A világ természet- és társadalomföldrajza II.

Átírás

1 A világ természet- és társadalomföldrajza II. 6. témakör Kína előadás diái + kiegészítés

2 Kína demográfiai folyamatai Kína fontosabb demográfiai adatai 2014-ben: Népességszám Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) ,5 17,1 10,0 75,4 forrás: CIA The World Factbook

3

4 A teljes és a városi lakosság, valamint a természetes szaporodási ráta alakulása Kínában ( ) (forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015)

5 (forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015) Kína korfája 1982-ben Kína korfája 2010-ben

6 A népesség korcsoportos szerkezetének változása Kínában ( ) (forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015)

7

8

9

10 A 123 globális város a világon

11 A gazdasági növekedés alapjai A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA Kína India Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Föld összesen Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013

12 A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2013 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 Föld összesen

13 Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO

14 Búza (2013) Rizs (2013) Kukorica (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína India USA Oroszország Franciaország Kanada Németország Pakisztán Ausztrália Ukrajna Törökország Irán Kazahsztán Egyesült Királyság Lengyelország Egyiptom Argentína Spanyolország Románia Olaszország Kína India Indonézia Banglades Vietnam Thaiföld Mianmar Fülöp-szigetek Brazília Japán Kambodzsa USA Pakisztán Egyiptom Dél-Korea Nigéria Sri Lanka Nepál Madagaszkár Laosz USA Kína Brazília Argentína Ukrajna India Mexikó Indonézia Franciaország Kanada Dél-afrikai Közt Oroszország Románia Nigéria Olaszország Fülöp-szk Magyarország Etiópia Törökország Szerbia Forrás: FAO Yearbook 2013

15 Gyapot (2013) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) Kína India USA Pakisztán Brazília Üzbegisztán Ausztrália Törökország Görögország Burkina Faso Türkmenisztán Kazahsztán Argentína Mexikó Mianmar Elefántcsontpart Tádzsikisztán Mali Tanzánia Benin Kína Ausztrália Új-Zéland Egyesült Királyság Irán Marokkó Szudán Oroszország Törökország India Argentína Pakisztán Dél-afrikai Közt Türkmenisztán Kazahsztán Uruguay Üzbegisztán Indonézia Algéria Spanyolország Forrás: FAO Yearbook 2013

16 Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO

17 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (millió tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA ,6 2. Oroszország ,6 3. Kína ,8 4. Ausztrália ,6 5. India ,8 6. Németország ,5 7. Ukrajna ,8 8. Kazahsztán ,8 9. Dél-afrikai Közt ,4 10. Indonézia ,1 Világ összesen ,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

18 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

19 A kőszéntermelés változása 1971 és 2013 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

20 A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

21 A kőszén égetéséből eredő CO 2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009 Kína a globális CO 2 kibocsátás 26%-át adta 2012-ben. Forrás: International Energy Agency

22 A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

23 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

24 A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2014-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

25 A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

26 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

27 A villamosenergia-termelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2012-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

28 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency Kína villamos energiatermelésének 76%-a kőszénen alapult 2012-ben.

29 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

30 A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2012-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

31 A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

32 A gazdasági növekedés alapjai Ország A vezető vasérc- és bauxittermelő országok ban Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Kína részesedése a világtermelésből: vasérc: 44,7%; bauxit: 16,3%; timföld: 54,0% Forrás: USGS Commodity Statistics and Information

33 A gazdasági növekedés alapjai Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Kína részesedése a világtermelésből: nyersvas: 57,5%; acél: 50,0%; alumínium: 46,4% Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute

34 A gazdasági növekedés alapjai A vezető autógyártók 2014-ben Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,3% 2; USA ,4% 3; Japán ,5% 4; Németország ,3% 5; Dél-Korea ,1% 6; India ,5% 7; Mexikó ,2% 8; Brazília ,3% 9; Spanyolország ,1% 10; Kanada ,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

