Online kutatás az önkéntességrõl a lakosság körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Online kutatás az önkéntességrõl a lakosság körében"

Átírás

1 Online kutatás az önkéntességrõl a lakosság körében 2010 KAI Consulting Kft. Dr. Czike Klára Szabóné Ivánku Zsuzsanna Készült az megbízásából.

2 Tartalomjegyzék I. Vezetõi összefoglaló... 2 II. Bevezetés... 7 II.1 Körkép az önkéntességrõl... 7 II.1.1 Definíció... 7 II.1.2 Európa... 8 II.1.3 Magyarország II.2 Módszer III. A kutatás eredményei III.1 Önkéntesek aránya, az önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, jellemzõ tevékenységek III.2 Önkéntesek jellemzõi, indítékai III.3 A válaszadók véleménye a nonprofit szervezetekrõl III.4 Javaslatok a kutatási eredmények alapján IV. Felhasznált irodalom V. 1. számú Melléklet Kérdõív VI. 2. számú Melléklet Táblázatok VII. 3. számú Melléklet Táblázatok jegyzéke VIII. 4. számú Melléklet Ábrák jegyzéke

3 I. Vezetõi összefoglaló A KAI Consulting Kft decemberében kapott felkérését az Önkéntes Központ Alapítványtól egy a lakosság körében végzendõ online kutatásra az önkéntességrõl. A kérdõív összeállításakor igyekeztünk szem elõtt tartani az 1995-ben, illetve 2005-ben bonyolított két reprezentatív kutatás 1 módszereit, eredményeit, ugyanakkor kutatásunkban nem volt mód a reprezentatív adatgyûjtésre, sem a 2004-es kutatás teljes megismétlésre, így az akkor használt kérdõívet egyes pontokon átalakítottuk (ld. 1. sz. Melléklet). Az online kérdõív 2010 decemberétõl január végéig volt elérhetõ a válaszadók számára, ez alatt az idõ alatt 978 érvényes kitöltés történt. A kutatásról az ÖKA, valamint az önkéntes centrumok és önkéntes központok ben értesítették a regisztrált önkénteseket, így az elemszám és a kitöltõk jellemzõi miatt kutatásunkat egy olyan kutatásnak tekintjük, mely elsõsorban a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek jellemzõinek, motivációjának vizsgálatára volt alkalmas. Kutatásunk során az önkéntességet a legtágabb definíciós értelemben vizsgáltuk (önkéntes az, aki harmadik személy javára önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújtott). A kis elemszám miatt azonban nem elemeztük azok válaszait, akik csak ismeretségi körükben, vagy csak e körön kívül végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben, valamint egy-egy kérdés kivételével azok válaszait sem elemeztük, akik egyáltalán nem végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben. Kis kutatásunk során tehát a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben vettük az önkéntességet, vagyis a családi és baráti körön belül vagy e körön kívül önkéntes tevékenységet végzõket tekintjük összességében önkéntesnek. Válaszadóink 88%-a mindkét formában végzett önkéntes tevékenységet 2010-ben. Kutatásunk eredménye, hogy az önkéntesek 66%-a rendszeresen végez ilyen jellegû tevékenységet, többségük heti, havi rendszerességgel. Az önkéntes tevékenység havi átlagban 1-10 óra között mozog az önkéntesek majdnem felénél, azonban 30 óránál több önkéntes tevékenységrõl havonta senki nem számolt be. A formális, szervezetekhez köthetõ (41%) és az informális, magánszemélyekhez köthetõ támogatás (40%) hasonló arányban jellemzi az önkénteseket, de összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását. Ebbõl azt a következtetést vonjuk le, hogy az utóbbi években valószínûleg nem csökkent az önkéntes tevékenységet vállalók aránya a teljes lakosság körében. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy sem az önkéntes központok, centrumok, sem a közvetlen fogadó szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal az önkéntesek számáról, s a legutóbbi 2008-as reprezentatív kutatás 2 az önkéntesek számának csökkenésérõl számol be a szervezeteknek végzett önkéntes munka tekintetében. 1 Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á., Lakossági adományok és önkéntes munka, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1995., ill. Czike K., Kuti É., Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, Bartal A., Kmetty Z., A magyar önkéntesek motivációjának vizsgálata és a magyar Önkéntesmotivációs Kérdõív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Fõosztálya, Budapest,

4 Vizsgálatunk alapján az önkéntesek elsõsorban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás területén jeleskednek, mint ahogy a korábbi kutatásokban is ezek voltak a legnépszerûbb területek. Ugyanakkor a 2004-es kutatáshoz képest még inkább elõtérbe került a magánszemélyeknek nyújtott támogatás a szervezetek támogatásával szemben, melyben valószínûleg a gazdasági válság és a különféle természeti katasztrófák is szerepet játszanak. A szívesen végzett tevékenységek között a gyermekekhez kötõdõ tevékenység mellett magánszemélyek segítése, rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen. A szívesen támogatott csoportok elsõsorban a gyermekek, az idõsek és a fogyatékos emberek. A legtöbb önkéntes úgy gondolja, hogy támogatása leginkább a közösség érdekét szolgálta. Kutatásunk alapján az eddigi reprezentatív kutatásokhoz képest a válaszadó önkéntesek legfontosabb jellemzõi az alábbiak (a táblázatban nem szerepel a 2008-as kutatás, mert az nem az általunk használt tágabb önkéntes definícióval dolgozott): Társadalomstatisztikai jellemzõk Nem fõként férfi fõként férfi fõként nõ Életkor Családi állapot házas házas vagy hajadon/nõtlen házas vagy hajadon/nõtlen Iskolai végzettség felsõfokú középiskolai, felsõfokú felsõfokú Foglalkozás vezetõ, beosztott beosztott értelmiségi beosztott értelmiségi értelmiségi Vallásosság minden harmadik önkéntes minden második önkéntes 65% Az önkéntes tevékenységet végzõk túlnyomó többsége, 80%-a nõ, õk azok, akik célcsoport, ügyfél közeli önkéntes munkát végeznek, szemben a férfiakra inkább jellemzõ kuratóriumi tagsággal, civil szervezetekben vezetõ pozíció betöltésével. A legtöbb válaszadó inkább a fiatalabb felnõtt korosztályból került ki, ez valószínûleg az online kitöltési lehetõségbõl is adódik, ugyanakkor több kérdés elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy válaszadóink többsége valószínûleg inkább az új típusú, tudásra, tapasztalatra szert tenni akaró önkéntesekhez tartozik. Ezt támasztja alá, hogy bár a 2004-es kutatáshoz hasonlóan az önkéntes tevékenység legfontosabb motivációja a cselekedet által kiváltott jó érzés, azonban a jelen kutatásban válaszadó önkéntesek egyértelmûen az új típusú önkéntességhez kapcsolódó motivációkat jelöltek meg, mint a tapasztalatszerzés, kihívás, szakmai fejlõdés. A motiváció tekintetében jelentõs eltérést találtunk a 2004-es és a 2008-as önkéntes kutatásokhoz képest is. Úgy tûnik, hogy a közösség szolgálata, a szolidaritás értéke mellett mind nagyobb arányban játszanak szerepet az egyéni, személyiségfejlõdéshez kapcsolódó elõnyök az önkéntes tevékenységekben. Azok, akik nem adományoznak, és nem végeznek önkéntes munkát, azok leginkább maguk is támogatásra szorulnak, vagy nem bíznak a közvetítõ szervezetekben. Azok az önkéntesek, akik szintén válaszoltak erre a kérdésre, leginkább az önkéntes szervezetek felelõsségének tekintik az önkéntes tevékenység és az adományozás ösztönzését, kritikát fogalmazva meg a szervezettség és az átláthatóság szempontjából. Az önkéntesek többsége nagy jelentõséget tulajdonít a civil szektornak az állammal szemben a társadalmi problémák megoldásában. Sokkal bizonytalanabb annak a megítélése, hogy az adományozás a rászorultakat milyen mértékben segíti, ennek 3

