A tölgyerdők és a vasúti talpfa.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tölgyerdők és a vasúti talpfa."

Attila Bognár
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Végül megemlítem, hogy az itt leirt gép, az összes felszereléssel együtt a feltalálónál, Hacker Rudolf főerdésznél (Hoffnung, u. p. Groszmergthal, Csehország) 60 forintért, a gép tovaszállitásához szükséges targoncza nélkül pedig 50 forintért szerezhető meg. A tölgyerdők és a vasúti talpfa. (Folytatás és vége). Előadó ezután áttért a kérdésnek Ausztria szempontjából való tárgyalására, felsorolván az előadás ezen részének bevezetésekép az ausztriai erdőségekre vonatkozó statistikai adatok közül azokat, a melyek előadása tárgyával szorosan összefüggnek. - Ezek szerint Ausztria 30, ha-nyi összes kiterjedéséből az erdők 9, ha-t foglalunk el, vagyis 30-73%-ot; ez erdőterületből: a lombos szálerdők... 1, ha-t=14-97%, a tűlevelű 6, =71-40%, a sarj- és középerdők.. 1, =13'63%- tot foglalnak el. Az erdők évi növedéke hektáronként, az egyes tartományok szerint külön kimutatva, 1*16 5*03 m 3 -, átlagban 3-05 m 3 -ben van megállapítva, az összes évi fahozam pedig w 3 -ben. A fahozamnak, az egyes tartományok szerint, 45 92%-a mint haszonfa, és 8 55%-a mint tűzifa értékesíttetik. Hogy a lombosoknak mily részét képezik a tölgyek, erre nézve pontos statistikai adatok nem állanak rendelkezésre, mindössze az állami erdőknél van kimutatva, hogy a ha területből a tölgy ha-t = 1'5%-ot foglal el, előadó

ennélfogva e részben egyes szaktekintélyekhez fordult felvilágosításért, s az ezektől nyert, de csakis megközelítő becslésen alapuló adatokat a következő táblázatba foglalta össze : A tartomány neve

2 ennélfogva e részben egyes szaktekintélyekhez fordult felvilágosításért, s az ezektől nyert, de csakis megközelítő becslésen alapuló adatokat a következő táblázatba foglalta össze : A tartomány neve A sarjerdőüzemben kezelt A középés szálerdőüzemben kezelt Az összes tölgyerdők kiterjedése hektárokban A 80 évesnél korosabb A.-Ausztria F.-Ausztria Salzburg Tirol és Vorarlberg Stiria Karinthia Krajna Csehország Morvaország és Silezia O.Ó0O Galiczia Összesen kerekszámban Ezen táblázat szerint tehát az ausztriai^ tölgyesek kiterjedése csak ha, vagyis az összes erdőnek mintegy 5 / 0 -a, s ennek fele sarjerdő, fele pedig szál- és középerdő, a 80 évesnél idősebb, tehát vágható korú állabok összes kiterjedése pedig ha, tehát nem is egészen 10 / 0 -a a tölgyeseknek. Feltéve azonban, hogy a vágható korú állabok kiterjedése meghaladja a 10 / 0 -ot, vagyis, hogy azok ha-t tesznek ki, az alábbiak mégis igazolni fogják, hogy mindez nem elegendő. Az ausztriai tölgyeseknél a talpfa kihozatalra nézve megbízható adatok nem állanak rendelkezésre, előadó ennélfogva a további számítás alapjául vette azon adatokat, a melyeket előadása első részében a magyar kincstári tölgyeseknél kimutatott, a mit annálinkább megengedhetőnek vélt, mivel

a magyar kincstári tölgyszálerdők kiterjedése (239.252 ha) nagyobb, mint az ausztriai szál- és közép erdőüzemben kezelt összes (állami és nem állami) tölgyerdők kiterjedése.

3 a magyar kincstári tölgyszálerdők kiterjedése ( ha) nagyobb, mint az ausztriai szál- és közép erdőüzemben kezelt összes (állami és nem állami) tölgyerdők kiterjedése. Ezek szerint tehát a vágható korú tölgyes minden 1 /m-ján 110 darab szabályszerű méretekkel biró talpfára lehet számítani. Minthogy pedig az ausztriai tölgyeseknek csak 35 / 0 -a áll rendszeres kezelés alatt, tehát (47.000X0*34=) kerekszámban ha, ez erdők a legközelebbi 20 év alatt (16.500X110=) 1, darab talpfát adnak, vagyis évenként darabot, az évi fél millió darab szükséglettel szemben tehát kerekszámban darabbal kevesebbet, a mely mennyiségnek ennélfogva, a nem rendszeres kezelés alatt álló, mintegy ha területű erdőkből kellene kikerülni, ha e hiányt behozatal által pótolni nem akarnák, annyival inkább pedig, mivel az 1 50 éves sarjerdőkből talpfára számítani alig lehet. Feltéve azonban, hogy a ha kihasználásánál nem 110, hanem 150 drb talpfa fog termeltetni, minden ha-roii, vagyis, hogy az értékesebb faválasztékokra alkalmas fatermésnek egy része szintén talpfává dolgoztatik fel, ez esetben ezen erdőterületről (30.000X150=) 4, drb talpfa fog kikerülni, a mely mennyiség a darab hiányt csak mintegy 11 évig lesz képes pótolni. Tizenegy év múlva tehát Ausztriában csakis a rendszeres kezelés alatt álló erdőkből fog még 7500 ha vágható korú tölgyes rendelkezésre állani. Ez állítással szemben lehethe talán azt mondani, hogy az Osztrák-Magyar monarchia egy évi tölgy talpfaszükségletből, vagyis a 2, darabból Ausztria 20 / 0 ( drb)-nál kisebb részt lesz kénytelen fedezni, hogy tehát Magyarország 2 milliónál többel fog évenként a monarchiái vasutak tölgy talpfa szükségletéhez hozzájárulni; ez

esetben a vágható korú magyarországi tölgyesek hamarább fognak elfogyni, akkor azonban az ausztriai tölgyesek sem kerülhetik ki a letárolást, és igy mintegy 10 év múlva sem Magyarország, sem pedig

4 esetben a vágható korú magyarországi tölgyesek hamarább fognak elfogyni, akkor azonban az ausztriai tölgyesek sem kerülhetik ki a letárolást, és igy mintegy 10 év múlva sem Magyarország, sem pedig Ausztria nem lesz képes az évi tölgy talpfa szükségletet fedezni. Kérdés már most, hogy ily körülmények között mi a teendő? indokolt-e, hogy a tölgyszálerdők végpusztulása tétlenül bevárassék? Arra ugyanis nem lehet számítani, hogy a kínálat- és keresletre nézve fennálló általános gazdasági törvény, vagyis, hogy a talpfaszükséglet és ennek ára, a kínálat és kereslet között helyre fogja állítani az egyensúlyt, mivel a talpfa oly kereskedelmi czikket képez, a melynek előteremtéséhez nemcsak megfelelő pénzáldozatra, de első sorban bizonyos időre van szükség. Az ez oldalról fenyegető gazdasági válság ennélfogva nagyon is megérdemli, hogy ez ügygyei az összes érdekelt körök mielőbb és minél behatóbban foglalkozzanak, még pedig az ez irányban megindítandó eszmecserének a következőkre kellene kitérjeszkedniök : 1. hogy a csekélyebb forgalommal biró pályáknál a kicserélés alá kerülő tölgy talpfák helyett impregnált bükk-, vagy fenyőtalpfák alkalmaztassanak; 2. hogy a fővonalokon ezentúl csakis impregnált tölgy talpfák alkalmaztassanak azok helyett, a melyek kicserélendők; 3. hogy valamennyi tölgy talpfánál a sinek ne közvetlenül a fára, hanem egy közbe helyezett vaslemezre fektettessenek. Ezen óvintézkedések azonban csak rövidebb időre lesznek képesek az ez oldalról fenyegető bajt elhárítani, gyökeresen segíteni csak az lesz képes, ha az ezentúl kiépi-

tendő, nagy forgalmat igérő pályákon, valamint a régi pályák közül azon vonalakon, a melyeknél a nagy forgalom a kevesebb biztonságot nyújtó más fanemek fajából készített impregnált talpfák

5 tendő, nagy forgalmat igérő pályákon, valamint a régi pályák közül azon vonalakon, a melyeknél a nagy forgalom a kevesebb biztonságot nyújtó más fanemek fajából készített impregnált talpfák alkalmazását meg nem engedi, vastalpokról gondoskodunk. A vastalpok alkalmazásának legnagyobb akadályát képezi nálunk mindeddig, a vasnak túlmagas ára, a vas ugyanis Ausztria-Magyarországon tonnánként körülbelül ugyanannyi forintba kerül, mint a hány márkába Németországban és a hány frankba Belgiumban. Mindannak daczára rövid idő múlva a szükség mégis kényszeríteni fog bennünket arra, hogy tölgy talpfák hiányában vasutaink fővonalain vaslapokat alkalmazzunk. Hogy a vastalpok alkalmazása esetén, az ez ügyben folytatott hosszú viták után, a vasból való hossztalpoknak (Eiserne-Langschwelle), vagy pedig a kereszttalpoknak (Eiserne- Querschewelle) fognak-e előnyt adni, ez erdészeti szempontból érdekkel nem birhat. Uj pályák épitésénél talán előnyösebb lesz az olcsóbb hossztalpok rendszere, a régi pályatesteknél azonban, a hol tudniillik a fatalpok helyettesitéséről lesz szó, a vasból való kereszttalpoknak is jogosultsága van. Megjegyezzük azonban, hogy egyes fatalpok helyett vastalpokat helyezni a pályatestbe nem lehet, mivel azokat a fatalpokkal egy szintbe hozni igen nehéz, kivált az oly pályákon, melyeken a munka a folytonos közlekedés mellett csak szakadozott, illetőleg igen gyors kell hogy legyen; ennélfogva a fatalpoknak kicserélése vastalpokkal, legczélszerübben csakis néhány kilométer hosszú vonalakon történhetik. A vasból való kereszttalpoknak, a mellett, hogy a tölgy talpfánál sokkal drágábbak, az a legnagyobb hátrányuk, hogy hosszabb használat után, kellő ruganyosság hiányában, végeik felfelé görbülnek, sőt hogy el is törnek, ezért a tölgy-

talpok mellőzése, illetőleg vastalpokkal való helyettesitése igen nehéz feladatot képez s e feladat teljesen megoldva csak akkor lesz, ha egyrészt sikerülni fog oly vastalpot szerkeszteni, a mely a

6 talpok mellőzése, illetőleg vastalpokkal való helyettesitése igen nehéz feladatot képez s e feladat teljesen megoldva csak akkor lesz, ha egyrészt sikerülni fog oly vastalpot szerkeszteni, a mely a fennebbi hátrányoknak nem lesz kitéve és másrészt ha a vas ára le fog szállani. (To.) (Az Oesterr. Eisenbahn-Zeitung" után.) Nagy fák átültetése Parisban. Irta: Illés Nándor, m. kir. fóerdőtanácsos. Nagy fák átültetése ugyan ritkán válik az erdész feladatává, azért mégis megtörténik néha, hogy azzal foglalkoznia kell, különösen oly esetekben, midőn a birtokos ahoz értő kertészszel nem rendelkezik, néha pedig a saját lakása környékének befásitása alkalmával. Eltekintve azonban mindezen esetektől, helyén lévő az, ha az erdész ily dolgokhoz is ért, és szükség esetén tanácsot is adhat. A La Fórét szerkesztősége is ily felfogásból indulhatott ki, midőn mult évi 1. és 2. számában Nanot-nak, a földművelési intézet segédtanárának Guide de 1' Ingenieur pour les plantations d'alignement" czimü munkájából a nagy fák átültetéséről Parisban" czimü fejezetét közölte. A La Fórét czikke után indulva, de nem feltétlenül az abban adott tanácsokat követve, közöljük a következőket. A fák kiválasztása és elkészítése. A fákat, melyeket idősebb korukban szándékozunk kiültetni, különös gonddal kell felnevelni. Nemcsak a gyökérzetet kell e czélra előkészíteni, hanem a törzset magát hozzá kell szoktatni a szabad álláshoz, a verőfény megtüréséhez. Feltétlenül szükséges az, hogy a gyökérzet mint minden átültetésre szánt csemeténél, ugy különösen a nagyobbacska fáknál, sűrű tömött legyen. Semmi sem rosszabb a hosszura elnyúlt, vastag, csekély számú gyökérágnál. Ezek

Hasonló dokumentumok

K Ö Z L Ö N Y K. Kísérletek a Hacker-féle átiskolázó géppel. Megjelenik minden hónapban. Huszonhatodik évfolyam. II. füzet Februárhó.

K Ö Z L Ö N Y K. Kísérletek a Hacker-féle átiskolázó géppel. Megjelenik minden hónapban. Huszonhatodik évfolyam. II. füzet Februárhó. ERDÉSZETI AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI p] GYE SÜLÉT LAPOK K Ö Z L Ö N Y K. Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Bedő Albert. Megjelenik minden hónapban. Huszonhatodik évfolyam. II. füzet. 1887.