Miképen értékesíttessék és ki által gyakoroltassék a vadászat erdeinkben?

Átírás

1 Miképen értékesíttessék és ki által gyakoroltassék a vadászat erdeinkben? Régi kérdés ez, de azért mégis kisért minden nap, különösen a kincstári erdőgazdaság körében. Vannak olyanok, kik nagyon természetesnek és helyesnek találják, hogy egyes igazgatók, hivatalfőnökök vagy a kezelő erdészek gyakorolják a vadászatot, hivatalból megállapított csekély évi haszonbér mellett. Mig mások nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek, vagy szabad alku utján valamely megbízható nagyúri vállalkozónak jó borsos a -on szeretnék azt odaadni. Hogy melyik lenne erdőgazdasági szempontból legüdvösebb módja a vadászat értékesítésének, és pedig : 1. általában véve, 2. tekintettel a kis és nagy erdőbirtokokra, és végül : 3. tekintettel a magán-, köz-, községi és kincstári birtokra, azt csekély nézetem szerint méltán tárgyalhatná egy alkalommal az Országos Erdészeti-Egyesület illetékes fóruma is. Mert ha sikerülne közelismerésre és követésre méltó elvet és rendszert felállítani e részben, még megmenthetnék honunk vadászatát azon szánandó jövőtől, melyben igen sok czivilisált állam vadászata teng ez idő szerint. Hogy t. i. hét bátor férfiura is alig esik néha egy nyúl." S ennél nagyobb vadat pedig csak álmában lát néha a legszenvedélyesebb jager" is. Ezáltal aztán el lenne egyúttal döntve azon legelső és legfőbb kérdés is, hogy vájjon a vadászat jogosan képezi-e az erdőgazdálkodás tárgyát még csak mint mellékhaszonvétel is? Mert akadnak ám olyanok is, kik kétségbe vonják azt, hogy az erdészet feladata lenne a vadászattal egyáltalában ügyesbajoskodni és annak jövedelmezővé tételére időt, figyelmet és befektetést fordítani.

2 Részemről, szőnyegre hozva szerényen e tárgyat, meg kell vallanom, hogy azok közé tartozom, kik legfeljebb olyasvalaminek hajlandók tekinteni a vadászatot az erdészet, mint például az ékítményt az építészet, vagy a virágmüvelést a kertészet körében. A maga helyén alkalmazva és kifejtve mindenik gyönyörködtet, és inkább szellemi, mint anyagi haszonélvezettel jár. Vannak helyek és körülmények, hol egyik ugy mint a másik egészen fölösleges, míg máshclyt szívesen látja azokat az ember, ha alkalmazva vannak; sőt néhol határozottan el is várjuk, hogy a fősúly ép azokra fektettessék. Szerintem tehát a vadászat, mint ilyen, általában véve múlhatlanul fenntartandó. Az erdőbirtok nagyságát illetőleg pedig azt tartom, hogy: kis erdőtestekben a vadászat fenntartása és ápolása leginkább attól függ, hogy ur"-e vagy csak szegény ember" az erdőbirtokos. Mert ilyen helyt mintegy vadaskerti elbánás alá kell venni az erdőt, ha csak megakarjuk tartani a vadakat crdeinkben, s ezáltal lehetővé tenni a vadászatot. Már pedig ez, mindannyian tudjuk, hogy egyike a legnagyobb uri szenvedélyeknek s nagy költséggel jár. Szegény erdőbirtokos, vagy épen valamely község erre egyáltalában képtelen és hivatatlan. S ha mégis rá adná fejét, sikert alig ha aratna, s ugy járna, mint az oktalan nagyhatnámságról mondja a mese: inops potentem dum vult imitare perit." Nagy erdőbirtokon azonban már önmagától is létezik rendesen a vadászat lényege a vad. Csak gyakorolni és kihasználni kell tudni, hogy maga a vadászat tényleg is létezzék. Ilyen helyt okosan bánva el vele, még hasznot is hajthat a vadászat, mint például a színpadi diszitmények azon része, mely tulajdonképen nem tartozik a darab lényegéhez,

