A világ természet- és társadalomföldrajza II.

Átírás

1 A világ természet- és társadalomföldrajza II. 12. témakör Brazília és Mexikó előadás diái + kiegészítés

2 Brazília és Mexikó általános jellemzése Brazília Mexikó Terület (km 2 ) (5) (14) Népesség (2015, fő) (5) (11) Népsűrűség (fő/km 2 ) 23,8 61,0 GDP (PPP - millió USD, 2014) (7) (11) Fortune Global 500-cég (2015) 7 3 Villamos energia-termelés (2012) (9) 537 mrd kwh (14) 279 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2013) (8) 483 mrd kwh (14) 234 mrd kwh Export (2014) (25) 224,6mrd USD (14) 398,3 mrd USD Import (2014) (23) 230,6 mrd USD (13) 400,4 mrd USD MT állomány külföldön (2014) (19) 313 mrd USD (28) 131 mrd USD KMT állomány belföldön (2014) (11) 756 mrd USD (18) 338 mrd USD Internet-használók (2014, fő) (5) (11) Forrás: CIA The World Factbook

3 Időszak BRAZÍLIA Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Élveszületések száma MEXIKÓ Halálozások száma Természetes szaporodás forrás: CIA The World Factbook

4 Mexikó és Brazília társadalomföldrajza Brazília és Mexikó népességének korszerkezete: Mexikó 27,6 65,6 6,8 Brazília 23,3 68,9 7,8 forrás: CIA The World Factbook 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Népességnövekedés éves mértéke Brazíliában 7,7 ; Mexikóban 11,8. Születéskor várható élettartam Brazíliában 73,5 év; Mexikóban 75,6 év.

5 Mexikó és Brazília társadalomföldrajza 28 Mexikó és Brazília etnikai összetétele: 1 0,4 1,1 9 fehér 7,6 47,7 fehér kevert (mesztic) kevert (mesztic és mulatt) indián fekete egyéb indián egyéb 62 43,1 4,6 8 Mexikó és Brazília vallási összetétele: 4,7 5,2 8 római katolikus protestáns római katolikus protestáns egyéb, ismeretlen egyéb, ismeretlen nem vallásos 22,2 nem vallásos 64,6 82,7

6 Brazília és Mexikó urbanizációs trendjei Brazília és Mexikó legnagyobb városai és agglomerációik (ezer főben) Város Népesség (2010/2015) Város Népesség (2010) São Paulo (21 240) Mexikóváros (20 100) Rio de Janeiro (12 330) Tijuana (1 900) Salvador da Bahia (3 980) Puebla (2 730) Brasília (4 280) Guadalajara (4 430) Fortaleza (4 020) León (1 610) Belo Horizonte (5 870) Ciudad Juárez (1 500) Manaus (2 570) Monterrey (4 100) Curitiba (3 540) Mérida 970 (2 190) Recife (3 940) Toluca 820 (1 940) Porto Alegre (4 280) Ecatepec de Morelos (1 660) A városlakók aránya Brazíliában 86%; Mexikóban 79%.

7

8

9 Brazília és Mexikó világgazdasági szerepe Mexikó és Brazília ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 2014 Brazília Mexikó Magyarország GDP/fő (PPP, USD) % 90% 80% 70% 62,7 61,9 60% % 40% 30% 24,1 20% 33,8 23,4 13,3 10% 0% 3,5 13,4 5,6 15,7 Mexikó GDP Mexikó Fogl Brazília GDP Brazília Fogl Forrás: CIA The World Factbook Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások

10 Brazília exportjának alakulása

11 Brazília exportjának alakulása 2014-ben

12 Brazília importjának alakulása

13 Brazília importjának alakulása 2014-ben

14 Mexikó exportjának alakulása

15 Mexikó exportjának alakulása 2014-ben

16 Mexikó importjának alakulása

17 Mexikó importjának alakulása 2014-ben

18 A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2012) 1. Brazília 2. Ausztrália 3. Argentína 4. Hollandia 5. Spanyolország 6. Indonézia 7. India 8. Kanada 9. Új-Zéland 10. Ukrajna milliárd USD Forrás: FAOSTAT

