INOG A BIZALOM MEGKÉSVE

Átírás

1 INOG A BIZALOM EURÓPA FELMÉRÉSE Furcsa kettősséget mutat a Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás. A 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit. Az EU megosztott. Ezt jól szemlélteti, hogy uniós átlagban igen nagy, 3 százalékpont a különbség azok aránya között, akik szerint jó irányba mennek a dolgok, és azoké között, akik szerint nem. A megosztottság nemcsak a tagországok között, de azokon belül is megfigyelhető. Az EU gazdaságilag legerősebb tagállamában, ban például nagy többségben vannak azok, akik úgy vélik: nagyon rossz vagy rossz irányba megy az ország. A jövőre vonatkozó kilátások sem túl rózsásak. Az uniós polgárok több mint fele szerint a következő generációk rosszabbul élnek majd, mint a jelenlegiek, csupán 15 százalék vár javulást. MEGKÉSVE Az egyet nem értés gazdasági és politikai vetületei egyaránt jelentősek. Brüsszel késve reagált a 28-as pénzügyi válságra, az Európai Központi Bank későn kezdte el a monetáris élénkítést, az EU nem ismerte fel idejekorán, hogy a megszorításokra épülő német recept kettészakítja majd a közösséget. Így nemcsak észak és dél között jött létre egy törésvonal, de a tagországokon belül is megnőttek a jövedelmi különbségek. Az uniós polgárok több mint fele nagyon súlyosnak, összesen 88 százalék problémásnak gondolja ezt a típusú megosztottságot. A pénzügyi krízis következményei pesszimistává tették a tagállamokat. A megkérdezettek mindössze 24 százaléka számít kedvezőbb gazdasági környezetre, fele pedig kifejezetten gyengének ítéli meg a gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítéseket. Brüsszelben már úgy-ahogy kezdik felismerni, hogy a megtakarításokra és a költségvetési kiadások visszafogására épülő német modell nem univerzális recept, a déli tagállamokban egész egyszerűen nem működik. A legjobb példa erre Görögország vagy a 25 a fiatalok körében 5 százalékos munkanélküliségi rátával kínlódó Spanyolország. A probléma az, hogy a brüsszeli döntéshozókra a legnagyobb befolyással lévő németek nem hajlandók ezt beismerni. Már a zetközi Valutaalap (IMF) is azon az állásponton van, hogy az EU-s növekedés beindításához a német beruházások élénkítése lenne szükséges. A választások előtt álló ban azonban Angela Merkel nem fog megkockáztatni egy nagyobb volumenű fiskális élénkítést. Azt is kerek perec kijelentette Emmanuel Macron francia elnök megválasztása után: nem támogatja, hogy közös uniós adósságkezelés legyen, vagyis a németek beszálljanak a tagállamok tartozásának a finanszírozásába. A gazdasági helyzettel kapcsolatos kételyek ugyanakkor egyelőre nem vezettek erőteljes szeparatista törekvések- 1 FIGYELŐ 217/26

2 21% 71% 8% AZ ÖN ORSZÁGÁNAK BELÜGYEIBE A CILVIL SZERVEZETEKEN KERESZTÜL? ÖN MENNYIRE BÍZIK A SAJÁT KORMÁNYÁBAN? Teljes mértékben Valamennyire Egyáltalán nem MILYEN IRÁNYBA HALAD AZ ÖN ORSZÁGA? 2% 61% 19% Határozottan jó Valamennyire jó Valamennyire rossz Határozottan rossz Egyik sem hez. Viszont egyre nagyobb azok aránya, akik szeretnének kilépni a közösségből. A briteknél a felmérés nagyjából a brexittel kapcsolatos népszavazás eredményéhez hasonló fele-fele arányt mutatott ki. A csehek 47 százaléka viszont otthagyná az EU-t a maradni szándékozó 43 százalékkal szemben. Az uniós megosztottság politikai vetülete elsősorban a migrációs válsággal kapcsolatos véleménykülönbségekben mutatkozik meg. Az emberek tartanak a migránsoktól, és ezt a politikusoknak figyelembe kell venniük. A felmérésben megkérdezettek 77 százaléka szerint az EU rosszul kezeli a migráció problémáját. MAJD MI MEGOLDJUK Ennél kissé árnyaltabb a terrorizmus elleni intézkedések megítélése. Az európaiak fele szerint kevés, amit a közösség ezen a téren tett, de 38 százalék úgy véli, jó munkát végeztek Brüsszelben. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az uniós lépéseket sokan elégtelennek ítélik meg. Az EU későn ébredt fel ezen a területen is, a felmérésben részt vevők 77 százaléka szerint hatékonyabban kellene védeni az unió határait. A választásokra készülő ban a magukat a politikai középhez soroló válaszadók 8-9 százaléka is így gondolkodik. 217/26 FIGYELŐ 11

3 VÉLEMÉNYEK AZ UNIÓRÓL AZ EU KVÓTA ALAPJÁN OSZTANÁ SZÉT A MIGRÁNSOKAT EURÓPÁBAN ért egyet NAGY-BRITANNIA Az írek szerint sokkal JW XJGG QJX_ F_ *: ha kilépnek a britek. Luxemburg adná a legtöbb hatalmat az EU-nak a tagállamok felett. 54% Az ön országába irányuló migráció csökkenti az állampolgárok RZSPF[ QQFQ XN QJMJY X LJNY$ 68% A tagállamoknak több hatalmat kellene adni az EU felett. A belgák szeretnék a legjobban, ha az EU határozná meg az energiaárakat. HOGYAN KEZELI AZ EU A MIGRÁCIÓS VÁLSÁGOT? 69% NÉMETORSZÁG Az EU kvóta alapján osztaná szét a migránsokat Európában. 6% FRANCIAORSZÁG Ön szerint az Iszlám Állam milyen fenyegetést jelent majd Európára 5 év múlva? Nagyon súlyosat 2 Kiválóan 4 Jól A portugálok támogatják a leginkább Törökország uniós csatlakozását Gyengén A spanyolok között a legnagyobb az aránya azoknak, akiknek nincs GFOZP F_ *: MFY WTP WN_JY [JQ ám a többség itt is elégedetlen. 12 FIGYELŐ 217/26 F_1-15-cimlapsztori.indd :49

4 CÍMLAPON A balti országokban gondolják a legnagyobb arányban, hogy az EU-ba irányuló migráció gazdasági indíttatású. ÖN KILÉPTETNÉ ORSZÁGÁT AZ EU-BÓL? LENGYELORSZÁG Kiléptetné országát az EU-ból? 8% n 86% CSEHORSZÁG Hogyan kezeli az EU a migrációs válságot. Gyengén 76% 55% MAGYARORSZÁG Az EU-nak hatékonyabban PJQQJSJ [ IJSN F PÀQX MFY WFNY 67% Bulgáriában támogatják a legnagyobb arányban a migránsok elleni kerítés építését. A görögök 6 százaléka szerint 1 év múlva nem lesz EU. 2 QYF X_JWJYS F QJLJW XJGGJS a gazdasági függetlenséget az EU-tól és a migránskérdésben is önállósodni szeretne. F_1-15-cimlapsztori.indd 13 2 Az EU-nak több hatalmat kellene adni a tagállamok felett. Az ön országába irányuló migráció megváltoztatja az ország kultúráját? Az olaszok szerint az EU tragikusan kezeli a migránsválságot. SZLOVÁKIA 94% AUSZTRIA ROMÁNIA Mennyire jelent súlyos problémát a migráció az ön országának? Nagyon súlyos AZ EU-NAK HATÉKONYABBAN *11*3* ; )*3. & 18ö -&9 7& ért egyet 217/26 FIGYELŐ :5

5 Jobban 41% 66% Rosszabbul Jobban Ugyanúgy Rosszabbul 15% 26% 51% 8% A gazdasági és a migrációs krízissel kapcsolatos elégedetlenség megnövelte azok táborát, akik kevesebb hatalmat adnának a tagországok felett Brüsszelnek. Ha az EU nem tudja megoldani, majd megoldjuk mi gondolja a megkérdezettek fele, és szélesebb teret adna a tagállami politikának az uniós rovására. A szorosabb integrációban mindössze 36 százalék látja a megoldást. A kilépési tárgyalások előtt álló Nagy-Britanniában még a bennmaradást többnyire támogató fiatalok harmada is ezt az álláspontot képviseli. Az idősebb generációk körében pedig egyre nő ez az arány. Érdekesség, hogy a szorosabb integrációt pártolónak gondolt németek fele is növelné a tagállamok befolyását az EU felett. A német politikai középhez tartozók 5-6 százaléka szintén így nyilatkozott. (Mondjuk elképzelhető, hogy ők országuk befolyásának erősödésére gondolnak.) GLOBALIZÁCIÓELLENES HANGULAT Az uniót sújtó gazdasági és politikai válság a globalizációt is más összefüggésrendszerbe helyezi. A megkérdezettek 54 százaléka szerint az Egyesült Államok a legbefolyásosabb világhatalom, 26 százalék Kínát említette. A lakosság nagyjából fele szerint az egységesülés jót tesz országának. Ezen belül persze óriási a szórás, ami azt mutatja, hogy az emberek nem igazán tudják, hogy mit is értsenek ez alatt a fogalom alatt. A globalizáció igazi haszonélvezőjének mondható németeknek például csak a fele gondolja ezt így, a franciáknak mindössze 34 százaléka. Viszont amint konkrétumkoról van szó, egyből tudják hova tenni a globalizációt. A legnagyobb félelem a munkahely elvesztése. Bevett gyakorlat, hogy a multinacionális cégek az olcsóbb munkaerőt keresve vándoroltatják telephelyeiket. Az európaiak 8 százaléka helyteleníti ezt. A mai politikai kommunikációban a globalizációval összekapcsolódik a civil szervezetek tevékenysége is. Európai átlagban 6 százalék helyteleníti, hogy ezeken keresztül valamilyen gazdasági vagy politikai szervezet beleavatkozzon a helyi politikába. Gazdasági és migrációs kérdésekben uniós átlagban a polgárok fele növelné a tagállamok hatáskörét, míg körülbelül 4 százalék nagyobb jogosítványokkal ruházná fel Brüszszelt a problémák megoldása érdekében. A gazdaság egyik kulcseleme, az energia- és a szolgáltatói árak kérdésében már 6 százalék a nagyobb tagállami befolyást akarók aránya. Ez erősen megkérdőjelezi az EU energiauniós terveit. Brüsszel azt szeretné, hogy a közösség országai villamosenergia-hálózatainak a 1 százalékát 22-ig összekapcsolják. hivatalos álláspontja szerint az energiauniót vállaljuk, de az árszabályozás kérdésében megegyezésre kell jutni. MIT HOZ A JÖVŐ? A gazdaság élénkítésén és a migrációs válságon túl az EU előtt álló harmadik legnagyobb kihívás a britek kilépése. a németek után a második legnagyobb nettó befizető. Kiválása nemcsak a támogatási politikát, de a kereskedelmi, pénzügyi, védelmi rendszereket is súlyosan érinti. A felmérésből az derül ki: az uniós polgárok tanácstalanok abban, hogy a brit kilépés miként hat az integrációra. Harminc százalékuk szerint valamivel rosszabb lesz a helyzet, s nagyjából ugyanennyien gondolják azt, hogy semmi sem változik érdemben. A jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat jelzi az is, hogy a megkérdezettek több mint 3 százaléka szerint 1 év múlva már nem is lesz EU. Ötvennégy százalék, ami megdöbbentően alacsony érték, nem tart az unió teljes szétesésétől. A szkeptikusok aránya a görögöknél a legnagyobb, a britek érthetően képviselik ezt az álláspontot már csak a kognitív disszonancia miatt is, és a csehek hagyományos 14 FIGYELŐ 217/26

6 tudja, nem válaszolt Egyáltalán nem jelentenek problémát túl nagyok 1% 2% 2% Elég nagyok 3% Nagyon nagyok 56% MENNYIRE NAGYOK A JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK? euroszkepticizmusa is közismert. Érdekes viszont, hogy 4 százaléknál is többen gondolják ezt Ausztriában és Olaszországban, s 25-3 százalék még ban is tart ettől. Az EU jövőjével és a migrációval kapcsolatos félelmek ismeretében érthető, hogy a közösség bővítését a megkérdezettek túlnyomó többsége nem szeretné, 77 százalék ellenzi Törökország felvételét. DÓZSA GYÖRGY 85% Nagyon nagyok AZ ADATOK FORRÁSA: SZÁZADVÉG ALAPÍTVÁNY PROJECT /26 FIGYELŐ 15