3 de azért az előadást kiegésziti egy teljes egészszé. Tehát kár lenne ilyen helyt a vadászatot mint önkényt kínálkozó mellékhaszonvételt figyelmen kivül hagyni. Az, hogy : miként gyakoroltassák a vadászat? részint a vadászattan, részint pedig az országos vadászati törvény tárgya, mely tudniillik összhangba hozza a vadászat gyakorlását az ország nemzetgazdasági érdekeivel. De hogy miképen értékesitessék és ki által gyakoroltassák a vadászat erdeink ben, hogy az az erdészet egyik alaptörvényének, a tartamos és mégis lehető legjövedelmezőbb" feltételnek megfeleljen? nézetem szerint a gyakorlati erdőgazdaság által megoldandó kérdések közé tartozik. E kettős kérdés közül az elsőre adott felelet némileg felelet már a másodikra is. Ha azt mondjuk ugyanis, hogy : házilag", vagy hogy: bérlet utján" értékesitendő a vadászat, ez által már némileg jeleztük azt is, hogy kiáltal gyakoroltassák az. Azonban a házikezelés és bérrendszer általán ismert sajátságait mérlegelve, a vadászatra nézve egyiket sem vélem feltétlenül kimondhatónak, mint általán véve legelőnyö sebbet. Mert vannak körülmények ott is, mint minden más gazdasági ágnál, hol vagy az egyik, vagy a másik, sőt e kettőnek észszerű combinatiója a legelőnyösebb. Például kis erdőbirtok mellett, ha csak nem arról van szó, hogy a vadászat egyszer s mindenkorra kizsákmányoltassék, hanem arról, hogy az tartamosán fenntartassák, határozottan a házikezelésre vagyunk utalva. Mert ilyenhelyt, mint láttuk, a vadászat használata biztos veszteséggel jár. Erre pedig jó szándékú, józan bérlőt ERDÉSZETI LAPOK. 9

4 rendes körülmények között (mert lehet szerencsés véletlen s ép azért nem rendes körülmény pl. valamely nagy urnák vagy módos embernek pazar vadász szenvedélye) találni lehetetlen. Sőt nagy erdőbirtoknál is van eset arra, hogy határozottan előnyös vagy legalább okszerű és gyakorlatilag kivihető a vadászat házikezelése. Például: hol maga a birtokos, vagy hozzátartozói, avagy teljhatalmú megbizottjai közül valaki minden tekintetben képes és hajlammal bir a vadászat kihasználására közvetlenül befolyni és annak tartamosságát ilymódon óvni és ellenőrizni. De a hol ez eset nem forog fenn, ott, mint minden ellenőrizhetlen házilagos gazdálkodás, a vadászat is absurdummá válik. Mert ha valahol, ugy a vadászatnál valóban képtelenség oly alapárakat felállítani, melyek ugy a munkáltatás, mint az értékesítésre nézve, a valónak megfeleljenek. A gazdálkodás tárgyát sem lehet pontosan leltározni. Ezen feltételek nélkül pedig felelős számadással járó házikezelést képzelni sem lehet. Tehát erkölcsi testületek, községek, közbirtokosok s az államkincstár tulajdonát képező erdőbirtokoknál, hol t. i. minden sáfárkodásról számot kell adni ugy a jelen, mint az utókornak, bár minő nagy legyen is az erdőbirtok: a vadászat okszerű kezelése házilag határozottan ki van zárva a lehetőségek közül. Ezeknél tehát a bérrendszer valamely módja alkalmazandó okvetetlenül. De melyik a sok közül,, hogy a tartamosság is meglegyen óva; a visszaélés lehetőségének is eleje legyen véve, és mégis lehető legtöbb hasznot hajtson a vadászat? A kérdés alatt álló erdőbirtokok legnagyobb részén ugyanis oly kezdetleges és rendezetlen állapotban ván nálunk

5 még a vadászat értékesítése, hogy azt nyilvános árverésre bocsátani valóságos szerencsejáték lenne ugy az erdőbirtokosra, mint a bérlőre nézve. Ez eljárás mindenesetre koczkáztatná a vadászat tartamosságát, alkalmat nyújtana a visszaélésre és még csak nem is gyaníthatnék ez időszerűit, hogy valóban a lehető legtöbb hasznot hajtja-e az. Nézetem szerint tehát itt is, mint sok más hasonló esetben, oly átmeneti eljárást kellene követni, mely a házilagos kezelést a bérrendszerrel mintegy áthidalja és megbízható tapasztalati adatokat gyűjt a vadászat jövendőbeli bármi módon való értékesítéséhez. Ha például az erdőbirtok szakértő közegek által vadászkerületekre osztatnék, melyeknek határai igen természetesen a már létező erdőgazdasági határokkal lehetőleg egybeesnének, és minden kerületre vonatkozólag szabatos évi vadászati-üzemterv állíttatnék fel, mely megállapítaná azon területre nézve a legmegfelelőbb (normál) vadállományt, megadná a jelenlegi vadállományt, tekintetbe venné a remélhető szaporulatot s ehez képest előírná, hogy évenként mikor és minő mérvű vadászatot lehetne tartani a vadászok fokozatos számához képest, és ha ezen üzemterv kivitele és megtartása, felelősség terhe mellett, az illető erdőgazdasági hivatalokra, illetőleg azoknak tényleges foganatosítása (a vadászatok rendezése, közvetlen vezetése és felügyelete) a kezelő személyzet közt bizonyára mindenkor akadó alkalmas vadászmesterekre bízatnék, miért ne lehetne évenként bizonyos záros határidőig (mely kellőképen közhírré tétetnék) vadászati bárczákat adni ki, melyek az illetőket az üzemterv szerint rendezendő vadászatokban való részvételre jogositnák? 9*

6 Ezen bárczák számát és árát kezdetben a remélhető siker és az előreláthatólag jelentkező vadászok száma szerint szabályozná az üzemterv, miáltal könnyen elejét lehetne venni azon eshetőségnek, hogy igen sokan" és hogy mindenki" megrohanja vadászat végett az erdőt. Mire nézve nem felejtendő különben azon körülmény sem, hogy a szóba jöhető vadászokat a vadászati törvény ugy mennyiségileg, mint minőségileg meglehetősen megszűrte már. A bárczák árainak lelkiismeretes megállapítására és ellenőrzésére különben nem csekély befolyást gyakorolna azon múlhatatlan intézkedés is, hogy azt a vadászat gyakorlatában tényleg résztvehető tiszti és altiszti személyzet is ép ugy megfizetni tartoznék, mint bárki más. Mert ha alacsonyra tennék, sok concurrenstől tarthatnánk, ha igen magasra: zsebök fájlalhatná. Ha netalán bekövetkeznék azon eset, hogy a jelentkező vadászok száma az üzemterv által megengedett legnagyobb számot túlhaladná, az időszerinti sorrend vagy sorshúzás dönthetne a felett, hogy M kapjon jegyet és ki ne, az államnál. Mert községeknél és közbirtokosoknál méltányos még az is, hogy az egyébként jogosult vadászok közt a községbeliek, illetőleg közbirtokosok elsőbbségi joggal bírjanak. Az ekként jelentkezett vadászok, az illető hivatalfőnök és vadászmesterrel élükön, vadásztársulattá alakulnának. Az üzemterv alapján megállapítanák az évi ügyrendet és a szerint gyakorolnák a vadászatot. A társas vadászatok alkalmával elejtett vadak azonnal elárvereztetnének, a jelenlévő rendes tagok és az elejtő elsőbségi jogának kikötése mellett. A begyülő pénz letétbe helyeztetnék valamely biztos pénzintézetnél és a vadászati idény letelte után dividendát kapnának a bárcza árának erejéig a

7 tagok. Azonfelül pedig a vadászat érdekeinek ápolása végett az erdőbirtokos is. A hol ez még idáig nincs igy, minden tekintetben föléje helyezendő a kincstárnál ez időszerint tudtommal gyakorlatban lévő minden eljárásnál, a mely oly sok gyanúsításra, roszakaratu megjegyzésre és ódiumra ad okot. És legrosszabb esetben is néhány próbaév alatt a lehető legbiztosabb adatokat nyújtaná az iránt, hogy tehát voltaképen mi a vadászatnak valóságos gazdasági értéke erdeinkben. Tehát mit kérjünk azért, mint legkisebb árt, a netalán előnyösebbnek vélt nyilvános árverés alkalmával. Mert ha most adatnék nyilvános árverés utján bármely szigorú megszoritás mellett is, például a kincstári erdőkben a vadászat bérbe, biztosak lehetünk egyebek mellett arról, hogy az üzérkedő haszonleső bérlők a passióból bér leni akarókat a legtöbb esetben túllicitálnák és ők kezdenék (az albérlet kizárása esetén) vendéghivó"-k neve alatt a bárczák kiadását. Mert már csak olyan bérlőket, kik egymagok akarnák a kincstár egy-egy rengetegében a vadászatot gyakorolni és kihasználni minden segédszemélyzet és vendég nélkül, a mesés curiosumok honában talán lehetne nagyobb számmal fogni, de nálunk aligha. Nagy Gyula, erdő - számvivő. A fapiaczról. Közli: Bedő Albert. Budapest, február-hó 15-én. Bízvást elmondhatjuk, hogy mióta piaczi tudósításainkat írjuk, a magyar faüzlet helyzete a jó vagy rosz között soha nem volt ingadozóbb állásban mint van ma, mert míg egyfelől kedvező kilátások jelentkeznek, addig másrészről csupa rosz

