (London, NBR) 399.

38 A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2017-ben Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1. Ausztrália Ausztrália 83,0 1. Kína 72,3 2. Brazília Kína 68,0 2. Ausztrália 20,6 3. Kína Guinea 45,0 3. Brazília 11,0 4. India Brazília 36,0 4. India 6,2 5. Oroszország India 27,0 5. Oroszország 2,8 6. Ukrajna Jamaica 8,1 6. Jamaica 2,0 7. Dél-afrikai Közt Oroszország 5,6 7. Írország 1,9 8. Kanada Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA Szaúd-Arábia 3,9 9. Ukrajna 1,7 10. Irán Indonézia 3,6 10. Spa / Kan 1,6 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information FE: millió t AL: 300 millió t Timföld: 130 millió t

39 A világ acéltermelése (millió tonna) Forrás: International Iron and Steel Institute

40 Az acéltermelés és felhasználás földrajzi megoszlása 2007-ben 2017-ben Forrás: World Steel Association

41 Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2017-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 710,8 1. Kína 831,7 1. Kína 32,60 2. Japán 78,3 2. Japán 104,7 2. Oroszország 3,60 3. India 66,0 3. India 101,4 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,6 4. USA 81,6 4. India 3,20 5. Dél-Korea 46,7 5. Oroszország 71,3 5. Egyesült Arab Em. 2,60 6. Németország 28,4 6. Dél-Korea 71,0 6. Ausztrália 1,49 7. Brazília 28,4 7. Németország 43,4 7. Norvégia 1,22 8. USA 22,4 8. Törökország 37,5 8. Bahrein 0,96 9. Ukrajna 20,1 9. Brazília 34,4 9. Izland 0, Tajvan 14,4 10. Olaszország 24,1 10. Brazília 0, Franciaország 10, Tajvan 22, Malajzia 0,76 Forrás: World Steel Organization, USGS Commodity Statistics and Information

42 A vezető acéltermelő cégek 2017-ben Vezető termelők Székhely Acél (millió t) ArcelorMittal Luxembourg (Luxemburg) 97,03 China Baowu Group Sanghaj (Kína) 65,39 Nippon Steel and Sumitomo Metal Corp. (NSSMC) Tokió (Japán) 47,36 HBIS Group Shijiazhuang (Kína) 45,56 POSCO Pohang (Dél-Korea) 42,19 Shagang Group Zhangjiagang (Kína) 38,35 Ansteel Group Anshan (Kína) 35,76 JFE Steel Corporation Tokió (Japán) 30,15 Shougang Group Beijing (Kína) 27,63 Tata Steel Group Mumbai (India) 25,11 Nucor Corporation Charlotte (USA) 24,39 Shandong Steel Group Jinan (Kína) 21,68 Hyundai Steel Company Szöul (Dél-Korea) 21,23 Jianlong Group Tangshan (Kína) 20,26 Valin Group Changsha (Kína) 20,15 Maanshan Steel Maanshan (Kína) 19,71 Novolipetsk Steel - NLMK Lipetsk (Oroszország) 17,08 Gerdau S.A Porto Alegre (Brazília) 16,50 JSW Steel Mumbai (India) 16,06 Benxi Steel Benxi (Kína) 15,77 Magyarország (2017): 1,9 (millió tonna) Forrás: International Iron and Steel Institute

43 A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2017-ben Forrás: International Iron and Steel Institute

44 Az 1 tonna acél előállításához felhasznált átlagos energiamennyiség változása 1975 és 2004 között (1975=100) Forrás: International Iron and Steel Institute

45 8. óra: A sarki zöldségestől a globális hitelminősítőkig: a szolgáltatások földrajza Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat tanév

46 1. Szolgáltatások definíciója, kategorizálása 1.1. Szolgáltatások közös jellemzői: immateriális javak; szolgáltató és fogyasztó közvetlen kapcsolata; szolgáltatás előállítása és fogyasztása térben és időben egybeesik; élőmunka-igény; 1.2. Szolgáltató és fogyasztó kapcsolatának négyféle módja: Szolgáltató-orientált tevékenységek: a fogyasztó keresi fel a szolgáltatót ( provider-located services ); Fogyasztó-orientált tevékenységek: a szolgáltató keresi fel a fogyasztót ( demander-located services ); Szolgáltató és fogyasztó térbeli immobilitása: közlekedés és kommunikáció közvetítő szerepe ( separated services ); Szolgáltató és fogyasztó térbeli mobilitása: egyik sincs hazai pályán, mikor kapcsolatba lépnek ( non-separated services );

