A tanulás-tanítás innovatív esetei a hazai felsőoktatásban

Átírás

1 A tanulás-tanítás innovatív esetei a hazai felsőoktatásban Kálmán Orsolya, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Intézet Kovács István Vilmos, Budapesti Corvinus Egyetem, Innovációs Központ

2 A kutatás problémaköre és kerete A tanulás-tanítás világának változása a felsőoktatásban Technológiai fejlődés Nemzetköziesedés Munka világa és hallgatói elvárások Tanulási eredmények, képzési programfejlesztés, ETCS Az innováció és a tanulás-tanítás világa a felsőoktatásban Munkahelyi rejtett innovációk (Halász Horváth, 2017) Innováció értelmezése a felsőoktatási gyakorlatban nem a tanulás-tanításhoz kötődik (Drótos, 2005) sz. OTKA/NKFIH kutatás kérdőíves vizsgálata alapján innovációs esetelemzések Az elmúlt 10 évben megvalósult saját kezdeményezésű újításból válasszon ki egyet! A konkrét innovációs esetek zárt kódolása és kvalitatív tartalomelemzése Kapcsolódó kérdések leíró statisztikai elemzése Minta 513 felsőoktatási tanszék, intézet, doktori iskola Az összes válaszadó szervezeti egységek közel 30%-a Ebből 435 számolt be konkrét újításról

3 Az innovatív kultúra jellemzői (a szakképzés területén készült Maastrichti tanulmányra hivatkozva Shapiro és mtsai, 2007)

4 A kutatás kérdései A kiemelt felsőoktatási innovációs esetek mélyfúrás : 1) Milyen jellegzetes innovációtípusokba sorolhatók? Az egyes típusoknak milyen főbb jellegzetességei (tartalmi, időbeli alakulás) vannak? 2) Mi jellemző az egyes képzési szintek, azaz a felsőoktatási és doktori képzések esetében? Milyen tartalmi sajátosságok, tendenciák jelennek meg? Az innovációs esetek végpontjai : 3) Mi jellemző a szervezetre jelentős hatást és egyáltalán semmilyen hatással nem járó innovációs esetekre?

5 Osloi kézikönyv (2008)alapján Alkategóriák Példák Termék kézzel fogható 3D technológiát biztosító eszközök a fogászati oktatásban, laborok kiépítése Folyamat 1) Az innovációk típusai és jellegzetességei nem kézzel fogható tanulásszervezéshez kötődő értékeléshez kötődő Journal Club fakultatív szeminárium, tanulási eredmény alapú képzési program, nemzetközi énekverseny Készségszintű légút-biztosítási fantomgyakorlatok szervezése, gyakorlati projekt, szimuláció, terepmunka, interaktív módszerek, digitális megoldások használata, gamification, e-learning keretrendszer használata Az oktatók hallgatók általi értékelése, hallgatók bevonása az értékelésbe, A külföldi hallgatók szimuláció segítségével készülnek fel és vizsgáznak az anamnézis felvétel témaköréből

6 Osloi kézikönyv (2008)alapján Szervezet 1) Az innovációk típusai és jellegzetességei Alkategóriák Humánerőforrásra vonatkozó Vezetésre vonatkozó Tudásmegosztáshoz kapcsolódó Hallgatói bevonódás Példák A munkatársak évenkénti kiértékelése szóban négyszemközt, melyet írásban is rögzítünk, horizontális munkacsoportok működtetése belső pályázati rendszeren kialakítása kutatási célokra, oktatási adminisztráció egyszerűsítése Tanszékek közti együttműködés, tanszéki belső digitális felület működtetése Egyetemek közötti kutatási csoportok kialakítása hallgatók és oktatók közreműködésével Marketing Partnerekkel való kapcsolat Külső helyszínek, külföldi partnerintézmények, vendégelőadók Gazdasági partnerrel való kapcsolat Marketing, tájékoztató anyagok Végzettek nyomon követése Gyakorlati projekt, A helyi iparvállalat mérnökei tartanak előadást A hallgatók toborzási gyakorlatának megújítása Végzett hallgatók bevonása a képzés értékelésébe

7 1) Az innovációtípusok és időbeli alakulásuk Az összes innovációs eseten belül (%-ban) Több mint 5 éve keletkezetten belül (%-ban) Termék: kézzel fogható 56 (12,3%) 17 (12,7%) Termék: nem kézzel fogható 383 (84,4%) 120 (89,6%) Folyamat: tanulásszervezéshez kötődő 243 (53,5%) 61 (45,5%) Folyamat: értékeléshez kötődő 60 (13,2%) 25 (18,7%) Szervezet: humánerőforrás 28 (6,2%) 9 (6,75) Szervezet: vezetés 3 (0,7%) - Szervezet: tudásmegosztás 37 (8,1%) 9 (6,7%) Szervezet: hallgatói bevonás 61 (13,4%) 27 (20,1%) Marketing: partnerek 3 (0,7%) - Marketing: gazdasági partner 23 (5,1%) 6 (4,5%) Marketing: honlap, brossúra 12 (2,6%) 4 (3,0%) Marketing: végzettek nyomon követése 2 (0,4%) 1 (0,7%)

8 1) Az innovációs esetek, különösen a folyamatra vonatkozó innovációk keletkezése Az innováció keletkezésének okai Az újításhoz kapcsolódó szakmai megközelítést tartottuk vonzónak Összes esetben 306 (64,4%) Valamilyen problémára kerestük a megoldást 264 (58,1%) Más hasonló intézmények/szervezetek sikeres 188 gyakorlata inspirálta (41,4%) Külső ösztönzésre vagy elvárásra történt az újítás 173 (38,1%) Nem szándékolt, véletlen módon keletkezett 18 (4%) Új tanulásszervezési mód (n=180, 80%) Új értékelési mód (n=39, 67,2%)

9 2) Egyetemi/főiskolai tanszékekhez és a doktori iskolákhoz kötődő innovációs esetek Egyetemi/főiskolai tanszék, intézet Doktori iskola Termék: kézzel fogható 44 2 Termék: nem kézzel fogható Folyamat: tanulásszervezéshez kötődő Folyamat: értékeléshez kötődő 40 7 Szervezet: humánerőforrás 15 3 Szervezet: vezetés 3 0 Szervezet: tudásmegosztás 22 3 Szervezet: hallgatói bevonás 43 7 Marketing: partnerek 2 1 Marketing: gazdasági partner 19 2 Marketing: honlap, brossúra 7 2 Marketing: végzettek nyomon követése 1 1 Válaszadó szervezeti egység

10 2) Egyetemi/főiskolai tanszékekhez kötődő innovációs esetek Jellemzők Gyakorlatorintáltság tanulásszervezéshez kötődő fejlesztések Módszerek, tanulásszervezési módok, ritkábban koncepcionális megközelítés (pl. kompetencia alapúság) Technológiai fejlesztés (n=80, 17%) produktumok, tanulásszervezés, értékelés, szervezet Együttműködés Nemzetközi dimenzió alig, pályázatokhoz kapcsolódás szinte nincs Gazdag innovációs kultúra: több innovációtípus együttes megjelenése viszonylag ritka A hallgatók stratégiai szintű döntéshozatali képességének fejlesztése érdekében vettünk részt több alkalommal ún. intenzív marketing szimulációs programban.

11 3) Doktori iskolák innovációinak tartalma Innováció (?) Teljesen irreleváns kérdés egy doktori iskola esetében. Talán nem is a doktori iskolára vonatkozó esetet említ A doktori iskola követelményrendszerének szigorítása Hallgatók bevonása (folyamat és szervezet innováció) Egymás és az oktatók munkájának értékelésébe Döntési folyamatokba Kutatói fórumba, szemináriumba Kutatásba, kutatási pályázatokba Hallgatói konferencia Hallgatókból létrehozott kutatócsoportok

12 2) Doktori iskolák innovációinak tartalma Új képzési profilok, tantervek (termék i.) Tantárgyak fejlesztése (pl. kutatásmódszertan) Modulszerű oktatás Programok bővítése Idegen nyelvű képzés, nemzetközi kapcsolatok (termék i.) Angol nyelvű képzés Nemzetközi partnerség Kommunikáció és szabályozottság (szervezet-, marketing i.) Honlapon pontos tájékoztatás Felvételi eljárásrend kidolgozása Előbírálati rendszer Havi rendszerességű műhely Egyedi innovatív esetek Témavezetők felkészítése Interdiszciplináris, kutatás-fejlesztés központú kutatócsoport létrehozása, témák hirdetése Technológia bevonása Tutori felügyelet

13 3)Az észlelt, szervezetre gyakorolt hatás Az innováció javította a szervezet eredményességét a válaszadók 85,7%-a szerint A szervezet eredményességét nagyon jelentős mértékben javította N=40 Komplexebb, gyakorlati innovációk (komplex terepmunka, projekt ) Új programok (duális képzés, modulszerű oktatás a doktori képzésben) Több innovációs típus összekapcsolása A szervezet eredményességét nem javította N=24 Innovatív gyakorlat, de egyéni, szigetszerű (pl. a hallgatók értékelésébe egy új saját módszert vezettem be, állíthatom eredményes és a hallgatóknak is tetszik) Az oktatás egy-egy elemére vonatkozik (pl. digitális technika felhasználása) Hallgatók bevonása az értékelésbe

14 Reflexiók A felsőoktatásban a tanulás-tanításához kötődő innovációk inkább szakmai célok mentén (vélekedés-vezérelt), nem problémamegoldásként jelennek meg (probléma-vezérelt) A folyamat- és termékinnovációk túlsúlya, de érzékelik a szervezetre vonatkozó pozitív hatásokat (85,7%)

15 Bibliográfia Drótos György (2005, vezetésével): Innovatív megoldások a felsőoktatási intézmények működtetésében. HEFOP 3.3. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése keretében. Halász Gábor Horváth László (2017): Innováció az oktatásban. Kézirat. Shapiro, H. Haahr, J. H. Bayer, I. Boekholt, P. (2007): Background Paper on Innovation and Education. For The European Commission, DG Education & Culture in the context of a planned Green Paper on Innovation.

16 Köszönjük a figyelmüket!