TEHETSÉG. XXI. évfolyam 2013/1. szám. A Magyar Tehetséggondozó Társaság kiadványa. A tartalomból:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TEHETSÉG. XXI. évfolyam 2013/1. szám. A Magyar Tehetséggondozó Társaság kiadványa. A tartalomból:"

Átírás

1 XXI. évfolyam 2013/1. szám TEHETSÉG A Magyar Tehetséggondozó Társaság kiadványa A tartalomból: A mentori programokat a tehetségeseket tanító pedagógusok sokszor ellenérzéssel fogadják. (Dr. Tóth László: A gazdagítás típusai) Társadalmunk sikerről alkotott képe alapvetően férfi standardokat foglal magába: státus, produktív munkateljesítmény, pénzügyi haszon, hírnév vagy a fontosság mértéke. (Harmatiné Dr. Olajos Tímea: A női tehetség kibontakozásának problémái) A tehetségígéretes gyerekek diagnosztizálásához elengedhetetlenül szükséges tudással, képességekkel sajnos nem rendelkezik minden pedagógus. (Dr. Duró Zsuzsa: A tehetségazonosítás és -fejlesztés komplex lehetőségei) A kiemelkedő teljesítményekre képes tehetség jelei és a figyelemzavar/ hiperaktivitás tünetei számos ponton megegyeznek. (Dr. habil. Gyarmathy Éva: Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza) A korszak tehetségvédelmét nem lehet pedagógiai és pszichológiai problémákra szűkíteni. (Bánfai József: Szekfű Gyula és az állam falusi tehetségmentő akciója I. rész)

2 Tehetség /1. szám 30 éve jelent meg Richard A. Weinberg amerikai pszichológiaprofesszor tanulmánya az adottság és nevelés témakörében, amelyben kifejti, hogy a különféle adottságok, egyéni sajátosságok eredete tudományosan nem teljesen tisztázott. Vannak, akik az egyéni sajátosságokat így az intelligenciát a genetikai öröklésre, míg mások a környezet hatására, az adott társadalomban érvényes szokásokra, mintákra, elvárásokra vezetik vissza. Kifejti, hogy az egyént meghatározó, befolyásoló környezeti hatások mértékét összehasonlítással lehet ellenőrizni. Így összevethetők az egypetéjű ikrek egymással és testvéreikkel. Szintén összehasonlíthatók egymással a kétpetéjű ikrek, noha más-más pete és spermium találkozásának eredményeként fejlődtek ki, véleménye szerint ettől eltekintve nincs különbség köztük és az egypetéjű ikrek között. A kutatások azt mutatták, hogy az egypetéjű ikrek szinte teljes hasonlóságot mutattak egymással. Ebből következően a szerző szerint levonható a konzekvencia, hogy a gyermek fejlődését, alkatát és személyiségét az öröklés határozza meg. Ám a kutatások azt is igazolták, hogy az egy- és a kétpetéjű ikrek alapvetően testileg hasonlítanak egymásra a legjobban, kevésbé az intelligencia, a személyiség és az érzelmek terén. Más szerzőktől tudjuk, hogy az egymástól elválasztott, de hasonló környezetben felnőtt egypetéjű ikrek intelligenciájában apró különbségek mutatkoztak. Ha azonban a környezet nagyon eltért egymástól, akkor az erőteljesen megmutatkozott intellektuális teljesítményükben. Az ikerkutatások feltárták, hogy az intelligenciát az öröklés és a környezet egyaránt befolyásolja. A születési súly, a családi betegségek összefüggnek a környezettel és az örökléssel hozott személyes adottságokkal. Vagyis az öröklés és a környezet kölcsönösen egymásra hatva befolyásolják a gyermekek fejlődését, még ha nem is azonos mértékben érvényesül mindenki esetében a környezeti hatás vagy a genetikai faktor. Forrás: Tehetségkalauz, Kossuth Egyetemi Kiadó, Fordította, szerkesztette: Dr. Tóth László Magyar Tehetséggondozó Társaság Balogh László elnök Aktuális Az MTT elnöksége és választmánya február 20-án ülést tartott. Az értekezleteken több fontos téma került terítékre. Ezek közül első helyen kell említeni az MTT évi gazdálkodásáról szóló összegző beszámolót, amelyet Szénási Istvánné titkár terjesztett elő. A beszámolót, amely kiegyensúlyozott és szakszerű gazdálkodást tükrözött, véleményezte a felügyelő bizottság Tóth Tamás elnök szóbeli előterjesztésében, aki javasolta annak elfogadását. Mind az elnökség, mind a választmány egyhangúlag döntött az elfogadásról. Második napirendi pontként mindkét vezető testület áttekintette az MTT 25 éves jubileumával kapcsolatos tennivalókat a következő hónapokban. Sarka Ferenc alelnök az előkészítő bizottság közös munkájának eredményeként tíz pontban foglalta össze az aktuális feladatokat, ezekkel mindkét fórum egyhangúlag egyetértett. A felkészülés aktuális hírei, eddigi eredményei honlapunk (www.mateh. hu) megfelelő rovatában olvashatók. Harmadik napirendi pontként a formailag és struktúrájában is megújult MTT-honlap tartalmi továbbfejlesztése, a működés szabályozása került megtárgyalásra, Balogh László előterjesztésében. A kérdéskör kiindulási pontja az volt, hogy a formai megújuláshoz kapcsolódnia kell a tartalmi megújulásnak is. Mindkét testületben az az álláspont alakult ki, hogy első lépésként két területen szükséges és lehetséges jelentős fejlesztés, ezek a következők: már a szeptemberi sárospataki közgyűlésen a tartalmi fejlesztés központi elemeként került elfogadásra a szekciók munkájáról való tájékoztatás rendszeressé tétele műhelybeszámolók, jó gyakorlati példák bemutatása formájában. Ezek keretében hiánypótló tartalmi kapaszkodókat tudunk nyújtani az adott szakterületen dolgozó tehetséggondozó szakemberek számára. A másik fő fejlesztési irány az előterjesztésben fogalmazódott meg először, ennek lényege a következő: Magyarországon intenzív kutatások indultak a rendszerváltással egy időben a tehetség témakörben, ezek azonban azóta is csak véletlenszerűen hozzáférhetőek, így gyakorlati értékük sem hasznosul kellően munkánkban. Szükség van ezek összegyűjtésére, tematikus rendszerezésére, az elérhetőség biztosítására ahhoz, hogy a tehetséggondozással foglalkozó egyre nagyobb számú hazai szakembergárda tájékozódni tudjon ezekről a kutatásokról, valamint a gyakorlati tehetségfejlesztő munkát végzők hasznosítani tudják ezeket tevékenységükben. Az MTT szakembergárdája kutatók és gyakorló tehetségfejlesztők kezdetektől fogva vezető szerepet töltöttek be e kutatásokban, ez biztosítja a szakmai garanciát e feladat színvonalas elvégzéséhez. Az egyhangúlag elfogadott terv szerint egyrészt elkészítjük a rendszerváltás kezdeti éveitől (kb. a nyolcvanas évek közepe) a tehetséggondozással foglalkozó hazai tanulmányok, szakírások bibliográfiáját, szakmailag strukturált formában, másrészt ezekből válogatva elektronikus könyvtárat is létrehozunk az MTT honlapján. E nagy ívű munka elvégzésének ütemezése: a gyűjtőmunka elvégzése: szeptember 30.; az összegyűjtött bibliográfiai anyag szelektálása, feldolgozása, rendszerezése: december 15.; az elektronikus könyvtár anyagának összeállítása, a szükséges szerzői jogi nyilatkozatok beszerzése, a könyvtár honlapon történő megnyitása: június 1. A választmány megbízta az Elnökséget e munkálatok elvégzésének koordinálásával. A nemzet tehetségfejlesztése szempontjából is kiemelkedő feladatot csak összefogással tudja megoldani az MTT, személyesen fogjuk kérni tagjaink közreműködését, bízva az együttes munka sikerében. Végezetül két fontos konferencia időpontja is meghatározásra került: az ECHA-diplomások Műhelyének következő konferenciája Törökszentmiklóson, a Bethlen Gábor Református Iskolában kerül megrendezésre május én, ünnepelve az intézmény 25 éve működő komplex tehetségfejlesztő programját. A részletes program és a jelentkezési lap rövidesen megtalálható lesz a honlapunkon. Kérem a tagságot és az érdeklődőket, hogy ezt használják fel a tájékozódáshoz, postán nem küldünk meghívót! A másik nagy konferenciánk, az MTT szokásos évi Közgyűlésével egybekötve, Pécsett lesz, szeptember én. Dr. Balogh László

3 Tehetség /1. szám A gazdagítás típusai Tartalomorientált programok Dr. Tóth László Lapunk előző számában már leírtuk, hogy a gazdagításnak három típusa különböztethető meg: a folyamatorientált, a tartalomorientált és a produktumorientált típus. Korábban a folyamatorientált típust mutattuk be, jelen számban pedig a tartalomorientált típust elemezzük. Míg a folyamatorientált nézőpont a gondolkodási képességek fejlesztését célozza, addig a gazdagítás tartalomorientált megközelítése adott tartalom prezentálását hangsúlyozza. E tartalom elsajátításától azt várjuk, hogy adott témákban a tanuló tudása növekszik, a gondolkodási képességei pedig fejlődnek. A tartalomorientált oktatás lényege nagymértékben különbözhet a folyamatorientált oktatástól, de annyiban közösek, hogy mindkettő elsődleges célja a gondolkodási képességek fejlesztése. Jelen írásunk olyan gazdagítási változókat állít a középpontba, amelyek a tartalomorientált nézőpontra támaszkodnak. (1) Induktív megközelítések a gazdagítási programokban A tehetséges tanulók gondolkodási képessége fejlesztésének egyik átfogó módszere lehet az olyan oktatás, amely az egyes tudományok szerkezetére teszi a hangsúlyt. Az induktív megközelítés a tanulás tartalmát és folyamatát egyfajta átfogó tanítási módszerré és tantervi struktúrává integrálja. Például Brunert (idézi Tóth, 2000) a tanulók analitikus és intuitív gondolkodáson keresztül történő képességfejlesztése foglalkoztatja. Ugyanakkor elismeri, hogy ezen képességek fejlesztésének módja nem lehet független bizonyos ismeretköröktől, a képességfejlesztésnek a téma szilárd tudásán kell alapulnia, olyan tudásán, amely munkaképes intuíciókkal szolgál. Ha a tanulók a tényszerű információt nem tartják fontosnak, akkor nem értik meg a kontextusának szerkezetét (végeredményben a tudományok szerkezetét), és ha a tananyagban ilyen kontextusok fordulnak elő, akkor azokkal nem boldogulnak. Azok a programok, amelyek a tudományok kontextusában fejlesztik a problémamegoldó képességet, nagyobb valószínűséggel bátorítják a tehetséges diákokat arra, hogy magasabb szinten, értelmesen tanuljanak, mint az olyan programok, amelyek a problémamegoldást elszigetelten hangsúlyozzák. A tartalom és folyamat integrációja többféle oktatási alternatívát hozott létre. Az 1960-as években ilyen integrált tanterveket dolgoztak ki például matematikából, természetismeretből, társadalomismeretből. Az ember címmel maga Bruner is kidolgozott egy ilyen témaegységet (részletesen lásd Tóth, 2000). Mindegyik lényege az információ szerkezetének gondos kimunkálása volt. Az induktív tanterv azonban nem feltétlenül felel meg a gazdagításnak, ugyanis a gazdagítás gyakran tanterven kívüli tevékenység. Tény, hogy sokan a tantervet és a gazdagítást egymás ellentétének tekintik. Bár a tehetségeseknek szóló átfogó tanterv részidős gazdagításnak fogható fel, az iskoláknak gyakran nincs ilyen teljes kínálatuk. Az iskolai oktatás azonban integrálni tudja a tartalom- és a folyamatorientált oktatást egy gazdagító programban. Stanley szerint (részletesen lásd Tóth, 2003) az ilyen részidős iskolai gazdagítás amelyet releváns iskolai gazdagításnak nevez valószínűleg a legjobb rövid távú és a legrosszabb hosszú távú megközelítése a tehetségesek gazdagításának. Egy átfogó, gyorsított tanterv nélkül a gazdagítás feltehetően frusztrálja a tehetséges tanulókat. Emellett a releváns iskolai gazdagítás nem teljesen felel meg a tehetségesek igényeinek, emiatt a tehetségesek szüleiben és tanáraiban olyan kedvezőtlen benyomás alakul ki, hogy átfogóbb iskolai kínálatot követelnek. (2) Iskolai minikurzusok A gazdagításnak olyan változatai is lehetnek, amikor a normál tanterv különféle minikurzusokkal egészül ki. E minikurzusok témái különböznek az adott évfolyam normál tantervének témáitól, de azoktól a tantervi témáktól is, amelyek későbbi évfolyamok során kerülnek terítékre. A minikurzusokat általában arra használják, hogy a tananyag szélességét kiterjesszék. Ha ezek meg is engednek némi gyorsítást, adott témában általában nem nyújtanak átfogó oktatást. Alkalmi minikurzusok. Az alkalmi minikurzusok leginkább a normál iskolai kurzusokhoz hasonlítanak, és olyan témákra irányulnak, mint például az antropológia, a napi események, mitológia

4 Tehetség /1. szám vagy ábrázoló geometria. A témák mélysége részben a minikurzusok hosszától, részben az ülések gyakoriságától függ. Egy olyan antropológiával foglalkozó minikurzus, amely kilenc héten keresztül napi egy órát vesz igénybe. A diákok számos fogalommal találkozhatnak és összehasonlíthatják a különböző kultúrák egyedi jellemzőit. Viszont ha az antropológiai kurzus ülései ritkábbak, akkor csak az egyes kultúrák szokásainak rövid összegzésére nyílik mód. Tematikus minikurzusok. A tematikus minikurzusok bizonyos fontos kérdések interdiszciplináris megközelítésére irányulnak. Például egy tematikus minikurzus foglalkozhat a jó és a rossz közötti feszültség problémájával, amelybe beleértendő a témát megjelenítő festmények, filozófiai olvasmányok, irodalmi művek felkutatása és a kortárs filmek közötti válogatás. Néhány javasolt téma e kurzusokhoz: faji diszkrimináció; a szépség különböző felfogásai; környezetszennyezés; háború; az igazság különböző oldalai; technológiák; a női szerep a társadalomban; etikai meggondolások a tudományos kutatásban. Készségfejlesztő minikurzusok. A készségfejlesztő minikurzusok rendszerint intenzív oktatást nyújtanak egy adott készség területén, mint például a gépelés vagy a számítógép-programozás. De ide tartozik az idegen nyelv tanulása, a hangszeres tanulás vagy a különböző grafikai kifejezésmódok tanulása, így az olajfestés, vízfestés, szénceruzával rajzolás stb. Egyéb minikurzusok. Bár a minikurzusokon alapuló tehetségprogramok nem átfogóak, és nem is épülnek egymásra, mégis olyat nyújtanak a tehetséges tanulóknak az iskolai oktatáson belül, ami egybevág az érdeklődésükkel. A minikurzusok további alkalmazása lehet a diákok segédtanári minőségben való foglalkoztatása, azaz a tehetséges diákok bevonása a normál vagy a gyorsított tanterv tanításába. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a diákok a többi diák előtt is bizonyítsák az önálló tanulással szerzett tudásukat, és szinte minden tantárgy esetében alkalmazható. Különösen a felső tagozatos és a középiskolás tehetséges tanulók esetében javallott. (3) Mentori programok Bár a mentori programok elsődleges célja a pályaválasztás elősegítése, a legtöbb tanár szerint ezek az iskolai oktatás gazdagítása szempontjából is értékesek. Emellett fokozzák a tehetséges diákok kognitív és affektív kompetenciáját, továbbá lehetővé teszik, hogy a tehetséges tanulók különböző pályákkal ismerkedjenek meg, és válasszanak a nekik megfelelőnek tűnő pályák közül. Megjegyzések. A mentori programokat a tehetségeseket tanító pedagógusok sokszor ellenérzéssel fogadják. Először is a mentori programokon keresztül való tanulást nehéz ellenőrizni és dokumentálni. Mivel ezeknek a tapasztalatoknak az iskolai tartalma diákról diákra és mentorról mentorra változik, a tanárok nem lehetnek biztosak abban, hogy amit a mentor a mentoráltjának nyújt, az ténylegesen kielégíti a diák kognitív igényeit. A következő probléma, hogy jó mentorokat nehéz találni. A mentori kapcsolat nagymértékben függ a mentor önkéntes részvételétől. Az, hogy a mentor erőfeszítéseket tesz, még nem garantálja, hogy elköteleződik a program iránt. Ha nyomást gyakorlunk a mentorra, az ellene dolgozik annak, hogy a mentor időt és fáradságot fordítson a tehetséges diákra. Végül a mentori kapcsolatot nehéz megfigyelni és nyomon követni. Ha a diákok elégedetlenek, nem tudnak mentort váltani. Ugyanakkor a mentor sokszor bármit elkövet, nem tudja motiválni a diákját, sőt a részvételét sem biztosítani. E lehetséges nehézségek ellenére a hosszú távú mentori kapcsolatok mint Európában a kognitív inaskodás tudást és készségeket adnak át, és sok tehetséges diák pályaválasztását számottevően befolyásolják. Felhasznált irodalom Howley, A., Howley, C. B., Pendarvis, E. D. (1986): Teaching gifted children. Little, Brown and Company, Boston, Toronto. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. A szerző egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete Pedagógiai Pszichológiai Tanszéké nek vezetője. A Magyar Tehetséggondozó Társaság az idén is köszönettel fogadja tehetséggondozó munkája segítéséhez az 1%-os adófelajánlásokat. Adószáma:

5 Tehetség /1. szám A női tehetség kibontakozásának problémái Harmatiné dr. Olajos Tímea Az iskolás évek alatt a tehetséges tanulókat arra motiválja környezetük hogy jól teljesítsenek, kiváló ered ményeket mutassanak fel. A serdülőkorba érve a fiúk továbbra is folyamatosan kapják ezeket az üzeneteket, de a lányok esetében életbe lépnek bizonyos kulturális sztereotípiák, melyek a sikerességgel kapcsolatban sokszor belső konfliktust, dilemmákat okoznak. Egyre határozottabban megjelennek ugyanis azok a jelzések és értékek (nőiesség, fizikai szépség, szerénység, függőség, önzetlenség, rugalmasság), melyek a tradicionális női szerepelvárásokhoz tartoznak, s melyek a népszerűség kivívását hangsúlyozzák a sikerrel, versengéssel és teljesítménnyel szemben. A serdülő lányok tehát úgy érezhetik, hogy ha a képességeik kiteljesítését választják, akkor nem fognak megfelelni a nemi szerepükhöz kapcsolódó (mai napig is létező) klasszikus társadalmi normáknak. A sikerrel összefüggésben van még egy nagyon fontos konfliktust rejtő jelenség, mégpedig az, hogy a nők sikerfogalma eltér a férfiakétól. Társadalmunk sikerről alkotott képe alapvetően férfi standardokat foglal magába: státus, produktív munkateljesítmény, pénzügyi haszon, hírnév vagy a fontosság mértéke. A tehetséges nők sikerfogalma viszont olyan elemeket tartalmaz, mint a világra gyakorolt pozitív hatás, mások életét vagy a világ egészségét javító változások véghezvitele, illetve olyan élet, mely integritáson, becsületességen, könyörületességen alapuló értékrendhez kötődik (Reis, 2002). Nemi sztereotípiák mint külső akadályok A tehetséges nők még mindig igen alulreprezentáltak a matematika, a természettudományok, és a mérnöki tudományok illetve az informatika területén, annak ellenére, hogy napjainkban már vannak erőfeszítések a nők arányának növelésére. Bár a képességvizsgálatok eredményei alapján nincs számottevő különbség a fiúk és lányok eredményei között, mégis a matematikai tehetséggondozó programokban eltérő arányban fordulnak elő a nemek. Még különösebb, hogy az általános iskolában matematikai tehetségként azonosított lányok távlati terveiben is kevésbé szerepel a középiskolai matematika vagy fizika tagozat, illetve a felsőoktatásban a természettudományos/matematika szak, mint a fiúkéban (Jacobs & Weis, 1994). A kutatók igazolták, hogy e jelenségben szerepet játszik a tanári bánásmód és a szülői elvárás jellege is. A lányok szülei már eleve kevesebb matematikával kapcsolatos (például logikai) játékot vásárolnak gyermeküknek, mint a fiúkéi. A lányok szülei azt is gyakrabban kijelentik, hogy a matematika kevésbé fontos, mint más tárgyak, illetve a jó matematikaeredmény mögött inkább vélelmezik a gyakorlást és az erőfeszítést, mint a jó képességet. A matematika terén nyújtott teljesítményt érzékenyen befolyásolják a szülői meggyőződések, melyeknek külön érdekessége, hogy az apai és anyai nemi sztereotípiák nem különböznek egymástól jelentősen. Ami még e tény mellett is külön figyelemre méltó, az az, hogy a lányok szülei sokkal erősebb sztereotip meggyőződésekkel rendelkeznek, mint a fiúk szülei (Jacobs & Weis, 1994). A fentiek miatt fordulhat elő, hogy a fiúk folyamatosan magasabb szintű matematikai képességeket tulajdonítanak önmaguknak, és nagyobb jövőbeli sikereket várnak, mint a lányok. Az iskolai tanár-diák interakciókat megvizsgálva kimondható, hogy a fiúkra több figyelem irányul, s ez nemcsak a fegyelmezésben, de a tanítás során is érvényesülő különbség. A tanárok a lányoknak több ténykérdést, illetve eldöntendő kérdést tesznek fel, míg a fiúk lényegesen több nyitott, elgondolkodtató, érvelést kívánó kérdést kapnak. Megfigyeltek az iskolában úgynevezett protektív viselkedést is a lányokkal kapcsolatban: egyes tanárok kellemetlennek tartják, ha egy lány az osztály előtt küzd a válaszadással, így nem is hozzák ilyen helyzetbe. A fiúk többet kérdeznek, aktívabbak, a feladatmegoldások során kevésbé szabálykövetőek a pedagógusok hajlamosak mindezt a magas szintű értelmi képességeknek tulajdonítani. A lányok fegyelmezettebbek, kevésbé aktívak, nem okoznak gondot, így gyakrabban kapnak dicséretet magatartásukért. A sztereotip tanári elvárásoknak (csendben lenni, figyelni, a felnőttekre hallgatni) való megfelelésük viszont azzal jár, hogy minél inkább teljesítik azokat, annál kevésbé tartják őket okosnak, tehetségesnek (Sadker, 1995). Nem meglepő mindezek után, hogy a sikert és kudarcot is másképpen magyarázzák a fiúk és lányok, azaz attribúciós különbségek állnak fenn. A fiúk a kudarcot leginkább az erőfeszítés hiányának tulajdonítják, így önbecsülésük nem inog meg. A lányok (különösen a természettudományi területeken és a matematikában, azaz a férfias tantárgyakban) viszont a képességek elégtelen voltával indokolnak, elbizonytalanodnak, s emiatt kevésbé lesznek kitartóak. A sztereotípiák hatása a tanári dicséretek és a bírálatok terén is megmutatkozik: a fiúk kudarcát, rossz jegyét önbizalmat nem támadó figyelmetlenségnek, a gondatlan munkavégzésnek tulajdonítják, míg lányoknál (kiindulva abból a meggyőződésből, hogy szorgalmasak) ez nem merül fel érvként, tehát marad a képességek hiánya magyarázatként. A pedagógusok sokat tehetnek azért, hogy megváltoztassák a tehetséges lányokkal kapcsolatos

6 Tehetség /1. szám sablonokat és torzításokat. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a pedagógus fejlessze önismeretét, és legyen tudatában saját nemi sztereotípiáinak. A tudatosítással ugyanis megelőzhető, hogy a tehetséges lányok negatívabb, kevésbé bátorító bánásmódban részesüljenek. Fontos, hogy a lányok gyakran kapjanak pozitív és egyben pontos visszajelzést matematikai vagy egyéb természettudományos területeken mutatott képességeikről! Így igen hasznos, ha az adott jegy vagy pontszám mellé szóbeli kiegészítések is tartoznak. A szülők felé közvetített információkkal a pedagógus maga is sokat alakíthat a szülői hozzáálláson. Tapasztalata, a gyerekek közötti összehasonlítási lehetősége és szakértelme befolyásoló tényező. Ugyanakkor rendkívül lényeges a pontos megfogalmazás. Ha csak annyit közöl, hogy a lánygyermek jól boldogul a matematikával, akkor a szülő gondolhatja magában: Persze, keményen dolgozik, szorgalmas a lányom. Ahelyett, hogy azt gondolná: Akkor tehetségesnek kell lennie a matematikában! Belső gátak, személyes dilemmák Reis (2002) sorra veszi a nők esetében felmerülő legfontosabb személyiségen belüli gátló tényezőket és felmerülő dilemmákat. Ezekből néhányat kiemelve is jól látható, hogy a lányok tehetséggondozásában van bőven tennivalója a tanácsadóknak, pszichológusoknak és mentoroknak. Az is nyilvánvaló, hogy felnőtté válva is nagy szükségük lenne segítségre, életvezetési tanácsadásra. Nőies szerénység Sok tehetséges nő azt gondolja, ha ambiciózus, az egyenlő az önzőséggel. Hogyan helyezze előtérbe a tehetségét, amikor egész élete során arra szocializálták, hogy nagyon fontosak a kapcsolatok, és hogy egy nő mindig másokat helyez maga elé? Félelem a sikertől A nők esetében nem ritka a tehetség elrejtése, illetve a kétkedés saját tehetségükben. A tehetséges lányok és nők 65%-a elrejti a tehetségét, vagy visszafogja a teljesítményét annak érdekében, hogy például ne lógjon ki a sorból, illetve fenntarthassa párkapcsolatát. Félnek a sikertől, mert tartanak attól, hogy túl nagy árat fizetnek érte, azaz nem lesz olyan partnerük, aki velük együtt örülne. A tervezés hiánya vagy elégtelen volta Gyakori a gazdasági realitások figyelmen kívül hagyása, valóságtól elrugaszkodó tervek szövése a nők körében. Imposztor szindróma Ha a kevésbé jó képességű társakhoz mérten sokkal kisebb erőfeszítéssel érnek el jó eredményt, kiváló teljesítményt, akkor a szerencsének és nem a képességeknek tulajdonítják azt, mivel alacsony az önértékelésük. Szerencsém volt., Jó időben voltam jó helyen. Az erőfeszítés és a képességek körüli bizonytalanság Sok tehetséges nő nehezen érti meg e két tényező komplex kapcsolatát. Sok tehetséges serdülő lány azt véli, hogy a kiváló képesség az erőfeszítés nélküli kiváló eredményeket jelenti. Azt hiszik, ha keményen kell dolgozniuk, az nem más, mint a képességek hiánya. Több területet érintő perfekcionizmus Olyan tökéletességre törekvés, mely szinte lehetetlen vagy összeegyeztethetetlen célok kitűzéséhez vezet. E nők egész életüket azzal töltik, hogy küzdenek a tökéletességért a munkában, az anyaságban, a kinézetben, valamint otthon a háziasszony és feleség szerepében. Eltérő üzenetek otthonról és az iskolából Előfordulhat, hogy a tehetséggondozó tanár olyan viselkedésmódokra bátorít (asszertivitás, a konvenciók megkérdőjelezése, kreativitás), melyek a származási család női szerepfelfogásával, sztereotípiáival ellentétesek. Kétkedés önmagában, önkritika és összehasonlítás A férfiakhoz mérve a nők teljesítménnyel és képességeikkel kapcsolatos önbizalma jóval alacsonyabb, ugyanakkor kritikusabbak is magukkal, mint ellenkező nemű társaik. A másoktól kapott tanácsot a nők inkább meghallgatják jobban meg is fogadják azt, de a másoktól származó bírálatokra is érzékenyebbek. A férfiaknál gyakrabban igénylik képességeik külső elismerését. A vallásos nevelés A tradicionális vallásos nevelés értékei és szerepmintái (mit tart a nő kötelességének, hol a nő helye a világban, vannak-e jogai), valamint elvárásai konfliktusba kerülhetnek a tehetséggondozáséval. Magányosság Sok tehetséges nőnek csak kevés barátja van. Magányosnak érezhetik magukat, mivel elfoglaltságaik miatt kevés idő jut a barátkozásra. De a barátság hiánya abból is fakad, hogy maguk a nőtársak is gyakran ambivalensen viszonyulnak a karrierista nőkhöz. Fizikai vonzerő A tehetséges nők esetében hátrány lehet! Az üzleti életben és a munka világának más területein is a tehetséges, vonzó külsejű nők sikerét az emberek nem a képességeiknek tulajdonítják. Kísérleti igazolás van arra nézve, hogy egy kevésbé jó megjelenésű női vezetőt feladatára alkalmasabbnak vélnek és becsületesebbnek tartanak, mint egy vonzó kinézetűt. Vezetői szinten nőknél a jó megjelenés hátrányt eredményez, míg beosztotti szinten előnyt. Prioritások kérdése Mi a fontosabb: a munka vagy a szeretett személyek? A tehetséges nők életének talán legnagyobb konfliktusát rejti e kérdés. A legtöbb fájdalom, bűntudat e dilemmához, illetve a rá adott válaszhoz kötődik. A gyermeknevelés, az idősödő szülők gondozása, a házastárs/partner igényei: mind olyan magánéleti kihívást jelentenek egy tehetséges nő számára, melyekkel bizony nem könnyű együtt élni. Felhasznált irodalom Lovecky, D. V. (2004): Different Minds. Jessica Kingsley Publishers, London and Philadelphia. Jacobs, J. E., Weis, V. (1994): Gender stereotypes: Implications for gifted education. Roeper Review, Vol. 16. Issue Reis, S. M. (2002): Internal barriers, personal issues, and decisions faced by gifted and talented females. Gifted Child Today, Vol. 25. No Reis, S. M. (2005): Feminist Perspectives on Talent Development. In: Sternberg, R. J. Davidson, J. E. (Eds):

7 Tehetség /1. szám Conception of Giftedness. New York: Cambridge University Press, Sadker, M., Sadker, D. (1995): Failing at Fairness: how our school cheat girls? Touchstone, New York. A szerző pszichológus, a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékének főiskolai docense, több tehetséggondozással kapcsolatos tanulmánya és kötete jelent meg. Törvényesített tehetséggondozás A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény hasonlóan az elemeiben még hatályban lévő évi LXXIX. törvényhez egyik kiemelt célként fogalmazza meg az iskolai tehetséggondozást. Új megnevezésekkel is találkozhatunk a jogszabályban. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók körébe sorolja a szöveg a különleges bánásmódot igénylő gyermeket, tanulót, akik közé tartozik a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. Ez utóbbiakat úgy határozza meg a jogszabály, hogy ők azok, akik különleges bánásmódot igényelnek, mert átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkeznek, és felkelthető bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A jogszabály az általános iskola ezzel összefüggő feladataként határozza meg, hogy tanulóit érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően felkészítse a középfokú tanulmányokra. Gimnázium esetében a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására a 6 vagy a 8 évfolyammal működő intézményeket jelöli meg, ha az emelt szintű követelményeknek megfelelnek. Feladata van az alapfokú művészeti iskoláknak is: fejlesszék a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsenek szakirányú továbbtanulásra. A pedagógiai szakszolgálatoknak is ad feladatot a jogszabály: a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának ellátását. A pedagógiai szakmai szolgáltatás szintén részt vesz a tehetségek gondozásában: tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeket szerveznek. A tanuló jogaként határozza meg a törvény, hogy képességei alapján továbbtanulhasson, alapfokú művészetoktatásban vehessen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. A pedagógus alapvető feladataként szerepel, hogy segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amit a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A miniszter a tehetséggondozásért való felelőssége körében a köznevelésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat. Van tehát személyi, pedagógiai feltétele és pénzügyi kerete az iskolai tehetséggondozásnak, csak akadjanak tehetségek is, elsősorban olyanok, akik majd felnőttként idehaza hasznosítják itt kibontakoztatott képességüket. (százdi) A tehetséggondozás 25 éve a Bethlenben címmel május én neves előadók részvételével emlékkonferencia lesz a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolában. Bővebben: Rejtvény A 2012/4. számunkban megjelent rejtvény megfejtése: Jávor Pál A szerencse ezúttal Mészáros Lászlóné budapesti olvasónknak kedvezett. Az Apáczai Kiadó könyvajándékát postán kapja meg. Csak akkor találjuk meg önmagunkat, ha eltékozoljuk tehetségünket mondta az ötven évvel ezelőtt elhunyt sokoldalú francia művész, aki íróként, költőként, rendezőként, színészként és zeneszerzőként is jelentőset alkotott. Nevét szerkesztőségünk címére várjuk. A nyertes az Apáczai Kiadó könyvajándékát kapja. Magyar Tehetséggondozó Társaság (alakult: 1989-ben) 4010 Debreceni Egyetem, Debrecen 10., Pf. 28 Elnök: Balogh László Örökös tiszteletbeli elnök: Czeizel Endre Alelnökök: Herskovits Mária Polonkai Mária Sarka Ferenc Titkár: Szénási Istvánné Ügyvivő: Bohdaneczky Lászlóné Elnökség tagjai: Balogh László, Herskovits Mária, Polonkai Mária, Sarka Ferenc, Szénási Istvánné, Bohdaneczky Lászlóné (Állandó meghívott: Százdi Antal) Felügyelő Bizottság: Tóth Tamás (elnök) Pappné Gyulai Katalin Gönczi Sándor Szakáll Istvánné Szekciók és vezetőik: Tanítói szekció: Németné Dávid Irén Felsőoktatási szekció: Bodnár Gabriella Szakértői szekció: Heimann Ilona Kémia és környezetvédelmi szekció: Török Istvánné Óvodai szekció: Szilágyi Ildikó Nyugat-dunántúli szekció: Mentler Marianna Művészeti szekció: Berta József Gyermekvédelmi szekció: Kollmann J. György Kelet-magyarországi szekció: Nagy Kálmán Versenyszervezési szekció: Vasné Dömötör Rozália *** Tehetség A Magyar Tehetséggondozó Társaság időszakos kiadványa. Szerkesztőbizottság: Heimann Ilona, Mező Ferenc, Százdi Antal, Tóth László Felelős szerkesztő: Százdi Antal Rovatvezető: Dalnoki Ágnes Írásokat lemezen vagy en várunk: ISSN Korábbi lapszámok elérhetők: Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Celldömölk, Széchenyi u. l8. Telefon: 95/ ; fax: 95/ Internet: Megjelenik évente négyszer. Előfizethető a Kiadó címén. Előfizetési díj: 1000 Ft.

8 Tehetség /1. szám A tehetségazonosítás és -fejlesztés komplex lehetőségei Dr. Duró Zsuzsa A tehetségfejlesztés a nevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka kiemelt feladata. A tehetségígéretes gyerekek diagnosztizálásához elengedhetetlenül szükséges tudással, képességekkel sajnos nem rendelkezik minden pedagógus. Ezért fontos olyan ismeretekkel, tudásanyaggal felszerelni őket, melyek segítségével hatékonyan el tudják dönteni, kik a magasabb szintű fejlesztésre alkalmas tanulók. Az azonosítást követően szükséges az egyéni differenciált képességfejlesztés, a gazdagító, dúsító programba történő bevonás, az erős oldal erősítése, a gyenge oldal felzárkóztatása, a folyamatos nyomon követés, illetve a szülők, pedagógusok részére a tanácsadás. A tehetséggondozás magába foglalja a személyiségfejlesztést is, amely meghatározó a folyamat sikeréhez vezető úton. Speciális módszerek, eszközök gyakorlati alkalmazásával hatékonyan tudjuk kibontakoztatni a gyerekek átlagosnál magasabb szintű képességeit. A Géniusz program keretein belül, a Hubay Alapfokú Művészeti Iskolában létrehozott, kiválóra akkreditált és mára már térségi feladatokat is ellátó Hubay Tehetségpont komplex, az országban szinte egyedülálló tehetséggondozó munkát végez. A szülők, pedagógusok visszajelzései alapján elmondhatjuk, hogy a programban részt vevő gyerekek jelentős fejlődést mutatnak. Szignifikáns változás tapasztalható a részképességeik területén, a tudástranszfer megvalósulásával az iskolai teljesítményükben. Ezek mellett a szülők, pedagógusok rendszeresen beszámolnak a gyerekek személyiségében megnyilvánuló változásokról is: együttműködőbbek, motiváltabbak, önértékelésük pozitívabb stb. A Hubay Tehetségpont céljai, alapításának körülményei Az oktatással foglalkozó szervek, szakemberek közül egyre többen látják be: a jövő kiművelt nemzedékeinek érdekében szükséges a tehetségek felismerése, felkarolása, kibontakoztatása. Ezzel a céllal alakult meg a Hubay Tehetségpont is, mely 2008 májusában került regisztrálásra. Ennek előzménye a XV. kerület képviselő-testületének októberi azon döntése volt, mely a kerület tehetséggondozó központjaként a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményt jelölte ki. Az azóta eltelt időben az intézmény a kerületi tehetséggondozás szakmai és módszertani központjává vált. A regisztrálást követő időben sok erőfeszítést tettünk, hogy intézményünk a kerület határait átlépve regionális tehetségpontként is működjön. E célunkat el is értük, amit az akkreditációs eljárás során, 2010 októberében kiérdemelt Kiváló minősítésünk is bizonyít. A Tehetségpont hatóköre A Tehetségpont kezdetben a főváros XV. kerületében fejtette ki tevékenységét. A kerületi általános iskolákkal és óvodákkal tartottunk fenn szoros kapcsolatot. A pedagógus kollégák javaslatait figyelembe véve végeztünk méréseket a tehetségígéretes gyerekek körében, akik közül a legjobbaknak lehetőséget biztosítottunk a foglalkozásainkon való részvételre. A tehetségfejlesztő foglalkozások sikeréből bátorságot merítve, hiánypótló jelleggel a Hubay Tehetségpont tevékenységének a környező településekre történő kiterjesztését tűztük ki célul, amit el is értünk. A tehetségpont működésének regionális szintre emelésével ráirányíthatjuk tágabb környezetünk figyelmét az intézmény munkájára, tovább növelhetjük kerületünk jó hírnevét. A regionális tehetséggondozó rendszer kidolgozását a régióban dolgozó pedagógusok s általuk a szülők szerteágazó tájékoztatásával indítottuk. Ezt követték az érdeklődő pedagógusoknak tartott fórumok, továbbképzések. A tehetségfejlesztés és -gondozás, a tehetséges gyermekek szűrése, a tehetség mérése iránt érdeklődő pedagógusok részére intézményünkben tanfolyamokat, akkreditált pedagógus-továbbképzéseket indítottunk. Tevékenységünk során felmerülő feladatok A tehetségfeltárás, kiválasztás, speciális gondozás, valamint a gyermekek továbbhaladásának menedzselése rendszerszerűen egymásra épülő az egyes iskolák lehetőségeit meghaladó feladatokat jelent. A tehetséggondozás a felnövekvő generációk értékeinek, kompetenciáinak maximális kibontakoztatását szolgálja. Nemcsak a tehetségek folyamatos feltérképezését és fejlesztését jelenti, hanem a személyiség egészének megnyitását is. Ez a tevékenységegyüttes sokszor kinövi a tanórai struktúrák kereteit. Ezért délutánonként, illetve hétvégi foglalkozások keretében gazdagító, dúsító programok révén valósulhat meg. Ezen tevékenységek sikere a szülők segítő munkája nélkül elképzelhetetlen lenne, pedagógustársaink részéről pedig új, innovatív módszerek elsajátítását igénylik. A tehetségnevelés fontos feladata többek között a nyitott, rugalmas, ön-

9 Tehetség állóan gondolkodó, merészen vállalkozó, életkedvvel teli embertípus kiművelése. Mindez azt is jelenti, hogy lehetőséget kell biztosítani az iskolák megalapozott kezdeményezéseinek ott, ahol az iskolavezetés és a tantestület hozzáállása ezt biztosítja. A tehetségkutató és -gondozó munkának anyagi támogatásra van szüksége, hogy színvonalas alkotóműhelyek alakulhassanak ki. A tehetséges gyerekek felkutatását, a tehetségfejlesztést, tehetséggondozást intézményünk fontos feladatának tekinti, ezért dolgozta ki tehetségfejlesztő programját. A Hubay Tehetségpontban jól összeszokott szakembergárda végzi a fejlesztőmunkát. Tehetségdiagnosztizálást is végzünk az épület falain belül, valamint igény szerint a kerület, a közeli kerületek és környező települések óvodáiban és iskoláiban. A Hubay Tehetségpont konkrét programjai A tehetséggondozó munkába bevont óvodás, általános iskolai korosztályra fókuszálva a tehetségígéretesnek tartott tanulók leginkább a drámajátékkommunikáció, a matematikai-logikai és a komplex művészeti kompetenciák körében, a gyakorlati ismeretek esetében a sakk mint sport, játék, művészet és tudomány, valamint a balett körében tevékenykednek. A tehetségpont szombatonként megtartott gazdagító-dúsító programjai mind ezt a célt erősítik. A gyerekek és szüleik körében nagy népszerűségnek örvendő foglalkozások: sakk, Észpörgető (matematikai logika), drámajáték, képzőművész kör, társasjáték, balett, kreatív építészet. A sakkoktatás a gazdagító-dúsító tehetséggondozó program keretében a táblajáték képességfejlesztő hatásait kihasználva juttatja el az óvodásokat és a kisiskolásokat képességeik magasabb szintjére. A programot alátá- 9 masztó kutatás eredményeire épült fel a foglalkozások menete. A gyerekeket tanító pedagógusok egyöntetű véleménye, hogy a sakk jó hatással van azon képességek fejlődésére, melyek a tanulási-tanítási folyamatban elengedhetetlenül szükségesek. (Analizáló-szintetizáló képesség, Ilusztráció: Sebestyén Anna emlékezet, figyelem, produktív képzelet, problémamegoldó gondolkodás, elvonatkoztatás, kombinatív képesség stb.). Nevelési szempontból is hatékony a sakk, hisz önuralomra, kitartásra, a siker és kudarc elviselésére, lényeglátásra, szabályok betartására, fegyelmezett viselkedésre, pontos munkavégzésre stb. nevel. A ma már két korcsoportban elérhető tehetségfejlesztő programjainak sorában a kezdetekkor az Észpörgető fantázianevű foglalkozásoké volt az úttörő szerep. Ezen fejlesztő foglalkozás fő profilja a matematikai logikának a problémamegoldó gondolkodás általi fejlesztése. Ezenfelül a versenyekre történő felkészítést is szolgálja gyakorló feladatok végzése folytán. 2013/1. szám A foglalkozásokon részt vevő óvodás és iskolás korosztály nagy többsége sikerrel szerepel a kerületi versenyeken, de értek el sikereket budapesti megmérettetésen is. A napjainkban rendkívül fontos és szükséges képességek (pl. rendszerező képesség, következtetési képesség, logikus gondolkodás képessége) fejlesztését segítik elő a rendelkezésünkre álló eszközök és fejlesztőjátékok. A foglalkozásokat vezető pedagógus rendszeres visszajelzést küld a tanulóknak és a szülőknek a program során elért eredményekről, a feladatok megoldási szintjéről. Programjainkat nagymértékben színesítik a kommunikációs-drámapedagógiai foglalkozások is. Innovatív, modern, gyermekközeli légkörben, magas szintű programokkal folynak a foglalkozások. Szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok, helyzetgyakorlatok, bábjátékok segítségével fejlődnek a tanulók azon képességei, melyek a napjainkban oly fontos szociális és személyes kompetenciák fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Fejlődik a gyermekek együttműködési készsége, kommunikációs megnyilvánulásaik. A komplex képzőművészeti tehetséggondozó kör már hagyományosnak mondható programja újszerű tematikát dolgozott ki. A foglalkozás célja, hogy az óvodai, iskolai nevelésre-oktatásra építve a tanulók látásmódja, érzékenysége, érdeklődése még nyitottabbá váljon az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet iránt. Nyitott szemmel, figyelmesen járjanak, vegyék észre a változásokat, lássák meg a természeti és ember alkotta szépségeket, becsüljék meg az értékeket s mindezt próbálják meg alkotásaikban kifejezésre juttatni.

10 Tehetség /1. szám A társasjátékok a rövid és hosszú távú memória fejlesztését szolgálják, a figyelem-koncentráció, figyelemmegosztottság, logikus gondolkodási képesség, az együttműködési és a szociális készség fejlesztésében töltenek be fontos szerepet. A balettfoglalkozásokon a harmonikus mozgás, a szép tartás, a testi egészség fejlesztése kerül előtérbe. A mozgáskultúra mellett fejlődés tapasztalható a gyerekek ritmusérzékében, zenei kultúrájában, önfegyelmében, önértékelésében is tavaszától kreatív építészeti foglalkozásokat indítottunk kísérleti jelleggel. Ezen foglalkozásokon a gyerekek megismerkedhetnek az építészeti formákkal, lehetőségekkel, saját élményeket szerezhetnek. Az oktatók építészek, a szakma elismert művelői, akik célul tűzték ki, hogy erősítik a rugalmas gondolkodást, az ötletgazdagságot, a fantáziát. A szakkör sikerességére felfigyelt a Magyar Építész Kamara is és ebben a tanévben Építő játékok címmel színes, impozáns könyvet adott ki, melyben a Hubay Tehetségpont kreatív építészet foglalkozásainak menetét, a gyerekek előrehaladását mutatja be sok képpel. A könyvet ünnepélyes keretek között a szülők részvétele mellett a kerület polgármestere mutatta be és adta át a foglalkozás vezetőinek és a részt vevő gyerekeknek a Tehetségpont dísztermében. A foglalkozások rendszere A komplex tehetségfejlesztő foglalkozások szombatonként 9-től 12 óráig, nem a nevelési-oktatási intézményekben megszokott rend szerint történnek. Munkatársaink nagy szeretettel foglalkoznak a kis tehetségekkel. Családias hangulatban, minimális kötöttséggel folyik a munka. Ennek ellenére a foglalkozásvezetők nem kényszerülnek a folyamatos fegyelmezésre. A gyerekek örömmel jönnek a Tehetségpontba. Szüleik elbeszélése szerint még a hétvégi időpont ellenére is az egyéb korosztályuk által egyébként igen kedvelt elfoglaltságok (pl. tévézés, videózás, számítógépes játékok) helyett inkább a tehetségpont programját választják a gyerekek. Ez a tény igazolja elképzelésünk helyességét, így hosszú távon is biztosítja a gyerekek részvételét foglalkozásainkon. Végül a sok közül egy szülői visszajelzésből szeretnék idézni néhány sort. Az ehhez hasonló levelek alapján elmondhatjuk: jó úton járunk. Kedves Zsuzsa! Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a munkátokért. Tegnap voltam farsangon Zsófival, és a tavalyi évhez képest összehasonlíthatatlan viselkedésbeli különbséget figyelhettem meg. Mivel tavaly még voltak beilleszkedési és viselkedési problémái (és ez volt a legnagyobb, megoldhatatlan probléma Zsófival), az idén örömmel tapasztaltam, hogy remekül illeszkedett a gyerekcsapatba, a közös játékokban önként és örömmel vett részt, a gyerekek elfogadták, és már nagyon»vájt szeműnek«kell lenni, hogy a gyerekcsoportból külső szemlélő, rövid megfigyelés után a viselkedése miatt kiemelje és»furcsának«minősítse. Nagyon örültem ennek, fantasztikus fejlődés. Azt hiszem, egyértelműen a társasjáték és a drámafoglalkozások segítettek. Köszönöm neked és kollégáidnak! Üdvözlettel: Gabi (Zsófi anyukája) A szerző pedagógus-pszichológus, tehetségfejlesztési szakértő, a fővárosi regionális Hubay Tehetségpont vezetője. A sakk és az iskolai nevelés A sakkoktatás pedagógiai-pszichológiai hatásainak vizsgálata című dolgozatával szerzett PhD fokozatot. Nagyszámú publikációval rendelkezik, több tanulmány és szakkönyv szerzője. Számos sikeres előadást tart konferenciákon, iskolákban, pedagógustovábbképzéseken a tehetséggondozás témakörében. Magyar költőgéniuszok A népszerű szerző érdeklődést keltő munkáját jelentette meg néhány hete a minőségi tartalmú és kivitelű könyveiről ismert Galenus Könyvkiadó. A szerző nemcsak genetikusként közismert, hanem az utóbbi szűk évtizedekben mint a tehetséggondozásban is jelentőset alkotó kutató, gondoljunk csak az általa alkotott, számos elemre épülő tehetségmodelljére. A szerző nem más, mint Czeizel Endre professzor, akinek tehetséggondozással, a zsenik életével, családfájával kapcsolatos tanulmányai, könyvei lassan több polcot töltenek meg a könyvtárakban, s bizakodunk, hogy folytatja hasonló tartalmú műveit, amelyek a széles olvasóközönség körében is nagy elismerésre tettek szert. Már csak azért is jogos a bizakodás, mert például a színművészet, avagy a sport nagy klasszikusainak genetikai jellemzői, kiugró teljesítményük hátterének feldolgozása is érdeklődésre tartana számot a laikusok körében is. Czeizel professzor ezúttal a magyar költőgéniuszokról jelentetett meg egy impozáns kötetet. A munka mint minden Czeizel-szöveg (és előadás), ami tolla alól az olvasók elé kerül nemcsak nagyszerű olvasmány, hanem tudományosan is igényes összeállítás. A nagy poéták élete bizony kalandokat, érdekességek sorát rejti. Eljutni a nagy alkotásokig, megtalálni az egyedi hangot, odaadni az élet nyugalmát, hogy megszülessen a mű, ez bizony nem mindennapi lét megélését jelenti. Mindezek tükröződnek ebben a kiválóan megírt, a poéták életét, sorsát, betegségeit, személyiségét sokféle szempontból elemző munkában. A diákok sokszor azért távolodnak el az irodalomtól és egyéb tantárgyaktól, mert azok száraz ismeretanyagot nyújtanak számukra. Ha netán az irodalom lenne valamelyik diák nem kedvelt tárgya, olvassa el ezeket az életés sorsrajzokat, és rögvest felkeltődik az érdeklődése az irodalom iránt az irodalmár személyisége, élete, sorsa megismerése által. A magyar szakos tanárok, de más tudomány művelői számára is érdekes művet írt a szerző, amelyből annyi mindent megtudunk költőinkről, amikről nem esett szó a tanórákon. Érdemes az olvasásra! Dr. Czeizel Endre: A magyar költőgéniuszok sorsa, Galenus Kiadó, (százdi)

11 Tehetség /1. szám Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza Dr. habil. Gyarmathy Éva Nagy előrelépés a hazai tehetséggondozás szakirodalmában, hogy a 20. századi tehetségmítosz helyett már a tehetség kevésbé jól fésült, beilleszkedésében sokszor nagyon problémás formái, így a hiperaktív és figyelemzavaros tehetségek is befogadásra kerülnek. Így öröm, hogy a Tehetség lapban is megjelent Harmatiné dr. Olajos Tímea írása Tehetség és/vagy hiperaktivitás címmel. Bár a tehetségazonosítási procedúrán továbbra is elvéreznek a túl tehetségesek, vagy azok, akiknek a neurológiai sajátosságai vezetnek diagnózishoz (Gyarmathy, 2009a; 2009b), de legalább a figyelem feléjük is fordul már. Igaz, egyelőre csak diagnózist kapnak, nem a sajátosságuk megértését. A tehetségesek mássága A tehetség nem tulajdonság, hanem sajátos észlelés, attitűd, viszonyulás és reakció. A kiemelkedő teljesítményekhez szükséges, átlagtól jelentősen eltérő kognitív folyamatok, elmélyült, megszállott tevékenység, kitartó gyakorlás a normalitástól messze eltérő viselkedést jelent. Sok tehetségnél mutatkozik sajátos kognitív szerveződés, kiegyenlítetlen képességstruktúra, nyelvi zavarok, autoimmun betegségek (Gyarmathy, 2009a; 2009b). A probléma szakmai kezelésének hibája, ha a szakember azt akarja eldönteni, hogy tehetség vagy neurológiai zavar, esetleg mindkettő jellemzi az egyént. A kérdés ugyanis nem az kell legyen, hogy valaki tehetség vagy nem, hanem az, hogy mi teheti tehetséggé. A tudományos kategorizálósdi sokszor azt a képzetet kelti, hogy a tehetségről csak le kell venni az ADHD terhét, és akkor szép szabályos tehetséget kapunk. A tehetség és az ADHD azonban nem két ruha, amelyből az egyik rongyos és koszos, és le lehet vetni. Számos olyan tehetség van, akinek a tehetségéhez hozzátartozik az ADHD. Elsősorban a környezettől függ, hogy alkotó vagy romboló tevékenység felé fejlődik-e, és valamelyes beilleszkedésre alkalmassá válik-e az ilyen egyén. Ehhez pedig sajátosságait egységben kell megismerni. A neurológiai eltérés mint idegrendszeri típus A hiperaktivitás, valamint a késztetések és a figyelem irányításának gyengesége nem betegség, hanem idegrendszeri típusok jellemzője, és neurológiailag eltérnek a többségre jellemzőtől. Ez az eltérés okozza a sajátos észlelési és reakciómódot. Zavarrá akkor válik, ha a neurológiai eltérés súlyosabb, illetve ha megfelelő pedagógiai-pszichológiai környezet híján ezek az eltérések a viselkedéstanulás útján nem kerülnek az egyén irányítása alá (Gyarmathy, 2002). Számos kiemelkedő alkotó életrajzából kiderül, hogy súlyos figyelemzavar és/vagy hiperaktivitás zavar (attention deficit hyperactivity disorder ADHD) jellemezte/jellemzi. Thomas Edison a pókot figyelte, hogyan szövi hálóját, ahelyett, hogy a tanulásra koncentrált volna. Képezhetetlennek minősítette tanítója. Albert Einstein megkésett beszédfejlődése mellett még igen szétszórt, figyelmetlen is volt. Több polihisztorról is leírják életrajzában a csapongást, Leonardo da Vinci és Benjamin Franklin is gyakran található a híres ADHD-sok között. Winston Churchill az egyik legtöbbször említett hiperaktív személy (Gyarmathy, 1998). A mai híres ADHD-sok pedig maguk is meg tudják erősíteni sajátosságaikat, ahogyan például Frank Coppola vagy Barbra Streisand tette. A hosszú listákon valószínűleg többen a valódinak nevezhető neurológiai eltérés alapú hiperaktivitással bírtak, de többen lehetnek, akik pusztán a kiemelkedő teljesítményhez szükséges személyiségjegyeket mutatják. A tehetség és a hiperaktivitás egyaránt olyan prediszpozíció, amelyek a legkoraibb környezeti hatásoktól függően fejlődnek és jelennek meg együtt és külön-külön is. A kiemelkedő teljesítményekre képes tehetség jelei és a figyelemzavar/ hiperaktivitás tünetei számos ponton megegyeznek. Ilyen a gyors reakció, a Dabrowsky-féle túlzott ingerlékenység (Dabrowski, Piechowski, 1977), a szokásostól eltérő észlelés, az átlagosnál tevékenyebb viselkedés, alkotási vágy, kíváncsiság, hajlam az autoritás megkérdőjelezésére, fáradhatatlanság, megfelelő kihívás hiányában rendbontó viselkedés, alacsony monotóniatűrés (Webb, Latimer, 1993; Watkins, 1999; Laznibatova, Juraskova, 2005; Rosengren, 2005). Számos adat mutat arra, hogy a tehetség és a figyelemzavar/hiperaktivitás gyakran nehezen elkülöníthető (Lind és Olenchak, 1995; Kaufmann és mtsai, 2000; Reis, McCoach, 2002; Nelson, Rinn, Hartnett, 2006). Néhány olyan közös vonást is találtak az ADHD-s és tehetséges gyermekek között, amelyek nem kifejezetten viselkedéses, hanem fiziológiai jellegűek. Ilyen az alacsony vércukorszint (hypoglicemia) és az allergia. Mindkettő a szokásosnál nagyobb arányban fordul elő mind a hiperaktív, mind a tehetséges gyermekeknél (Silverman, 1989; 1993; Webb és mtsai, 2004). Mit kezd ezzel a diagnoszta? A szakirodalomban hosszas viták folynak arról, vajon a tehetségeseket diagnosztizálják hiperaktívnak, vagy a

12 Tehetség /1. szám hiperaktivitás alapja lehet egyfajta tehetségtípusnak (Mika, 2006; Goerss és mtsai, 2006, Harmatiné Olajos, 2013), de a lényeges kérdés az, hogy mennyire tudja a környezet az egyén sajátos viselkedésének megfelelő tevékenységét kanalizálni, az ingeréhséget konstruktív irányba terelni. A figyelemzavar/hiperaktivitás lehetőség a kiemelkedő teljesítményekre, de nyilvánvaló, hogy ugyanez a prediszpozíció súlyos egyéni, családi és társadalmi problémák alapja is lehet (Zental, 1985; Webb és Latimer, 1993; Fodorné Földi, 2000; 2004; Szűcs, 2002; 2003; Hartmann, 2006). Összegzés Az átütő tehetség valószínűleg nem kizárólag a szabálytalan, atipikus agyi fejlődés nyomán jöhet létre, de úgy tűnik, szemben az eddigi szemlélettel, a zsenialitás sokkal inkább sajátos idegrendszeri típus, és nem egyszerűen a tehetség magasabb foka. Az atipikus agyi fejlődés önmagában nem garancia a kiemelkedő teljesítményekre, de olyan lehetőségeket hordozhat, amelyek nem egyszerűen kiemelkedő, de kiemelkedően kreatív alkotásokhoz vezethetnek (Gyarmathy, 2011). A harmadik évezred egyik nagy kihívása az egyre több kiemelkedő képességű, de beilleszkedésre képtelen gyerek. Ezeknek a gyerekeknek az ellátása, a bennük rejlő erők kanalizálása a tehetségkép átformálását és a tehetséggondozás átalakítását kívánja. A gyerekeknek diagnózisok helyett fejlesztő környezetre van szükségük. Hivatkozott szakirodalom Dabrowski, K., Piechowski, M. M. (1977) Theory of levels of emotional development. Oceanside, NY: Dabor Science. Fodorné Földi R. (2000) Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Volán Humán Oktató és Szolgáltató Rt., Budapest. Fodorné Földi R. (2004) Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. In: Lányiné E. Á. (szerk): Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, 1, Goerss, Jean, Amend, Edward R., Webb, James T., Webb, Nadia, Beljan, Paul (2006) Comments on Mika's Critique of Hartnett, Nelson, and Rinn s Article, Gifted or AD- HD? The Possibilities of Misdiagnosis. Roeper Review. Vol 28(4) Sum 2006, Gyarmathy Éva (1998) Tehetség és a tanulási zavarokkal küzdő kiemelkedő képességű gyerekek. Magyar Pedagógia, 2. szám, Gyarmathy Éva (2002) A hiperaktivitás kezelése. Új Pedagógiai Szemle, LII. Évfolyam, November Gyarmathy Éva (2009) Atipikus agy és a tehetség. Habilitációs tézisek, Debreceni Egyetem. Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok, valamint az Asperger-szindróma. Pszichológia. Vol. 29, Gyarmathy É. (2011) Kreativitás és beilleszkedési zavarok. Szerk. Münnich Ákos: A kreativitás többszempontú vizsgálata. Debreceni Egyetem, Didakt Kiadó, Debrecen Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség és/vagy hiperaktivitás. Tehetség, XX. 4, 6 7. Hartmann, T. (2006) Betegség vagy adottság? (A figyelemzavar és a hiperaktivitás új értelmezése). Pagony-PxB, Budapest. Kaufmann, F., Kalbfleisch, M. L., Castellanos, F. X. (2000). Attention deficit disorders and gifted students: What do we really know? Storrs, CT: National Research Center on the Gifted and Talented, University of Connecticut. Laznibatova, J. Juraskova, J. (2005) Manifestations of hyperactivity in gifted children. Psychologia a Patopsychologia Dietata. Vol 40(3) 2005, Lind, S., Olenchak, F. R. (1995) ADD/ ADHD and giftedness: What should educators do? Association for the Education of Gifted Underachieving Students, Birmingham. Mika, E. (2006) Giftedness, ADHD, and Overexcitabilities: The Possibilities of Misinformation. Roeper Review. Vol 28(4) Sum, Nelson, J. M., Rinn, A. N., Hartnett, D. N. (2006) The possibility of misdiagnosis of giftedness and ADHD still exists: A response to Mika. Roeper Review, 28(4), Reis, S. M; McCoach, D. B. (2002) Underachievement in gifted and talented students with special needs. Exceptionality. Vol 10(2) Jun Rosengren, K. S. (2005) Performance of intellectually gifted children on three measures of Attention Deficit Hyperactivity Disorder. The Sciences and Engineering. Vol 65(12- B), Silverman, L. K. (1989) Invisible gifts, invisible handicaps. Special Issue: Gifted students with disabilities. Roeper Review, Vol 12(1) Silverman, L. K. (1993) Counseling the gifted and talented. Denver: Love Publishing. Szűcs M. (2002) A hiperkinetikus zavarokkal küzdő gyermeket nevelő szülők problémái. Új Pedagógiai Szemle, Július-augusztus, old. Szűcs M. (2003) Esély vagy sorscsapás? (A hiperaktív figyelemzavarral küzdő gyerekek helyzete Magyarországon), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Watkins, C. (1999) The Gifted AD/HD Child and Adolescent: Between Two Worlds. Hypertalk, Fall and Winter. Webb, J. T., Latimer, D. (1993) ADHD and children who are gifted (ERIC Document No. EDO-EC-93-5). Council for Exceptional Children. VA: Reston. Webb, J. T., Amend, E. R., Webb, N. E., Goerss, J., Beljan, P., Olenchak, F. L. (2004) Misdiagnosis and Dual Diagnoses of Gifted Children and Adults: ADHD, bipolar, OCD, Asperger's, depression, and other disorders. Scottsdale: Great Potential Press. Zental, S. (1985). A context for hyperactivity. In K. Gadow (Ed.) Advances in learning and behavioral disabilities. CT: JAI Press, Greenwich A szerző az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Tanulmányát a Debreceni Egyetemre beadott és megvédett habilitációs tézisei alapján írta. gyarmathy.

13 Tehetség /1. szám Szekfű Gyula és az állam falusi tehetségmentő akciója I. rész Bánfai József Szekfű Gyula professzor Harsányi István, a hazai tehetségvédelem történetéről írva, egységes folyamatként tárgyalta az 1930-as és az 1940-es évek eseményeit. Eszerint az 1935-ben Sárospatakról kiindult tehetségkutató munka, mozgalommá bővülve, átterjedt más református gimnáziumokra is (Hódmezővásárhely, Miskolc, Nagykőrös, Szeghalom). A kezdeményezés sikerét látva az állam hat vidéki gimnáziumban tartott ún. próbaév után, az 1942/43-as tanévtől kezdve megszervezte saját, Országos Magyar Falusi Tehetségmentés (OMFT) néven meghirdetett akcióját. Harsányi István meglepő, de részletesen ki nem fejtett állítása szerint ennek a főideológusa Szekfű Gyula volt. Tanulmányomban ennek a forrásaival és igazságtartalmával szeretnék foglalkozni, egyrészt a neves tudós három újságcikke, másrészt a magyar fajiságra, a középosztály történeti alakulására, megújítására, illetve a parasztság felemelésére vonatkozó nézetei alapján. Az 1930-as és 40-es években az alsóbb néprétegekből származó, szegény tanulók taníttatását csak a tehetségre hivatkozva lehetett támogatni. Hogy kik és hányan juthassanak el így az érettségiig, és kerülhessenek be a társadalom vezető rétegének tekintett középosztályba, a legfontosabb (társadalom)politikai kérdések közé tartozott. A korszak tehetségvédelmét nem lehet pedagógiai és pszichológiai problémákra szűkíteni. Ezt két oldalról is igazolni lehet: 1./ Mindig csak a szegény, de tehetséges, a magyar fajhoz tartozó, falusi vagy tanyai tanulókról volt szó. 2./ Az anyagilag kedvezőbb helyzetű rétegekből származó tanulók közül csak a gyengék, a tehetős tehetségtelenek szerepeltek a napirenden. Őket gimnáziumba nem való elemeknek tekintették, akiket el kellene távolítani, hogy helyüket népi származású tehetségekkel lehessen betölteni. Azt, hogy a tehetségtelenek távoltartását célzó oktatáspolitikai megoldások nem voltak eredményesek, maga Hóman Bálint miniszter is elismerte az OMFT céljait megfogalmazó előadásában. A versenyvizsgát levezető tanárok felkészítését célzó értekezleten elhangzottakból az is kiderül, hogy az akciót a két bécsi döntést követő terület-visszacsatolások, illetve a zsidótörvények következtében kialakult súlyos szakemberhiány tette szükségessé. Ez utóbbi tény sötét árnyat vet az állami tehetségmentésre. Szekfű Gyula, az ideológus és publicista Szekfű Gyula ( ) a múlt század első felének kiemelkedő történésze, a Horthy-korszak egyik legjelentősebb konzervatív ideológusa, egyben a Magyar Nemzet című napilap vezető publicistája is volt. Számos vita aktív résztvevőjeként fejtette ki véleményét. E viták közül mint témánkhoz legközelebb állók a népiekkel folytatott diskurzusok emelhetők ki. Gergely András történész szerint a publicista és vitatkozó Szekfű Gyula igazi terrénuma [ ] az eszmék, főként a történeti meghatározottságú eszmei folyamatok megítélése és korrekciója volt. A két világháború közti időszak közgondolkodásában tipikusan ilyen témakör volt a társadalmat vezető réteg, a középosztály problematikája, amelyben a jelen égető kérdései szorosan kapcsolódtak a múltbeli folyamatok irányának megítéléséhez és a lehetséges változások útjairól szóló elképzelésekhez. Szekfű Gyula 1942 tavaszán rövid idő alatt három terjedelmes cikket is közreadott a Magyar Nemzetben, melyek az állami tehetségmentő akcióhoz kapcsolódtak: A vezetőréteg felfrissítése (ápr. 19.), Felfrissítés, meg új elit (május 3.), A tehetségek felkutatása (május 17.). Ezek az írások az 1941/42- es tanév (az OMFT próbaévének ) vége előtt, de még az akció országos kiterjesztését megelőzően készültek. Megjelenésükben talán szerepet játszott az is, hogy nem sokkal korábban Harsányi István rövid tanulmányt adhatott közre Tehetségkutatás címen a neves történész által jegyzett Magyar Szemle februári számában. Arról, hogy Szekfű az akció további sorsával kapcsolatban, írásban bárhol is kinyilvánította volna véleményét, nincs tudomásom. Mindhárom írás érezhetően

14 Tehetség /1. szám egy kívülálló ismereteit és véleményét tükrözte. A korabeli irodalomban sincs utalás arra, hogy az OMFT-ben bármilyen aktív szerepet vállalt volna. Egy újabb keletű értelmező szótárunk (Tinta Kiadó, 2010.) szerint az ideológus valamely ideológia képviselője/védelmezője, kidolgozója, (kiemelés tőlem B. J.). Ilyen értelemben Szekfűt nem lehet az állami akció ideológusának, különösen nem főideológusának nevezni. A falusi tehetségmentés és a faluvezetők nevelésének gondolatát nem ő dolgozta ki. Nem is védelmezte az akciót, csupán kifejtette gondolatait annak egyes elemeiről. Mindez önmagában még nem zárja ki azt, hogy bizonyos korábbi nézeteit (ha úgy tetszik: ideológiáját ) felhasználhatták az OMFT céljainak meghatározásában. Mivel e célok között hangsúlyozottan szerepelt 1./ a középosztály felfrissítése ; 2./ a magyar fajiságot legtisztábban képviselő szegény falusi és tanyai fiúk kiválasztása; 3./ a művelt faluvezetők képzése, vizsgálódásaimat Szekfű Gyula ezzel kapcsolatos nézeteire is ki fogom terjeszteni. Ez két dolgot jelent: az akció egyes részleteire vonatkozó megállapításainak öszszegzését, illetve az általa nem említett kérdések egybevetését más (korabeli műveiből és azok utólagos értelmezéséből megismerhető) nézeteivel. A három cikk forrásairól Tanulmányomban a három összefüggő, témájában részben átfedő újságcikket egységes gondolatrendszerként vizsgálom. Ami a forrásokat illeti, megállapítható, hogy Szekfű az 1942/43-as tanévben kiteljesedő állami akcióról egyrészt a V. K. M /1941. számú rendeletéből, másrészt Szombatfalvy Györgynek, az OMFT főszervezőjének A társadalmi vezetők és a gimnázium című tanulmányából értesülhetett (Társadalomtudomány, ). Ez utóbbiból elsősorban a különböző társadalmi rétegekből származó tanulók nagyon eltérő gimnáziumi reprezentációjának számára megdöbbentő adatait emelte ki. Ugyanezt látta megerősítve Földes Ferenc A munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon című könyvének (Cserépfalvi, 1941.) számaiban is. Az OMFT előzményének számító, népies gyökerű kezdeményezésekről a Harsányi István által szerkesztett Református gimnáziumaink tehetségkutató munkája című kötetből (Sárospatak, 1941.) tájékozódott. A katolikus és protestáns tehetségmentés több évszázados múltjáról írva részletesen idézte egy meg nem nevezett, országos hírű református szakember gondolatait. (Szathmáry Lajosról, a hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthonának megalapítójáról volt szó B. J.) Saját történelmi ismereteihez a neves filozófus, Somogyi József Magyarország tehetségtérképe című tanulmányának (Társadalomtudomány, ) adatai álltak a legközelebb, melyekből hosszasan idézett. A térképmelléklet fehér foltjai az Alföldön két dolgot jeleztek számára: egy adott területen a tehetségek hiánya az iskolák hiányával függ össze, másrészt a török által elpusztított területek elmaradottságát még nem sikerült megszüntetni. Hogyan kapcsolódhattak Szekfű nézetei a tehetségkutatáshoz? Harsányi István az 1935 őszén indult sárospataki tehetségkutatás eszmei alapjait tárgyalva később megjelent műveket is felsorolt egyik írásában. ( Népfőiskola, tehetségkutatás, kitűnőek iskolája Protestáns Szemle, ) Ezek közé tartozott Szekfű Gyula egyik, a Mi a magyar? című kötetet (Bp., 1939.) lezáró tanulmánya is. Harsányi István a középosztály felfrissítésével kapcsolatban ezt írta: Vezető elméink közül talán senki se mutatott rá olyan határozottan erre a kérdésre, mint Szekfű Gyula.»A magyar jellem történetünkben» című tanulmányában arra a végső megállapításra jut, hogy ősi erőink egyetlen mai letéteményesének, a szegény népnek és mindazoknak, akik nem felelősek az utolsó emberöltő hibáiért, kell kialakítaniok az új vezető osztályt, mely ismét történeti múltunk és jellemünk szerint fog cselekedni. Ezt a megállapítást Harsányi szerint mottóul lehetne írni a tehetségkutatás vagy szellemi telepítés néven terjedő mozgalomra. Szekfű megállapításából természetesen nem következtek konkrét teendők. Az, hogy az idézett szövegből le lehetett vezetni a tehetséges, szegény falusi tanulók felkutatását és gimnáziumi taníttatását, már Harsányi István értelmezését tükrözte. Hangsúlyozandó, hogy a neves történész fenti gondolatát ő kapcsolta össze a református tehetségkutatással, így az valószínűleg a korszak tehetségvédelmét egységes folyamatként történő tárgyalás eredményeként kapcsolódott az állami akcióhoz is. A középosztály Szekfű Gyula munkáiban Szekfű Gyulának a középosztály megújítására, felfrissítésére vonatkozó nézetei (így a falusi tehetségmentéshez való viszonyulása) csak történelmi munkásságának ismeretében érthetők meg. Gyurgyák János szerint: Nagy történeti öszszefoglalóiban egyrészt arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért nem alakult ki nálunk polgári társadalom és polgári középosztály, másrészt publicisztikájában a probléma megoldásának módját kutatta, nevezetesen, ha már eddig nem jött létre [ ], hogyan lehetne mégis a jövőben megteremteni azt. A múlt, a jelen és a jövő problémáinak öszszefonódását jól jelzi az alábbi megfogalmazás: társadalomtörténeti fejtegetéseit [ ] át- meg átszövik politikai-ideológiai szempontok és

15 Tehetség /1. szám megfontolások. Szekfű előszeretettel használta a jogásznemzet kifejezést. Az ország korábbi viszonyait azzal jellemezte, hogy a vezetőrétegbe (a nemesi származásúak és a földbirtokosok mellé) kizárólag jogi végzettséggel lehetett bejutni. A sokféle rétegből a középosztályba kerültek azonban hasonultak a dzsentrikhez. A Korunk Szava című folyóirat ankétján így fogalmazott: Az úriember-ideál kiszorította a magyar polgár-ideált. A modern középosztályt a nemesi kiváltságok eltörlése után 80 évvel teljes lehetetlenségnek nevezte polgári életfelfogás nélkül, polgári erények mint ideálok uralma nélkül. Ki nem kerülhető lépésnek nevezte az úriember fogalmának helyettesítését a polgár fogalmával. A dán és a német példákra hivatkozva a parasztság egy részének polgárosodását tartotta kívánatosnak, mely így a középosztályba beolvadva a nemzeti társadalom erős tartóoszlopa lehetne. A középosztály reformja és a felfrissítés forrásai...a történeti életben pusztán konzerválással semmit sem lehet fenntartani, ehelyett újítás és változtatás ad további létet intézményeknek, berendezkedéseknek, társadalmi osztályoknak. Így fogalmazta meg Szekfű Gyula az általa kívánatosnak vélt középutat a merev konzervativizmus és a pusztító forradalom között. Elsőként erre a józan szándékú reformra gondolt, megismerve a kultuszminiszter tehetségmentésre vonatkozó tervezetét. Azt, hogy a középosztály felfrissítése milyen komoly nemzeti érdek, Szombatfalvy György adataival és érveivel támasztotta alá. Az állami akció vezetője a mesterséges, nem leszármazási alapon való pótlást egyrészt a vezetőosztály gyermekhiányával, másrészt az országnagyobbodás külső szükségletével indokolta. (Ez az utalás a két bécsi döntés utáni terület-viszszacsatolásokra vonatkozott, ami után szinte azonnal óriási hiány jelentkezett az igazgatás feladatainak ellátására képes szakemberekben.) A pótlás szükséges mértékét az határozza meg, mennyire sikerült a húszéves idegen uralomnak az autochton magyar középosztályt a leszakadt részeken kipusztítania. A tehetségmentő akcióban kulcsszerepet játszó gimnáziumról Szekfű ezt írta: ez készít elő az egyetemi felvételre, az érettségi pedig belépőt jelent a középosztályba. Az iskolatípus népszerűségét ez adja; a dolog másik oldala a társadalmi értékelés tragikus normája, a gyakorlati pályák lenézése a középosztály részéről. A magyar tehetségek elpocsékolását, felhasználatlanul hagyását nemcsak a nemzet, hanem az emberiség elleni véteknek is tartotta, mert hiszen a magyar ifjúság természettől fogva sokkalta tehetségesebb, mint a körülöttünk lakó népek többsége. A korban elterjedt nézetek többségével szemben ezt nemcsak a parasztfiúkra értette, hanem az iparos- és munkásifjúságra is. (Fontosabbnak az előbbit tekintette.) Angol, amerikai és német példákra hivatkozva állította, hogy az ipari pályáról fiatalkorban való kiválasztódás és szellemi pályára átmenetel sok nagy tehetséget adott az illető népeknek... Ebből arra következtetett, hogy a kiválasztás lehetőségeinek tanulmányozását és a tehetségek támogatását a városi munkásságra is ki kell terjeszteni. Ez lényeges eltérést jelentett az OMFT alapgondolatához képest. Szekfű tehát indokoltnak tekintette a középosztály kiegészítését, de forrásait szélesebb körből képzelte el. Lapunk 2012/1. számában már beszámoltunk arról, hogy a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszéke 2011-ben könyvsorozatot indított azzal a szándékkal, hogy a pedagógus szakvizsgaképzés Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés alprogramját választók számára minden tantárgyhoz egyegy könyv készüljön, ezzel is segítve a követelmények teljesítését. Abban a lapszámban a sorozat első három, a Didakt Kiadó gondozásában megjelent kötetét ismertettük. Azóta újabb három kötet került kiadásra szintén a Didakt Kiadó jóvoltából. Ajánljuk ezeket is a képzésben részt vevőknek, szakembereknek, olvasóknak. Egy könyvsorozat folytatódik Dr. Tóth László Harmatiné dr. Olajos Tímea (2011): Tehetség és szocio-emocionális fejlődés. Didakt Kiadó, Debrecen. 144 lap. A szerző olyan téma bemutatására vállalkozott, amely hézagpótló a magyar tehetségügyben. Egyet s mást sejtünk arról, hogy a tehetségesek társas-érzelmi fejlődése eltér a többi gyermekétől, de hamarjában nemigen tudnánk még néhány mondatot sem mondani a specifikumokról. Ez a könyv pedig pontosan erről szól. A kötet öt részre tagolódik. Az első rész fejlődés-lélektani szempontból közelíti meg a témát, hat fejezetben ismertetve a vonatkozó elméleteket és ellenőrzött megfigyeléseket. A második rész fejezetei személyiség-lélektani szempontból veszik szemügyre a tehetségesek fejlődését a személyiségvonásoktól az énképen át a tehetségprofilokig. A harmadik rész vizsgálódási iránya mentálhigiénés jellegű, azaz a tehetségesek fejlődését a lelki egészség szempontjából tekinti át. Szól itt a szerző többek között a tehetségesek pszichés problémáiról, az öngyilkosságról és a stresszel való megküzdésükről is. A negyedik rész kerete a család. Itt a szerző sorra veszi mindazokat a családi jellemzőket, amelyek elősegítik vagy hátráltatják a tehetséges gyermekek fejlődését. A hatodik rész a tehetséges gyermek társas környezetét emeli fókuszba.

16 Tehetség /1. szám Tárgyalja a tehetségesek társas szükségleteit, a szocio-emocionális nevelés fő problématerületeit, a női tehetség kibontakozásának kérdéseit, valamint az iskolai légkör és a tanári személyiség hatásait. Aki Harmatiné dr. Olajos Tímea e könyvét a kezébe veszi, nem csalódik. Egyrészt azért, mert olyan ismereteket talál benne a témáról, amelyeket máshol nem lel fel. Másodszor azért, mert szakmailag igényes, kiérlelt munka. Harmadrészt pedig azért, mert a könyv didaktikusan felépített, nemcsak olvasásra, de tanulásra is kiválóan alkalmas. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a tehetséges gyermekek fejlődése. Dr. Balogh László (2012): Komplex tehetségfejlesztő programok. Didakt Kiadó, Debrecen. 626p. A fentebb írt 626 lap nem tévedés. Ez a könyv bizony ekkora terjedelmű, önmagában is tiszteletet parancsoló munka. Részletesen bemutatni a megszabott keretek között nem is tudjuk, inkább a fő elemeit emeljük ki. A kötet valójában két részből áll. Az első rész (325 oldal) a szerző saját írása. Ez nyolc fejezetből és sok alfejezetből áll. A kötetet A hazai tehetséggondozás helyzetének változása a rendszerváltás után című fejezet vezeti be, melyet a komplex tehetséggondozó programok elvi alapvetésének elemzése követ. A harmadik fejezet a tehetségazonosításról szól, míg a negyedik fejezet a komplex tehetséggondozó programok céljait, tartalmi elemeit tárgyalja. Az ötödik fejezetben a szerző a tehetségfejlesztés eszközrendszerét teszi nagyító alá, a hatodik fejezetben a tehetségeseknek való tantervek készítéséről olvashatunk. A hetedik fejezet a szakemberek, szülők szerepét mutatja be, végül a nyolcadik fejezetben a komplex tehetségfejlesztő programok értékelése, hatásvizsgálata kerül részletezésre. A kötet második része a Függelék címszó alatt fut, melyben gyakorlati példák szerepelnek a hazai tehetségfejlesztő programokra más-más szerző tollából. Elsőként a debreceni átfogó tehetséggondozó program leírása olvasható. Ezután példák következnek egyegy tanulmány formájában egy-egy speciális tehetségterület fejlesztésére. Végül kilenc intézmény mutatja be komplex tehetségfejlesztő programját az óvodától az egyetemig. Bízvást állítható, hogy Balogh Lászlónak ez a munkája az eddigi legátfogóbb munka a témában, ezért mint sztenderd könyv mindenkinek bátran ajánlható, aki a komplex tehetséggondozó programok iránt érdeklődik. helyet kaptak, hiszen a kutatások amióta Galtonnal megindultak szerves részeit képezik a történetnek, nélkülük a tehetségről való mai tudásunk jóval felszínesebb lenne. A tehetséggondozás magyarországi történetének ismertetése mellett a szerző más országokra is kitér, ami azért fontos, mert jó tudnia az olvasónak arról is, hogy kicsiny hazánk mellett más országokban hogyan viszonyultak a tehetségekhez, és mit tettek értük a különböző történelmi korokban. Így az is világossá válik, hogy a tehetséggondozásban mi magyar sajátosság, és mit vettünk át vagy nem vettünk át más országoktól. Különösen az Egyesült Államoktól tanultunk sokat, ezért is igen részletező az Egyesült Államokról szóló fejezet. Természetesen a világ összes országáról szólni lehetetlenség, így a szerző az USA mellett bevallottan önkényesen Izrael, Németország, és kuriózumként Dél-Afrika és Mauritius tehetséggondozásának történetével örvendezteti meg az olvasót. Ami a magyar vonatkozásokat illeti, a szerző a legújabb eseményekről is szót ejt, egészen e könyv nyomdába adásáig követve a fejleményeket, és kitekint a várható jövőre is. Ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki ilyen vagy olyan indíttatástól fogva érdeklődik a címben jelzett téma iránt. Dr. Tóth László (2012): A tehetséggondozás és -kutatás története. Didakt Kiadó, Debrecen. 176p. Ideje volt már egy ilyen összegző munkának. A szakirodalomban ugyan elaprózva magyar és idegen nyelven fellelhetők mozaikok a témáról, azonban ez az első eset, hogy egy teljes kötet jelenik meg róla, ráadásul az olvasást könnyítendő mintegy harminc fényképpel dúsítva. A szerző a témában kronológiai sorrendben halad: az ókortól napjainkig veszi sorra a tehetséggondozás és -kutatás főbb állomásait, csomópontjait. A kötetben kutatási vonatkozások is A könyvek megvásárolhatók a Didakt Könyvesboltban (4220 Hajdúböszörmény, Désány I. u. 1 9.), vagy megrendelhetők a honlapon keresztül.

17 Tehetség /1. szám Túlélést is tanulnak a norvég kisiskolások Irigylésre méltó a skandináv országbeli diákok iskolai étkeztetése, a tanári gárdájukat azonban meglepő módon a női nem uralja. Mindenesetre, ha eltévednének az erdőben, még ott is feltalálják magukat, hála az oktatási tananyagba beépített túlélőóráknak. Riport egy oslói iskolából, ahol még a menzát is tesztelhettem. Heti háromszor hal, saláta szinte mindennap, desszertnek valamilyen gyümölcs, innivalónak pedig tej vagy csapvíz ez korántsem egy fogyitábor menüje, hanem egy iskolai menza kínálata. Oslo leggazdagabb külvárosának, Baerumnak az egyik legújabb óvoda-iskola komplexumában ugyanis ezt eszik kicsik-nagyok, sőt még a tanárok is. A brit pucér szakács, Jamie Oliver, aki évek óta harcol az egészséges menzaprogram bevezetéséért Nagy-Britanniában, biztos elégedetten csettintene e menüsor hallatán. Egy panasz sincs Ottjártamkor éppen tortillalepény volt a fő fogás, amelyért hosszú sor kígyózott a konyhai pultnál. Az iskolások kedvük szerint tölthették meg húsdarabokkal, paradicsom- és paprikagerezdekkel, hagymaszeletekkel és salátával, majd mohón falták a feltekert tésztalapot. Sehol egy grimasz a deszszert láttán, amely fánk vagy csoki helyett ringló volt. Sehol egy toporzékoló diák, mondván, márpedig én kólát akarok inni, nem pedig tejet vagy csapvizet. Amint végeztek, már hordták is viszsza a tányérokat, evőeszközöket, tálcákat a konyhára ügyelve az ételmaradékok és a papírszalvéta megfelelő gyűjtőbe való szelektálására, s indultak vissza órára. Négy-öt fiú azonban ottmaradt az ebédlőben, ám nem repetára vártak. Partvist, lapátot vettek magukhoz, majd nekiálltak összesöpörni a földről az ebéd nyomait. Csak nem büntetésben vannak? kérdezem Farkas Cintia ijedten vendéglátómat, Gunn Årdalt, a Hundsund óvoda-iskola komplexum vezetőjét. Nem, dehogy! válaszolja nevetve. Mint megtudom tőle, egy-egy étkezés után a diákok maguk takarítják az ebédlőt, felváltva. Kedvelik ezt, egyáltalán nem érzik büntetésnek vagy kiszúrásnak, hogy seprűt kell ragadniuk nyugtat meg Årdal aszszony, én pedig egy tízes skálán maximum ponttal értékelem a sulimenzát. Persze, csak magamban. Domináns női tanerő Nem ez volt az egyetlen, számomra megdöbbentő észrevétel ebben az oslói iskolában, miközben körbevezetett. Szinte csak tanárnőket látok, a férfi pedagógusokat mintha a föld nyelte volna el. És hol vannak a Bjorn, Erik, Olav tanár urak és társaik? faggatom kísérőmet. Az igazgatónő nagyokat sóhajt, és a norvég munkaerőpiacot a mai napig erősen meghatározó szegregációval magyarázza a férfi tanerő hiányát. Míg a nők az állami szektorban (pl. oktatás, egészségügy), addig a férfiak elsősorban a magánszektorban dolgoznak; míg a nők 80 százaléka nőies munkakörben tevékenykedik (pl. általános iskolai tanár, nővér, titkárnő, könyvelő), addig az erősebbik nem képviselői férfias állásokat töltenek be (pl. taxi-, teherautó-sofőr, informatikus, építőmunkás, menedzser, orvos). Így már érthető, hogy a férfi tanerő miért olyan ritka, mint a fehér holló. Az igazgatónő azonban bizakodik. A norvég kormány ugyanis ösztöndíjprogrammal igyekszik változtatni a munkaerő-piaci szegregáción, és a fiúkat a nőies, a lányokat pedig a férfias foglalkozások felé terelni. Mézesmadzag is van, mégpedig a komoly állami támogatásban való részesülés. Mini Rambók Az oktatás azonban nemcsak a tantermekben folyik, havonta egy-két napot a természet lágy ölén is tanulnak az ottani diákok, persze korántsem arisztotelészi, séta közben lefolytatott elmélkedésekre gondoljunk. Itt elsősorban a gyakorlati tudás megszerzésén van a hangsúly. A norvég kisgyerekeket már nagycsoportos óvodáskoruktól kezdve rendszeresen kiviszik a közeli erdőbe, hogy minél kisebb korban megismerkedjenek és összebarátkozzanak a természettel, és megszokják a kintlétet. Nemcsak azért, hogy kedvet kapjanak a kint tartózkodáshoz a mai kor gyermeke ugyanis szinte minden szabadidejét bent, a szobában tölti, mégpedig vagy a világhálón, vagy pedig a számítógépes játékok világában, hanem azért is, hogy elsajátítsák a legalapvetőbb túlélési technikákat, mint például a menedékkészítést, a tűzrakást és -gyújtást, valamint az ételkészítést. Bár nem kell a túlélőművész Bear Gryllsszé válniuk aki, ha kell, még a vizeletét is megissza, ha nincs más, s grizlimedveként marcangolja a frissen kifogott, nyers halat, az elsajátított technikák (mi ehető és mi nem, hogyan ne hűljünk ki a hidegben stb.) azonban jól jönnek, ha esetleg egyszer eltévednek az erdőben, kétségbeesni biztos nem fognak. A szülők nagyon örülnek ennek a kezdeményezésnek, amiatt pedig egyáltalán nem aggódnak, hogy az óvodáskorú, kisiskoláskorú gyerekük olyan»veszélyes«eszközök közelébe kerül az erdei foglalkozások alkalmával, mint a kés, a balta vagy éppen a fűrész jegyzi meg az igazgatónő, aki megígértette velem, hogy ha legközelebb náluk járok, mindenképpen nézzek el egy Ramboórára, amelyért úgy odavannak a diákjai. A szerző pedagógus, külpolitikával és honvédelemmel foglalkozó újságíró. Idén szerzi meg a PhD fokozatot történelemből.

18 Tehetség /1. szám Levél a mennyországba Kedves Edit! Engedje meg, hogy így szólítsam, hiszen Ön nemcsak a családom, hanem milliónyi magyar ember bálványa volt. Amikor felment a színpadra, a nézőtéren abbamaradt a perecmajszolás, amikor a moziban a filmvásznon megjelent csodás alakja, nem zizegtek többé a szotyiszacskók. Néma csendben ültük végig az előadásokat. Tinédzserként a rockzene szeretete mellett imádtam az Ön dalait is. Gondoljon csak bele, hogy egyik nap hallgatom Jimi Hendrix felvételeit, és este nézem Radics Bélát a színpadon, ahogy idézi a tanítómestere egy-egy szerzeményét. Másnap meg a televízióban Önt nézem és hallgatom, mert énekli a Fátyolos a szemed című slágert, és szavalja József Attila Mamáját! Természetesen már felvételről, hiszen gyermekkoromban még nem igazán tudtam megkülönböztetni a jót a rossztól vagy a még jobbtól sem. Ha Ön, kedves Edit, (ahogyan mondják) a Lajtán túl születik bizonyára világsztár lehetett volna. Viszont mi akkor szegényebbek vagyunk egy csodálatos emberrel, akit a jó Isten nekünk teremtett. Ön, ahogyan érezte királynőnek született, és akként is ment el, óriási űrt hagyva maga mögött. Szeretett volna boldog lenni, de nem teljesen kapta meg a trónt. Micsoda gonoszság volt egyes emberektől, hogy amikor sétáltatta orosz agarát, leszólták az utcán. Nem az Ön hibája volt, hogy egy 30 négyzetméteres lakásban tengette életét pedig egy 1967-es összeállítás szerint a legtöbbet játszó színésznő volt, havi 31 előadással, és ugyanúgy kellett viselkednie, mint nekünk, egyszerű embereknek. Úgy élt, mint mindenki. Csalódottságában a közönség, a siker sem kárpótolta. Önben meg volt a boldogság szikrája, mert különben nem tudott volna játszani. De mint színésznő belefáradt, mert amikor lejött a színpadról, nem egy, hanem két emberként élte életét. Negyven év alatt nyolcvanat élt. Ön világéletében puha és érzelmes volt, és csak egyszer volt kemény. Éppen akkor, amikor elérkezett az a bizonyos negyvenedik év. Az Új Gilgamesben is a halálról beszélt. Váratlannak tartják a halált az emberek. Mindenki más, csak Ön nem, mert készült rá. Persze, mindenki tudja, hogy egyszer el kell menni, de az nem mindegy, hogy mikor. Micsoda lelkierő kellett ahhoz, hogy megírja búcsúlevelét, majd elvigye és leadja a házmesternek. Az utolsó szerelmével kapcsolatosan akiben csalódott, pedig féltette és vigyázta így írt: én csak egy gyenge szívű asszony vagyok, többet már nem tehetek érte. Néhány hete, karácsony másnapján lett volna 80 éves (karácsony első napján született). Negyven évet élt, miként elhatározta, és negyven éve, hogy hiányzik közülünk. Ha a hetvenedik életévét megéli, a Nemzet Színésze kitüntető címet bizonyosan megkapja. Korai halála miatt arra a húsz évre emlékezhettünk, amikor színpadon állt és a filmvásznakról nézett le ránk. Micsoda szerepei voltak, és micsoda szerepei lehettek volna! Sejtelmes hangja még mindig itt búg a fülünkben, felidézve bennünk a rádió- és a tévéjátékokat, a mozifilmeket és a színházi szerepeket. Felesleges is lenne ezeket felsorolni. Közhelynek tűnik, ha belegondolok, hogy milyen szerepeket kaphatott volna, ha abban az órában nem fátyolos a szeme, és nem bús szemmel énekli, majd veti papírra sorait. Ne higgye azt, hogy csak én emlékszem így Önre. Ezért álljon itt tényleg csak néhány kiragadott beírás az egyik oldalról: Egy tünemény volt! Nagyszerű hang, nagyszerű előadóművész, Isten áldotta tehetség! Kár, hogy Ő is olyan korán elment. Gyönyörűség volt hallgatni, nézni. Kiemelkedő és felejthetetlen színésznő és énekesnő volt. A jók hamar mennek el. Egy gyönyörű hang, csupa érzelem, igazi színésznő. Köszönöm, Istenem, hogy ismerhettem ezt a gyönyörű és tehetséges színésznőt. Hozzá hasonló tehetséggel megáldott művésszel nem találkoztam azóta se. Pedig jó pár éve már itt hagyott bennünket. Nagyon nagy a veszteség. Simogató, utánozhatatlan hangja emlékek özönét indítja el. Imádtam őt, és mindig szívesen hallgatom. Nyugodjon békében. A hideg futkos a hátamon! A beszélj szót így, enynyiképp, ilyen csodálatosan elmondani nem lehet többé. Minden szónál meghatódik az ember ettől a csodától. Nem volt, hanem ma is van, mert örökké élni fog a szívekben. Azt mondják, amikor ezt a dalt felénekelte, észre kellett volna vennie a kollégáknak, hogy minden fájdalma benne volt. Az utolsó segélykiáltás. Kár, hogy senki sem figyelt rá. Kedves Edit! Köszönet mindenért. Még mindig fátyolos a szemünk Ön miatt. Ezt a levelet egyszer majd lelkiesen is fel fogom Önnek olvasni. Elnézést, hogy ezt kell írnom, de remélem, minél később! Én még csak 59 éves vagyok! Tisztelettel: Czapp József

19 Tehetség /1. szám Az Apáczai Kiadó melléklete Rovatvezető: Dalnoki Ágnes Az Apáczai Kiadó tehetséggondozással, tehetségfejlesztéssel foglalkozó tanfolyamai A tehetség gondozása 6 18 éves korban 30 órás OKM-4/293/2009 A program tartalmának ismertetése A tehetséggondozás az iskolai nevelő-oktató munka kiemelt feladata, de a pedagógusok többsége nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyekkel ennek a feladatnak eleget tud tenni, éppen ezért szokás lett napjainkban a tehetséges gyereket hátrányos helyzetűnek is tekinteni. A tehetség mindemellett gyakran jár együtt magatartási problémákkal, amelyek kezelése nem könnyű feladat. Képzésünk ennek a hiánynak a pótlására született: szeretnénk a pedagógusokat olyan ismeretekkel, készségekkel és képességekkel felszerelni, melyek birtokában a tehetséget fel tudják ismerni, és képesek azt továbbfejleszteni. A képzés öt tematikai egységből áll: az alapfogalmak tisztázása és értelmezése után a hallgatók bepillantást nyerhetnek a tehetségpedagógia történetébe is. A további tematikai egységek az elméleti ismeretek mellett már több gyakorlati jellegű feladatot tartalmaznak: az individuálpedagógia és a fejlesztés témakörökben saját élményű tanulási folyamatban módszerekkel, eszközökkel ismerkednek. A stressz és a tehetség fogalmának összefüggéseit tárgyalja az utolsó tematikai egység: esetleírások, azok lehetséges megoldási módozatai segítik a pedagógusokat az eredményes fejlesztőmunkában. A tanúsítvány kiadásának feltétele a határidőre elkészített és beadott egyéni feladat: egy tehetséges tanulóra elkészített az értékelési szempontoknak megfelelő tehetséggondozási terv. A képzés ára: Ft Matematikai tehetség fejlesztése az 1 4. évfolyamon Indítási és alapítási engedély száma: 82/127/2012 PLB órás A program tartalmának ismertetése Az iskolai nevelő-oktató munka egyik kiemelt feladata a tehetségfejlesztés. A pedagógusok nem feltétlenül rendelkeznek azon készségekkel, ismeretekkel, melyekkel ennek a feladatnak maximálisan eleget tudnak tenni. Képzésünk ezen hiány pótlására jött létre. A pedagógusokat olyan készségekkel, képességekkel, tudással kívánjuk felszerelni, melyek birtokában alkalmassá válnak a tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére. A képzés tematikai egységei felölelik a tehetségpedagógia elméletét és gyakorlatát. Módszereket kínálnak a tehetséges tanulók azonosítására, kiemelkedő képességeik továbbfejlesztésére, gazdagítására. A pedagógusok az elsajátított tudás birtokában képessé válnak a gyerekekben meglévő kiemelkedő képességek feltárására, azok erősítésére. A program segíti a pedagógusokat a tehetségfejlesztésben megváltozott szerepük betöltésében. A képzés során a résztvevők képessé válnak, hogy pedagógiai munkájukban alkalmazzák a tehetséges tanulók azonosításának és fejlesztésének módszereit, képessé lesznek az iskolai tehetséggondozás megtervezésére és megvalósítására saját szakterületükön. A képzés során a pedagógusok alkalmassá válnak a matematikában megmutatkozó kimagasló képességek felismerésére, kibontakoztatására. Gyakorlati segítséget kapnak a különböző feladattípusokon keresztül a tehetséges tanulók speciális fejlesztésére.

20 Tehetség /1. szám A tanúsítvány kiadásának feltétele A továbbképzésen minimum 90%-ban történő, aktív részvétel és bekapcsolódás a csoportfeladatok megoldásába. A képzés ára: Ft Anyanyelvi tehetség fejlesztése az 1 4. évfolyamon Indítási és alapítási engedély száma: 82/128/2012 PLB órás A program tartalmának ismertetése Az iskolai nevelő-oktató munka egyik kiemelt feladata a tehetségfejlesztés. A pedagógusok nem feltétlenül rendelkeznek azon készségekkel, ismeretekkel, melyekkel ennek a feladatnak maximálisan eleget tudnak tenni. Képzésünk ezen hiány pótlására jött létre. A pedagógusokat olyan készségekkel, képességekkel, tudással kívánjuk felszerelni, melyek birtokában alkalmassá válnak a tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére. A képzés tematikai egységei felölelik a tehetségpedagógia elméletét és gyakorlatát. Módszereket kínálnak a tehetséges tanulók azonosítására, kiemelkedő képességeik továbbfejlesztésére, gazdagítására. A pedagógusok az elsajátított tudás birtokában képessé válnak a gyerekekben meglévő kiemelkedő képességek feltárására, azok erősítésére. A program segíti a pedagógusokat a tehetségfejlesztésben megváltozott szerepük betöltésében. A képzés során a résztvevők képessé válnak, hogy pedagógiai munkájukban alkalmazzák a tehetséges tanulók azonosításának és fejlesztésének módszereit, képessé lesznek az iskolai tehetséggondozás megtervezésére és megvalósítására saját szakterületükön. A képzés során a pedagógusok alkalmassá válnak az anyanyelvi tárgyakban megmutatkozó kimagasló képességek felismerésére, kibontakoztatására. Gyakorlati segítséget kapnak a tehetséges tanulók speciális fejlesztésére. A képzés során a pedagógusok képessé válnak az anyanyelv műveleti eszközeinek elsajátítása által kialakuló alapvető nyelvi képességek fejlesztésére 1 4. osztályos korosztályban. A tanúsítvány kiadásának feltétele A továbbképzésen minimum 90%-ban történő, aktív részvétel és bekapcsolódás a csoportfeladatok megoldásába. Záródolgozat elkészítése, melynek témája egy tanórai tehetséggondozó terv bemutatása egy tehetséges tanulóra vonatkozóan a továbbképzésen elsajátított tartalmi és formai szempontoknak megfelelően. Értékelési szempontok: az életkori sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés biztosítása, a differenciált képességfejlesztés adekvát eszközeinek megléte, a motiválás és jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a tervben képviselt eljárások kellő részletezettsége a gyakorlati megvalósíthatóság érdekében, a dokumentum logikus felépítése. Leadási határidő a képzés zárását követő két hét. A képzés ára: Ft Anyanyelvi tehetség fejlesztése az 5 8. évfolyamon Indítási és alapítási engedély száma: 82/129/2012 PLB órás A program tartalmának ismertetése Az iskolai nevelő-oktató munka egyik kiemelt feladata a tehetségfejlesztés. A pedagógusok nem feltétlenül rendelkeznek azon készségekkel, ismeretekkel, melyekkel ennek a feladatnak maximálisan eleget tudnak tenni. Képzésünk ezen hiány pótlására jött létre. A pedagógusokat olyan készségekkel, képességekkel, tudással kívánjuk ellátni, melyek birtokában alkalmassá válnak a tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére. A képzés tematikai egységei felölelik a tehetségpedagógia elméletét és gyakorlatát. Módszereket kínálnak a tehetséges tanulók azonosítására, kiemelkedő képességeik továbbfejlesztésére, gazdagítására. A pedagógusok az elsajátított tudás birtokában képessé válnak a gyerekekben meglévő kiemelkedő képességek feltárására, azok erősítésére. A program segíti a pedagógusokat a tehetségfejlesztésben megváltozott szerepük betöltésében. A képzés során a résztvevők képessé válnak, hogy pedagógiai munkájukban alkalmazzák a tehetséges tanulók azonosításának és fejlesztésének módszereit, képessé lesznek az iskolai tehetséggondozás megtervezésére és megvalósítására saját szakterületükön. A képzés során az 5 8. osztályban anyanyelvi tárgyakat tanító pedagógusok még inkább alkalmassá válnak az anyanyelvi tárgyakban megmutatkozó kimagasló képességek felismerésére, kibontakoztatására. Gyakorlati segítséget kapnak a tehetséges tanulók speciális fejlesztésére.

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó Tehetségek akcióban A FEJÉR MEGYEI PEDAG Ó G I A I S ZAKSZO LG Á LAT M Ó R I TAG I N T ÉZMÉNYE VÁ R N A I - POLÁNYI VIKTÓ R I A P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata

A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata I. Általános jellemzők A Gönczy Tehetségpont területi hatókörét tekintve Helyi Tehetségpont. Általános feladatköre: a) tehetségazonosítás

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28.

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. BEMUTATÁS A szekció megbeszélés tartalma: - Törvényi szabályzók: - szakszolgálat - tehetséggondozó

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere

A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere Varga Erzsébet Oktatási törvény adta lehetőség. Tehetségek jelenléte az iskolában, szülői igény. A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere Pedagógusok szakmai hivatástudata. A tehetséggondozás

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Ki megy át a tehetséghídon?

Ki megy át a tehetséghídon? Ki megy át a tehetséghídon? A Tehetséghidak Programról Szolnok, Tehetségfejlesztés a gyakorlatban konferencia 2013. május 30. Grosschmid Péter alprojektvezető Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája I. Iskolánkról Mottó: Az iskolának nem nevelnie kell az életre az iskola legyen maga az élet! Elbert Hubkord Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje

A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje I. Alapfogalmak A Működési rend fogalomhasználata azonos az Országos Tehetségpont által kiadott Fogalomtár a Tehetségpontok számára

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanév

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanév Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanév A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

Mit kínál a Szekszárdi I. Béla Gimnázium?

Mit kínál a Szekszárdi I. Béla Gimnázium? Mit kínál a Szekszárdi I. Béla Gimnázium? Helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk (Illyés Gyula) Az I. Béla Gimnázium Tehetséggondozó Középiskola Tehetségpont Ökoiskola, Madárbarát Iskola, Pénziránytű

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Projekt előrehaladási jelentés

Projekt előrehaladási jelentés Projekt előrehaladási jelentés Projektazonosító szám: Pályázat címe: Köznevelés az iskolában Intézmény neve: Jászkarajenői Széchenyi István Általános Iskola OM-azonosító: 032339 Időszak, amire a beszámoló

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet A régi helyen új keretek között A pedagógiai szakmai szolgáltatás (PSZSZ) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 19. látja el feladatait az intézet munkatársai,

Részletesebben

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280 Kedves Tanuló! Bizonyára nehéz feladat előtt állsz, hiszen döntened kell arról, hogy milyen iskolában akarsz tanulni az elkövetkezendő néhány évben. Tájékoztatónkkal szeretnénk számodra segítséget nyújtani,

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23.

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Jász Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet A régi helyen új keretek között A pedagógiai szakmai szolgáltatás (PSZSZ) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 19. látja el feladatait az intézet munkatársai,

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2015/2016-os tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2015/2016-os tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2015/2016-os tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési

Részletesebben

IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk. a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban

IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk. a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban Röviden rólunk 1989.szeptember 2. Kertvárosi környezet Tág, világos terek, Nagy park, szabadtéri pályák 20 osztály- 650 tanuló

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben