DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52)

Átírás

1 Page 1 of 10 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8239/2 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

2 Page 2 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8239/2 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500

3 Page 3 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8239/2 HRSZ-ú telekre 1. Érvényesség 1. (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet elıírásai szerint szabad. 2. Belterület - külterület Belterület 3. Beépítésre szánt - nem szánt terület 3. Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen 4. Közterület - nem közterület Egyéb, nem közterület 14. Horizontális rendeltetés Településközpont vegyes zóna 7. (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzıen több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület, - melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsıdleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltı, továbbá különleges esetben - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetı el. c) A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetık el. 16. Karakter Egyéb karakterő nem kialakult építési zóna 27. (1) A zónába az elızıekbe nem besorolható - általában szabadonálló-telepszerő, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú-általános, illetve szabadon álló-általános beépítési móddal beépített, illetve beépíthetı nem kialakult területek tartoznak. (2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közmővesítettség kiépülése, kivéve a nem központi települési területeket, ahol megengedett a részleges közmővesítettség is. (3) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben elıírt gépjármő-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (4) A zónába esı meglévı lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési elıírásokat, kivéve a korábban kialakult egyedi telkeket. (5) A zónába esı lakótelepeken úszótelek határait túllépıen építeni, illetıleg a szintterületet növelni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelıen szabad lehet. (7) A melléképítmények közül elhelyezhetı: közmőcsatlakozási mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, kerti épített tőzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös elıírásai (2. kódszám) (táblázatok T oszlop alatti értékei) (1) A 18. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzıen nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendı építményekkel kapcsolatos elıírásokat - beépítési módot, építménymagasságot - a 21. szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzıi az (1) bekezdésben rögzített építési elıírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elıírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési elıírásoknak, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a tetıtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredı minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhetı. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési elıírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetık és a telek beépíthetı, ha a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elıkert nagysága nem felel meg az építési elıírásoknak, az elıírástól eltérı beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó elıírások szerinti építési helyen belül bıvíthetık, alakíthatók át és változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bıvítés) során nem jöhet létre.

4 Page 4 of 10 d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési elıírásokban elıírt értéket, a meglévı építmények bıvíthetık, de a bıvítmények építménymagassága az elıírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági elıírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthetı, a telek kialakítható, de ezen tényt miszerint a telek önállóan nem beépíthetı az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni. 28. Építési zónák általános elıírásai (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos elıírásai (továbbiakban: sajátos elıírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerő elıírásokat bıvítheti (további számszerő elıírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt.

5 Page 5 of 10 (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési

6 Page 6 of 10 használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/a. Beépítési mód Beépítési mód: zártsorú-általános Legkisebb teleknagyság: 720 m2 Legkisebb telekmélység: 30 m 28. Építési zónák általános elıírásai (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni.

7 Page 7 of 10 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet.

8 Page 8 of 10 (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/b. Beépítettség A beépítettség 100% A zöldfelületi fedettség 0% 16/c. Építménymagasság 42. (5) "A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni." e) Kétszintes tetıtér-beépítés nem alakítható ki. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 17. Zaj- és rezgésvédelem 29. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó

9 Page 9 of 10 határértékeket. 18. Levegıtisztaság védelem 30. (2) A levegıtisztasági II. zónában A korábbi védett I. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. 19. Települési területi értékvédelem Részletesebb szabályozásból származó sajátos elıírások 42. Belváros területére (B) érvényes sajátos elıírások (1) A sajátos elıírások hatálya a Hortobágy utca-csemete utca-a kiskörút tervezett nyugati szakasza -Erzsébet utca-külsıvásár tér- Nyugati utca-pesti utca-böszörményi út, valamint az Egyetem sugárút-füredi út-hadházi út-nyíl utca-rakowszky utca-hajnal utca- Wesselényi utca-sumen utca-klaipeda utca-burgundia utca-rákóczi utca-hunyadi utca-bethlen utca által határolt területre terjed ki, kivéve a városközpont (V) területét. (2) Az építési engedélyezési eljárást megelızıen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ha a. a telek vegyes (Vk) rendeltetési zónába esik, kivéve, ha a telek beépítését tervpályázat alapján határozták meg, b. a telek a kiskörút tervezett nyugati szakaszával érintkezik, c. a telek a tömbfeltárás tervezett közterülete folytán a terv szerint saroktelek, d. az építés mőemléki, vagy helyileg védett épületet érint, vagy ilyen épületekkel szomszédos, illetıleg mőemléki környezetbe esik. (3) A lakó rendeltetési zónában, a Hatvan u., Széchenyi u., Miklós u. (kivéve annak Nagykörúton kívüli szakaszát), Szent Anna u., Kossuth u., Csapó u. mindkét oldalának és a kiskörút nyugati szakaszának, valamint saroktelken zártsorú beépítés esetének kivételével- rendeltetési egységenként (lakásonként, más rendeltetéső épületrészek eltérı funkciójú egységeiként, vagy ha az utóbbi nem állapítható meg, úgy minden megkezdett 50 m2 hasznos alapterületre jutóan) a telekhányad nem lehet kevesebb, mint: - ha az építési zóna teleknagyság kódja 1 és 2-es jelő és ezzel együttesen az építménymagasság kódja 3-as jelő, közbensı telken 120 m, átmenı telken 100 m - Minden más kódjelő építési zónában közbensı telken 100 m, átmenı telken 80 m. (4) Az utcai épületet, illetve épületeket függetlenül attól, hogy az kialakult, vagy nem kialakult építési zónába tartozik a zártsorú általános beépítési mód szerinti építési helyen belül a telek homlokvonalán, zártsorúan (telekhatártól-telekhatárig) kell elhelyezni. (5) A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni. (6) Zártsorú-általános az épület elhelyezés akkor is, ha az utcai épületek, vagy a szomszédos telkek utcai épületei 8,5 m-nél nem nagyobb építménymagasságúak és egymáshoz - a telek homlokvonalának 1/3-ánál nem hosszabb - nem éghetı anyagú falazott kerítéssel, kapuzattal csatlakoznak (a kapu tokja és nyílószárnyai készülhetnek fából). A kapuzat és az épített kerítés legfeljebb 2 méterrel lehet alacsonyabb az épület tényleges utcai homlokzatmagasságától. Az épületek közötti távolság ilyen esetben bármekkora lehet, ha azok az I-III. tőzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedı szembefekvı homlokzatok közül legalább az egyik tőzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak. (7) Az épület fı tömegének tetı-hajlásszöge 30-40o-os lehet. (8) A 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség az építési zóna elıírását további 10%-kal túllépheti. (9) A közparkokban közhasználat elıl elzárt területek nem alakíthatók ki. (10) A tervezett közterületekre esı önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem idegeníthetık el, kivéve ha a tömbfeltárások magánútként valósulnak meg. (11) A szomszédos, utcai telekhatáron álló új épületek, épületrészek közötti magasság különbség 1,0 méternél nagyobb nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy szomszédos telkeken állnak egymás mellett), kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetıleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága nem felel meg az elıírásoknak. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 2. az X építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén a 4-es, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja mentén a 3-as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni 3. az Y építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén az 5-ös, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja felıl a 3- as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni (13) A Vk rendeltetési zónában: 1. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltı csak 1 kútoszlopos lehet, 2. nem zavaró hatású egyéb (termelı) gazdasági építmény nem helyezhetı el, 3. lakások csak az emeleti szinteken helyezhetık el, 4. a DÉSZ 28. (6) bekezdés elıírásait nem kell alkalmazni. (14) A tömbbelsıket feltáró II. rendő közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyő útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat vegyesforgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. (15) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi elıírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármőkapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a szomszédos telkeken is biztosítható. (16) A telek közterület felé esı telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósult épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3-ánál sem 6,60 m-nél. (17) A szabályozási tervlapon jelölt árkádokkal határos - az árkádok miatt, telekalakítással csökkentett, illetve csökkenı területő telkeken - a csökkentés elıtti állapot szerinti teleknagyságot lehet figyelembe venni az (3) bekezdés szerinti táblázat elıírásai esetében. (18) A településszerkezeti terv szerinti nyugati tehermentesítı út megvalósítása érdekében a településszerkezeti terv szerinti Kiskörút tervezett nyugati szakaszának területébe esı ingatlanokra az Önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg. (19) A Rákóczi u. - Leány u. - Kölcsey u. (mindkét oldala) - Kazinczy u. (mindkét oldala) Sennyei Oláh u. - Fonatos u. - Kút u. (mindkét oldala) - Kétmalom u. - Bem tér - Péterfia u. - Eötvös u. által határolt lakóterület építési telkein, Becsényi u.- Csapó u.- Pacsirta u.- Monostor u.- Kígyó u. (mindként oldala)- Lórántffy u.- Fazekas M. u.- Pacsirta u.- Bocskai tér által határolt területek,

10 Page 10 of 10 valamint az Ötmalom u. (mindkét oldala) és a Lırinc pap u.(mindkét oldala), illetve a Domb u.- és a Monti ezredes u. (mindkét oldalán) elhelyezkedı lakóterület építési telkein maximum 2 lakás (rendeltetési egység) építhetı, legalább 6,0 méter és legfeljebb 8,0 méterépítménymagassággal, mely korlátozást az utcai homlokzatra önállóan is be kell tartani. (20) A kiskörút nyugati szakaszán,- ahol az építménymagasság a keleti oldalhoz képest alacsonyabb mértékő elıírást tartalmaz, ott az egységes térfal kialakításának érdekében a nagyobb(nyugati oldali) értékhez közelítıen egy építménymagassági kóddal el lehet térni. (21) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévı és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Fıépítész elızetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó elıírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni. (22) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elı tömbfeltárást, az általános elıírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál. Övezeti elıírások

11 Page 1 of 10 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 7041 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

12 Page 2 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 7041 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500

13 Page 3 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 7041 HRSZ-ú telekre 1. Érvényesség 1. (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet elıírásai szerint szabad. 2. Belterület - külterület Belterület 3. Beépítésre szánt - nem szánt terület 3. Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen 4. Közterület - nem közterület Egyéb, nem közterület 14. Horizontális rendeltetés Kisvárosias lakózóna 6. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület közepes laksőrőségő, általában több önálló rendeltetéső egységet magába foglaló, jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, épület, továbbá - különleges esetben szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, sportlétesítmény, egészségügyi, szociális üzemanyagtöltı, a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, kézmőipari épület helyezhetı el c.)a területen lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 140 m2 telekhányadot kell biztosítani. Lakásonként (rendeltetési egységenként) maximum nettó 100 m2 alapterület vehetı figyelembe, mely a telekhányadra vonatkozó elıírás teljesítése mellett összevonható. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Továbbá, a területen a beépítés mértéke legfeljebb 40 %, saroktelek esetén zártsorú építési hely szerinti beépítési módban legfeljebb 75 % lehet. Az e pontban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni ott, ahol a DÉSZ egyéb elıírásai másként rendelkeznek. d) A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. 16. Karakter Cívis karakterő nem kialakult építési zóna 23. (1) A zónába a jellemzıen kialakult, illetve nem kialakult cívisház karakterő területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan az utcavonalon, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, magastetıs, legalább 6,0 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el, Újonnan elıkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai hosszán különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. b) udvari szárny telekhatáron állóan csak tőzfalasan alakítható ki. Azon szomszédos telek felé, amelynek a telekhatárán az épület áll, az udvari szárny tetıfelülete nem lejthet. c) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 300 m2 lehet. d) új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. e) a 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség a zóna elıírását további 10%-kal túllépheti. (3) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közmővesítettség. (4) A gépjármővek elhelyezését bıvítés, rendeltetés változás esetén - amennyiben az saját telken belül nem lehetséges- az önkormányzati parkolási rendeletben elıírtak szerint lehet biztosítani. (5) Gépjármő-tároló saját telken belül, épületben vagy terepszint alatti építményben helyezhetı el. Lakásonként (rendeltetési egységenként) 1 db gépkocsi elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhetı: közmőcsatlakozási mőtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, kerti épített tőzlerakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös elıírásai (2. kódszám) (táblázatok T oszlop alatti értékei) (1) A 18. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzıen nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendı építményekkel kapcsolatos elıírásokat - beépítési módot, építménymagasságot - a 21. szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzıi az (1) bekezdésben rögzített építési elıírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elıírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési elıírásoknak, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a tetıtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredı minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhetı. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés

14 Page 4 of 10 szerinti elıírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési elıírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetık és a telek beépíthetı, ha a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elıkert nagysága nem felel meg az építési elıírásoknak, az elıírástól eltérı beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó elıírások szerinti építési helyen belül bıvíthetık, alakíthatók át és változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bıvítés) során nem jöhet létre. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési elıírásokban elıírt értéket, a meglévı építmények bıvíthetık, de a bıvítmények építménymagassága az elıírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági elıírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthetı, a telek kialakítható, de ezen tényt miszerint a telek önállóan nem beépíthetı az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni. 28. Építési zónák általános elıírásai (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos elıírásai (továbbiakban: sajátos elıírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerő elıírásokat bıvítheti (további számszerő elıírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb

15 Page 5 of 10 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı,

16 Page 6 of 10 ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/a. Beépítési mód Beépítési mód: zártsorú-általános Legkisebb teleknagyság: 300 m2 Legkisebb telekmélység: 25 m 28. Építési zónák általános elıírásai (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik

17 Page 7 of 10 homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. )

18 Page 8 of 10 (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/b. Beépítettség A beépítettség legfeljebb 40% A zöldfelületi fedettség legalább 40% 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı.a telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı.

19 Page 9 of 10 16/c. Építménymagasság A telken elhelyezhetı új, ill. bıvítéssel kialakuló építmény magassága legfeljebb: 10,5 m legalább: 8,5 m 42. (5) "A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni." e) Kétszintes tetıtér-beépítés nem alakítható ki. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 17. Zaj- és rezgésvédelem 29. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. 18. Levegıtisztaság védelem 30. (2) A levegıtisztasági II. zónában A korábbi védett I. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. 19. Települési területi értékvédelem 31. A zónában mőtárgyakat elhelyezni és cserélni, utak, járdák burkolatainak cseréjét elvégezni csak a Fıépítész elızetes véleménye alapján lehet. Táj- és természetvédelem 22. Részletesebb szabályozásból származó sajátos elıírások 42. Belváros területére (B) érvényes sajátos elıírások (1) A sajátos elıírások hatálya a Hortobágy utca-csemete utca-a kiskörút tervezett nyugati szakasza -Erzsébet utca-külsıvásár tér- Nyugati utca-pesti utca-böszörményi út, valamint az Egyetem sugárút-füredi út-hadházi út-nyíl utca-rakowszky utca-hajnal utca- Wesselényi utca-sumen utca-klaipeda utca-burgundia utca-rákóczi utca-hunyadi utca-bethlen utca által határolt területre terjed ki, kivéve a városközpont (V) területét. (2) Az építési engedélyezési eljárást megelızıen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ha a. a telek vegyes (Vk) rendeltetési zónába esik, kivéve, ha a telek beépítését tervpályázat alapján határozták meg, b. a telek a kiskörút tervezett nyugati szakaszával érintkezik, c. a telek a tömbfeltárás tervezett közterülete folytán a terv szerint saroktelek, d. az építés mőemléki, vagy helyileg védett épületet érint, vagy ilyen épületekkel szomszédos, illetıleg mőemléki környezetbe esik. (3) A lakó rendeltetési zónában, a Hatvan u., Széchenyi u., Miklós u. (kivéve annak Nagykörúton kívüli szakaszát), Szent Anna u., Kossuth u., Csapó u. mindkét oldalának és a kiskörút nyugati szakaszának, valamint saroktelken zártsorú beépítés esetének kivételével- rendeltetési egységenként (lakásonként, más rendeltetéső épületrészek eltérı funkciójú egységeiként, vagy ha az utóbbi nem állapítható meg, úgy minden megkezdett 50 m2 hasznos alapterületre jutóan) a telekhányad nem lehet kevesebb, mint: - ha az építési zóna teleknagyság kódja 1 és 2-es jelő és ezzel együttesen az építménymagasság kódja 3-as jelő, közbensı telken 120 m, átmenı telken 100 m - Minden más kódjelő építési zónában közbensı telken 100 m, átmenı telken 80 m. (4) Az utcai épületet, illetve épületeket függetlenül attól, hogy az kialakult, vagy nem kialakult építési zónába tartozik a zártsorú általános beépítési mód szerinti építési helyen belül a telek homlokvonalán, zártsorúan (telekhatártól-telekhatárig) kell elhelyezni. (5) A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni. (6) Zártsorú-általános az épület elhelyezés akkor is, ha az utcai épületek, vagy a szomszédos telkek utcai épületei 8,5 m-nél nem nagyobb építménymagasságúak és egymáshoz - a telek homlokvonalának 1/3-ánál nem hosszabb - nem éghetı anyagú falazott kerítéssel, kapuzattal csatlakoznak (a kapu tokja és nyílószárnyai készülhetnek fából). A kapuzat és az épített kerítés legfeljebb 2 méterrel lehet alacsonyabb az épület tényleges utcai homlokzatmagasságától. Az épületek közötti távolság ilyen esetben bármekkora lehet, ha azok az I-III. tőzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedı szembefekvı homlokzatok közül legalább az egyik tőzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak. (7) Az épület fı tömegének tetı-hajlásszöge 30-40o-os lehet. (8) A 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség az építési zóna elıírását további 10%-kal túllépheti. (9) A közparkokban közhasználat elıl elzárt területek nem alakíthatók ki. (10) A tervezett közterületekre esı önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem idegeníthetık el, kivéve ha a tömbfeltárások magánútként valósulnak meg. (11) A szomszédos, utcai telekhatáron álló új épületek, épületrészek közötti magasság különbség 1,0 méternél nagyobb nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy szomszédos telkeken állnak egymás mellett), kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetıleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága nem felel meg az elıírásoknak. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 2. az X építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén a 4-es, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja mentén a 3-as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni 3. az Y építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén az 5-ös, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja felıl a 3- as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni (13) A Vk rendeltetési zónában: 1. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltı csak 1 kútoszlopos lehet,

20 Page 10 of nem zavaró hatású egyéb (termelı) gazdasági építmény nem helyezhetı el, 3. lakások csak az emeleti szinteken helyezhetık el, 4. a DÉSZ 28. (6) bekezdés elıírásait nem kell alkalmazni. (14) A tömbbelsıket feltáró II. rendő közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyő útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat vegyesforgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. (15) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi elıírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármőkapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a szomszédos telkeken is biztosítható. (16) A telek közterület felé esı telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósult épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3-ánál sem 6,60 m-nél. (17) A szabályozási tervlapon jelölt árkádokkal határos - az árkádok miatt, telekalakítással csökkentett, illetve csökkenı területő telkeken - a csökkentés elıtti állapot szerinti teleknagyságot lehet figyelembe venni az (3) bekezdés szerinti táblázat elıírásai esetében. (18) A településszerkezeti terv szerinti nyugati tehermentesítı út megvalósítása érdekében a településszerkezeti terv szerinti Kiskörút tervezett nyugati szakaszának területébe esı ingatlanokra az Önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg. (19) A Rákóczi u. - Leány u. - Kölcsey u. (mindkét oldala) - Kazinczy u. (mindkét oldala) Sennyei Oláh u. - Fonatos u. - Kút u. (mindkét oldala) - Kétmalom u. - Bem tér - Péterfia u. - Eötvös u. által határolt lakóterület építési telkein, Becsényi u.- Csapó u.- Pacsirta u.- Monostor u.- Kígyó u. (mindként oldala)- Lórántffy u.- Fazekas M. u.- Pacsirta u.- Bocskai tér által határolt területek, valamint az Ötmalom u. (mindkét oldala) és a Lırinc pap u.(mindkét oldala), illetve a Domb u.- és a Monti ezredes u. (mindkét oldalán) elhelyezkedı lakóterület építési telkein maximum 2 lakás (rendeltetési egység) építhetı, legalább 6,0 méter és legfeljebb 8,0 méterépítménymagassággal, mely korlátozást az utcai homlokzatra önállóan is be kell tartani. (20) A kiskörút nyugati szakaszán,- ahol az építménymagasság a keleti oldalhoz képest alacsonyabb mértékő elıírást tartalmaz, ott az egységes térfal kialakításának érdekében a nagyobb(nyugati oldali) értékhez közelítıen egy építménymagassági kóddal el lehet térni. (21) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévı és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Fıépítész elızetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó elıírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni. (22) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elı tömbfeltárást, az általános elıírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál. Övezeti elıírások

21 Page 1 of 10 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8136 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

22 Page 2 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8136 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500

23 Page 3 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8136 HRSZ-ú telekre 1. Érvényesség 1. (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet elıírásai szerint szabad. 2. Belterület - külterület Belterület 3. Beépítésre szánt - nem szánt terület 3. Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen 4. Közterület - nem közterület Egyéb, nem közterület 14. Horizontális rendeltetés Kisvárosias lakózóna 6. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület közepes laksőrőségő, általában több önálló rendeltetéső egységet magába foglaló, jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, épület, továbbá - különleges esetben szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, sportlétesítmény, egészségügyi, szociális üzemanyagtöltı, a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, kézmőipari épület helyezhetı el c.)a területen lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 140 m2 telekhányadot kell biztosítani. Lakásonként (rendeltetési egységenként) maximum nettó 100 m2 alapterület vehetı figyelembe, mely a telekhányadra vonatkozó elıírás teljesítése mellett összevonható. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Továbbá, a területen a beépítés mértéke legfeljebb 40 %, saroktelek esetén zártsorú építési hely szerinti beépítési módban legfeljebb 75 % lehet. Az e pontban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni ott, ahol a DÉSZ egyéb elıírásai másként rendelkeznek. d) A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. 16. Karakter Cívis karakterő nem kialakult építési zóna 23. (1) A zónába a jellemzıen kialakult, illetve nem kialakult cívisház karakterő területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan az utcavonalon, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, magastetıs, legalább 6,0 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el, Újonnan elıkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai hosszán különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. b) udvari szárny telekhatáron állóan csak tőzfalasan alakítható ki. Azon szomszédos telek felé, amelynek a telekhatárán az épület áll, az udvari szárny tetıfelülete nem lejthet. c) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 300 m2 lehet. d) új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. e) a 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség a zóna elıírását további 10%-kal túllépheti. (3) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közmővesítettség. (4) A gépjármővek elhelyezését bıvítés, rendeltetés változás esetén - amennyiben az saját telken belül nem lehetséges- az önkormányzati parkolási rendeletben elıírtak szerint lehet biztosítani. (5) Gépjármő-tároló saját telken belül, épületben vagy terepszint alatti építményben helyezhetı el. Lakásonként (rendeltetési egységenként) 1 db gépkocsi elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhetı: közmőcsatlakozási mőtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, kerti épített tőzlerakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös elıírásai (2. kódszám) (táblázatok T oszlop alatti értékei) (1) A 18. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzıen nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendı építményekkel kapcsolatos elıírásokat - beépítési módot, építménymagasságot - a 21. szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzıi az (1) bekezdésben rögzített építési elıírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elıírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési elıírásoknak, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a tetıtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredı minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhetı. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés

24 Page 4 of 10 szerinti elıírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési elıírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetık és a telek beépíthetı, ha a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elıkert nagysága nem felel meg az építési elıírásoknak, az elıírástól eltérı beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó elıírások szerinti építési helyen belül bıvíthetık, alakíthatók át és változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bıvítés) során nem jöhet létre. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési elıírásokban elıírt értéket, a meglévı építmények bıvíthetık, de a bıvítmények építménymagassága az elıírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági elıírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthetı, a telek kialakítható, de ezen tényt miszerint a telek önállóan nem beépíthetı az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni. 28. Építési zónák általános elıírásai (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos elıírásai (továbbiakban: sajátos elıírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerő elıírásokat bıvítheti (további számszerő elıírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb

25 Page 5 of 10 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı,

26 Page 6 of 10 ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/a. Beépítési mód Beépítési mód: zártsorú-általános Legkisebb teleknagyság: 300 m2 Legkisebb telekmélység: 25 m 28. Építési zónák általános elıírásai (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik

27 Page 7 of 10 homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. )

28 Page 8 of 10 (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/b. Beépítettség A beépítettség legfeljebb 40% A zöldfelületi fedettség legalább 40% 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı.a telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı.

29 Page 9 of 10 16/c. Építménymagasság A telken elhelyezhetı új, ill. bıvítéssel kialakuló építmény magassága legfeljebb: 10,5 m legalább: 8,5 m 42. (5) "A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni." e) Kétszintes tetıtér-beépítés nem alakítható ki. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 17. Zaj- és rezgésvédelem 29. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. 18. Levegıtisztaság védelem 30. (2) A levegıtisztasági II. zónában A korábbi védett I. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. 19. Települési területi értékvédelem 31. A zónában mőtárgyakat elhelyezni és cserélni, utak, járdák burkolatainak cseréjét elvégezni csak a Fıépítész elızetes véleménye alapján lehet. Táj- és természetvédelem 22. Részletesebb szabályozásból származó sajátos elıírások 42. Belváros területére (B) érvényes sajátos elıírások (1) A sajátos elıírások hatálya a Hortobágy utca-csemete utca-a kiskörút tervezett nyugati szakasza -Erzsébet utca-külsıvásár tér- Nyugati utca-pesti utca-böszörményi út, valamint az Egyetem sugárút-füredi út-hadházi út-nyíl utca-rakowszky utca-hajnal utca- Wesselényi utca-sumen utca-klaipeda utca-burgundia utca-rákóczi utca-hunyadi utca-bethlen utca által határolt területre terjed ki, kivéve a városközpont (V) területét. (2) Az építési engedélyezési eljárást megelızıen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ha a. a telek vegyes (Vk) rendeltetési zónába esik, kivéve, ha a telek beépítését tervpályázat alapján határozták meg, b. a telek a kiskörút tervezett nyugati szakaszával érintkezik, c. a telek a tömbfeltárás tervezett közterülete folytán a terv szerint saroktelek, d. az építés mőemléki, vagy helyileg védett épületet érint, vagy ilyen épületekkel szomszédos, illetıleg mőemléki környezetbe esik. (3) A lakó rendeltetési zónában, a Hatvan u., Széchenyi u., Miklós u. (kivéve annak Nagykörúton kívüli szakaszát), Szent Anna u., Kossuth u., Csapó u. mindkét oldalának és a kiskörút nyugati szakaszának, valamint saroktelken zártsorú beépítés esetének kivételével- rendeltetési egységenként (lakásonként, más rendeltetéső épületrészek eltérı funkciójú egységeiként, vagy ha az utóbbi nem állapítható meg, úgy minden megkezdett 50 m2 hasznos alapterületre jutóan) a telekhányad nem lehet kevesebb, mint: - ha az építési zóna teleknagyság kódja 1 és 2-es jelő és ezzel együttesen az építménymagasság kódja 3-as jelő, közbensı telken 120 m, átmenı telken 100 m - Minden más kódjelő építési zónában közbensı telken 100 m, átmenı telken 80 m. (4) Az utcai épületet, illetve épületeket függetlenül attól, hogy az kialakult, vagy nem kialakult építési zónába tartozik a zártsorú általános beépítési mód szerinti építési helyen belül a telek homlokvonalán, zártsorúan (telekhatártól-telekhatárig) kell elhelyezni. (5) A meglévı átmenı telket X-es építménymagasság kódú építési zónában elegendı az egyik homlokvonalán beépíteni. Ilyen esetben a másik homlokvonalon falazott kerítést kell építeni. (6) Zártsorú-általános az épület elhelyezés akkor is, ha az utcai épületek, vagy a szomszédos telkek utcai épületei 8,5 m-nél nem nagyobb építménymagasságúak és egymáshoz - a telek homlokvonalának 1/3-ánál nem hosszabb - nem éghetı anyagú falazott kerítéssel, kapuzattal csatlakoznak (a kapu tokja és nyílószárnyai készülhetnek fából). A kapuzat és az épített kerítés legfeljebb 2 méterrel lehet alacsonyabb az épület tényleges utcai homlokzatmagasságától. Az épületek közötti távolság ilyen esetben bármekkora lehet, ha azok az I-III. tőzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedı szembefekvı homlokzatok közül legalább az egyik tőzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak. (7) Az épület fı tömegének tetı-hajlásszöge 30-40o-os lehet. (8) A 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség az építési zóna elıírását további 10%-kal túllépheti. (9) A közparkokban közhasználat elıl elzárt területek nem alakíthatók ki. (10) A tervezett közterületekre esı önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem idegeníthetık el, kivéve ha a tömbfeltárások magánútként valósulnak meg. (11) A szomszédos, utcai telekhatáron álló új épületek, épületrészek közötti magasság különbség 1,0 méternél nagyobb nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy szomszédos telkeken állnak egymás mellett), kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetıleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága nem felel meg az elıírásoknak. (12) Az elıírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni: 1. a 3-5. kódjelő építménymagasságok 1 m-rel túlléphetık. 2. az X építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén a 4-es, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja mentén a 3-as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni 3. az Y építménymagasság kódjelő zónában a meglévı utca mentén az 5-ös, míg a tömbbelsı új közterülete vagy magánútja felıl a 3- as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni (13) A Vk rendeltetési zónában: 1. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltı csak 1 kútoszlopos lehet,

30 Page 10 of nem zavaró hatású egyéb (termelı) gazdasági építmény nem helyezhetı el, 3. lakások csak az emeleti szinteken helyezhetık el, 4. a DÉSZ 28. (6) bekezdés elıírásait nem kell alkalmazni. (14) A tömbbelsıket feltáró II. rendő közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyő útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat vegyesforgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. (15) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi elıírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármőkapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a szomszédos telkeken is biztosítható. (16) A telek közterület felé esı telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósult épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3-ánál sem 6,60 m-nél. (17) A szabályozási tervlapon jelölt árkádokkal határos - az árkádok miatt, telekalakítással csökkentett, illetve csökkenı területő telkeken - a csökkentés elıtti állapot szerinti teleknagyságot lehet figyelembe venni az (3) bekezdés szerinti táblázat elıírásai esetében. (18) A településszerkezeti terv szerinti nyugati tehermentesítı út megvalósítása érdekében a településszerkezeti terv szerinti Kiskörút tervezett nyugati szakaszának területébe esı ingatlanokra az Önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg. (19) A Rákóczi u. - Leány u. - Kölcsey u. (mindkét oldala) - Kazinczy u. (mindkét oldala) Sennyei Oláh u. - Fonatos u. - Kút u. (mindkét oldala) - Kétmalom u. - Bem tér - Péterfia u. - Eötvös u. által határolt lakóterület építési telkein, Becsényi u.- Csapó u.- Pacsirta u.- Monostor u.- Kígyó u. (mindként oldala)- Lórántffy u.- Fazekas M. u.- Pacsirta u.- Bocskai tér által határolt területek, valamint az Ötmalom u. (mindkét oldala) és a Lırinc pap u.(mindkét oldala), illetve a Domb u.- és a Monti ezredes u. (mindkét oldalán) elhelyezkedı lakóterület építési telkein maximum 2 lakás (rendeltetési egység) építhetı, legalább 6,0 méter és legfeljebb 8,0 méterépítménymagassággal, mely korlátozást az utcai homlokzatra önállóan is be kell tartani. (20) A kiskörút nyugati szakaszán,- ahol az építménymagasság a keleti oldalhoz képest alacsonyabb mértékő elıírást tartalmaz, ott az egységes térfal kialakításának érdekében a nagyobb(nyugati oldali) értékhez közelítıen egy építménymagassági kóddal el lehet térni. (21) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévı és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Fıépítész elızetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó elıírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni. (22) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elı tömbfeltárást, az általános elıírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál. Övezeti elıírások

31 Page 1 of 9 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 26769/8 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

32 Page 2 of 9 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 26769/8 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500

33 Page 3 of 9 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 26769/8 HRSZ-ú telekre 1. Érvényesség 1. (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet elıírásai szerint szabad. 2. Belterület - külterület Belterület 3. Beépítésre szánt - nem szánt terület 3. Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen 4. Közterület - nem közterület Egyéb, nem közterület 14. Horizontális rendeltetés Kertvárosias lakózóna 6. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A terület alacsony laksőrőségő, összefüggı kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhetı -legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális illetıleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá -különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, kizárólag maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjármővek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltı. c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m2 telekhányadot kell biztosítani. d) A területen nem helyezhetı el szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. e) A területen hulladékudvar kialakítható. (f) Az elıírt gépjármő-elhelyezési igényt a saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történı elhelyezésének lehetıségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m2/gépkocsi tároló) figyelembe kell venni. 16. Karakter Külsı kertségi karakterő kialakult építési zóna 26. (1) A zónában a jellemzıen külsıségi karakterő kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el; b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m2, ikres beépítés esetén m2 lehet; c) az építményeket szabadon álló-általános, oldalhatáron álló, ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; *d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es elıkert létesítése kötelezı, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelezı beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható), e) az építési telek újonnan legfeljebb 30%-ig építhetı be. (3) Az építési hely mélységét az elıkerti építési vonal határától merılegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhetı, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhetı. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közmővesítettség. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben elıírt gépjármő-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (6) Valamennyi melléképítmény elhelyezhetı, kivéve ha az állattartásról szóló önkormányzati rendelet különleges esetben rendelkezik. Állattartó épület csak az beépítési vonalra merılegesen, a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhetı el. 20. Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös elıírásai (táblázatok "K" oszlop alatti értékei) (1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az elıkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét, a telek minimális méretét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos elıírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített elıírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényő elıírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között az Étv. 18. (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség szerint a városi fıépítész, elızetes állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtetı elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. (2) A ban rögzített elıírásokat megfelelıen alkalmazni kell a kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák esetében is.a legnagyobb beépíte ttséget az építési zóna elıírásokban minden esetben számszerően a 2/a-n. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. 28. Építési zónák általános elıírásai

34 Page 4 of 9 (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos elıírásai (továbbiakban: sajátos elıírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerő elıírásokat bıvítheti (további számszerő elıírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık.

35 Page 5 of 9 (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet.

36 Page 6 of 9 c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/a. Beépítési mód Beépítési mód: adottságtól függı Legkisebb teleknagyság: adottságtól függı Legkisebb telekmélység: adottságtól függı 28. Építési zónák általános elıírásai (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.

37 Page 7 of 9 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen

38 Page 8 of 9 területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/b. Beépítettség A beépítettség legfeljebb 30% A zöldfelületi fedettség legalább 50% 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı.a telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. 16/c. Építménymagasság A telken elhelyezhetı új, ill. bıvítéssel kialakuló építmény magassága legfeljebb 4,5 m. 28/C. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. 17. Zaj- és rezgésvédelem 29. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket.

39 Page 9 of Levegıtisztaság védelem 30. (2) A levegıtisztasági II. zónában A korábbi védett I. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. Övezeti elıírások

40 Page 1 of 9 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 20964/2 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

41 Page 2 of 9 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 20964/2 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500

42 Page 3 of 9 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 20964/2 HRSZ-ú telekre 1. Érvényesség 1. (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet elıírásai szerint szabad. 2. Belterület - külterület Belterület 3. Beépítésre szánt - nem szánt terület 3. Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen 4. Közterület - nem közterület Egyéb, nem közterület 14. Horizontális rendeltetés Kisvárosias lakózóna 6. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület közepes laksőrőségő, általában több önálló rendeltetéső egységet magába foglaló, jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, épület, továbbá - különleges esetben szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, sportlétesítmény, egészségügyi, szociális üzemanyagtöltı, a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, kézmőipari épület helyezhetı el c.)a területen lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 140 m2 telekhányadot kell biztosítani. Lakásonként (rendeltetési egységenként) maximum nettó 100 m2 alapterület vehetı figyelembe, mely a telekhányadra vonatkozó elıírás teljesítése mellett összevonható. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Továbbá, a területen a beépítés mértéke legfeljebb 40 %, saroktelek esetén zártsorú építési hely szerinti beépítési módban legfeljebb 75 % lehet. Az e pontban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni ott, ahol a DÉSZ egyéb elıírásai másként rendelkeznek. d) A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. 16. Karakter Villanegyed karakterő kialakult építési zóna 24. (1) A zónába a jellemzıen villa karakterő, kialakult, területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 9,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el, b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe 900 m2 lehet, c) az építményeket újonnan szabadonálló - általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni, d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén legalább 5,0 m elıkert létesítése kötelezı,zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelezı beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható), f) az építési telkek újonnan legfeljebb 30%-ig építhetık be. (3) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közmővesítettség. (4) Az elıírt gépjármő-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül épületben kell kielégíteni. (5) A melléképítmények közül elhelyezhetı: közmőcsatlakozási mőtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, kerti épített tőzrakóhely, kerti lugas, továbbá telkenként egy db. lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 20. Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös elıírásai (táblázatok "K" oszlop alatti értékei) (1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az elıkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét, a telek minimális méretét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos elıírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített elıírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényő elıírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között az Étv. 18. (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség szerint a városi fıépítész, elızetes állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtetı elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. (2) A ban rögzített elıírásokat megfelelıen alkalmazni kell a kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák esetében is.a legnagyobb beépíte ttséget az építési zóna elıírásokban minden esetben számszerően a 2/a-n. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. 28. Építési zónák általános elıírásai (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos elıírásai (továbbiakban: sajátos elıírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerő elıírásokat bıvítheti (további számszerő elıírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.

43 Page 4 of 9 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. )

44 Page 5 of 9 (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet. (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára,

45 Page 6 of 9 szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/a. Beépítési mód Beépítési mód: adottságtól függı Legkisebb teleknagyság: adottságtól függı Legkisebb telekmélység: adottságtól függı 28. Építési zónák általános elıírásai (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthetı tömbbelsıkkel érintett telkeken a zónákra elıírtakat a jelölt tömbbelsıkre esı telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. 28/C. (1) A lakó- és üdülıépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetıek. Az elıkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthetı.a hátsó kert irányába létesülı pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (3) Ha a sajátos elıírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) Az építési telken elhelyezendı épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, elıtetıt és az erkélyt az épület járdaszintjétıl mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képezı közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át. b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet. c) Az elıkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35. (9) és (10) bekezdéseinek megfelelıen kialakított erkélyt, elıtetıt és elılépcsıt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint elıkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az elıkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület elıkertre nézı homlokzati hosszának 1/3-a. (4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévı épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történı megvalósítása érdekében. (5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merılegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos elıírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó elıírást az egyik közterület felıl kell tartani. (6) I. rendő közterületrıl kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (8) A szomszédos telkeken meglévı és tervezett építmények közötti legkisebb tőz (telepítési) távolság az I-III. tőzállósági fokozatú - nem éghetı anyagú, külsı térelhatároló szerkezető, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél: a.) 4,0 m-ig csökkenthetı, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen elıírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható. b) 2,0 m-ig csökkenthetı, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tőzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; 28/F. (1) Elıkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. 28/A. (1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be.

46 Page 7 of 9 (28/A. ) (2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az elıírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhetı. (18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhetı. Meglévı jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthetı.az utcai kerítést, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek legalább a felsı részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. 28/B. (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévı magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthetı tovább, illetve vehetı igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethetı a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elıl el nem zárt. (11) Amennyiben a sajátos elıírás eltérıen nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre elıírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé nézı tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességő (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történı beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetık és bıvíthetık, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetık. (2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytıl eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elıl elzárni nem lehet és az közmőépítés céljára igénybe vehetı. (28/F. ) (2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitıl eltérı burkolat is elıírható. (12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedı homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani. (13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenı (két utca között elhelyezkedı) telek a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhetı három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenı telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre elıírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbensı telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan zártsorú módon kerül elhelyezésre. (14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthetı, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t. A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni. (15) Az engedély nélkül létesíthetı védıtetı, elıtetı is csak építési helyen belül helyezhetı el. Lábon álló kerti tetıt az elıkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhetı. A kerti tetıbıl egy telken 1 db helyezhetı el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. 28/E. Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetızeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Fıépítésszel véleményeztetni kell. (28/A. ) (3) Nem kialakult telektömbben lévı telekre építmény akkor helyezhetı el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó elıírásoknak és az építtetı igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülı telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az elıírásnak megfelelı telekalakítást. (28/C. ) (16) Az. ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévı telektömbökben telket alakítani és telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetıleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy a tervezı elızetesen igazolja az egységes építészeti térfal kialakításának lehetıségét zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthetı) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendı ingatlanhoz. A nyomvonal mentén kialakuló ún. átmenı telkes tömb esetében mindkét utcára nézı térfal kialakításának megoldása kötelezı úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetıségét biztosítani kell. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehetı, amennyiben az közvetlenül közlekedési területrıl nem megoldható. (28/D. ) (3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelı karbantartása és fenntartása kötelezı, az gépjármő tárolásra és elhelyezésre nem vehetı igénybe. (5) Azon győjtıutak mentén ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal elıtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehetı figyelembe. Közmőbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetık el. Építési helyen kívül épület bıvítményt (tetıtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet. (6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) elıírások betartása mellett különleges esetben lehet.

47 Page 8 of 9 (28/B. ) (3) Amennyiben az építési telek megközelíthetısége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhetı el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elıl el nem zárt. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. (17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetısége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármő tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthetı, ha a telekre elıírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án -ezen földszint fölötti födémen- legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehetı figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhetı el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellızıket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést. (19) A különleges esetben elhelyezhetı építmények csak akkor helyezhetık el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti elıírások szerinti beépítését, használatát. 28/G. Hirdetıberendezések elhelyezése: a) Hirdetıberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétıl, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi fıépítész elızetes véleményének beszerzésével lehet. b) Hirdetıberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan elıkertjében kivéve a városi fıutak és győjtıutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betőkbıl álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet. c) Új épületen, építményen hirdetıberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhetı el. Ettıl eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdetı-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdetı-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdetı-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad. d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdetı-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet. Az épülettıl, építménytıl különállóan elhelyezett hirdetı-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetıfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdetı-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdetı-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendı, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elembıl álló reklámhordozó egynek minısül. Önálló betők vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni e) Az épülethomlokzat részét képezı kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betőkbıl vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhetı el, összefüggı útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány idıszakát. g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettınél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minısülnek. Több egységbıl álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhetı el egységes formában. 16/b. Beépítettség 51. (2) Az X beépítettség-ó kódjelő övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 25%. 28/D. (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetıkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK elıírásai szerint. (2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehetı.a telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetık figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az elıírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehetı. 16/c. Építménymagasság A telken elhelyezhetı új, ill. bıvítéssel kialakuló építmény magassága legfeljebb: 9,5 m legalább: 7,0 m 28/C. (2) Az egyes zónákban elıírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphetı túl. (7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos elıírások másként nem rendelkeznek. (9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az elıírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. (10) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. 17. Zaj- és rezgésvédelem 29. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. 18. Levegıtisztaság védelem 30.

48 Page 9 of 9 (2) A levegıtisztasági II. zónában A korábbi védett I. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. 22. Részletesebb szabályozásból származó sajátos elıírások 51. A nagyerdei villanegyed területére (NE) érvényes sajátos elıírások (1) A sajátos elıírások hatálya a Nagyerdei körút - Hadházi út - Füredi út - Egyetem sugárút által határolt területre terjed ki. (2) Az X beépítettségi kódjelő övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 25%. (3) A Simonyi út mentén a kialakult elıkert nem csökkenthetı. (4) Rendeltetési egységenként legalább 350 m2 telekterületet kell biztosítani. Övezeti elıírások

49 Page 1 of 10 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4024 DEBRECEN, Piac u. 20 Tel.: (06-52) Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8787 HRSZ-ú telekre A jelen kivonatban szereplı övezeti elıírások és a szabályozási tervlapon ábrázoltak visszavonásig érvényesek. A kivonat kiállítása építési munka végzésére nem jogosít. Készült az állami alapadatok felhasználásával Értesül: Debrecen Kiállítás dátuma: Fıépítész Átnézeti vázlat

50 Page 2 of 10 Kivonat Debrecen szabályozási tervébıl és városrendezési szabályozásból a 8787 HRSZ-ú telekre Szabályozási tervlap M=1:500