A világ természet- és társadalomföldrajza II.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A világ természet- és társadalomföldrajza II."

Fruzsina Orbánné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A világ természet- és társadalomföldrajza II. 7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés

2 Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan

3 Japán demográfiai folyamatai A népességszám alakulása demográfiai trendek Japán lakosságszáma 126,9 millió fő, Földünk 10. legnépesebb országa; Demográfiai folyamatai a fejlett nyugati országokéra jellemzőek; Természetes fogyás: -0,16% (7,9 születés 1000 lakosra); Elöregedő lakosság o a 15 év alattiak aránya 13,1%; o a 65 év felettiek aránya 26,6%; o születéskor várható élettartam 84,7 év. A külső migráció nem túl jelentős; Karakteres belső migráció egyenlőtlen népességeloszlás;

5 Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: A GDP összvolumenét tekintve 4. a világon az USA, Kína és India után. A GDP/fő érték $ de gyengélkedik; A világ legjobban eladósodott országa: a GDP 230%-át teszi ki az adósság. GDP Foglalkoztatás 1,2 2,9 24,5 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 26,2 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 74,3 70,9

6 Japán GDP-növekedésének üteme között

7 Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: Nagyszabású, átgondolt állami gazdasági tervezés, melynek szakaszai: saját szűkös természeti erőforrások kihasználása ( ); infrastruktúra kiépítése ( ); településhálózat központjainak fejlesztése ( ); urbanizáció káros következményeinek felszámolása ( ); integrált életterek kialakítása ( ); multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése ( ); majd technopolisz program (pl. Cukuba, Kanszai Bunka). DE: mindennek hátterében ott volt 1868-as Meidzsi-restauráció.

8 A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) 1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom milliárd USD Forrás: FAOSTAT

9 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

10 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

11 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

12 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

13 A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint Forrás: International Energy Agency

15 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

16 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

17 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

18 Japán villamos-energia termelésének alakulása között Forrás: International Energy Agency

Japán importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.

19 Japán importjának alakulása

Japán exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.

20 Japán exportjának alakulása

Japán importjának alakulása http://atlas.cid.

21 Japán importjának alakulása

Japán exportjának alakulása http://atlas.cid.

22 Japán exportjának alakulása

23 Japán helye a világgazdaságban Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute

24 Japán helye a világgazdaságban A vezető autógyártók 2014-ben Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,3% 2; USA ,4% 3; Japán ,5% 4; Németország ,3% 5; Dél-Korea ,1% 6; India ,5% 7; Mexikó ,2% 8; Brazília ,3% 9; Spanyolország ,1% 10; Kanada ,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

25 Japán helye a világgazdaságban Vezető autógyártó cégek 2012-ben, és termelésük régiók szerinti megoszlása 2010-ben Cég Gyártott gépjárművek száma Európa Ázsia Észak-Am. Dél-Am. Afrika Auszt. Toyota GM Volkswagen Hyundai Ford Nissan Honda PSA Suzuki Renault Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

26 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Guangzhou Toronto Beijing Madrid, Barajas London-Gatwick London, Heathrow Istanbul Delhi Tokyo International Shanghai-Pudong New York-Newark Chicago, O Hare San Francisco Shanghai-Hongqiao Los Angeles Las Vegas Seattle-Tacoma Paris, Charles de Gaulle Charlotte Minneapolis-St. Paul Dallas-Fort Worth Phoenix Tokyo Narita Jakarta Houston Sao Paulo Dubai Kuala Lumpur Detroit Frankfurt Miami Manila Hong Kong Seoul-Incheon Chengdu Denver München Philadelphia Bangkok Sydney Mumbai Singapore Roma, Fiumicino Shenzhen Amsterdam Orlando Melbourne New York, JFK Barcelona

27 kiegészítés Japán Japán története: Hosszú múltra tekint vissza, a VIII. században egyesültek a korábban szétszabdalt kisebb királyságok, melyeket ettől kezdve a császár irányított; A XV-XVI. században meggyengült a központi hatalom; A XVIII. századtól kezdve bezárkózás; 1868-tól nyitás a Meidzsi-restaurációval Japán polgári átalakulása; A XX. század elején külpolitikai szerepe erősödött területi expanzió; A II. világháborúban súlyos vereséget szenvedett; Gyors újjáépítés után dinamikus gazdasági növekedés a világgazdaság egyik pólusává vált; Az 1990-es évektől pénzügyi válság, eladósodás, márciusában földrengés.

28 kiegészítés Japán Az urbanizáció folyamata: A városodás folyamatát a XX. században adminisztratív döntésekkel segítették elő; 1920-ban még csak 2 milliós városa volt Japánnak, jelenleg már 12; A legtöbb nagyváros Tokiótól Kyūshū északi pereméig húzódó sávban van. Itt él Japán népességének ¾-e. - Keihin: Tokió (8.500), Yokohama (3.600), Kawasaki (1.300), valamint Chiba (930) kikötőváros; - Chukyo: Nagoya (2.200); - Hanshin: Oszaka (2.600), Kōbe (1.500); Kyōto (1.500) e három mentén van kialakulóban a Tokaido megalopolisz; - Emellett Kita-kyushu (990), Fukuoka (1.400), Hiroshima (1.200), Saitama (1.200) Dél-Honshūn, Sendai (1.000) Észak-Honshūn, Sapporo (1.900) Hokkaidōn.

29 kiegészítés Japán gazdasága Japán mezőgazdasága: a terület 13%-a áll művelés alatt; intenzív mg, a területek fele öntözött, műtrágyahasználat, gépesítés; 1960-ban 75%-ban volt önellátó, ma már csak 40%-ban; mezőgazdasági üzemtípusok: sengio farm (23%), kengio farm (77%); növénytermesztésé a főszerep 83% szántó, 10% rét, legelő, 7% egyéb; a szántó 2/3-án rizst vetnek, valamint gabona, zöldségfélék, gyümölcsök; északon burgonya, cukorrépa, délen batáta, szójabab, cukornád, dohány, tea; az állattenyésztés az utóbbi időben még inkább visszaszorult; halászat 4,5-5 millió tonnával a világelsők között van, mégis csak a halszükséglet felét tudja biztosítani (túlhalászat, környezetszennyezés); rákés kagylóhalászat; bálna-halászat; igazgyöngy-termelés.

30 kiegészítés Japán gazdasága Japán ipara: Az ipar a Meidzsi-restaurációval kezdett kiépülni, először textil- és élelmiszeripar, majd vegyipar, kohászat és gépgyártás; Energia-igényét több mint 80%-ban importból szerzi be. Kőolaj 49%, szén 20%, földgáz 14%, atomenergia 11%, (!) vízenergia 3%, egyéb 3%; A villamosenergia-termelés 85,9%-ban hőerőművekből, 8,1%-ban vízerőművekből, atomerőművekből kb. 17% származott (FUKUSHIMA); Japán a világ 2. nyersvas- és acéltermelője; Az autó- és hajógyártás a világ élvonalában van (3., illetve 2. helyezett); A nagy hozzáadott értéket képviselő műszer- és gépipar az ipar legfontosabb eleme; elektronika, elektrotechnika, robotipar világszínvonalú; Import nyersanyagból dolgozik a vegyipar, a papíripar (3.), az építőipar (GDP 10%-a) azonban saját erőforrásokból.

31 kiegészítés Japán ipara Japán ipara: Az ipar tengelye a Csendes-óceán partvidékének jó kikötőhelyei mentén Honshū déli részén. Sűrűsödési pontjai: - Keihin iparvidék: kohászati üzemek, kőolajfinomítók, petrolkémiai ipar, hajógyártás; a parttól távolabb gépkocsigyártás, elektronika telepedett meg, illetve szolgáltatási funkciók koncentrálódása; - Chukyo-iparvidék: Nagoya gazdaságirányítási és szolgáltatási központ, kohászat, gépgyártás (Toyota), textil-, vegy- és kerámiaipar; - Hanshin-körzet: kohászat, petrolkémia, gépgyártás, elektronika, könnyűipar. Idegenforgalom Nara és Kyotō. Egyre inkább csökken az ipar koncentrációja Tokai-sáv Keihin és Chukyo között; beltengeri-iparvidék, valamint Sapporo, Sendai, Hitachi.

Hasonló dokumentumok

7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés

7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan Statistical