5 magyarázata valószínûleg a napjainkban folyamatosan tapasztalható társadalmi feszültségekben (magas munkanélküliség, sok segélyezett, a szegénység etnicizálása, stb.) rejlik, sokan az önkéntesek között magukat is rászorulónak érzik valamilyen (fõleg anyagi) értelemben. Az önkéntesség megítélésével kapcsolatos eredmények arra engednek következtetni, hogy a válaszadók többsége felismerte, az önkéntes tevékenység magára az önkéntesre legalább akkora hatással van, mint a támogatott rászorulókra. Az önkéntesek között felülreprezentáltak azok, akik információikat az önkéntességrõl és a civil szervezetek tevékenységérõl közvetlenül a szervezetektõl kapják, emellett a 2004-es kutatáshoz képest a tájékozódásban egyértelmûen elõre tört az Internet. Csak a válaszadók körülbelül fele ismeri a megrendelõ Önkéntes Központ Alapítványt és még kevesebben ismerik az önkéntes törvényt. Az önkéntes központok és centrumok, valamint a törvény hasznosságát is csak közepesnél valamivel jobbnak értékelik a válaszadók. Úgy tûnik, hogy a TÁMOP-os programban tervezett fejlesztési és tájékoztatási tevékenységek nagyon is ráférnek a hazai önkéntességre. A kutatás eredményei alapján az önkéntesség fejlesztésében a legfontosabbnak a sokszínûbb önkéntes programok biztosítását tartják, majd a munkaidõ kedvezmény biztosítását követõen felkészültebb fogadó szervezeteket szeretnének az önkéntesek. Ugyanakkor a válaszadók az önkéntességgel kapcsolatos szemléletformálást, a társadalmi megbecsültség növelését fontosnak tartják a lakosság és a fogadó szervezetek körében is, de ugyanúgy az önkéntes tevékenységért járó személyes elismerést, dicséretet is igénylik. Többen javasolják, hogy már gyermekkorban nagyobb hangsúly helyezõdjön az önkéntes tevékenységek lehetõségeinek megismertetésére az óvodákban, iskolákban. Az önkéntességgel kapcsolatos információk minél szélesebb körbe való eljuttatása, az önkéntesség elõnyeinek megismertetése is kiemelt szempont, különösen az Önkéntesség éve kapcsán. Megjelenik még az állami elismerés, ösztönzés pl. adókedvezmény formájában, illetve a munkanélküliek nagyobb arányú bevonása helyi programokba, projektekbe. Összességében kutatásunk alapján úgy látjuk, hogy a hazai önkéntesség fejlesztendõ, fejleszthetõ a fiatalok és az idõsek, vagyis a nem aktív korúak körében, valamint szerepet játszhat a munkanélküliek munkaerõpiacra való visszaintegrálásában, értelmes, értékteremtõ elfoglaltság nyújtásában mindhárom csoport számára. Úgy tûnik, hogy (a 2004-es és 2008-as kutatás eredményeihez hasonlóan) az önkéntesség a magasabb képzettségûek, a tanulók és aktív keresõk körében népszerû, a hátrányos helyzetû vagy kisebbségi csoportok csak a segítség címzettjei. Úgy gondoljuk, hogy a helyi közösségekben az öntevékeny akciók jelentõsen elõre mozdíthatják a helyiek életminõségét, fejleszthetik a résztvevõk kapcsolatrendszerét, társadalmi beágyazottságukat, így ezeknek az akcióknak, illetve a hátrányos helyzetû csoportok önkéntes tevékenységbe való bekapcsolódásának ösztönzése kiemelten fejlesztendõ terület. Látható, hogy a szolidaritás, a közösségi érdekek mellett egyre nagyobb teret nyernek az egyéni érdekek az önkéntességben, mely elsõsorban a fiatalabb korosztályhoz köthetõ. Az õ elvárásaik mentén is szükséges, hogy az önkéntes menedzsmenttel és önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek tevékenységeiket egyre inkább professzionális szintre emeljék, melyet csak alátámaszt az e szervezetek körében végzett vizsgálatunk, miszerint a szervezetek többsége még nem végez célzott kiválasztást, nem tart képzést, felkészítést az önkénteseknek, 4

6 nem köt pontos megállapodást a bevontakkal és nem értékeli rendszeresen az önkéntes munkát. Mindezek fejlesztése nagyban segítené az önkéntesek hatékonyabbb munkavégzését, illetve az önkéntesek megtartását. Fontos fejlesztési szempont, hogy szervezettebb önkéntes programokat, felkészültebb szervezeteket találunk Budapesten és a megyszékhelyekhez kötõden, de a perifériális területeken nagy elmaradás tapasztalható az önkéntesség szervezettségében. Javaslatainkat a kormányzat számára, az önkéntesség fejlesztését célzó TÁMOP-os támogatásban részesülõ szervezetek számára és az ország szerte önkéntesek illetve adományokat fogadó szervezetek számára is összegyûjtöttük. Kormányzat Önkéntes centrumok hálózata Fogadó, Fejlesztési javaslatok Az önkéntes menedzsmenttel, önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek további támogatása a folyamatos szervezetfejlesztésben, kapacitásbõvítésben hazai és uniós pályázati programok segítségével Önkéntes szervezetek országos lefedettségének ösztönzése, megteremtése különösen a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben, a megyeszékhelyektõl távol esõ perifériális területeken A nem aktív korúak közül a gyermekek és fiatalok önkéntes tevékenységének támogatása az óvodai, iskolai oktatás-nevelés területén hasonló kezdeményezésekkel, mint pl. érettségi követelménnyé tenni az önkéntes munkát A hátrányos helyzetû csoportok önkéntes munkába való bevonásának ösztönzése pl. azzal, hogy a támogatott programok megvalósítási helye hátrányos helyzetû település, a program célja a hátrányos helyzetûek segítése vagy a támogatott program kötelezõ eleme az õ részvételük Az önkéntes tevékenység elõnyeinek, lehetõségeinek hangsúlyozása a kommunikációs kampányokban a Nemzeti Program munkatervével összhangban Az önkéntesség ösztönzése, terjesztése az állami vagy önkormányzati intézményekben A fogadó szervezetek folyamatos kapacitásbõvítése tájékoztatással, képzéssel (pl. információs anyagok, tanulmányok, saját fejlesztésû tananyagok, mintadokumentumok, jó gyakorlatok terjesztése) Rendszeres és módszeres adatgyûjtés az önkéntesek számáról, jellemzõirõl, preferenciáiról valamint az önkéntes programokról Együttmûködések generálása és erõsítése az állami és a vállalkozói szektorral, a vállalati önkéntesség népszerûsítése A perifériális, megyeszékhelytõl távol esõ területek önkéntességbe való bevonásának ösztönzése A fogadó szervezetek szemléletformálása, az önkéntesség szervezeti és gazdasági elõnyeinek megismertetésével Az önkéntesek tudatos kiválasztásának, felkészítésének, 5

7 adományozó szervezetek feladataik meghatározásának, munkájuk értékelésének folyamatos fejlesztése Helyi, kistelepülési aktivitás növelése, helyi együttmûködések megerõsítése az önkormányzattal, intézményekkel Minél sokszínûbb programok, lehetõségek szervezése, biztosítása az önkéntesek, adományozók számára Pontos, naprakész információk nyújtása az önkéntes programokról, lehetõségekrõl pl. az Internet és a Social Media Marketing (közösségi oldalak, fórumok, blogok) nyújtotta, többnyire ingyenes lehetõségek kiaknázásával A szervezet által végzett tevékenységekrõl, adományok osztásáról átlátható, naprakész információk nyújtása a jó gyakorlatok terjesztésének, illetve az önkéntes tevékenységet vállalók, adományozók bizalmának elnyerése, növelése érdekében A gyermekek, nem aktív korú fiatalok, a nyugdíjas idõsek, valamint a hátrányos helyzetû emberek minél szélesebb körben való bevonása az önkéntes tevékenységekbe, programokba, akciókba 6

8 II. Bevezetés 2001-et az ENSZ az önkéntesség nemzetközi évének nyilvánította ben az európai intézmények ismételten szeretnék felhívni a figyelmet erre az Európa-szerte milliókat megmozgató tevékenységre, ezért az Európai Unióban a Bizottság javaslatára a Tanács a évet Az aktív polgárságot elõmozdító önkéntes tevékenységek európai évének nyilvánította. A kutatás megrendelõje, az Önkéntes Központ Alapítvány TÁMOP 5.5.2/09/ azonosítószámú projektje keretében nagy hangsúlyt fektet az Önkéntesek évéhez kapcsolódó tevékenységekre. A tematikus év és a kutatás szempontjából is érdemes röviden áttekintenünk az önkéntességre vonatkozó fogalmakat és a legfontosabb hazai, valamint európai adatokat. II.1 Körkép az önkéntességrõl II.1.1 Definíció Magyarországon az önkéntes tevékenységet törvény szabályozza, mely október 1- jén lépett hatályba (A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló évi LXXXVIII. törvény, rövidítve Köt.). A törvény célja, hogy a közérdekû önkéntes tevékenységet, mint jogviszonyt szabályozza és intézményesítse a magyar jogrendszerben. A Köt. alapján vezetett hatósági nyilvántartás tartalmazza azon szervezetek adatait, akik e törvény hatálya alatt foglalkoztatnak önkénteseket. A nyilvántartásba történõ bejelentkezés egyetlen szervezet számára sem kötelezõ, azonban ha az önkénteseket fogadó szervezetek élni kívánnak a jogszabályban biztosított kedvezményekkel pl. bizonyos adómentes juttatások akkor számukra a regisztráció kötelezõ. Jelenleg kb szervezet van regisztrálva. A Köt. nem definiálja az önkéntest, mint fogalmat, hanem az alábbiakat fogalmazza meg: 1. (1) A törvény hatálya a) a 3. (1) bekezdése szerinti természetes személynél, jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnál és egyéni cégnél (a továbbiakban: fogadó szervezet) Magyarországon végzett, b) a magyar állampolgár által a 3. (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél a Magyar Köztársaság területén kívül (a továbbiakban: külföld) végzett közérdekû önkéntes tevékenységre terjed ki. (2) A törvény hatálya nem terjed ki a) az önkéntes véradásra, b) az önkéntes, illetve létesítményi tûzoltóként végzett tevékenységre, c) a polgári természetõrként végzett tevékenységre. 2. (1) Közérdekû önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. -ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, 7

