ÁGF segédanyag a 2. zárthelyihez

Átírás

1 ÁGF segédanyag a 2. zárthelyihez

2 A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2014-ben (Forrás: USGS) Ércek / fémek Forrásai Világtermelés (2014, mió tonna) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület Vasérc Mangán Nikkel Króm Molibdén Magnetit, hematit, sziderit, limonit 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon Fülöp-szigetek, Oroszország, 2,4 Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Törökország 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Magnézium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit Magnezit, dolomit, tengervíz 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Acélötvözők Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,026 Mexikó, Kína, Peru 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%) Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor

3 A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information

4 2004-ben Az acéltermelés és felhasználás földrajzi megoszlása 2014-ben Forrás: World Steel Association

5 A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok ben Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumíniu m (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information

6 A vezető acéltermelő cégek 2014-ben (Forrás: International Iron and Steel Institute) Vezető termelők Székhely Acél (millió t) ArcelorMittal Luxembourg (Luxemburg) Nippon Steel & Sumitomo Metal Corporation Tokió (Japán) Hebei Steel Group Shijiazhuang (Kína) Baosteel Group Shanghai (Kína) POSCO Pohang (Dél-Korea) Shagang Group Zhangjiagang (Kína) Ansteel Group Anshan (Kína) Wuhan Group Wuhan (Kína) JFE Tokió (Japán) Shougang Group Beijing (Kína) Tata Steel Group Mumbai (India) Shandong Steel Group Jinan (Kína) Nucor Corporation Charlotte (USA) Hyundai Steel Szöul (Dél-Korea) US Steel Corporation Pittsburgh (USA) Gerdau Porto Alegre (Brazília) Maanshan Maanshan (Kína) Tianjin Bohai Steel Tianjin (Kína) ThyssenKrupp Düsseldorf/Essen (Németország) Benxi Benxi (Kína)

7 A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2014-ben Forrás: International Iron and Steel Institute

8 Csökkenő gyártási mélység, horizontális integráció Volkswagen (Wolfsburg) Volkswagen Audi Bentley Bugatti Ducati Lamborghini Porsche Seat Skoda MAN Scania 106 telephely, 27 országban; foglalkoztatott; Schaeffler (Herzogenaurach) FAG INA LuK 170 telephely, 49 országban; foglalkoztatott; forrás: OICA, vállalati honlapok

9 Strukturált beszállítói piramis Hozzáadott érték Tudásintenzitás Alkupozíció OEM Globális beszállítók Tier-1 beszállítók Tier-2 beszállítók Tier-n beszállítók Original equipment manufacturer : K+F, összeszerelés, egyes főegységek gyártása, az értéklánc egészének irányítója; Globális hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, összeszerelő üzemek követése, szoros kapcsolatban az autógyártókkal; Korlátozottabb földrajzi hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, közvetlen beszállítók; Bővülő földrajzi hatókör, korlátozottabb K+F, kevésbé bonyolult alkatrészek; Alapvető alkatrészek, minimális K+F, domináns árverseny, könnyen cserélhető beszállítók; forrás: Humphrey, J. Memedovic, O. 2003

10 A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,3% 2; USA ,4% 3; Japán ,5% 4; Németország ,3% 5; Dél-Korea ,1% 6; India ,5% 7; Mexikó ,2% 8; Brazília ,3% 9; Spanyolország ,1% 10; Kanada ,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

11 A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,1% 2; Japán ,1% 3; Németország ,0% 4; USA ,2% 5; Dél-Korea ,0% 6; India ,6% 7; Brazília ,6% 8; Mexikó ,1% 9; Spanyolország ,4% 10; Oroszország ,8% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

12 A kelet-közép-európai országokban gyártott gépjárművek száma (db); Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Összesen forrás: OICA adatbázisa

13 Az autóipar technológiai fejlődésének szcenáriói forrás: Freyssenet, M Sokszínűség Fokozatosság Elektromos forradalom Feltételek Dinamikusan bővülő autópiacok minden technológiában; Elfogadhatóan kicsi árkülönbségek az egyes alternatívák között; Technológiai sokszínűség tolerálása a nagyhatalmak részéről; Lassan növekvő olajárak, klímavédelem a háttérben: relatíve kisebb politikai / ökológiai nyomás; Vezető autópiacok lassú növekedése; Tartósabban fennálló technológiai korlátok; Gyorsan növekvő olajárak, klímavédelem előtérben: erős nyomás; Elérhető elektromos technológia; Állami támogatások az elektromos technológia elterjesztésére; Félelem a feltörekvő cégektől, valamint technológiáiktól; Szervezeti / földrajzi következmények Helyi adottságok alapján heterogén fejlődés: specializált gyártók a régiókban; Lehetőségek az új belépők számára; Hagyományos autógyártók dominanciája; Korlátozott lehetőségek az új belépők számára; Autóipar teljes szervezeti átalakulása; Kínai és indiai új belépők erős pozíciói; Kérdőjeles környezeti fenntarthatóság;

14 A világ fontosabb gyógyszerpiacai (

15 A halálozások szerkezetének várható változása (

16 A világ vezető gyógyszeripari cégei (2014) Cég Gyógyszeripari bevételek (milliárd USD) Eladások receptre (milliárd USD) K+F költések (milliárd USD) Novartis (CH) 51,31 46,13 9,30 Pfizer (US) 44,93 44,51 7,15 Sanofi (F) 40,04 38,22 6,20 Roche (CH) 37,61 40,09 8,61 Merck & Co. (US) 36,55 36,61 6,53 Johnson & Johnson (US) 36,42 30,73 6,03 AstraZeneca (UK) 33,31 25,69 4,94 GlaxoSmithKline (UK) 31,47 30,30 4,87 Teva Pharmaceutical Ind. (IL) 26,00 Gilead Sciences (US) 23,67 24,47 2,74 AbbVie (US) 19,88 3,25 Forrás: /;

17 A világ vezető nettó gyógyszeripari exportőrei (2014) 15. Magyarország - 1,221 milliárd USD Ország Nettó gyógyszerexport (milliárd USD) 1. Svájc 39, Németország 30, Írország 22, Belgium 10, India 10, Hollandia 8, Dánia 7, Franciaország 7, Szingapúr 4, Izrael 4,313 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (

18 A világ vezető gyapottermelői Gyapot (2014 /2015) Ország Mennyiség (ezer t) 1. Kína India USA Pakisztán Brazília Üzbegisztán Törökország Ausztrália Türkmenisztán Mexikó 297 Forrás:

19 A világ vezető gyapjútermelői Gyapjú (2014) Ország Mennyiség (tonna) 1. Ausztrália Kína USA Új-Zéland Argentína Törökország Irán Nagy-Britannia India Szudán Forrás:

20 Az EU textil importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

21 Az EU ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

22 Az USA textil-importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

23 Az USA ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO

24 A világ vezető gyapjú- és pamutanyag-exportőrei (2014) Nettó gyapjú- és állatszőr-exportőrök Nettó gyapot- és pamutexportőrök Ország Érték (USD) Ország Érték (USD) 1; Ausztrália ; India ; Olaszország ; USA ; Új-Zéland ; Pakisztán ; Dél-Afrika ; Kína ; Mongólia ; Ausztrália ; Uruguay ; Brazília ; Argentína ; Üzbegisztán ; Peru ; Türkmenisztán ; Csehország ; Burkina Faso ; Nagy-Britannia ; Görögország Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (

25 A világ vezető nettó ruházati termék-exportőrei (2014) Kötött és horgolt termékek Nem kötött és horgolt termékek Ország Érték (USD) Ország Érték (USD) 1; Kína ; Kína ; Banglades ; Banglades ; Törökország ; India ; India ; Vietnam ; Kambodzsa ; Olaszország ; Vietnam ; Törökország ; Indonézia ; Indonézia ; Srí Lanka ; Kambodzsa ; Hongkong ; Tunézia ; Pakisztán ; Marokkó Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (

26 A szolgáltatások térbeli eloszlása 1. Christaller (1933) központi helyekről szóló elmélete: szolgáltatás által lefedett piaci területnek alsó és felső korlátja van (előbbi jelöli ki a rentabilitás határát, utóbbi az a maximális távolság, ahonnan még eljönnek a vásárlók a szállítási költségek dacára); 2. Egyszerűsítő feltételek: (1) homogén tér (közlekedési feltételek, vásárlóerő, tervezés), (2) profitmaximalizáló szolgáltató tökéletes informáltsággal, (3) haszon maximalizálására törekvő fogyasztó; 3. Adott szolgáltatás: azonos kínálat, jövedelmek és költségek; a tér teljes lefedése esetén azonos méretű hatszögletű piacterületek; 4. Különböző szolgáltatások: eltérő alsó és felső korlátok, azaz különböző nagyságú piacterületek; a nagyobb piacterület ritkább, magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatást jelent; 5. Szolgáltatások hierarchikus pozíciója alapján rangsorolt központi helyek: (1) legmagasabbra sorolt helyi tevékenység; (2) rang alatti tevékenységek mind; (3) azonos rang = azonos kínálat;

27 A szolgáltatások térbeli eloszlása 6. Modell megítélése: egyszerűsítő feltételek miatt távol a valóságtól (kritikák); de alkalmazták a területi tervezésben (közszolgáltatások szervezése különböző rangú központokban); 7. Példák: Németország, Hollandia (polderek), Malajzia (esőerdők), Magyarország (szocialista időszak településhálózat-fejlesztése); 8. Lösch és Isard próbálják rugalmasabbá tenni a modellt: (1) centrumok egyenlőtlen eloszlása; (2) központtól távolabbi településeken nagyobb kínálat; (3) szolgáltatások specializációja; (4) népsűrűségi különbségek miatt eltérő méretű piacterületek; 9. Carol (1959) modellje a városon belüli viszonyokról: (1) gyakran igénybe vett szolgáltatások a szomszéd központban; (2) közepes gyakorisággal igényelt szolgáltatások a települési alközpontban; (3) ritkán igényelt szolgáltatások a belvárosban;

28 A szolgáltatások térbeli koncentrációja 1. Hasonló termékeket kínáló, egymással versenyző szolgáltatók gyakran egymás közelében (ellentmond Christaller modelljének); 2. Nelson (1958): a szolgáltatók forgalma három tényezőtől függ: Saját vonzerő ( generative business ): saját kínálat nagysága, változatossága, csomagolása, ismertsége (pl. nagyáruház); Közös vonzerő ( shared business ): egymás mellé településből származó többletforgalom; hasonló kínálatok összevetésének lehetősége (kumulációs előnyök: pl. régiségkereskedők, galériák, ékszerészek) vagy egymást kiegészítő kínálatok (kompatibilitási előnyök: pl. szupermarket, gyógyszertár, fodrász egy helyen); Külső vonzerő ( suscipient business ): más okból meglátogatott telephely, de ha már ott van a fogyasztó, vásárol (pl. újságárus egy forgalmas közlekedési csomópontban);

29 A szolgáltatások térbeli koncentrációja 3. Koncentrációk kialakulásának helyét magyarázó telekár-modellek: Legnagyobb elérhető jövedelem a városközpontban (fogyasztók kedvező elérhetősége), ettől távolodva csökkenő hozamok; Legnagyobb jövedelmet termelő telephelyekért verseny a különböző telekárak megfizetésére képes szolgáltatások között; A központban a legmagasabb jövedelmet elérő szolgáltatások maradnak, a többiek kiszorulnak (bankok, biztosítók, értékesebb termékek kiskereskedelme koncentrálódik a cityben); Városközponton kívüli kedvező adottságú helyek (közlekedési csomópontok) környezetükhöz képest magasabb telekárakkal: bevásárlóközpontok, irodaházak negyedei, stb.

30 A szolgáltatók strukturális változásai 1. Szolgáltatások strukturális változásai: expanzió, stagnálás és zsugorodás váltakozása különböző ágazatokban és a nekik otthont adó telephelyeken (területi dimenzió); 2. Strukturális változások hátterében (1) a szolgáltatók szervezeti innovációi, valamint (2) a kereslet változása; 3. Szervezeti formákra adaptált életciklus-modell: kialakulási, terjeszkedési, érett és leépülési fázis a különböző szolgáltatások szervezeti formái terén; utolsó fázisban megjelenő újabb formák; 4. Élelmiszer-kiskereskedelem példája: szatócsboltok, önkiszolgáló boltok, méret- és kínálatnövekedés nyomán szupermarketek, hipermarketek, alacsony árakra törekvő diszkontok 5. Új szervezeti formák terjeszkedése (1) hierarchiaszintek szerint (pl. bevásárlóközpontok) és (2) földrajzi közelség szerint (pl. egyszerű fogyasztóorientált szolgáltatások);

31 A szolgáltatók strukturális változásai 6. Új üzemi formák megjelenésének összetett területi hatásai (növekvő méretek: méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázása): Ritkuló hálózat, nagy kiterjedésű piacterületek: az új szervezeti forma magasabb hierarchiaszintet képvisel (koncentráció); Nagyobb területigény, ezért a városközpontból kitolódik a város peremére az új szervezeti forma keretében kínált szolgáltatás; 7. Szervezeti innováció a több elemből álló rendszerek terjedése is (ma már akár határokon átívelő terjeszkedés globalizáció): Fióküzletek rendszere: több telephelyes vállalat, nagyobb piac meghódítása, belső méretgazdaságosság (pl. kiskereskedelem); Önkéntesen szerveződő láncolatok: önálló vállalkozások, de közös szimbólumok és részben közös termékkínálat (ismertség növelése, költségcsökkentés: nagy- és kiskereskedelem); Franchise rendszerek: pénzért vásárolt jog egy láncba történő kapcsolódásra (szimbólumok, kínálat, szervezet: gyorséttermek);

32 A kereslet strukturális változásai Beszerzési közösségek: önálló vállalkozások együttműködése a beszerzések összehangolása terén, alacsonyabb árak érdekében; 1. Bökemann (1967, 1982) által modellezett kereslet-növekedés: Népességnövekedés (fix jövedelem): minden létező szolgáltatás iránt arányosan növekvő kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése; Jövedelemnövekedés (fix népesség): alacsonyabb rangú szolgáltatások iránt nem vagy alig változó kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése;

33 A vasúthálózat mennyiségi mutatói néhány országban (forrás: CIA) Ország Vasúthálózat hossza (km) 1. USA Oroszország Kína India Kanada Németország Ausztrália Argentína Franciaország Brazília Japán Ukrajna Olaszország DAK Lengyelország

34 Ország Közúthálózat 1000 km 2 -re (km) Autópálya 1000 km 2 -re (km) Személygépkocsi-állomány (1000 db) Személygépkocsi-állomány 1000 lakosra (db) Ausztrália 107,0 0, Belgium 5044,9 57, Bulgária 176,0 4, Csehország 1656,9 9, Egyesült Királyság 1626,5 15, Franciaország 1864,8 20, Hollandia 3729,1 71, Japán 3202,6 21, Kína 427,9 10, Koreai Köztársaság 1048,3 40, Lengyelország 1317,8 4, Magyarország 2145,2 16, Mexikó 192,3 3, Németország 1806,1 36, Olaszország 1618,5 22, Oroszország 75,1 2, Portugália 899,0 32, Románia 353,1 2, Svédország 1287,1 4, Szlovákia 895,6 8, Törökország 492,3 2, USA 670,3 10, Forrás: KSH, 2014 ( es adatok)

35 A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalo m (ezer TEU) 1; Sanghai ; Singapore ; Tianjin ; Rotterdam ; Guangzhou ; Qingdao ; Ningbo ; Dalian ; Busan ; Port Hedland ; Sanghai ; Singapore ; Hong Kong ; Shenzhen ; Busan ; Ningbo ; Guangzhou ; Qingdao ; Dubai Ports ; Tianjin Forrás: AAPA Surveys

36 A legnagyobb teherforgalmú kikötők országok szerint (2012) Ország Ö K Ország Ö K Ausztrália 5 1 Kína 11 9 Belgium 1 1 Malajzia 2 2 Brazília 4 1 Nagy-Britannia 0 1 DAK 1 1 Németország 2 2 Dél-Korea 4 1 Omán 0 1 Egyesült Arab Emírségek 1 2 Oroszország 2 1 Egyiptom 0 1 Panama 0 3 Franciaország 1 0 Spanyolország 1 2 Fülöp-szigetek 0 1 Sri Lanka 0 1 Hollandia 2 1 Szaúd-Arábia 0 1 India 0 1 Szingapúr 1 1 Indonézia 0 1 Tajvan 1 1 Irán 0 1 Thaiföld 0 1 Japán 7 4 USA 3 4 Kanada 1 2 Vietnam 0 1 Forrás: AAPA Surveys

37 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Guangzhou Toronto Beijing Madrid, Barajas London-Gatwick London, Heathrow Istanbul Delhi Tokyo International Shanghai-Pudong New York-Newark Chicago, O Hare San Francisco Shanghai-Hongqiao Los Angeles Las Vegas Seattle-Tacoma Paris, Charles de Gaulle Charlotte Minneapolis-St. Paul Dallas-Fort Worth Phoenix Tokyo Narita Jakarta Houston Sao Paulo Dubai Kuala Lumpur Detroit Frankfurt Miami Manila Hong Kong Seoul-Incheon Chengdu Denver München Philadelphia Bangkok Sydney Mumbai Singapore Roma, Fiumicino Shenzhen Amsterdam Orlando Melbourne New York, JFK Barcelona

38 Ország Telefonvonal 1000 lakosra (db) Mobiltelefon 1000 lakosra (db) Internet-előfizetések 1000 lakosra (db) Ausztrália Brazília Csehország Egyesült Királyság Franciaország Hollandia India Japán Kína Korea Lengyelország Magyarország Mexikó Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Svédország Szlovákia Törökország USA Forrás: KSH, 2014 (2013-as adatok)