Mérés. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

Átírás

1 Mérés 6. modul Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

2 2 Mérés A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai Tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét mennyiségek közvetlen megtapasztalása különböző helyzetekben. Új információk beépülésének elősegítése az ismeretek meglévő rendszerébe. Mennyiségek becslésének reálisabbá tétele tapasztalatszerzéssel. Hosszúságok és űrtartalmak összehasonlításának, megmérésének, összegzésének, mennyiségek közti különbség megállapításának gyakorlása. Alkalmi és szabvány mértékegységek és mérőeszközök használata. Adatok rendszerezése A tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése. 4x45perc 2. osztály második féléve B tipusú modulok, valamint a C tipusú elsö és második osztályos modulok. Mennyiségi következtetések, összehasonlítások Térbeli viszonyok hosszúságok, űrtartalmak, tömeg és idő becslése, mérése Rész-egész viszony észlelése Rendszerezés, összehasonlítás Olvasott, hallott szöveg értése Mozgásos élmények feldolgozása Páros, csoportos tevékenység Eszközhasználat fejlesztése Helyzetfelismerés alakítása

3 Ajánlás Sok feladat található a matematika tankönyvekben a mérések témakörből, de ennek ellenére ezek feldolgozása nem mindig elegendő az e témakörhöz kapcsolódó fejlesztési feladatok megoldásához. Szükséges, hogy a tanulók végezzenek becsléseket, tényleges méréseket, a mért adatokat rendszerezzék, hasonlítsák össze, elemezzék. Ebben a modulban legnagyobb súllyal a hosszúság mérés szerepel. Ezen a területen van a gyermekeknek a legtöbb tapasztalatuk. Ezután következik a tömeg és az űrtartalom mérése. A tömeg mérése egyelőre csak a tanulók saját testtömegéhez kapcsolódóan. Az űrtartalom becslésére az előzőeknél kevesebb tapasztalatuk van a gyermekeknek, főleg, ha a folyadéktároló edények alakja különböző. Az idő becslése még ennél is nehezebben megy, mert szubjektív tényezők befolyásolják. Ha jól érzem magam,,gyorsan telik az idő ha nem,,lassan. Nem kevésbé fontos a mért adatok lejegyzése, értékelése. Erre adunk most mintát a másodikos gyermek szintjének megfelelően. Törekedjünk annak megtapasztaltatására, hogy a mérés, tulajdonképpen, összehasonlítás. Támogatórendszer A mérés témakörét közelebb hozza a gyerekekhez, ha rendszeresen végeznek összehasonlítást, becslést, mérést a környezetükben lévő tárgyakra valamint saját testméreteikre vonatkozóan. A technika és természetismeret tantárgyak megfelelő témaköreivel való kapcsolat figyelembe vétele elmélyíti a témakör feldolgozását. Értékelés Folyamatosan figyelemmel kísérjük a különböző tapasztalatok feldolgozásának szintjét, következtetések helyességét, a megfigyelés pontosságát. Felmérjük az egyes tanulók csoportban betöltött szerepét, helyzetét, a társakkal való együttműködés képességét. A játék motiválóan hat a gyermekek tevékenységére. Minden tanulónk kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített vagy támogatást, ha segítségre szorul.

4 1. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Munkaformák Módszerek Változás (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése Minden gyerek Csoport, egyéni 1 2. Szín-cica Hosszúság becslése, alkalmi mértékegység alkalmazása, szabálykövetés Tevékenykedtetés Egyenesek a talajon, papír, ceruza II. Az új tartalom feldolgozása* 3. Meserészlet hallgatás Szövegértés Egész csoport Frontális A. A. Milne: Micimackó 4. Lábnyommérés Hosszúság becslése, hosszúság mérése alkalmi vagy szabvány mérőeszközzel (arasz, centiméter) Minden gyerek Egyéni Beszélgetés Tevékenykedtetés Gyerekenként egy rajzlap, ceruza, vonalzó, mérőszalag

5 Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Munkaformák Módszerek Változás (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 5 6. Kötélhúzás Konkrét mennyiség megtapasztalása, hosszúságok összegzése, Alkalmi mérőeszköz hosszának meghatározása deciméterben, centiméterben Minden gyerek Csoport Tevékenykedtetés Kötél, melyet 2 deciméterenként jelöléssel látunk el (pl. szigetelő szalaggal) A kötél közepén a többitől eltérő jelölést alkalmazzunk. Táblázat Négyzetrácsos papír, ceruza a számoláshoz