47 1.3. Szolgáltatások tipizálása különböző szempontok alapján: Tartalom / minőség alapján (1) tercier (klasszikus, munkaigényes) és (2) kvaterner (modern, tudásigényes) szolgáltatások (Gottmann, 1961); Igénybevétel gyakorisága alapján: (1) gyakran (pl. mozi, élelmiszer-kiskereskedelem), (2) bizonyos időközönként (pl. gépjavítás, ruhakereskedelem) (3) ritkán (pl. életbiztosítás, bútorkereskedelem) igénybevett szolgáltatások (Daniels, 1993); Funkcionális jellemzők alapján: (1) elosztó / disztribúciós (pl. nagykereskedelem, közlekedés), (2) fogyasztó-orientált (pl. vendéglátás, kiskereskedelem), (3) termelő-orientált (pl. vállalati tanácsadás); (4) közösségi / társadalmi szolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) (Singelmann, 1978);

48 2. Szolgáltatások jelentőségének növekedése 2.1. Három-szektor modell vagy szektorelmélet: kapcsolat egy nemzetgazdaság fejlettsége és a gazdasági szektorok részaránya között (Fischer 1939, Clark 1940, Fourastié 1949); 2.2. Oka (1) a fogyasztók jövedelmének növekedésével változó fogyasztási szerkezet és (2) a különböző szektorokban működő vállalkozások termelékenységének egyenlőtlen növekedése; 2.3. Externalizáció: ipari vállalkozások korábban a maguk keretei között végzett szolgáltatási jellegű tevékenységeket arra specializálódott szolgáltató cégeknek kiszervezik; 2.4. Interakció: ipar igényeinek növekedése; rövidebb termékéletciklusok, új típusú termelésszervezés (JIT), intenzívebb nemzetközi munkamegosztás: több szolgáltatás iránti igény; 2.5. Párhuzamosság: új piacokat teremtenek maguknak a gazdasági növekedés során megjelenő új szolgáltatások;

49 Magyarország helyzete A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 67,2 28,3 4, Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Szolgáltatások Forrás: KSH

50 3. Szolgáltatások térbeliségének vizsgálata 3.1. Megközelítésmódok Szolgáltató szektor jelentőség-növekedésével felértékelődőben kutatása: egy-egy ágazatot érintő empirikus vizsgálatok, kevésbé jellemző általános és elméleti jellegű kutatások; Statikus megközelítések: középpontban a telephelyválasztás; adott időpontban a telephelyek rendszerének magyarázata; Dinamikus megközelítések: telephelyek időbeli változásának vizsgálata; a kínálat, a kereslet és a tervezési / politikai oldal strukturális változásainak telephelyekre kifejtett hatása; Rendszerszemléletű megközelítések: interakció és externalizáció miatt növekvő jelentőségű szektorok közötti összefonódás; egy-egy értéklánc mentén termelést és fogyasztást segítő közvetítő és inputokat biztosító szolgáltatások (nagyobb rendszer részei);

51 3.2. Telepítő tényezők a szolgáltató szektorban Különböző szereplők oldalán jelentkező telepítő tényezők: Vállalati oldal: (1) inputok (megfelelő nagyságú és árú terület, munkaerő, beszállítók) beszerzési lehetőségei; (2) személyes tényezők (preferenciák, kapcsolatok); Fogyasztói oldal: (1) kereslet (vásárlók száma, vásárlóereje, fogyasztók preferenciái, elérhetőségük); (2) agglomerációs tényezők (versenytársak közelsége, forgalomnövelő tényezők); Tervezői-politikai oldal: gazdaságpolitika, területi tervezés, stb. Különböző telepítő tényezők súlya: milyen területi szintre vonatkozóan akarnak döntést hozni + függ a szolgáltatás jellegzetességeitől; Nagyobb régió (kereslet) vs. lokális telephely (input feltételek); Intenzív kapcsolatok (kereslet) vs. nem intenzív (input feltételek); disztribúció: közlekedés-földrajzi helyzet fontossága!

