6659/18 zssz/zv/kk 1 DGB 1B

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 28. (OR. en) 6659/18 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 10730/16, 6453/18 Tárgy: AGRI 109 DEVGEN 42 ENV 202 CLIMA 56 Élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék: a júniusi tanácsi következtetések végrehajtásában tett előrelépés értékelése Az elnökség és a Bizottság tájékoztatója Véleménycsere I. BEVEZETÉS 1. Az élelmiszer-veszteségről és élelmiszer-hulladékról szóló júniusi tanácsi következtetések értelmében az EU Tanácsának szándékában áll értékelni az e következtetések végrehajtásában tett előrelépést, első alkalommal 2018-ban 1. Az elnökség ezért úgy döntött, hogy felméri az említett következtetések végrehajtását. Az elnökség a tagállamok hozzájárulásai alapján összefoglalta a következtetések pontja terén elért eredményeket (lásd az I. mellékletet). A Bizottság áttekintést nyújtott az általa a következtetések pontja terén elért eredményekről (lásd a II. mellékletet). A két mellékletet megküldtük a delegációknak, figyelemmel a Mezőgazdasági Különbizottságnak a Mezőgazdasági és Halászati Tanács április 16-i ülését előkészítő ülésére /16, 12. o. 6659/18 zssz/zv/kk 1 DGB 1B HU

2 II. HÁTTÉR 2. Globális szinten az emberi fogyasztás céljából előállított élelmiszer harmada elveszik vagy hulladékká válik, ami évente kb. 1,3 milliárd tonnát jelent. Az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szakaszában keletkezik élelmiszer-veszteség vagy -hulladék, az első, mezőgazdasági termelési szakasztól kezdve egészen a végső háztartási fogyasztásig. Az élelmiszer-veszteség a termelés során használt erőforrások mint például a termőföld, a víz, az energia és az inputanyagok pazarlását jelenti, feleslegesen növelve ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer mennyiségének az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban bekövetkező csökkenését jelenti. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék tekintetében meghatározott fogalmi keret alapján az élelmiszer-veszteség az azt megelőzően elvesző vagy megromló élelmiszert jelenti, hogy az elérné a végtermék vagy a kiskereskedelmi szakaszt. Amennyiben viszont a kiskereskedők vagy a fogyasztók emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert hagynak megromolni vagy kidobnak és így az nem kerül elfogyasztásra, élelmiszer-hulladékról beszélünk Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése (ENSZ-közgyűlés) 2015-ben a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) részeként elfogadta a fenntartható fejlesztési célokat. 3 Ez a menetrend 17 fenntartható fejlesztési célt és 169 hozzájuk tartozó célkitűzést tartalmaz, amelyek olyan alapvetően fontos területekre terjednek ki, mint a szegénység, az egyenlőtlenségek, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tengerek és óceánok, az éghajlatváltozás, valamint a nemek közötti egyenlőség. A számú fenntartható fejlesztési cél a következőket határozza meg: 2030-ig világszinten az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségének felére csökkentése kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteség csökkentése, ideértve a betakarítás utáni veszteséget is. Emellett ide kapcsolódik még több másik fenntartható fejlesztési cél is, így például az élelmezésbiztonságra vonatkozó 2. sz. fenntartható fejlesztési cél, a vízre vonatkozó 6. sz. fenntartható fejlesztési cél, a tisztességes munkára és a növekedésre vonatkozó 8. sz. fenntartható fejlesztési cél, az éghajlat-politikára vonatkozó 13. sz. fenntartható fejlesztési cél és a tengeri erőforrások fenntartható használatára vonatkozó 14. sz. fenntartható fejlesztési cél. Egyértelmű, hogy a különböző fenntartható fejlesztési célok és célkitűzések kapcsolódnak egymáshoz /18 zssz/zv/kk 2 DGB 1B HU

3 4. A fenntartható fejlesztési célok elfogadásának köszönhetően egyre többen vannak tisztában annak fontosságával, hogy globális szinten kevesebb legyen az élelmiszerveszteség és az élelmiszer-hulladék. A FAO létrehozta az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó, SAVE FOOD elnevezésű globális kezdeményezést 4, valamint az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék mérésére és csökkentésére vonatkozó technikai platformot 5. III. A HELYZET ÁLLÁSA 5. Az Európai Unióban az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék kérdésének kezelésére a körforgásos gazdaságra vonatkozóan 2015-ben indított uniós cselekvési terv 6 alapján kerül sor, célul tűzve ki az erőforrások fenntarthatóbb módon történő felhasználásának előmozdítását június 20-án a Környezetvédelmi Tanács következtetéseket fogadott el a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről 7, június 28-án pedig a Mezőgazdasági és Halászati Tanács fogadott el következtetéseket az élelmiszer-veszteségről és az élelmiszer-hulladékról 8. A Bizottság 2016 decemberében tájékoztatta a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot az élelmiszerveszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformmal kapcsolatos aktuális helyzetről szeptemberében a Tanács elfogadta Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: az Európai Uniónak alkalma nyílik az élelmiszer-ellátási lánc erőforrás-hatékonyságának javítására című, 34/2016. sz. európai számvevőszéki különjelentésről szóló következtetéseket / / / / / /18 zssz/zv/kk 3 DGB 1B HU

4 A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2017 októberében véleménycserét folytatott a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendről és annak az EU agrárpolitikájára gyakorolt hatásairól 11, és hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelőkre kulcsfontosságú szerep vár a fenntartható fejlesztési célok, így többek között a 12. sz. fenntartható fejlesztési cél megvalósítására irányuló uniós hozzájárulás terén. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018 februárjában megvitatta az uniós biogazdasági stratégiának és a mezőgazdasági ágazat szerepének a felülvizsgálatát decemberében a háromoldalú egyeztetés során (a Környezetvédelmi Tanács vezetésével) ideiglenes megállapodás jött létre a hulladékokról szóló jogszabálycsomagról (a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv része) Megjegyzendő, hogy 2017-ben az Általános Ügyek Tanácsának égisze alatt létrejött a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel foglalkozó munkacsoport. Ez az ENSZ által megállapított fenntartható fejlesztési céloknak az EUban történő megvalósítására összpontosít, továbbá fórumot biztosít a tagállamok számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása terén elért eredményekkel kapcsolatos tapasztalat- és véleménycserére. 7. A hulladékokról szóló felülvizsgált jogszabályok felszólítják a tagállamokat arra, hogy az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szakaszát illetően hozzanak intézkedéseket az élelmiszer-hulladék csökkentésére, kövessék nyomon az élelmiszer-hulladék mennyiségét és számoljanak be az elért eredményekről. Sikerült megállapodni az élelmiszer-hulladék fogalmának meghatározásáról, amely alapjául szolgál majd az élelmiszer-hulladék mennyiségének meghatározására vonatkozó közös módszer kidolgozásának. E módszert a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell elfogadnia 2019 márciusáig. A fogalommeghatározás leszögezi, hogy az élelmiszer-hulladék minden olyan, a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer, amely hulladékká vált / / / /18 REV 1, 33. o. 6659/18 zssz/zv/kk 4 DGB 1B HU