9 b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerõs bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelõ szervének tagjaként vagy egyházi személyként. A törvény értelmében önkéntesnek tekintjük azt tehát, aki a fogadó szervezetnél közérdekû tevékenységét anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi. A törvény nem érinti a személyeknél végzett önkéntes tevékenységet, vagy a törvényben fel nem sorolt szervezeteket ben az ENSZ, az Önkéntesek Nemzetközi Éve alkalmából kibocsátott egy dekrétumot az önkéntesség alapvetõ kritériumait és jellemzõit illetõen, melyek alapján e tevékenység jellemzõi az alábbiak: önkéntes, azaz a személy belsõ indíttatásából, szabad akaratából végzi a tevékenységet, tehát a nem-kötelezõ elv esszenciális feltétel. Az önkéntes munkát nem anyagi ellenszolgáltatásért végzik, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhetõ. A tevékenységet nem elsõsorban a pénz vagy a megélhetés biztosítása motiválja. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul azaz a tevékenység valamilyen közjószág elõállítását szolgálja, bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentõs haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is. E fenti három kritérium esetenként azzal is kiegészül, hogy az önkéntességnek szervezett keretek között kell folynia, ez a kritérium azonban az önkéntes vizsgálatokban jelentõs eltérést eredményezhet, ugyanis a formális szervezeteknek végzett önkéntes tevékenységnél nagyobb arányban végeznek az emberek informális szervezeteken kívüli önkéntes tevékenységeket. II.1.2 Európa Az 1993-ban indult Johns Hopkins Nonprofit Összehasonlító Kutatási Program eredményei elõször csak a fejlett országokban a nonprofit szektor gazdasági súlyának növekedésérõl számoltak be, majd 10 év után a 35 vizsgált országban végzett kutatás zárásakor már az önkéntesség és a civil szervezõdések ugrásszerû növekedését regisztrálva egyenesen globális egyesületi forradalomról számol be. A szerzõk az önkéntességet a legtágabb definíciós bázis alapján értelmezték, azaz a formális és az informális önkéntesek számát egybe vették. 3 Összességében elmondható, hogy az Európai Unió 15 év feletti lakosságának 22-23% kapcsolódik be önkéntes tevékenységekbe, az európai és nemzetközi kutatások általában magasabb arányokat mutatnak ki, mint az egyes nemzeti tanulmányok. 4 Az önkéntesség területén az egyes országok eltérõen fejlõdnek, de összességében az elmúlt 10 évben az önkéntesek száma növekszik. Számos országban a gazdasági válság nagy hatást tett az önkéntességre és több olyan ország is van, ahol ez az önkéntességben való részvételt még inkább növelte (pl. Hollandia, Írország). Más területeken (pl. Olaszország, Lettország, 3 Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a évi Európai Érték Vizsgálat tükrében avagy, aki önkéntes az nagyobb valószínûseggel boldogabb és elégedettebb?, Volunteering in the European Union, Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency, Final Report by GFK, 2010,

10 Litvánia, Észtország) a válság visszaesést hozott az önkéntességben is. 5 Az önkéntesség jövõjével kapcsolatban többféle vélemény is van, tendenciózusan a tevékenység jellemzõit illetõen az európai dokumentumok azt sugallják, hogy az emberek egyre inkább a rövidebb idõtartamú és projekt-alapon mûködõ, adott programhoz kötõdõ tevékenységben vesznek részt inkább Táblázat: Lakossági részvétel önkéntes tevékenységben az Európai Unió tagállamaiban Részvételi arány Nemzeti tanulmányok* Eurobarométer (2006) Nagyon magas (> 40%) Magas (30%-39%) Közepes (20%-29%) Viszonylag alacsony (10%-19%) Alacsony (< 10%) Ausztria, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság Dánia, Finnország, Németország, Luxemburg Észtország, Franciaország, Lettország Belgium, Ciprus, Csehország, Írország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Spanyolország Bulgária, Görögország, Olaszország, Litvánia Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svédország Belgium, Csehország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia Ciprus, Észtország, Málta, Lettország, Egyesült Királyság Bulgária, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország Európai Érték Tanulmány (1999/2000) Hollandia, Szlovákia, Svédország, Egyesült Királyság** Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lettország, Málta, Szlovénia Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország Forrás: Volunteering in the European Union oldal, nemzeti kutatások alapján *Magyarország nem szerepel ebben az összehasonlításban, mert eltérõ adatokat találunk a formális önkéntesség esetében (aránya 5,5% a civil szervezetek önkéntes adatszolgáltatása alapján), illetve a formális és nem formális önkéntesség együttes vizsgálata során (aránya 40% a teljes lakosság körében reprezentatív vizsgálat alapján). Többségben vannak azok az országok, ahol több férfi vesz részt önkéntes tevékenységben, mint nõ. Sokkal több férfi vesz részt a sporthoz kötõdõ szervezetek munkájában illetve programokban, míg szignifikánsan több nõ vesz részt a szociális és egészségügyi területhez köthetõ önkéntes tevékenységekben. 7 A legtöbb országban a év közöttiek csoportjában a legnagyobb az önkéntesek száma. 8 A nemzeti tanulmányok 20 országban egybehangzóan megállapítják, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkezõk szívesebben vesznek részt önkéntes tevékenységben, kivéve Olaszországot, ahol az önkéntesek jelentõs része nem rendelkezik iskolai végzettséggel, vagy alacsony képzettségû. 9 5 Volunteering in the European Union, Volunteering in the European Union, Volunteering in the European Union, Volunteering in the European Union, Volunteering in the European Union,

11 2. Táblázat: Önkéntesek nemek szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban Tendencia Országok Nõi önkéntesek nagyobb száma Bulgária, Csehország, Málta, Szlovákia, Egyesült Királyság (Anglia, Észak Írország, Skócia) Férfi önkéntesek nagyobb száma Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Szlovénia, Svédország Egyenlõ részvétel férfiak és nõk között Ciprus, Észtország, Finnország, Írország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia Nincs vagy ellentétes információ Görögország, Lettország, Spanyolország Forrás: Volunteering in the European Union 69.oldal, nemzeti kutatások alapján 3. Táblázat: Az önkéntesek kor szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban Tendencia Országok Fiatal emberek és fiatal felnõttek legaktívabbak az Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, önkéntességben (15-30 év) Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország Felnõttek a legaktívabbak (30-50 év) Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Magyarország, Portugália, Svédország Önkéntesség viszonylag magas szintje minden Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, korcsoporton keresztül Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság Idõsebb emberek növekvõ részvétele Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország Forrás: Volunteering in the European Union 71.oldal, nemzeti kutatások alapján Az önkéntes tevékenységek az alábbi területekre koncentrálódnak leginkább: Sport Egészségügy, szociális terület Vallási szervezetek Kultúra Szabadidõ, pihenés Oktatás ország adatai alapján az önkéntesek leginkább adminisztratív feladatokban, a többi emberrel való közvetlen kapcsolatban, önkéntes tevékenységek elõkészítésében és szervezésében, vezetõi és koordinációs feladatokban, kampányokban és lobby tevékenységben, valamint rendezvények szervezésében vesznek részt. 11 II.1.3 Magyarország Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1995 óta gyûjt adatokat a nonprofit szervezetekhez kapcsolódó önkéntesek számáról a szervezetek önbevallása alapján. Az önkéntesek száma azóta és fõ között mozgott, visszaesés volt tapasztalható az ezredforduló utáni pár évben, majd 2007-ben ismét emelkedett az önkéntesek száma fõre. Az elmúlt 5 évben a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek száma kiegyenlítõdni látszik. (1. ábra) 10 Volunteering in the European Union, Volunteering in the European Union,

12 1. ábra Nonprofit szervezetek önkénteseinek száma, Forrás: KSH 1993-ban, majd 2004-ben végeztek olyan reprezentatív kutatást az önkéntességgel kapcsolatban, ahol a szervezeti önkéntesség mellett a magánszemélyek körében végzett önkéntes tevékenységet is vizsgálták. 12 Mindkét kutatás alapját az önkéntesség legtágabb értelmezése jelentette, önkéntes munkának tekintetve minden, a közvetlen hozzátartozókon kívüli segítést (természetbeni vagy pénzadományozást is) ban a magánszemélyeket és szervezeteket önkéntes munkával segítõk összes száma fõ volt (a 18 éven felüli népesség közel 17%-a), míg 2004-ben ez a szám megduplázódott fõre (a 14 éven felüli népesség 40%-ára) ban az önkéntesek munkavégzése az egyházi-vallási tevékenységekhez, a kultúrához és a szociális területhez kapcsolódott, 2004-ben az egyházi-vallási tevékenységek szerepeltek az elsõ helyen, de ezt a sportszabadidõs, az egészségügyi ellátás, szociális tevékenység, valamint a kulturális terület követték. 4. Táblázat: A tipikus magyar önkéntes társadalom statisztikai jellemzõi az 1993-as és 2004-es önkéntes munka felmérések alapján Társadalomstatisztikai jellemzõk Nem fõként férfi fõként férfi Életkor Családi állapot Házas házas vagy hajadon/nõtlen Gyermekek száma leginkább 2-3 leginkább 1-3 Iskolai végzettség Felsõfokú középiskolai, felsõfokú Foglalkozás vezetõ, beosztott értelmiségi beosztott értelmiségi Település község, fõváros község, fõváros Vallásosság minden harmadik önkéntes minden második önkéntes Forrás: Czakó, Harsányi, Kuti, Vajda illetve Czike, Kuti, alapján, Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a évi Európai érték vizsgálat tükrében, 6. A legfrissebb reprezentatív adatok az Európai Érték Vizsgálat 2008-as eredményei. A vizsgált népesség 10,8%-a, fõ (közülük férfi és nõ) végzett ban szervezetek számára önkéntes munkát. Az adatfelvétel és korábbi EVS (European 12 Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á., Lakossági adományok és önkéntes munka, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, illetve Czike, K., Kuti É., Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek, Gyorsjelentés a 2004-es felmérés eredményeirõl, Budapest, Önkéntes Központ Alapítvány,

13 Value Study) eredmények alapján megállapítható, hogy az önkéntesek aránya csökkent a népességben, hiszen 1991-ben még a 18 évnél idõsebb népesség 16,4 százaléka, 1999-ben pedig 14,8 százaléka mondta azt, hogy végzett önkéntes munkát. az önkéntesség értelmezése minta Önkéntesek száma 5. Táblázat: A hazai önkéntes-vizsgálatok jellemzõi az 1990-es évektõl 1995-tõl Központi Statisztikai Hivatal Czakó et al Czike-Kuti EVS legszûkebb Tág legtágabb köztes csak a jogi formával rendelkezõ szervezetek önbevallása alapján fõ (2007) a népesség 5%-a magánszemélyeknek és szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 18 éven felüli népesség véletlenszerû megkérdezés alapján fõ a felnõtt népesség 17%- a magán-személyeknek és szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 14 éven felüli népesség véletlenszerû megkérdezés alapján fõ a 14 éven felüli népesség 40%-a jogi és nem jogi formával rendelkezõ szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 18 éven felüli népesség reprezentatív megkérdezés alapján fõ a felnõtt népesség 11%-a Forrás: Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a évi Európai érték vizsgálat tükrében, 8. II.2 Módszer A KAI Consulting Kft decemberében kapott felkérését az Önkéntes Központ Alapítványtól egy a lakosság körében végzendõ online kutatásra az önkéntességrõl 13. A kérdõív összeállításakor igyekeztünk szem elõtt tartani az 1995-ben, illetve 2005-ben bonyolított két reprezentatív kutatás módszereit, eredményeit, ugyanakkor kutatásunkban nem volt mód a reprezentatív adatgyûjtésre, sem a 2004-es kutatás teljes megismétlésére, így az akkor használt kérdõívet egyes pontokon átalakítottuk (ld. 1. számú Melléklet). Az online kérdõív 2010 decemberétõl február végéig volt elérhetõ a válaszadók számára, ez alatt az idõ alatt 978 érvényes kitöltés történt. A kutatásról az ÖKA, valamint az önkéntes centrumok és önkéntes központok ben értesítették a regisztrált önkénteseket, így az elemszám és a kitöltõk jellemzõi miatt kutatásunkat olyan kutatásnak tekintjük, mely elsõsorban a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek jellemzõinek, motivációjának vizsgálatára volt alkalmas. Kutatásunk során az önkéntességet a legtágabb értelemben vizsgáltuk, a kis elemszám miatt nem elemeztük azok válaszait, akik csak ismeretségi körükben, vagy csak e körön kívül végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben, valamint egy- 13 Kutatásunkat a Google Dokumentumok rendszeren keresztül tettük elérhetõvé a megkérdezettek számára. Az adatgyûjtést és feldolgozást egyaránt nehezítette, hogy a rendszer nem tett lehetõvé bonyolultabb programozást, így pl. a válaszadók minden kérdés esetén többféle válaszlehetõséget is bejelölhettek, illetve bármennyi kérdést kihagyhattak és továbbhaladhattak a kérdõívben. Szeretnénk felhívni a figyelmet ezekre a nehézségekre, egyrészt hangsúlyozva azt, hogy kutatásunk nem reprezentatív és készítésekor nem álltak rendelkezésre profi adatszûrési, adattisztítási és adatelemezési szoftverek, másrészt figyelmeztetve azokat, akik ezzel a rendszerrel tervezik kutatások lebonyolítását. 12

14 egy kérdés kivételével azok válaszait sem elemeztük, akik egyáltalán nem végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben. (ld. 2. ábra) III. A kutatás eredményei III.1 Önkéntesek aránya, az önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, jellemzõ tevékenységek Kutatásunk során a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben definiáltuk az önkéntességet, vagyis a családi és baráti körön belül valamint e körön kívül is önkéntes tevékenységet végzõket tekintjük önkéntesnek. (A 14 éven felüli népesség ( fõ) több mint 36%-a ( fõ) a családi, baráti körön belül is segít, és azon kívül is végez önkéntes tevékenységet 14 ). 2. ábra Önkéntesek aránya az önkéntesség különbözõ értelmezései szerint, % 4% 2% 88% Önkéntesek mindkét formában Csak szélesebb körben önkéntes Csak ismerõsök körében önkéntes Nem önkéntes A válaszadók 94%-a jelezte, hogy rokonainak, barátainak, szomszédjának segített, míg 92%-uk e körön kívül segített önkéntes tevékenységgel. (6., 7. táblázat) 6. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körében, 2010 Esetszám Százalék Igen ,27% Nem 33 3,37% Nem tudom 21 2,15% Nem kívánok válaszolni 2 0,20% 14 Czike K.,Kuti É., Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006,

15 7. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körén kívül, 2010 Esetszám Százalék Igen ,33% Nem 75 7,67% 3. ábra Önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, % 3% 41% 17% 23% Szervezetek Olyan ismerõsök, akik nem rokonai, és nem barátai Ismeretlen magánszemélyek Lakóközösség, települési közösség Nincs válasz 4. ábra Önkéntes tevékenységgel támogatott szervezetek jellege, % 29% 56% Egyesület, alapítvány, vagy más szervezet (kör, klub, szövetség, kamara, stb.) Önkormányzati óvoda, iskola, egyéb állami oktatási, egészségügyi intézmény, szociális intézmény, kulturális intézmény Egyházi, vagy vallási szervezet A formális, szervezetekhez kötõdõ önkéntes tevékenység szinte azonos arányban van a magánszemélyekhez köthetõ tevékenységekkel. (3. ábra) Úgy tûnik, hogy a 2004-es kutatáshoz hasonlóan azok, akik ismeretségi körükben végeznek ilyen jellegû tevékenységet, azok e körön kívül is önkénteskednek, vagyis az önkéntes tevékenység egyértelmûen értékvezérelt. Összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását (56-41%). Bár ahogy azt a Körkép az önkéntességrõl címû fejezetben bemutattuk, a 2008-as EVS kutatás szerint az önkéntesek száma csökkent az elmúlt években, de az általunk használt legtágabb értelmezéssel dolgozva szinte biztos, hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon mérsékelten növekszik az önkéntesek száma a 2004-es adatok alapján. Az önkéntes tevékenységgel támogatott szervezetek körében valószínûleg a klasszikus civil szervezetek vannak többségben, de továbbra is nagy potenciált jelent az önkormányzati, állami fenntartású intézmények támogatása, melyet még fejleszteni érdemes (4. ábra). A 2004-es kutatással szemben az egyházhoz kötõdõ tevékenységek nem jellemzõek a válaszadókra, ennek oka valószínûleg az, hogy többségben vannak az önkéntes 14

16 centrumokhoz, központokhoz kötõdõk. Elõkelõ helyen szerepel azonban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás, mint ahogy a korábbi kutatásokban is (8. táblázat). 8. Táblázat: Önkéntes tevékenység jelleg (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válaszok Esetszám Százalék Egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás ,06% Kultúra, mûvészetek, hagyományõrzés ,58% Sport, pihenés, szabadidõs tevékenységek ,10% Oktatás, tudományos kutatás ,83% Környezet- és állatvédelem ,88% Egyházi, vallási tevékenység 120 6,34% Határon túli magyarok támogatása 74 3,91% Nincs válasz 65 3,43% Nemzetközi kapcsolatok, EU 64 3,38% Állampolgári jogok védelme, kisebbségvédelem 59 3,12% Településfejlesztés, regionális fejlesztés 57 3,01% Szakmai, gazdasági, munkavállalói és munkáltatói érdekképviselet 39 2,06% Közbiztonság védelme, polgárõrség, tûzoltás, bûnmegelõzés, áldozatvédelem 34 1,80% Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, regionális fejlesztés 29 1,53% Politikai tevékenység 28 1,48% Egyéb 28 1,48% A 2004-es kutatási eredményekhez képest, ahol az elsõ három legnépszerûbb forma a lakóhelyen, az oktatási, egészségügyi, szociális és mûvészeti intézményben történõ segítés és a gondoskodás, rászoruló befogadása volt, kismértékû eltérést tapasztalhatunk abban, hogy elsõ helyre itt a magánszemély segítése illetve a szervezetek segítése került a lakóhelyen végzett önkéntes tevékenység mellé (5. ábra) ban a KSH adatai szerint a szervezetek valamivel több, mint felében tevékenykedett önkéntes, akiknek a támogatása az egyesületek és alapítványok, vagyis a klasszikus civil szervezetek esetében volt döntõ. Legtöbben a szabadidõ, hobbi, a szociális ellátás, a kultúra, és a sport területén dolgozó civil szervezeteket segítették (ld. 2. sz. Melléklet). 15 Nemzetközi összehasonlításra a formális és nem formális önkéntes kérdésében nincs igazán mód, mert az egyes nemzeti és nemzetközi kutatások is eltérõ definícióval és módszerekkel dolgoznak. Azonban nemzetközileg és Magyarországon is folyamatosan nõ azoknak a szervezeteknek a száma, akik fogadnak önkénteseket. Kutatásunk eredménye, hogy a válaszadók többsége rendszeresen végez önkéntes tevékenységet, jellemzõen havonta vagy heti rendszerességgel (9. táblázat). A 2004-es kutatáshoz képest kevesebb azoknak az aránya, akik csak alkalmanként (2004: 44,6%) és magasabb azoknak az aránya, akik csak egy-két rendkívüli alkalommal végeztek ilyen tevékenységet 2010-ben (2004: 6,6%), valamint sokkal magasabb azok aránya, akik rendszeresen végeznek önkéntes tevékenységet (2004: 47,2%). Egyértelmû, hogy ez utóbbi eltérés a reprezentatív-nem reprezentatív minta sajátosságából, illetve a válaszadók azon jellemzõjébõl fakad, hogy többségük szervezethez kötõdõ önkéntes, aki rendszeresen segít az önkéntes centrumon, központon keresztül. A többség 2010-ben havonta 1-10 órát töltött önkéntes tevékenységgel (46,3 % táblázat). 15 KSH, Nonprofit szervezetek Magyarországon 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010,

17 5. ábra Önkéntes tevékenységek jellege az ism eretségi körön kívül, 2010 elintézett valaki helyett hivatalos dolgot, vagy tanácsot adott segített valamilyen más szervezetben, egyesületben, klubban, körben lakóhelyén, településén, lakókörnyezetében segített valamiben oktatási, egészségügyi, szociális, mûvelõdési intézményben segített adománygyûjtésben vett részt jótékony célú rendezvényen fellépett, végzett valamilyen tevékenységet gondoskodott valakirõl, rászorulót fogadott be, szállást adott segített egy egyházi szervezet m unkájában kuratóriumi, elnökségi, felügyelõbizottsági tagságot vállalt nonprofit szervezetben könyvelést, egyéb adminisztrációt végzett nonprofit szervezet számára egy párt munkáját segítette ellenszolgáltatás nélkül 2,03% 4,71% 3,64% 6,62% 6,54% 5,66% 8,88% 12,55% 16,65% 15,27% 17,45% 0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% Válaszok aránya, több válasz is lehetséges volt 6. ábra Az önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint (értékelhetõ választ adók), % 66% 11% Alkalmanként, többször is elõfordult Egy-két rendkívüli alkalommal fordult elõ, így adódott Rendszeresen 9. Táblázat: A rendszeresen önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint Válasz Százalék Rendszeresen, kb. havonta egyszer 31,11% Rendszeresen, kb. hetente egyszer 30,56% Rendszeresen, majdnem naponta 23,52% Rendszeresen, kb. félévenként egyszer 12,22% Rendszeresen, évente egyszer tevékenykedem így 2,59% 16

18 10. Táblázat: Havi átlagban végzett önkéntes tevékenység idõtartama, 2010 Havi átlag óraszám Esetszám Százalék 1-10 órát ,43% órát ,87% órát 79 9,10% nincs válasz ,60% Amennyiben a megkérdezettek ismét önkéntes munkát vállalnának, az elsõsorban gyermekekhez kötõdne, magánszemélyek segítése mellett pedig a rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen (11. táblázat). 11. Táblázat: Szívesen végzett önkéntes tevékenységek (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válasz Esetszám Százalék gyermekek és ifjúság ,15% segítségnyújtás (fizikai, lelki, szellemi) 424 9,57% rendezvény-, programszervezés 380 8,58% oktatás, képzés 335 7,56% adminisztráció, irodai munka 327 7,38% természet-, környezetvédelem 308 6,95% mûvészet, kultúra 273 6,16% kézmûves tevékenység 270 6,09% tanácsadás 232 5,24% telefonos segélyszolgálat 195 4,40% állatgondozás 194 4,38% adományszervezés 185 4,18% fordítás, tolmácsolás 160 3,61% fizikai munka 155 3,50% sport és rekreáció 139 3,14% pályázatírás-, figyelés 123 2,78% PR, marketing, kampányszervezés 120 2,71% informatika 84 1,90% egyéb 19 0,43% nem tudom 10 0,23% nincs válasz 3 0,07% nem kívánok válaszolni 1 0,02% A szívesen támogatott társadalmi csoportok között is elsõ helyen szerepelnek a gyermekek, õket az idõsek és a fogyatékos emberek követik (12. táblázat). A válaszadók 88%-a nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy õ maga tagja-e valamely kisebbségnek, ebbõl úgy tûnik, hogy a hátrányos helyzetû csoportok bevonódása az önkéntes tevékenységekbe még mindig nagyon alacsony, õk inkább csak kedvezményezettjei az önkéntességnek (ld. 2. sz. Melléklet). Az idõsek kiemelt helyzete nem meglepõ, hisz a legtöbb idõsebb rokon ellátását sokan ma is otthon, családi körben végzik es kutatáshoz hasonlóan a válaszadók szerint támogatásuk leginkább a közösség érdekeit szolgálta (13. táblázat). 17

19 12. Táblázat: Szívesen támogatott társadalmi csoportok (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válaszlehetõségek Esetszám Százalék gyerekek ,22% idõs emberek ,49% fogyatékossággal élõk ,60% nõk ,66% munkanélküliek 228 8,81% határon túli magyarok 215 8,30% szenvedélybetegek (alkoholisták, drogfüggõk, stb.) 136 5,25% romák 126 4,87% hazai kisebbségek 89 3,44% egyéb 68 2,63% nincs válasz 19 0,73% 13. Táblázat: Az önkéntes segítõk aránya a támogatás címzettje szerint (értékelhetõ válaszok alapján), 2010 Kinek az érdekét szolgálta? Esetszám Százalék (az összes válaszhoz viszonyítva) A közösség általános érdekét ,39% Számomra ismeretlen rászorulókét ,12% Családomét, a magamét, és másokét is 85 9,79% Nem lehet eldönteni 72 8,29% Rászoruló ismerõseimét 39 4,49% Családomét és saját magamét 4 0,46% Néhány adat a nonprofit szektorról és a formális önkéntességrõl 2009-ben szervezet mûködött Magyarországon, kicsivel több, mint egyharmaduk (23 667) alapítványi formában, társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok 62 százaléka három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (32%), a szociális ellátáshoz (16%), és a kultúrához (14%) köthetõ. A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidõs (26%) és a sportegyesületek (16%), valamint a kulturális szervezetek (11%) aránya a legnagyobb. A közhasznú státust szerzett szervezetek aránya 2009-ben 48 százalék volt, a kiemelkedõen közhasznúvá nyilvánítottaké 6 százalék ben a nonprofit szektorban tevékenykedõ önkéntes segítõk becsült száma 427 ezer fõ volt. Az általuk teljesített közel 60 millió munkaóra több mint 28 ezer fõállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg3), és munkájuk becsült értéke megközelítette az 56 milliárd forintot. Gyakorlatilag önkéntes munka bevonása nélkül mûködtek a nonprofit vállalkozások, az egyesülések, a köztestületek és a nonprofit intézmények, illetve igen kevés önkéntes munkát vettek igénybe a közalapítványok. Az egyesületeknél és magánalapítványoknál tevékenykedett az önkéntesek több mint 93 százaléka. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára volt nagy jelentõségû. KSH, A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi 2009-ben, Statisztikai tükör, IV. évfolyam 138. szám Összegzésként elmondhatjuk, hogy válaszadóink 88%-a végez önkéntes tevékenységet, a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben véve az önkéntességet. 18

20 66%-uk rendszeresen végez ilyen jellegû tevékenységet, többségük heti, havi rendszerességgel. A formális, szervezetekhez köthetõ (41%) és az informális, magánszemélyekhez köthetõ támogatás (40%) hasonló arányban jellemzi az önkénteseket, de összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását. Ebbõl azt a következtetést vonjuk le, hogy az utóbbi években valószínûleg nem csökkent az önkéntes tevékenységet vállalók aránya a teljes lakosság körében. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy sem az önkéntes központok, centrumok, sem a közvetlen fogadó szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal az önkéntesek számáról, és kutatásunk nem reprezentatív adatokra támaszkodik. Az önkéntesek elsõsorban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás területén jeleskednek, mint ahogy a korábbi kutatásokban is ezek voltak a legnépszerûbb területek. A szívesen végzett tevékenységek között a gyermekekhez kötõdõ tevékenység mellett magánszemélyek segítése, rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen. A szívesen támogatott csoportok között a gyermekek, az idõsek és a fogyatékos emberek állnak az élen. A legtöbb önkéntes úgy gondolja, hogy támogatása leginkább a közösség érdekét szolgálta. A 2004-es reprezentatív kutatáshoz képest a fenti szempontok tekintetében nem találtunk jelentõs eltérést, változást, de mintánkban a szervezetekhez kötõdõ, rendszeresen tevékenykedõ önkéntesek felülreprezentáltak, így egyes esetekben magasabb arányokat mutattunk ki. III.2 Önkéntesek jellemzõi, indítékai Kutatásunkban az önkéntes tevékenységet végzõk túlnyomó többsége, 80%-a nõ. Ennek legfõbb oka az lehet, hogy olyan rendszeresen önkéntes tevékenységet végzõk válaszoltak kérdéseinkre, akik az emberek közvetlen segítésében vesznek részt inkább (ld. 5. ábra), mint a férfiakra jobban jellemzõ vezetõ pozíció betöltése vagy sporthoz kapcsolódó tevékenység. Kutatásunk eredménye összhangban áll azzal a nemzetközi tendenciával, hogy szignifikánsan több nõ vesz részt a szociális és egészségügyi területhez köthetõ önkéntes tevékenységekben. A legtöbb válaszadó inkább a fiatalabb felnõtt korosztályból került ki, ez valószínûleg az online kitöltési lehetõségbõl is adódik (7. ábra). A 2004-es kutatási adatokhoz képest a fiatalok sokkal kisebb mértékben vesznek részt önkéntes tevékenységben, hasonlóan a 60 évesnél idõsebb korosztály arányaihoz (20 évesnél fiatalabb 6%, 60 évesnél idõsebb 6,57%). Ugyanakkor nagy a visszaesés már a 40- es korosztályban is, amely arra mutat, hogy válaszadóink inkább az új típusú önkéntesekhez tartoznak 16. Ezt támasztja alá, hogy azok a válaszadók, akik nem aktív keresõk, legnagyobb arányban jelenleg tanulnak. Emellett hasonló arányban találunk a válaszadók között nõtlen vagy hajadon fiatalokat, mint házas vagy élettársi kapcsolatban élõket (14., 15. táblázat). Válaszadóink 64%-a felsõfokú végzettséggel rendelkezik. 16 Az új típusú önkéntesség jellemzõit Czike Klára írta le. E csoport számára az adományozás, jótékonykodás helyett vagy mellett a tudásalapú, információs társadalomra jellemzõ társadalmi értékek állnak a középpontban. Az önkéntességnek ebben a típusában a szaktudás, a gyakorlati tapasztalat megszerzése kerülnek elõtérbe. Számos fiatal kapcsolódik be önkéntes tevékenységbe annak érdekében, hogy kapcsolatokat, tapasztalatokat szerezzen, melyet az Európai Unió önkéntes programjai is ösztönöznek. Különösen érvényes ez a 26 év alatti korosztályra. (Czike K., Kuti É. 2006, ) 19

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu SOMOGY MEGYEI CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM 7400 Kaposvár, Csokonai u.1. 3/5. - EGYÜD Árpád Kulturális Központ, Agóra - ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület 30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com

Részletesebben

1. melléklet az 1068/2012. (III.20.) Korm. határozathoz. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020

1. melléklet az 1068/2012. (III.20.) Korm. határozathoz. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 1. melléklet az 1068/2012. (III.20.) Korm. határozathoz Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS 1. Az önkéntesség meghatározása 2. Az önkéntesség hazai történetének áttekintése

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

HEVES MEGYEI ÖNKÉNTESEK VIZSGÁLATA

HEVES MEGYEI ÖNKÉNTESEK VIZSGÁLATA HEVES MEGYEI ÖNKÉNTESEK VIZSGÁLATA - Összegző tanulmány - Készítette: a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének megbízásából Az önkéntesség fejlesztése Heves megyében egy önkéntes centrum létrehozása

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet SZABADSZÁLLÁS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1. Tel.: (06) 76-558-006; Fax: (06) 76-558-146 E-mail: szabadszallas@szabadszallas.hu www.szabadszallas.hu SZERVEZETFEJLESZTÉS

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben