Faárak a selmeczi k. főbányagrófi hivatal kerületében.

Átírás

1 mölcsé a rózsáknál, fuchsiáknál sat. Az elhanyagolt részek ugyanis változatlanok maradtak, vagy csak kevéssé módosultak, tehát a vadoncz porodáitól és himporától nem különböznek. A megtermékenyülés eredménye tehát az ily félszeg változásu növényen, ha saját himpor szolgált is erre, ugyan az mintha vadoncz himporával ment volna végbe. Jelleme abajdócz (hybrid) mely a fajtának a vad ősapával való egyesüléséből eredett. S ez csakugyan ugy van: e vadonezok nem egyeznek meg teljesen a vad fajtával, hanem valami van rajtok a tenyészfajtából, melyen termettek." Ezek után Jáger kísérletek tételére hivfel, mert mint mondja, maga nem eléggé gyakorlati vagy elméleti növényész erre. Neki a magyarázat annál inkább látszik helyesnek lenni, mert azon tenyészfajtáknál, melyeket magról szaporítunk az ellenkező eset ismeretes: itt ugyanis a himpor megválasztása van befolyásai a terményre, mert épen a himpor befolyásának jövesztményei között választunk, elvetvén mind azon magot, melynek termékenyítésénél vadoncz jellemző himpor működött közre.. Részünkről csatlakozunk Jáger magyarázatához, s csak azt jegyezzük meg, hogy ennek annál inkább kell állani, mert a fajták eredete csaknem a himporon alapszik. Illés. Faárak a selmeczi k. főbányagrófi hivatal kerületében. I. Tűzifa. 1.) A selmeczi k. erdő hivatalnál; a.) Tőá rak: 1 bécsi öl 3 hosszú kemény hasábfa 75 c' ) nagyobb távolságban 1 fl. 60 k. tömörfatartalominal a garamtói 8000 ),.,,,,,, gijjéi ) kisebb távolságban 2n. 14k. i i 4 v ) nagyobb 1 ft. 32 k. ) kisebb 1 ft. 72 k. 1 kétfogatú szekér feküfa vagy rőzsefa a fennebbi távolság 10" 1 szerént k.

2 b.) Felvágva és ölbe rakva az erdőn : 1 bécsi öl kemény hasábfa a garamtói ) nagyobb távolságban 2 ft. 88 k ölnél ) kisebb 3 ft. 42 k., ) nagyobb 2ft.60k. j kisebb 3 ft. 00 k. Az a.) és b.) árak közti különbség 1 ft. 28 kr. a fakészités költségeit teszi ölenként. c.) A selmeczi raktárban. 1 bécsi öl ken ény hasábfa 6 ft. 60 kr. 1 bécsi öl lágy hasábfa 5 ít. 30 kr. A b.) és c.) árak közti különbség az illető ölenkéuti fuvarbérnek felel meg, mely a keményfánál 3 ft. 72 kr. 3 ft. 18 krt.; a lágy fánál pedig 2 ft. 70 kr. 2 ft. 30 krt. teszen. 2.) A beszterczebányai ésbreznóbányai k. erdőhivataloknál. a.) Tőárak: 1 öl 4 láb hosszú kemény hasábfa 100 köbláb tömtartalommal a garamtói 8000 ölnél nagyob távolságban 3 ft. 16 kr. 1»»» kisebb e lágy, nagyobb »» n» kisebb 3, 40, Eőzse-és feküfa, valamint éger nyár fűz s más értéktelenebb fanemek árai mint a selmeczi erdőhivatalnál. b.) Ölbe rakva az erdőn : 1 öl 4 láb hosszú kemény hasábfa a garamtói 8000 ölnél nagyobb távolságban 4 ft. 54 kr. i»»» *» kisebb 5, 60, 1»»» lágy nagyobb *»»» kisebb 4, 74, A fa készítés ölenként 1 ft. 38 kr. 1 ft. 34 kr. c.) Eladási árak különböző rakhelyeken : A beszterczebányai rakparton 1 öl 4' hosszú úszta-

3 t o 1t fa mégpedig: jó minőségű kemény fa 9 ft. kr. n n lágy fa T Vizben sülyedt kemény fa , lágy fa 4, 90, A zólyomi raktárban 1 öl 4' hosszú kemény dorongfa v 5 80 B Más rakpartokon Besztercze-és Breznobánya közt 1 öl 4' h. jó minőségű úsztatott keményfa öl c lágy fa öl tízben sülyedt keményfa 4 80 t öl lágy fa ) A selmeczi beszterczei és breznói erdőhivataloknál. II. Szén. a.) Az erdőn. 1 zsarnóczai mérő (6,46 köbláb) keményfa szén a fogyasztási helytől 8000 ölnél nagyob távolban 45 kr. 1. kisebb 56 i lágyfaszén nagyobb 40 1» kisebb 51 1 elegyesfaszén nagyobb 43 i kissebb 53 b.) Különböző rakhelyeken : Beszterczén 1 zs. mérő apró szén a gereblyén 54 Más gereblyéken Besztercze- és Breznobánya közt EIS. Épületi és szerszámfa az egész kerületben: 1. Tő árak. a.) Tűlevelű fák, szil, kőris és juhar : 1 darab rúd 3" alsó vastagságon alul a ép selejtes garamtói 8000 ölnél nagyobb távolban 4 kr. 3 kr. 1 köbláb szálfa 3 9" alsó vastagságig nagyobb kisebb 5'5 4 : ;> :! i! )i ji j) kisebb,,' 9,, 6,,

4 1 köbláb szálfa 9" alsó vastagságon felül ép selejtes a garamtói 8000 ölnél nagyobb távolban 9-5 kr. 9 kr. 1» kisebb b.) Tölgyfa. 1 darab rúd 3" alsó vastagságon alul a garamtói 8000 ölnél nagyobb távolban h kisebb köbláb szálfa 3 9" alsó vastaságig nagyobb kisebb " vastaságon felül nagyobb kisebb 25,. 20 c.) Bükk és a többi fanemek : 1 köbláb vastagság különbség nélkül a garamtói 8000 ölnél nagyobb távolban kisebb db. abroncs szál nagyobb 150,, 100 kisebb kétfogatú szekér sövény vessző nagyobb 33 1 kisebb 45 2.) Eladási árak agarampartján vagy ar aktárakban: a.) Tűlevelű fák, szil, kőris, és juhar : ép selejtes 1 darab rúd 3" alsó vastaságon alul köbláb szálfa 3 9" alsó vastaságig ,, " alsó vastagságon felül b.) Bükk és más előbb nem nevezett fanemek a tölgy kivételével : ép selejtes 1 köbláb különbség nélkül a vastagságra kr. 12 kr. IV. Zsindely. 1.) az erdőben 1000 darab fenyő hasitott zsindely... 8 ft. 30 kr. 2.) a raktárakban... 9 ft. 90 kr. V. Deszka a fiirészmalmoknál és raktárakban. a.) Lúcz- és jegenyefenyő : 1 darab 12' hosszú ' 1" vastag' 8 14 széles deszka 20~-?«Vv.

5 1 a darab 1 8 ' hosszú, 1 " vastag, " széles deszka kr. 5 i 1 2 ' >', " í 1 8 '?*, %", " ' 5) > " ' JJ, " iy 1 2 ' ' >? : 1 1 V, " >> 1 8 ' J>, 1 % ", " ' ' Ji. 1 1*», " , >> 1 8 ' í>» «/*», " ,, '! '?J, 2 ", ' padló '?>, 2 ", " ,. n 1 2 ' >i i? 1 8 ' O// )», " )?, 3 ", " ,, n 1 2 ' \ 4 ".,, ",, hidlásfa ÍJ 1 8 ' )) 4 " ,, ' 4 " > " ti, 4 " szarufa 3 6 kr. >J 1 8 ' í>. 4 " 4 " 5 3 kr.! ' 11 >> ,, 1 %" íí, 3 " lécz 7-1 2»J ',, )> 1> o// 7 8 széldeszka u > *.5 b.) Sükfa : darab ' hosszú, 1 " vastag, " széles deszka kr»> ' >1 í i i c.) Eger, kőris erdei fényű, szil, és hárs. darab 1 2 ' hoszu, 1 " vasta g, " széles deszka kr >i 1 2 ' ) fi 11, " ? 1 2 ' 51 nn i * íi, " padló ,, 1) 1 2 ' > 1 Vh".,, " ' J5 Oll!»,), " ' i* 4 ", " hidlásfa V 1 2 ' )5 e// > J!>, ,,

6 Az évenként készített nagy mennyiségű tűzifának legnagyobb részét, a kincstári bánya és kohótelepek fogyasztják. A magán kereskedés tárgyát főképen az épületi és szerszámfa képezi mely a garamon a dunára szállíttatik. A főpiaczok Kálna, Esztergom, Komárom, Pest. Mind a mellett hogy a garamon a tutajozás nem minden évben sikerül kedvezően, mindazonáltal évről évre nagyobb tömeg szálfa, folyton emelkedő árak mellett adatik el. Igy például a tutajozásra alkalmas jó minőségű fényű szálfának ára 1867-től 1870-ig 64%-al igy a tölgyfáé is mely ez év kezdetén a tavalyi árhoz mérten emelkedett, 100%-al gyarapodott, s az 1867-ki árakhoz hasonlítva 228% emelkedést mutat. A tölgyfa árának ezen abnormis emelkedése erőltetett és sokáig fenn nem tartható, legfeljebb addig mig a magyar északi pályának a kassa-oderbergi vonalig nyúló része ki lesz építve. A deszkaáruk ára 1866-tól 1868-ig 20%-al emelkedett s most is még ezen ponton áll, azonban a most mutatkozó nagy kereslet rövid idő múlva tetemes emelkedésnek néz elébe. íme ezzel megkezdtük a faárak közlését s azt szakadatlanul folytatni fogjuk. Jövő füzetünkben folytán adjuk a hradeki, azután a máramarosi, ungvári s más k. igazgatósági kerületek fa árait; addig talán t. szaktársaink közül azok kik magán uradalmakban működnek vagy a kik nagy fapiaczok közelében laknak (Komárom, Pest, Szolnok, Tokaj sat.) lesznek oly szívesek s megküldik nekünk a birtokukban lévő vagy másként szerzett faárjegyzékeket, a miért is ezennel a közjó érdekében t. szaktársainkat sürgetve és kérve kérjük. Különfélék A gyümölcsfák bemeszelése némely vidéken azon czélból történik hogy az által a fa kérgén élődő zuzmók és mohák, valamint a kéreg repedéseiben elrejtett petéi bábjai és alakjai a különféle káros rovaroknak inegsemmisitessenek. Ezen eljárás ellen több alapos okok hozhatók fel: a fehér máz a fának természetellenes rút kinézést kölcsönöz; bár ha ezon hátrányt valami sötét festék közbe keverése által ki lehetne

7 kerülni, de még is azon másik rosz oldala van hogy a sima kérgü fának likacsait bedugja, s igy a fának természetes életműködését akadályoza; ha pedig a kéreg vastag és felrepedezett, akkor úgy sem hathat be a repedékekbe, s igy a petéket sat. meg nem ölheti. Jobban czélt lehet érni ha a fákat jó erős lúggal megmossuk vagy meszelő segítségével erősen bekenetjük ugy hogy a folyékony anyag bőven a kéreg repedésekbe is behathasson; miután a lúg hatását megtéve az első eső által lemosatik, s igy a kéregnek ártalmára nemlehet, az öreg kéregfoszlányok leválnak, s a fa simább kérget, fiatalabb kinézést kap s mintegy újult erővel tenyészik. A cserebogár nagyon jó trágya. A cserebogár-trágya vegyelerazése a következő adatokat mutatja: friss száraz álapotban Légeny Zsiros olaj Más szerves anyagok Ásványanyagok különösen vilisavas vegyek \iz Ezen trágyával tett kísérlet egy darab árpa földön a következő eredményre vezetett: magot, szalmát, polyvát. a cserebogár trágyával trágyázott föld adott 56,5 133,5 13,2 a guanóval trágyázott pedig csak. :. 40,5 123,7 8,7 megjegyzendő hogy a száraz cserebogár trágyából kétszer, a nyers trágyából pedig hatszor annyi vétetett bizonyos területre mint a peruguanóból. E szerint ha a perugnano mázsájának ára Pesten 12 ft. akkor egy mázsa nyers cserebogár trágya ér 2 ttot, a száraz trágya pedig 6 forintot. Kétséget sem szenved hogy oly években midőn a közcserebűly oly nagy menyiségben van, hogy valódi csapásul tekinthető, annak szedése mázsánként nem kerül egy forintba, s igy midőn egyrészt ezen káros rovart irtjuk, egyszersmind kitűnő trágyára teszünk szert. A trágyakészités nagyon egyszerű : a szedett cserebogarukat egy kézi kukoricza darálón megtöretjük, s vagy az istáló trágya közé elegyitj ük vagy pedig földdel keverjük s szokott módon coinpostot készítünk belőle. Szerkeszti és kiadja: Wagner Károly. Főmunkatárs: Divald Adolf. Selmecz, Ny orratotf M i li a 1 i V 11 tván-nál.