A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T- ot.

Átírás

1 Ikt.sz.: D.585/15/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Natur-Rost Kft. (1211 Budapest, Farönk u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (1135 Budapest, Lehel u , a továbbiakban: beszerző) ellen Központi ellátású élelmiszer alapanyagok (liszt, só, cukor, konzervek, étolaj, száraztészták, befőttek, stb. közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzése miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Kérelmező február 29. napján kelt Orbán Viktor miniszterelnökhöz címzett levelében kifogásolta, hogy bár december 31. napján letelt beszerző és a Mary-Ker Kft. három évre szóló keretszerződése, beszerző nem tett közzé központi ellátású élelmiszer alapanyagok közbeszerzésére vonatkozó hirdetményt. Ezt követően kérelmező közlése szerint szeptemberében beszerzőhöz intézett levelében sérelmezte, hogy nem indított központi ellátású élelmiszer alapanyagok tárgyában uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást.

2 2 Kilátásba helyezte, hogy amennyiben levelére egy héten belül megnyugtató választ nem kapa Döntőbizottsághoz fordul a Kbt. 5.. megsértése miatt október 3. napján kelt levelében kérelmező lényegében megismételte szeptemberében közölt kifogását. A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala október 3-án azt közölte kérelmezővel, hogy a válaszlevél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről kerül megküldésre. Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium október 5. napján kelt levelében arról tájékoztatta kérelmezőt, hogy a honvédelmi szervezetek beszerzésinek eljárási rendjéről szóló 71/2011. (VI.30) HM utasítás 12. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, illetve a 48/2012. (VII.19.) HM utasítás 11. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján a pályázatkérői jogosultsággal rendelkező honvédelmi szervezetek jogosulttá váltak beszerzési eljárások saját hatáskörben történő lebonyolítására a Kbt e) pontja alá sorolt áruk közösségi közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések vonatkozásában. A beszerzési eljárás során legalább három ajánlat bekérése mellett elsősorban a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati módszere kerül alkalmazásra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte kérelmezővel, hogy a beszerző tájékoztatása szerint a kifogásolt időszakban élelmiszer beszerzése tárgyú megbízást nem küldtek a honvédelmi szervezetek a beszerző részére, ennek megfelelően beszerző évben nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Az előzőekben nevesített leveleket kérelmező kérelem céljából október 19. napján útján juttatta el a Döntőbizottság címére. A Döntőbizottság október 25. napján kelt D.585/2/2012. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel kérelmezőt. A visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint kérelmező a hiánypótlási felhívást október 26. napján átvette november 5. napján kérelmező útján megküldte a Döntőbizottság részére a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Nem romlandó, tartós élelmiszerek, illetve Üdítő-ásványvíz tárgyban kiírt, és kérelmező részére megküldött pályázati felhívásait. Hiánypótlás keretében november 5. napján kérelmező útján ugyancsak megküldte a Döntőbizottság részére a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség valamint a Mary-Ker Kft. között április 10. napján központi élelmiszer alapanyagok beszerzése tárgyban megkötött december 31. szállítási véghatáridőt tartalmazó szállítási keretszerződést, annak mellékletei nélkül. A végzésben foglaltakra, a kérelmezői jogosultságának alátámasztására kérelmező közölte, hogy potenciális ajánlattevőként érdekelt abban, hogy beszerző az előírt

3 3 szabályok szerint nyílt közbeszerzési eljárást írjon ki, amelyen kérelmező indulni tud és lehetősége van a szerződés elnyerésére. Kérelmező szerint a jogsértő esemény megtörténtének a január 1. napjától kezdődő időszakot lehet alapul venni, mivel ettől az időponttól kezdve gondoskodott az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárás nélkül a beszerzéséről. A kérelmező a tudomásszerzés időpontjaként október 16. napját jelölte meg, mivel ezen a napon kapta meg a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázistól a pályázati felhívásokat, amelyekből egyértelműen kiderült számára, hogy a felhívások pontosan milyen termékeket tartalmaznak. Kérelmező szerint beszerző megsértette a Kbt. 5., 18. (2) bekezdés, valamint a Kbt. 19. (1) bekezdésben rögzített előírásokat, jogszerűtlenül mellőzte a közbeszerzési eljárást. Kérelmező a jogsértés megtörténtének megállapítását a Kbt (3) bekezdés e) pontjában foglalt jogkövetkezmény, bírság kiszabását valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze beszerzőt arra, hogy a hatályos Kbt. szabályainak megfelelően nyílt közbeszerzési eljárást indítson a beszerzései megvalósítása érdekében. Amennyiben a Döntőbizottság részben vagy egészben helyt ad kérelmezőnek kérte, hogy az általa megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése alapján a visszatéríteni nem rendelt összege tekintetében a Döntőbizottság beszerzőt marasztalja. E mellett közbeszerzési tanácsadója később számlával igazolt díja megtérítését is kérte. Közölte, hogy kérelmező év elején megnyerte a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség által elindított Központi élelmiszerek beszerzése" (Liszt, cukor, étolaj, rizs, konzervek, befőttek, tészták) közbeszerzési eljárását. A megkötött szerződést vállalkozóként február 28-ig szerződésszerűen teljesítette. A év végén év elején kiírt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője a Mary-Ker Kft. lett. A szerződés 3 évre, december 31-ig szólt. Az ajánlatkérőként eljáró Ügynökséget átszervezték és a közbeszerzések lebonyolításának felügyelete és lefolytatása az újjáalakult HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatalához, beszerzőhöz került. A Mary-Ker Kft. szerződésének a hatálya december 31-én lejárt, azonban beszerző nem írt ki új közbeszerzési eljárást a vonatkozó élelmiszer beszerzés tárgyában. Ismertette e tárgyban folytatott levelezését. Előadta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kapott választ, - mely szerint a helyi alakulatok feladata a kérdéses tárgyú élelmiszerek beszerzése és mivel ezek beszerzése nem haladja meg az uniós közbeszerzési értékhatárt, ezért saját hatáskörben, legalább 3 ajánlattevőt meghívva és a legalacsonyabb

4 4 ellenszolgáltatást kiválasztva döntenek a beszállítóról - fenntartással fogadta, ezért néhány alakulatnál (Tata, Székesfehérvár, Kecskemét, Szolnok, Budapest) érdeklődött a beszerzések lebonyolításáról, amely során azt az információt kapta, hogy a központi ellátású élelmiszerek közül a hatáskörükbe került a fűszerek, az édességek, az üdítőitalok és az ásványvizek beszerzésének lebonyolítása, ugyanakkor a jóval nagyobb értéket képviselő Liszt, cukor, étolaj, rizs, tészták, konzervek, befőttek, stb. termékcsoportok továbbra is központi beszerzés alá tartoznak. Álláspontja, hogy beszerző a Kbt.-ben foglalt szabályok súlyos megszegését követi el azzal, hogy a nevezett élelmiszercsoportok beszerzése tárgyában nem ír ki közbeszerzési eljárást. Ismertette a Kbt. 5., a Kbt. 18. (2) bekezdésben foglalt előírásokat. Kérelmező tudomása szerint beszerző a Kbt. 18. (2) bekezdését megsértve termékenként szétszedte a beszerzést annak érdekében, hogy elkerülje a nyílt közbeszerzési eljárás indításának kötelezettségét. Kiemelte, hogy beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik (ajánlatkérőnek minősül), Liszt, cukor, étolaj, rizs, tészták, konzervek, befőttek, stb., azaz Központi ellátású élelmiszerek beszerzése tárgyában visszterhes szerződést köt, az uniós eljárásrendben a kivételi körbe nem tartozó élelmiszer beszerzési értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt (nettó Ft) meghaladja ebből kifolyólag beszerző köteles uniós eljárásrend szerinti, nyílt közbeszerzési eljárást indítani. Leveléhez Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást csatolt. Jelezte, hogy a beszerzés értéke l %-ának pontos összegéről nincs információja. Annyit azonban tud, hogy a évi szerződés alapján a beszerzés 12 hónapos értéke bruttó 205 millió Ft összeget tett ki 2011-ben, ami 2009-ben számolt érték volt, azaz a nettó érték kiszámolásához 1,25 %-kal kellett osztani ezt az értéket. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás megindításáról november 6. napján tájékoztatta kérelmezőt és beszerzőt, majd november 12. napján tárgyalás tartásáról értesítette a feleket. Kérelmezőnek a jogorvoslati eljárás során november 21. napján tartott tárgyaláson pontosított kérelme szerint két kérelmi eleme van. első: Azt kifogásolja, hogy a beszerző a liszt, cukor, étolaj, rizs, tészták, konzervek, befőttek, száraztészták, stb., - a beszerző és a Mary-Ker Kft. által és december 31. napja közötti időtartamra megkötött szállítási keretszerződés mellékletében szereplő terméklistában szereplő élelmiszerek - azaz a beszerző részéről korábban központi ellátású élelmiszer alapanyagokként összefoglalt élelmiszerek vonatkozásában évre nem folytatott le uniós eljárási rendben hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, amivel beszerző megsértette a Kbt. 5. -át.

5 5 Kérelmező szerint a korábbi évek gyakorlata támasztja alá állítását. Mivel az elmúlt évek során folyamatosan kiírásra került a központi ellátású élelmiszer alapanyagok vonatkozásában közbeszerzési eljárás, beszerzőnek 2012-ben is be kellett volna szereznie ilyen termékeket, ezt pedig csak és kizárólag uniós eljárási rendben, közbeszerzési eljárás kiírásával tehette volna meg. második: Kérelmező szóbeli információira hivatkozva állította, hogy beszerző jogsértően részekre külön lisztre, külön cukorra, külön sóra, konzervekre, étolajra bontotta a központi ellátású élelmiszer alapanyagok beszerzését annak érdekében, hogy ne kelljen uniós eljárási rendben közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Kérelmező a Döntőbizottság erre irányuló felhívására úgy nyilatkozott, hogy kérelmében foglaltakat alátámasztani nem tudja, az információt nyújtó személy tanúként történő meghallgatását nem kívánja és más bizonyítási indítványa sincs. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy nincs információja arról, hogy mely élelmiszerek tartoznak a központi ellátású élelmiszer alapanyagok körébe, a korábbi évek gyakorlatára hivatkozva, a konkrét előírások hiánya miatt kérte, hogy a Döntőbizottság a Mery-Ker Kft-vel megkötött vállalkozási szerződés mellékletében megjelölt termékek tekintetében vizsgálja meg beszerző eljárását. A jogorvoslati eljárás során kérelmező személyesen járt el, számlával igazolt költségigényt ténylegesen nem nyújtott be. Beszerző november 14-én megküldte beszerző évi CXXIX. törvény alapján elkészített beszerzési szabályzatát, valamint beszerző évi közbeszerzési tervét. Észrevételében kérte az álláspontja szerint alaptalan kérelem elutasítását. Közölte, hogy a honvédelmi szervezetek nem küldtek beszerző részére élelmiszer beszerzés tárgyú megbízást a kifogásolt időszakban, nem került sor közbeszerzési eljárás lefolytatására, így ennek megfelelően szerződés sem került megkötésre. Hivatkozott a Kbt e) pontjára, mely alapján az uniós értékhatárt, azaz Ft-ot el nem érő becsült értékű közbeszerzés esetén a törvényt nem kell alkalmazni a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére. A honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló július 19-ig hatályos 71/2011. (VI.30.) HM utasítás 112. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, illetve a július 20-án hatályba lépett 48/2012. (VII.19.) HM utasítás 11. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján a pályázatkérői jogosultsággal rendelkező honvédelmi szervezetek jogosulttá váltak beszerzési eljárások saját hatáskörben történő lebonyolítására a Kbt e) pontja alá sorolt áruk közösségi közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzése esetében az utasítás 38. (1)-(2) bekezdése értelmében.

6 6 Közölte, a honvédelmi szervezetek beszerzéseire vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban a honvédelmi tárcát vezető honvédelmi miniszter illetékes. A Döntőbizottság november 16-án kelt D.585/7/2012. számú végzésével további tájékoztatást kért beszerzőtől. Arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetén belüli beszerzési eljárásokban mely élelmiszerek a központi ellátású élelmiszerek. Amennyiben ennek körét belső szabályzat, egyéb dokumentum tartalmazza, azt küldje meg. Adjon tájékoztatást a 48/2012. (VII.19.) HM utasítás hatálya alá tartozó szervezetek élelmiszer beszerzésének rendjéről. Ennek keretében közölje, hogy az élelmiszer beszerzések vonatkozásában, mely honvédelmi szervezet az amely az előirányzat feletti rendelkezési jogosultsággal rendelkezik. Jelölje meg és csatolja a nyilatkozat alapjául szolgáló utasítást, más rendelkezést. Mely élelmiszerek beszerzését végzi beszerző (a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala) mely élelmiszerek beszerzését végzik más honvédelmi szervezetek. Mely élelmiszerek tartoznak központi beszerzés alá, ezeket beszerzése beszerző feladatát képezi-e, mely élelmiszereket jogosultak más honvédelmi szervezetek pl. alakulatok beszerezni. Mely honvédelmi szervezetek a pályázatkérői jogosultsággal felruházott honvédelmi szervezetek az élelmiszer beszerzések tekintetében. Nyilatkozzon a 71/2011. (VI.30.) illetve a 48/2012. (VII.19.) HM utasítás hatálya alá tartozó szervezetek évi, illetve év eltelt időszakára vonatkozó élelmiszer, ezen belül a Kbt e) bekezdés hatálya alá tartozó élelmiszer beszerzései ellenértékéről. Küldje meg beszerző a Döntőbizottság részére a december 31. napjáig hatályban volt un. központi ellátású élelmiszer alapanyagok szállítására vonatkozó szállítási szerződést, módosításaival és valamennyi mellékletével együtt. Beszerző november 20-án 15. órakor benyújtotta a december 31. napjáig hatályban volt központi ellátású élelmiszer alapanyagok szállítására vonatkozó szállítási szerződést, I-VII. számú módosításaival és mellékleteivel. A szerződés 5. számú melléklete tartalmazta az egységárakat terméklistát, mely a szerződés módosításai során módosult. A terméklisták mindegyikében megtalálható volt egyebek mellett: különféle hőkezeléssel tartósított zöldség- és gyümölcskonzerv, befőtt, savanyúság, dzsem, csokoládé, különféle fűszer, fűszerkeverék, párolt vákuum-, asztali jódozott só, méz, kristály-, mokka-, és porcukor, rizs, liszt, különféle tea, kávé, száraztészta, alapok, levesporok, és étolaj. Arra a kérdésre, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetén belüli beszerzési eljárásokban mely élelmiszerek a központi ellátású élelmiszerek, beszerző közölte, hogy a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi

7 7 gazdálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII.4.) HM utasítás 5. (3) bekezdése alapján a honvédelmi szervezetek részére feladataik végrehajtásához a központi gazdálkodás és a központi ellátás körébe tartozó eszközök, szolgáltatások és készletek - a tartós élelmiszerek kivételével -, normák és normatívák alapján meghatározott keretek terhére térítésmentesen, természetben kerülnek biztosításra. A tartós élelmiszereket az MH Logisztikai Ellátó Központ szerzi be és térítés ellenében adja át az önálló élelmezési gazdálkodást folytató katonai szervezeteknek. A 48/2012. (VII.19.) HM utasítás hatálya alá tartozó szervezetek élelmiszer beszerzésének rendjéről kért tájékoztatásra azt válaszolta, hogy a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII.4.) HM utasítás pontja alapján előirányzat feletti rendelkezési jogosultsággal bíró honvédelmi szervezet: az előirányzat keretek tervezését, az előirányzatok felhasználásának irányítását, a feladatokat megvalósító költségviselő szervezetek beszámoltatását, valamint a felügyeletet gyakorló szerv felé történő szakmai beszámolást és nagybani költségelszámolást végző szervezet. Arról, hogy mely honvédelmi szervezet bír az egyes előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsággal az élelmiszer beszerzések vonatkozásában beszerzőnek nincsenek adatai, mivel nincs irányítási, felügyeleti, ellenőrzési jogosítványa egyetlen honvédelmi szervezet vonatkozásában sem. Beszerző - a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként - ajánlatkérőként jár el a hatáskörébe utalt beszerzések vonatkozásában, ezért más ajánlatkérők beszerzései tekintetében nem jogosult nyilatkozattételre. Az egyes honvédelmi szervezetek előirányzatok felett rendelkezési jogosultságai vonatkozásában adatszolgáltatásra a honvédelmi miniszter illetékes. Azon kérdésre, hogy mely élelmiszerek beszerzését végzi beszerző és mely élelmiszerek beszerzését végzik más honvédelmi szervezetek, mely élelmiszerek tartoznak központi beszerzés alá, ezek beszerzése beszerző feladatát képezi-e, mely élelmiszereket jogosultak más honvédelmi szervezetek pl. alakulatok beszerezni, beszerző a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló 48/2012. (VII.19.) HM utasítás rendelkezéseit ismertetve azt közölte pályázatkérői jogosultsággal felruházott honvédelmi szervezetek: jogosultak a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzések (38. (1)-(2) bekezdések), valamint a Kbt e) pontja alá sorolt, a közösségi közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű áruk beszerzésére a 38. (1)-(2) bekezdés szerint (11. (1) bekezdés ab) pont); közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket kizárólagos jog alapján beszerző végzi (6. ) az elő irányzattal rendelkező honvédelmi szervezetek megbízásai alapján. Az élelmiszer beszerzések tekintetében pályázatkérői jogosultsággal felruházott honvédelmi szervezetek nevesítésére irányuló kérdésre beszerző a 48/2012. (VII.19.) HM utasítás pontjában szereplő fogalmat ismertette.