19 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: népélelmezés fontossága, de exportra is jut; trópusi-szubtrópusi éghajlat (trópusi talajváltó és ültetvényes gazd.) - erdőirtás; Dél-Brazíliában mérsékelt övi is (ranchgazdálkodás), Mexikóban differenciáló hegyvidék: - tierra caliente (1000 m-ig kakaó, vanília), - tierra templada ( m-ig cukornád, rizs, kávé, gyapot), - tierra fria (4000 m-ig búza, kukorica, tűlevelű erdők, rétek), - tierra helada (4000 m fölött mg-ilag nem hasznosított); kedvezőtlen birtokszerkezet (ejido-rendszer, latifundiumok); domináns növénytermesztés.

20 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2013) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA Kína India Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Föld összesen Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2015

21 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2015 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 Föld összesen

22 Kávé (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília Vietnám Indonézia Kolumbia India Honduras Etiópia Peru Guatemala Mexikó Uganda Kína Elefántcsontpart Laosz Nicaragua Fülöp-szk Venezuela Costa Rica Tanzánia Madagaszkár Kakaó (2013) Ország Mennyiség (t) Elefántcsontpart Ghána Indonézia Nigéria Kamerun Brazília Ecuador Mexikó Peru Dominikai Közt Kolumbia Pápua Új-Guinea Venezuela Uganda Togo Sierra Leone Guatemala India Haiti Madagaszkár Cukornád (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília India Kína Thaiföld Pakisztán Mexikó Kolumbia Indonézia Fülöp-szk USA Ausztrália Guatemala Argentína Vietnám Dél-afrikai Közt Kuba Egyiptom Peru Mianmar Bolívia Forrás: FAO Yearbook 2015

23 Szójabab (2013) Rizs (2013) Kukorica (2013) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) USA Brazília Argentína Kína India Paraguay Kanada Uruguay Ukrajna Bolívia Oroszország Dél-afrikai Közt Indonézia Olaszország Nigéria Szerbia Koreai NDK Zambia Mexikó Mianmar Kína India Indonézia Banglades Vietnam Thaiföld Mianmar Fülöp-szigetek Brazília Japán Kambodzsa USA Pakisztán Egyiptom Dél-Korea Nigéria Sri Lanka Nepál Madagaszkár Laosz USA Kína Brazília Argentína Ukrajna India Mexikó Indonézia Franciaország Kanada Dél-afrikai Közt Oroszország Románia Nigéria Olaszország Fülöp-szk Magyarország Etiópia Törökország Szerbia Forrás: FAO Yearbook 2015

24 Banán (2013) Ország Mennyiség (t) India Kína Fülöp-szigetek Brazília Ecuador Indonézia Guatemala Angola Tanzánia Burundi Costa Rica Mexikó Kolumbia Vietnám Thaiföld Kamerun Kenya Pápua Új-Guinea Egyiptom Dominikai Közt Narancs (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília USA Kína India Mexikó Spanyolország Egyiptom Törökország Olaszország Dél-afrikai Közt Pakisztán Indonézia Irán Argentína Algéria Grögország Szíria Marokkó Venezuela Ghána Kókusz (2013) Ország Mennyiség (t) Indonézia Fülöp-szk India Brazília Sri Lanka Vietnám Pápua Új-Guinea Mexikó Thaiföld Malajzia Tanzánia Mianmar Salamon-szk Vanuatu Ghána Jamaica Dominikai Közt Kína Nigéria Venezuela Forrás: FAO Yearbook 2015

25 Manióka (2011) Ország Mennyiség (t) Nigéria Indonézia Thaiföld Kongói DK Angola Ghána Brazília Mozambik Vietnám India Uganda Tanzánia Kambodzsa Malawi Kína Kamerun Benin Madagaszkár Ruanda Nyersgumi (2013) Ország Mennyiség (t) Thaiföld Indonézia Vietnam India Kína Malajzia Elefántcsontpart Brazília Mianmar Nigéria Sri Lanka Fülöp-szk Guatemala Libéria Kamerun Mexikó Kambodzsa Ghána Gabon Ecuador Gyapot (2013) Ország Mennyiség (Mt) Kína India USA Pakisztán Brazília Üzbegisztán Ausztrália Törökország Görögország Burkina Faso Türkmenisztán Kazahsztán Argentína Mexikó Mianmar Elefántcsontpart Tádzsikisztán Mali Tanzánia Benin Forrás: FAO Yearbook 2015

26 Mexikó és Brazília gazdaságföldrajza A világ vezető ipari gömbfatermelői (2011) Ország Mennyiség (millió m 3 ) 1. USA 607,5 2. Oroszország 378,6 3. Kanada 296,2 4. Brazília 288,7 5. Kína 244,5 6. Svédország 132,5 7. Indonézia 126,1 8. Finnország 91,1 9. Németország 93,8 10. Chile 78,6 Forrás: FAO

27 Sertés (2013) Szarvasmarha (2013) Csirke (2013) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (ezer db) Kína USA Brazília Németország Vietnám Spanyolország Oroszország Mexikó Franciaország Kanada Hollandia Dánia Fülöp-szk Lengyelország Mianmar India Dél-Korea Japán Olaszország Indonézia Brazília India Kína USA Etiópia Argentina Szudán Pakisztán Mexikó Ausztrália Tanzánia Banglades Kolumbia Nigéria Oroszország Franciaország Kenya Indonézia Venezuela Mianmar Kína USA Indonézia Brazília Irán India Mexikó Oroszország Pakisztán Japán Malajzia Thaiföld Törökország Banglades Vietnám Bolívia Dél-afrikai Közt Ukrajna Mianmar Marokkó Forrás: FAO Yearbook 2015

28 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Pemex), emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó: nemes- és színesércek. Brazília vasérc, mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit ALkohászat (Belém).

29 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

30 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

31 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

32 A bioüzemanyagok termelésének alakulása között, milliárd liter Forrás: International Energy Agency

33 A világ bioüzemanyag-termelésének alakulása régiónként (millió tonna egyenértékben) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

34 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó feldolgozóipara: Brazília: importhelyettesítő iparosítás a mg-i és bányászati nyersanyagokra; majd exportorientált beruházások (autóipar - Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben); Mexikó: maquiladora szektor fontossága GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (1,2 millió alkalmazott); az export 90%-át a feldolgozóipar adja. Brazília és Mexikó szolgáltató szektora: Brazília: futball VB (2014), Rio de Janeiro olimpia (2016); Mexikó: bevásárló-turizmus; indián emlékek; tengerparti turizmus (Cancún, Acapulco);

35 Ország Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető vasérc- és bauxittermelő országok ban Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information

36 Ország Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute

37 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,3% 2; USA ,4% 3; Japán ,5% 4; Németország ,3% 5; Dél-Korea ,1% 6; India ,5% 7; Mexikó ,2% 8; Brazília ,3% 9; Spanyolország ,1% 10; Kanada ,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

38 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1; Kína ,1% 2; Japán ,1% 3; Németország ,0% 4; USA ,2% 5; Dél-Korea ,0% 6; India ,6% 7; Brazília ,6% 8; Mexikó ,1% 9; Spanyolország ,4% 10; Oroszország ,8% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

39 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: Mexikó: kukorica, bab; Magasföldön: búza, árpa; nedvesebb folyó- és tengerpartokon: rizs; kávé (Chiapas, Oaxaca, Veracruz); kakaó (Chiapas, Tabasco); gyümölcs- és zöldségfélék; paradicsom és paprika (Csendes-óceán partvidéke; Tabasco); cukornád (Colorado-deltavidék, Veracruz); gyapot (Rio Grande, Oaxaca is); dohány (Veracruz, Oaxaca); agavefélék. Szarvasmarha-tenyésztés; világ egyik legnagyobb méztermelője. Brazília: cukornád (ÉK-Brazília, Sao Paulo) bioetanol; kávétermelés (Sao Paulo); szója; citrusfélék; kukorica; rizs; búza; ÉK-en: gyapot, szizál, kakaó; innen származik a kaucsukfa. A világ legnagyobb külterjes szarvasmarha-tartója; sertéstartás (Paraná állam). Kiemelkedő a fakitermelés szerepe (rablógazdálkodás).

40 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Tampico, Posa Rica, Minatitlán) Pemex; emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó az 1. ezüstkitermelő (NY-i Sierra Madre (Zacatecas, Chihuahua, Durango)); arany (Sonora, Durango); rézérc (Sonora); cink- és ólomérc (Chihuahua, Zacatecas); vasérc; kősó; kén; fluorit; gipsz. Brazília vasérc (Minas Gerais, Carajás), mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit (Minas Gerais, Pará) AL-kohászat (Belém), fontos az ónérc-kitermelés; kaolin- és grafitkészletek a legnagyobbak között + drága- és féldrágakövek, gyémánt.

41 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Gátak pro- és kontra Érvek mellettük Sokoldalú hasznosítás: öntözés, villamos energia, árvízvédelem, ivóvíz, rekreáció, hajózás; Iparfejlesztést megalapozó infrastruktúra, exportkapacitások telepítésének lehetősége, impulzusok a regionális fejlődés számára; Munkahelyteremtés; Érvek ellenük millió ember elűzése, áttelepítése szerte a világon, megfelelő kompenzáció elmaradása; Államháztartást megterhelő beruházások, eladósodás, más fejlesztések elől a források elszívása; Ökológiai károk, a gátak alatt élő népesség életlehetőségeinek korlátozása (költségek és hozamok egyenlőtlen megoszlása); Forrás: Kreutzmann, H alapján Molnár Ernő szerkesztése

42 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília feldolgozóipara: A XX. században importpótló iparosítás a mg-i, bányászati termékekre alapozva; nehézipari fejlesztés > eladósodás; majd külkereskedelmi nyitással export-orientált külföldi tőkebefektetések (pl. autóipar); Brazília iparosodása cukorgyártással és kohászattal indult (Minas Gerais); I. vh. idején élelmiszeripar (Porto Alegre; Goiania, Cuiabá); gyógyszeripar, vegyipar (petrolkémia: Salvador, festékipar: Recife); II. vh. idején exportképes vas- és acélipar (Volta Redonda, manapság Belo Horizonte térségében), az 1950-es évektől külföldi cégekkel kiépülő autóipar ( follow sourcing ) (Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben, Curitiba); hadiipar (Sao José dos Campos); híradástechnika, elektronika (Campinas, Manaus).

43 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó feldolgozóipara: Meghatározó szerepet játszik a maquiladora-szektor (exportorientált ipari üzemek főleg USA, Japán, Németo., Dél-Korea érdekeltségei); az olcsó munkaerő és az állami politika a fő motiváló; - mára a GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (3.800 üzem, 1,2 millió dolgozóval), 80%-uk a határmenti államokban (Nuevo Laredo; Ciudad Juárez); - problémák: nem érvényesülő multiplikátor-hatás, munkaerő kizsákmányolása, környezeti problémák; Az export 90%-a a feldolgozó-iparhoz köthető: gépipar (Mexikóváros, É- Mexikó, VW - Puebla); élelmiszer- és textiliipar (Veracruz); vegyipar (petrolkémia); vas- és acélipar (Monterrey), kohászat, építőanyag-ipar, elektronika high-tech export (Guadalajara).

44 Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília szolgáltató szektora: Mexikó: Mexikóváros a legnagyobb repterek között, vezető szolgáltató centrum; kiemelkedő forgalmú a pánamerikai autóút; idegenforgalom tengeri fürdőhelyek (Acapulco, Cancún), indián kultúra emlékei (Mexikóváros, Chichén Itzá), bevásárlóturizmus (Tijuana, Ciudad Juárez, Nuevo Laredo, Reynosa) a határ mentén; Brazília: Sao Paulo és Rio de Janeiro vezető gazdaságirányító és pénzügyi központok; kikötők (Tubarao, Itaqui, Sepetiba, Santos).