V. A közigazgatás funkciói, feladatai

Átírás

1 BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. A közigazgatás funkciói, feladatai Bevezetés a közigazgatásba 2012 December 6 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék Tartalom Hogyan látják a közigazgatás funkcióit, feladatait más tudományágak; Igazgatástudomány és a POSDCORB; A közigazgatás társadalmi funkciói szociológiai megközelítésben; 1

2 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.1. Funkció, feladat fogalma, elhatárolása Meghat. Közig. funkció = általánosabb jellegű, szélesebb tartalmú fogalom, mint a feladat, a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg! Meghat. Feladat = konkrétabb teendőket jelöl, a funkciók ellátásához szükséges teendőket! A közig. funkciói alig egynéhány, feladatai szinte számtalanok. 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.1. Funkció, feladat fogalma, elhatárolása - a közig. funkciói minden államban ugyanazok, a feladatok viszont országonként és korszakonként változnak; - másik sajátosság: a feladatok heterogenitása. E heterogén feladatok volumene is óriási. A közig. tevékenységét mérni igen nehezen lehet, az egyetlen objektív mutatószám az iktatott ügyek száma. 2

3 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.2. A végrehajtó funkció (jogtudományi és pol.tudományi megközelítés) A végrehajtó funkció értelmezése: Két féle értelmezés: - a politikai szervek által hozott döntések realizálását, valamint konkrét feladatokhoz történő adaptálását tekinti végrehajtásnak - közig.-jogi munkákban találkozhatunk: a végrehajtás a kényszeralkalmazás szinonimájaként jelenik meg. Erre akkor kerül sor, ha valamilyen közig. döntést az érintett nem akar elfogadni. 3 konkrétabb tartalmú feladatra bonthatjuk fel: a jogalkotóira, jogalkalmazóira és a szervezőire. 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.2. A végrehajtó funkció (jogtudományi és pol.tudományi megközelítés) A jogalkotói feladat: A közig. szinte egyedül készíti elő a kormány és a parlament által hozott jogszabályokat, másrészt ő maga hoz egyre több általa előkészített törvény részletezésére jogszabályokat 3

4 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.2. A végrehajtó funkció (jogtudományi és pol.tudományi megközelítés) A jogalkalmazói feladat: - az általános tartalmú jogszabályoknak konkrét, egyedi esetekben való alkalmazása, a közig. legnagyobb feladata jogi szemszögből; - a közig. jogalkalmazási feladata hasonló, a bíróságok jogalkalmazási funkciójával. Viszont az esetek többségében mégis jelentősen különbözik a bíróságétól. - a bíróságok passzív jogalkalmazók; a közig. saját kezdeményezéssel teljesíti jogalkalmazási feladatait, azaz aktív jogalkalmazó 1. A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól 1.2. A végrehajtó funkció (jogtudományi és pol.tudományi megközelítés) Szervezési feladatok: - a közig. legsajátosabb feladata; - a közig. olyan szervező tevékenység, amellyel az állam célkitűzéseit teljesíti; 4

5 Az igazgatástudomány érdeklődésének fókuszában a szervezés mint sajátos tevékenység áll. E tudomány szerint a közig. = céltudatos szervező tevékenység, funkciói következésképp a szervezési teendőkből következnek. Henri Fayol szerint a közig. funkciói: a tervezés, a parancsolás, koordináció és ellenőrzés Szervezés és POSDCORB Luther Gulick POSDCORB megalkotója: - a tervezés (Planning): a célkitűzés kidolgozása és a módszerek meghatározása; - a szervezés (Organizing): a szervezeti struktúrának meghatározása; - a személyzeti ügyek (Staffing): a képzés, kiválasztás, kedvező munkafeltételek megteremtése; - az irányítás (Directing): a döntések meghozatalának folyamata; - az egybehangolás (Coordinating): a különböző egységek és munkafolyamatok közötti összhang és kapcsolat megteremtése; - a jelentés (Reporting): a szükséges információk megszervezés, továbbítása; - a költségvetés (Budgeting): a pénzügyi tervek elkészítése, a pénzügyek ellenőrzése. 5

6 2.2. A tervezés: Meghat. Tervezés = a jövőbeni lehetőségek és veszélyek feltárása és a kihasználásukhoz vagy elhárításukhoz szükséges lépések, intézkedések összegyűjtése és rögzítése! - ajánló jellegű tervek (pl. Francio., Holandia) prioritásokat jelölnek meg, nem köteleznek senkit teljesítésükre; - felvilágosító jellegű tervek a fejlődés várható irányát jelzik, s azáltal befolyásolják az üzleti világ magatartását, hogy jelzik a fejlődés buktatóit; A tudományos előrejelzés = a múlt és a jelen tapasztalatain kívül figyelembe veszi más országok tanulságait is, tehát viszonylag magas megbízhatósági fokon határozza meg a jövő körvonalait! 2.2. A tervezés: Előrejelzések 2 fajtája: - felderítő; - normatív Felderítő: a mai tudásból, helyzetből indul ki, ennek alapján próbálja meghatározni, mi várható a jövőben; Normatív: a jövőből indul ki, a jövőben elért célokból a jelenig visszahaladva határozza meg az éves teendőket; 6

7 2.3. A döntés: - a közig. leggyakoribb tevékenysége; - meghozatalakor a döntéshozó mérlegeli az előtte álló, számára ismeretes cselekvések összességét, s azok közül választ Meghat. Döntés = választás (a lehetőségek közül), a döntésben preferencia fejeződik ki egy lehetőség javára, más lehetőségekkel szemben. - a döntések tény és értékelemek kombinációjából áll össze; A közig.-ban született döntések sajátosságai: kollegialitás, koherencia, autoritás és formalizmus 2.3. A döntés: A közig. döntés olyan összetett eljárás eredménye, amelyben számos közreműködő vesz részt, ezért nevezhetjük kollegiális döntéseknek. A közérdek érvényesítésének szükségessége a közig. döntéseivel szemben a múlt, a jelen és a jövő egybehangolását, koherenciáját követeli meg. A közig. döntés kötelező jellege, autoritása abban nyilvánul meg, hogy az el kell fogadja a közig. szerv minden alkalmazottja. A közig. döntéseit csak az előírt módon, az előírt tartalommal hozhatja, a közig-i. döntések tehát formalizáltak. 7

8 2.3. A döntés: A döntések osztályozása: - a döntéshozó szerv működési területe alapján: országos, helyi jelentőségű döntések; - tartalmuk alapján: szociális, oktatási, egészségügyi stb. döntések; Döntéshozatali módok: - racionális; - kielégítő; - irracionális; 2.3. A döntés: Döntéshozatali módok: a) Racionális irányzat: - a döntést hozó személy egyedi alkotó, a magatartása nemcsak intelligens, hanem ésszerű is; - a döntést az alkotó az összes lehetséges alternatíva közül való választással, a legjobb meggyőződésével, az előnyök maximumra való fokozásának igényével hozza; - a választásnál a döntést hozó különválasztja a biztosan megállapítható helyzetet a kockázatostól és a bizonytalantól; A közig.-ban a racionalista döntéselmélet főként a külpolitikai stratégiai tervek, valamint a gazdasági tervek kidolgozásában nyert felhasználást. Ez a modell csak a kívánatos módszert írja le, normativista jellegű! 8

9 2.3. A döntés: Döntéshozatali módok: b) Kielégítő döntésmodell: a döntés nem egyéni, hanem kollektív, szervezetben megvalósuló folyamat, a döntés kidolgozásának tényleges feltételei érdemel figyelmet. - nem az összes alternatívák feltérképezését kivető választáson alapul, hanem az első kielégítőnek vélt megoldásban. c) Irracionális döntéshozatal: leghatékonyabb döntési mód megalkotását keresi; - a döntéselmélet válságának a szimptómáját fejezi ki, azt, hogy a szervezetek funkciójának megítélésében a racionális elméletek többé nem alkalmazhatók Az ellenőrzés: a) Az ellenőrzött és ellenőrző közig.: Meghat. Ellenőrzés = valamely feladat, munka megbízás megfigyelésére irányuló tevékenységet, ha annak célja a folyamat befejezésének regisztrálása, a folyamat eredményének a kitűzött célokkal való egybevetése, az eredményesség megállapítása! Az igazgatástudomány két szempontot vizsgál: - belső ellenőrzés; - külső ellenőrzés b) Irányítás, felügyelet, ellenőrzés: Az irányítási jogosítványokkal rendelkező szerv rendelkezik a leggazdagabb, legerősebb jogosítványokkal, ilyen viszony ezért csak egymásnak alá-fölé rendelt szerv között jöhet létre; 9

10 2.4. Az ellenőrzés: b) Irányítás, felügyelet, ellenőrzés: Az irányítás tartalma: - az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése, megszüntetése; - az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése; - az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése A felügyelet tartalma annyival szűkebb az irányításénál a törvény szerint, hogy nem tartozik bele a költségvetés, létszámkeret meghatározása, a döntések előzetes vagy utólagos jóváhagyása. 2. Az igazgatástudomány és POSDCORB 2.4. Az ellenőrzés: c) A belső ellenőrzés: = közig. önkontrollja. Célja a közig. normális működésének, szabályozásának, hatékonyságának biztosítása. - önérdekből is történhet, minden szervnek érdeke, hogy tevékenységét értékeljék, ezért kettős láncolat is kiépül a közig. eme funkciójának ellátására: - az egyik az adott hivatali szervezeti egységen belül található ellenőrzési szervezet. Tevékenységük főként a pénzügyi, számviteli, leltározási, nyilvántartási folyamatok szabályszerűségének a nyomon követésére terjed ki; - második formája a vertikális közig-i. ellenőrzés tipikusnak, közismertnek tekinthető mivel ebben nyilvánul meg a leglátványosabban a szubordináció Kiemelkedő szerepe van az államigazgatás belső ellenőrzésében a minisztériumoknak, melyeknek mindegyikében működik ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti részleg. 10

11 2. Az igazgatástudomány és POSDCORB 2.4. Az ellenőrzés: d) A külső ellenőrzés: - nemcsak ellenőrzi önmagát hanem ő is ellenőrzi a szervezeti rendjén kívül álló gazdálkodó-, szolgáltatást végző szerveket => nemcsak a társadalom ellenőrzi a közig., hanem a közig. is ellenőrzi a társadalmat A finanszírozás: - ezt a feladatot a közig. a költségvetés előkészítése, felhasználása és a felhasználás ellenőrzése keretében látja el; A költségvetés igazgatási teendői három szakaszra bonthatók: - az első fázis az előző évi költségvetés elemzése; - a második szakaszban a miniszterek megfogalmazzák feladataik ellátásához szükséges költségvetési források nagyságát; -- harmadik szakaszban a kormány véglegesíti a tervezetet, s azt a parlamentnek benyújtja; 3. A közigazgatás társadalmi funkciói szociológiai megközelítésben - Állandó funkció; - Változó funkció; Állandó (vagy közös) funkció között első helyet foglal el a védelmi funkció. A védelem kettős irányú: külsőilletve belső veszélyek. A változó funkciók, helytől és időtől függőek. A szociológia szerint a közig. 2 funkciója van: - integratív és - allokációs. 11

12 3. A közigazgatás társadalmi funkciói szociológiai megközelítésben Az integratív funkció = teljesítésekor a közig. a társadalomban fellelhető sokszínű, egymásnak ellentmondó érdekeket és törekvéseket próbálja a kormányzó politikai csoportok által országos, nemzeti érdekűnek nyilvánított célok megvalósítására irányítani. Az integrációs funkció teljesítéséhez a közigazgatásnak eleget kell tenni azoknak a kötelezettségeknek is, amelyek allokációs funkciójából fakadnak. Az allokációs funkció = a társadalmi erőforrások szétosztása a társadalmi tevékenységi fajták és intézmények között az integrációs célkitűzések teljesítése érdekében. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 12