6 6 A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Egymástól kb. 3 méter távolságra két párhuzamos egyenest húzunk a talajra. A játékosok az egyik vonal mentén helyezkednek el. Kiszámolóval eldöntjük, ki lesz a fogó. A fogó szemben állva a többiekkel - mond egy szint. Amelyik játékos láthatóan viseli az említett szint bántatlanul átsétálhat a másik vonalhoz. Aki viszont nem, annak szöknie kell. Ha a fogó megfogja, megszabja, hány óriáslépést, tyúklépést, nyusziugrást, törpelépést kell megtennie. 2. A játék befejezése után a tanító leülteti a gyerekeket és megbecsülteti, hogy a két egyenes közti utat hány óriás-, tyúk-, törpe-, nyuszi. lépéssel tennék meg a tanulók. Saját becslését mindenki maga ellenőrzi. A játék szabályának megfelelően Tanulói tevékenység Óriáslépés: amilyen nagyot csak tud lépni Tyúklépés: a lábujjait és a sarkát összeérintve lépeget Nyusziugrás: guggolásból ugrik, kéztámasszal Törpelépés: guggolva lépeget Minden tanuló kiválaszt egy lépésfajtát, és azt becsüli meg. A becslést rögzítik. Megmérik a távolságot. Összehasonlítják a becsült és a mért értéket.

7 II. Az új tartalom feldolgozása* 3. A tanító részletet olvas fel A. A. Milne Micimackó című könyvéből. (harmadik fejezet) Egy szép téli napon, amikor Malacka éppen a havat söpörte el a házuk elől, ahogy véletlenül lenéz az ágak közül, ott látja Micimackót. Micimackó körbe-körbe járt, és nyilvánvalóan valami másra gondolt( ) Halló mondta Malacka-, mit csinálsz? Vadászom mondta Micimackó Mire vadászol? Lábnyomokra- mondta Micimackó rejtélyesen Miféle lábnyomokra? mondta Malacka, és lemászott hozzá. A fejezetet olvassuk végig, amíg kiderül, hogy a szereplők saját lábnyomaikat vizsgálgatták. 4. A tanító beszélgetést kezdeményez arról, hogy vajon a gyerekek megismernék-e saját lábnyomukat. Ha megismernék, mi alapján? Pl. kié milyen hosszú? 5. A tanító két csoportra osztja a gyerekeket és felsorakoztatja őket a kötélhúzáshoz. A jelölések segítségével megoldható, hogy mindkét csapat első játékosa ugyanolyan távolságra helyezkedjen el a kötél közepétől. Fordulónként változzanak a csoportok. (Pl.: fiúk lányok, ajtó felöl ülők ablak felöl ülők, stb.) Az egységet a tanító határozza meg a fordulók elején. (Pl.: az első játékos öklének szélessége, egy adott fonaldarab hossza, egy tetszőleges színes rúd hossza lehet az egység) A gyerekek először eldöntik, hogy melyik mértékegységet célszerű használni a becsléshez, majd megbecsülik a talpuk hosszát. A mérőegység lehet szabványos, vagy alkalmi. A becsült értéket ráírják a rajzlapra. Megfordítják a rajzlapot, rálépnek és körbe rajzolják a talpukat. Szükség szerint segítséggel rá kell jönniük, hogy hol kell elvégezni a mérést. (A nagylábujjtól a sarokig) Mérésük eredményét összehasonlítják a becsült értékkel. A kötélhúzás a szokásos módon történik, azonban minden forduló után meg kell állapítani, hogy a győztes csapat első játékosának keze, hány egységgel került előre. (Az egységet a tanító határozza meg a fordulók elején. )