8 8 A 71/2011. (VI.30.), illetve a 48/2012. (VII 19.) HM utasítás hatálya alá tartozó szervezetek évi, illetve év eltelt időszakára vonatkozó élelmiszer, ezen belül a Kbt e) pont hatálya alá tartozó élelmiszer beszerzéseinek ellenértékét firtató kérdésre a következő élelmiszer beszerzéseit jelölte meg: évben: Komplettírozott élelmiszercsomagok beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben évben: Befejezett: - Komplettírozott élelmiszercsomagok beszerzése (a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő kifejezetten katonai, rendvédelmi rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII.30.) Korm. rendelet 55. alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében) nettó ,- Ft értékben. Folyamatban lévő: - Tőkehús és húskészítmények beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Baromfihús beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Különféle italok (szeszes, üdítő, egyéb) a Honvéd Rekreációs Központok, Honvéd Kulturális Központ, Hotel Hadik vendégforgalmának kiszolgálásához (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Vegyes élelmiszer beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Tej és tejtermék beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Zöldség, gyümölcs és kapcsolódó termékek beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Mirelit termékek beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Pékáruk beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó ,- Ft értékben - Cukrászati termékek beszerzése (Kbt.-s nyílt eljárás) nettó Ft értékben. Beszerző tárgyalási nyilatkozatában kiemelte, hogy beszerző a HM szervezeti keretein belül egy központi beszerző szervezet, amely megbízás alapján végez egyebek mellett - élelmiszer beszerzést. Beszerző csak a katonai alakulatok más, önálló beszerzési jogosultsággal rendelkező szervezetek ún. megbízásai alapján végez élelmiszer beszerzést. Saját hivatali szervezete részére az élelmiszer beszerzést nem beszerző végzi. A Döntőbizottság részére benyújtott közbeszerzési terv, amelynek 3., 7. és 9. oldalán szerepelnek élelmiszer beszerzések, azoknak a katonai alakulatoknak a tervezett élelmiszer beszerzéseit foglalja össze, melyek évben a beszerzőt kívánják ezen élelmiszerek beszerzésével megbízni.

9 9 Beszerző éves közbeszerzési tervét úgy alakítja ki, hogy a hozzá beérkező beszerzési igényeket termékkör szerint egybeszámítja, így élelmiszer beszerzések vonatkozásában kizárólag uniós közbeszerzési eljárást folytat le. Előfordulhat, hogy a beszerzési tervben szereplő termékek vonatkozásában nem kerül sor ténylegesen közbeszerzési eljárás lefolytatására, ha az arra jogosított szervezet ilyen irányú megbízást nem nyújt be. A beszerző csak és kizárólag a konkrét megbízás alapján szerzi be az élelmiszereket is. Attól függően, hogy a hozzá érkező beszerzési igény, a megbízás milyen termékkörre, milyen élelmiszerkörre terjed ki, úgy határozza meg a beszerzendő termékkört. Az egyes alakulatoktól érkező beszerzési igényeket nem várja össze, a megbízáshoz igazodóan akár egy ,- Ft-os igény esetén is uniós eljárásrendben folytat le beszerző közbeszerzési eljárást, mivel az egybeszámítási szabályok alkalmazásától nem tekint el. Beszerző évben kizárólag uniós eljárásrendben folytatott le élelmiszer beszerzést, illetve jelenleg is folytat ilyet a november 20-án benyújtott nyilatkozatában konkrétan megjelölt vegyes élelmiszer beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárás dokumentumait beszerző november 26-i nyilatkozata idején jogszabály szerinti engedélyeztetési eljárás keretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálta. Kérelmező azt kifogásolta, hogy beszerző évben nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló, uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai szerint közbeszerzési eljárást központi ellátású élelmiszer alapanyagokra. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a január 1. napjától hatályos Kbt., a évi CVIII. törvény előírásai alapján folytatta le. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt a szerint, e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 5. -a alapján a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).

10 10 A Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja rögzíti, e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; A Kbt. 7. (1) bekezdés értelmében a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (2) bekezdés alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 10. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt. 11. (1) bekezdése alapján közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 11. (2) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. A Kbt. 11. (3) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 12. a) pontban szereplő rendelkezés értelmében az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is A Kbt a kimondja:

11 11 (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 19. (1) bekezdése azt az előírást tartalmazza, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt e) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére. Az a felek részéről nem volt vitatott, hogy nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű a Kbt e) pont szerinti árubeszerzésre közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó beszerzőnek. A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII. 4.) HM utasítás 46. (1) bekezdése szerint beszerző a beszerzések tervezésével és végrehajtásával összefüggő feladatait a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló HM utasítás alapján végzi. A honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló 48/2012. (VII.19.) HM utasítás 6. (2) bekezdés i) pontja értelmében beszerző kizárólagos jogosultsággal - a 7. (1) bekezdésében, a 9. (1) bekezdésében, továbbá a 11. (1) bekezdésében foglaltakat kivéve - ajánlatkérőként eljárva végzi valamennyi (köz)beszerzést, amelynek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, vagy meghaladja. A 48/2012. (VII.19.) HM utasítás 11. 1) bekezdés ab) pontja kimondja, hogy a pályázatkérői jogosultsággal rendelkező honvédelmi szervezetek jogosultak beszerzési eljárások saját hatáskörben történő lebonyolítására a Kbt e) pontja alá sorolt áruk közösségi közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzése esetén. Beszerző alapító okiratának - 1. pontja rögzíti, beszerző a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó költségvetési szerv; pontja szerint a költségvetési szerv illetékessége: országos.; pontja tartalmazza, hogy a költségvetési szerv részletes szervezeti és működési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

