Közlekedésbiztonság fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Berta Tamás

Átírás

1 Közlekedésbiztonság fejlesztési lehetőségei Magyarországon Berta Tamás

2 Közlekedésbiztonságot meghatározó tényezők

3

4

5

6 Az infrastruktúraelemek közlekedésbiztonsági értékelése Út

7 SENSOR módszertan útkialakítás alapján Út

8 Eltérő biztonsági szintű szakaszok azonosítása javíthatósági potenciál Út

9 Veszteség értékek (VÉ) térképi megjelenítés VÉ = K N + K N + K N, ahol K : a balesetben meghalt személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben súlyosan sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben könnyen sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) N : a balesetben meghalt személyek száma a szakaszon N : a balesetben súlyosan sérült személyek száma a szakaszon N : a balesetben könnyen sérült személyek száma a szakaszon

10 Fajlagos veszteség értékeket (FVÉ) térképi megjelenítés ahol FVÉ =, Á K : a balesetben meghalt személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben súlyosan sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben könnyen sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) N : a balesetben meghalt személyek száma a szakaszon N : a balesetben súlyosan sérült személyek száma a szakaszon N : a balesetben könnyen sérült személyek száma a szakaszon ÁNF átlagos napi forgalom (jármű/nap); T megfigyelési időtartam (év); L szakasz hossza (km).

11 az útkategóriák (autópálya, I. rendű főút, stb.) átlagos veszteség értékének kiszámítására: Ezt az adott útkategóriába tartozó összes szakasz VÉ értékének összegzésével és a szakaszok darabszámával történő osztással kaphatjuk meg: VÉ Ó _Á = VÉ Ó n

12 Miután útkategóriánként is rendelkezésre állnak az átlagos veszteségértékek, kiszámíthatjuk minden szakaszra a szakaszokat jellemző: javíthatósági lehetőséget (JL) térképen megjelenítés: JL = VÉ VÉ Ó _Á Fontos, hogy a szakaszokra kiszámított adatokat a térképi megjelenítés mellett táblázatos formába is elérhető legyen (1 szakasz-1 sor, plusz a beazonosításhoz szükséges adatok), így teremetve lehetőséget a számszerű rangsorolásra.

13 javíthatósági potenciál" Út

14

15

16 Gazdaság hatása Gazdaság

17 A GDP és a forgalmi teljesítmény időbeni alakulása Magyarországon

18 A halálos közúti balesetszám és a GDP alakulása Magyarországon

19 A gazdasági élénkülés növekvő futásteljesítményt és növekvő balesetszámot okozhat A közúti közlekedési halálos balesetek alakulása a forgalmi teljesítmény és a GDP viszonyában Új kihívások GDP Halálos balesetszám Forgalmi telj

20 A GDP hosszú távú közlekedésbiztonsági hatásainak vizsgálata Gazdaság Elizabeth Kopitsa és Maureen Cropperb 88 ország adatait elemezték A kutatás célja a gazdasági fejlődés során tapasztalható egy főre jutó jövedelemnövekedés és az egy főre vetített halálozási mutató csökkenés közötti összefüggés leírása volt. Az egy főre vetített halálozási mutató tendenciája a vizsgált 88 ország átlagában akkor kezdett el folyamatos csökkenést mutatni, miután a gazdaság fejlődése során az egy főre jutó jövedelem elérte a 8600 $- os szintet. A hazai bruttó egy főre jutó átlagjövedelem 1985-ös árszinten megközelítőleg 7465 $-ra adódik (2012-ben ez az érték 6250 $ volt).

21 Társadalmi trendek Társadalom Munkanélküliségi ráta növekedese 2001-ben 5,7%; 2013-ban 10,2%; 2015-ben 6,88% A GDP volumennövekedese kisebb 2001-ben 4%; 2013-ban 2,2%; 2014-ben 4%; 2015-ben 3,2%

22

23 Emberi tényező biztonságtudatosság szabálykövetés felkészültség

24 Átlagos biztonsági öv viselési arányok ( )

25 2. Biztonsági gyermekülések használata Személygépjárműben utazó gyermekek védettsége ( )

26 Világítás és sisakviselés- összegzett helyes arányok 7% 95% 75% 99% 92% Kerékpárosok helyes sisakviselési, segédmotoros kerékpárok és motorkerékpárok helyes kivilágítási és sisakviselési arányai (2015)

27 5. Kerékpáros bukósisak viselési arányok A mérés során rögzített kerékpáros 93%-a helytelenül, vagy nem viselt sisakot! Kerékpárosok helyes bukósisak viselési arányai régiónként (2015)

28 Vezetés közben telefonálók aránya A megfigyelt 3120 gépkocsivezető 5,43%-a használt vezetés közben kézben tartott mobiltelefont Ezek közül 104 férfi, 65 pedig nő volt. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a nemek aránya nagy eltéréseket mutat útkategóriák szerint. Az úgynevezett országutakon megfigyelt mobiltelefon használók közül majdnem ugyanannyi volt a férfi, mint a nő (33 nő, 31 férfi.). Ezzel szemben autópályán négyszer annyi férfi (40) használt vezetés közben kézben tartott mobiltelefont, mint nő (10 fő), ami a nagy sebesség miatt még veszélyesebb. A KTI zavaró tényezők hatásaira irányuló kutatásai alapján: A fővárosban 33 férfi és 22 nő használt vezetés közben - a mobiltelefont, vezetés közbeni tehát telefonálás a férfiak száma a reakcióidőt itt is nagyobb 16,8 %-al volt, rontja mint a - a nőké. vezetés közbeni üzenetírás a reakcióidőt 39,9 %-al rontja

29 Milyen gyakran ad elsőbbséget a gyalogosnak a kijelölt gyalogosátkelőhelyen? Gk. vezető válasza Mindig 79 Gyakran, néha 18 Ritkán, soha 3 Gk. vezető megállással 5-10% biztosítja az átkelést. 5 gyalogos-átkelőhely vizsgálata alapján Gk. megközelítési sebessége km/h 5 gyalogos-átkelőhely vizsgálata alapján(v85)

30 Monitoring felmérés eredményei Mutatók gyalogos utas közlekedési eszköz vezető évfolyam évfolyam évfolyam úttest - járda különbségtétel 86,00% 79,30% 63,50% átkelés úttesten 74,90% 58,85% 61,00% figyelem a környezetre 89,00% 80,25% X rendőri karjelzés (alapok) - 58,10% 82,70% elsőbbségadás megkülönböztető jelzéseket használó járműnek - X 78,00% közösségi közlekedés 96,20% 89,60% X személygépjármű 89,40% 63,85% 52,45% motorkerékpár, moped ,60% kerékpáros 91,57% 41,85% 59,33% közúti jelzések ismerete 74,55% 64,40% 70,15% 3-4. évfolyamosok által adott helyes válaszainak átlaga 66,4%-os eredményt mutat. A legrosszabb arányban a kerékpáros közlekedésre vonatkozó kérdéseket válaszolták meg, elsősorban az elsőbbséggel kapcsolatos szabályok okoztak problémát.

31 4,5 3,5 3

32 Lépésről lépésre 32

33 Javasolt intézkedések Edukáció: Köznevelési rendszerben megjelenő közlekedés oktatás. A felépülő bizalom elvének érvényesítése a közlekedési rendszerben. Tudásfrissítés szabályozási hátterének megteremtése. Információs csatornák fejlesztése. Kockázatelemzésen alapuló (differenciált) ellenőrzés. Infrastruktúra műszaki szabályozásának és üzemeltetés biztonsági eszközrendszerének fejlesztése. Szakember képzés fejlesztése. Jármű üzemeltetés és fenntartás kapcsán biztonság-szemléletű átfogó szabályozás (176 mintájára). Járműpark fiatalításának ösztönzése. Közlekedési szabályok átdolgozása (pl. KRESZ). Döntés-előkészítés bemenő adatai megbízhatóságának növelése. Javíthatósági potenciál alapú beavatkozások kidolgozása tervszerű végrehajtása

34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!