8 1. A mérési adatok táblázatba rendezése. A csoport szintjétől, illetve a tanító céljától függően az alkalmi eszközzel mért hosszúságokat meghatározhatjuk deciméterben, illetve centiméterben. (Közelítő értékekben számoljunk.) Alkalmi mérőeszköz 1. forduló 2. forduló Egy mérő eszköz ennyi centiméter Egy mérő eszköz ennyi deciméter A győztes csapat első játékosának keze, ennyi egységgel került előrébb. A másik lehetőség az, hogy a mért távolságokat nem fejezzük ki szabványmértékegységekkel, hiszen a választott mértékegységeket fel lehet osztani kisebb egyenlő részekre. A gyerekek tegyenek javaslatot hogy a választott mértékegységeket hogyan lehet felosztani kisebb mértékegységekre. Pl.: az öklünk 4 egyenlő részre osztjuk az ujjainknak megfelelően. A fonaldarabot könnyen felezhetjük, negyedelhetjük, nyolcadolhatjuk, stb. A tetszőleges színesrudat azonos hosszúságú rudakkal szőnyegezve kaphatunk kisebb egységeket. A győztes csapat első játékosának keze, ennyi centiméterrel került előrébb. A győztes csapat első játékosának keze, ennyi deciméterrel került előrébb.

9 2. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) I. Ráhangolódás, a játék előkészítése Kiemelt készségek, képességek 1 3. Mennyit fogy a gyertya? Becslés, Hosszúság megmérése, konkrét mennyiség megtapasztalása, hosszúságok különbségének megállapítása II. Az új tartalom feldolgozása 4 8. Útvonalterv követése, hosszúságmérés Térbeli tájékozódás, szövegértés, mozgáskoordináció, hosszúság becslése, összehasonlítás, hosszúság megmérése, Tapasztalatszerzés a tört rész fogalmára Talicskázás Konkrét mennyiség megtapasztalása mozgásos tevékenység során Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Minden gyerek Páros Tevékenykedtetés Minden gyerek Egyéni, frontális Tevékenykedtetés, vita Minden gyerek Páros Tevékenykedtetés Eszköz Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Gyertyák (tartóval), mérőszalag Padlóra ragasztott/ rajzolt négyzetrács, útvonaltervek, saját jel minden gyereknek (pl. monogramjukkal ellátott papírpötty) Méterrúd

10 10 A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Szervezzünk párokat. A foglalkozás elején páros munkában mérőszalaggal megmérjük számos különböző méretű és típusú gyertya hosszát. Az adatokat jegyezzük le táblázatba. A gyertyákat meggyújtjuk, és biztonságos helyre állítjuk. A gyertya becsült hossza (cm) Tanulói tevékenység Gyertyák Gyertya kezdeti hossza (cm) Ilyen magas rész fog leégni (cm) Ilyen magas rész fog maradni (cm) Ilyen magas rész égett le (cm) Ilyen magas rész maradt meg (cm) Ilyen magas rész fogyott el (cm)

11 2. Becsüljük meg, hogy a foglalkozás végére melyik gyertyából mekkora szakasz fog leégni. Írjuk le a fogyásuk szerinti sorba őket! 3. A foglalkozás végén ismét megmérjük a gyertyákat, megállapítjuk, mennyit fogytak. A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. Hasonlítsuk össze a becsült és a mért értékeket! Számítsuk ki a leégett darab magasságát! Rendezzük magasságuk fogyása szerinti sorba őket! II. Az új tartalom feldolgozása 4. Szigetelőszalaggal négyzetrácsot ragasztunk a padlóra (ha nem lehetséges, csomagolópapírra rajzolunk). A négyzetek oldalai kb. egy gyermeklépésnyiek legyenek. 5. A vonalakon kell végighaladni úgy, hogy minden lépés hossza egy négyzetoldallal egyenlő. Pl. lépj előre hármat, jobbra négyet, hátra egyet. 6. A játékosoknak írásban megadott útvonalterv szerint kell haladni. Pl. lépj előre hármat, jobbra négyet, hátra egyet Pl. lépj előre négyet, balra hármat, hátra egyet stb. Mindenkinek azonos lépésszáma legyen (itt nyolc). Minden gyermek a rácshoz áll, és elvégzik az utasítássort. A gyerekek kalapból (dobozból) húzzák ki az útvonalterveket, valamint azt is, hogy hányadiknak indulnak. Azonos időben 2-3 játékos is mozoghat, piros koronggal jelöljük honnan indulnak. Amikor mindenki megérkezett, saját monogrammukkal látják el az érkezési pontot, majd a pálya szélére mennek. 7. Távolságok becslése, mérése. Megbecsülik, hogy kinek a jele lehet a legmesszebb a kezdőponttól (légvonalban). A becslésüket jelzik a táblázatban. Méréssel ellenőrzik becslésük helyességét, oly módon, hogy zsinórt feszítenek ki a kezdőpont és a számításba jöhető jelek közé, elvágják a zsinórt, és mérőszalaggal lemérik a hosszát. A tanult számkörtől függően mérhetünk méterben, deciméterben vagy centiméterben. A nem kerek mérőszámok meghatározására használjuk a 3 méter és egy kicsi, 3 méter és egy fél, egy kicsi híján 3 méter, stb. kifejezéseket. 11

12 12 8. Táblázat kitöltése, elemzése. Beszéljük meg: Hogyan lehetséges, hogy ugyanannyi lépéssel nem ugyanolyan messzire jutottak. Vajon ugyanakkora utat tettek meg? (igen) A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. Tanulók monogramjai AA BB CC Ennyi lépést tett meg 8 8 Becslés: ekkora utat tett meg Mérés ekkora utat tett meg 9. A gyerekek segítségével méterrúddal lemérjük a terem hosszabbik oldalát (csak azt a részt ahol nincsenek bútorok). Méterenként teszünk egy jelölést. A jelölt távolság 5 10 cm legyen. 10. A csoportot párokba rendezzük. Az első fordulóban az egyik gyermek a talicska, a másodikban a másik. A párok talicskázva (egyik gyermek keze a földön van, a lábát a másik fogja és így haladnak) teszik meg a kijelölt távolságot, többször is haladhatnak odavissza, ameddig bírják. Közben számolják hány métert tettek meg.

13 3. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) I. Ráhangolódás, a játék előkészítése Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Munkaformák 1. Buborékfújás, számlálás meghatározott ütemre Időmérés előkészítése Minden gyerek Csoport, egyéni 2. Időtartam becslése Időmérés előkészítése, időérzék fejlesztése Minden gyerek Frontális, egyéni Módszerek (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés Változat Buborékfújó eszközök, Óra 13

14 14 Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) II. Az új tartalom feldolgozása Víz-adogatós játék (motivációs, hangulatteremtő jelleggel) Kiemelt készségek, képességek Űrtartalom becslése, mérése alkalmi és szabvány eszközzel, mozgáskoordináció fejlesztése, űrtartalmak összehasonlítása, a különbség megállapítása, tapasztalatszerzés a tört rész fogalmára, adatok rendszerezése Célcsoport A differenciálás lehetőségei Minden gyerek Munkaformák Páros, csoportos, frontális Módszerek Tevékenykedtetés, megfigyelés Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) 1 cl-es mérőpohár, 1dl-es mérőpohár, Minden párnak azonos méretű pohár vagy bögre, Kisebb alkalmi mérőeszköz (kupak), Táblázatok, Négyzetrácsos papír és ceruza a számoláshoz

15 Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Munkaformák Módszerek Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Különböző alakú edények űrtartalmának becslése, mérése Űrtartalmak becslése, összehasonlítása, megmérése, adatok rendszerezése, megfigyelőképesség fejlesztése, csoportmunka alkalmazása Minden gyerek Csoport, frontális, egyéni Tevékenykedtetés, megfigyelés Különböző formájú edények, szám vagy betűkártyák, Táblázatok, Papír, ceruza, szabvány mérőedények, víz 15

16 16 A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Kis csoportokat alakítunk. Figyeljünk arra, hogy minden csoporttag fújjon buborékot! A vízbe sampont, vagy folyékony szappant keverve a buborékfújáshoz alkalmas anyagot kapunk. Tanulói tevékenység A csoportok tagjai közül egy buborékot fúj, a többiek hangosan számolnak, amíg a buborék a levegőben van. Igyekeznek az ének órán tanult mérő tempóját követni. 2. Idő mérése Minden gyermek feláll. Figyelik az órát, és egy perc múlva leülnek. 3. A tanító javaslata alapján megpróbálják óra nélkül megmondani meddig tart egy perc. A tanító figyeli az órát. A tanító tovább vár egy percnél; utólag mondja meg, kik voltak a legpontosabbak. II. Az új tartalom feldolgozása* 4. A tanító párokba szervezi a csoportot. Minden pár kap egy 2 dl körüli űrtartalmú műanyag poharat vagy bögrét, és egy nagyobb kupakot, valamint egy műanyag poháron jelöljük meg meddig ér 1 dl folyadék. Ezeket használjuk mérőeszközként. A gyermekek megbecsülik a poharak űrtartalmát, és a becsült értékeket beírják a táblázatba. Aki úgy érzi, hogy eltelt egy perc, az feláll. Becslés Ennyi kupak víz fér a pohárba Párok 1. pár 2. pár 3. pár Ennyi deciliteres a pohár 5. A gyermekek megmérik a poharak űrtartalmát, és a mért értékeket beírják a táblázatba. Mérés Ennyi kupa víz fér a pohárba Párok 1. pár 2. pár 3. pár Ennyi deciliteres a pohár

17 6. A tanító elmondja a játék szabályát: körben állva úgy kell egymásnak átadni a bögrét, hogy minél kevesebb víz lötyögjön ki. Adott jelre (taps, fütty, stb.) meg kell állni, és az adogatás irányát megváltoztatni. (Legyünk körültekintőek a helyszín megválasztásakor!) A bögrét úgy töltsük meg, hogy a vízoszlop teteje és a bögre teteje között 1 cm távolság legyen. 7. A tanító egyre gyakrabban ad jelet, és készteti irányváltoztatásra a játékosokat. 8. Az adogatás befejeztével a tanulók megbecsülik mennyi víz maradt a pohárban. A gyermekek kört alakítanak. Ha sokan vannak alakíthatnak több kört is. Becslés Ennyi kupak víz maradt a pohárba Párok 1. pár 2. pár 3. pár Ennyi deciliter víz maradt a pohár 9. Megmérik a megmaradt víz mennyiségét. Használjuk a hétköznapi életben megszokott,,tört kifejezéseket. Pl.: egy deciliter és egy kicsi, egy deciliter és egy fél, egy és fél deciliter, majdnem egy deciliter, stb. Ösztönözzük a gyerekeket az 1 centiliteres mérőeszköz használatára! A megmaradt víz mennyiségét mérjük meg 1 centiliteres mérőeszközzel is. (Ha nem áll rendelkezésünkre hasonló mérőeszköz használhatunk megközelítőleg 1 dl-es alkalmi mérőeszközt is.) Mérés Ennyi kupak víz maradt a pohárba Ennyi deciliter víz maradt a pohár Ennyi centiliter víz maradt a pohár Ennyi kupak víz lötyögött ki Párok 1. pár 2. pár 3. pár Ennyi centiliter víz lötyögött ki 10. Szervezhetünk több fordulót a feltételek változtatásával. Pl.: legyenek üres poharak, növelve a poharak számát. Minden fordulóban végezzük el a becslést, mérést, számítást, és az adatok lejegyzését. 17

18 Különböző formájú edényeket állítunk sorba és ellátjuk azokat szám vagy betűkártyákkal. Becsüljük meg az edények űrtartalmát! A becsült értékeket mindenki beírja a saját táblázatába. 12. Párokat vagy kis csoportokat alakítunk, a gyerekek választhatnak, hogy melyik szabvány mérőeszközt használják. A mért adatokat is beírják a táblázatba. Minden csoport egy-két edény űrtartalmát méri meg. A tanulók megbecsülik az edények űrtartalmát, majd a jelek szerint meghatározzák a sorrendet. Becslés (dl) Üvegek 1. üveg 2. üveg 3. üveg Becslés (cl) Mérés (dl) Mérés (cl) Minden csoport egy-két edény űrtartalmát méri meg. A csoportok mérési eredményeiből kialakítjuk a végső sorrendet.

19 4. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 1. Beszélgetés a hosszúságmérésről, a magasságmérés technikájáról. II. Az új tartalom feldolgozása* 2. A magasságok megmérése a megbeszélt technika alapján Magasság mérése alkalmi eszközzel Magasság becslése, mérése szabvány eszközzel Kiemelt készségek, képességek Magasság mérésének előkészítése Térbeli viszonyok megtapasztalása, Magasságmérés Mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok megtapasztalása, hosszúság becslése 5 6. Oszlopdiagram készítése, elemzése Adatok rendszerezése, mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok megfigyelése Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Minden gyerek Frontális Beszélgetés, bemutatás Minden gyerek Páros Tevékenykedtetés Minden gyerek Páros, egyéni Tevékenykedtetés, megfigyelés Minden gyerek Frontális Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés Eszköz Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Könyv, szalag Minden gyermeknek egy könyv, és egy szalag Centiméteres beosztású mérőeszköz A már lemért szalag A már lemért szalag 19

20 20 Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek 7 8. Csípőbőség mérése alkalmi eszközzel Térbeli viszonyok megtapasztalása Csípő szélességének becslése, mérése szabvány eszközzel Mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok becslése 11. Oszlopdiagram kiegészítése, elemzése Adatok rendszerezése, mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok megfigyelése 12. A tömegünk megmérésének előkészítése Térbeli viszonyok megfigyelése A mérés becslése, elvégzése Térbeli viszonyok becslése, térbeli viszonyok megtapasztalása Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Minden gyerek Egyéni Tevékenység Minden gyermeknek egy szalag Minden gyerek Egyéni Tevékenykedtetés, megfigyelés Minden gyerek Önálló, frontális Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés vita Centiméteres beosztású mérőeszköz a már lemért szalag A már elkészült diagram, a lemért fonal Minden gyerek Frontális Megbeszélés Fürdőszoba mérleg Minden gyerek Önálló Tevékenykedtetés Fürdőszoba mérleg, Minden gyereknek egy korong

21 Tanulásszervezés Eszköz Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Munkaformák Módszerek Változat (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) 15. A becsült és a mért érték összehasonlítása Térbeli viszonyok érzékelésének fejlesztése Minden gyerek Önálló, frontális Megbeszélés, Összehasonlítás Minden gyerek Önálló, frontális Diagram elkészítése, elemzése Adatok rendszerezése, mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok megfigyelése Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés, vita 002.jpg fájl nyomtatott változata. A már elkészített korongok 18. Összefüggés keresése a tömeg és a magasság között Térbeli viszonyok elemzése Minden gyerek Önálló, frontális Megbeszélés, Vita A már elkészített diagramok 21

22 22 A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Beszéljük meg, mivel mérhetnénk meg a magasságunkat. Beszéljük meg, mutassuk be a magasságmérés technikáját. (a mérendő gyermek a falhoz áll, sarkait szorosan a falnak támasztja, a másik gyermek egy könyvet tesz társa fejére úgy, hogy közben a könyv a fallal is érintkezik, miközben a gyermek tartja azt. Hívjuk fel a figyelmet a könyv és a fal helyzetére. A falnál álló gyermek ezután ellép a faltól, és megméri milyen távol van a talajtól a könyv.) II. Az új tartalom feldolgozása 2. Minden gyermek kapjon egy, a magasságánál hosszabb papír csíkot, vagy szalagot. A lányok és a fiúk különböző színűt. Ezzel fogják megmérni a gyermekek a magasságukat. Alakítsunk párokat, végeztessük el a mérést. Biztassuk a gyermekeket a pontos munkavégzésre. 3. Becsüljük meg a szalag hosszát centiméterben. A becsült értéket írják a szalagra! Tanulói tevékenység A gyermekek ötleteket adnak, hogy mivel és hogyan mérhetnék meg a magasságukat. Párok alakítása, a mérés elvégzése. Mindenki akkora darabot tép le a szalagból, amekkora ő maga. Mindenki írja a szalagjára a nevét 4. Határozzuk meg centiméterben a szalag hosszát. Magasság meghatározása centiméterben. Mindenki írja a szalagjára a magasságát centiméterben megadva. A becsült és a mért értéket különböző színnel írják. 5. Készítsünk a szalagokból oszlopdiagramot. A további feladatok tartalmaznak oszlop-diagram készítést, elemzést. Ezt a tevékenységet tegyük függővé a gyermekcsoport érdeklődésétől. Blue Tech-kel, vagy valami más ideiglenes ragasztóval rögzítsük a szalagokat a falra függőlegesen úgy, hogy az egyik vége a talajt érintse.

23 6. Olvassuk le a diagramról ki a legmagasabb, legalacsonyabb, kik azonos magasságúak, ki a legmagasabb a lányok közül, fiúk közül, stb. Jelöljük be a magasságértékeket. Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kik azok, akik pont 1 méter magasak? Kik azok, akik magasabbak, alacsonyabbak, mint 1 méter? Ki, és hány centiméter magas, a legmagasabb, legalacsonyabb gyermek, stb? 7. Beszéljük meg, hol a vállunk? Osszunk ki fonaldarabokat, és ezzel mérje meg mindenki a saját vállát, majd vágja le a fonalat a megfelelő helyen. 8. Becsüljük meg a lemért fonalak hosszát, jegyezzük le egy lapra! Becslés lejegyzése. 9. Mérjük meg a fonal hosszát. Mérés lejegyzése. 10. A lemért fonaldarabot Blue Tech-kel mindenki rögzítse a már meglévő diagramban a saját szalagjára úgy, hogy az egyik vége a talajt érintse. 11. A 6. ponthoz hasonló kérdéseket tegyünk fel. Olvassuk le a diagramról, kinek a legszélesebb, legkeskenyebb, kinek azonos széles a csípője, kié a legszélesebb, legkeskenyebb a lányok közül, a fiúk közül, stb. Jelöljük be az értékeket a táblázatba. Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kiknek pont 30 centiméter széles a válla? Kik azok, akiknek 30 centiméternél szélesebb, keskenyebb a válla, stb? 12. Előveszünk egy fürdőszoba mérleget, és beszélgetést kezdeményezünk a mérleg használatáról, működéséről. 13. Osszunk ki mindengyermeknek egy korongot, vagy kb. 1 1 cm-es négyzetlapocskát. A lányoknak pirosat, a fiúknak kéket. Ha színes papírból vágjuk ki mind a két oldala azonos színű lesz. Becsülje meg mindenki a saját tömegét, és írja a korong egyik oldalára ceruzával. A mérés elvégzése, a fonal méretre vágása. A diagram kiegészítése. A gyermekek önállóan lejegyeznek egy adatot. A lejegyzés után megbeszélik a választ. Írásban válaszolnak a következő kérdésre, megbeszélik, stb. A gyermekek elmondják tapasztalataikat. Becslés elvégzése, a becsült érték lejegyzése. 23

24 A mérés elvégzése. Mérje meg mindenki a saját tömegét, és írja a korong másik oldalára tollal. 15. Beszéljük meg, kinél tér el a legnagyobb, legkisebb mértékben a becsült és a mért érték. Beszéljük meg, hogy a becslést akkor tartjuk nagyon jónak, ha például 5 kilónál nem nagyobb az eltérés, jónak, ha például 10 kilónál nem nagyobb az eltérés. A becslés gyakorlásával az értékeket lejjebb és lejjebb szoríthatjuk. 16. Mutassuk be a diagramot. A mellékletből nyomtatható (002.jpg) Minden gyermek a vízszintes tengelyhez odaírja a nevét. Ne féljünk a tengely szó használatától, de közben mutassuk mit értünk ezen. Ezután a tanuló egy korongot helyez el az oszlopban. Mutassunk egy példát.,,ha 42 kiló vagyok, akkor ide írom a nevem, és fölfelé lépegetve, a 42 sorába elhelyezem a korongomat. A táblázat akkora legyen, hogy a korongok elférjenek két egymás melletti osztás között. A mérés elvégzése, a mért érték lejegyzése. 17. A diagram elemzése a már megszokott módon (6., 11. pont) Olvassuk le, kinek a legnagyobb, legkisebb a tömege, olvassuk le azt is, hogy a lányok közül ill. a fiúk közül kinek a legnagyobb, legkisebb a tömege. Figyeljünk arra, hogy ne sértsük meg érzékenységükben a gyerekeket! Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kik pontosan 40 kilogrammosak? Kik azok, akik 30 kilogrammnál nehezebbek, hányan vannak, stb? 18. Nézzük meg, hogy találunk-e valamilyen összefüggést a tömeg és a magasság között. Vajon aki a legmagasabb, annak a legnagyobb a tömege? Akik 30 kilogrammosak, vajon ugyanolyan magasak is? Akik ugyanolyan magasak, azok egyenlő tömegűek is? Stb. A gyermekek a diagramokat elemezve válaszolnak a kérdésekre. A gyermekek tesznek fel hasonló kérdéseket, vagy figyelnek meg összefüggéseket.