A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar

Átírás

1 A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar május 21-én megrendezésre kerülő TMDK házi fordulójának REZÜMÉKÖTETE

2 Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Kari TMDK konferenciájának programja május Megnyitó. Helyszín: Díszterem A konferenciát megnyitja: Dr. Steklács János dékán A konferenciát köszönti: Mák Kornél alpolgármester Szekcióülések: 1. Pedagógiai és pszichológiai szekció: 33. terem 2. Környezeti és zenei nevelés szekció: Díszterem 3. Irodalom- és nyelvtudományi szekció: 24. terem kb Eredményhirdetés. Helyszín: Díszterem A rendezvény házigazdája: a kari TMDK Bizottság

3 Pályamunkák A fenntarthatóság pedagógiájának óvodai gyakorlata Erkölcsi, érzelmi és etikai nevelés a tanítási dráma módszereivel a középiskolában András Beáta Bakos Krisztina A hagyományos és a mai modern játékok hatása és jelentősége a 8-11 éves korú gyerekek viselkedését illetően Besze Csilla Környezeti nevelés az óvodában komplex dramatikus folyamatmunkában Zenei kompetenciák fejlesztése a drámapedagógia segítségével az általános iskolában Olvasóvá nevelés a színházi nevelés módszereivel Az óvodáskorú gyermekek családfogalma Játék és játékosság szerepe az óvodás gyermek környezettudatos magatartás formálásában Szleng az óvodában Teaching Reading Strategies in English Lessons A drámapedagógia módszereinek alkalmazása az óvodai és az iskolai hittanoktatásban Egészségnevelés az óvodában, A biztonságos közlekedésre való nevelés Az Anna, Peti, Gergő jelenség Harry Potter titkai, erények és bűnök a varázsvilágban A pszichodráma alkalmazhatósága az óvodában Értő olvasóvá és zenehallgatóvá nevelés a drámapedagógia eszközeivel Konfliktusok és agresszió az iskolában Teacher Code Switching in Teaching English as a Foreign Language to Young Learners Csalás a kisiskolások körében Bréska Nóra, Danku Tünde Emese Czinkóczi Szilvia Fodor Anita, Váradi Katalin Forrás Brigitta Katona Flóra Káplár Anett, Tóth Viola Medveczki János Monoki Mariann Gizella Petákné Bogár Judit Polyák Georgina Hermina Reile Péter Rózsa Szabina Szabó Klára Bernadett Szarvas Gréta Szlanka Anett Taskó Péter

4 András Beáta A fenntarthatóság pedagógiájának óvodai gyakorlata Témavezető: Ádám Ferencné főiskolai docens Dolgozatom az óvodai környezettudatos magatartásformálásról szól. Ezen belül részletesebben érinti a hulladékgazdálkodást, az újrahasznosítást, a levegő tisztaságát, valamint a vízkészlettel kapcsolatos ismereteket. Kutatómunkám célja az volt, hogy személyes tapasztalatokat szerezzek a gyermekek környezettel kialakított kapcsolatáról, és ezt az értékes fonalat megerősíthessem. Az óvodai nevelés célja megfelelő környezeti látásmódot és szokásrendszert kialakítani. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a világszerte kialakult környezeti válságok, melyeknek akkor is részesei vagyunk, ha nem is tapasztaljuk közvetlenül negatív hatásait. A gyerekek nyitottak és érdeklődőek, empatikusak környezetük iránt, szívesen tapasztalják meg gyakorlati úton, és fogadják meg a fenntarthatósági tanácsokat. Kutatómunkám során egy játékos interjú segítségével felmértem a gyerekek előzetes tudását a témával kapcsolatban (környezeti ismeretek, hulladékgazdálkodás, légszennyezés), majd részletesebben foglalkoztunk a szelektív hulladékgyűjtéssel és a levegő tisztaságával. Projekthetünk produktuma az elkészült újrapapírok lettek, amely kifejezi az egész heti tevékenységek témáját. Befejezésként újra felmértem a gyermekek tudását, hogy megállapíthassam a fejlődés mértékét. A kezdeti pozitív eredmények szembetűnő ugrásszerű javulást mutattak, főként az új ismeretek, szavak, elvont fogalmak terén. A szülőkkel készített interjú eredményeként megállapítottam, hogy ha cselekedtetve tanulnak a gyermekek, akkor ezeket a cselekvéseket otthoni tevékenységeikbe is beleviszik és ezzel szüleiket is magatartásváltozásra ösztönzik. A jövőben szeretném ezt a kutatást oly módon folytatni, összehasonlítok egy hagyományosan működő óvodát és egy célzottan környezeti beállítottságú, zöld óvodát, hogy miben különbözik a kettő, és a különbségek mennyiben és milyen területeken térnek el.