5 8. A Számvevőszék a 34/2016. sz. különjelentésében ajánlotta, hogy az élelmiszerhulladék témája képezze részét a közös agrárpolitika közelgő felülvizsgálatának. 15 Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló bizottsági közlemény 16 megállapítja, hogy a KAP segítheti az élelmiszer-hulladékok és az élelmiszer-pazarlás csökkentését. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács a 2017 decemberében, valamint 2018 januárjában, februárjában és márciusában megbeszélést folytatott a közlemény különböző aspektusairól. E megbeszélések során a miniszterek a mezőgazdaság elsődleges céljaként visszatérően az élelmezésbiztonságot említették, valamint a mezőgazdaság hozzájárulását az erőforrás-hatékonysághoz, a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez és a fenntartható fejlesztési célokhoz. Úgy vélték, hogy ezen elemeket illetően fokozni lehet még a KAP által biztosított hozzáadott értéket. 9. Az Európai Parlament 2017 májusában plenáris ülés keretében elfogadta az Erőforráshatékonysági kezdeményezés: az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság javítása című, Biljana Borzan európai parlamenti képviselő által javasolt saját kezdeményezésű állásfoglalást (a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága). A Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2017 márciusában nyilvánított véleményt erről a jelentésről o /17, 24. o. 6659/18 zssz/zv/kk 5 DGB 1B HU

6 10. Az Európai Bizottság elkötelezett az ENSZ azon fenntartható fejlesztési céljának a megvalósítása mellett, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszer-hulladék mennyisége. A Bizottság 2016 augusztusában létrehozta az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszerhulladékkal foglalkozó uniós platformot, amelynek 70 tagja van, köztük a tagállamoknak, nemzetközi szervezeteknek (FAO, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, OECD) és az élelmiszer-értéklánc szereplőinek a képviselői, az élelmiszerbankokat és más nem kormányzati szervezeteket is beleértve. A Bizottság az élelmiszer-adományozás elősegítéséről szóló uniós iránymutatást 17 fogadott el, és egy hároméves uniós kísérleti projektet hajt végre, amelynek célja az élelmiszer újraelosztásával kapcsolatos jogi és működési keretek további kutatása, valamint az Európai Unió élelmiszer-adományozási iránymutatása tagállamokban történő terjesztésének támogatása. Jelenleg készülnek a korábbi élelmiszerek állati takarmányként való felhasználásáról szóló iránymutatások, valamint egy az élelmiszerhulladék képződésének méréséről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Egy a közelmúltban készült tanulmány 18 kiemelte, hogy ösztönözni kell, hogy valamennyi szereplő az élelmiszer-vállalkozókat és az ellenőrző hatóságokat is beleértve következetesebben értelmezze és alkalmazza a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő jelölését az élelmiszerek címkéin. A tanulmány arról számolt be, hogy az EU-ban a vizsgált termékkategóriákban jelentős eltérések figyelhetők meg a dátumjelölési gyakorlatok terén, és a dátumjelölés gyakran nehezen olvasható, ennek következtében pedig a becslések szerint az évente keletkezett élelmiszer-hulladék akár 10%-a is a dátumjelöléssel kapcsolatos problémákra vezethető vissza ban létrejön az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform abból a célból létrehozandó alcsoportja, hogy megvizsgálja a lehetőségeket, és összehangolt és koherens cselekvési tervet dolgozzon ki valamennyi kulcsszereplő bevonásával. Az uniós zöld közbeszerzési kritériumok ban lezárandó felülvizsgálata során is vizsgálat tárgyát képezi az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésére vonatkozó célkitűzések beépítése. 17 HL C 361., , 1. o. 18 Market study on date marking and other information provided on food labels and food waste prevention (Piaci tanulmány a dátumjelölésről és az élelmiszerek címkéin feltüntetett egyéb információkról, valamint az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzéséről). ICF, az Anthesis-szel, a Brook Lyndhursttel és a WRAP-pel együttműködésben, aa75ed71a1/language-en /18 zssz/zv/kk 6 DGB 1B HU

7 11. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a következő kapcsolódó kérdésköröket vizsgálta: Food waste accounting - Methodologies, challenges and opportunities (Az élelmiszer-hulladék számszerűsítése Módszerek, kihívások és lehetőségek) 20, Improving Sustainability and Circularity of European Food Waste Management with a Life Cycle Approach (Az élelmiszer-hulladék európai kezelése fenntarthatóságának és körkörösségének életciklus alapú megközelítéssel történő javítása) 21, Energy use in the EU food sector: State of play and opportunities for improvement (Energiahasználat az uniós élelmiszer-ágazatban: A jelenlegi helyzet és a fejlesztési lehetőségek) 22, Profiling Italian consumers attitude to food waste (Profilalkotás az olasz fogyasztók élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos magatartásáról) 23, Prioritizing and optimizing sustainable measures for food waste prevention and management (Az élelmiszer-hulladék megelőzésére és kezelésére vonatkozó fenntartható intézkedések rangsorolása és optimalizálása) 24, Techno-economic and profitability analysis of food waste biorefineries at European level (Az élelmiszerhulladékot felhasználó biofinomítók európai szintű műszaki-gazdasági és jövedelmezőségi elemzése) 25, Modelling of food loss within life cycle assessment: From current practice towards a systematization (Az élelmiszer-veszteség életciklus-értékelés keretében történő modellezése: A jelenlegi gyakorlattól a rendszeralkotásig) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013-ban elfogadta A civil társadalom hozzájárulása az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megelőzését, illetve csökkentését célzó stratégiához című véleményt A fő kihívást az élelmezésbiztonság biztosítása és az egyre növekvő népesség élelemmel való ellátása jelenti, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlatváltozás hatásait is. Ezzel összefüggésben fontos szerepet tölt be az erőforrás-hatékonyság, valamint az élelmiszerveszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentése. Az elnökség véleménye szerint a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) már hozzájárul az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez, azonban lehet még mód a jelenlegi eszközök javítására. Most jött el a megfelelő ideje annak, hogy a jövőbeli uniós szakpolitikák kialakításával összefüggésben feltárjuk ezeket a lehetőségeket /18 zssz/zv/kk 7 DGB 1B HU

8 14. Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék kérdése a sokrétű és ágazatokon átívelő jellege miatt több szakpolitikai területhez is kapcsolódik, ezért kezeléséhez több szereplő erőfeszítéseire van szükség. A hulladékokról szóló rendelettel kapcsolatos eljárást a Környezetvédelmi Tanács vezeti a körforgásos gazdaságról szóló csomag részeként. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács a mezőgazdasági vonatkozásokra fog összpontosítani, konkrétabban pedig az általa 2016 júniusában elfogadott, az élelmiszerveszteségről és az élelmiszer-hulladékról szóló tanácsi következtetések végrehajtásában tett előrelépés értékelésére. Az elnökség elkészítette a tagállamok által a következtetések pontját illetően hozott intézkedések összefoglalását (I. melléklet). A Bizottság tájékoztatást nyújtott az általa a következtetések pontja terén elért eredményekről (II. melléklet). 15. Felkérjük a mezőgazdasági minisztereket, hogy értékeljék az élelmiszer-veszteségről és az élelmiszer-hulladékról szóló júniusi tanácsi következtetések végrehajtásában tett előrelépést. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács április 16-i ülésén folytatandó eszmecsere strukturálása érdekében az elnökség az alábbi kérdést készítette elő. 16. A Mezőgazdasági Különbizottság nyugtázta az elnökségi háttéranyagot (6453/18), előzetes eszmecserét tartott a javasolt kérdésről amely nem befolyásolja a miniszterek által a április 16-án folytatandó eszmecserén kialakítandó végleges álláspontot és megállapodott arról, hogy e kérdést továbbítja a Tanácsnak. 6659/18 zssz/zv/kk 8 DGB 1B HU

9 17. A Mezőgazdasági Különbizottság március 26-i ülésén számos delegáció megerősítette a sz. fenntartható fejlesztési cél iránti elkötelezettségét, miszerint 2030-ra felére kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Úgy vélekedtek emellett, hogy a 2016-os tanácsi következtetések végrehajtása terén előrelépés történt a tagállamok szintjén. Konkrét eredményeket állapítottak meg az elfogadott vagy kidolgozás alatt álló tagállami programok és jogszabályok, az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék mérésének bevezetése, valamint olyan több érdekelt felet tömörítő partnerségek beindítása és támogatása terén, amelyek feladata, hogy a teljes élelmiszerellátási lánc mentén intézkedéseket dolgozzon ki, illetve végrehajtsa azokat. Az ülés résztvevői kiemelték, hogy az effajta erőfeszítések a tájékoztató kampányokkal, az iparral folytatott önkéntes együttműködéssel, a megtévesztő címkézés miatti élelmiszerhulladék-keletkezés kiküszöbölését célzó további intézkedésekkel, az élelmiszer-felesleg adományozását szolgáló programok elősegítésével együtt alapvető szerepet játszanak a tagállamok szintjén a folyamatos előrehaladás biztosításában. Mindazonáltal több delegáció hívta fel a figyelmet azon tényezőkre, amelyek uniós és tagállami szinten egyaránt akadályozzák az intézkedések végrehajtását, és amelyek az általánosan jóváhagyott mérési módszer, az összehasonlító adatok és az egyértelmű fogalommeghatározások hiányához kötődnek. A delegációk sürgették, hogy ne csak az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban keletkező élelmiszer-veszteségre és élelmiszerhulladékra vonatkozó adatokat gyűjtsék, hanem azokat is, amelyek a célirányos intézkedések eredményeként a különböző szegmensekben elért élelmiszerveszteség- és élelmiszerhulladék-csökkenésre vonatkoznak. Egyes delegációk hangsúlyozták, hogy az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék minimalizálása céljából a dátumjelöléssel és a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos kérdéseket uniós szinten célszerű tovább vizsgálni. Néhány delegáció úgy vélekedett, hogy a KAP által támogatott innováció és új technológiák további előrelépést segíthetnek elő, a KAP reformja pedig alkalmat kínál az élelmiszerveszteség- és élelmiszerhulladék-képződés megelőzésének javításához. A delegációk pozitívan nyugtázták a 2016-os tanácsi következtetések végrehajtása terén a Bizottság által tett lépéseket, különösen az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformmal kapcsolatos intézkedéseket. 6659/18 zssz/zv/kk 9 DGB 1B HU

10 IV. KÉRDÉS A MINISZTEREK SZÁMÁRA 18. A fentiek fényében és a megbeszélés kereteinek kialakítása céljából az elnökség felkéri a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot, hogy vitassa meg a következő kérdést: Milyennek értékeli a évi tanácsi következtetések terén uniós és tagállami szinten tett előrelépést? Kielégítőnek tartja a végrehajtás ütemét, vagy pedig úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítése a szükséges iramban haladjon? 6659/18 zssz/zv/kk 10 DGB 1B HU

11 I. MELLÉKLET A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A ÉVI TANÁCSI KÖVETKEZTETÉSEK VÉGREHAJTÁSA TERÉN TETT ELŐRELÉPÉS 19 tagállam hozzájárulása alapján 18. FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, hogy: erősítsék meg a sz. fenntartható fejlesztési cél teljesítése iránti elkötelezettségüket, amely célt a globális szereplők mindegyike együttesen fogadott el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretében az ENSZ Közgyűlésén, elismerve ugyanakkor a fenntartható fejlesztési célok integrált jellegét; Valamennyi uniós tagállam kijelentette, hogy támogatja a sz. fenntartható fejlesztési cél teljesítését, amely célt a globális szereplők mindegyike együttesen fogadott el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend részeként. Az eredmények eléréséhez különböző mechanizmusok alkalmazására kerül majd sor. Az országok többsége konkrét nemzeti jogszabályokat dolgozott ki az élelmiszer-hulladékra és az élelmiszer-veszteségre vonatkozóan. Nemzeti tervek kidolgozására is sor került, amelyeknek részét képezik például a következőkre összpontosító stratégiák: az élelmiszer-hulladékra vonatkozó gazdálkodási tervek, az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése, és az olyan problémák azonosítására irányuló programok, amelyek az élelmiszeriparban hulladék keletkezéséhez vezetnek. A nemzeti tervek és a stratégiák eredményei várhatóan a as időszakban válnak láthatóvá. Egyes tagállamok főként önkéntes keretek között kívánják teljesíteni az élelmiszerhulladék csökkentésével kapcsolatos célkitűzést, konkrét jogszabályok kidolgozása és végrehajtása nélkül. Következő lépések: Folytatni kell a munkát többek között tagállami stratégiák, jogszabályok és önkéntes intézkedések révén a sz. fenntartható fejlesztési cél teljesítése érdekében, biztosítva a kulcsfontosságú szereplők bevonását. Ösztönzőket kell biztosítani a hulladékmegelőzési hierarchia alkalmazására, például az élelmiszer-adományozás megkönnyítésével. 6659/18 zssz/zv/kk 11 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

12 18.2. üdvözöljék a FUSIONS projekt eredményeit, például az élelmiszer-veszteség és -hulladék csökkenésének mérésére vonatkozó közös és gyakorlati uniós útmutató kidolgozását (16. pont), valamint azokat a módszertanokat, amelyeket a tagállamok dolgoztak ki az élelmiszer-veszteség és -hulladék mérésére, annak érdekében, hogy ezeket tudományos alapként és kiindulási pontként felhasználják az arról folytatott további megbeszélések során, hogy miként lehetne harmonizálni az élelmiszer-veszteség és -hulladék csökkenések mérését; A tagállamok felhasználják vagy szándékukban áll felhasználni a FUSIONS projekt megállapításait az arra irányuló jövőbeli erőfeszítéseik során, hogy kidolgozzák az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérésére és csökkentésére vonatkozó módszertant. A projekt rendelkezik a már bejáratott értékelési módszereket illető harmonizációhoz és innovációhoz szükséges potenciállal. Több tagállamban is folyamatban van az élelmiszer-veszteségnek és az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszerlánc valamennyi szintjén (a termelőtől a fogyasztóig) történő nyomon követésére vonatkozó nemzeti szabályozások bevezetése, ezek hatálya és időtartama azonban eltérő. Végrehajtás alatt áll az élelmiszer-hulladék forrásainak ágazati felmérése (háztartások, élelmiszertermelés, nagykereskedelem és kiskereskedelem), valamint a fel nem használt élelmiszerforrások átfogó monitoringja is. Számos tagállam folytat az élelmiszerhulladék mennyiségének felbecsülését célzó kampányokat. A tudományos potenciálnak a mérési rendszer létrehozása és különösen a gazdasági hatékonyság mérése céljából történő felhasználásával kapcsolatos tagállami vélemények ellentmondásosnak tűnnek. A FUSIONS projekt, a különböző nemzeti stratégiák és az uniós jogszabályok eltérő módon határozzák meg az élelmiszer-hulladék fogalmát, így pedig nehéz felmérni az érintett élelmiszer-veszteség és élelmiszerhulladék mennyiségét. Tekintettel a tagállamok által alkalmazott módszerekre és az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérése terén szerzett tapasztalatokra, a tagállamok kijelentették, hogy hajlandók egységes megközelítést alkalmazni az élelmiszer-hulladék felmérésére, valamint egységes terminológiát elfogadni az élelmiszer-veszteség és az élelmiszerhulladék tekintetében. Következő lépések: A hulladékokra vonatkozó keretirányelv felülvizsgálatára vonatkozó politikai megállapodásban foglaltaknak megfelelően hozzá kell járulni az élelmiszerellátási lánc egyes szakaszaiban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének meghatározására szolgáló egységes módszer kidolgozásához, továbbá rendszeresen nyomon kell követni és jelenteni kell az élelmiszer-hulladék és -veszteség mennyiségét. Tovább kell törekedni az egységes terminológia kidolgozására. Az élelmiszerveszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformon keresztül támogatni kell azoknak az uniós és globális kezdeményezéseket, amelyek az EU-n belül az agrárélelmiszeriparban bekövetkező élelmiszer-veszteség nyomonkövetésére irányulnak. 6659/18 zssz/zv/kk 12 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

13 18.3. tevékenyen járuljanak hozzá az élelmiszerveszteséggel és élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos uniós platformhoz 28, amely a tagállamokat és az élelmiszerlánc minden szereplőjét tömöríti, nem kormányzati szervezeteket is beleértve, és amely a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó uniós cselekvési terv részeként jön majd létre a sz. fenntartható fejlesztési cél teljesítésének nyomon követésére, mégpedig az Unióban az élelmiszerhulladék keletkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedések meghatározásában való közreműködés, a nemzeti szinten fennálló helyzetről való jelentéstétel, valamint az élelmiszer-veszteség és - hulladék csökkentésére vonatkozó tényeken alapuló legjobb gyakorlatok megosztása révén; Majdnem az összes tagállam tevékenyen részt vesz az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform és annak alcsoportjai munkájában, annak függvényében, hogy mely területeket tartják fontosabbnak. Az élelmiszer-adományozás, az élelmiszer-hulladék mérése, valamint az intézkedések és azok végrehajtása területével kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztásával valamennyi szereplő hozzájárulhat az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésére, illetve azok felhasználására vonatkozó különböző lehetőségek meghatározásához. Számos tagállam támogatja, hogy az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszerhulladékkal kapcsolatos uniós platform égisze alatt jöjjön létre egy dátumjelöléssel foglalkozó alcsoport; e tagállamok egyúttal azt is kijelentik, hogy feltétlenül részt szeretnének venni ennek az alcsoportnak a munkájában. A címkéken feltüntetett, a minőségmegőrzési idővel és a fogyaszthatósági idővel kapcsolatos terminológiához kapcsolódó információk megfelelő értelmezése hozzájárul majd az élelmiszerhulladék keletkezésének megelőzéséhez és megkönnyíti ezen információk használatát. Néhány, az élelmiszerjelöléssel foglalkozó jövőbeli alcsoport keretében történő megvitatásra javasolt téma: azon élelmiszerek listájának kibővítése, amelyek mentesülnek a minőségmegőrzési idő jelölésének kötelezettsége alól; azon élelmiszerek eltarthatósági idejének meghosszabbítása, amelyek tekintetében a jogszabályokban a bizonyított biztonságosságuk miatt konkrét eltarthatósági idő került megállapításra (mint például az étkezési tojás). Következő lépések: Továbbra is aktívan részt kell venni az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform munkájában és segíteni kell azt, a dátumjelölésre vonatkozó munkát is beleértve /18 zssz/zv/kk 13 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

14 18.4. ösztönözzék a hulladékgazdálkodási hierarchia és az élelmiszer-felhasználási hierarchia alkalmazását, mégpedig azáltal, hogy kiemelten kezelik az élelmiszerveszteség és -hulladék keletkezésének a megelőzését, a biztonságos és tápláló, emberi fogyasztásra alkalmas, de egyébként esetleg hulladékká váló élelmiszerek újrafelhasználását, az élelmiszerforrások állati takarmány céljára való hasznosítását, amennyiben az biztonságosan megvalósítható, valamint azt, hogy az elkerülhetetlenül elvesző vagy hulladékká váló élelmiszert az ártalmatlanítás helyett lehetőleg újrahasznosítsák vagy annak hiányában más módon hasznosítsák, többek között bioalapú anyagokban való felhasználás, aerob bomlás és energetikai hasznosítás révén; Több tagállam is jelentős eredményeket ért el a hulladékgazdálkodási hierarchia és az élelmiszer-felhasználási hierarchia alkalmazása terén, többek között a következő intézkedések alkalmazása révén: a hulladékok osztályozására vonatkozó szabályok, valamint a dátumjelölésre és az adományozásra vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló nemzeti jogszabályok módosítása; az adományozásra szánt élelmiszerek adóztatására vonatkozó szabályok módosítása, valamint az élelmiszer-adományozásra vonatkozó adóügyi ösztönzők nyújtása; oktatási célú kezdeményezések indítása, valamint részletes útmutatók és iránymutatások kidolgozása az élelmiszer-hulladékot generáló élelmiszergyártók, nagykereskedők, kiskereskedők és fogyasztók számára azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet elkerülni az élelmiszerek kidobását; rendszeres jótékonysági tevékenységek és célzott kampányok ösztönzése az élelmiszerfelesleg annak céljából történő összegyűjtése érdekében, hogy elosszák azt a rászorulók között; valamint mindenekelőtt pedig fenntartható és bevált élelmiszer-adományozási modellek létrehozása és fenntartása élelmiszerbankok és más jótékonysági szervezetek formájában, teljeskörűen kihasználva a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezése, továbbá a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által nyújtott lehetőségeket. A tagállamok ezáltal működő modellekre tettek szert az élelmiszerfelesleg hierarchikus elosztását és felhasználását illetően. A tagállamok azonban még mindig akadályokba ütköznek az élelmiszerfelesleg felhasználásával kapcsolatos lehetőségek teljes kiaknázása terén. Az élelmiszerveszteség és -hulladék egységes fogalommeghatározásának kidolgozásáról tartandó jövőbeli megbeszélések és az azzal kapcsolatos döntések eredményeként létrejöhet a hulladékok osztályozására vonatkozó hierarchia alkalmazásának hatékony modellje. Következő lépések: Lehetővé kell tenni és folytatni kell a hulladékmegelőzési, valamint az élelmiszer-felhasználási hierarchia végrehajtását, elsőbbséget biztosítva az élelmiszerveszteség- és élelmiszerhulladék- képződés megelőzésének, az élelmiszerfelesleg hasznosításának és az élelmiszerforrás-felhasználás optimizálásának, biztosítva ugyanakkor az élelmiszer- és élelmezésbiztonságot. 6659/18 zssz/zv/kk 14 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

15 18.5. támogassák a lakosságnak a fenntartható élelmiszertermelési folyamatokkal, a szükséges erőforrásokkal, a fogyasztással, valamint az élelmiszer-veszteséggel és -hulladékkal kapcsolatos oktatását és tájékoztatását; A tagállamok az eszközök széles skáláját használják arra, hogy támogassák a lakosságnak a fenntartható élelmiszer-termelési folyamatokkal, az erőforráshatékonysággal, a fogyasztással, valamint az élelmiszer-veszteség és az élelmiszerhulladék csökkentésével kapcsolatos oktatását és tájékoztatását. A tájékoztató kampányok során olyan oktatási anyagokat dolgoznak ki gyermekek, elsősorban kisgyermekek és tizenévesek számára, amelyek a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, a felelősségteljes fogyasztói magatartásra és a háztartási élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésére helyezik a hangsúlyt. A tájékoztató és oktatási célú kampányokat illetően a tagállamok különböző megközelítéseket alkalmaznak. Az élelmiszerfelesleg mennyiségének csökkentését célzó kampányokban a tagállamok részben hagyományos promóciós intézkedéseket konferenciákat, megbeszéléseket, szemináriumokat, iskolai oktatási programokat stb., másrészt viszont gyakran olyan korszerűbb és könnyebben hozzáférhető információforrásokat használnak, mint például a televíziós és rádiós hirdetések, az internetes anyagok és a közösségimédia-platformok. Sok tagállam rendszeresen naprakésszé teszi az azon fogyasztók érdeklődésére számot tartó információkat, akik segíteni szeretnék az élelmiszerveszteség- és az élelmiszerhulladék-képződés elleni küzdelmet. Következő lépések: Az innovatív megoldások egyidejű előmozdítása mellett el kell indítani, lehetővé kell tenni és folytatni kell a tájékoztató tevékenységekkel kapcsolatos munkát. 6659/18 zssz/zv/kk 15 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

16 18.6. törekedjenek az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződésének csökkentésére és a hulladékgazdálkodási hierarchiának és az élelmiszerfelhasználási hierarchiának megfelelően az elsődleges termelésből származó élelmiszererőforrások fogyasztási célú hasznosítására, mégpedig az uniós szinten, többek között a közös agrárpolitika, a kutatási és innovációs politika, valamint az európai innovációs partnerség keretében rendelkezésre álló eszközök felhasználásával; Néhány tagállam olyan szabályozási eszközöket vezetett be, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára azon elsődleges termékeik felhasználását, amelyek különböző okokból kifolyólag kivonásra kerültek az élelmiszerláncból, de ennek ellenére alkalmasak emberi fogyasztásra. Ilyen eszköz például az adókedvezmények nyújtása, az adminisztratív terhek csökkentése és az elsődleges mezőgazdasági termelők bevonása a KAP különböző eszközeibe, csökkentendő ezáltal az olyan elsődleges termékek veszteségeit, mint például a gyümölcs, a zöldség és a hal. Több tagállam is tevékenyen használja a köz- és magánszféra partnerségét annak a végső célnak az eléréséhez, hogy az agrárélelmiszeripari lánc valamennyi szintjén innovatív és kreatív módon csökkentsék az élelmiszer-veszteséget, és ebben tudományos és kutatószervezetek és -intézetek is támogatják őket. Kidolgozásra kerültek és végrehajtás alatt állnak olyan jogalkotási intézkedések, amelyek célja azoknak a láncoknak és útvonalaknak a lerövidítése, amelyeken keresztül az élelmiszerek eljutnak a végső fogyasztókhoz. Az elsődleges termelés során keletkező veszteségek csökkentésének eszközeként néhány tagállam igyekezett arra ösztönözni a mezőgazdasági termelőket, hogy dolgozzák ki és hajtsák végre a saját hatékony programjaikat a lehető legnagyobb mértékű forráshasznosítás biztosítása érdekében. Ezek a programok ezt követően kritériumként szerepelhetnek a különböző uniós projektek keretében nyújtandó további finanszírozás esetében. Következő lépések: Az élelmiszerlánc minden szakaszában folytatni kell az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék csökkentésére irányuló munkát, többek között a közös agrárpolitika eszközeivel, így a zöldség és a gyümölcs esetében a mezőgazdasági piacok közös szervezésén, a vidékfejlesztési és az iskolai programokon keresztül. Ki kell használni a kutatás és az innovációs politika nyújtotta lehetőségeket. 6659/18 zssz/zv/kk 16 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

17 18.7. az élelmiszerlánc különböző szereplőivel tűzzék napirendre az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződésének csökkentésének kérdését, és mozdítsák elő az ágazatközi együttműködést annak érdekében, hogy a termelőtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerláncban megelőzzék az élelmiszerveszteség és -hulladék keletkezését. Az egyebek mellett a mezőgazdasági ágazatban keletkező élelmiszer-veszteségre és hulladékra vonatkozó adatgyűjtés javítása, valamint a lehetséges problémák és lehetőségek azonosítása a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheinek növelése nélkül jelenti az első fontos lépést ahhoz, hogy célzott intézkedések kidolgozására kerülhessen sor; vegyék figyelembe az élelmiszer-veszteséggel és hulladékkal kapcsolatos kérdéseket a nyersanyagok fenntarthatóbb felhasználásával kapcsolatos megbeszélések és kezdeményezések összefüggésében; A tagállamok körében széles körben elterjedt az ágazatokon átívelő, multidiszciplináris és sokrétű párbeszéd, valamint az élelmiszerlánc résztvevői és a hatóságok közötti együttműködés és koordináció. Ezek célja az élelmiszerveszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentése. Kidolgozásra került néhány projekt, amelyeket az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban hajtanak végre. Az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére vonatkozó célok elérése a kormány, a civil társadalom és a vállalkozói szféra közötti önkéntességi és együttműködési modelleken alapul. A kutatási projektek jelentős támogatásban részesülnek a tudományos közösségtől, így egyetemektől és kutatóintézetektől is. A projektalapú munka eredményei képezik majd az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentésére irányuló mélyrehatóbb és célzottabb intézkedések alapját. Következő lépések: A szinergiák kialakítása céljából folytatni kell az ágazatok és az élelmiszerlánc résztvevői közötti együttműködés előmozdítását és szervezését. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre. A tagállamok úgy vélik, hogy az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentésére irányuló intézkedések a természeti erőforrások optimális hasznosításának lényeges aspektusát jelentik, mivel jelentős társadalmi és gazdasági eredmények elérését segítik elő. A donor szervezeteknek és támogatási kezdeményezéseknek köszönhetően egyre nő a megtakarított élelmiszerek mennyisége, amelyek bizonyos meghatározott fogyasztói csoportok egyre szélesebb köreihez jutnak el. Az adminisztratív, jogi és pénzügyi terhek csökkentése segíti a vállalkozásokat és komolyan ösztönzi őket arra, hogy kivegyék a részüket az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentéséből. Következő lépések: Folytatni kell a természeti erőforrások optimális használatának előmozdítását. 6659/18 zssz/zv/kk 17 I. MELLÉKLET DGB 1B HU

18 A BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA II. MELLÉKLET Az élelmiszer-veszteségről és élelmiszer-hulladékról szóló, a Tanács által annak június 28-án tartott ülésén elfogadott következtetéseit (10730/16) követő intézkedések Tájékoztató dokumentum a Bizottság által a következtetések azon pontjai terén elért eredményekről, amelyekben a Tanács a Bizottságtól kért fellépést 19. FELSZÓLÍTJA A BIZOTTSÁGOT, HOGY: tudományos alapként és kiindulási pontként használja fel a FUSIONS projekt (16. pont) tanulságait és eredményeit, és vegye figyelembe az egyéb kutatási projekteket (például az Eurostat élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos statisztikai adatfelvétele), valamint a tagállami módszertanokkal kapcsolatos tapasztalatokat egy olyan közös és gyakorlati uniós útmutató kialakítására, amely megállapítja az élelmiszer-hulladék fogalmát és meghatározza az élelmiszer-hulladék csökkentése céljából az ilyen hulladékok mennyiségének az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szakaszában történő mérésének módszertanát, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően és figyelembe véve az élelmiszer-veszteségre és -hulladékra vonatkozó elszámolási és jelentéstételi standardot (Food Loss and Waste Accounting and Reporting Standard, június), az élelmiszer-hulladék számszerűsítésében érintett szereplők tapasztalatait, valamint annak fontosságát, hogy a minimális szinten tartsák a A 2008/98/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozó rendes jogalkotási eljárás pontosításokat vezetett be, amelyek a Bizottság segítségére lesznek abban, hogy kidolgozza az élelmiszer-ellátási lánc mentén képződő élelmiszerhulladék-mennyiség mérésének módszertanát: a társjogalkotók megállapodtak az élelmiszer-hulladék fogalmának meghatározásában, és felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja az élelmiszer-hulladék mérésének módszertanát. Ezt a módszertant ki kell egészíteni a tagállamok által mért élelmiszerhulladékra vonatkozóan a Bizottság felé történő jelentéstétel közös formátumával, amelyet végrehajtási jogi aktus útján kell elfogadni. A Bizottság e jövőbeli jogalkotási keret előkészítéseként 2016-ban megkezdte a munkát az élelmiszer-hulladék pragmatikus és költséghatékony számszerűsítésére, nyomon követésére és bejelentésére szolgáló módszertan kidolgozásán. A FUSION projekt munkája, továbbá a már meglévő statisztikák és nemzetközi erőfeszítések (az élelmiszer-veszteségre és -hulladékra vonatkozó globális standard Food Loss and Waste Stamdard 29 ) alapján elkészített vázlat első tervezetét a 2016 novemberében tartott első ülésén ismertették az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformmal; a dokumentum megvitatását ezt követően az élelmiszer-hulladék mérésével foglalkozó alcsoporton belül folytatták, a tagállamok és az élelmiszer-ellátási lánc szereplői tapasztalatainak számbavétele és megosztása /18 zssz/zv/kk 18 II. MELLÉKLET DGB 1B HU

19 tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket; céljából folyamán a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv felülvizsgálatára 30 irányuló rendes jogalkotási eljárással párhuzamosan folytatódott a munka. A Bizottság jelenleg az élelmiszer-hulladék mérésének módszertanáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésén dolgozik, figyelembe véve az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform keretében folytatott megbeszéléseket 31. A jogi aktus tervezete az élelmiszerveszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó bizottsági szakértői csoport 32 és a hulladékkal foglalkozó szakértői csoport keretében kerül majd megvitatásra. A tervek szerint 2018 vége előtt sor kerül a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A Bizottság az élelmiszer-veszteség és -hulladék nyomon követését szolgáló globális mutatóknak az ENSZ sz. fenntartható fejlesztési céljának összefüggésében történő kidolgozását illetően kapcsolatban áll a FAO-val. (A nemzetközi együttműködésre vonatkozó további részleteket lásd a pontra vonatkozó válaszban). 30 COM(2015)595 final /18 zssz/zv/kk 19 II. MELLÉKLET DGB 1B HU

20 19.2. az uniós szakpolitikák és jogszabályok jövőbeli vizsgálatai például a jogalkotás minőségének javítására irányuló kezdeményezés keretében az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata során vegye figyelembe a következő célkitűzéseket: az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződése megelőzésének jobb integrálása az értéklánc egészében, a biomassza jobb hasznosítása, ha az élelmiszer már nem alkalmas az élelmiszer- és takarmányláncban való felhasználásra, a meglévő szakpolitikák és szabályozások által az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződése tekintetében gyakorolt lehetséges negatív hatások minimálisra csökkentése anélkül, hogy az csorbítaná e szakpolitikák és szabályozások eredeti céljait; A Bizottság az uniós szakpolitikák vizsgálatakor figyelembe veszi a tanácsi következtetésekben említett célkitűzéseket, így például: A Bizottság január 15-án zárta le az általános élelmiszerjogi rendelet (178/2002/EK rendelet) célravezetőségi vizsgálatát. Az általános élelmiszerjogi rendelet 2014-ben indult célravezetőségi vizsgálata átfogó utólagos értékelés volt, amely során azt mérlegelte, hogy az említett jogszabály révén az egész élelmiszer- és takarmányágazat vonatkozásában bevezetett jogalkotási keret még mindig alkalmas-e célja betöltésére és továbbra is felismeri és tükrözi-e az aktuális szakpolitikai trendeket. A célravezetőségi vizsgálat többek között kiterjedt arra, hogy az élelmezés fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő aggályok, és mindenekelőtt az élelmiszerhulladékképződés megelőzése fényében mennyire releváns az általános élelmiszerjogi rendelet. Az értékelés úgy találta, hogy az általános élelmiszerjogi rendelet messzemenőkig alkalmatlan arra, hogy kezelje általában az élelmezés fenntarthatóságát, konkrétan pedig az élelmiszerhulladék-képződést, hiszen az általános élelmiszerjogi rendelet nem veszi figyelembe az élelmezés fenntarthatóságának valamennyi paraméterét. A célravezetőségi vizsgálat alapján mindazonáltal az érdekeltek (az élelmiszer-vállalkozókat és a nem kormányzati szervezeteket is beleértve) és az illetékes tagállami hatóságok álláspontja az, hogy az élelmezés fenntarthatóságát és azon belül az élelmiszerhulladék kérdését a legcélravezetőbb célirányos szakpolitikák és jogszabályok révén kezelni. A közös agrárpolitika (KAP) terén javasolt változásokat részletező, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közlemény több arra vonatkozó intézkedést tartalmaz, hogy az élelmezés fenntarthatósága szervesebben beépüljön a jövőbeli közös agrárpolitikába (3. fejezet). Az említett közlemény egyértelműen nyomatékosítja, hogy növelni kell a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén teljesítendő kötelezettségvállalások szintjét, és hangsúlyozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok teljesítése iránti elkötelezettséget. Kiemeli, hogy a KAP hatékonyabb termelési és feldolgozási folyamatok népszerűsítésével [...] és azoknak a kedvezményezéseknek a támogatásával, amelyek a hagyományos termelés-felhasználás-eldobás fogyasztói minta körforgásos biogazdálkodássá való átalakítására irányulnak, segítheti az élelmiszer-hulladékok és az élelmiszerpazarlás csökkentését. 6659/18 zssz/zv/kk 20 II. MELLÉKLET DGB 1B HU

21 A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kiemelt feladatként kezeli az élelmiszerhulladék-termelés megelőzését. Az EU-n belüli élelmiszerhulladék-képződés kezelése céljából folyamatban van egy integrált, mind jogalkotási, mind nem jogalkotási kezdeményezéseket magában foglaló cselekvési terv végrehajtása. A Bizottságon belül folytatódik a munka annak biztosítása érdekében, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összhangban minden releváns szakpolitikai területen hatékonyabbá váljon az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése. 6659/18 zssz/zv/kk 21 II. MELLÉKLET DGB 1B HU

22 19.3. mozdítsa elő a dátumjelölés például a tojásokon és más termékeken feltüntetett dátumok jobb megértését és következetesebb használatát a fogyasztók, az élelmiszer-vállalkozók különösen az élelmiszer-előállítók és a kiskereskedők és az ellenőrző hatóságok között az élelmiszer-hulladék és -veszteség keletkezésének megelőzése érdekében. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy amennyiben a fogyasztók részére az élelmiszerekkel kapcsolatban adott tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok módosítására tesz javaslatot, vegye figyelembe, hogy a Tanács álláspontja szerint ezeknek a javaslatoknak elő kell segíteniük az élelmiszerhulladék-képződés megelőzését, és nem áshatják alá sem az élelmiszerbiztonságot, sem a fogyasztók tájékoztatását; A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 33 részeként a Bizottság az élelmiszer-hulladék kérdésének uniós szinten történő megoldása érdekében felkérést kapott, hogy vizsgálja meg, milyen módszerekkel lehet javítani az élelmiszerlánc szereplői részéről a határidők feltüntetését, illetve annak fogyasztók általi megértését, különösen a minőségmegőrzési időt feltüntető címke vonatkozásában. A Bizottság a fogyasztók körében a dátumjelölésére vonatkozóan végzett felmérések kiegészítése céljából 2017-ben tanulmányt készített annak feltárása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és az ellenőrző hatóságok hogyan értelmezik és alkalmazzák a dátumjelölést, és ez milyen hatással lehet az élelmiszerhulladék-képződésre. E kutatás legfontosabb eredményeit az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform novemberi ülésén ismertették, a záró jelentést 34 pedig 2018 februárjában tették közzé. E tanulmány a fogyasztók körében végzett felmérésekkel és más kutatási eredményekkel együtt várhatóan hozzájárul majd a dátumjelölésre vonatkozó jövőbeli politikai döntéshozatal tájékoztatásához. A dátumjelölés jobb megértésének és következetesebb használatának előmozdításához valamennyi kulcsfontosságú szereplő sokrétű, összehangolt és következetes fellépésére van szükség folyamán az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformon belül külön e kérdéssel foglalkozó alcsoportot hoznak majd létre az e területen végzett munka vezetésére. A Bizottság teljes mértékben osztja a Tanács azon álláspontját, hogy minden, a dátumjelölésre vonatkozóan előterjesztett javaslatnak biztosítania kell az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók megfelelő tájékoztatását. 33 COM(2015)0614 final. 34 Market study on date marking and other information provided on food labels and food waste prevention (Piaci tanulmány a dátumjelölésről és az élelmiszerek címkéin feltüntetett egyéb információkról, valamint az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzéséről). ICF, az Anthesisszel, a Brook Lyndhursttel és a WRAP-pel együttműködésben, /publication/e7be006f-0d55-11e8-966a-01aa75ed71a1/language-en 6659/18 zssz/zv/kk 22 II. MELLÉKLET DGB 1B HU

23 19.4. ösztönözzön minden tagállam bevonásával arra irányuló megbeszéléseket, hogy miként lehetne megerősíteni az élelmiszer-ellátási lánc igazgatását és fokozni az érintett szereplők közötti együttműködést annak érdekében, hogy a minimálisra csökkenjen az élelmiszer-előállítók, a kiskereskedők és az étkeztetők által nem értékesített élelmiszer mennyisége, e célból együttműködve az élelmiszer-ellátási lánc más szereplőivel, köztük az élelmiszerbankokkal és más karitatív szervezetekkel. Ezt meg lehetne valósítani például annak biztosításával, hogy a kiskereskedők tartózkodjanak a nem értékesített élelmiszeripari termékek emberi fogyasztásra szándékosan alkalmatlanná tételétől vagy a nem értékesített élelmiszeripari termékek karitatív célokra való adományozásának ösztönzésével, elsősorban a kiskereskedők és a karitatív szervezetek közötti megállapodások révén. Ezenkívül mérlegelje olyan javaslatok benyújtását, amelyek az élelmiszer-veszteség és -hulladék keletkezését előidéző jogi és gyakorlati akadályok megszüntetését célozzák, különösen az élelmiszerek élelmiszerbankok részére való adományozásának és más (szociális) kezdeményezéseknek a megkönnyítése érdekében; Az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platform amely 2016 novembere óta 3 ülést tartott fő céljainak egyike, hogy megerősítse az élelmiszer-ellátási lánc szereplői közötti ágazatközi együttműködést, valamint az állami és a magánszektor közötti együttműködést annak érdekében, hogy az EU gyorsabb ütemben haladon az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére vonatkozó sz. fenntartható fejlesztési cél teljesítése felé. Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és csökkentése terén szerzett tapasztalatok és tényeken alapuló bevált gyakorlatok cseréjét segítik az uniós platformnak, valamint három, meghatározott kérdésekkel foglalkozó alcsoportjának különösen az intézkedésekkel és a végrehajtással foglalkozó alcsoportnak az ülései, valamint a platform tagjai között a Bizottság által e célra létrehozott digitális hálózat segítségével folytatott kommunikáció. A Horizont 2020 program által finanszírozott REFRESH projekt 35 kifejezetten arra irányul, hogy többek között az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó, kormányok, vállalkozások és helyi érdekelt felek közötti stratégiai megállapodások kidolgozása révén segítse az ipart és az egyes felhasználókat a jobb döntéshozatalban. Kísérleti projektek jelenleg négy tagállamban (Spanyolország, Németország, Magyarország és Hollandia) zajlanak, amelynek tapasztalatait folyamatosan megosztják a platform tagjaival. A REFRESH projekten belül az információknak, a bevált gyakorlatoknak és a szakértelemnek az érdekeltek szélesebb körével történő megosztását lehetővé tevő szakértői közösséget az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformmal együttműködésben hozták létre. Az élelmiszer-ellátási lánc működésével az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum is foglalkozik. A Bizottság emellett nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-ellátási láncnak többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépés révén történő javításáról. A REFRESH projekt első tapasztalatai azt mutatják, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vélhetőleg hatással vannak az élelmiszerhulladék-képződésre az élelmiszerláncban. Az Európai Bizottság /18 zssz/zv/kk 23 II. MELLÉKLET DGB 1B HU