52 3.3. A szolgáltatások térbeli eloszlása 1. Christaller (1933) központi helyekről szóló elmélete: szolgáltatás által lefedett piaci területnek alsó és felső korlátja van (előbbi jelöli ki a rentabilitás határát, utóbbi az a maximális távolság, ahonnan még eljönnek a vásárlók a szállítási költségek dacára); 2. Egyszerűsítő feltételek: (1) homogén tér (közlekedési feltételek, vásárlóerő, tervezés), (2) profitmaximalizáló szolgáltató tökéletes informáltsággal, (3) haszon maximalizálására törekvő fogyasztó; 3. Adott szolgáltatás: azonos kínálat, jövedelmek és költségek; a tér teljes lefedése esetén azonos méretű hatszögletű piacterületek; 4. Különböző szolgáltatások: eltérő alsó és felső korlátok, azaz különböző nagyságú piacterületek; a nagyobb piacterület ritkább, magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatást jelent; 5. Szolgáltatások hierarchikus pozíciója alapján rangsorolt központi helyek: (1) legmagasabbra sorolt helyi tevékenység; (2) rang alatti tevékenységek mind; (3) azonos rang = azonos kínálat;

53 Walter Christaller modellje Forrás: Major 1964 Forrás:

54 3.3. A szolgáltatások térbeli eloszlása 6. Modell megítélése: egyszerűsítő feltételek miatt távol a valóságtól (kritikák); de alkalmazták a területi tervezésben (közszolgáltatások szervezése különböző rangú központokban); 7. Példák: Németország, Hollandia (polderek), Malajzia (esőerdők), Magyarország (szocialista időszak településhálózat-fejlesztése); 8. Lösch és Isard próbálják rugalmasabbá tenni a modellt: (1) centrumok egyenlőtlen eloszlása; (2) központtól távolabbi településeken nagyobb kínálat; (3) szolgáltatások specializációja; (4) népsűrűségi különbségek miatt eltérő méretű piacterületek; 9. Carol (1959) modellje a városon belüli viszonyokról: (1) gyakran igénybe vett szolgáltatások a szomszéd központban; (2) közepes gyakorisággal igényelt szolgáltatások a települési alközpontban; (3) ritkán igényelt szolgáltatások a belvárosban;

55 3.4. A szolgáltatások térbeli koncentrációja 1. Hasonló termékeket kínáló, egymással versenyző szolgáltatók gyakran egymás közelében (ellentmond Christaller modelljének); 2. Nelson (1958): a szolgáltatók forgalma három tényezőtől függ: Saját vonzerő ( generative business ); Közös vonzerő ( shared business ); Külső vonzerő ( suscipient business ); 3. Koncentrációk kialakulásának helyét magyarázó telekár-modellek: Legnagyobb elérhető jövedelem a városközpontban; Verseny a különböző telekárak megfizetésére képes szolgáltatások között; A központban a legmagasabb jövedelmet elérő szolgáltatások; Városközponton kívüli kedvező adottságú helyek környezetükhöz képest magasabb telekárakkal: bevásárlóközpontok, irodaházak negyedei, stb.

56 3.5. A szolgáltatók strukturális változásai 1. Szolgáltatások strukturális változásai: expanzió, stagnálás és zsugorodás váltakozása különböző ágazatokban és a nekik otthont adó telephelyeken (területi dimenzió); 2. Strukturális változások hátterében: (1) a szolgáltatók szervezeti innovációi, valamint (2) a kereslet változása; 3. Szervezeti formákra adaptált életciklus-modell; 4. Élelmiszer-kiskereskedelem példája 5. Új szervezeti formák terjeszkedése: (1) hierarchiaszintek szerint (pl. bevásárlóközpontok) és (2) földrajzi közelség szerint (pl. egyszerű fogyasztóorientált szolgáltatások); 6. Új üzemi formák megjelenésének összetett területi hatásai (növekvő méretek: méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázása): ritkuló hálózat, városközpontból kitolódik a város peremére az új szervezeti forma;