5 Bakos Krisztina Erkölcsi, érzelmi és etikai nevelés a tanítási dráma módszereivel középiskolában (Etika tanításának alapjai) Témavezető: Koltói Lilla főiskolai adjunktus Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy egyfajta összegzést készítek a középiskolai, azon belül is a szakközépiskolai etikai tanítás lehetőségeiről, az erkölcsi és érzelmi nevelésről a tanítási dráma módszerei által. A téma kiválasztása során annak a közelebbi vizsgálata motivált, hogy abban az intézményben, ahol jelenleg tanítok, felmenő rendszerben a es tanévtől kezdve kerül bevezetésre az etika tantárgy. A kerettantervek vizsgálata során merült fel annak a lehetősége számomra, hogy egy ilyen tantárgyat a tanítási dráma módszereivel, és a témakörök effajta vizsgálatával, megjelenítésével lehetne tanítani a diákoknak. Szándékomban állt rávilágítani a drámapedagógiai módszerek magyarországi megjelenésére, valamint egyfajta rendszerezést is bemutattam. Vizsgálatom során az oktatás központúság vált fontossá, hiszen a tanítási dráma minden esetben egyfajta önképzés, önfejlesztés, erkölcsi nevelés, ami egyben a tanítás, illetve a tanítást végző pedagógus kiemelt feladata. A dolgozatom fő részét azonban a drámapedagógia és a pszichológia kapcsolatának bemutatása teszi ki. A drámapedagógia egy összetett fogalom, nemcsak a színházzal, hanem a pszichológiával és a pedagógiával is kapcsolatba hozható. Interdiszciplináris fogalomnak tarthatjuk, melyben több tudomány és művészet hatása talál egymásra. A hangsúlyt a pszichológián belül a fejlődéslélektannal való kapcsolatának vizsgálatára helyeztem. Főképp a játéktevékenységek, erkölcsi fejlődés vizsgálatát emeltem ki Piaget és Kohlberg elméletei alapján, ami által hangsúlyozni szerettem volna az erkölcsi és etikai nevelés fontosságát. Zárásképpen dolgozatomban bemutattam az etika tantárgy általam kidolgozott tanmeneténél alkalmazott szempontokat, kidolgozott óravázlatokkal, melyek támpontot adhatnak iskolánkban a 11. évfolyamon a tantárgy tanításához.

6 Besze Csilla A hagyományos és a mai modern játékok hatása és jelentősége a 8-11 éves korú gyerekek viselkedését illetően Témavezető: Ádám Ferencné főiskolai docens Dolgozatomban bemutatom, hogy milyen mértékben alakultak át az idők folyamán azok a régi, tradicionális játékok, melyeket a szülők egykor saját maguk, természetes alapanyagokból készítettek el gyermekeik részére, és használataikat, ismereteiket tekintve mennyire merültek feledésbe. Megvizsgáltam, hogy mennyire van hanyatlóban és háttérbe szorulva a 8-11 éves gyerekek játékok iránti érdeklődése, azon belül is a hagyományos játékok iránti érdeklődése, egymáshoz való kapcsolatuk a mai elektronikai eszközökkel szemben, valamint hogy milyen mértékben különülnek el a kifejezetten fiús, illetve lányos játékok a tanulók játékos tevékenységeiben. A téma feldolgozásához szükséges adatokat 86 tanuló által kitöltött kérdőívből emeltem ki. A kutatásom során közvetett megfigyelési módszert is alkalmaztam, melynek révén délutáni játékidőben egy teljes osztály kötetlen körülmények között játszó diákjait figyelhettem meg. Továbbá ugyanezen osztály tagjai számára összegyűjtöttem néhány régi és egyre kevésbé ismert játékot, és egy személyes beszélgetés keretében megismertettem velük azok működését, illetve megfigyeltem az ismeretlen, újszerűnek vélt játékokhoz való elsődleges reakcióikat és a játékok elindításához szükséges gyermeki kreativitásukat. A megfigyelések és az adatok feldolgozását követően arra jutottam, hogy a diákok a számítógépes játékok ellenére jobban érdeklődnek a hagyományos játékok iránt. Az általam bevitt játékok közül néhányat ismertek, azonban mivel sokszor nincs, aki játsszon velük, vagy aki elmagyarázná, esetleg megmutatná nekik azok működési elvét és lényegét, egyre ritkábban játszanak azokkal, így elfelejtik őket és az értéktelen, unalmas és elfeledett játékok közé kerülnek. A fiús és lányos játékok között még mindig megfigyelhetőek a kimondottan csak az egyik nemre jellemző játékos tevékenységek, de mind a szabadidős, mind a csapatjátékokat figyelembe véve kezdenek a játékok közötti, nemek szerinti különbségek eltűnni.

