kataszteri tisztviselők, községi- és járási bizottságok- és a kataszteri munkálatok iránt érdeklődő földbirtokosok számára.

Átírás

1 Második évfolyam. 13. szám. Julius KATASZTERI KALAUZ ^r^auídh,!: SZAK-KÖZLÖNY,. kataszteri tisztviselők, községi- és járási bizottságok- és a kataszteri munkálatok iránt érdeklődő földbirtokosok számára. Megjelenik e szaklap Beszterczebányan, minden hónap 1-én és 15-én, egy vagy másfél íven. A szerkesztőséghez küldendő értekezések illően dijaztatnak. Kéziratok a Szerkesztőséghez, előfizetési pénzek pedig a Kiadó-hivatalhoz küldendők..előfizetési ár félévre, vagyis julius deczember végéig postán bérmentve küldve : 2 forint, melyet a kiadóhivatalnak czimezve Beszterczebányára kérünk küldeni. Előfizetési felhívás. Az értékesíthető középfatermés kimutatása iránt az előbbiekben adott utasítás bővebb Hogy a Kataszteri Kalauz" már eddig is nagy szolgálatot tett a kataszteri ügynek és mindazoknak, megvilágítására szolgáljanak a következő példák : kiket a kataszter közelebbről érdekel, azt több tekintély illetékes nyilatkozata igazolja. De hasznossága e ' ben szórványosan juhar, kőris és szilfák, to 1-ső példa. Egy III oszt. bükkerdőbó'l, melylapnak még inkább akkor fog kitűnni, ha a nagy vábbá 3.2 részben keverve jegenyefenyők fordulnak elő, kelendőség hiányában a fatermés kataszteri munkálat megkezdődik, melynek küszöbén állunk. Mert a bekövetkező munkálatoknál különösen a becslés- és osztályozásnál sok nehéz kérdés fog 40 százalóknál többet, még pedig haszonfában felmerülni, és a bizottságnak is ezentúl teendői meg fognak szaporodni, mery szerint ezen lapban közlendő felvilágosítások és útmutatások sok részről nagy szolgálatot teendenek. Az előfizetési dij 1-ső júliustól decezmber végéig bérmentve küldve 2 frt. Az előfizetési pénzeket postautalvány mellett Beszterczebányára a kataszteri lap kiadó hivatalához kérjük küldeni. és hasábfában nem lehet értékesíteni; számittassék ki az értékesíthető fatermés fanemek és választékok szerint; bükk 2.0 X 0.8 X köbméter j.-fenyő3.2 X 0.2 X 0.4 = 0.26 Összesen 0.90 köbméter Amint a kir. becslőbiztos urak ügybuzgóságát ismerjük, hinni merjük, hogy ők a közérdek tekintetéből iparkodni fognak e lapot terjeszteni s a bizottsági tagok s körjegyzők között mennél több előfizetőt szerezni. választékok szerint: bükk, juhar, kőris, szil haszonfa 0.64 X 0.10 hasábfa 0.64 X köbméter Beszterczebánya, julius 1-én A kiadó és szerkesztő köbméter jegenyefenyő haszonfa 0.26 X 1.00=0.26 Erdőbecslési utasítás. (Folytatás.) Magától értetik, hogy ha valamely erdőből csak a haszonfa értékesíttetik, a tiszta jövedelem kinyomozásánál a fatermésnek csupán haszonfa választéka jöhet számításba. együtt 0.90 köbméter. A feldolgozási és kéregapadás, valamint a szállítási veszteség fejében ezen esetben semmi sem vonatik le, a mennyiben az* összes fatermésnek ugy is már 60 százaléka számításon kívül hagyatott, s a felvett 40% csupán az értékesíthető kész fatömegre vonatkozik.

2 98 2-ik példa. Egy 50 éves fordában kezelt III. t. oszt. tölgy sarjerdőből minden választékot lehet értékesíteni; választékok szerint: mennyi ennek fatermése tönkfa; 20% X 1.6 km. = 0.32 köbméter a tönkíának 40% épületfa 0.32 X 0.4= % hasábfa 0.32 X 0.6=0.192 dorongfa 80% X 1.6 km. = rőzsefa 15% x 1.6. = , tusakfa 0. összesen köbméter, ebből feldolgozási és kéregapadás fejében levonandó 9% X köbméter. Marad a tiszta jövedelem kiszámitásánál alapul veendő fatermés köbméter. A fakelendöségi viszonyok, s a fának értékesítését elő. mozdító közlekedési eszközök. E czim alatt a járás a kelendó'ségi ésfaüzleti viszonyai részletesen leirandók. Nevezetesen kiemelendő : hogy a járás összes fatermését egészben vagy hányad részben fogyasztják el a járás lakói? mily választékokból áll a járásban vagy ennek környékén nem értékesíthető' fatömeg? a termésfölöslegnek a járásban nem értékesíthető választékai, eladatnak-e az ország távolabbi vidékeire vagy a külföldre? könnyen, nehezen vagy épen nem? ha a járás fatermése a helyi szükséglet fedezésére nem elegendő, honnan hiányzó fa válasz tók? vannak-e a járásban gyárak, kohók, fürészmtívek stb. szereztetik be a f afogyasztó intézetek, a járás erdei mily versenynyel küzdenek, a tüzelő szerpótlék, p. kőszén vagy a más vidékről szállított fa ellen? van-e a járásban fakereskedés és mily jelentőségű? mily módon történnek a faeladások? a járás mely községeiben állanak még fel az erdei szolgálmányok? A közlekedési eszközök, a mennyiben az értékesithetésére befolyással vannak, kellőképen mélytánylandók. Különösen: vannak-e fausztatásra vagy tutajozásra használt, vagy használható patakok és folyók? a községi, megyei és országutak állapota és iránya van-e befolyással a fának értékesithetésére? a fának további szállítására mely vasutak vagy hajózható folyók vehetők igánybe, és melyek a legközelebbi vasúti és gőzhajózási állomások? Az előbbiek szerint ecsetelendő viszonyok alapján azután általánosan kimondandó, hogy a járás fakelendőségi és értékesítési viszonyai a járás különböző részein jók, középszerűek vagy roszak; továbbá hogy ezen állapot milyen volt a múltban, miként és miért változott, s hogy ennek a közeljövőben való javulása avagy hanyatlása várható-e és miért? Faárak (tőárak). A becslésuél a fának tőára (1875. VII. t. cz. 16..) vagyis azon értéke vétetik számitásba, melylyel az tövön állva az erdőn bír. Azon esetre, ha egyes helyeken a fának megállapitott tőára nem volna, akkor a raktári vagy piaci árból, a vágási és szállitási költségek által lesz a tőár levezetendő. A vágási és szállitási költségek állanak: a vágásnál és szállításnál használt munkások béreiből, ezeknek természetben adott élelmiszerek értékéből, a bér részét képező földjárandóságok haszonértékéből, a szállitási eszközök, utak, stb. tatarozására, karbantartására és őrzésére fordított költségekből. A szállitási eszközök felállítására fordított beruházási összegek, vagy ezek kamatai és törlesztési részletei, a vágási és szállitási költségekbe nem számithatók. A becslésnél a fa árául az ig

3 99 terjedő huszévi időszak alatt fennállott középárak átlaga minden levonás nélkül veendő (1875. VII. t.-cz. 10..) Az erdőbecslő egyik legfontosabb feladata, az imént jelölt közép tőárak átlagának megállapításához szükséges adatokat a járás területéről összegyűjteni. E célból a járás nagyobb erdőbirtokosaihoz és a városok hatóságaihoz, a járásban fekvő állami, alapitványi stb. erdők igazgatóihoz, erdőmestereihez vagy erdészeihez fog fordulni, s ezektől, a nevezett húsz évi időszak alatt fenállott tőáraknak, vagy ezek hiányában a raktári és piaczi áraknak, a vágási és szállítási költségek részletes kimutatásával való közlését kikérendi. Az igy nyert adatokat a további használat előtt tüzetes vizsgálat alá kell venni, s a kétes tételek felvilágitását szorgalmazni. Azon adatok, melyeknek helyessége vagy m e gfelelő volta iránt az erdőbecslő teljesen megnyugtatva nincs, a közép árszámitás alapjául nem veketó'k. Fó'súly fektetendő azon adatokra, melyeket az állami, vagy állami kezelés alatt álló erdők községei, hivatalosan szolgáltatnak, ezek után pedig a nagyobb erdő birtokosok hivatalai által, hivatalosan és hiteles alakban közlött faárak veendők figyelembe ; mert ezen birtokosok fatermés ük nagyobb részét eladván, az általuk évről évre megállapított árak, a fának az illető járásra vonatkozó forgalmi értékét nagyban és leghívebben tüntetik elő. Az igy gyűjtött és óvatosan kiszemelt adatok az idecsatolt 1. számú minta szerint, melyből úgy mint minden, a jelen utasításban előirt többi mintákból is, a szükséges mennyiségű nyomtatott űrlapokat az erdőbecslők az illető kat. igazgatóságok útján veendik, állitandók össze. Ezen minta rovatai eléggé világosan lévén szövegezve, további magyarázatot nem igényelnének, mindazonáltal a mértékegység" rovatára nézve megjegyeztetik, hogy ebbe azon mértékegységek, például; 3, 4, 5, 6sat. láb hosszú hasábokból, 6 sat. láb szélesen, 6 vagy 7 láb sat. magasan rakott ölek jegyezendó'k fel, melyekre az illető áradatok vonatkoznak. Hogy azonban ezen különbféle úr vagy tömörköbegységre vonatkozó árakból, a tömör-köbméterenkinti középárakat könnyen kiszámítani lehessen, szükséges már ezen kimutatásban, a feljegyzendő mértékegységek tömör köbtartalmát bécsi köblábakban és kifejezni. Hogy a különbféle méretű és űrtartalmú ölek hány tömör köbláb fát tartalmaznak, erre nézve a rendszeresen kezelt erdők birtokosai többnyire tapasztalati adatokkal bírnak, ilyenek hiányában tekintet nélkül a fanemre és a hasábok hoszszára, a következő állagos százalékok alkalmazandók : * hasábfánál a tömör köbtartalom, az ürfoganatnak 66 dorongfánál 54 rőzsefánál 42 és tusakfánál 50 százalékát teszi. Például: ha egy úgynevezett bécsi öl dorongfának hasábhossza 3 láb, szélessége 6 láb és magassága 6 % láb, akkor ennek űrtartalma = 3 X 6 X 6. 5 = 117 űrköb láb; ennek pedig tömör fatartalma a fenti adat szerint csak 54% lévén, a tömörtartalom teend (117 X 0. 54) = 63 köb lábat. Megtörténhetik, hogy az egyik vagy másik birtokos által szolgáltatott faárak egy vagy több évről hiányzanak, ily esetekben az illető év üresen marad. Magától értetik, hogy ekkor az illető árak összege nem 20-al, hanem csak annyi évvel osztandó, a hány évnek ára az öszegben foglalva van. Az I. számú mintának utolsóelőtti rovatába, a húszévi tőárak egyenes átlaga írandó, mely ezután tömör köbméterekre átszámítva, a legutolsó rovatba jegyzendő. Ezen számítás megvilágítására szolgáljon a következő példa: egy bécsi öl dorongfának tömör köbtartalma 6 3 köbláb és egy ilyen ölfának 20 évi átlagos ára 2 f. 24 kr., tehát köblábankint tizedes törtre kikerekítve 3.6kr,Mi'

4 100 után pedig egy köbméter 31.7 köblábat tartalmaz, lesz egy köbméter tömörfának átlagos tőára (31.7x3.6) = 1 frt 14 kr. Időkímélés és számítási hibák kikerülése végett ezen és más az erdőbecslési szakba vágó átszámításoknál a hivatalos használatra kiadott, és a pénzügyminisztérium államépületi felügyelőségnél (Budapest I) példányonként 2 frt 20 kr. kapható Erdészeti segédtáblák" alkalmazandók. A járás különböző részeiből gyűjtött, s az I. sz. mintában egymás után felsorolt árak, s ezeknek átlagai, fanemek és választékok szerint, a dolog természeténél fogva minden uradalomra nézve többé-kevésbé különbözők lesznek, minthogy pedig a járás erdeinek becslésénél középárakat kell alkalmazni, ezeknek kiszámítása az idecsatolt II. számú minta szerint eszközlendő. Az I. sz. mintából e célra átviendők a II. sz minta megfelelő rovataiba, az illető uradalom, erdőhivatal sat neve, továbbá azoknak az illető fanem által elfoglalt erdő területe egészre kikerekített holdakban, és az egyes választékok tőára köbméterenkint. Ez megtörténvén, minden egyes tőár, az illető területtel szoroztatik ; azután minden fanemre és választékra nézve a terület és tőárak egymással való szorozása általke letkezett szorzat, a minta illető rovatába bejegyeztetetik ; végül minden választékra nézve a térületek és tőárak szorzatainak összege, a területek' összege által osztatván, az eredmény az illető választék atlagainak közepesét mutafandja, mely a minta legutolsó rovatába jegyzendő be. Például: a luczfenyő épületfára nézve, 20 évi átlagban, tömör köbméterenkint kipuhatolt tőárak lennének a következők: holdnyi területen X uradalomban 190 kr, holdnyi területen Y erdőhivatalnál 215 kr, holdnyi területen Z városi erdőben 174 kr, a tőárak és területek szorzatainak összege, a területek szorzatainak összege által osztanpó lévén, a következő számtani müvelet viendő véghez ; X) hold X 190 kr = Y) X Z) x összeg hold és végül : =191 kr. vagyis egy tömör köbméter luczfenyő épületfának közép tőára az egész járásban 1 frt 91 kr. Ezen II. sz. mintának utolsó rovata minden egyes fanemre és választékra nézve, már a helyes közép tőárakat tartalmazván, ezek innen egyszerűen és közvetlenül a VII. számmal jelölt minta szerint készült űrlapok írandók át. illető részébe A tőáraknái mutatkozó törtrészek számtanilag egész krajczárokra egyenlitendők ki. As erdei mellékliassonvételék minősége és értéke. A földadó szabályozásáról szóló törvény (16. -sa) szerint a fatermésen kivül az erdők hasznául csak a következő erdei mellékhaszonvételek u. m.: a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs vétetnek ; tehát a többi esetleges mellék haszonvételek, erdei alom, lombtakarmány, gomba és erdei gyümölcs, kőbányák, agyag, kavics és homokgödrök, az újra erdősítés czéljából ideiglenesen mezőgazdasági köztes használat alatt álló vágások és tisztások jövedelme stb. továbbá, a vadászat és halászat mint a földbirtokokkal összekötött jog (1875. VII. t.-cz. 8..) a katasztrális tiszta jövedelem kiszámításánál tekintbe nem jönnek. A számbaveendő mellékhaszouvételek, minőségük, terjedelmük és jelentőségükre való figyelemmel, nemkülönben azoknak a járásban szokásos értékesítés módjaik is leirandók. Az erdei mellékhaszonvételek átlagos évi és holdankénti középértéknek megállapítása gyakran nehézségekbe fog ütközni, a midőn az erdőbecslő megfelelő adatok hiányában kényszerítve lesz saját legjobb belátása szerint az adatok hiányát, a járás idevágó viszonyainak tüzetes tanulmányozása után, becslés által pótolni. A számba veendő eredeti mellékhaszonvé-

5 101_ telek, az üzemmódok, de leginkább az erdó'k fekvése és fanemek szerint, eltéró'k lesznek; ennélfogva szükséges leend a szóban levó' mellékhaszonvételeket tovább részletezni, igy a legelő értékét a lapályos és dombos vidék erdeire külön, és a magasb hegységi erdőkre nézve ismét külön kellend felvenni. A makkoltatás értéke a tölgyerdőkben rendesen külöbnözni fog a bükkesek makkoltatásának értékétől. A kéreghasználat a tölgyerdőkben más értékű, mint a fenyves erdőkben, mig a gabonatermés, mely a kocsános tölgyerdőkben fordul elő, megkülönböztetést nem kivan. A legelő értékét a legbiztosabban a járásban fekvő állami, városi vagy rendezett gazdasággal biró magánerdők számadásai alapján lehet meghatározni, a czélból az illető birtokosok felhivandók, hogy erdejük illető területét, és az ezen területen használt erdei legelőnek értékét, az évi 25 év esidőszakra. évről évre mutassák ki. Ha az erdei legelő mint az állami erdőkben szokás, bérlet utján értékesittetik; akkor e 25 évi bérösszeg átlaga megbizható adat ; de ha a birtokos az erdei legelőt bérbe nem adja, hanem azt saját baromtenyésztésére használja, akkor az erdei legelő értékének a birtokos által történő önkényes meghatározása adatul nem szolgálhat; ily esetben a becslő inkább az erdei legelőn tartott marhák számából és a legeltetésért fizetni szokott bérből számitja ki az illető erdőterület holdankénti legeltetési értékét. Például : egy 2000 holdas erdőnek birtokosa erdei legelőjét saját marhatenyésztésére használja, s igy az erdő holdankénti értékére számadásaiból biztos adatot nem adhat, de igenis megmondhatja, hogy nyáron át rendesen az erdőn tartott marbaállománya példaképen áll: 85 drb. szarvasmarhából, 16 anyakanczából, 11 csikóból és 600 drb juhból. Minthogy pedig a járásban tett puhatolódzások szerint egy szarvasmarha nyári legelőbére 1 frt, egy lóé 2 frt, egy csikóé 1 frt és egy juhé 40 kr. s igy ezen marhaállomány nyári legeltetési bére öszszesen 368 frt, ezen összegnek az erdőterülettel való osztásából ( frt: 2000hold = 18.4 kr.) kiderül, hogy a szóban levő erdőnek egy nyári legelő érték-e holdanként 18 / 4 l 0 krajczárt tesz. Ha a birtokos saját marháin kivül, például a legeltetési szolgaion a község marháinak fenállása folytán, is tartoznék legeltetést engedni ; akkor ezen községi marhaállomány is, daczára annak, hogy a legeltetést az erdő elkülönítésig ingyen használja, épen oly bérrel veendő számításba mint a birtokosé. A makkoltatás értékének kipuhatolása legbiztosabb, ha erre nézve a megszabott 25 éves korosakról elegendő számitási adatok állanak rendelkezésére, ezek hiányában csak becslés által lehet czélt érni. Ezen esetben legelősször is ki kell nyomozni, hogy teljes makktermés tapasztalat szerint, hány év alatt szokott beállni, és hogy az utolsó makktermés mikor volt, továbbá, hogy egyik teljes makktermő évtől a másikig, hány középszerű, hány szórványos termés és hány egészen terméketlen év szokott előfordulni. Ezen adatok alapján azután kitűnik, hogy a felvett 25 éves korszakban, hány teljes, középszerű, szórványos vagy egésszen terméketlen év volt. Például: ha a tapasztalat szerint minden 6-ik évben van teljes makktermés, s az utolsó évi ilyen termés 1873-ban fordult volna elő, továbbá 6 év alatt egy közepes és két szórványos mellett, két egészen terméketlen év termés mutatkozik: akkor a teljes makktermő évek voltt.k 1873., 1867., 1861., 1855., tehát összesen négy; ezeken kivül 4 közepes és 9 szórványos termés. különbféle nagyságú termések értéke azután vagy az egyes helyeken bizonyos években a termés arányában elért holdankinti bérek, vagy pedig a makkra hajtott sertések száma, s az ezek után darabonkint fizetett makkoltatási dijak szerint számítandó ki. Például: teljes makk termő évben fizetett egy sertés makkaltatásaért 85 krnyi bért, közepes makktermő években 45 krt., szórványos termés mellett pedig 8 krt., eszerint a makkoltatás értéke, az előbbi példára A

6 102 alkalmazva, évenkint és holdanként átlagosan tenne ; Q ^ + ^ á ^ y ^ k r a j c z á r t. Vagy ha az tudatnék, hogy egy 1200 holdas erdő teljes makktermő évben át hónapon drb. sertést képes táplálni, egy sertésért pedgi ezen idényre 2 frtot szoktak fizetni; továbbá, ha a közepes termőévek makkoltatási értéke csak 4 / 1 0-ed részét képezi a teljes makktermés értékének, a szórványos pedig csak egy tizedét : akkor a makktermés áltlagos évi és holdankénti értéke, ismét az előbbi felvett 4 teljes, 4 közepes és 9 szórványos termésű év mellett lenne : ( 500X200X4:+500X200XO'ÍX4+500X200X0.1X9> V 25X120 1 y k r - Ezen átlag számitásánál a 17 termő év összes eredménye 25 évre osztatott fel, mert az tényleg a 25 évnek összes termése. A hol a makkoltatás nem külön, hanem az erdei legelővel együtt szokott kibéreltetni, ott e kétféle haszonvételnek értékét alig lehetne, de nem is szükséges elkülönítve kimntatni; elég, ha a mellékbaszonvételek ezen két ágának értékére nézve együttes, de biztos adatokat lehet szerezni. A kéreg használat értékének kinyomozása kevesebb fáradságba fog kerülni; mert a hol a kéreg felhasználtatik, ott azt a birtokos vagy szerződés szerint öl, vagy vagy pedig a fával együtt adja el. (Folytatás következik.) A véderdőkről. mázsa szerint, külön A földadó szabályozásról szóló 1875-ik évi VII. törvényczikk ott, hol a földbirtok egész és ideiglenes adómentességét tárgyalja, t. i. az 5-ik és 6-ik paragraphusokban, semmi említést sem teszen a véderdőkről, pedig ezek majdnem oly fontosak az erdő, mint az 5 ik és 6-ik paragraphusban érintett s egész adómentességben részesült védtöltések a mezőgazdászaira nézve. Miután becses lapja czélúl tűzte ki magának minden a kataszteri előforduló ügyekben zavaros vagy homályos értelmű, de a törvényből hiányzó dolgokban is felvilágosítással szolgálni, s tán sokat nem mondok az adózó polgárok és kormány között is a jelen közülmények közt közvetítőnek lenni, bátorkodom én is tisztelt szerkesztő úrhoz azon kérelemmel fordulni; szíveskedjék a fentebbi kérdést t. i. : Miért nem részesittetnek a véd erdők a által ép ugy adómentességben, kormány mint a hasonczélú védtöltések?!" nékem is megvilágosítani. *) Hogy azonban feltett kérdésem könnyebben tisztázható legyen, bátor vagyok a véderdőknek az én felfogásom szerinti fogalmát következőkben elmondani, illetőleg felvilágosítani. Az erdőgazdászatban háromféle véderdők különböztetendők meg, u. m. a) véderdők a magas hegységekben láb magasban a tenger szine fölött: ezek fölött rendesen vagy semmi gazdászatilag használható terület vagy legfeljebb meredek sziklás kopárságok illetőleg csak nyáron át legelhető sovány alpi legelők terülnek el. b) véderdők az előhegységekben 1 300O láb magasban a tenger szine fölött, szélkárok ellen szélfogokúi használtatnak. ezek inkább c) véderdők a lapályokon: a futóhomok megkötésére, mely utóbbiak azonban az erdők sorában kevés helyen szerepelnek. Miután a b) és c) pont alatt érintett véderdők az erdők létezésének nem épen mindig feltétlen alapjai, mert erdők létesítésére és fentartására előhegységekben a klimai és talaj viszonyok nem csak, hogy kedvezőbbek, de annyi elemi s rovar károknak sincsenek kitéve. Hozzájárul mint fontos körülmény, hogy előhegyeink leginkább lombos vagy kevert erdőkkel fedvék, ezek pedig szívósabb életűek, s az elemekkel jobban daczolnak mint a magasabb hegységekben előjövő tűlevelűek, ennek folytán az erdő használat útjában sem állanak annyi akadályok; egy *) Mi ezen tárgyat igen fontosnak, sőt országos érdekűnek tartjuk, azért reméljük, hogy ehez szakembereink közül többen hozzá fognak szólni. Köszönet a czikkiró urnák, hogy oly dolgot hozott a szőnyegre, melyről a honatyák megfelejtkeztek. Szerit.

7 103 szóval, az ily erdők a körülményekhez képest ha nem másként, de szállalás által kisebb-nagyobb mértékben jövedelmezők lehetnek, s azért azok adómentességéről nem is szólok. Másként áll a dolog azonban az a) pontban érintett véderdőkkel. Ily véderdők nélkül magasabb hegységeinkben erdőket sikeresen ujbolitani, nevelni, s épségben fentartani gyakran már 3500 láb magasban is alig lehet, magasabb helyeken pedig épen nem. Köztudomású dolog, hogy magasabb hegységeinkben a véderdők kisebbedésével az alantabbi tenyészet is ép oly arányban Sokan azon véleményben voltak, hogy a visszafelé megy, sőt növekedésében is törpül. május ki fagy által okozott károk becslése Ezen véderdők czélja tehát az alantabbi tenyészetet minden terményre ki fog terjedni, pedig a milektől, a zord természetű éjszaki és nyugati sze < niszteri utasításokban világosan ki van mondva, hó és kőgörgetektől s rohamos vizektől hogy ott, a hol a földet még a fagy után más j veteményre lehet használni, a történt kár nem megvédeni, Hogy azonban ezen tulajdonságainak mennél jobban megfelelhessenek, szükséges? j képezi becstárgyát. Igy átaljában nem becsüli hetők meg a kertek és szántóföldek, ámbár mily hogy a lehetőleg legjobb zárlatban tartassanak, j pusztitást okozott is ott a fagy, mivel még a fagy l itt annál nehezebb: mert az elemek itt pusztitóbb idejében nem haladott előre annyira az idő, hogy m erővel dúlnak, melyet még azon körül azon földben, melynek első ültetménye elpusz tult, nem lehetett volna még mást ültetni vagy mény is riekezit : mert idáig a zárt állabokat kép vetni, mi által a fagykár kipótolható. ző fanemekből rendesen csak a lúczfenyő (Fichte) hatol föl, mely ugyan a hideg iránt meglehetősen A becstárgyát tehát egyedül a szőlők képej érzéketlen, de az esetben, ha zárlata egy zik, de csak oly szőlők, melyeket végkép megj semmisített a fagy és igy igen hibás az oly becslés, mely szerint egy negyed-, ötöd-, vagy hatodszer megtöretik, a szél s rovarkárokra nagyon is hajlandó és érzékeny. Ezen utóbbi körülmény, rész kár van kimutatva. A károk megbecslését és az ily véderdők nyomorult törpe s fa- ' a szolgabirók vagy azok közegei a kerületi jegy használatra jelentéktelen tenyészete oka annak leginkább, hogy az ily erdők semmi értelmes erdősz által használat alá nem vonatnak. És van még egy döntő körülmény, mely az ellen szól, mely nem egyéb mint az : hogy ily magas pontokon fekvő erdőkben a szállaló gazdálkodás, mert másról szó sem lehet a roppant költséges kezelés, de a közlekedési nehézségek miatt is csak rendkivül ritka esetekben meg a befektetett költségeket is! fedezné De az e nemű véderdők nem csak azért fontosak, hogy általok válik lehetségessé az alantabb fekvő erdőségeket megvédeni, ujbolitani és fentartani, de fontosak már azért is : mert az alan. nem csak az erdőkre, de a többi tenyészetre és közegészségre is kihatnak, mely utóbbi ok ha az erdőkre kiható jótékony befolyásokat ignorálnánk is elegendő arra: hogy azok az állam kiváltságában t. i. az adómentességben ép ugy mint a védtöltések részesitessenek. Sumjácz június hó 25-én PodhradszTcy András, fő erdész. A fagy által okozott károk becslése. zők elközlik természetesen szakértők közbenjöttével, mi ha megtörtént és az e czélra kiadott lajstromok elkészültek, azok a maga utján a kataszteri becslőbiztos kezéhez játnak, és akkor ez egy előre kitűzött napon kimén a becslést hitelesíteni. A becslőbiztos a hitelesítés alkalmával szigorúan tartozik minden egyes birtokos szőlejét bejárni és megvizsgálni és csak azon kárt veszi fel, mely által a szőlő idei termése végkép megsemmisült, ha pedig a fagy csak részletes tabb fekvő vidékek kliaiáját is mérséklik, s igy 1 ratja, és igy terjeszti be a kataszteri igazgatóság- való, ugy hogy ha csak egy negyed-, ötöd-, vagy tizedrésze maradt is meg a termésnek, akkor ez nem képezvén becstárgyát, az ily tételt vöröstentával kitörüli. Ezután a becslési lajstromokat hitelesiti s aláírja, valamint az elöljárósággal is alái-

8 104 hoz, honnét a pénzügy igazgatósághoz tétetik át, a mely az adóleirást az illető közegénél: az adóhivatalnál elrendeli. -iá- maliit- sa áos'/j "^gori : «TIJJ öhuagsta ú Vidéki levelezés. ű*hv Torontálmegye, június A kataszteri ügyekben egészen uj élet keletkezett amióta a pótbiztosok miért sok hálával kineveztettek, a tartozunk a magas minisztériumnak. Valóban, ha azt tekintjük, hogy oly gyenge aparatussal amint kezdetben szerveztetett a kataszter oly roppant munkát kívántak, szintén csodáljuk, hogy vállalkozók találkoztak. Ugyan hol lehet azt csak gondolni is, hogy oly nagy járásokban a minőkre a kerületek felosztva vannak, egy becslőbiztos képes legyen rövid idő alatt Magyarországban mindent bevégezni mit tőle kivannak. Magyarországban mondjuk, a hol az utakroszak, a községek egymástól távol esnek, a hol a nép és bizottságok nem járnak annyira kezére a biztosnak mint például Poroszországban, de minálunk még a birtokviszonyok is nem oly rendezettek mint a porosz atyafiaknál. Igaz, hogy mi azt szeretnénk, ha mielőbb kész lenne a kataszter kivált mi a községi jegyzők, a kiknek a birtokivekre oly sokszor van szükségünk adásvevési-, örökösödési- és egyéb esetekben, mindamellett átallátjuk, hogy ezt bizon nem lehet felfújni. Most azonban már csakugyan gyorsabban mennek a dolgok mióta a pótbiztosok működnek. Hijában, erő nélkül nem lehet kellő eredményt várni. K... compromittálják a kataszteri tisztviselők testületét és azon becsületes ügy vezetőket is, a kik mint a munkás méhek szolgálnak a közügynek. Emellett oly semmirekellő csalók, kik vagy roszul, vagy épen el sem készítik a munkát s mégis pénzt zsarolnak, a népben ellenszenvet támasztanak a kataszter iránt. A becslőbiztos uraknak feladata ily mákvirágokat lerántani az ugorkafáról, hol oly sokat képzelnek magokról és módot találni, hogy bűnös üzelmeikről tudomást nyerjen az igazságszolgáltatás. Örömmel értesültünk, hogy a pénzügyminisztériumban a kataszteri osztályvezetője A n- dré Laj os tanácsos ur, kit az óriási munka, különösen a kataszterügy törte meg s ezért a külföldi fürdőket használja, már annyira visszanyerte egészségét, miként uj erővel képes lesz folytatni fontos működését, miáltal a hazának és közügynek megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. Kineveztettek: a szathmári kataszteri igazgatósági kerület részére járási becslőbiztossá: Batykay Viktor, pótbiztossá pedig ugyanazon kerület részére ;Csanády Miklós. Pályázat erdőbecsi ői állomásra. A beszterczebányai kataszteri kerületben egy erdőbecslői állomás lévén betöltendő, melyhez 1000 forint évi fizetés, 200 frt szálláspénz, 400 frt utazási- és 400 forint napidij átalány van kötve. A pályázni kivánók folyamodásaikat l-ő augusztusig tartoznak a beszterczebányai kir. kataszteri igazgatóságnál beadni, melyben igazolva legyen szakképességök, eddigi szolgálatjok és erkölcsi magokviselete. Vegyesek. A becslőbiztos uraknak jól lesz tudni, miként több helyen előfordultak oly esetek, a midőn bizonyos kalandorok mint ügyvezetők vállaltak a községektől munkát, melyet, noha arra előpénzt vettek fel, vagy részben ki is fizettették magokat, soha el nem készitették, de ha elkészitették is, oly roszul, hogy annak hasznát nem lehetett venni. Ily kalandorok többnyire kataszteri tisztviselőknek adják ki magokat s ezen czim alaít adóságokat csinálnak és kereskedőket, miáltal s rászedik a jóhiszemű iparosokat Szerkesztőségi levelek. Az előfizetési pénzeket többen még a mult félévre be nem küldöttek, kérjük szíveskedjenek mielőbb beküldeni. T. J. urnák Liptó St. Miklóson. Nem jönnek az igért előfizetések. L. M. Nagyon helyes a közlemény, de addig nem adhatjuk, mig több térrel nem rendelkezünk. K. J. Becses czikkét jövőre közöljük. T. M. A lapok mindig pontossan ós időre expediáltatnak. A lap kiadó-tulajdonosa: Gyürky Antal. Felelős szerkesztő: Bzala,y József. Tartalom í Előfizetési felhívás. Erdőbecslési utasítás. (Folytatás.) A véderdőkről. A fagy által okozott károk becslése. Levelezés. Vegyesek. Szerkesztői levelek. Vácz, Nyomatott Serédy G. Siketn. iparint. könyvnyomdájában.