8 tudósítások jönnek. De ha másfelől figyelembe vesszük azt, hogy maga az időszak is, melyben vagyunk, épen az, melyben rendes körülmények között is a várakozás, remény és kilátásra való számitások nem kis mértékben szokták a helyzetet befolyásolni, akkor, ha épen nem is egészen, de egy kis részben birjuk a magyarázat kulcsát. Azért mondjuk, hogy kis részben, mert jelenleg ugy a külföldi piaczon, mint az ujabb kereskedelmi szerződések alapján beállott változások következtében, sokkal fontosabb átalakuláson megy át a magyar erdők termékeinek értékesithetése, hogy sem annak jelenlegi küzdelmeit a rendes téli idény szokott jelenségeivel kimagyarázni lehetne. Tény azonban és elfogulatlan tudósitói kötelességünkhöz tartozik kifejezést adni annak, hogy az egymással ellenkező tudósítások daczára is a faüzlet helyzete, a mult füzetünkben közölt állapothoz képest és daczára a pestises híreknek, javultabbnak mondható, sőt magunk és a kereskedői körök nem jelentéktelen tagjai közül is többen a mai helyzettel szemben azon hitben vagyunk, hogy a tavaszra javult üzleti viszonyokkal indul meg a fakereskedés, és pedig ugy a fenyőfa mint a tölgyfaanyagokat illetőleg. Szemben e kedvező kilátással, kevésbbé jó az, mit a sok esős idő és fagy nélküli tél az utak elromlása miatt okoz, mely a termelt anyagok kiszállítását igen nehézzé teszi, ugy hogy némely helyen, mint például Máramarosban is tartani kell attól, hogy az anyagok oly mértékben nem lesznek kiszállíthatók, a mint ez a felmerülő szükséglet fedezésére szükséges volna. Egyes fapiaczokról a következő árakat jegyezhetjük fel: Budapesten. Egy méter cser hasábfa frt. Egy méter bükk hasábfa tölgy hasábfa 4 -i , Egy köbméter gömbölyű tölgyfa ,

9 Egy köbméter gömbölyű fenyőfa. 5.qq S.qq frt. luczfenyő fürészáru » jegenyefenyő fürészáru I. oszt. tölgypadló deszka Pozsonyban. Egy méter I-ső osztályú bükkhasábfa Egy méter II-dik osztályú bükk hasábfa ii j) ni-dik Egy méter erdei fenyő hasábfa n» éger I-ső osztályú tölgy hasábfa Egy köbméter tölgy szerszámfa az erdőben»» erdei fenyő 10. w Egy drb cm. v. 26 cm. sz. és 5 m. h. luczvagy jegenyefenyő deszka. 65 kr. Egy drb 8 cm. v. 32 cm. sz. és 5 m. h. luczvagy jegenyefenyő padlódeszka frt. Egy drb 5 cm. v. 32 cm. sz. és 5 m. h. veresfenyő padlódeszka drb 42 cm. hosszú, luczvagy jegenyefenyő zsindely Beszterczebányán. Egy köbméter luczvagy jegenyefenyő gömbölyű épületfa Egy köbméter luczvagy jegenyefenyő fürészárú qq 1000 drb lucz- v. jegenyefenyő zsindely Ö.qq 1000 drb fenyő szőlőkaró Egy köbméter gömbölyű tölgy épületfa 8.25 fűrészelt, , Kassán. Egy méter bükk hasábfa Egy méter tölgy hasábfa , Egy köbméter gömbölyű tölgy épületfa 10.qq

10 Egy köbméter gömbölyű fenyő épületfa tölgy fürészárú fenyő... Szolnokon. Egy köbméter fürészelt luczfenyő épületfa Egy szál lúczfenyő épületfa gömbölyű állapotban, 9 22 mét. hosszúságú és cm. közép átmérőjű.. '. Egy köbméter 1. 4 cm. vastag lúczfenyő deszka Ugyanaz 2 cm. vastagságú. Ugyanaz cm vastagságú 1000 drb zsindely, 37 cm. hosszúságú Ugyanaz 48 cm. hosszúságú Fenyőheveder darabonként. Evező rud darabonként Szarufa darabonként Keréktalp darabonként Ezer darab bükk kerék-küllő Egy drb széldeszka I-ső osztályú. k» H-ifc Egy méter cserhasábfa. bükk, gyertyán, kőris vag; nyirhasábfa Egy mét. tölgy, szil vagy hárs hasábfa nyár vagy füz hasábfa. fenyő hasábfa Szegeden. Egy köbméter gömbölyű fe nyő épületfa Egy köbméter tölgy, kőris, szil épület vagy szerszámfa Egy köbméter fürészelt fenyő épületfa frt " " 90" oo ^ oo 7 -oo l-oo , oo , 90» 25» oo ys-

11 Egy köbméter í'enyőlécz frt. fenyő deszka » 1000 darab 47 cm. h., 8 9 cm. széles fenyőzsindely Egy darab fenyő-heveder kr. Egy darab széldeszka Egy méter cser, bükk, gyertyán, kőris vagy nyir hasábfa frt. Egy m. tölgy, szil vagy hárs hasábfa m. nyár vagy fenyő hasábfa. 1. 4U Egy méter ezer dorongfa o» Egy hektoliter kemény faszén.. 85 kr.. Temesvárt. Egy köbméter fürészelt tölgy szerszámfa o Egy köbméter fürészelt tölgy épületfa Egy méter bükk vagy cser hasábfa tölgy hasábfa Szászsebesen. Egy kbm. 13 mm. vastag lúczfenyő deszka » Egy köbméter 20 mm. vastag lúczfenyő deszka » Egy köbméter 26 mm. vastag lúczfenyő deszka o» Egy köbméter metszett 6 10 méter hosszú lúczfenyő épületfa ü Ugyanabból m. h. épületfa » Egy köbméter gömbölyű fenyőfa drb 48 cm. hosszú fenyőzsindely 4. 5ü Egy méter bükk hasábfa Kolozsvárt. Egy köbméter fenyő épületfa 2.00

12 Egy drb 21 cm. széles, IV2 c m - v -> 4 méter hosszú fenyődeszka kr. Egy drb 32 cm. széles, 2Y 2 cm. v., 4 méter hosszú fenyődeszka i) 100 drb fenyő szőlőkaró. '. 4-oo frt 1000 drb 48 cm. h. fenyőzsindely 5-oo i) Egy méter I-ső osztályú bükk hasábfa 3-75 n Egy köbméter lágy tűzifa ) A külföldi piaczok közül Francziaország az, mely határozott javulást mutat, s mely az ez évre ott tervezett rendkívüli nagy építkezések mellett bő mennyiségű fenyőfaanyag felvételét ígéri, hol a tölgy épületfára élénkülő kereslet nyilvánul s a dongákra nézve is javul a helyzet. Belgium és Holland vékonyabb és szélesebb méretű fenyőfürész árut kedvel, Németországban pedig a tölgykéreg mellett csak az ottani fogyasztásra keresett tölgy bodnárfára Ígérkezik kilátás, mig ez utóbbiak ellenében a sziléziai erdőbirtokosok Boroszlóban közelebbről tartott gyűlésekből azt kérik a birodalmi kanczellártól, hogy a külföldről jövő erdőterményekre beviteli vámot vessen ki, igy például 1 köbméter fürészárura 1 márkát, és 1 métermázsa sima tölgykéregre 3-tized márkát, mely kérelem különösen a tölgykéregre nézve tudvalevőleg a kormány szándékával találkozik. Oláhország felé szintén jó hatással leend az orsova-vercsierovai összekötő vasútvonalnak közelebbről kilátásba helyezett megnyitása. Különfélék. Egy uj szerkezetű fatörzsmérő. Belházy Emil, \. erdőrendező egy műszert szerkesztett, melynek segélyével álló törzsek köbtartalmának bármely módszer szerinti kipuha-