7 Bréska Nóra - Danku Tünde Emese Környezeti nevelés az óvodában komplex dramatikus folyamatmunkában alkalmazott drámajátékok segítségével Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Pályamunkánk célja egy újfajta szakmódszertani kísérlet bemutatása, melyben ötvözünk két egymástól látszólag különálló szakterületet. Az óvodai tevékenységi formák közül a külső világ tevékeny megismerése környezetismeret foglalkozások szakmódszertanába illesztettük be a színházi nevelés módszereit és annak munkaformáit. Ehhez készítettünk egy kéthetes fejlesztési tervet, melyben az óvodai külső világ tevékeny megismerése környezetismeret foglalkozások témái közül kiemeltünk egyet példaként, azt részletesen kidolgoztuk, rugalmasan beleillesztve a szabályjátékokat, alkalmazott drámajátékokat és a tanítási dráma elemeit. A kiválasztott témakörünk a kompetencia alapú nevelési program víz témakörébe tartozik, a tavi élővilág. Egy élőlényre, a békára fókuszálva ismertük meg a tavi élővilágot. Ezt az új szakmódszertani kísérletet a nagycsoportos, iskola-előkészítős óvodások számára fejlesztettük ki. Fő célunk, hogy megmutassuk a szakmában dolgozó pedagógusok számára, hogyan lehet a külső világ tevékeny megismerése környezetismeret foglalkozásokat izgalmassá tenni a drámapedagógia segítségével. Továbbá célunk az óvodáskorú gyermekek számára még érdekesebbé, illetve tanulhatóbbá tenni a külső világ tevékeny megismerése környezetismeret foglalkozások tananyagait.

8 Czinkóczi Szilvia Zenei kompetenciák fejlesztése a drámapedagógia segítségével az általános iskolában Témavezető: Liptainé Szeverényi Márta adjunktus Már az ókori görögöknél is nagyon fontos szerepet játszott a zene, mind az oktatásban, mind az élet más területein. Azt, hogy a különféle pszichoszomatikus betegségek a zene segítségével jól gyógyíthatók, igen korán felismerték. A drámapedagógia szintén nem új keletű dolog, hiszen Comenius a Schola Ludus című művében az egész tananyagot dramatizálta. Napjaink rohanó világában nagyon fontosnak tartom a zenei oktatás már évszázadokkal ezelőtt is bizonyított szerepének növelését. Sajnos nálunk, Magyarországon az iskolai zeneoktatás meglehetősen háttérbe van szorulva és nem jobb a helyzet a drámapedagógia esetében sem. Azt is be kell, hogy lássuk, hogy a gyerekanyag is egészen más a korábbi évekhez képest, hiszen ők már napjaink modern világának gyermekei. Sok tantárgynál nem lehet már a régi módszerekkel tanítani, változtatnunk kell. A zene és a drámapedagógia összefonásával a gyerekek olyan fejlesztését érhetjük el, ami az élet számos területére kihat. Azok a készségek, képességek lesznek fejlesztve, melyeket a mindennapi életben is tudnak majd hasznosítani. Dolgozatommal ezt igyekszem alátámasztani. A dolgozat első részében a külföldi és hazai zeneoktatás, és a drámapedagógia történetét mutatom be. Ezt követően igyekszem alátámasztani hipotézisemet, miszerint a drámapedagógia és a zenetanítás ötvözhető. A dolgozat záró részében a zene gyógyító hatását mutatom be. A mellékletekben több óravázlat is található a drámapedagógiai módszerekkel megtartott ének-zenefoglalkozásaimról. A DVD melléklettel, amin látható foglalkozás és előadás is, szeretném a dolgozatban leírtakat megerősíteni.

9 Fodor Anita Váradi Katalin Olvasóvá nevelés a színházi nevelés módszereivel Hatékonyságmérés bemutatása egy konkrét meseregény dramatikus módszerekkel történő feldolgozásán keresztül Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Pályamunkánk egy újfajta olvasásnépszerűsítő program munkafolyamatához kapcsolódva, azzal párhuzamosan született. Kutatásunkkal szerettünk volna megalkotni egy olyan értő-olvasóvá nevelő eljárást, amely kedvet ébreszt a gyermekekben az olvasás iránt. Ehhez egy olyan meseregényt próbáltunk keresni, mely mind a gyermekek, mind a felnőttek számára érdekes olvasmány lehet, így Békés Pál egyik nagyszerű művét, a Félőlény című meseregényt választottuk. Különböző drámás módszerekkel dolgozó motivációs foglalkozásokat (rendhagyó irodalomórát, motivációs órát, színházi előadást, valamint a nagyobb olvasási kedv eléréséhez könyvtári látogatást) terveztünk és szerveztünk, amellyel a 9-10 éves korosztályú gyermekeket céloztuk meg. Kutatásunkban a helyi gyakorló általános iskola 3. és 4. osztályos tanulóit vizsgáltuk. A foglalkozások nem hagyományos pedagógiai szituációban zajlottak. A gyermekek nem voltak az iskola és a padok keretei közé zárva, hanem részt vehettek egy nyitottabb, hangulatosabb foglalkozáson, amely kellékek, díszletek, szereplők segítségével tette motiválóvá a meseregény elolvasását. A foglalkozások után, megfelelő időt hagyva az olvasásához, kérdőív segítségével derült fény arra, hogy hány gyermeket sikerült inspirálni, hányan olvasták el a könyvet. A módszerek hatékonyságának bizonyításaként egy másik iskola 3. osztályát is bevontuk, akik semmiféle motivációs foglalkozáson nem vettek részt, csupán a meseregényt ajánlottuk figyelmükbe. Az 5 osztály kérdőívének kiértékelése, összesítése után levontuk a következtetéseket, amelyek más-más szemszögből megközelítve eltérő eredményeket mutattak.

10 Forrás Brigitta Teréz Az óvodáskorú gyermekek családfogalma Témavezető: Koltói Lilla adjunktus Dolgozatomban az óvodáskorú gyermekek családfogalmát vizsgáltam. Kutatásom célja a gyermekekben élő család struktúrájának feltárása volt, különös tekintettel az elvált szülők gyermekeire. A vizsgálatomat négy óvodás gyermekkel végeztem el. A kutatásom első szakaszában hat hétig megfigyeltem a gyermekeket mind a játéktevékenységeik, mind a csoportban betöltött szerepük szerint, hogy teljes képet kapjak róluk, illetve, hogy ki tudjam alakítani a további vizsgálatokhoz szükséges bizalmi légkört. Igyekeztem minél több információt megtudni erről a négy gyermekről. Ez a kutatás elemzésének és értékelésének eredményességét segítette elő. Ezután családrajzot vettem fel a gyerekekkel a családstruktúra vizsgálatára. A kutatás harmadik fázisában pedig A mackógyerek egy napja című személyiségvizsgáló módszerrel dolgoztam a gyermekkel. Ez a módszer a gyermeki szerepjátékot veszi alapul, egy kötetlen, lazán irányított játéktevékenység, amely segítségével feltárható a gyermekekben élő családmodell. A gyermekek plüss mackókkal játszottak, egy saját, általuk kitalált történetet játszottak el. Ezt követően a rajzokat és az eljátszott történeteket egy megadott szempontsor alapján kielemeztem, kapcsolatot, összefüggéseket kerestem a családrajzokban és az eljátszott történetekben megjelenő tartalmak között. A gyermekek családképének vizsgálatánál azt figyeltem meg, hogy elsősorban azokat tekintik a családjuk szerves részének, akikkel a mindennapos interakcióik zajlanak, akikkel egy háztartásban élnek. Az elvált szülők gyermekei esetében viszont azt tapasztaltam, hogy bár a családdal nem együtt élő szülő ugyanúgy megjelenik a gyermek rajzában és játéktevékenységében, de a rajzban, a játékban a hiányzó szülő megjelenítése más, mint a kétszülős családba tartozó gyermekek esetében.

11 Katona Flóra Játék és játékosság szerepe az óvodás gyermekek környezettudatos magatartás formálásában Témavezető: Ádám Ferencné főiskolai docens Dolgozatomban arról írok, hogy a környezeti nevelés módszereivel, játékon keresztül, hogyan érhetjük el az óvodás korú gyermekek hatékony, környezettudatos magatartás formálását. Munkám során azt kutattam, hogy a környezeti nevelés és a játék kapcsolata milyen hatással van a gyermek környezettudatos gondolkodására? A környezettudatos magatartás formálásánál hatékony módszer-e a játék? Igaz-e az a feltevés, hogy ma a szülőknek kevesebb ideje van a gyermekekkel játszani? A környezettudatosság formálása hatásosabb-e, ha a gyermek nem csak hall róla, hanem részesévé is válik? Fontos-e, hogy a gyermek első, környezettudatossággal kapcsolatos élménye örömteli legyen? Vizsgáltam a szülők környezet iránti tényleges elkötelezettségét, azt, hogy mit váltott ki a környezettudatos játék a gyermekekből és a szülőkből, gyermek és szülő mennyit játszik együtt, valamint, hogy a szülők mennyire tartják fontosnak a környezeti nevelést. Először környezettudatos játékokat gyűjtöttem össze, majd ezeket kiosztottam a szülőknek, olyan céllal, hogy játsszák, készítsék el otthon a játékot gyermekükkel. Az elkészült játékokról és használatukról a szülők fényképeket küldtek nekem. Kérdőíves felmérésemmel többek között arra kerestem a választ, hogy mennyire fontos a szülőknek a környezettudatos életmód, mit gondol a szülő a gyermek környezettudatosságának alakításáról. Kutatásom során beigazolódott, hogy a környezettudatos magatartás formálásánál hatékony módszer a játék. Úgy gondoltam a szülőknek kevés ideje van a gyermekükkel játszani. Ezt a feltevésemet cáfolta kutatásom, hiszen a megkérdezett szülők többsége minden nap játszik gyermekével. Sikerült bebizonyítanom, hogy a környezettudatos magatartás formálása hatásosabb, ha a gyermek nem csak hall róla, hanem meg is tapasztalja azt. Vizsgálatom igazolta, hogy ha a gyermek első, környezettudatossággal kapcsolatos élménye pozitív, utána is szívesen játszik majd azzal a játékkal.

12 Káplár Anett Tóth Viola Szleng az óvodában Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Pályamunkánkban a gyermeki beszédet és a nyelvfejődést vizsgáltuk. Elméleti fejezeteinkben, a kapcsolódó nyelvi ismereteken át kitérünk a gyermeki beszéd fejlődésére egészen a csecsemőkortól az óvodás kor végéig. A beszédfejlődési elméletek ma is különböző nézőpontokat vallanak a beszédfejlődést és a nyelv fejlődését illetően. A téma ilyen módú felvezetését a kutatás nyelvészeti tartalma miatt véljük szükségesnek, hogy egyértelmű legyen a gyermeki beszéd fejlődését érintő és befolyásoló szlenghatás, a kreatív gyermeknyelvi szóhasználat és nyelvbotlás jelensége a gyermeknyelvben. Dolgozatunk azt taglalja, hogy amennyiben szétválasztható a három nyelvi jelenség, akkor miben különböznek ezek egymástól. Kutatásunkat táblázatban szemléltettük, amelyben az általunk megfigyelt gyermekcsoportok szóhasználatait kategorizálva rögzítettük. Megfigyeléses módszerrel szavakat és mondatokat jegyeztünk fel, illetve ezeket feldolgozva nyelvészeti definíciókat követve csoportosítottuk a mintákat (szleng, gyermeknyelv, nyelvbotlás stb.)

13 Medveczki János Teaching Reading Strategies in English Lessons Témavezető: Dr. Szabó Ildikó főiskolai docens Az elsődleges célom az volt a dolgozattal, hogy bemutassak néhány olyan olvasási stratégiát, ami a mai magyar oktatásban még nem elterjedt. Ezen felül szeretném bemutatni használatuk módját. Mindezt figyelembe véve összehasonlítottam két elterjedt tankönyvet az olvasás előtti, alatti és utáni feladatok tekintetében. Az elméleti áttekintést követi vizsgálatom, melynek során területi gyakorlatom helyszínén mérést készítettem egy csoporton belül, az úgynevezett hagyományos szövegfeldolgozás, illetve a metakognitív módszer hatékonyságának felderítésére. Előzetes várakozásaim beigazolódtak, mivel felmérésemből pontosan kiderül, hogy miért is hatékonyabb a metakognitív módszer a hagyományossal szemben. Mint írtam, az olvasás egy olyan készség, amit ha nem kezdünk el időben megfelelő módszerrel fejleszteni, akkor a tanuló hátrányt szenved, ami a későbbi tanulmányai során is ki fog ütközni. Magam is úgy gondolom, hogy későbbi pályafutásom során használni fogom a metakognitív módszert, ami sokkal hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos szövegfeldolgozással szemben.

14 Monoki Mariann Gizella A drámapedagógia módszereinek alkalmazása az óvodai és az iskolai hittanoktatásban Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Dolgozatomban a drámapedagógia és a hittanoktatás kapcsolatát vizsgálom. A témának kiterjedt angol nyelvű szakirodalma van, azonban e két tudományterület összekapcsolása és módszertani közeledése Magyarországon még nem vált gyakorlattá. Arra kerestem a választ, hogy a drámapedagógia módszerei alkalmasake bibliai történetek feldolgozására, valamint hogy a módszerek, technikák hogyan segítik a történet megértését az óvodás, a kisiskolás és a középiskolás korosztálynál. Munkám során először a hittanoktatás ismert, alkalmazott módszereit, valamint a korosztályokra jellemző katetikai kommunikáció lehetőségeit tanulmányoztam. Minderre azért volt szükség, hogy érzékeltessem a korosztályok adottságait, előkészítve az új módszer bevezetését. Az ezt követő fejezetekben a drámapedagógia rövid történetét és az egyes drámatevékenységeket, majd a Bibliában fellelhető dramatikus vonásokat, a bibliai történetek műfaji jelentőségét és a dramatikus hittan színtereit ismertetem. A bibliai történetek feldolgozása során a drámamódszereket (drámajátékok, alkalmazott drámajátékok, tanítási dráma, szakértői játék) vezettem át hittanórai alkalmazásra. A drámás módszerekkel feldolgozott bibliai történetekbe a gyerekek bevonódnak és nem sérül a kinyilatkoztatás ihletettsége sem. Elméleti ismereteim, valamint gyakorlati tapasztalataim alapján olyan lehetőséget véltem fölfedezni a drámapedagógia eszköztárában, amelyek bevihetők az óvodai és az iskolai hittanórákra. A módszertani megújítási kísérletem az egyes korosztályok hittanórai témájának, tapasztalati, élményszerű befogadását célozza. Az óra- és foglalkozástervek alapján látható, hogy drámajátékok, az alkalmazott drámajátékok, a tanítási dráma, szakértői játék és a projekt-módszer is átmenthető a hittanoktatás módszertani kelléktárába.

15 Petákné Bogár Judit Egészségnevelés az óvodában A biztonságos közlekedésre nevelés Témavezető: Ovárdics Andrea adjunktus Kecskemét-Matkópusztán élek, ahol óvoda van, de iskola már nincsen. A kisgyermekeknek a tömegközlekedési eszközzel maguknak kell megoldani a bejárást a közeli Kecskemétre. Helyi járat már nem megy, helyközi járaton kell utaznia egy olvasni nem tudó, az életkori sajátosságok miatt egyébként is figyelmetlen, szétszórt kisgyermeknek. A szülők összefogással hozzák, viszik a gyerekek egy részét autóval, de ezt sokan nem tudják megtenni eszköz vagy idő hiányában. Ez gondolkodtatott el arról, hogy kinek a feladata megtanítani a gyermeket közlekedni? Mikor kezdjük el? Milyen lehetőségek állnak az óvodapedagógus rendelkezésére a közlekedésre nevelésben? Kutatásomat Kecskemét 3 óvodájának 4 csoportjában végeztem, kiegészítve telefonos és személyes interjúkkal. A célcsoport a Kecskeméten élő, óvodás korú gyermekekkel rendelkező szülők voltak. Hipotézisem szerint a közlekedési szokások oly mértékben változtak és tolódtak el a gépjármű használat felé, hogy a szülőknek nincs elégséges alkalmuk a gyalogos és a kerékpáros közlekedési szabályok bemutatására, így ez mára az óvodapedagógusok feladatává vált. Kérdéseim közt szerepelt, hogy kinek a felelőssége és feladata a prevenció ma és hogyan volt ez az ő gyermekkorukban. Itt a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy napjainkban is és régen is a szülők feladata (volt) a közlekedési szabályok rejtelmeibe bevezetni a gyermeket. Kérdéseim a közlekedésben használt védőeszközökre is kiterjedtek és megállapítottam, hogy az ez irányú védelmet elengedhetetlenek tartják a szülők. A közlekedési játékok közül a legismertebb a Közlekedj okosan társasjáték. Dolgozatomban bemutatom az Országos Baleset-megelőzési Bizottság prevenciós lehetőségeit, mellyel élhet bármely óvodapedagógus. Látogatást tettem Szentendrén az Egészséges és Derűs Gyermekekért Alapítvány által fenntartott családi napköziben, ahol megnézhettem, hogy ők hogyan formálják a gyermekek közlekedési magatartását. Dolgozatomban közzéteszek a helyes közlekedési magatartás elsajátítására alkalmas játékokat.

16 Polyák Georgina Hermina Az Anna, Peti és Gergő jelenség Témavezető: Dr. Bárdos József főiskolai tanár Dolgozatomban Bartos Erika: Anna és Peti Irány az óvoda! című könyvét elemeztem. Alapvetően a mesék hatása érdekelt, illetve hogy milyen szerepet tölt be a mese a gyermekek fejlődésében. Köztudott, hogy a mesék oldják a feszültséget, a félelmeket. Egy olyan komplex tudásanyagot adnak át tudat alatt, mely a későbbiekben bármikor, bármilyen élethelyzetben előhívható. Pozitívan hatnak a személyiség fejlődésére, és biztos támaszt nyújtanak a gyerekeknek (is). Az elemzésem célja az volt, hogy egy mai, nagyon népszerű mesekönyvet megvizsgálva kiderüljön mindenki számára, hogy az megfelel-e mesének, illetve, hogy fejleszti-e a gyermekek gondolkodását, bővíti-e a szókincsüket, és a legfontosabb, hogy milyen értéket közvetít. Elsősorban a szöveg nyelvezetét, a szófajokat, a mondatszerkezeteket vizsgáltam meg. Ebből lehet arra következtetni, hogy milyen a szöveg, megfelel-e irodalmi műnek, avagy sem. Vizsgáltam a történetek valóságalapját, hogy mennyire mutatnak hamis képet, illetve a történetek jellegét (kiemelten a konfliktusokat). Az elemzések mellett egy kérdőív segített abban, hogy megállapíthassam, miért szeretik, illetve nem szeretik a szerző műveit. A kutatásom végén összegezve elmondható, hogy ezek a mai, gyermekirodalomnak nevezett művek nem felelnek meg sem irodalomnak, sem értékközvetítő meséknek. A szöveg nyelvezete primitív, nagyon sok az ismétlés és az egyszerű mondat. Szókincsbővítésre egyáltalán nem alkalmasak. A kép egy hamis világot mutat a gyermekeknek és a szüleiknek, hiszen a történetekben egy idilli családot mutat be, ahol mindig mindenki nagyon kreatív, nyugodt, megértő. Szinte egyetlen egy konfliktussal, hangos szóval nem találkozunk, minden szereplő nagyon cuki. Ezzel egyrészt a szülőben is frusztrációt keletkezhet, mivel ők nem olyan jó Anyák, mint Bartos Erika, és a gyermekek is kevesebbnek érezhetik magukat Annánál, Petinél és Gergőnél.

17 Reile Péter Harry Potter titkai, erények és bűnök a varázsvilágban Témavezető: Dr. Galuska László Pál adjunktus Dolgozatom témájául a Harry Potter-t választottam, mint modern kortársirodalmi regényt. Célom az volt, hogy egy olyan szemszögből mutassam meg a regénysorozatot mely méltán népszerű a fiatal olvasóközönség körében, melyből eddig még igen kevesen. Igyekeztem feldolgozni napjaink egyik legnagyobb problémáját is: az előítéletet, illetve ennek lecsapódását a regényekben. Főhőseink jellemét is elemzem ezzel kapcsolatban. Előadásom során bizonyítom, hogy a vallásosság éppúgy eleme a regényeknek, mint Kant erkölcsfilozófiája. Talán arra is sikerül rájönnünk, mi okozza a regénysorozat töretlen népszerűségét. A vallás és ezotéria témaköre különösen érdekelt, hiszen a regényben rengeteg utalást találunk arra nézve, hogy a varázslók világában mennyire elfogadottak például az okkultizmus bizonyos elemei. Gondoljunk csak a mágia-szakkönyvekre, a jóslástanra, vagy éppen Voldemort feltámadására, amely nagyon hasonlít régi hiedelmek szeánszaira, hiszen nem mindennapi hozzávalók kellenek. A könyvekben Isten nem jelenik meg, sem valamiféle felsőbb erő, de a hetedik kötetben bizony eljutunk egy olyan helyre, amely nagyon hasonlít a mennyországra. Véletlen volna az azonosság, vagy ez Rowling kiváló írói fogásai közé tartozik? Ezt is megvizsgálom. Az előítélet minden formája megtalálható a világunkban, s könyveiben az írónő is kiemelten foglalkozott ezzel a témával: xenofóbia, rasszizmus, előítélet. Mindegyik nagyon sarkosan szerepel a műben, egy felnőtt számára alig elrejtve jelenlétét. Dumbledore intelmei pedig amelyeket az ötödik kötetben intéz a főhős felé, megerősítik ezt a feltevést. Előadásomban választ keresek a regényben szereplő, az előítélettel kapcsolatos legtöbb kérdésre: Miért nem működik Hermione kezdeményezése, a MAJOM (A Manók Alkotmányos Jogaiért Országos Mozgalom)? Honnan gondolhatjuk, hogy valaha a házimanók, ha csak névlegesen is, de egyenrangúak voltak a varázslókkal és boszorkányokkal? El lehet-e ítélni Harryt, Ront, és a többi Griffendéles diákot, akik azt állítják, hogy nincs szükség a manók felszabadítására? Igaza van-e Ronnak, amikor azt mondja, hogy a manók jól érzik magukat így?

18 Rózsa Szabina A pszichodráma alkalmazhatósága az óvodában Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Pályamunkám egy olyan szakterületet jár végig, amiről a szakirodalomban nem lehet leírásokat találni. Kutatásommal szerettem volna bebizonyítani, hogy a gyermekpszichodráma elemei nem csak az iskolában, de az óvodás korú gyermekek között is használható. Ennek alátámasztása érdekében egy 10 foglalkozásból álló kutatómunkát végeztem el, melyben 10 nagycsoportos gyermek vett részt. Pályamunkám tervezésének folyamatát és alapjait az óvodás gyermekekre vonatkoztatott pszichológiai sajátosságok, valamint drámapedagógiával és pszichodrámával foglalkozó szakirodalmak képezik. Külön kitértem a mesékre is, mert ezek a levezetett foglalkozások kulcsfontosságú részei voltak. Ezen kívül szerepet kapott a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék, ebből kiindulva pedig maga a drámajáték is. Az utolsó fejezetben kutatómunkám részletes leírása, valamint azon interjúk összesített eredményei olvashatók, melyeket a kutatás elején és végén készítettem a foglalkozáson résztvevő gyermekek óvónőivel. A mellékletben néhány képet, az interjúk kérdéseit, a felhasznált meséket, továbbá a foglalkozások terveit lehet megtekinteni, melyeket mindig a gyermekek személyiségéhez és a csoportban kialakult aktuális problémákhoz igazítottam. Ezek együttesen mind hozzájárultak kutatómunkám sikerességéhez.

19 Szabó Klára Bernadett Értő olvasóvá és zenehallgatóvá nevelés a drámapedagógia eszközeivel Témavezető: Fehér Éva tanársegéd Pályamunkámban a drámapedagógia eszközeivel történő értő olvasóvá és zenehallgatóvá nevelés lehetőségeit vizsgáltam. Kutatómunkám során részletesen tanulmányoztam az ének-zenei nevelés és a drámapedagógia helyét az oktatásban, illetve ennek a két területnek a módszertanát. A módszertan és a szakirodalmak megismerésével, felhasználásával egy módszertani kísérletet hoztam létre, amellyel célom az volt, hogy megvizsgáljam, lehet-e a drámapedagógia eszközeivel olyan rendhagyó ének-zene órát létrehozni, melyen a felső tagozatos tanulók is motiváltak az aktív részvételre, figyelmes zenehallgatásra, továbbá, hogy a drámajátékokon keresztül fel lehet-e kelteni a tanulók érdeklődését annyira, hogy szabadidejükben is utána olvassanak a foglalkozásokon megismert tananyagnak. A kísérleti csoporthoz egy 14 főből álló 6. osztályt választottam ki, náluk vezényeltem le a foglalkozásokat. Kísérletemben kvantitatív, vagyis számszerű eredményeket produkáló kérdőívet használtam. A kutatómunkám során kapott eredményekből arra következtetek, hogy a kísérlet sikeres volt, jól lehet, és érdemes is használni a drámapedagógia által kínált eszközöket. A dramatikus tevékenységek segíthetik a pedagógus munkáját abban, hogy élvezetes, érdekes órát hozzon létre, amelynek témája a későbbiekben is foglalkoztatja a tanulókat, és a komolyzenei darabok iránt pozitív attitűdöt hoz létre a diákokban.