57 3.5. A szolgáltatók strukturális változásai 7. Szervezeti innováció a több elemből álló rendszerek terjedése is: Fióküzletek rendszere; Önkéntesen szerveződő láncolatok; Franchise rendszerek; Beszerzési közösségek;

58 3.6. A kereslet strukturális változásai Bökemann (1967, 1982) által modellezett kereslet-növekedés: Népességnövekedés (fix jövedelem): minden létező szolgáltatás iránt arányosan növekvő kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése; Jövedelemnövekedés (fix népesség): alacsonyabb rangú szolgáltatások iránt nem vagy alig változó kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése;

59 3.7. Rendszerszemléletű megközelítések Nemzetközi hálózatok a szolgáltatásokban 1. Több telephelyes vállalatok nemzetközi expanziója (településhierarchia mentén vagy földrajzi közelség bázisán); 2. Magas hozzáadott értéket produkáló, tudásintenzív szereplők: kiemelkedő központokban minden érintett országban; 3. Az egyes érdekeltségek egy nemzetközi hálózat részei (vállalaton belüli és hely-specifikus tudás ötvözése), nagy piacterület, gazdaságonként kevés telephely (global cities); 4. Fogyasztó-orientált és disztribúciós szolgáltatások (pl. kereskedelem, logisztika) földrajzi közelségen alapuló terjeszkedése (földrajzi közelség a fogyasztóhoz).

60 Kapcsolódó szegmens: SSC - Shared Service Center Megosztott szolgáltató központok, operatív feladatok összehangolása és földrajzi koncentrálása: beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés, jogi folyamatok saját leányvállalatok / más cégek számára; Gyakran termelés utáni település: csak Magyarországon kb. 80 szolgáltató központ, bő 30 ezer ember foglalkoztatása telepítő tényezők: diplomás munkaerő (nyelvtudás, gazdasági / pénzügyi, informatikai jártasság), infokommunikációs infrastruktúra, irodák; Debrecen: 6 üzleti szolgáltatóközpont IT Services, Epam, NI, BT, Transcosmos, Flowserve, 3 ezer munkatárs; épülő A+ kategóriás irodakomplexum, angol nyelvű Nemzetközi Iskola... Budapest után, Székesfehérvár mellett a legjelentősebb hazai szereplő;

61 3.7. Rendszerszemléletű megközelítések Klaszterek a szolgáltatásokban 1. Szolgáltatások növekvő tudásintenzitása (komplexitás) nyomán együttműködésre kényszerülő vállalkozások; 2. Földrajzi közelség együttműködést serkentő szerepe (kisebb tranzakciós költségek, bizalmi kapcsolatok lehetősége); 3. Egymással együttműködő vállalatok háromféle formációban: Horizontális klaszter: önálló vállalkozások, különböző kompetenciákkal, gyakran ideiglenesen, változó szereplők; Vertikális klaszter: önálló vállalkozások, különböző kompetenciákkal, egy értéklánc mentén, nagyobb stabilitás; Kerékagy (hub and spoke) klaszter: központi szereplő körül tömörülő önálló vállalkozások (neki dolgoznak vagy rajta keresztül jutnak megrendelésekhez); 4. Nagy hozzáadott érték, vállalatorientált szolgáltatások

62 Kapcsolódó szegmens kreatív gazdaság (A) Kulturális szolgáltatások (gyakran állam oktatás, közművelődés, művészet) + (B) kulturális termékipar (média, könyvkiadás, reklám, szórakoztatóipar, divatipar, tervezés); (A) Kulturális gazdaság (kiadók, reklám, hírügynökségek, software-ipar, média, szórakoztatóipar, design, film, divatipar) + (B) tudásintenzív iparágak (infokommunikáció, pénzügyek, jogiüzleti szolgáltatások, K+F és felsőoktatás); Jellemző kis cégméret, nemzetközi hálózatosodás, rugalmasság: nagyvárosok, bizonyos városnegyedek preferálása tudásáramlás és tudástúlcsordulás a személyközi hálózatok nagy sűrűsége miatt, sokszínű környezet, fejlett infokommunikációs infrastruktúra; Forrás: Kovács Z. Egedy T. Szabó B. 2011

63 3.8. Turizmus TOP 10 ország ( turisták száma, millió fő) 1. Franciaország (82,6) 2. USA (75,6) 3. Spanyolország (75,6) 4. Kína (59,3) 5. Olaszország (52,4) 6. Egyesült Királyság (35,8) 7. Németország (35,6) 8. Mexikó (35,0) 9. Thaiföld (32,6) 10. Törökország (31,3) most-visited-countries-in-the-world.html TOP 10 város (2016 turisták száma, millió fő) 1. Bangkok (21,47) 2. London (19,88) 3. Párizs (18,03) 4. Dubai (15,27) 5. New York (12,75) 6. Szingapúr (12,11) 7. Kuala Lumpur (12,02) 8. Isztambul (11,95) 9. Tokió (11,70) 10. Szöul (10,20) 6/09/these-are-the-worlds-mostvisited-cities-in-2016

64 A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás között, százalékpont Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4, ; USA 123,6 +7, ; Németország 79,8 +2, ; Egyesült Királyság 63,6 +0, ; Franciaország 40,5 +2, ; Kanada 29,1-3, ; Dél-Korea 26,6 +4, ; Olaszország 25,0 +2, ; Ausztrália 24,9 +4, ; Hong Kong 24,2 +4,55 125

65 4.1. Globális szintű differenciák A szolgáltatások GDP- és foglalkoztatási aránya néhány országban (1990, 2008) GDP FOG Bahamák / Lux Fr-Pol. / É-Mar Franciaország Franciaország Nagy-Britannia Nagy-Britannia Németország Németország 68 Oroszország Oroszország Brazília Brazília India India Japán Japán Kína Kína USA USA Csehország Csehország Magyarország Magyarország Forrás: Der Fischer Weltalmanach, 2011

66 4.1. Globális szintű differenciák A globális városok három hierarchikus csoportja Forrás: J.V. Beaverstock, R.G. Smith és P.J. Taylor 1999 nyomán szerk.: Pirisi G.

67 4.1. Globális szintű differenciák Globális városok Forrás: Globalization and World Cities Research Network, Alpha++ London, New York; 2.Alpha+ Hong Kong, Paris, Singapore, Tokyo, Shanghai, Chicago, Dubai, Sydney; 3.Alpha Milan, Beijing, Toronto, Sao Paulo, Madrid, Mumbai, Los Angeles, Moscow, Frankfurt, Mexico City, Amsterdam, Buenos Aires, Seoul, Kuala Lumpur, Brussels, Jakarta, San Francisco, Washington D.C.

68 9. óra: A közlekedés és a kommunikáció földrajza Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat tanév

69 A kommunikáció földrajza A kommunikációs ágazatok általános jellemzői: A globális társadalmi-gazdasági élet közvetítő idegrendszere; A közepesen fejlett országok nemzeti jövedelmében a 3. helyen, a fejlett országokban a mg-nál is fontosabb ágazat; A fejlett kommunikációs hálózat elősegíti a területi munkamegosztást, specializációt, sőt annak előfeltétele is;

70 A kommunikáció földrajza A kommunikációs ágazatok felosztása: A kommunikáció lényege a távolság ember általi legyőzése a közlekedés és a távközlés: A közlekedés személy- (egyéni és tömegközlekedés) és teherszállítás; A közlekedés több alágazatból áll: vízi (belvízi. tengeri); légi; szárazföldi (pl. közúti. vasúti. csővezetékes); kombinált (RoLa, RoRo). Hatótávolság alapján: helyi, vonzáskörzeti, regionális, országos, nemzetközi, transzkontinentális, interkontinentális;

71 A kommunikáció földrajza A távközlés kategorizálható: Az információt közlők és fogadók száma (egyéni és tömegkommunikáció) A közvetítés módja (közvetlen és közvetett kommunikáció); Az informatikával való integráltság (hagyományos távközlés, telematika) alapján; Gépi korszak előtt domináns közlekedés, majd a posztindusztriális társadalmakban felértékelődő információ.

72 A kommunikáció földrajza Távolságértelmezések: légvonalbeli távolság; pályatávolság; időtávolság; gazdasági távolság. A távolság legyőzésének változó eszközrendszere: szállítóképesség növekedése; sebesség növekedése; növekedő hatósugár; fejlődés szakaszai.

73 A vasúthálózat mennyiségi mutatói néhány országban Ország Vasúthálózat hossza (2014, km) 1. USA Kína Oroszország Kanada India Németország Ausztrália Argentína Franciaország Brazília Japán Ukrajna DAK Olaszország Lengyelország Forrás:

74

75

76 Ország Közúthálózat 1000 km 2 -re (km) Autópálya 1000 km 2 -re (km) Személygépkocsiállomány (1000 db) Személygépkocsiállomány 1000 lakosra (db) Ausztrália 107,0 0, Belgium 5044,9 57, Bulgária 176,0 4, Csehország 1656,9 9, Egyesült Királyság 1626,5 15, Franciaország 1864,8 20, Hollandia 3729,1 71, Japán 3202,6 21, Kína 427,9 10, Koreai Köztársaság 1048,3 40, Lengyelország 1317,8 4, Magyarország 2145,2 16, Mexikó 192,3 3, Németország 1806,1 36, Olaszország 1618,5 22, Oroszország 75,1 2, Portugália 899,0 32, Románia 353,1 2, Svédország 1287,1 4, Szlovákia 895,6 8, Törökország 492,3 2, USA 670,3 10, Forrás: KSH, 2014 ( es adatok)

77 Forrás: AAPA Surveys A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Rotterdam (Hollandia) Port Hedland (Ausztrália) Ningbo (Kína) Tianjin (Kína) Busan (Dél-Korea) Dalian (Kína) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Shenzhen (Kína) Ningbo (Kína) Hong Kong (Kína) Busan (Dél-Korea) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Dubai Ports (Egy. A. Em.) Tianjin (Kína)

78 A legnagyobb teherforgalmú kikötők országok szerint (2012) Ország Ö K Ország Ö K Ausztrália 5 1 Kína 11 9 Belgium 1 1 Malajzia 2 2 Brazília 4 1 Nagy-Britannia 0 1 DAK 1 1 Németország 2 2 Dél-Korea 4 1 Omán 0 1 Egyesült Arab Emírségek 1 2 Oroszország 2 1 Egyiptom 0 1 Panama 0 3 Franciaország 1 0 Spanyolország 1 2 Fülöp-szigetek 0 1 Sri Lanka 0 1 Hollandia 2 1 Szaúd-Arábia 0 1 India 0 1 Szingapúr 1 1 Indonézia 0 1 Tajvan 1 1 Irán 0 1 Thaiföld 0 1 Japán 7 4 USA 3 4 Kanada 1 2 Vietnam 0 1 Forrás: AAPA Surveys

79 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

80

81 Ország Telefonvonal 1000 lakosra (db) Mobiltelefon 1000 lakosra (db) Internet-előfizetések 1000 lakosra (db) Ausztrália Brazília Csehország Egyesült Királyság Franciaország Hollandia India Japán Kína Korea Lengyelország Magyarország Mexikó Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Svédország Szlovákia Törökország USA Forrás: KSH, 2014 (2013-as adatok)

82 Felhasznált irodalom: HUMPHREY, J MEMEDOVIC, O. (2003): The global automotive industry value chain: what prospects for upgrading by developing countries. UNIDO, Vienna. MUCELLI, A. MICOZZI, A. RUBENS, A. JACKSON, G. (2015): A case study of Italy s Marche Region Industrial Districts: A model of transformation and change. Journal of Business Cases and Applications 13 (1) pp PAVLINEK, P. DOMANSKI, B. GUZIK, R. (2009): Industrial upgrading through foreign direct investment in Central European automotive manufacturing. European Urban and Regional Studies 16 (1): STURGEON, T. J. MEMEDOVIC, O. VAN BIESEBROECK, J. GEREFFI, G. (2009): Globalisation of the automotive industry: main features and trends. International Journal of Technological Learning, Innovation and Development, 2 (1-2) pp VAS ZS. LENGYEL I. SZAKÁLNÉ KANÓ I. (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: Feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, 29 (3) pp World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Globalization and World Cities Research Network,