7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés"

Elek Vörös
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

3 Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan

4 Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan

7 Japán GDP-növekedésének üteme,% között

8 Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: A GDP összvolumenét tekintve 4. a világon Kína, az USA és India után (~1/4-e adósságtörlesztésre, ~1/3-a TB-re és nyugdíjra megy). A GDP/fő érték $ szerény növekedés; A világ legjobban eladósodott országa: a GDP 235%-át teszi ki az adósság (1.). GDP 1,1 Foglalkoztatás 2,9 29,6 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 26,2 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 69,4 70,9

10 Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: Nagyszabású, átgondolt állami gazdasági tervezés, melynek szakaszai: saját szűkös természeti erőforrások kihasználása ( ); infrastruktúra kiépítése ( ); településhálózat központjainak fejlesztése ( ); urbanizáció káros következményeinek felszámolása ( ); integrált életterek kialakítása ( ); multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése ( ); technopolisz program (pl. Cukuba, Kanszai Bunka); elhúzódó gazdasági nehézségek Abu Sindzó reformprogramja. DE: mindennek hátterében ott volt 1868-as Meidzsi-restauráció.

11 Japán importjának alakulása Forrás:

12 Japán exportjának alakulása

13 Japán importjának alakulása 2016-ban Forrás:

14 Japán exportjának alakulása 2016-ban Forrás:

15 A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017) Japán Egyesült Királyság Oroszország Kína Dél-Korea Németország Szaúd-Arábia Mexikó Irak Algéria milliárd USD Forrás: FAOSTAT

16 Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Japán a világgazdaság egyik pólusa Japán külgazdasági orientációi EXPORT IMPORT USA (19%) Kína (18%) Dél-Korea (7%) Taivan (6%) Hong Kong (5%) Kína (24%) USA (11%) Ausztrália (5%) Dél-Korea (4%) Taivan-Németország (4%) Japán 2016-ban: ~270 MRD $ külföldi befektetést fogadott; ~1 550 MRD $ befektetést eszközölt külföldön.

17 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

18 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

19 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

20 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

21 A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint

22 Atomerőművek Ázsiában és Afrikában

23 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

24 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

25 Japán villamos-energia termelésének alakulása között Forrás: International Energy Agency

26 A fotovoltaikus villamosenergia-termelés összértéke és bővülése 2015-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében Forrás:

27 A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok (2015) Ország Elektromos áramtermelés (GW) Ország Közvetlen hőfelhasználás (GW) USA Kína Fülöp-szigetek USA Indonézia Svédország Mexikó Törökország Új-Zéland Németország Olaszország 916 Franciaország Izland 665 Japán Kenya 594 Izland Japán 519 Svájc Törökország 397 Finnország Costa Rica 207 Kanada Salvador 204 Norvégia Nicaragua 159 Olaszország Oroszország 82 India 986 Guatemala 52 Magyarország 906 Világ összesen Világ összesen Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017

28 A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0, Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0, Törökország 10, Olaszország 23, USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information

29 A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1. Kína ,2% 2. USA ,1% 3. Japán ,3% 4. Németország ,8% 5. India ,8% 6. Dél-Korea ,7% 7. Mexikó ,0% 8. Spanyolország ,3% 9. Brazília ,2% 10. Franciaország ,5% Kanada ,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

30 Japán helye a világgazdaságban Közlekedés: fontos a közút, a vasút a személy- (Shinkansen), a hajózás a teherforgalomban. Mintegy 1000 kikötő, néhány komolyabb (Tokiói-öböl, Oszakai-öböl, Ise-öböl). Légi kikötők: Tokió Haneda 80 millió utassal az 5. a ranglistán, Tokió Narita 40 millió utas.