35

36 A gazdasági növekedés alapjai Vezető kikötők A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők 2012-ben Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) 1; Sanghai ; Singapore ; Tianjin ; Rotterdam ; Guangzhou ; Qingdao ; Ningbo ; Dalian ; Busan ; Port Hedland ; Sanghai ; Singapore ; Hong Kong ; Shenzhen ; Busan ; Ningbo ; Guangzhou ; Qingdao ; Dubai Ports ; Tianjin Forrás: AAPA Surveys

37 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Guangzhou Toronto Beijing Madrid, Barajas London-Gatwick London, Heathrow Istanbul Delhi Tokyo International Shanghai-Pudong New York-Newark Chicago, O Hare San Francisco Shanghai-Hongqiao Los Angeles Las Vegas Seattle-Tacoma Paris, Charles de Gaulle Charlotte Minneapolis-St. Paul Dallas-Fort Worth Phoenix Tokyo Narita Jakarta Houston Sao Paulo Dubai Kuala Lumpur Detroit Frankfurt Miami Manila Hong Kong Seoul-Incheon Chengdu Denver München Philadelphia Bangkok Sydney Mumbai Singapore Roma, Fiumicino Shenzhen Amsterdam Orlando Melbourne New York, JFK Barcelona Forrás: Airports Council International

38 Kína regionális jövedelmi különbségei a háztartások jövedelméből számítva az országos átlaghoz viszonyítva (%), 1985-ben, 1995-ben és 2005-ben

39 Területi különbségek A háztartások jövedelemegyenlőtlenségeinek összetevői Forrás: Li, S. - Xu, Z. 2008

40 kiegészítés Kína Kína története: A Föld 3. legnagyobb területű és legnépesebb állama; Önállóan kialakult korai civilizáció (i.e. 4000); Jelentős kisugárzás Kelet- és Délkelet-Ázsiára, Selyemút révén kapcsolatok nyugat felé (folytatás? Út és övezet ); Bezárkózás a gyarmatosító nyugati hatalmakkal szemben (Ópiumháború); Polgári forradalom 1911-ben, majd polgárháborúk, Japán megszállás; 1949-től kínai népköztársaság, szocialista berendezkedés; 1977-től átfogó gazdasági reformok, 1992 óta szocialista piacgazdaság;

41 kiegészítés Kína társadalomföldrajza Kína népesedési helyzete: Már az ókorban is Földünk legnépesebb országa; Sorozatos háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák; A XX. században demográfiai robbanás, 1970-es évektől restriktív népesedéspolitika; Mára mérséklődött a népességnövekedés üteme, nőtt a várható élettartam; A népesség eloszlása meglehetősen egyenlőtlen; A népesség 91%-a han (kínai), 16,2 millió csuang, 10 millió huj, 8,3 millió ujgur, 5,4 millió tibeti és 5,8 millió mongol; Jelentős kínai diaszpórák a világban;

42 kiegészítés Kína urbanizációja A városlakók aránya: 56% Mandzsúria Dalian (Talien, 3100), Anshan (1600), Fushun (1500), Shenyang (Senjang, 4700), Chagchun (Csangcsun, 3000), Jilin (Csilin, 2300), Harbin (3700), Qiqihar (Csicsihar, 1600) Észak-Kína Beijing (Peking, 11500), Tianjin (Tiencsin, 7100), Tagshan (1200), Quingdao (Csingtao, 2800), Taiyuan (Tajjüan, 2800), Xian (Hszian, 3900), Lanzhou (Lancsou, 2400) Jangce-medencéi Chongqing (Csungking, 6400), Chengdu (Csengtu 4100) Dél-kínai tengerpart Fuzhou (Fucsou, 2500), Guangzhou (Kanton, 8500), Shenzhen (Sencsen, 2600), Hong Kong (7000) Dél-Kína zárt fennsíkjai Kunming (2800) és Guiyang (Kujjang, 3500) A belső periféria Ürümqi (Urumcsi, 2000)

43 kiegészítés Kína mezőgazdasága Kína mezőgazdasága: A művelés alatt álló földek aránya alig 13%; Délen akár kétszeri-, háromszori vetés évente; Alárendelt állattenyésztés (félnomád-nomád pásztorkodás); A termőterület negyedén rizs (1.), főként délen; Búza kb. a szántóterület 20%-án (1.); 14-15%-nyi területen ültetnek kukoricát (2.); ÉK-Kínában és a Kínai-alföldön kaoliang, köles, délebbre batáta, jamszgyökér, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek; Közép- és Dél-Kínában teatermelés (1.), délen citrusfélék; Tengeri és édesvízi halászat; Sertés- (1.), baromfiállomány (1.), valamint selyemhernyó-tenyésztés (1.);

44 kiegészítés Kína bányászata, energiatermelése Kína bányászata, energiatermelése: Az energiagazdálkodás és a gazdaság alapja a feketekőszén (Fusun, Fuxin, Kailuan, Fengfeng, Yanzhou, Huainan, Datong), kikötő (Qinhuangdao); Kőolajbányászat Yumen környékén, ÉK-Kínában Daqing a Sárga-folyó torkolatvidékén Shengli és Dagang, valamint a Bo Hai öbölben; Földgáztermelés a Szecsuáni-medencében, valamint az Ordosz-fennsíkon, a Tarim-medencében és Dzsungáriában; Uránérc-termelés Ürümqi és Hengyang mellett; A Jangcén Gezhouba, a Három-szurdok gát Sanxia mellett és a Sárgafolyón Lanzhou; Sok ásványkincs, de bauxitból, króm-, réz-, vas- és nikkelércből hiány;

45 kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Az élelmiszer- és textilipar a forradalom előtt a kikötőkben kezdett kibontakozni, majd a nehézipar Mandzsúriában (Anshan, Sanghaj, Wuhan); A szocialista időszakban a belső országrészeket fejlesztették; Színesfémkohászat Shenyang és Sanghaj központtal; Gépgyártás: Changchun és Luoyang, nehézgépgyártás Shenyangban, a gépgyártás központja pedig Sanghaj és Tianjin; Elektronikai ipar és IKT ágazatok (Lenovo) Beijingben; Vegyipar kőolajfinomítás és műtrágyagyártás; Nanjing, Dalian, Sanghaj; Textilipar, világvezető pamutipar korábban Sanghajban, valamint Kantonban, Qingdaoban, Weihaiban, Tiencsinben;

46 kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Gyapjúipar (Belső-Ázsia városaiban) és selyemipar (Szecsuánimedencében). A lenipar fellegvára Harbin. Jutafeldolgozás Kantonban és Hangzhouban; Élelmiszeripar (rizshántolás, cukoripar, malomipar, konzervipar, dohányés teafeldolgozás) elsősorban a tengerparton, a kikötővárosokban.

47 kiegészítés Kína szolgáltató szektora A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2014), valamint a változás között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 83,7 +0,1 2. USA 74,8 +6,8 3. Spanyolország 65,0 +7,1 4. Kína 55,6-0,1 5. Olaszország 48,6 +1,8 6. Törökország 39,8 +5,3 7. Németország 33,0 +4,6 8. Nagy-Britannia 32,6 +5,0 9. Oroszország 29,8 +5,3 10. Mexikó 29,1 +20,5 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 177,2 +2,5 2. Spanyolország 65,2 +4,2 3. Kína 56,9 +10,2 4. Franciaország 55,4-2,3 5. Makaó (Kína) 50,8-1,9 6. Olaszország 45,5 +3,7 7. Nagy-Britannia 45,3 +10,3 8. Németország 43,3 +5,0 9. Thaiföld 38,4-8,0 10. Hong Kong (Kína) 38,4-1,4 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

48 kiegészítés Kína szolgáltató szektora A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2014) Ország Összes költés (milliárd USD) Változás között (%) Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 164,9 27, ; USA 110,8 6, ; Németország 92,2 0, ; Egyesült Királyság 57,6 3, ; Oroszország 50,4-13, ; Franciaország 47,8 11, ; Kanada 33,8 3, ; Olaszország 28,8 6, ; Ausztrália 26,3-1, ; Brazília 25,6 11,7 125

49 kiegészítés Ajánlott irodalom Gyuris Ferenc és Szabó Pál: Kína: látványos eredmények, komoly kihívások című tanulmánya elérhető az alábbi linken: