Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön

Átírás

1 Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

2 Alapfogalmak Migráció: népesség mozgás, ami során közigazgatási határ átlépésére kerül sor szokásos lakóhely megváltoztatása szokásossá váló lakóhelyre Szinonimák: vándormozgalom, mobilitás vándorlások száma > vándorlók száma népességszám alakító tényező földrajzi helyhez rendelés problémát jelent Migrációs folyamatok kapcsolódása Láncmigráció (chain migration) Visszavándorlás (return migration) Ismétlődő vándorlás (repeat migration) Szezonális vándorlás (seasonal migration) Ingázó vándorlás (pendulum migration) Cirkulációs vándorlás (circular migration), az egyének többes, visszatérő mozgásainak rendszere Többes mozgás, többes jelenségek, nem szakad el a kibocsátó területtől a migráns: Lakóhely Állampolgárság (szavazati jog) Ingatlanbirtoklás Állás identitás Társas kötelék

3 Alapfogalmak Ravenstein, E. G. (1885/89) vándorlási elméletének alapjai 1. A vándorlók nagyobbik része csak rövid távolságra vándorol. 2. A vándorlás szakaszosan történik. 3. A nagyobb távolságra vándorlók főként a nagy ipari és kereskedővárosokba mennek. 4. Mindegyik odavándorlási folyamat kivált egy ellentétes irányút is. 5. A falusi népesség erőteljesebben, nagyobb arányban vesz részt a vándorlásokban, mint a városi. 6. A nők vándorlási gyakorisága nagyobb a férfiakénál, de ők a rövidebb távra szóló vándorlásokban vezetnek. A férfiak a hosszabb távolságra történő, különösen a tengerentúli vándorlásokban járnak élen. 7. A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt, a családok kisebb arányban vannak a vándorlók között. 8. A városok növekedését a természetes szaporodásnál nagyobb arányban biztosítja a vándorlási nyereség. 9. A vándorlások mennyisége az ipari fejlődéssel és a közlekedési technika javulásával párhuzamosan nő. 10. A legkifejezettebb, legnagyobb vándorfolyamok a falusi térségekből a városok felé vezetnek. 11. A vándorlások legfontosabb indítéka gazdasági jellegű.

4 Alapfogalmak a csoportosítás lehetőségei Belső (hazai), vagy külső (nemzetközi) vándorlásról beszélhetünk A vándorló lehet immigráns, vagy emigráns Állandó vagy ideiglenes, periodikus (ingázás). Önkéntes vagy kényszer hatására bekövetkező. Kontinensek közötti, kontinensen belüli (országok közötti), országon belüli (településen beüli) A tanulmányi célú migráció mindegyikben fellelhető.

5 Migrációs modellek (Kovács Z., 2002) I. Gravitációs-modell A két hely (kibocsátó-befogadó) tömegével egyenesen, a köztük lévő távolsággal fordítottan arányos a vándorlás intenzitása II. Push-pull modell Tényezők: + = vonzó tényezők (pull) - = taszító tényezők (push) Hátráltató tényezők (távolság, határ, bevándorlási törvények, stb.) Személyi tényezők (életkor, családi állapot, nyelvtudás, stb) III. Viselkedésorientált-modell Az egyén elégedetlensége okán: lakás körülmények munka IV. Kényszer-modell A vándorlás kényszerítő erők eredője

6 Migrációs egyenleg a világban

7 Vándorlók a világban ( ) (Naciones Unidas) Összesen Fejlett országok Fejlődő országok

8 Rogers-görbe a vándorlás gyakoriságának változása az életkor függvényében

9 A személyek Unión belüli szabad vándorlásának joga A 2004-es csatlakozási hullám után a tagállamokra bízták a migráció szabályozásának a jogát. Írország és az Egyesült Királyság, Svédország engedélyezte a mozgást, azzal a megszorítással, hogy a hozzájuk érkezők csak korlátozottan jutnak a jóléti juttatásokhoz. Svájc, amely ugyan nem tagja az EU-nak, de a számtalan kétoldalú megállapodás következtében az európai munkaerőpiac szerves része, ugyancsak engedélyezte a szabad munkavállalást. Hollandia 22 ezer, Olaszország 20 ezer fő számára határozott meg speciális kvótát. Németország és Ausztria, ahol évek óta külön egyezmények keretében évrőlévre Magyarországról is több ezer vendégmunkást fogadnak, ragaszkodott a 7 éves tilalmi időszakhoz. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország májusától, Olaszország novemberétől, Hollandia pedig májusától kezdve kötöttségek nélkül beengedi munkaerőpiacára a magyar munkavállalókat

10 Nem vonatkozik a közszolgálatban végzett munkavállalásra ha az adott személy megsérti a közrendet, közbiztonságot, vagy a közegészségügyet. a köztisztviselők, rendőrök, ügyészek, katonák, valamit a bírák vannak bizonyos kategóriák, amelyek közszolgálatinak minősülnek (bíró, ügyész) illetve az éjjeliőr állás Eseti alapon kell dönteni a határterületeken lévő állások tekintetében (orvos, nővér, gazdasági személyzet, titkárnő, tanár), hogy az közhatalminak minősül, avagy sem.

11 Németországban dolgozó magyarok Németországban, ahol többféle jogcímen juthatnak munkavállalási engedélyhez. Korábban a fő forma a két állam közötti egyezményen alapuló évente meghatározott keretszámnak megfelelően kiadott munkavállalási engedély volt, ma a legtöbben a magyar és a német munkaerő-piaci szolgálat együttműködési megállapodása alapján kapnak engedélyt. Ezen kívül (főként az építőiparban) mehetnek egy-egy magyar cég alkalmazottai versenytárgyaláson elnyert munka elvégzésére, önálló vagy német cég alvállalkozójaként, egyéni munkavállalóként (ha a potenciális munkáltató megkapja az engedélyt), az informatikusoknak meghirdetett toborzás keretében, stb. Számukat ma nem lehet tudni de: a magyarok távolról sincsenek az első öt, Közép- és Kelet-Európából legnagyobb számban érkezett letelepült között volt jugoszlávok, azaz szerbek, horvátok, montenegróiak, boszniaiak, lengyelek és az orosz föderációból érkezettek

12 Ausztriában dolgozó magyarok Ausztria a másik ország, ahol a legtöbb magyar dolgozik. Itt is többféle jogcímen lehet munkavállalási engedélyhez jutni: közülük a magyarok száma a legjelentősebb, az immár 1900 főre nőtt határmenti ingázó migrációval. Az 1998-ban, eredetileg 550 fővel induló, három határmenti megyére (Vas, Zala, Győr-Sopron) korlátozódó munkavállalási lehetőség évről-évre nőtt néhány száz fővel jellemzően azért, mert az osztrák munkáltatók szívesen látták a magyar munkaerőt, a szezonális mezőgazdasági munkától a kisebb és nagyobb munkahelyekig. Ausztriával a másik államközi egyezmény a gyakornok-cserére vonatkozik. Az 1600 főből álló keretet évek óta nem sikerül kitölteni, 2004-ben mindössze mintegy 600 fiatal szakmunkás gyarapította ismeretét Ausztriában.

13 EURES (EUROPEAN EMPLOYMENT SERVICES) Ebben május 1., a csatlakozás óta segít az EURES, az európai számítógépes állásközvetítő rendszer, amelynek Magyarország is tagja lett. A 28 európai országra kiterjedő rendszert Magyarországon a Foglalkoztatási Hivatal működteti, 2004-ben 10 kiképzett tanácsadó segítségével. Az EURES-sel foglalkozók véleménye szerint a nyelvtudás hiánya még az átmeneti időszakban fennálló korlátozásoknál is nagyobb akadályt jelent a magyar munkaerő nemzetközi mobilitásának javításában. A magyar EURES tanácsadók tapasztalatai szerint a legtöbb érdeklődő nyelvtudás nélkül vagy alacsony szintű nyelvtudással, szakmunkásként szeretne elhelyezkedni az EGT tagállamok területén. A magasabban kvalifikált, jó nyelvtudással rendelkező álláskeresők nagy része önállóan, az Internet vagy magánközvetítő irodák segítségével, illetve személyes kapcsolatai révén próbál külföldön elhelyezkedni.

14 Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 3 alappillérből áll, amik a következők: az adatbázis az EURES tanácsadói az informatikai rendszer

15 2004. a következő változásokat hozta a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatosan Az EU15 és Izland, Lichtenstein és Norvégia (EGT) polgárai május 1-től elvileg engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. Gyakorlatilag viszonossági alapon, akik és amilyen ütemben megnyitják piacaikat a magyar munkavállalók előtt, nálunk is azonos elbírálásra számíthatnak. Írek, brittek, svédek azonnal kikerültek mindenféle regisztrálás és engedélyezési kötelezettség alól. A többiekre egyelőre a szokásos eljárás vonatkozik egy kiskapuval. Zöldkártya (csak a hazai szóhasználatban használatos, nem azonos a nyugati és amerikai zöldkártya-fogalommal). A régi EGT tagok állampolgárai közül azok kaphatják, akik igazolni tudnak május 1. előtt vagy utána bármikor 1 év folyamatos, legális magyarországi munkaviszonyt. A kedvezmény a családtagokra is kiterjed. A velünk együtt csatlakozókat csak regisztrálni lehet (ezt nevezik munkavállalási célú regisztrálási eljárásnak); Bevezették egyszerűsített engedélyezési eljárással az összesen 120 napra szóló, de részletekben is igénybe vehető mezőgazdasági szezonális engedélyt.

16 Jelentős változások januárjától a külföldiek munkavállalásának jogi szabályozásában Az EGT állampolgárok és hozzátartozóik foglalkoztatása engedélymentessé vált a szakképzettséget, vagy legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben. A statisztikai nyilvántartás szempontjából jelentős változás, hogy a foglalkoztatók kötelesek bejelenteni a jogszabályok szerint engedélymentesen foglalkoztatható EGT állampolgárok és hozzátartozóik létszámát a munkaügyi szervezetnek.

17 A magyarországi munkavállalási szándékok fő jellemzői A Magyarországon munkát vállalni kívánók mintegy 80 %-a a szomszédos országok zömmel magyarlakta településeiről érkezik, meghatározó hányaduk Romániából. Legtöbbjük tud magyarul, ez megkönnyíti itteni munkavállalásukat. Az EU15, és az EGT országokból munkavállalási engedélyt igénylő munkavégzésre mindössze mintegy an érkeztek, a külföldi munkavállalók 4,4 %-a. Vélhetően sokkal többen dolgoznak Magyarországon, de, mint a kisebb-nagyobb cégek kulcsszemélyzetéhez tartozóknak, önállóknak vagy más jogcímen kedvezményezettnek, itteni munkájukhoz nem szükséges külön engedély. Az újonnan csatlakozott országok polgárai egyelőre szórványosan jelennek meg a magyar munkaerőpiacon, Szlovákia kivételével, amely 2003-ban csaknem 5,7 ezer dolgozóval pótolta a Magyarországon akkor szükséges munkaerőt, 2004-ben pedig már 11,4 ezer fővel; meghatározó többségüket azonban csupán regisztrálni kellett. A szlovákiai munkavállalók többsége a szomszédos megyékben dolgozik. (Komárom-Esztergom: 7 083, Győr-Moson-Sopron: fő) ben jelentősen megnőtt a különböző jogcímen Magyarországon munkát vállalók száma (2003-ban: fő; 2004-ben már fő).

18 Összegzés Az Európai Unió minden állampolgára számára biztosítja a szabad munkavállalás jogát bármely tagállamban. A társadalom számára fontos érték. Mozgatórugók: magasabb fizetés, tapasztalatszerzés, nyelvtudás bővítése Legkedveltebbek: Egyesült Királyság, Ausztria és Németország Vannak olyan magyarok is, akik már dolgoztak más tagállamban, és pozitív tapasztalattal tértek vissza hazájukba. A magyar állampolgárok munkaerő-áramlási hajlandósága az Európai Unió bármely más tagállamába kedvező képet mutat. Bíró Szonja DE december

19 A külföldi munkavállalás szabályozása az EU-ban Római Szerződés engedi a személyek szabad mozgását 10 év átmenet Frissen csatlakozók ellenében átmenet kérhető Csatlakozási Szerződés X. melléklete év első 2 év, saját nemzeti szabályok 3 évvel meghosszabbítható, de felszabadítható a mozgás újabb 2 év csak súlyos munkaerő-piaci zavarok esetén lehet (itt már a Bizottság és (fellebbezés esetén) a Tanács dönt Védzáradék standstill klauzula Akár minden újtagállammal szemben külön-külön alkotható szabály, de nem lehet szigorúbb,mint a csatlakozás előtti időszakban