Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Átírás

1 Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet

2 Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok szerepének alakulása a század elejétől napjainkig Alapvető igény: az általános tankötelezettség bevezetésével a különböző készségek és képességek mérése Két irány: Diagnosztika és pályaválasztás Nevelői-oktatói munka segítése a gyerekek tanulási problémáinak megoldásában Három szemlélet: Pszichopedagógiai Klinikai Pszichoszociológiai (szociológiai és ökológiai)

3 Az európai és amerikai felfogás az iskolapszichológiáról a szélesebb körű, intézményes rendszer kiépülésének idején Gyerekekkel való foglalkozás Tanulási problémákban való segítségnyújtás Speciális osztályba irányítás A gyermekek személyiségfejlődésének problémái (krízisintervenció, egyéni és csoportos terápia) Tanároknak nyújtott segítség Az osztályteremben nyújtott közvetlen segítség Közvetlen foglalkozás, konzultáció Információátadás (mérés, pszichoedukáció) Szülőkkel való foglalkozás Kutatás az iskolában

4 Az óvoda- és iskolapszichológia kezdetei Magyarországon Az iskolapszichológus feladatai (Az MM Pszichológiai Szakbbizottsága május 7-i állásfoglalása alapján) Az oktató-nevelő munka segítése Prevenciós feladatok Korrekciós feladatok : a Művelődési Minisztérium modellkísérlete Mind a 30 résztvevő iskola az iskolapszichológus megtartása mellett döntött Hunyadi György és Templom Józsefné (1989): Pszichológus az iskolában = iskolapszichológus

5 Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon Szervezeti keretek a munkáltatói forma szerint: Az iskolán belül: az iskola igazgatója Az iskolán kívül: a pedagógiai Kabinetek / Intézetek nevelési tanácsadók gyakorolják a munkáltatói jogokat Az iskolapszichológiai hálózat kiépülésének kezdete A kísérlet után a kompetenciakörök leírása nem történt meg Az évi LXXIX törvény a közoktatásról a Pedagógiai Szakszolgálatokhoz telepíti a szakmai kompetenciák teljes körét

6 Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon A szervezeti keret meghatározta a szemléletet: Az iskolán belül Szűrés Prevenció Egyéni és csoportos tanácsadás Indirekt munkamódszer Alapvetően nem szükséges a klinikai szakpszichológus végzettség Az iskolán kívül Diagnosztika BTM és SNI (ma már nem) ellátás, gyógyítás Egyéni, esetenként csoportterápia Túlnyomó részt klinikai szakpszichológus végzettséggel

7 Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon Szakmai protokoll elkészítésére több kísérlet is történt: Cél: P. Balogh Katalin, 2006 M. Tamás Márta, Nemesné Somlai Gitta, Horváth Ágnes, Szakács Katalin, 2009 Szitó Imre, 2010 elméleti keretek és gyakorlati tanácsok Szemléletbeli különbségek hangsúlyozása az óvodai és iskolai munkával kapcsolatban

8 Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon Az ezredforduló körül és után: elméleti próbálkozások az iskolapszichológia meghatározására, elhelyezésére Helyesebben fogalmazva: nevelési-oktatási intézményekben működő pszichológiai ellátás a nevelési-oktatási folyamat minden résztvevője a pszichológus kliense, az ellátottak körének bővítése csoportdinamikai szemlélet bevezetése indirekt módszerek

9 A jelenlegi törvényi szabályozás Óvoda- és iskolapszichológusok számára: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről: minden nevelési-oktatási intézménybe rendelt óvoda-, illetve iskolapszichológust létszámtól függően fél vagy egész státuszban meghatározta az alkalmazáshoz szükséges végzettséget a munkáltató a fenntartó, a közvetlen felettes pedig az intézmény igazgatója itt vált ketté az óvoda- és iskolapszichológusok csoportja A törvény betűje többféle értelmezésre is lehetőséget adott, amellyel a fenntartók éltek és élnek most is.

10 A jelenlegi törvényi szabályozás 20/2012. EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről 132. : az óvoda- és iskolapszichológus feladatai: 1) a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, a nevelőoktató munka hatékonyságának segítése 2) közvetlen segítségnyújtás a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához 3) közreműködés a beilleszkedést, társas kapcsolatokat javító és iskolai teljesítményt növelő intézkedésekben, teljesítményszorongásos tüneteinek kezelésében, ezen belül: Szűrővizsgálatok szervezése Mentálhigiénés preventív feladatok Egészségfejlesztés, szexuális nevelés, erőszakjelenségekkel kapcsolatos pszichológiai feladatok Krízistanácsadás megszervezése Kiemelten tehetséges gyermek/tanuló tehetséggondozásában az együttműködés és ellátás kereteinek kidolgozása

11 A jelenlegi törvényi szabályozás 4) Szűrések célcsoportja: 4) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek, 5) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók. 5) Szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet szülő számára is 6) Pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez 7) Segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvoda-, iskolapszichológussal, együttműködik a társintézményekkel, szakemberekkel

12 Az óvoda- és iskolapszichológia Magyarországon Az elméleti szinten egyre kidolgozottabb szemlélet törvényes keretet kapott 2011-ben Azonban: vitás maradt, hogy megfelelő-e ez a szabályozás Szakmai izoláció Nem szakmabeli a közvetlen felettes Pedagógus-stástuszban nehezebb tartani a kereteket a kliensek felé és az iskolai szerepekkel kapcsolatban Előnye a közvetlenebb részvétel Többen képviselik a szakszolgálati alkalmazás lehetőségét

13 Megoldási javaslat: a koordinátor rendszer létrehozása és kiépítése 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről, 29. (1) Az Nkt. 18. bekezdés i) pontja szerint a pedagógiai szakszolgálati intézményben az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora látja el a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogását és segítését tankerületi szintű koordináció és együttműködés biztosítása havi rendszerességű szakmai konzultációs alkalmak biztosítsa egyéni szakmai segítség esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára A szakszolgálat és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolattartás és kommunikáció segítése, kapcsolattartás Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal

14 A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja iskola- és óvodapszichológusok, valamint az őket szakmailag vezető koordinátor tevékenységi terület protokolljának definíciója a nevelési intézményekben dolgozó pszichológusok és a koordinátor elsődleges és másodlagos célcsoportjai a munka ellátása érdekében szükséges infrastrukturális feltételek és a jelentkező eszközigény az iskola és óvodapszichológusok valamint a koordinátorok szakmai, személyes és szociális kompetenciái az iskola- és óvodapszichológusok és az őket vezető koordinátor feladatellátási folyamata a szakmai és szakmaközi kommunikáció, a szakmai munkát támogató eszköztár és a minőségellenőrzés és adminisztráció

15 Hol található most az óvodaés iskolapszichológus? A törvény betűjét szem előtt tartva: az óvoda- és iskolapszichológusok az óvodákban és az iskolákban vannak. A valóság: Többen nevelési-oktatási intézményben dolgoznak, koordinátori támogatással. Több helyen nincs még koordinátor, de óvoda- és/vagy iskolapszichológus igen. Van, ahol a szakszolgálat alkalmazásában látnak el óvoda- és iskolapszichológusi feladatokat. Vannak olyan területek, ahol a feladatellátás nem valósul meg (vagy névlegesen valósul meg) és a szakszolgálati ellátás az egyetlen lehetőség. És van, ahol a szakszolgálati ellátás is csak tűzoltásként tud működni.

16 Milyen megoldás lenne megfelelő? A sok lehetőség közül egyet választott a törvényalkotó: mérleglésre nincs sok lehetőség Következetesség szükséges minden téren. A változtatások előtt (hatást)tanulmány és széleskörű egyeztetés fontos. Amire támaszkodni lehet és amire támaszkodnak is: A különböző feladatellátási helyeken dolgozó szakemberek hivatástudata a sok akadály ellenére is működteti a rendszert.

17 Köszönöm a figyelmet!