12 12 Beszerző jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) (1) pontja szerint beszerző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási és pénzügyi feladatait önállóan, illetve egyes esetekben az ellátási utaltságokból adódóan az illetékes honvédelmi szervekkel közösen hajtja végre. Az SZMSZ (2) pontja értelmében beszerző költségvetése a Honvédelmi Minisztérium költségvetési cím alatt, a HM hivatalai költségvetési alcímnél elkülönítetten kerül kezelésre. A HM FHH költségvetési előirányzat-forrása a honvédelmi miniszter által jóváhagyott önálló költségvetés. Az SZMSZ tartalmazza, hogy beszerző önálló szervezeti egysége a Beszerzési Igazgatóság végzi a feladatkörébe utalt közbeszerzési tevékenység teljes körű szervezését, végrehajtását. Az SZMSZ (6) pontja szerint a beszerző (HM FHH) beszerzéseinek eljárásrendjét, valamint az érintett személyi állomány ez irányú jogosultságait és kötelezettségeit a beszerző Közbeszerzési Szabályzata tartalmazza. A Közbeszerzési Szabályzat értelmében beszerző közbeszerzési eljárással kapcsolatos tevékenysége a honvédelmi szervezetek részéről összeállított Megbízás Beszerzési Igazgatósághoz címet viselő formanyomtatványban megfogalmazott beszerzési igény beszerzőhöz történő megérkezésével kezdődik. Az előzőekben kiemelt rendelkezésekből megállapíthatóan beszerző a kérelemmel érintett élelmiszer beszerzésre irányuló közbeszerzési eljárást a honvédelmi szervezeteknek a konkrét (termékkör, mennyiség) igényeit tartalmazó megkeresése, ún. megrendelése alapján folytat. A szabályozásból adódóan a vizsgált esetben ez egyben azt is jelenti, hogy erre irányuló megrendelés nélkül beszerző nem végez a kérelemmel érintett élelmiszer beszerzést. Beszerző személyi állománya egyebek mellett élelmezési anyagokkal, eszközökkel történő ellátását beszerzőtől elkülönült szervezet, az SZMSZ pont (5) bekezdésében megjelölt Osztálya végzi. Az előzőekben ismertetett szabályozási keretek között eljáró beszerző vonatkozásában a jogorvoslati eljárás nem tárt fel arra vonatkozó adatot, hogy január 1. napját követően beszerző közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött volna szerződést a jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerző és a Mary-Ker Kft. között és december 31. napja között hatályban volt szállítási keretszerződésben szereplő Kbt. hatálya alá tartozó élelmiszerekre, élelmiszer alapanyagokra. Nem volt megállapítható, hogy beszerző akár saját hivatali szervezete, akár megbízás alapján eljárva közbeszerzési eljárás mellőzésével

13 13 történő beszerzés érdekében megrendelőként lépett volna fel a jogorvoslati eljárás tárgyát képező élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok tekintetében. Erre figyelemmel a Döntőbizottság a kérelmező első kérelmi elemét, mint alaptalant elutasította. Kérelmező második kérelmi eleme szerint a jogorvoslati eljárás tárgyát képező élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok beszerzését a beszerző a Kbt. alkalmazásának megkerülése céljából részekre bontotta. Az előzőekben ismertetett jogszabályi előírások alátámasztják beszerző azon nyilatkozatát, hogy a hozzá intézett konkrét megbízások döntik el azt, hogy az általa lefolytatásra kerülő egyes közbeszerzési eljárások például az élelmiszerek mely körét, mely csoportját fedik le. Abban az esetben pedig, ha jogorvoslati eljárás tárgyát képező élelmiszereket beszerző több uniós közbeszerzési eljárást folytatva szerzi be, nem ütközik a Kbt. részekre bontás tilalmát kimondó rendelkezésébe. A jogorvoslati eljárás során nem volt megállapítható, hogy beszerző a jogorvoslati eljárás tárgyát képező élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok beszerzését a Kbt. alkalmazásának megkerülése céljából részekre bontotta. Maga kérelmező is úgy nyilatkozott, hogy kérelmét alátámasztani nem tudja és a jogorvoslati eljárás során sem merült fel olyan adat, melyből arra alappal lehetett volna következtetni, hogy beszerző közbeszerzési eljárás mellőzésével szerzett volna be a Kbt. hatálya alá tartozó, a jogorvoslati eljárás tárgyát képező élelmiszereket. Az a körülmény pedig, hogy a pályázatkérői jogosultsággal rendelkező honvédelmi szervezetek jogosultak a Kbt e) pontja körébe tartozó uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárások saját hatáskörben történő lebonyolítására, a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló 48/2012. (VII.19.) HM utasításon alapul, s mint ilyen ugyancsak nem tekinthető jogsértőnek. A Döntőbizottság megítélése szerint kérelmező második kérelme is alaptalan, ezért azt elutasította. A Kbt (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (2) bekezdése szerint a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében - ideértve a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön

14 14 kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) - a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el az alaptalan jogorvoslati kérelmet. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet Korm. rendelet 3. (2) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Korm. rendelet 3. (2) bekezdés tartalmazza, amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt.152. (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követően visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp (7) bekezdés szerint a Fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében és a Kbt (1) bekezdés második mondatában foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, december 14. Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. közbeszerzési biztos

15 Kapja: 1. Natur-Rost Kft. (1211 Budapest, Farönk u. 1.) 2. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (1135 Budapest, Lehel u ) 3. Irattár 15