9. témakör. Ausztrália és Kanada

Átírás

1 9. témakör Ausztrália és Kanada előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2 Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Ausztrália Kanada Terület (km 2 ) (6) (2) Népesség (2016, fő) (56) (38) Népsűrűség (fő/km 2 ) 3,0 3,5 GDP (millió USD, 2016) (19) (17) Fortune Global 500-cég (2017) (14) 7 db (10) 11 db Villamos energia-termelés (2014) (20) 235 mrd kwh (6) 633 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2014) (17) 224 mrd kwh (6) 528 mrd kwh Export (2016) (24) 192 mrd USD (11) 394 mrd USD Import (2016) (20) 199 mrd USD (8) 413 mrd USD MT állomány külföldön (2016) (17) 441 mrd USD (10) 1277 mrd USD KMT állomány belföldön (2016) (15) 618 mrd USD (11) 1004 mrd USD Internet-használók (2014) (27) 20,2 millió fő (20) 32,4 millió fő Forrás: CIA The World Factbook;

3 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő Kanada Ausztrália Forrás: a népszámlálások adatai alapján

4

5

6 Ausztrália és Kanada GDP-növekedésének üteme, % között

7 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2016-ban: 2016 Ausztrália Kanada Magyarország GDP/fő (PPP, USD) % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP Ausztrália fogl. Kanada GDP Kanada fogl. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: CIA The World Factbook

8 Ausztrália exportjának alakulása

9 Kanada exportjának alakulása

10 Ausztrália exportjának alakulása 2016-ban Forrás:

11 Kanada exportjának alakulása 2016-ban Forrás:

12 Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália külgazdasági orientációi EXPORT Kína (38%) Japán (11%) Dél-Korea (7%) USA (5%) India (4%) IMPORT Kína (22%) USA (12%) Japán (8%) Thaiföld (6%) Németország (5%) Kanada külgazdasági orientációi EXPORT USA (75%) Kína (5%) Egyesült Királyság (3%) Japán (2%) Mexikó (2%) IMPORT USA (62%) Kína (8%) Mexikó (6%) Németország (3%) Japán (3%)

13 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA Kína India Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Föld összesen Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013

14 Búza (2014) Kukorica (2014) Szójabab (2014) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína USA India Kína Oroszország Brazília USA Argentína Franciaország Ukrajna Kanada India Németország Mexikó Pakisztán Indonézia Ausztrália Franciaország Ukrajna Dél-afrikai Közt Törökország Románia Egyesült Királyság Kanada Kazahsztán Oroszország Lengyelország Nigéria Irán Magyarország Argentína Olaszország Egyiptom Egyiptom Románia Szerbia Olaszország Fülöp-szk Üzbegisztán Etiópia Forrás: FAO Yearbook 2017 USA Brazília Argentína Kína India Paraguay Kanada Ukrajna Uruguay Bolívia Oroszország Indonézia Dél-afrikai Közt Olaszország Nigéria Szerbia Mexikó Koreai NDK Japán Franciaország

15 Forrás: FAO Yearbook 2017 Repce (2014) Ország Mennyiség (Mt) Kanada Kína India Németország Franciaország Ausztrália Lengyelország Egyesült Királyság Ukrajna Csehország Oroszország USA Románia Belorusszia Dánia Magyarország Bulgária Litvánia Szlovákia Irán Szőlő (2014) Ország Mennyiség (t) Kína USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország Argentína India Chile Irán Dél-afrikai Közt Egyiptom Ausztrália Brazília Üzbegisztán Németország Görögország Portugália Románia Afganisztán Cukornád (2014) Ország Mennyiség (t) Brazília India Kína Thaiföld Pakisztán Mexikó Kolumbia Ausztrália Indonézia USA Guatemala Fülöp-szk Argentína Vietnám Kuba Dél-afrikai Közt Egyiptom Peru Mianmar Bolívia

16 Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) India Kína Kína Ausztrália USA Új-Zéland Pakisztán Egyesült Királyság Brazília Irán Üzbegisztán Marokkó Ausztrália Szudán Törökország Oroszország Argentína Törökország Görögország India Mexikó Argentína Burkina Faso Pakisztán Mali Dél-afrikai Közt Türkmenisztán Türkmenisztán Mianmar Kazahsztán Elefántcsontpart Uruguay Tádzsikisztán Üzbegisztán Egyiptom Indonézia Nigéria Algéria Benin Spanyolország Forrás: FAO Yearbook 2017

17

18 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada bányászata: AUSZTRÁLIA a kivitel több mint 60%-a kőszén (Nagy-Vízválasztó-hg.); uránérc (Arnhem-föld, Darwin); vasérc (Pilbara-fennsík, Iron Knob); bauxit (Weipa, Gove). réz-nikkel. KANADA kb. kivitel harmada kőszén (Sziklás-hg.), kőolaj-földgáz (Alberta); uránérc (Ontario); vízenergia-termelés urándúsítás, AL-kohászat (Churchill-falls, La Grande); vasérc (Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles); réz-nikkelérc; nemesfémek (Yellowknife);

19 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017 Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 251,6 22,1 2. Kína 244,0 21,4 3. Oroszország 160,4 14,1 4. Ausztrália 144,8 12,7 5. India 94,8 8,3 6. Németország 36,2 3,2 7. Ukrajna 34,4 3,0 8. Kazahsztán 25,6 2,2 9. Indonézia 25,6 2,2 10. Lengyelország 24,2 2,1 11. Törökország 11,4 1,0 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 0,9 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 139,3 100,0

20 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

21 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,0 17,6 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,6 3. Kanada 27,6 10,0 4. Irán 21,8 9,3 5. Irak 20,6 9,0 6. Oroszország 15,0 6,4 7. Kuvait 14,0 5,9 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,7 9. Líbia 6,3 2,8 10. USA 5,8 2,8 11. Nigéria 5,0 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,8 0,7 Világ összesen 240,7 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017

22 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

23 Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása

24 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Irán 33, Oroszország 32,3 17,3 3. Katar 24, Türkmenisztán 17,5 9,4 5. USA 8,7 4,7 6. Szaúd-Arábia 8,4 4,5 7. Egyesült Arab Emirátusok 6,1 3,3 8. Venezuela 5,7 3,1 9. Kína 5,4 2,9 10. Nigéria 5,3 2,8 11. Algéria 4,5 2,4 12. Irak 3, Ausztrália 3,5 1,9 14. Indonézia 2,9 1,5 15. Kanada 2,2 1,2 Világ összesen 187,1 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017

25 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

26 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

27 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

28 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

29 A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2016 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

30 Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2016-ban, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

31 Vasérc Ércek / fémek Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar Mangán Nikkel Króm Molibdén 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Acélötvözők Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor

32 A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2015-ben Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 80,9 1. Kína 59,0 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 65,0 2. Ausztrália 20,1 3. Brazília 422,5 3. Brazília 37,1 3. Brazília 10,5 4. India 142,5 4. Malajzia 35,0 4. India 5,5 5. Oroszország 102,0 5. India 27,1 5. USA 4,6 6. Ukrajna 82,0 6. Guinea 16,3 6. Oroszország 2,6 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Jamaica 9,6 7. Németország 2,4 8. Kanada 46,0 8. Oroszország 5,9 8. Írország 2,0 9. USA 43,1 9. Kazahsztán 4,7 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Szaúd-Arábia 2,4 10. Spanyolország 1,6

33 Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute

34 A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2015-ben Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 691,4 1. Kína 803,8 1. Kína 31,40 2. Japán 81,0 2. Japán 105,1 2. Oroszország 3,53 3. India 58,4 3. India 89,0 3. Kanada 2,88 4. Oroszország 52,6 4. USA 78,9 4. Egyesült Arab Em. 2,40 5. Dél-Korea 47,6 5. Oroszország 70,9 5. India 2,36 6. Németország 27,8 6. Dél-Korea 69,7 6. Ausztrália 1,65 7. Brazília 27,8 7. Németország 42,7 7. USA 1,59 8. USA 25,4 8. Brazília 33,3 9. Norvégia 1,23 9. Ukrajna 21,8 9. Törökország 31,5 10. Bahrein 0, Tajvan 14,4 10. Ukrajna 23,0 10. Izland 0, Törökország 10, Tajvan 21, Brazília 0,77 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information

35 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada feldolgozóipara: AUSZTRÁLIA Koncentrált ipar Sydney és Melbourne (autógyártás, élelmiszeripar), valamint Newcastle, Wollongong és Geelong; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong. KANADA koncentrált feldolgozóipar fele Ontarioban (Toronto); repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), sokoldalú gépgyártás, elektronika, vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar;

36 A világ vezető gépjárműgyártó országai 2016-ban (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1. Kína ,5% 2. USA ,8% 3. Japán ,8% 4. Németország ,5% 5. India ,9% 6. Dél-Korea ,2% 7. Mexikó ,9% 8. Spanyolország ,6% 9. Kanada ,8% 10. Brazília ,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

37 A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

38 A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás között, százalékpont Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4, ; USA 123,6 +7, ; Németország 79,8 +2, ; Egyesült Királyság 63,6 +0, ; Franciaország 40,5 +2, ; Kanada 29,1-3, ; Dél-Korea 26,6 +4, ; Olaszország 25,0 +2, ; Ausztrália 24,9 +4, ; Hong Kong 24,2 +4, Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

39 A nemzetközi turista költés alapján vezető városok 2016-ban, mrd $ Forrás:

40 A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Rotterdam (Hollandia) Port Hedland (Ausztrália) Ningbo (Kína) Tianjin (Kína) Busan (Dél-Korea) Dalian (Kína) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Shenzhen (Kína) Ningbo (Kína) Hong Kong (Kína) Busan (Dél-Korea) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Dubai Ports (Egy. A. Em.) Tianjin (Kína) Forrás: AAPA Surveys

41 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

42 Forrás: Fortune Global 500 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália Kanada 139; BHP Billiton (bányászat) Melbourne 212; Manulife Financial (biztosítás) Toronto 171; Wesfarmers (kereskedelem) Perth 287; Weston (kereskedelem) Toronto 181; Woolworths (kereskedelem) Bella Vista 298; Power Corp. of Canada (biztosítás) Montreal 266; National Australia Bank (bank) Melbourne 299; Royal Bank of Canada (bank) Toronto 269; Commonwealth Bank of Australia (bank) Sydney 305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem) Laval 330; Westpac Banking (bank) Sydney 317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás) Calgary 368; Australia & New Zealand Banking (bank) Melbourne 318; Magna International (járműgyártás) Aurora 481; Telstra (telekommunikáció) Melbourne 351; Enbridge (kőolajipar) Calgary 357; Toronto-Dominion Bank (bank) Toronto 417; Bank of Nova Scotia (bank) Toronto 490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika) Toronto

43 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 0,5 10,6 1,3 2,5 0,4 2,2 2,9 22,3 2,8 25,3 30,1 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos

44 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 0,6 1,5 1,4 1,1 3,2 6,3 1 1,6 24,1 20,3 38,8 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos

45 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város Népesség (2011) Város Népesség (2012) Toronto Sydney Montreal Melbourne Vancouver Brisbane Ottawa Perth Calgary Adelaide Edmonton Gold Coast-Tweed Quebec City Newcastle Winnipeg Canberra-Queanbeyan Hamilton Sunshine Coast Kitchener-Cambridge- Waterloo Wollongong Forrás: Canada & Australia census

46 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;

47 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.

48 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export; kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők uránérc (Kanada: Ontario Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)

49 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; bauxit: Ausztrália Weipa, Gove; réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon Noranda, Yellowknife; kálisó: Dél-Saskatchevan; azbeszt: Quebec;

50 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az as években épült ki; Sydney és Melbourne Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide (2017-re megszűnt); Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.

51 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (Új-Skócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele Brit- Kolumbiában);

52 Felhasznált források: PROBÁLD FERENC HORVÁTH GERGELY (szerk.) 1998: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 439 p. PROBÁLD FERENC (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.