31 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

32 Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán története: Hosszú múltra tekint vissza, a VIII. században egyesültek a korábban szétszabdalt kisebb királyságok, melyeket ettől kezdve a császár irányított; A XV-XVI. században meggyengült a központi hatalom; A XVIII. századtól kezdve bezárkózás; 1868-tól nyitás a Meidzsi-restaurációval Japán polgári átalakulása; A XX. század elején külpolitikai szerepe erősödött területi expanzió; A II. világháborúban súlyos vereséget szenvedett; Gyors újjáépítés után dinamikus gazdasági növekedés a világgazdaság egyik pólusává vált; Az 1990-es évektől pénzügyi válság, eladósodás, márciusában földrengés.

33 Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Az urbanizáció folyamata: A városodás folyamatát a XX. században adminisztratív döntésekkel segítették elő; 1920-ban még csak 2 milliós városa volt Japánnak, jelenleg már 12; A legtöbb nagyváros Tokiótól Kyūshū északi pereméig húzódó sávban van. Itt él Japán népességének ¾-e. - Keihin: Tokió (8.500 ezer lakos), Yokohama (3.600), Kawasaki (1.300), valamint Chiba (930) kikötőváros; - Chukyo: Nagoya (2.200); - Hanshin: Oszaka (2.600), Kōbe (1.500); Kyōto (1.500) e három mentén van kialakulóban a Tokaido megalopolisz; - Emellett Kita-kyushu (990), Fukuoka (1.400), Hiroshima (1.200), Saitama (1.200) Dél-Honshūn, Sendai (1.000) Észak-Honshūn, Sapporo (1.900) Hokkaidōn.

34 Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán mezőgazdasága: a terület 13%-a áll művelés alatt; intenzív mg, a területek fele öntözött, műtrágyahasználat, gépesítés; 1960-ban 75%-ban volt önellátó, ma már csak 40%-ban; mezőgazdasági üzemtípusok: sengio farm (23%), kengio farm (77%); növénytermesztésé a főszerep 83% szántó, 10% rét, legelő, 7% egyéb; a szántó 2/3-án rizst vetnek, valamint gabona, zöldségfélék, gyümölcsök; északon burgonya, cukorrépa, délen batáta, szójabab, cukornád, dohány, tea; az állattenyésztés az utóbbi időben még inkább visszaszorult; halászat 4,5-5 millió tonnával a világelsők között van, mégis csak a halszükséglet felét tudja biztosítani (túlhalászat, környezetszennyezés); rák- és kagylóhalászat; bálna-halászat; igazgyöngy-termelés.

35 Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán ipara: Az ipar a Meidzsi-restaurációval kezdett kiépülni, először textil- és élelmiszeripar, majd vegyipar, kohászat és gépgyártás; Japán a világ 2. nyersvas- és acéltermelője; Az autó- és hajógyártás a világ élvonalában van (3., illetve 2. helyezett); A nagy hozzáadott értéket képviselő műszer- és gépipar az ipar legfontosabb eleme; elektronika, elektrotechnika, robotipar világszínvonalú; Import nyersanyagból dolgozik a vegyipar, a papíripar (3.), az építőipar (GDP 10%-a) azonban saját erőforrásokból.

36 Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán ipara: Az ipar tengelye a Csendes-óceán partvidékének jó kikötőhelyei mentén Honshū déli részén. Sűrűsödési pontjai: - Keihin iparvidék: kohászati üzemek, kőolajfinomítók, petrolkémiai ipar, hajógyártás; a parttól távolabb gépkocsigyártás, elektronika telepedett meg, illetve szolgáltatási funkciók koncentrálódása; - Chukyo-iparvidék: Nagoya gazdaságirányítási és szolgáltatási központ, kohászat, gépgyártás (Toyota), textil-, vegy- és kerámiaipar; - Hanshin-körzet: kohászat, petrolkémia, gépgyártás, elektronika, könnyűipar. Idegenforgalom Nara és Kyotō. Egyre inkább csökken az ipar koncentrációja Tokai-sáv Keihin és Chukyo között; beltengeri-iparvidék, valamint Sapporo, Sendai, Hitachi.

37 Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p.

Hasonló dokumentumok

A világ természet- és társadalomföldrajza II.

A világ természet- és társadalomföldrajza II. 7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan Japán demográfiai folyamatai A népességszám alakulása