A megosztott vezetés értelmezése Áttekintés a vezetésről mint minden iskolai szereplőt bevonó terített jelenségről

Átírás

1 A megosztott vezetés értelmezése Áttekintés a vezetésről mint minden iskolai szereplőt bevonó terített jelenségről Professor Philip A. Woods University of Hertfordshire, UK p.a.woods@herts.ac.uk EPNoSL National Workshop, Hungary: Distributed Leadership for Equity and Learning Budapest, Hungary 21st October 2013

2 Hatékony vezetés Az elmúlt években számos téma merült fel az iskolavezetésről szóló tanulmányokban: a vezetés mint interaktív és kibontakozó, nem lineáris jelenség megosztott vezetés világos stratégiai irány fókusz a tanuláson kontextuális érzékenység kapcsolati és etikai minőségek

3 Megosztott vezetés Az alkalmazott megosztott vezetés egy olyan kultúra kialakítását jelenti, amely a vezetésre egy a szervezetet és a hierarchiát átszelő folyamatos interakciókból kialakuló jelenségre tekint, nem pedig egy vezető vagy egy szűk elit csoport tevékenységére elismeri az összes munkatárs és a diákok részvételét és innovatív ötleteit, és ezekre értékként tekint felismeri, hogy a vezetés ilyen megközelítése a szervezeti hatékonyság fejlesztésére is szolgálhat olyan intézményi szerkezet kialakítását jelenti, amely kiterjeszti a vezetésbe bevontak körét a formális vezetői szerepeken túlra elősegíti az olyan rugalmas, együttműködő munkakapcsolatokat, amelyek átszelik a hagyományos határokat és hierarchikus szinteket laposabb szervezeti hierarchia létrehozására törekszik

4 Megosztott vezetés: Vonzerő Analitikus: felismeri a szervezeti élet valóságát azt, hogy a felsővezetői hatalmat az emberek közvetítik a szervezetben Eszközként működő: fejleszti a képességeket, növeli a motivációt és elkötelezettséget több ember bevonása több tudást, innovációt, tanulást jelent, a munkaterhek jobb megoszlását, valamint a külső elvárásoknak való megfelelés képességének fejlődését Normatív: azt ígéri, hogy a rendszer igazságosabb, demokratikusabb lesz, és a munkatársaknak értelmesebb munkát ad.

5 Kutatási eredmények Az összegyűjtött kutatási adatok azt mutatják, hogy a vezetés megosztott formáihoz pozitív tanulási asszociációk kapcsolódnak mind a tanárok tanulása/szakmai fejlődésére, mind a diákok tanulására vonatkozóan. Azonban vigyáznunk kell azzal, hogy ne vonjunk le túlságosan messzemenő következtetéseket a kutatásokból.

6 Kutatási eredmények A megosztott vezetés pozitív hatásaihoz társított tényezők: összetartó kultúra és bizalom erős/hatékony koordináció és tervezés fókusz a tanulók tanulásán a felsővezetők képessége arra, hogy növeljék a megosztott vezetést képességfejlesztés ( először az embereket szükséges fejleszteni, mielőtt a vezetést hatékonyan meg lehet osztani Day et al 2010:142)

7 Kihívások Cél és jelentés Megszilárdítani a megosztott vezetés elvét az emberi fejlődés tágabb értelmében véve és a tanulást alakító értékek mentén Inklúzió és társadalmi igazságosság Megosztott vezetést úgy alkalmazni, hogy az az inklúzió erejévé váljon, amely során a különböző véleményeket és ötleteket valóban meghallják és a társadalmi igazságosság is előmozdítható

8 Megosztott vezetés az Ön iskolájában gondolati keretrendszer Összetartó kultúra és bizalom Készségek és képességek Fókusz a tanulók tanulásán Erős koordináció és tervezés Mintakérdések Mindenki egyetért az iskola értékeivel és céljaival? Mennyire fontos az iskolának az inklúzió és a társadalmi igazságosság a munkatársakra és a diákokra vonatkozóan? Kell-e lépéseket tennünk annak érdekében, hogy megegyezzünk és megállapítsuk az értékeket? Szükséges-e fejlesztenünk a bizalmat és inklúziót a munkatársak és diákok között? Gondolkodás (a) a felsővezetés (b) a munkatársak és (c) a diákok készségeiről és képességeiről a megosztott vezetés támogatására és az abban való közreműködésre vonatkozóan - Mik az erősségeik? - Mely képességeket kell erősíteni és fejleszteni? Tisztában vagyunk-e iskolaként az oktatási célunkkal? A tanulást nem túl szűken határozzák meg azok a célok és szabályzatok, melyek mentén az iskolát értékelik? Milyen módon biztosíthatjuk azt, hogy a megosztott vezetés segítse a tanulás fejlesztését minden diák számára? Melyek lennének egy iskolai, megosztott vezetést kifejlesztő vagy növelő akcióterv legfontosabb részei? Mi lenne az első teendő? Az akcióterv teljesítése után miben változna a vezetés és a tanulás az

9 Bibliográfia Day, C., Sammons, P., Hopkins, D., Harris A., Leithwood, K., Gu, Q., Brown, E., Ahtaridou, E., & Kington, A. (2009) The impact of school leadership on pupil outcomes: Final report, Research Report DCSF- RR108, London: Department for Children, Schools and Families. Flessa, J. (2009) Educational Micropolitics and Distributed Leadership, Peabody Journal of Education, 84: , Harris, A. (2013) Distributed Leadership: Friend or Foe?, Educational Management Administration and Leadership, 41(5): Louis, K. S., Leithwood, K., Wahlstrom, K. L., & Anderson, S. E. (2010) Investigating the links to improved student learning: Final report of research findings, St. Paul, MN: University of Minnesota. Scribner, S. M. P & Bradley-Levine, J. (2010) The meaning(s) of teacher leadership in an urban high school reform, Educational Administration Quarterly, 46: Starkey, K. (2012) Academic view: A new philosophy of leadership, The Economist, Accessed at on 4 Jan Woods, G. J. & Woods, P. A. (2008) Democracy and Spiritual Awareness: Interconnections and implications for educational leadership. International Journal of Children s Spirituality, 13 (2): Woods, G. J. & Woods, P. A. (2013) Degrees of Democracy Framework: A Review of its use and impact. A report prepared for the School of Education, University of Hertfordshire, UK. Woods, P. A. (2004) Democratic Leadership: Drawing Distinctions with Distributed Leadership, International Journal of Leadership in Education: Theory and Practice, 7 (1): Woods, P. A. (2005) Democratic leadership in education, London: Sage. Woods, P. A. (2011) Transforming Education Policy: Shaping a democratic future, Bristol: Policy Press. Woods, P. A. (2013a) Drivers to Holistic Democracy: Signs and signals of emergent, democratic self-organising systems, in S. M. Weber, M. Göhlich, A. Schröer, H. Macha and C. Fahrenwald (eds) Organisation und Partizipation: Beiträge der Kommission Organisationspädagogik, Elsevier. Woods, P. A. (2013b) Sense of Purpose: Reconfiguring entrepreneurialism in public education. In Slater, C. L. & Nelson, S. (eds), Understanding the Principalship: An International Guide to Principal Preparation, Bingley: Emerald. Woods, P. A. & Woods, G. J. (2012) Degrees of school democracy: A holistic framework, Journal of School Leadership, 22 (4): Woods, P. A. & Woods, G. J. (2013) Deepening Distributed Leadership: A democratic perspective on power, purpose and the concept of the self, Leadership in Education (Vodenje v vzgoji in izobraževanju), 2: Wulf, J. (2012) The Flattened Firm - Not as Advertised, Working Paper , Boston, MA: Harvard Business School.